Ének-zene tanmenet (általános iskolai)

Átírás

1 Európai Iskolák A Legfelsőbb Tanács Főtitkárának Hivatala Hivatkozási szám: 2002-D-7410-hu-3 Eredeti Végleges változat Ének-zene tanmenet (általános iskolai) Elfogadta a Legfelsőbb Tanács május 6., 7. és 8-án Shannonban Kétéves átmeneti időszakra hatályba lép 2003 szeptemberében. Teljes bevezetésre kerül 2005 szeptemberétől június

2 ÉNEK-ZENE OKTATÁS TANMENETE

3 A tantárgy célja A zene minden ország kultúrájában központi szerepet játszik. Az egyes országok zenei öröksége tradicionális népdalokat, táncokat, saját zeneszerzőket és stílusokat tartalmaz, mely élő hagyományként tükröződik az ország modern zenéjében is. A zenén keresztül a gyermekek megtanulják értékelni saját kultúrájukat, és betekintést kapnak más kultúrákba. A zene minden időpontban és minden helyen elérhető a gyermek számára. A gyermekek csecsemőkoruktól kezdve folyamatosan hallanak zenét otthon és a környezetükben. Ahogy a gyermek nő, egyre több kontextusban találkozik a zenével. A zene nagyon fontos szerepet játszik az óvodai nevelésben. Mire a gyermek bekerül az általános iskolába, már széles körű, változatos zenei élményekkel rendelkezik. A zene a gyermek szociális, kognitív és érzelmi fejlődésének szerves része. A csoportos zenélés által megkövetelt fegyelem fejleszti a gyermekek szociális készségeit. A figyelmes zenehallgatás, megkülönböztetés elsajátításával a gyermekek kognitív és nyelvi képességei is fejlődnek; a ritmusérzék, a minták és a rend érzékelése a matematikai felfogókészség javulását is elősegíti. A zenehallgatáson, a zene értékelésén és a zenére adott reakcióikon keresztül a gyermekek megismerhetik saját érzéseiket. A zene gazdagítja a személyiség fejlődését, és utat nyithat olyan szabadidős tevékenységek felé, mely egész életükben örömet jelenthet számukra. Az iskola feladata egyrészt az, hogy fejlessze a gyermekek természetes adottságait, másrészt pedig az, hogy közvetítse feléjük a zene társadalmi és kulturális dimenzióit. Az általános iskolai ének-zene tanítás célja, hogy a gyermekeknek alkalma legyen énekelni, jobban megismerni a zenei stílusokat, kísérletezni a hangokkal, és a zenetanítás elvezesse őket a zene alkotóeleminek megértéséhez. Fő célkitűzések A központi célkitűzés az, hogy a gyermekekben megmaradjon és erősödjön a zene szeretete. Mire a gyermekek bekerülnek az általános iskolába, már nagyon sokféle kellemes zenei élményben volt részük. A középiskolába úgy kell átlépniük, hogy a zene iránti szeretetük ne csökkenjen. A zene iránti szeretetnek inkább el kell mélyülnie azzal, hogy zenei tudásuk, készségeik és a zeneértés képessége fejlődik. Bármit is tanulnak meg a zenéről, haszontalan lesz akkor, ha nem tekintik a zenét továbbra is az öröm forrásának. Ez az átfogó cél az alapja minden más célkitűzésnek. Az iskolának arra is kell törekednie, hogy minden gyermek zenei képességeit fejlessze. A gyermekek zenei tehetsége nagyon különböző. Van, aki már nagyon fiatalon komoly tehetségről tesz tanúbizonyságot, mások sokkal lassabban és sokkal nagyobb erőfeszítéssel sajátítják el a zenei készségeket. Minden gyermek képes azonban a fejlődésre. A zene különösen alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a fő célok, azaz a gyermekek önbecsülésének, önkifejezési képességének fejlesztéséhez és személyiségük június 3

4 gazdagításához. Mivel a zene lényegét tekintve csoportos tevékenység, különleges szerepet játszik a szociális készségek fejlődésében is. Tartalmi célkitűzések A zenetanítás ebben a tanmenetben leírt programja három fő területre oszlik. Az általános iskolai évfolyamokon a három terület fejlesztési célkitűzései a következők: Zenélés és előadás A gyermekeknek el kell sajátítaniuk a következőket: Éneklés természetes hangon, a hangmagasság, ritmus és kifejezésmód egyre tudatosabb irányítása Játék egyre több hangszeren csoportban, fokozódó fogékonysággal és tudatossággal Zenehallgatás és reagálás A gyermekeknek el kell sajátítaniuk a következőket: Egyre több, a saját kultúrába és más kultúrákba tartozó zenei stílus hallgatása és értékelése Egyre nagyobb megkülönböztetés a zenehallgatásban, és zenére való mozgás egyre nagyobb pontossággal Zeneszerzés A gyermekeknek el kell sajátítaniuk a következőket: Kísérletezés hangokkal, egyre nagyobb fogékonyság a zenélés során A következő célkitűzések mindhárom területen átívelnek: A kottaolvasás és zenei kifejezések megismerése Hangszerek, zeneszerzők, előadók és stílusok megismerése Beszélgetés a zenéről növekvő ítélőképességgel Tanítási elvek Az Európai Iskolák rendszerében a zenetanítás a következő elveken alapul: Az éneklés és zene minden tanulónak jár. A tanulóknak joga van olyan zeneoktatáshoz, mely az örömre, a részvételre és a holisztikus fejlődésre helyezi a hangsúlyt. A zeneórák többségében gyakorlati jellegűek, lehetővé teszik a cselekvésen keresztüli tanulást. A tanulóknak lehetőséget kell adni arra, hogy ahol lehet, zenére mozogjanak. A tanulók fejlesztő, egymásra épülő elemekből álló tanmenetet követnek, így lehetőségük nyílik képességeik fejlesztésére június 4

5 A zenélés, előadás, zenehallgatás, a zenére reagálás és a zeneszerzés folyamatai fontosabbak, mint ezeknek a folyamatoknak a termékei. A zenetanítás és tanulás európai dimenziója az Európai Iskolákban alapvető jelentőségű, a zene az európai órákon is szerepet kap. A táncon keresztül kapcsolódni kell a testneveléshez, és keresni kell a kapcsolatokat más tantárgyakkal is. A tanulók előmenetelének értékelése során a pozitív hozzáállást, a lelkesedést és az együttműködés ugyanannyira kell értékelni, mint a készségek területén szerzett kompetenciát. A zeneóráknak változatosnak, tartalmi szempontból és a tanulási lehetőségeket tekintve kiegyensúlyozottnak kell lenniük. A tanulókat ösztönözni kell tapasztalataik, érzéseik, ismereteik, készségeik és kulturális örökségük kicserélésére. A zeneszeretet kialakulásához fontos, hogy megtanulják, hogyan kell egy koncerten viselkedni. A zenetanulás egész életre szóló élmény. Ezért nagyon fontos, hogy az átmenet az óvodából az általános iskolán keresztül a középiskolába, amennyire csak lehet, zökkenőmentes legyen június 5

6 A TARTALOMHOZ KÖTŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK É V ZENÉLÉS ÉS ELŐADÁS ZENEHALLGATÁS ÉS REAGÁLÁS ZENESZERZÉS ÉNEKLÉS ZENÉLÉS ZENEHALLGATÁS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ZENEMŰVEK LÉTREHOZÁSA ÉS RÖGZÍTÉSE 1 Egyszerű dalok éneklése, beleértve a játékos dalokat Éneklés hangosan és halkan, egyértelmű különbségtétellel Helyes testtartás és légzési szokások kialakítása Tapsolás a zene ütemére (állandó ritmus) ismert dal előadása közben Dal kísérete a tapsolással, dobolással, stb. Ritmushangszerek kezelése és megszólaltatása Egyszerű ritmusképletek visszaadása tapsolással, dobolással, stb., vagy ritmushangszerekkel Zenedarabok meghallgatása és megbeszélése Az osztály tanulóinak kulturális örökségéhez tartozó zene hallgatása Reagálás zenedarabokra a képzeletet kifejező mozgással A környezet hangjainak és az osztályban használt hangszerek hangjának meghallgatása, felismerése és leírása Ütem bemutatása különböző élő és felvételről hallott zenei produkció meghallgatása során Hangmagasságbeli különbségek felismerése A hosszú és rövid hangok közötti különbség érzékelése Különböző dinamikájú (hangos, halk) hangok megkülönböztetése Tapsolással, dobogással stb. való hangkeltés módjainak gyakorlása Ismerkedés a nyelv ritmusával (szavak, szótagok, rímek...) Ritmushangszerrel történő hangkeltés módjainak gyakorlása A hangmagasság (magas, mély), a tempó (gyors, lassú) és a hosszúság (hosszú, rövid) kifejezése egyszerű grafikus jelekkel Mozgás ritmusokra Megjegyzés: Ütem: a zene alapvető lüktetése Tapsolás, dobolás stb.: a testrészek felhasználása hangkeltésre és a ritmus jelzésére június 6

7 A TARTALOMHOZ KÖTŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK É V ZENÉLÉS ÉS ELŐADÁS ZENEHALLGATÁS ÉS REAGÁLÁS ZENESZERZÉS ÉNEKLÉS ZENÉLÉS ZENEHALLGATÁS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ZENEMŰVEK LÉTREHOZÁSA ÉS RÖGZÍTÉSE 2 Éneklés a hang egyre tudatosabb használatával Ismert dalok előadása egyre nagyobb odafigyeléssel a dinamikára Éneklés az egész osztállyal együtt és kisebb csoportokban is A zene ütemének és tempójának tudatos kezelése ismert dalok éneklése során Felhangolt ütőhangszerek megszólaltatása Ének/zene kísérése felhangolt ütőhangszerekkel, hosszan kitartott hangokkal Lüktetés és ritmusképlet jelzése csoportokban Negyedhang, félhang és negyed szünet ritmikai jelölésének felismerése és megszólaltatása Zeneművel kapcsolatos gondolatok kifejezése képekben és szavakban Az osztály tanulóinak kulturális örökségéhez tartozó zene hallgatása Mozgás menetritmusra Különböző hosszúságú hangok megkülönböztetése (hosszú, rövid) A hangerő változásainak érzékelése (hangosabbá váló, halkuló zene) A piano és forte kifejezések ismerete A zene tempójának meghatározása (gyors, lassú, gyorsuló, lassuló) Különböző hangszerek működési elvének ismerete Reagálás a hangmagasság, tempó és tartam változásaira Ismerkedés a felhangolt ütőhangszerek megszólaltatásának lehetőségeivel Egyszerű történet illusztrálása hangokkal Grafikus jelek kitalálása és használata egyszerű dallamok leírására Megjegyzések: Dinamika: Egy zenedarab hangos és halk részei Hosszan kitartott hang: hosszan kitartott hang Negyedhang: negyed ütem hosszúságú hang Félhang: fél ütem hosszúságú hang Piano: halkan Forte: hangosan június 7

8 A TARTALOMHOZ KÖTŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK É V ZENÉLÉS ÉS ELŐADÁS ZENEHALLGATÁS ÉS REAGÁLÁS ZENESZERZÉS ÉNEKLÉS ZENÉLÉS ZENEHALLGATÁS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ZENEMŰVEK LÉTREHOZÁSA ÉS RÖGZÍTÉSE 3 Dalok egyre szélesebb repertoárjának éneklése a hang egyre tudatosabb használatával és egyre nagyobb önbizalommal Egyszerű kánon előadása mindkét szólam tudatos hallgatásával Dal kísérete ütőhangszeren játszott egyszerű ostinato-val Ritmusjelekkel leírt ritmusok előadása Félkotta, negyedhang, félhang és negyed szünet ritmikai jelölésének felismerése és használata Zenével kapcsolatos gondolatok kifejezése mozgással, művészettel, szavakkal A különböző kulturális örökségekhez tartozó zenék jellemzőinek felismerése Megfelelő zenei szókincs használata Hangmagasság változásainak érzékelése egy dallamsoron belül (emelkedő, mélyülő vagy változatlan hangmagasság) A fúvós és húros hangszerek hangszínének felismerése a zenekarban Két-, négy- vagy háromnegyedes ütem felismerése a zenére történő mozgás segítségével Hanghatások létrehozása különböző szituációkban Grafikus jelek kitalálása és használata hangeffektusok leírására Egyszerű dallamok kitalálása Ismerkedés a különböző hangszerek hangszíne által sugallt különféle hangképekkel Megjegyzések: Ostinato: Folyamatosan ismételt ritmus/dallam Staccato: Minden egymást követő hang tisztán elkülönül egymástól Félkotta: két ütem hosszúságú hang Legato: finoman szünet nélkül Hangszín: hangszín a különböző hangszerek jellegzetes hangja június 8

9 A TARTALOMHOZ KÖTŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK É V ZENÉLÉS ÉS ELŐADÁS ZENEHALLGATÁS ÉS REAGÁLÁS ZENESZERZÉS ÉNEKLÉS ZENÉLÉS ZENEHALLGATÁS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ZENEMŰVEK LÉTREHOZÁSA ÉS RÖGZÍTÉSE 4 Dalok széles repertoárjának az éneklése a hangmagasság, ritmus, tempó és dinamika tudatos használatával Ritmus- vagy dallam ostinato, hosszan kitartott hang éneklése vagy megszólaltatása dal kíséreteként Ismert ritmusképletek felismerése ritmusjelekről A dinamika szimbólumainak ismerete (pl. pp, p, f, ff, <, >) Egyszerű, ismerős dallamok vagy kíséretek megszólaltatása hangszeren emlékezetből vagy kottából Zenefelvételek hallgatása és jellemzése Hosszabb zeneművek meghallgatása és reagálás hosszabb zeneművekre különféle módokon A különböző kulturális örökségeket tükröző zene és az ezekhez köthető zeneszerzők megismerése Megfelelő zenei szókincs használata Szimfonikus zenekar hangszercsaládjainak megismerése Két-, négy- vagy háromnegyedes ütem felismerése Hangok kiválasztása különböző forrásokból egy jellem vagy eseménysor illusztrálására Komponálás pentaton skála használatával Komponált dallam lejegyzése hagyományos kottával vagy más módon Megjegyzések: Pentaton skála: a népzenében gyakran használt, öt hangból álló skála június 9

10 É V A TARTALOMHOZ KÖTŐDŐ TEVÉKENYSÉGEK ZENÉLÉS ÉS ELŐADÁS ZENEHALLGATÁS ÉS REAGÁLÁS ZENESZERZÉS ÉNEKLÉS ZENÉLÉS ZENEHALLGATÁS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ZENEMŰVEK LÉTREHOZÁSA ÉS RÖGZÍTÉSE 5 Dalok széles repertoárjának az éneklése tudatos kifejezésmóddal Éneklés különböző stílusokban és a zene társadalmi, történelmi és kulturális hátterének ismerete Két- vagy háromszólamú zene előadása vokálisan, hangszerrel vagy mindkét módon Egyszerű dallamok és kíséretek megszólaltatása hangszeren kottából Annak ismerete, hogy a zene hogyan befolyásolja az érzelmeket Különféle zenei stílusok hallgatása, ezek szerepének és történelmi kontextusának a megismerése A különböző zenei stílusokhoz és tradíciókhoz köthető hangszerek, zeneszerzők és előadók megismerése A zene megvitatása (a saját kompozíciókat is ideértve) megfelelő zenei szókincs alkalmazásával Különféle hangszerek azonosítása zeneművek hallgatása során Hatnyolcad felismerése Hangos történet készítése hangok, tapsolás, dobolás stb., felhangolt ütőhangszerek és elektronikus hangszerek felhasználásával Ritmus ostinato kitalálása ismerős dallam kíséréséhez Szerzemény rögzítése elektronikusan (pl. magnófelvétel, szintetizátor, számítógép) Kompozíció leírása kottajelekkel Zene interpretálása táncon keresztül június 10