HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 1147 Budapest, Miskolci u. 77. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült: 2008-ban

2 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel./Fax: , igazgatosag@gyengenlatok.hu Honlap: HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Ellenőrizte: Elfogadta: Jóváhagyta: Mándi Tiborné általános igh. módszertani intézményi igh. Temesy Ágnes iskolai igh. Cseh Nóra diákotthoni igh. Jankó Brezovay Pálné igazgató Készült 14 példányban, nem sokszorosítható Nevelőtestület Fővárosi Közgyűlés (külön melléklet) Kapják: 1. sz. példány: fenntartó 2. sz. irattár 3. sz. igazgató 4. sz. szülői faliújság 5. sz. diákotthoni ig. h. 6. sz. gazdasági vezető 7. sz. módszertani intézmény ig. h. 8. sz. alsó tagozatos munkaközösség - vezető 9. sz. felső tagozatos munkaközösség - vezető 10. sz. speciális tagozat munkaközösség - vezető 11. sz. testnevelési munkaközösség vezető 12. sz. nevelési munkaközösség - vezető 13. sz. könyvtár 14. sz. tanári szoba Jelmagyarázat: R Iskola Diákotthon Módszertani intézmény

3 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETŐ R 1.1 INTÉZMÉNYÜNK HIVATALOS ADATAI, TÁRSADALMI FUNKCIÓI, AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN Neve: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest, V. Városház u Felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése, Budapest V. Városház u Közgyűlési határozat száma: 140/2008.(IV.24.) Főv. Kgy. Az intézmény székhelye: Budapest, XIV. ker. Miskolci út 77. A gyengénlátók általános iskolájának társadalmi funkciói A gyengénlátók általános iskolája a közoktatás rendszerébe tartozó országos felvételi körzetű gyógypedagógiai nevelés-oktatási intézmény, tanköteles korú ép értelmű, illetve enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyengénlátó gyermekek részére. A tanulók felvétele a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői javaslata alapján történik. Iskolánkban a többségi általános iskolákhoz hasonlóan általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Ez lehetővé teszi, hogy a gyengénlátó gyermek bármely évfolyamon iskolát változtasson. Az alapító okirat szerint az alábbi feladatokat látjuk el. Az intézmény alaptevékenysége: - Alapfokú oktatás - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Egyéb szálláshely szolgáltatás - Egyéb vendéglátás Az intézmény alap szakfeladata: - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása További szakfeladatai: - Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára - alapfokú művészetoktatás (zongoraoktatás), - napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben), - iskolai, intézményi közétkeztetés, - kollégiumi intézményi közétkeztetés, - munkahelyi vendéglátás, - pedagógiai szakszolgálat - pedagógiai szakmai szolgáltatás

4 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás - önkormányzatok és többcélú kistérségi tárulások elszámolása Az intézmény alap, illetve speciális feladatai: - pedagógiai szakszolgálat: - logopédiai ellátás - gyógytestnevelés - korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás - a Fővárosi Közgyűlés 1427,1428/2000.(VI.29.) számú határozatai alapján látássérült gyermekek integrált oktatását segítő módszertani központ működtetése A jóváhagyott pedagógiai program szerint az általános iskola évfolyamainak száma: 8, ép intellektusú és halmozottan sérült gyengénlátó tanulók oktatása. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: - iskola:144 fő (20% túllépés engedély alapján lehetséges) - diákotthon: 80 fő Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: - továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése - egyéb oktatási tevékenység végzése - A felnőttképzésről szóló CI. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karral kötött szerződés alapján gyakorlóiskolai tevékenység ellátása - saját üzemeltetésű konyha, (szervezett és nem szervezett étkeztetés), mosoda, karbantartó műhely, saját kazán, uszoda, szemorvosi rendelő működtetése, gépjármű üzemeltetése Az intézmény működési köre: országos szerv. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési Többcélú intézményként egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához iskolai helyi tantervet, diákotthoni, valamint egységes módszertani intézményi pedagógiai programot használunk.

5 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete Igazgató Szakmai munkaközösségek, gyakorló tanárok Optikai- pszichológiai ellátás Módszertani intézményi- és általános igazgatóhelyettes Integrációt segítő tanárok - utazótanárok Adminisztrátor Igazgatótanács: igazgatóhelyettesek munkaközösség vezetők diákönkormányzat szakszervezeti képviselő közalkalmazotti tanács szülői közösség Könyvtár, stúdió, szertárak Iskolai igazgatóhelyettes Diákotthoni igazgatóhelyettes Gazdasági vagyonműködtető, gazdasági vezető Oktatótanárok, zenetanárok Nevelőtanárok Ügyvitel Pedagógiai asszisztensek Gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek Gondnokság Eü- és gyermekvédelmi ellátás Technikai alkalmazottak Élelmezés Konyhai alkalmazottak

6 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELŐTESTÜLETÜNK ETIKAI NORMÁI Folyamatos önképzéssel igyekszünk megismerni az európai és magyar pedagógiai kultúrát, ezen belül különösen a gyógypedagógiai tudásanyagot, s megszerzett ismereteinket beépítjük a mindennapi munkába. A korunkra jellemző gyors változásokat nyomon követjük, értékeljük, ha szükséges, érvényesítjük gyakorlatunkban. Az intézmény vezetősége arra törekszik, hogy a közösen elfogadott pedagógiai célok teljesítéséért a tanárok jó légkörben, munkájukat összehangolva, pedagógiai szabadságukat megőrizve dolgozhassanak. Pedagógusaink a nevelőtestület tagjaként részt vesznek pedagógiai programunk tervezésében és értékelésében. Joguk, hogy a program alapján a közvetített ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereket megválasszák. Minden pedagógiai tevékenységüket a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényei szerint, az ahhoz igazodó speciális módszerek alkalmazásával végzik. Intézményünk mindhárom egységében szem előtt tartjuk a szülői jogok érvényesülését. Pedagógiai programunk alapján az iskolai, diákotthoni és módszertani intézményi tevékenységek megvalósítása során mind a gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában, mind a szülők informálásakor a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Az iskolánkba járó tanulók számára a szülők igénye alapján lehetővé tesszük a hitoktatást. Nevelőtestületünk elfogadja és magára nézve iránymutatónak tartja a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexben 1 foglaltakat. 1 Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak, szerkesztette: Hoffmann Rózsa, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2003

7 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYZETELEMZÉS 2004 R 2.1. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK (1997,2001,2004) Helyi pedagógiai programunkban 1997-ben, és 2001-ben is részletesen bemutattuk működési feltételeinket. A évi helyzetet az előbbi évek adataival összehasonlítva elemezzük SZEMÉLYI FELTÉTELEK 1. táblázat: Létszámadatok Álláshelyek neve 1996/ / /2004 Igazgató, igazgató helyettes Oktató tanár + pszichológus Zenetanár Iskolai pedagógiai asszisztens Integrációs szakszolgálat Integrációs szakszolgálat - - adminisztrátor 1 1 Nevelőtanár + rendszergazda Szociálpedagógus Diákotthoni pedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Szemészorvos Ápolónő, védőnő Ügyviteli alkalmazott Technikai alkalmazott + konyhai alk Oktatótanáraink és utazó gyógypedagógusaink zöme két-három vagy négy szakos gyógypedagógiai tanár, ezen túlmenően többüknek általános iskolai tanári szakos diplomája is van. Néhány tanárunk más pedagógiai diplomával rendelkezik (zenetanár, testnevelő, magyar-történelem, és biológia-kémia). Szakvizsgázottak száma: 5 fő Országos szakértői névjegyzéken szerepel: 6 fő Oktatótanárok és az integrációs szakszolgálat tanárainak végzettsége (zenetanárokkal, vezetőkkel együtt) / / gyógypedagógus+más diplomás egyéb pedagógiai diplomás gyógypedagógus

8 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelőtanáraink két szakos gyógypedagógusok, két diplomás gyógypedagógusok, általános iskolai szakos tanárok, tanítók, egyéb pedagógiai diplomával és szakosító képesítéssel rendelkeznek. Nevelőtanárok végzettsége (igazgatóhelyettessel együtt): 1997 / / gyógypedagógus egyéb pedagógiai diplomás szakoktató A továbbképzésben való részvétel kiemelkedően jó, szakvizsgára 8 fő készül fel. tanév felsőfokú tanulmányokat végez tanfolyamra jár 2002/ fő 11 fő 2003/ fő 6 fő Iskolánkban a gyengénlátókra vonatkozó, szemészeti, optikai, pszichológiai ismereteket feldolgozó, nemzetközi kitekintést is biztosító akkreditált és házi tanfolyamok zajlanak TÁRGYI DOLOGI FELTÉTELEK 1997 A diákotthonos iskola épületét 1982-ben adták át. Építészetileg a gyengénlátók speciális igényeinek megfelelő. Oktatási helyiségek: - 13 osztályterem, - tornaterem, - tanuszoda, - 2 szabadtéri sport-pálya. Egyéb oktatási célú helyiségek: - előadóterem, - technika terem, - és 10 egyéb célú terem (összesen 8 szükségterem).

9 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Diákotthoni helyiségek: - 26 hálószoba, - 2 felügyelőszoba, - 2 klubszoba, - 1 játék-szoba, - 2 hempergő. A helyiségek számát és típusát tekintve jelenlegi feladat ellátásához szűkös. Ennek oka: - 12 tantermes iskolaként 8 osztályos felmenő rendszerben ép értelmű gyengénlátók oktatására, és a halmozottan fogyatékosok fogadására (1-4 osztályig) épült, de felső tagozatos integrációjuk nem megoldott; Helyiséget igényelne még a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, a szakkörök és zeneoktatás; az integrációs tevékenység; a raktárak és karbantartói műhelyek; a gyermekkönyvtár; a testnevelés. Szülők, és főiskolai hallgatók fogadására alkalmas terem sincs. A diákotthon további igényei: lakó- játék- munka- és betegszobák. Mindezek indokolják az intézmény bővítésének igényét, amelyhez érvényes elvi építési engedélyünk van. (1996. február 22-i határozat, meghosszabbítva) 2.4. TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEK 2004-BEN Az 1994-ben megtervezett bővítések a 2001/2002-es tanévben váltak valóra. Az intézmény új, harmadik szintje nemcsak a tanterem hiányt enyhítette, hanem a földszint átalakításával lehetőség nyílt a tanári, a testnevelést szolgáló helyiségek és a szertár igényeknek megfelelő átalakítására. A diákotthon visszakapta, és eredeti funkciójaként használhatja immár hálóit, klubszobáit. A harmadik szinten jelenleg három osztályterem, 2 technika, 2 rajz terem, a kollégiumi szárny fölött pedig a szaktantermek, zenetermek, és az integrációs szakszolgálat új területe található. Az átalakítások miatt csökkent az ünnepélyek, konferenciák rendezésére szolgáló aulánk területe. Az integrációs szakszolgálat feladatkörének bővülése miatt újabb terem igények várhatók. A 2002/2003 tanévre a jogszabályokban előírt, az intézmény szakmai munkájához szükséges minimum feltételek biztosítására 80 millió Ft-ot adott át fenntartónk. Az oktató-nevelő munka feltételei az alábbi eszközökkel bővültek: - könyvek, CD-k, videofilmek, diafilmek - taneszközök - térképek, táblák, oktató tablók - fejlesztő játékok, eszközök - fénymásolók, fűző-, hűtő-, dia-, írásvetítő-, kondicionáló gépek - számítógépek, programok - bútorok, berendezések - elektronikus olvasógépek, - udvari játékok - szabadtéri sportpályák Az intézmény működési adottságai más területeken is jelentősen változtak: konyhai részleg folyamatos felújítását, a melegvíz ellátás felújítását stb., terv szerint végezzük. Az utazótanárok rendelkezésére személygépkocsi, a tanulók kirándulásához kisbusz használható.

10 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM táblázat Elnyert pályázatok ( ) A PÁLYÁZAT KIÍRÓI PÁLYÁZATOK SZÁMA ÖSSZEG 1. Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága 14 db Ft 2. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért 19 db Ft Országos Közalapítvány 3. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 3 db Ft 4. Ifjúsági és Sportminisztérium 2 db Ft 5. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács 2 db Ft 6. Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága 1 db Ft 7. Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány 10 db Ft 8. Pro Scholis Urbis Közalapítvány 3 db Ft 9. Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. 1 db Ft 10. Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2 db Ft 11. Humanitas Civitas Közalapítvány 1 db Ft 12. Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége 1 db Ft MINDÖSSZESEN 59 db Ft TANULÓINKRA VONATKOZÓ FONTOSABB MUTATÓK R 3. táblázat Tanév összes tanuló összesből diákotthono s bejáró összesből ért. fogy. (halm. sérült) ép ért. 1992/ / / / / / / / / / / /

11 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM / / / / / / / / / / / / diákotthonos bejáró / / / / / / / / / / / /2004 ért. fogy. (halm. sérült) ép ért. Tanulóink összetétele látóképességük, idegrendszeri állapotuk, értelmi képességeik, családi hátterük szempontjából nagyon heterogén. Nagyon jelentős a tanulók látásteljesítmény szerinti létszámarány változása: míg tíz évvel ezelőtt elenyésző számban tanultak iskolánkban 0,1 alatti vízusú növedékek, addig jelenlegi arányuk megközelíti a 30%-ot as adatok (151 tanulóból): Gyengénlátó 96 ebből kétszemes 52 egyszemes 44 Aliglátó 55 kétszemes 23 egyszemes 32 Tanulóink egyharmada koraszülött. Közöttük sok a mozgásszervi, idegrendszeri problémákkal küzdő, fáradékony, kevéssé terhelhető gyermek.

12 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Egyéb képességbeli hiányosságok arányát mutatja az alábbi táblázat: 4. táblázat Ép gyengénlátó értelmű Diszlexia 12% 5% Diszkalkulia 6% 13% Beszédhiba 7% 33% Figyelemkoncentráció zavara 13% 30% Lassú munkatempó 15% 15% Mozgáskoordináció zavara, nagymozgások 16% 23% Finommozgások 14% 41% Halmozottan sérültek Az osztályfőnökök megítélése szerint kiemelkedő képességű a tanulók 6 %-a, tehetséggondozó szakkörökre, zongorára, táncra jár a tanulók 64%-a. 5. táblázat Pályaválasztási adatok A sötétebb színnel kiemelt sorokban található létszámadatokban halmozottan sérült tanulók is szerepelnek! A táblázat a beiskolázási adatok és a nyomonkövető vizsgálat beérkezett információi alapján készült. Általános Tanulmányaikat az alábbi iskolatípusokban folytatták iskolánkban végzett Szakm. Nem tanulóink Szakközép Speciális Gimn. képző v. iskola szakiskola Tanfolyam folytatta Évszám Létszám Szakiskola tanulmányait

13 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Általános Tanulmányaikat az alábbi iskolatípusokban folytatták iskolánkban végzett Szakm. Nem tanulóink Szakközép Speciális Gimn. képző v. iskola szakiskola Tanfolyam folytatta Évszám Létszám Szakiskola tanulmányait összesen 344 : százalék: 100 % 38,66% 12,50% 24,13% 18,90% 2,62% 3,20% A gyermekek családi háttere (adatszolgáltatók: osztályfőnökök 1997, 2004) Szülők iskolai végzettsége: a többség általános iskolát és szakmunkás-képzőt végzett (80%-a), mindössze 10%-uk végzettsége felsőfokú Munkanélküli, GYES-en, Gyed-en van 47% 33% Rokkant nyugdíjas, nyugdíjas 43% 10% Kereső tevékenységet folytat 36% 45% Fő állású anya 1% 2% Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2002-es felmérése intézményünkre is kiterjedt. Nyolcvan megkérdezett tanulónk közül 48%-nak dohányzik édesapja, 45%-nak édesanyja. Rendszeresen alkoholizál 44%-uk édesapja, és 11%-uk édesanyja. Gyermekvédelmi felelősünk 2004-ben 48 hátrányos helyzetű gyermekkel és családjával foglalkozott. Közülük aktuális helyzetüknek megfelelően 8 és 12 fő között mozog a veszélyeztetett tanulók száma decemberében a Gyermekétkeztetési Alapítvány jóvoltából 30 db karácsonyi csomagot tudtunk kiosztani hátrányos helyzetű gyerekeink és családjaik részére. A nevelőtestület által 1992 ben alapított Kovács Csongor Alapítvány rendszeres anyagi támogatást nyújt a rászoruló családok számára NEVELŐ OKTATÓ MUNKA 1997 R A nevelő-oktató munka alapja a többségi iskolákra vonatkozó tananyag és követelményrendszer, amelynek kiegészítője A gyengénlátók általános iskolája nevelési és oktatási terve (1979), valamint A gyengénlátók kisegítő iskolájának nevelési és oktatási terve (1982). A tanterveket iskolánk tanárai sokéves tapasztalataikat felhasználva írták a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelveire támaszkodva. Ezen kívül kézikönyvet készítettek Fejlesztési eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára (1996) címmel. A Perkins-Hilton látássérülteket segítő amerikai alapítvány anyagi támogatásával jelent meg Paraszkay Sára: Közelről nézve a gyengénlátó gyermek című könyve mely a maga nemében hazánkban egyedülálló kiadvány (1994). Intézményünkben a gyermekek képességeinek fejlesztése érdekében differenciált foglalkoztatás valósul meg. Diákjaink két idegen nyelv közül választhatnak (angol, német). Fakultációs órákon számítástechnikát, szövést, háztartási ismereteket tanulhatnak. Tanórán kívüli pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaink is vannak: A gyermekekben rejlő jó képességeik kibontakozását szolgálják a szakkörök: rajz, számítástechnika, néptánc, történeti tánc, angol és német nyelv, valamint zongoraoktatás.

14 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Logopédia Rajz szakkör 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS Számítástechnika Zongora Gimnáziumi előkészítő Diáksport Olvasástechnika Fehér bot Látásnevelés Braille Néptánc Angol szakkör Német szakkör Gyógytestnevelés Diszlexia Korrekció 2.7. AZ UTAZÓTANÁRI SZOLGÁLAT Iskolánkban 1978-ban alakult -Magyarországon elsőként - utazótanári szolgálat. Ennek működése teremt alapot a gyengénlátók alakuló módszertani központjának. Személyi feltételek 1997-ben: 3 gyógypedagógus tanár, valamint az iskolai létszámban szereplő 1-1 speciális optikai eszközhasználatot segítő tanár, gyógypedagógus, pszichológus, gyermekszemész szakorvos. A szakszolgálat feladatai: - óvodáskorú gyengénlátó gyermekek kompenzatív fejlesztése, iskolára felkészítése - integráltan tanuló általános iskolás gyengénlátók segítése - nyílt napok szervezése óvónők, integráltan tanuló gyengénlátó általános iskolások pedagógusai számára, tanácsadás - szülők tájékoztatása, bevonása a fejlesztő munkába, tanácsadás - pszichológiai tanácsadás - középiskolában továbbtanuló gyengénlátók utógondozása 2.8. AZ INTÉZMÉNYÜNKRŐL KIALAKÍTOTT BELSŐ KÉP Az 1996/97-es tanévben kérdőíves felmérést végeztünk a szülők, a tanulók és a pedagógusok körében. A szülők az iskola szakmai munkájának színvonalát, a felszereltséget, a szemészeti és gyermekorvosi ellátást átlag 80%-ban kiválónak tartották. Elégedettek voltak az optikai eszközellátással. A követelményrendszert a többség átlagosnak ítélte. A nevelőtestület tagjai megfogalmazták a hangsúlyos célokat, mint a gyermekek többirányú tevékenységeit, a reális énkép kialakítását, az önállóságot, a látásfejlesztést és a tanulási motiváltságot. Általában túlterheltnek tartották a tanulókat. A tanulók ügyesen fogalmazták meg a tanulás fontosságát, a délutáni szakköri és sportjellegű foglalkozások iránti igényüket. Elégedettek az optikai és egyéb eszközökkel. Válaszaikból kiderül, hogy szüleikkel mélyebb kapcsolatot igényelnének.

15 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM A feldolgozást követően a nevelőtestület megfogalmazta a kiemelt feladatokat ÖSSZEGZÉS, A LEGFONTOSABB INNOVÁCIÓ Fejlesztési tervünk legfontosabb célkitűzései: - a gyengénlátók módszertani központjának kiépítése, - az utazótanári bázis tevékenységének bővítése (kiemelten: utazótanárok továbbképzése országszerte; bentlakásos tanfolyam gyerekeknek, szülőknek; speciális eszközök bemutató készletének beszerzése), - a halmozottan sérült tanulók osztályainak tagozattá bővítése, - diagnosztizáló 1. osztály indítása, - épületbővítés (az intézmény bővítésének részletes tervét az 1996-ban jóváhagyott elvi építési terv tartalmazza), - a pedagógiai műhelymunka bővítése GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK ÖNÉRTÉKELÉSE 2001 R A Helyi Pedagógiai Program 2001-es átdolgozása kapcsán ismételten kérdőíves felmérést alkalmaztunk. A szülői kérdőívek feldolgozását követően az alábbi megállapításokat tettük: továbbra is elégedettek a szakmai munkával, gyermekük tanításával, ugyanakkor több szöveges értékelést szeretnének kapni a tanulmányi haladásról gyermekük fejlődéséről, sokan nyilatkoztak úgy, hogy a diákotthon nevelési elvei megegyeznek a családi elvekkel, szeretnének több tehetséggondozó szakkört, és elismerően nyilatkoztak az intézmény hagyományosan szép ünnepeiről, szeretnének több telefonvonalat az iskolában ahhoz, hogy gyermeküket esténként elérjék (Megjegyzés: 2003-ban a diákotthon minden szobájában kiépült a kívülről hívható telefonhálózat) A nevelőtestület a pedagógiai program célkitűzéseit jónak, korszerűnek és ezáltal beváltnak ítélte. Megfogalmazták iskolánk erősségeit (differenciált fejlesztés, pozitív attitűd, igényes módszertani kultúra stb.) A gyengeségek feltárása is megtörtént (túlterheltek a tanulók, zsúfolt a diákotthon, csak részleteiben elfogadott közös értékrend jellemzi a nevelőtanárok és az oktatótanárok együttműködését) A munkahelyi körülményeket szakmai, minőségi szempontokból általában jónak ítélték, de a hiányosságokat kritikusan fogalmazták meg. Az intézményt barátságos munkahelynek érzik, az erkölcsi elismerést megfelelőnek, a pedagógiai szabadságot jónak. (Megjegyzés: Az esetenként kiolvasható keserűség oka feltehetően az, hogy iskolánk építészeti bővítésére ekkor már évek óta vártunk és készültünk, miközben a tanulócsoportok számának növekedése szinte elviselhetetlen terhet rótt a nevelőtestületre) A tanulók ügyesen megfogalmazták, hogy milyen újabb szabadidős tevékenységeket szeretnének. Továbbra is elégedettek a speciális eszközökkel, a hozzáféréssel. Nagyon várják az épületbővítést, mert több játszóhely lesz. A felső tagozatosok a pénteki tanítás rövidítését szeretnék a hazautazás miatt. Kifejezett igény mutatkozott arra, hogy az osztályokban legyen Internet-hozzáférés. Az oktatótanárok és a nevelőtanárok közötti összhang helyenkénti hiányosságait a nagyobbak észrevették.

16 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM A feldolgozást követően nevelőtestületünk ismét megfogalmazta a tennivalókat. Kiemelt feladatként szerepelt az oktatók és a nevelők közös értékrendjének meghatározása, a szemléletmód kialakítása. Előtérbe került a diákotthoni körülmények javítása, valamint a tanulók kommunikációjának fejlesztése. A fenntartó oldaláról a szakmai munkánk elismerését jelenti, hogy az épületbővítési emeletráépítési munkálatokat a 2000/2001. tanévben, a helyzetelemzés befejezésének időszakában megkezdte. Az építkezés befejezése után oktatási munkánk és integrációs szakszolgálatunk körülményei jelentősen megváltoznak. További tantermek és foglalkoztatók állnak majd rendelkezésre, s a diákotthontól feladatnövekedés miatt igénybe vett szobák visszakapják eredeti funkciójukat TÖREKVÉSEINK A HATÉKONYABB MŰKÖDÉSÉRT A 2003/2004 ES TANÉVBEN A 2002/2003. tanévben Dr. Benedek István minőségbiztosítási szakértő segítségével folytattuk a korábban megkezdett minőségfejlesztés rendszerének kialakítását március elején megalakult a támogató csoport, melynek tagjai meghatározták, és ütemezték a feladatokat. Még ebben a tanévben elégedettségi méréseket végeztünk kérdőívek segítségével a tanulók, a szülők, és az összes intézményi dolgozó részvételével júniusában SWOT analízis segítségével meghatároztuk erősségeinket, gyengeségeinket, veszélyeket, és lehetőségeinket októberében részletes lista készült partnereinkről decemberében a tantestület konfliktus kezelési technikájának jellemzőit, és a tantestület motivációs bázisát vizsgáltuk januárjában a felgyűlt tapasztalatok alapján intézkedési terv készült márciusában megalakultak a minőségi körök egy-egy, a munkánk során felmerült csomóponti kérdés, probléma tisztázására, megoldás javasolására A SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel igen elégedettek a szülők. Az osztálytermek, szaktantermek, diákotthoni helyiségek tisztaságát, esztétikus berendezését sokan dicsérték, míg néhányan szóvá tették a WC-k tisztaságát, felszereltségét. Az oktató-nevelőmunka színvonalával, módszereivel 89 %-ban elégedettek. A gyermekekkel való személyes törődés területén kiugró az osztályfőnökökkel való elégedettség (95), A tanulók terhelése felé megnyilvánuló követelmények szintjét a szülők 81% -os átlag- értékben ítélik meg. 89% elégedett a differenciálás mértékével. 81 % tartja úgy, hogy magas tudásszintet követel az iskola. A szülők 72 % -a tartja soknak a leckét. A HPP-ben a gyerekek külön fejlesztését, tehetséggondozását igen fontos területnek tartjuk. A munkánk eredményességét jelzi, hogy 88,5%-ban elégedettek a rehabilitációs, szakköri, mozgásos, idegennyelvi fejlesztéssel. A megjegyzések között a még több mozgás igénye szerepelt. 87% érzi úgy, hogy gyermeke közérzete jó, és 75% szerint szeret gyermeke tanulni. Délutáni foglalkozásokkal való elégedettség 84%-os, ezen belül a tanulással, és a szabadidő eltöltésével 81%-ban elégedettek a szülők.

17 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Az egészségügyi ellátással 87 %-ban elégedettek. Itt több megjegyzés érkezett: hiányolják a beteg gyerek éjszakai elkülönítését, mindemellett az ápolónőket többen dicsérik. Az információkhoz való jutást megfelelőnek tartja 92%. A szülők (2 fő) a megjegyzés rovatban külön kiemelik, hogy a hazautazás miatt nincs idejük a tanárok külön megkeresésére A TANULÓI ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel való elégedettség A kérdések, hasonlóan a szülőknek feltett kérdésekhez, kiterjedtek az iskola egész területét érintő tájékozódásra, a szaktantermek, diákotthoni szobák célszerű berendezéseire, esztétikumára és tisztaságára. Az értékelés során megállapítható, hogy a környezettel való elégedettség 86 %-os. Az intézmény területén elég támpont segíti a gyermeket a tájékozódásban, a balesetmentes közlekedésben. A foglalkozásra megfelelő helyet biztosít az iskola, a szaktantermek szépek, díszesek. Bútorai, berendezései jók, a gyengénlátó gyermekek egyéni igényeinek is megfelelően vannak kialakítva. A diákotthoni szobák szépsége, célszerűsége 74%-os elégedettséget eredményezett. Oktatói nevelői munka színvonala A diákok az iskolában folyó tanári munkát magas színvonalúnak tartják, tanáraik érthetően magyarázzák a tananyagot. Az órákon használt feladatlapok, szemléltetési eszközök többsége látható és jól használható.(86%) Ezzel ellentétben a tananyag érdekességét több tanuló megkérdőjelezi(78%). Személyes törődés, empátia A személyes törődés elégedettségét több oldalról jelezhették a tanulók. Legközvetlenebb kapcsolat diák-osztályfőnök között alakul ki, gondjaik problémáik megoldását először az osztályfőnökeiktől várják. Ennek a kapcsolatnak az elégedettsége 94%. A nevelőtanárok és a gyermekfelügyelők gyakoribb cserélődése indokolhatja a viszonylag alacsonyabb elégedettségi mutatót az empátia területén (74%, 72%). Terhelés, követelmény A diákok elégedettek tanáraik tudásával, felkészültségével. (94%). Többnyire elégedettek a feladatok differenciálásával, mely figyelembe veszi egyéni képességeiket (84%). A házi feladatok mennyiségét soknak tartják, úgy érzik, a leckék miatt nem marad elég idejük a szabadidős programokra, játékokra. Pályaválasztás A diákok 86%-os elégedettségi szintje azt mutatja, hogy megfelelő mennyiségű információt és segítséget kapnak a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztás területeiről.

18 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyerekek közérzete Az intézmény az utóbbi öt évben folyamatosan átalakult. Bővítésével új bútorok, tanulást segítő optikai és egyéb eszközök beszerzésével pozitív irányban változtak a tárgyi feltételek A tantestület oktatói-nevelői munkájában egységes elvek működnek, a követelmények és a nevelési elvek egyensúlyban vannak. A tanulók 72%-a jól érzi magát intézményünkben. A tanulást segítő optikai segédeszközök sokszínűségét, a velük való ellátottságot magas elégedettség jelzi (92%). Délutáni nevelői munkával való elégedettség A délutáni tanórai foglalkozásokon változó mértékben tudnak eredményesen felkészülni a másnapi tanulásra. (72%). A nevelőtanár által szervezett szabadidős programok többnyire változatosak (76%) Az egyéni fejlesztő foglalkozások szükségszerűségét felismerve a tanulók hasznosnak tartják azokat. (86%) A sokrétű szabadidős és szakköri foglalkozásokra szívesen, lelkesen járnak.(80%) A 88%-os elégedettség jelzi, hogy az iskolában sok lehetőségük van sportfoglalkozásokon részt venni. Az idegen nyelv oktatása és annak mélyebb elsajátítását segítő szakköri órák eredményesebbé tétele fejlesztendő terület (72%). Egészségügyi ellátással való elégedettség Az intézményben az egészségügyi ellátást szemorvosi, gyermekorvosi, ápolónői és védőnői munka biztosítja. A gyermekorvos és az ápolónők munkájával a diákok többnyire elégedettek, (84%, 86%) egészségügyi problémáikat lelkiismeretes orvosi kivizsgálás és gondoskodó ellátás jellemzi. Diákönkormányzat munkájával való elégedettség A tanulói érdekképviselet működését a diáksereg jelentős része szükségesnek érzi (84%), eredményes működését azonban megkérdőjelezik (78%). Diákotthoni közérzettel való elégedettség A diákotthoni szobák szépsége, célszerűsége 72%-os elégedettséget jelöl A diákotthon lakóinak egymáshoz fűződő jó kapcsolata (79%) a bentlakás, az egymásra utaltság jellegéből adódik. Az elégedettség hiányát a diákotthonban jelentkező zsúfoltság, hangoskodás okozza, estenként a tanulók közötti nézeteltérések. A diákotthoni közérzet elégedettségi szintje 70%, a globális elégedettség vizsgálatának eredménye 58%-os. Az eltérés oka valószínűleg abból adódik, hogy gyermekeinknek hiányzik az otthon melege a szülők, testvérek szeretete. Bármennyire jól felszerelt a diákotthon, bármennyire segítők a felnőttek a családot csak részben tudják pótolni TANÁROK, NEVELŐTANÁROK, UTAZÓTANÁROK ELÉGEDETTSÉGI MÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A legnagyobb megelégedés a munkahelyi közérzet megítélésében volt tapasztalható 87%, nevelőtanárok 88%. Ezt követte a munkahelyi környezet, és az információhoz való hozzájutás értékelése 86% mindkét dolgozói csoportnál, majd az étkezés 83%, nevelőtanárok 90%. Utazótanárok: 87%. A munka értékelése, megbecsülése, az intézményvezetés stílusa kérdéscsoportra 77%-os az elégedettségi