Zuglói Kerékgyártó Óvoda Ép testben szép lélek Pedagógiai program

Átírás

1 Zuglói Kerékgyártó Óvoda Ép testben szép lélek Pedagógiai program Készítette: az intézmény nevelőtestülete Hatályos: szeptember 01-tól. OM azonosító:

2 1. Előszó Az alkotószellemű pedagógusokra a nevelési rendszer létrehozásának körülményeihez való aktív viszony jellemző. A nevelőmunka lendületét és eredményeit ugyanis a koncepció határozza meg. A nevelés rendszerének kialakításához nagyfokú önállóságra, az eszközök megválogatásának jogára, valamint kritikai szellemre van szükség. (A. Levin) Nevelőtestületünket a helyi jó hagyományokra építve nevelőmunkánk tudatossága és szakmai igényessége késztette arra, hogy önálló pedagógiai programot készítsünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, a Nemzeti Köznevelési törvénnyel és a Gyermekvédelmi törvénnyel összhangban. Programunkba beépítettük szakmai ismereteinket. Az eddigi évek jól bevált gyakorlatának megfelelően kiemelt szerepet szánunk az egészséges életmódra nevelésnek, a komplex esztétikai nevelésnek, azon belül a hagyományápolásnak, a gyermekek szükségleteire épített, játékba integrált személyiségfejlesztésnek, a kompetencia alapú óvodai nevelésnek. A társadalom a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével, az óvodai neveléssel szemben megfogalmazza igényeit. Eszerint az óvoda a társadalmi szocializáció első lépcsőfoka, a társadalmi értékek közvetítésének első helyszíne. A társadalmi változások és elvárások által kiemelt szerepet kapott az óvodában is a kompetencia alapú óvodai nevelés. Ez előkészíti az élethosszig való tanulás képességének kialakulását, az életre készíti fel a gyermekeket a gyakorlatban hasznosítható tudás megalapozásával. A környezettudatos magatartás kialakítása, a környezetvédelemre nevelés megjelenése az óvodai nevelésben szintén a társadalom elvárását, igényét tükrözi. Elvárásként fogalmazódik meg, hogy az óvodapedagógusok vegyék figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítsék az intervenciós gyakorlatot, azaz a családhoz illesztett megoldásokat. Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nemek társadalmi egyenlőségének támogatása. A nemzeti, etnikai és migráns családok gyermekeinek integrált nevelése, a multikulturális, interkulturális műveltségtartalmak kiemelésével a társadalmi változásokkal, kihívásokkal vált szükségszerűvé. Így alakult ki az óvoda sajátos arculata. Mindvégig az vezetett bennünket, hogy további nevelőmunkánkban hasznosuljon az általunk összeállított mű. Az önerő, mint szakmai erőforrás erősítette bennünk az elhatározást, hogy önálló munkát hozzunk létre. A munka során a támogató, segítő attitűd és az innovációs törekvések mindnyájunkban megerősödtek. Pedagógiai programunk módosítására azért van szükség, hogy a évi CXC. a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak, a 229/2012.(VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról, megfeleljünk. A módosítás fontos irányelvei: 32/1997.(XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelésének irányelve kiadásáról és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelésének kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet, valamint a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet március 23-án hatályba lépett módosítása. A korszerű pedagógiai és pszichológiai ismeretek beépítésével, valamint az előző években végrehajtott programbeválás vizsgálatakor szerzett tapasztalataink felhasználásával készítettük el módosított helyi pedagógiai programunkat. Ennek részeként a minőségfejlesztés kritériumainak megfelelően átgondoltuk cél-, és feladatrendszerünket, s határoztuk meg a sikerkritériumokat. 2

3 2. Helyzetkép Intézményünk hivatalos adatai Óvodánk neve: Zuglói Kerékgyártó Óvoda OM azonosítója: Címe: 1147 Budapest, Kerékgyártó u Telefon: ; Óvodánk fenntartója: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Címe: 1145 Budapest, Pétervárad u. 2. Óvodai csoportok száma: 6 Óvodai férőhely: 155 fő Óvodánk Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. Az Alapító okirat száma: 77/2016 (II. 9.); 785/2013 (XI.27); 1097/2012. (XII. 6.), 944/2012. (XI. 7.), 1164/2009. (IX. 15.), 632/2009. (V. 26.), 451/2008. (IV. 22.), 574/2004. (VI. 26.), 898/2006. (VI. 20.), 361/2005. (III. 22.), 262/2004. (III. 23.), 637/27/2001. (XII. 18.), 777/2000. (XII. 19.), 223/1999. (V. 18.), 302/1998. (III. 31.), 147/1997. (IV. 15.) és 697/ határozattal módosított 1178/94. (X. 25.) sz. határozat. Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Nagyné Jávori Zsuzsanna Óvodánk bemutatása Óvodánk 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben épült, Zugló kertvárosi, zöldövezeti környezetében. Távol a nagyváros zajától, a Rákos-patak partján helyezkedik el. Tágas, nagy óvodakertünkben harminc éves fák között figyelünk arra, hogy gyerekeink minél több időt töltsenek a szabadban. Az óvoda valaha 4 csoportosnak épült, a megnövekedett gyermeklétszám miatt, két új csoportszoba került kialakításra. Ezeknek a csoportoknak a nagysága nem éri el az eredetileg épült csoportok nagyságát, ezért ide kevesebb gyermeket tudunk elhelyezni. Minden igényt kielégítő, nagy alapterületű tornaterem áll rendelkezésünkre a gyermekek mozgásának fejlesztéséhez Szociokulturális környezet Az óvodánk környékén egyre több társasház, lakópark, lakótelep épül folyamatosan, a beköltözők többsége kisgyermekes család. A családok jó része magasan kvalifikált, rendezett anyagi körülményekkel rendelkezik. Sok a nagycsalád, ahol tudatosan vállalták a három vagy több gyermeket. A szülők többségének határozott elképzelése van az óvodáról, igényesek az óvodaválasztásban. A szakmai hírnevének köszönhetően óvodánk vonzó a szülők számára. Ezáltal a családok nagyon együttműködők az óvodával. 3

4 Az utóbbi időben több halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermek is került óvodánkba. Az ő életüket, életkörülményeiket folyamatosan és kitüntetett figyelemmel kezeljük, segítjük. A Köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy a szülőket korrekt módon tájékoztatni kell az intézmény helyi pedagógiai programjáról. A pedagógiai program megírása előtt és a programbevezetés folyamatában is a nevelőtestület feltérképezte a szülői elvárásokat, folyamatos elégedettség mérésekkel fejlesztjük tevékenységünket, figyelembe véve a szülői elvárásokat is. A szülők teljes mértékben egyetértettek a programunkban megfogalmazott értékekkel, alapelvekkel. A szülői elégedettségi vizsgálat eredménye pozitív visszajelzést adott munkánkról. Kiemelten tetszett a szülőknek az óvoda családias légköre Személyi feltételek Óvodánk 6 csoporttal működik. Minden csoportban 2-2 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A foglalkoztatott dolgozók: 13 fő óvodapedagógus 2 fő pedagógiai asszisztens 6 fő szakképzett dajka 1 fő óvodatitkár 1 fő konyhai dolgozó 1 fő kertész, karbantartó 1 fő takarító Dolgozóink átlagéletkora: 42 év A nevelőtestület többségére jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Az egyéni ambíciók különösen megnyilvánulnak az egészséges életmódra nevelés, a testnevelés és a hagyományápolás, komplex esztétikai nevelés terén. Továbbképzési tervünkben ezzel összhangban azon ismeretek megszerzését részesítjük előnyben, amelyek elősegítik a nevelési programunk megvalósulását, a kompetencia alapú óvodai nevelést és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának segítését. A könyvtárszobánk létrehozásával olyan lehetőséget biztosítunk dolgozóinknak, hogy a korszerű szakirodalmat, folyóiratokat tanulmányozni tudják, ezáltal gyarapítsák szakmai tudásukat. Óvodapedagógusaink olyan emberi értékekkel és magas szakmai tudással rendelkeznek, akik fel tudják vállalni a belső húzóerő szerepét. A kerületi szakmai versenyeken, vetélkedőkön rendszeresen, aktívan részt veszünk. Igazán alkotó és sokrétű nevelőtestületben dolgozunk. Óvodánkban heti két alkalommal logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel és végzi a dyslexia prevenciót. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógus segíti. Hetente kétszer gyógytestnevelő foglalkozik a gyermekekkel a gerincdeformitások megelőzésére Tárgyi környezet nyarán az épület teljes felújítására került sor. A tetőn lévő hullámpalát lecserélték korszerű zsindelyre. A nyílászárókat kicserélték hőszigetelő ablakokra. A fűtést korszerűsítették, a kazánokat is, és a radiátorokat is energiatakarékosra cserélték. Megújult a folyosó burkolata, az álmennyezet és a világítás is. Az épület homlokzata új színt kapott. 4

5 Az óvoda profiljának megfelelően tornatermünk korszerű, esztétikus kivitelezésű, ideális lehetőséget biztosít a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére. A mozgásfejlesztéshez, testneveléshez gazdag eszköztárral rendelkezünk, melyeket sikeres pályázatokból vásároltunk. Az óvoda felszereltsége, eszköztára a pedagógiai program minőségelvű megvalósításához megfelelő. Az önkormányzat által biztosított eszközfejlesztési célelőirányzatból megkezdtük a fejlesztő játékok, foglalkoztató eszközök beszerzését. Az óvodapedagógusok szakmai fejlődése érdekében külön könyvtárszobát hoztunk létre, de szükséges a bővítése. Az udvarunk tágas, játékokkal jól felszerelt, minden játék az Európai Uniós szabványnak megfelelő. Az óvodai csoportszobákban korszerű, ergonómiailag kifejlesztett egészséges székekre cseréltük a régieket, új asztalokat vásároltunk, a gyermekágyakat gerinckímélő ágyakra cseréltük, hozzá kialakítottuk az új ágyazó szekrényeket. Programunk hangsúlyos eleme a komplex esztétikai nevelés, ennek keretében fontos szerepet kap a gyermekek kreativitásának, önkifejező képességének fejlesztése különféle technikákkal, ezért szeretnénk egy kemencét is vásárolni a gyermekek agyagmunkáinak kiégetéséhez. Az Önkormányzat anyagi finanszírozásán túl az óvodánk pályázatokon való részvételekkel növeli anyagi forrását. A szülők is szívesen támogatják az óvodánkat, ezen kívül alkalmi szponzorok is segítik a színvonalasabb működést. Ép testben szép lélek óvodai alapítványunk már 6 éve működik, a szülők szívesen támogatják befizetéseikkel óvodánkat. 3. Gyermekkép, óvodakép Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet. (Szent-Györgyi Albert) Óvodánkban olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik rohanó világunkban is értéknek tekintik a humanista életszemléletet, az erkölcsi normák szerint tudnak élni, a kulturális értékeket, hagyományokat ismerik és ápolják, pozitív életfelfogással gondolkodnak, nyitottak és kreatívak, a természet kincseit óvó és védő emberekké válnak. Az óvoda funkcióiból (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) következően általános alapelveink az óvodai nevelésben: A gyermekek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll 5

6 Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeki személyiség egészként kezelése (testi, lelki, szellemi harmónia holisztikus szemlélet) A gyermeki személyiség sokoldalú fejlődésének elősegítése A gyermekek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatása A gyermeki személyiség és másság tisztelete, szeretete, megbecsülése és elfogadása, a bizalom légkörének biztosítása A gyermeki jogok fokozott védelme, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fokozott képességfejlesztése, a meglévő hátrányok csökkentése, a kiemelkedő képességek továbbfejlesztése Az egyenlő hozzáférés biztosítása A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepe a környezettudatos magatartás kialakításában Az óvodai nevelésünk gondoskodik: a gyermek sajátosan változó testi, lelki szükségleteinek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről a mással nem helyettesíthető szabad játékról a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről. Az óvodai nevelés közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A nemzeti, etnikai és migráns családok gyermekeinek az óvodai nevelésben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésünknek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvodai nevelést segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelésünk eredményességéhez. Ahhoz, hogy értékeinket átadjuk, kialakítsuk, neveljünk, megfelelő óvodapedagógusi személyiség szükséges. A pedagógus legfontosabb eszköze az érték, minden tette értékhordozó és értékközvetítő. A saját értékrendszer kialakításához és vállalásához nemcsak szellembeli, hanem jellembeli kompetenciák is kellenek. Általunk preferált emberi tulajdonságok, melyek a neveléshez kellenek: szeretet együttérzés, empátia elfogadás, befogadás őszinteség igazságosság érdeklődés, aktivitás szakmai felkészültség, innovációra törekvés 6

7 nyitottság kreativitás pozitív életszemlélet természet szeretete, tisztelete 4. Nevelési célunk Az óvodáskorú gyermekek testi, lelki, szellemi egységben való nevelése, harmóniájának kialakítása. A gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlődési ütemének megfelelő személyiségfejlesztés. A gyermekek szükségleteire épített, játékba integrált személyiségfejlesztés lehetőségeinek kihasználása. A kompetencia alapú óvodai nevelés működtetése. A családdal való együttnevelés. Esetleges hátrányok csökkentése Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása A programunk által a kreativitás, önkifejező képesség fejlesztése. A nemzeti és etnikai hovatartozás tudatának erősítése, önazonosság kialakítása, megerősítése, megőrzése Az óvoda iskola átmenet megkönnyítése a családdal együttműködve Az óvodáskor végére a gyermekek érjék el, hogy: - testileg, érzelmileg, szociálisan kiegyensúlyozottak legyenek, - váljanak érdeklődővé, a megismerésre nyitottak, - pozitív erkölcsi normák szerint éljenek - az emberi, természeti, tárgyi, kulturális környezethez pozitívan viszonyuljanak, - képesek legyenek jól és színesen kommunikálni. Azokat az értékeket tiszteljük, amelyek mind a társadalom, mind az egyén későbbi életvitele számára hasznosak, az alkotó életvezetés megalapozását. Nevelési céljaink elérését a nevelési feladatokon keresztül kívánjuk megvalósítani, mely a gyermeki szükségleteket elégítik ki: egészséges életmódra nevelés az anyanyelvi nevelés megvalósítása az érzelmi nevelés, az erkölcsi és közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 7

8 5. Nevelési feladataink Általános, minden tevékenységen átható feladataink: a motivált állapot, a kíváncsiság felkeltése, érdeklődés kielégítése az alkotás lehetősége, az örömérzés megélése, az önálló felfedezésre törekvés az eredmény sikerének, kudarcának, tévedésének lehetősége és szabadsága a problémaérzékenység, a döntőképesség kialakítása a sikerélmény biztosítása a kitartásra és az önállóságra ösztönzés az elfogadás, odahajlás, a megértés biztosítása az önbizalom támogatása a gyermekek testi, lelki, szellemi harmóniájának kialakítása érdekében megfelelő nyugalom, biztonság, szakmai stabilitás nyújtása Szociális hátrányok enyhítését elősegítő feladataink: személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása mellett értékek közvetítése: be- és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség, munkaszeretet, ragaszkodás a személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbi képességeket: o a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét, o a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi), o a kulturált magatartás szokásait (alapvető illemszabályok az emberi kapcsolatokban), o az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés), o a másság tolerálását, o a társakkal való együttműködés (csoportban, óvodán belül), o a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét. o a művészetek, a természeti- társadalmi környezet iránti érzékenységet. A gyermeki szabadság tiszteletben tartásával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos magatartásformák kialakítását: o a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését, o a kontaktuskeresés, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását, o a társas konfliktusokban a felnőtt minimális segítségével- a megoldások keresését, o az önszabályozás, önkontroll alakulását, o a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását, o a gyermek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kívánságaikra építve: a cselekvés, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk: o az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív fejlődését. o hagyományok ápolását, 8

9 o a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, o az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. Nagyon fontosnak tartjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása meghatározó a hátrányok enyhítésében Egészséges életmódra nevelés, egészségnevelési elveink A gyermek akkor fejlődik a legjobban, ha testileg és lelkileg jól érzi magát. Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete a biológiai szükséglet. Kielégítettsége esetén lép fel az igény egy magasabb rendű szükséglet iránt. A legfogékonyabbak, legalkalmasabbak ebben a korban az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért választottuk ezt a nevelési területet programunk hangsúlyos elemévé. Az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota. A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki és szociális szükségletei vannak. Az egészséges életmódra nevelés az óvodai élet szerves része, az egész napot áthatja. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása az egész emberre, életmódjára kiható tevékenység. Optimális a gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítása és a családi szokások figyelembe vétele Céljaink a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése a nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása az egészséges életvitel igényének kialakítása az egészségmegőrző szokások kialakítása a személyi higiénia szokásának kialakítása az egészséges táplálkozás igényének kialakítása az egészséges esztétikus, tiszta környezet megteremtése és megóvása a testi képességek fejlesztése mozgáskultúra fejlesztése mozgásigény kielégítése a test deformitások lehetséges korrigálása a környezettudatos magatartás megalapozása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Feladataink Helyes életritmus kialakítása derűs, nyugodt, biztonságos, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, biztosítása ciklikus, rugalmas, a gyermekek szükségleteihez igazodó napirend és heti rend biztosítása a családdal együttműködés a feladatok megvalósításában 9

10 Gondozás, személyi higiénia, testápolás a gyermek szükségleteinek megfelelő mosdó és WC használat biztosítása a fogápolás teendőinek biztosítása, megszervezése a testápolás igényének kialakítása a mozgásos tevékenységek után a mosakodás szokásának kialakítása, biztosítása a gyermekek egészségmegőrző szokásainak készséggé fejlesztése fokozatos önállóságra nevelés Öltözködés a családdal való egyeztetés után, a réteges, évszaknak megfelelő öltözködés szokásainak kialakítása az öltözködés esztétikumára való odafigyelés váltóruha, váltócipő, pizsama, tornaruha, tornacipő használata Táplálkozás a kulturált étkezési szokások kialakítása mindenkori folyadékigény kielégítése az egészséges táplálkozás feltételeinek biztosítása a táplálék kiegészítésével: gyümölcs, zöldség, magvak, gyógyteák, méz stb. a szülők bevonása az étkezési szokások formálását szolgáló tevékenységünkbe: recept ajánlatok, ötletek gyűjtése stb. a gyermekek megismertetése új ízekkel Pihenés, alvás az óvodáskorú gyermekek fokozott alvásigényének biztosítása, a napközbeni pihenés pozitív élettani hatásának szem előtt tartásával a pihenés nyugodt, családias légkörben, saját alvóhelyen való biztosítása, a kényelmes pihenés érdekében pizsamában a nyugodt légkör megteremtése mesével, zenehallgatással a gyermekek kedvenc alvókái -val a biztonságérzet nyújtása Baleset megelőzés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő ismeretek átadása, a baleseti forrásokat és a baleset megelőzés lehetőségét figyelembe véve a gyermekek testi épségének a védelme, önmaguk és társaik testi épségének a megóvásával baleseti források kiküszöbölése Testedzés, mindennapos mozgás pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása a mozgásos tapasztalatszerzés által a rendszeres, mindennapos mozgás lehetősége a napirendbe építve a szabad levegőn való tartózkodás, játék minden napi biztosítása a nyári hónapokban a vízhez szoktatás lehetősége, a kerti zuhanyozással mozgáslehetőségek az óvodában: o mozgásos játékok (szabad levegőn, változatos eszközök alkalmazásával) o mindennapos testnevelés, ennek tervezése, szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik legfontosabb eleme. Fontos, hogy a mozgás váljon a gyermekek számra örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne. Tervezése a projekttervben jelenjen meg. 10

11 o testnevelés foglalkozás o egyéb alternatív mozgáslehetőségek (kirándulás, tánc, jóga,) Egyéb egészségvédelmet célzó tevékenységeink a gyermekek viselkedésének folyamatos megfigyelése, mert erre épül a mentálhigiéné gyakorlati megvalósulása az egészséges környezet biztosítása: rendszeres szellőztetés, tiszta ágynemű, ideális hőmérséklet, rendszeres porszívózás az allergiaokozók kiszűrése érdekében a helytelen életmód szokásainak korrekciója a közvetlen környezetünkben adódó egészségnevelési és mozgáslehetőség kihasználása az önkormányzat által biztosított tartásjavító és prevenciós torna évente több alkalommal közös óvodai illetve családi kirándulások szervezése A környezettudatos magatartás kialakításához, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó tevékenységeink szelektív hulladékgyűjtés szokásának kialakítása, energiatakarékosság szokásának kialakítása, madárvédelem, állatvédelem, kert ápolása Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: önállóan használja a WC-t, önállóan mos kezet, használja a körömkefét, önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja, szükség szerint használ zsebkendőt, szokásává válik a rendszeres és gondos tisztálkodás, helyesen, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja, ügyel az étkező asztal esztétikus rendjére, helyesen használja az evőeszközöket, az egészséges táplálkozási szokásai kialakultak, mozgása harmonikus, összerendezett, szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban, tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani, tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat, óvja, védi a környezetét. 11

12 5. 2. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen gépezet. (Victor Hugo) Az érzelmi intelligencia fontossága rohanó világunkban egyre inkább felerősödik. Nincs direkt nevelés mondja Karácsony Sándor, viszont minden hangulatunk, érzelmi rezdülésünk, átfutó képzetáramlásunk, őszinte szavunk és cselekedetünk mintát ad, utánzásra csábít, nevel. Az óvodáskorú gyermek magasabb rendű szükségletei a szeretet által megszerzett biztonságérzetből ered, ezáltal megnyílik a fejlődés lehetősége előtt az út. Erősödik én tudata, kialakul és megszilárdul én érvényesítő képessége. Az elsődleges szocializáció a családban kezdődik, az óvoda folytatja a megkezdett szociális tanulási folyamatot. A társas együttlét, a közös élmények útján erősödik erkölcsi, akarati tulajdonságuk. Nyitottá válnak a világra, képesek lesznek önálló döntéseket hozni Céljaink a gyermekek személyiségének kibontakoztatása a közösségen belül a közösségi életre való felkészítés az érzelmi alapszükségleteinek kielégítése: biztonságérzet, védettségérzet, szeretet, bizalom, társas szükséglet a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése akarati tulajdonságok fejlesztése, az önállóság, a tenni akarás és a döntési képességek kibontakoztatásával a pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok kialakítása, a gyermek gyermek, a gyermek felnőtt között, és a természeti környezethez a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése, különbözőségek elfogadtatása, tiszteletben tartása az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése az érzelem irányításának fejlesztése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szoros együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel Feladataink Beszoktatás kapcsolatteremtés a családdal az óvodába lépés előtt (ismerkedési délelőtt, családlátogatás) lehetőség a fokozatos, anyás beszoktatásra a beszoktatás ideje a gyermekek igényétől függően kb. 2 hónap a nyári élet után a gyermekek visszaszoktatása 2-3 hét A gyermekek tevékenységének megszervezése a korcsoportnak megfelelő rugalmas napirend kialakítása a szeretetteljes, derűs, biztonságos légkör kialakítása 12

13 életkornak megfelelő szokás-, szabályrendszer kialakítása közös élmény biztosításával az összetartozás érzésének elősegítése Az óvodapedagógus modell szerepe az óvodapedagógus hiteles, harmonikus és mentálisan érett személyisége szakmai tevékenységében és emberi tulajdonságaiban meghatározó a nevelés folyamatában a gyermekekhez való pozitív hozzáállás, a megerősítés, elfogadás, a bizalom, a minden gyermek fejleszthetőségében való hit megnyilvánulása az előítéletektől mentes magatartása példa a gyermekeknek Hagyományok, ünnepek közös készülődés a jeles napokra, ünnepekre a csoport és óvodai szintű hagyományok és jeles napok megrendezése a családi házzal való együttműködés erősíti az óvodával való kapcsolat kialakulását játszódélutánok, közös ünnepek a szülőkkel NEMZETI ÜNNEPEINK: o Október 23. o Március 15. GYERMEKEK ÜNNEPEI: o Mikulás o Karácsony o Húsvét o Anyák napja o Évzáró, búcsúztató HAGYOMÁNYAINK: o Szüreti mulatság a gyermekekkel o Dömötör napi vigalom tökös játékok o Adventi készülődés - Lucázás o Farsang o Víz, Föld, Madarak fák napja o Tavaszi kirándulás a gyermekekkel o Gyermeknap SZÜLŐKKEL TARTOTT KÖZÖS RENDEZVÉNYEINK: o Jeles napokhoz kötődő munkadélutánok o Karácsony o Víz, Föld, Madarak fák napja o Anyák napja o Évzáró, búcsúztató o Hétvégi kirándulás a szülőkkel o Gyermeknap A nemzeti és etnikai hovatartozás tudatának erősítése megemlékezés a nemzeti ünnepekről, a szülőföldhöz való kötődés kialakítása, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó illetve migráns gyermekek kultúrájának integrációja 13

14 Közösségi élet szokásai és közösségi magatartás a gyermekek társas szükségleteinek kielégítése, a társas együttélés tulajdonságainak kialakítása, erősítése (tolerancia, elfogadás, konfliktus megoldás, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség stb.) az akarati tulajdonságok kialakulásának elősegítése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat stb.) én tudat, én érvényesítés fejlesztése Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése nehezen szocializálható, lassabban fejlődő gyermekek differenciált fejlesztése, állapotuknak megfelelő sajátos törődés biztosítása egyéni fejlesztéssel, a kiemelkedő képességű gyermekek felismerése, képességeik további fejlesztése, a fejlesztés érdekében a megfelelő szakemberek megkeresése, kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztjük a tehetséges gyermeket, az egyéb magatartási zavarokkal küzdő gyermeket, a részképességekben lemaradó gyermeket, vagy azokat a gyermeket, akinél nagymértékű hiányosságot, vagy akadályoztatást tapasztalunk Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: ragaszkodik csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez, igényli a csoportban kialakult szokás-, szabályrendszer alkalmazását, a játékszereken megosztozik társaival, segíti társait a tevékenységekben, türelmesen meghallgatja a felnőtteket és a társait, feladatai elvégzésében kitartó, a csoportba érkező vendégeket szeretettel és udvariasan fogadja, az udvariassági formák betartásával kommunikál, érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket, konfliktushelyzetben társaival egyezkedik, kisebb csoportokkal való együttműködési képessége kialakult, érzelmeit gesztusokkal, mimikával is ki tudja fejezni, képes az érzelmeit akaratlagosan irányítani, elfogadja és tiszteletben tartja a más kultúrából érkező társait. 14

15 5. 3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelése Az óvodában integrált kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, aa) sajátos nevelési igényű gyermek, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, ac) kiemelten tehetséges gyermek, b) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelése Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki különleges bánásmódot igényel, mivel a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral /súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral/ küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a gyermek, aki különleges bánásmódot igényel, mivel a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatiban hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél (SNI-s), és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeknél (BTM-s) is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A nevelési célok megvalósíthatóságát az biztosítja, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükségesek. Óvodánk alapító okirata szerint vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését, fejlesztését a: mozgásszervi fogyatékos gyermek, halmozottan fogyatékos gyermek, egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek esetén A fogyatékosságot minden esetben Szakértői Bizottság állapítja meg. Azt a gyermeket tudjuk fogadni, akit a Szakértői Bizottság integrálhatónak állapít meg, és óvodánkat jelöli ki befogadó intézménynek. Mozgásszervi fogyatékos gyermek Mozgáskorlátozott az a gyermek, akinél a mozgás-szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Óvodánk biztosítja, az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás-és életteret. 15

16 Halmozottan fogyatékos gyermek Halmozottan fogyatékos az a gyermek, aki egyszerre több fogyatékossággal él. Egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek Egyéb pszichés zavarral küzdő gyermek az, aki súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral küzd Céljaink A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. Az SNI-s és BTM-s gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemeivé. A mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos gyermekek sajátítsák el az alapvető életvezetési képességeket, amelyek szükségesek a közösségen belüli, az önálló vagy viszonylag önálló élet eléréséhez. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg A habilitáció, rehabilitáció elvei Az SNI-s és BTM-s igény kifejezi: a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az SNI-s és BTM-s igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Nevelőmunkánk során figyelünk arra, hogy: a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti, a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. 16

17 A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek céljai Az óvodáskorú gyermek fejlesztése esetén a célunk az, hogy a csoporton belül a belső differenciálás kereteit kihasználva történjen a gyermek nevelése. A játékos tevékenységet kell a fejlesztés szolgálatába állítani. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése (a fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük) A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek feladatai Az SNI-s és BTM-s igényű gyermekek számára a pedagógiai feltételek biztosítása: A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához Az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, Együttműködés a sérült gyermek családjával Az óvodában megvalósuló integrált nevelés: Az SNI-s és BTM-s igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegítjük elősegíthetjük a többi gyermekkel együtt történő integrált neveléssel Óvodánk külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az integrált nevelés eredményes megvalósításához szükséges pedagógiai feltételek: Az együttnevelés megvalósításában érvényesüljön a habilitációs, rehabilitációs szemlélet. Sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A gyermekek fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkező óvodapedagógus. Kapcsolattartás a gyógypedagógussal Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele az óvodapedagógus és a gyógypedagógus együttműködése. A gyermek az egyszerű gyógypedagógiai kapcsolattartástól a speciális terápiás foglalkozások különféle változatáig szorulhat megfelelő megsegítésre. A megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus/konduktor szakembernek kell meghatároznia. Az együttműködés során, az együttnevelés irányelveit figyelembe véve térképezzük fel a gyermek erős és gyenge oldalait, melynek során a fejlődés nyomon követése minden oldalról megtámogatottá válik. Az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus/konduktor, utazó tanári szolgálat közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Feladataink minél hatékonyabb végzése érdekében jó kapcsolatot építünk ki a 17

18 Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon, és a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkatársaival, utazó gyógypedagógusaival. A tevékenységet, feladatainkat meghatározó tényezők: a fogyatékosság típusa, súlyossága, a gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, a gyermek képességei, kialakult készségei, a gyermek kognitív funkciói, meglévő ismeretei, Egyéni fejlesztési terv A pedagógiai programunkat minden esetben egyéni fejlesztési terv egészíti ki, melyet a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok készítenek el a gyógypedagógus segítségével és szakmai tanácsadásával. Az integráltan nevelt SNI-s és BTM-s igényű gyermek esetében szakmai feltétel a terv megléte, hiszen a tudatos és hatékony munka alapját képezi. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül, lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamathoz. Az egyik oldalon a gyermek áll a maga adottságaival, a másik oldalon az optimális fejlődést biztosító, tudatosan megtervezett környezet (pedagógusi kompetenciák, módszerek, eszközök, együttműködés más szakemberekkel A terv készítésének lényeges mozzanatai: a gyermek adott állapota (mozgás, beszéd, figyelem ) más szakemberek véleménye (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, előző óvónő, gyógypedagógus), konkrét területek, feladatok megjelölése a szülő elmondása gyermekéről, anamnézis kitöltése saját megfigyeléseink a nyert adatok csoportosítása (erősségek, gyengeségek körvonalazódása), képességprofil kialakulása A fejlesztési terv területei: mozgásfejlettség szintje kognitív képességek minősége gondolkodás fejlesztése szocializáció beszédkészség, kommunikáció A hatékony fejlesztési terv a pedagógiai program szerves része, a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít, lehetőség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységeihez. Az óvodai nevelés egész időtartamára vonatkozik, folyamatos, következetes alkalmazást feltételez Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: képes a közösségbe beilleszkedni, egészséges énképe és önbizalma kialakulóban van, növekszik a kudarctűrő képessége, önállósága növekszik. 18

19 Sikernek értékelünk minden, a felvételi állapothoz képest pozitív elmozdulást. Az iskolai életre való alkalmasság esélyeit a lehető legnagyobb mértékben növeljük Tárgyi feltételek óvodánk biztosítja az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás és életteret speciális mozgásfejlesztő eszközök a funkciózavarok korrigálására (tornaterem felszereléseit jól tudjuk használni,) Ayres mozgásfejlesztő eszközök, folyami kövek, kavicslépegető, egyensúly korong, pedál roller fogantyúval, karikák, stb. értelmi képességek és manipulációs készség fejlesztésére alkalmas fejlesztő játékokkal rendelkezünk: taktilis észleléshez, a percepció fejlesztéséhez, auditív észleléshez, vizuális észleléshez, a figyelem fejlesztéséhez szükséges eszközök Pl.: puzzle-k, párkeresők, mintakeresők, formák és színek, konstruáló játékok, dominó játékok, memória játékok, stb. a finommotorika fejlesztéséhez szükséges eszközök: olló, agyag, gyöngyök, horgászós játékok, kézügyességet fejlesztő játékok, tekergő játékok, fűzőcske rendelkezésre állnak Kiemelten tehetséges gyermekek óvodai nevelése Kiemelten tehetséges az a gyermek, aki különleges bánásmódot igényel, mivel átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség Céljaink tehetség ígéretek gondozása Feladataink a kiemelt figyelmet igénylő gyermek kiemelkedő képességeinek felismerése a képességek kibontakoztatása támogató környezet megteremtése, amelyben a tehetség ígéretek minél korábban felfedezhetők és a kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosított a tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése a gyermek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése egyéni fejlesztési terv készítése a tehetséges gyermekek egyéni nyomon követése az intézményen belüli és az intézményen kívüli együttműködés lehetőségeinek kihasználása differenciálás kiemelt szerepe a tevékenység szervezésben kapcsolódás a tehetségpontokhoz komplex tehetségfejlesztő program adaptálása feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása 19

20 Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: tehetség ígérete kibontakozik felismeri kiemelkedő képességét gyenge területei megerősödnek kiegyensúlyozott, magabiztos személyiséggé válik A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a szülő legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a szülő 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, a gyermek elégtelen lakókörnyezete, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fent említett pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a teljes óvodai élet diszkriminációmentes légkörben zajlik. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő vagy bármilyen más okból fejlettségében lemaradt gyermekek körében hangsúlyt kap a differenciált óvodai foglalkozás. Ezen felül lehetőség szerint óvodai vagy óvodán kívüli, gyermeki fejlődésre jó hatással lévő programokon való részvételre buzdítjuk a gyermekeket illetve szüleiket Céljaink megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű /továbbiakban HH/HHH / gyermekek részére az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása előítélet mentes óvodai légkör megteremtése Feladataink a HH/HHH gyermekek teljes körű óvodai felvételével biztosítani az esélyegyenlőséget a HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani csoport szinten a szegregációmentességet 20

21 egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel esélyteremtés, hátránycsökkentés tudatos pedagógiai munkával Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: csökken igazolatlan hiányzásainak száma kevésbé mutatja az SNI-s jellemzőket egyéni eredménye a mérések alapján- 10%.nál nagyobb mértékben nem marad el a csoportátlagtól megfelelő időben, normál tantervű iskolában kezdheti meg tanulmányait Értelmi képesség fejlesztése Az agy nem egy edény, amit meg kell tölteni, hanem tűz, amelyet lángra kell lobbantani! (Plutarchos) A tudás iránti igény a személyiségfejlődés egy bizonyos fokán szükségletként lép elő és tudásvágy formájában ölt testet. Nem független a gyermek környezetétől, s az őt ért hatásrendszertől, amely ösztönzi, támogatja, elősegíti ezek kibontakozását Céljaink A kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, az ismereteinek célirányos bővítése, megismerő, kognitív képességeik fejlődésének elősegítése, a tudásvágy kialakítása, fenntartása Feladataink A gyermek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése: aktív cselekedtetéssel, változatos tevékenységek és élethelyzetek biztosításával, érzelmi hatásokkal, a kreativitás fejlesztésével a tapasztalaton alapuló gondolkodástól a fogalomalkotásig a fejlesztési feladatokat a játékba integrált tanulásszervezéssel kívánjuk megoldani, mely lehetővé teszi a mikro csoportos foglalkoztatási formát is. 21

22 Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: kíváncsivá, érdeklődővé válik, aktívan részt vesz a számára érdekesnek tartott információ megszerzésében, az óvodáskor végére jellemzővé válik a gyermek tudás iránti vágya, az egyszerű feladatokat megérti, szándékos figyelemre képes, képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére, jártas az őt körülvevő környezet eseményeiben, történéseiben Anyanyelvi nevelés Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok S azt meg kell védened. (Füst Milán) A kommunikációs képesség kialakulása és fejlődése szorosan összefügg a személyiség kibontakozásával. A gyermeki személyiség a tárgyi és az emberi környezettel való kommunikáció folyamatában alakul ki. Ennek során értelmezi és feldolgozza a szűkebb és tágabb közösség gondolkodásmódját, szokásrendszerét, kultúráját. Ennek a fejlődésnek fontos mozzanata a nyelv használatának elsajátítása, hiszen nyelv nélkül nem képzelhető el személyiségfejlődés. Fontos a nem verbális kommunikálás szabályainak az elsajátítása is. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelés folyamatának minden mozzanatában Céljaink Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése, A beszédszervek mozgásának megfelelő fejlesztése, A beszédmegértés fejlesztése, Beszédhallás képességének fejlesztése, Kommunikációs kifejezőképesség fejlesztése, Metakommunikációs jelzések elsajátítása, gyakorlása, A beszédkedv motiválása, fenntartása A gyermeki kérdések támogatása, Illem fejlesztése, Feladataink Derűs, családias, nyugodt, beszédaktivizálásra ösztönző légkör megteremtése. Beszélő környezet kialakítása helyes mintaadással, szabálykövetéssel (nem javítgatással!) 22

23 Az óvodai dolgozók mintaszerű beszédkultúrájának fejlesztése, a modell szerep érvényesülése Beszédhelyzetek teremtése a nap bármely szakában, a spontán adódó lehetőségek kihasználása A beszéd gátlásos gyermekek aktivizálása, szorongásuk oldása bábozással Együttműködés a logopédussal a beszédhibák felismerésére, javítására A beszéd tartalmi fejlesztése szókincsbővítés a magyar nyelv szabályainak megfelelő mondatalkotás összefüggő szövegmondás kép vagy élmény alapján mesebefejezés mese, vers, mondókázás bábozás, dramatizálás mimetikus játékok alkalmazása a kommunikációs illem fejlesztése A beszéd formai fejlesztése a helyes légzéstechnika elsajátítása artikulációs gyakorlatok alkalmazása hangerőváltási gyakorlatok gyakorlása helyes ejtés elsajátítása időtartam gyakorlatok alkalmazása hallásfejlesztő gyakorlatok gyakorlása Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát, udvariassági kifejezéseket használ, beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek, tud történeteket kitalálni, azt elmondani, tudja a kitalált történeteket megjeleníteni, olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését, minden magán és mássalhangzót tisztán ejt, figyelmesen hallgatja mások beszédét, szívesen beszélget. 23

24 6. Az óvodai élet tevékenység formái A játék, mint a személyiségfejlesztés alapvető eszköze A játékok nem esetleges találmányok. Megvilágítják a felnövekedés gondjait és örömeit, megkönnyítik a csecsemőkortól a felnőttkorig való utazást. Megtanítják a gyereket arra, amiről soha nem is gondolta, hogy meg kell tanulnia, és soha nem is fog emlékezni rá, hogy megtanulta. Ellátják őt a legkülönbözőbb tapasztalatokkal, amelyekre semmilyen más módon nem tehetne szert. (Cherfas J.: Ez csak játék) A gyermeki játék spontán, szabadon választott, külső kényszertől mentes, sajátos öntevékenység. A gyermek szabad akaratára épül, benne érvényesül önkifejezése a legsokoldalúbban. Örömérzés kíséri. A játék konkrét, következménynélküli, gyakorlati tevékenység, amelyben a gyermek személyiségének a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződik vissza. A szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a gyermek elemi, pszichikus szükséglete. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a gyermeki önfejlődés eszköze, mert a játéktevékenység során újabb és újabb szükségletek jönnek létre, melyet a gyermek önmaga kielégít a rá jellemző módon. Ezáltal újabb, sajátos igényei lépnek fel, melyek ismét kielégítést követelnek. Ezt a lehetőséget használjuk ki, amikor a gyermek személyiségfejlesztése kapcsán játékba integráljuk a tevékenységeinket. Az óvodás gyermek játéka a fejlődés és a tudatos, célirányos fejlesztés lehetősége, amelyet jól tud kezelni az értő pedagógus. A játéktevékenység során a gyermek sajátos szükségletei nyernek kielégítést: a mozgás aktivitás szükséglete a biztonság szükséglete a szociális szükségletei az önmegvalósítás szükséglete, amely a gyermeki önfejlődés elősegítését eredményezi Céljaink a gyermek sajátos szükségleteinek kielégítése a játék során értelmi képességek fejlesztése érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése társas kapcsolatok alakítása kommunikációs képességek fejlesztése a természeti és társadalmi környezet megismerése, eligazodás a külvilágban 24