PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: szeptember 1-jétől

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: szeptember 1-jétől

2 Tartalom 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Pedagógiai célok Pedagógiai feladatok Pedagógiai eszközök Rendszeresen visszatérő hagyományaink, programjaink Igei alkalmaink A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapelvei Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Egészségnevelési program - Ajánlás az osztályfőnöki tanmenetekhez A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái A pedagógusok helyi intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka. Az osztályfőnök feladata A nevelőtestület minden tagjának feladata A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai Az osztályfőnökök szerepköre, feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Különleges bánásmódot igénylő tanulók Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Tanulói tájékoztatás A szülőkkel való kapcsolattartás Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szervezetek Az intézmény egyéb kapcsolatai A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Alkalmassági vizsga Tanulmányok alatti vizsgák A felvétel és az átvétel helyi szabályai Beiskolázás első évfolyamra:

3 Jelentkezés felsőbb évfolyamokra Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése Tantárgyi struktúra és óraszámok A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Hittanoktatás Pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Feladatai: Elvei: Módjai: Szöveges értékelés Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja Tanulmányok alatti vizsgák rendje iskolánkban: Rendszerező, év végi, házi vizsgák célja A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Idegen nyelvi csoportok kialakításának elvi szabályai Egyéb foglalkozások szervezése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás értékelése Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások A szorgalom értékelése Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

4 3.13 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek - a projektoktatás szabályai A projektmunka alkalmazott fázisai További alapelvek Az iskolai írásbeli, szóbeli, beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A szóbeli felelés Az írásbeli feleltetés Nappali rendszerű iskolai oktatás Könyvtár-pedagógiai program A iskola könyvtár-pedagógiai programjának célja az általános iskolában A könyvtár-pedagógiai tevékenység kiemelt feladatai: Református értékrend a könyvtári nevelésben Könyvtári ismeretek az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozatán Könyvtári ismeretek az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatán ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ

5 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Alapját a Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata képezi, Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványokká minden népeket (Máté, 28:19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. Az iskolában olyan keresztyéneket kívánunk nevelni, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. Pedagógiai tevékenységünk során olyan intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítására törekszünk tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy a szűkebb-tágabb közösségük javait is szolgálja. Olyan iskolát szeretnénk, ahol örök érvényű alapértékek: a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, önmegtartóztatás (Galata levél 5,22), amelyeket a Biblia a Szentlélek gyümölcsének nevez. Ezek a hitre jutott ember értékrendszerének alapjai. A legfontosabb a szeretet, mert az, az összes többinek a gyökere. Természetesen mindezek mellett a többi általános emberi értéket is fontosnak tartjuk. Embereszményünk ezen értékeknek megfelelően olyan sokoldalúan (értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, testi) fejlett, autonóm személyiség, aki ezen alapértékeket életelvként beépíti személyiségébe. Mindennek érdekében a tanulók hitre segítése keresztyén életpéldákon, saját példamutatásunkon, a tanítási tartalmakon keresztülvalósul meg, hogy a hit által önmaguk találjanak rá a keresztyénné válás útjára, aki nem csak saját érdekeit igyekszik érvényesíteni, hanem mások érdekében is kész és képes tenni valamit. A tanítási-tanulási folyamat egésze során az alapértékeknek megfelelő jártasságokat, készségeket kívánjuk kialakítani és képességeket fejleszteni. Természetes mindez nem lenne elegendő célunk eléréséhez, ha Isten nem ismertetné meg magát tanulóinkkal. Éppen ezért az Ő áldását is kérjük pedagógiai tevékenységünk egészére! Így kívánjuk biztosítani azt az iskolai légkört: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, 5

6 ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez. 2 NEVELÉSI PROGRAM 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A nevelési program kidolgozása előtt - az alapelvek meghatározásához átgondolásra kerültek azok a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyek - úgy ítéljük meg - a legértékesebbek. Ezen értékek mentén fogalmazódtak meg alapelveink, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. A református iskola közössége keresztyén közösség. Olyan pedagógusokat feltételez, fogad el, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden cselekedetükkel keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat. Veresegyházon, a Kálvin Téri Református Általános Iskola pedagógusai arra vállalkoznak, hogy nevelő-oktató munkájukkal az Evangélium tanításában kifejezett értékeket a diákok egész életében meghatározó elvekké alakítsák. Elfogadott legfontosabb értékek: az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata a református egyház ismerete példamutató, hittel teli életvitel, tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, 6

7 Isten- és emberszeretet, elfogadás, a szolidaritás szolgálata becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, erkölcsi tisztaság az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, alkalmazkodóképesség, empátia szakszerűség, pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, az egészséges életvitel igénye esélyegyenlőség a tanítás-tanulás folyamatában minden tanuló számára esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, derű, jókedv, életszeretet, feltétel nélküli hit, mely átsegít a gondokon. A felsorolt értékekhez kapcsolódó alapelveink: A gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban. Minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges. Betartani a törvényben megfogalmazott elvárásokat, szem előtt tartva a társadalmi igényeket: a tanulókat fel kell készíteni a változásokra, az új kihívások felismerésére. A mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és utat mutatunk ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit. A tanulókat az iskolának fel kell készítenie az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek és az önszabályozó tanulás készségének kialakítása. Korunk alapvető követelménye legalább egy idegen nyelv megfelelő szintű elsajátítása, s az idegen nyelvű kommunikáció és ismeretszerzés igényének kialakítása. Széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. 7

8 Érdekes, eredményes hittanoktatás biztosítása Nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: o az egyén és az állam felelősségét; o az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, o környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát Pedagógiai célok Keresztyén szellemiség, ezen belül református arculat megteremtése, gyermekközpontú iskola a kor szellemének megfelelő gyakorlatias életre neveléssel! Olyan magyar reformátusokat kívánunk nevelni, akik a magyar kultúrát megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják. Akik ismerik az itt élők és a határainkon túli magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, szeretik hazájukat, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. Öntudatos magyar reformátusokat kívánunk nevelni, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek, akik törekednek a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére. A nem református vallású diákjainkat öntudatos magyar keresztyénekké kívánjuk nevelni, lehetővé téve számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, de elvárjuk a református értékek ismeretét és tiszteletét Pedagógiai feladatok Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Az iskolában a mindenoldalú nevelést igyekszünk megvalósítani, tehát a tanulók erkölcsi, lelki, esztétikai, akarati, jellem, értelmi, technikai, testi nevelését. A Kálvin Téri Református Általános Iskola értékrendjéből, nevelési elveiből, céljaiból a következő feladatok fakadnak: Imádsággal, igényes nevelői munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai 8

9 eredményeknek, eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezettel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet kell megtennünk, hogy növendékeink felmutathassák azokat a képességeket, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. A református értelmiség kiművelése a feladatunk az ismeretek átadása, készségek kialakítása és fejlesztése, a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás, az önálló kreatív gondolkodásra való nevelés által. Az egyházi oktatás hangsúlyos feladatai o A magyar református iskolák évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és o pedagógiai kultúrájára épülő, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés. o Korszerű ismeretanyag és általános műveltség közvetítése, a továbbtanulásra való felkészítés. o A tanulók szellemi és fizikai képességeinek kibontakoztatása, munkás, alkotó, szolgáló életre nevelés, amelynek során a tanulók művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzetünk hűséges, áldozatkész polgáraivá válnak. o Olyan keresztyén közösség teremtése, amely a fiatalok hitben való megerősödéséhez, o nemzeti hovatartozásuk vállalásához lelki-erkölcsi példát támaszt és keretet ad. Igen fontos, különösen napjainkban, tudatosítani tanítványainkban, hogy az ember része a természetnek, abból kiszakadva saját, de a természeti környezet épségét, életét is veszélyezteti. Ezért tanítványainkat a természet szeretetére neveljük. Fontos feladata tanárainknak megismerniük a református, protestáns iskolakultúra történetét, hagyományait, nevelési alapelveit, ezáltal is elősegítve a református nevelés több évszázados kontinuitását fenntartani. Ugyanilyen fontos nevelési szempontból a diákokat is megismertetni a református iskoláztatás hagyományaival. Mindez elengedhetetlenül fontos iskolánk szellemiségének, profiljának kialakításában és megszilárdításában. Feladatunk a nem kiemelkedő képességű illetve teljesítményű, de egyházunkhoz ragaszkodó vagy legalábbis a református értékek szerint nevelkedni akaró tanulók képzése, felzárkóztatása, korrepetálása, differenciált oktatása, egyéni fejlesztése. 9

10 2.1.4 Pedagógiai eszközök A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; o előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; o gyakorlás, követelés; o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek; A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; kényszerítés o követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet; o ellenőrzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés. Az iskolai nevelés legfontosabb eszköze a pedagógus személyisége. Mellette mind a módszer, mind a többi lehetséges eszköz csak másodlagos, hiszen a módszerek és az eszközök hatékony használata a pedagógus személyiségétől és szakmai felkészültségétől függ Rendszeresen visszatérő hagyományaink, programjaink Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk a templomban Fogadalomtétel a gyülekezet közösségében (Tanulók és tanárok) 10

11 Ünnepek: a nemzeti ünnepeket iskolai keretek között tartjuk az intézmény épületében. Az egyházi ünnepeket a templomban, istentisztelet keretében tartjuk meg, amelyen a gyülekezet tagjai is részt vesznek. A Reformáció ünnepén istentisztelet Adventi gyertyagyújtás a négy vasárnapon, ünnepi műsor Karácsonyi hangverseny, melyen fellépnek a hangszeren tanuló gyermekek, az iskolai énekkar, a gyülekezeti kórus, a nevelőtestület kórusa. Iskolahívogató a leendő elsőosztályos gyermekeknek és szüleinek a beiskolázás előtt. Tájékoztatást adunk az iskolánkról, a lehetőségeinkről, a kínálatunkról. A gyermekeket játékosan csalogatjuk az iskola világába. Iskolanyitogató tanévkezdő csendesnap, felkészülés az évnyitásra Jótékonysági est: Hagyományteremtő módon, május első hétvégéjén kerül megszervezésre. Minden tanévben ekkor tartjuk meg az összejövetelt. Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése osztálykeretben. Vasárnap a templomban ünnepi istentiszteleten hálaadással, külön műsorral kedveskednek tanulóink az édesanyáknak, nagymamáknak. Családi vasárnap- Az iskola tanárai, tanulói, a gyülekezettel egy közösségben, istentiszteleten együtt adnak hálát a Mennyei Atyának, az Ige üzenete által feltöltekezve, megerősödve végzi mindenki a feladatát tovább. Kálvin Téri Napok az iskolában, szervezett programokkal: bibliai történetmondó házi verseny, egyházi énekverseny, rajzkiállítás előre meghirdetett pályázat eredményes munkáiból. Tanévzáró SULI-BULI: néptánc csoportok bemutatkozása, játékos sportversenyek, kézműveskedés Egyéb iskolai szervezések, rendezvények - ügyességi sportvetélkedő, iskolai kirándulás, házi tanulmányi versenyek, más iskola által rendezett versenyek, vetélkedők, megemlékezések, színházlátogatás. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (Diákpresbitérium) működését. Végzős tanulóink hálaadó estje Ballagás Az iskola dolgozói közös kiránduláson, szakmai napon vesznek részt, az összetartozás erősítésére. 11

12 Műsoros rendezvényeket tartunk még az alábbi alkalmakkor: Farsang, alsós osztályok Mikulása, adventi készülődés, karácsonyi műsorok, osztály klubdélutánok Igei alkalmaink Tanévnyitó és tanévzáró istentisztelet. Ballagási istentisztelet. Tanévkezdő és egyházi ünnepeink előtti Csendesnap. Családi vasárnap minden hónapban egy vasárnap, melyet a tanév munkatervében határozunk meg. Hétfőn reggel minden tanuló számára kötelező hét kezdő áhítat a templomban. Reggelenként, az első tanítási óra megkezdése előtt az alsó tagozatos osztályokban imádkozás. A felső tagozatos osztályokban az iskolai bibliaolvasó kalauz szerinti igehely felolvasása és imádkozás. A kijelölt Igét a hetes olvassa föl, az osztály közösen imádkozik. Természetesnek tekintjük és elvárjuk, hogy tanulóink minden más istentiszteleti alkalmon saját gyülekezetük alkalmain - részt vegyenek, pedagógusaink részéről különösképpen is. A nevelőtestületnek havonta egy bibliaórát tartunk, lelkipásztorunk, vallástanárunk irányításával. Ennek helye az iskola tanári szobája. Havonta egy alkalommal évfolyam szintű szülői bibliaórát tartunk, melyet beszélgetés követ a keresztyén nevelés témakörében. 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapelvei Minden ember egyedi. Nevelési céljaink tehát nem mindenkinél, és nem azonos szinten érhetők el. A személyiség folytonos kapcsolatban, kölcsönhatásban van a környezetével. 12

13 A személyiség az élet utolsó pillanatáig fejlődőképes, de a fejleszthetőség mértéke más és más. Ezért egyetlen tanulóról sem mondhatunk le, és nem fejleszthetjük fejlődésének optimumán túl. A személyiségfejlesztés alapkérdése, hogy a gyermekekkel elfogadtassuk az eszményeket, értékes példákat, magatartásformákat és az azokhoz való alkalmazkodást. De segíteni kell kialakítani a saját egyéniségüket is. Célunk istenszerető, hit szerint élő személyiség formálása, aki nyitott a világra, elfogadja annak szabályait, képes megélni a társadalomban normális emberi viszonyok között, tudását tudja alkalmazni. A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink különböző szintű adottságaikkal; eltérő mértékű fejlődésükkel; iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal; eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; szervezett ismeretközvetítéssel spontán tapasztalataik által minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink A tanulók erkölcsi nevelése Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. (szociális kompetenciák) A tanulás tanítása Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. Különböző információforrások felhasználása. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése) 13

14 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció) Fenntarthatóság, környezettudatosság Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) A testi és lelki egészségre nevelés Feladatunk a családokkal együttműködve a betegségek megelőzésére, testi higiénére, veszélyes körülmények felismerésére, szabályok betartására ráirányítani tanulóink figyelmét. Továbbá fontos feladat a testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Nélkülözhetetlen feladatunk az alázatra nevelés annak érdekében, hogy tanítványaink a sikereikért, eredményeikért tudjanak hálát adni, a kudarcot pedig alázattal és méltósággal eltűrni. Szükség van olyan helyzeteket teremteni a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, közösségi alkalmakon, amikor lehetőségük van a tanulóknak konfliktushelyzeteket, problémákat hatékonyan és krisztusi szellemben megoldani, illetve a versengés helyett versenyhelyzeteket teremteni számukra. Fontos, hogy gyakorolhassák a kommunikációt, mint a problémamegoldás kulcstényezőjét. 14

15 A tanulók nemzeti öntudatának formálása, hazafias nevelés A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia) A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Közügyekben való részvétel. (állampolgári kompetencia) Pályaorientáció A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) Családi életre nevelés Harmonikus családi minták. Családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység kialakítása. Segítő magatartás fejlesztése. Gazdasági és pénzügyi nevelés Hasznosítható ismeretek átadása a gazdasági folyamatokról. Pénzügyi alapismeretek, szabályok, fogyasztóvédelmi jogok megismertetése. Médiatudatosságra nevelés A média működésével való ismerkedés. A nyilvános és bizalmas érintkezés különbsége. Kritikai érzék fejlesztése. Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal és ez által, alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok 15

16 elvégzésére, valamint tudatosan adjon példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből, hitéletből. 2.3 Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségedre mindazon által gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. (Apáczai Csere János) Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Legfontosabb célkitűzéseink: Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése, A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. 16

17 Ösztönözzük tanulóinkat közös véleményformálással, tanácsadással az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. Az egész napos iskolai oktatás során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. Iskolánk tanulóink számára háromszori étkezést biztosít lehetőségként. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. Erre ösztönözzük az ebédbeszállítót is. El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai: Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. 17

18 Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. A veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai: Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek, az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Az iskolai egészségfejlesztési feladataink ellátásában segítőink: Iskolaorvos Rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) 18

19 Fogorvos Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartó a gyermekvédelmi felelős osztályfőnök. Gyermekvédelmi felelősök A gyermekvédelmi feladatokat osztályfőnök pedagógusaink látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat. Család Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülőkkel való együttműködésre. Tevékenységi területek: Tanórákon: Az életjelenségek megismerése Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.) Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek). A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a 19

20 gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Lehetőség szerint legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: Szervezett játékos sportfoglalkozások Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben Osztálykirándulások Egészségnapok szervezése Témanapok természeti ünnepekről való megemlékezés Folyamatos papírgyűjtési verseny Sportversenyek Az iskola kertjében virágültetés tavasszal, gondozásuk folyamatosan Szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási program (elem, műanyagflakon) Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele Hétvégi kirándulások, túrák szervezése Téli gondoskodás énekesmadarainkról Nyári napközis tábor, bibliaismereti tábor Úszás Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. szülői értekezletek személyes beszélgetések szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai: A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfőnöki órákhoz) Előadókat hívunk a következő témakörökben: 20

21 Káros szenvedélyek, drogok Tűzvédelem Közlekedésbiztonság Családi életre nevelés Könnyített és gyógytestnevelés ellátása A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. A foglalkozások megszervezése az igazgató feladata az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálattal történő megállapodás alapján. Az egészségfejlesztés fontos része a mindennapos testnevelés megvalósítása, amelyről külön fejezet szól Egészségnevelési program - Ajánlás az osztályfőnöki tanmenetekhez 5. évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem Miért fontos az egészség és az egészségvédelem? Mi a különbség az alábbi fogalmak között: torna testnevelés testi nevelés egészségnevelés? Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és a háziorvos? Milyen kötelező egészségügyi ellátásban részesültetek már? A beteg ember Mi a betegség Mikor forduljunk orvoshoz? Mi a teendő betegség esetén? Milyen betegségeket tudtok felismerni? Miért nem szabad eltitkolni, ha valami bajunk van? Milyen gyermekbetegségeken estetek át? Testkultúra Mit jelent a testkultúra szó 21

22 Mi a testi higiénia alapja? Milyen tisztálkodó szereket ismertek? Milyen felszerelések kellenek egy fürdőszobába Napirend pihenés alvás Mi a napirend? Milyen tényezők határozzák meg a napirendeteket? Miért van szükségünk pihenésre? Mi az alvás szerepe az emberi életben? A táplálkozás Mit nevezünk táplálkozásnak? Mi a táplálkozás célja? Melyek a legfontosabb tápanyagaink? Miért szeretik az emberek a túlzott evést-ivást? Mikor és hányszor együnk naponta? Káros szenvedélyek Milyen káros szenvedélyeket ismertek? Miért kell tartózkodni a káros szenvedélyektől? Milyen egészségkárosító hatásuk vannak a káros szenvedélyeknek? Hogyan lehet elkerülni a káros szenvedélyeket? Fertőző betegségek Mit nevezünk fertőzésnek Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket? Milyen fertőző betegségeket ismersz? 6. évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem Mire terjed ki az egészségnevelés? Mit jelent a közmondássá lett megállapítás: Ép testben ép lélek A beteg ember Minek kell lennie a házi patikában? Mikor forduljunk orvoshoz? 22

23 Testkultúra Mit értünk testfejlesztésen? Miért nem szabad az izomfejlesztést túlzásba vinni? Melyek a testedzés legegyszerűbb formái? Napirend pihenés alvás Mikor helyes a napirendünk? A testi vagy a szellemi fáradtságot lehet hamarabb kipihenni? Mit jelent az aktív pihenés? Mitől függ az alvás mélysége és ideje? A táplálkozás Miért van a szervezetnek tápanyagokra szüksége? Milyen tényezők határozzák meg a táplálékbevitel mennyiségét? Mi a tartós éhezés következménye? Fontos-e, hogy milyen módon, milyen körülmények között eszünk? Mikor eszik nálatok együtt a család? Káros szenvedélyek - dohányzás Miért dohányoznak az emberek? Melyek a dohányzás ártalmai? Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében? Kik érdekeltek a dohányzás elterjesztésében? Milyen dohányzással kapcsolatos törvényeink vannak? Fertőző betegségek Milyen fertőző betegségeket ismerünk? Mik okozhatnak járványt? Hogyan előzhetők meg a fertőzések? 7. évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem Mit jelent a prevenció? Hogyan tudjuk megőrizni egészségünket, s megelőzni a betegségeket? 23

24 Kinek a feladata az egészségvédelem? A beteg ember Miért kell orvoshoz fordulni a bajunkkal? Milyen betegségeket ismertek? Hogyan lehet megkülönböztetni a betegségeket? Testkultúra Milyen szerepet játszik a víz a testkultúrában? Hányféle formában használjuk fel a vizet a testkultúrában? Melyek a napozás alapvető szabályai? Napirend pihenés alvás Mikor jó a napirendünk? Mi jelent számodra pihenést? Mennyi lehet a napi alvásszükséglet? A táplálkozás Mikor beszélünk öncélú táplálkozásról? Mi a tartós éhezés következménye? Beszélhetünk-e ma éhező tömegekről? Mi a különbség az éhezés és a böjt között? Melyek a társas étkezés szabályai? Káros szenvedélyek - alkohol Hol, mikor isznak szeszes italokat az emberek? Miért nem szabad a gyermekeknek szeszesitalt fogyasztaniuk? Mit jelent a kulturált alkoholfogyasztás? Milyen veszélyeket jelent önmagára, a munkában, a közlekedésben az ittas ember? Fertőző betegségek Milyen betegségeket okozhatnak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek? Milyen feladatot lát el az ÁNTSZ? Hol van a közelünkben járványkórház? 8. évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem 24

25 Mit jelent a mentálhigiéné szó? Mit jelent a prevenció? Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel? Milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt az egészségnevelésben? A beteg ember Hogyan szoktuk megkülönböztetni a betegségeket? Mi a különbség az akut és a krónikus betegség között? Milyen szerepet játszik az egészségrombolásban az emberek tudatlansága? El tudjuk-e kerülni a környezeti ártalmakat? Testkultúra Melyek az alapvető testápoló szerek? Mit kell tudnunk a hajápolásról? Mire jó a fitnes? Mi határozza meg az öltözködésünket? Napirend pihenés alvás Képesek vagyunk-e befolyásolni napirendünket? Mi a következménye annak, hogy nem törődünk pihenésünkkel? Melyek a nyugodt alvás feltételei? A táplálkozás Mi jellemző a magyar népesség táplálkozási kultúrájára? Mikor beszélünk alultápláltságról? Miért veszélyes a soványság kultusza? Miért fontos a családban a rendszeres sütés-főzés? Káros szenvedélyek - drog Mit nevezünk kábítószernek? Melyek a legközismertebb kábítószerek? Miért veszélyes a kábítószer? Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés? Hogyan lehet felismerni azt, aki kábítószerezik? Mitől foszt meg a kábítószer? Hogyan lehet a narkózást megelőzni? Fertőző betegségek 25

26 Melyek a nemi betegségek? Miben különbözik az AIDS a nemi betegségektől? Miért veszélyes az AIDS? Hogyan terjednek ezek e betegségek? Milyen megelőzési módjaik vannak? 2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Az 1. osztályba lépve a kisgyermek számára új közösségek jönnek létre, ezért a legfontosabb az, hogy segítsük a beilleszkedést, s kialakítsuk azokat a normákat, szociális készségeket, amelyek ezt lehetővé teszik. A nevelőknek oda kell figyelni, hogy ne legyenek a közösségből kitaszított, magányos tanulók egy-egy osztályban, meg kell akadályozni a fizikális és verbális agresszió kialakulását. A beilleszkedést segíthetik a közösségalakító, csoportfejlesztő gyakorlatsorozatok, beszélgetések. Ebben segítséget nyújthatnak a hittan sajátos módszerei és eszközei. 26

27 A további évfolyamokon is célunk a már kialakult közösségek erősítése. Iskolán kívüli közösségek gyülekezet, baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatásai később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. (digitális kompetencia) Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: Erre minden tanítási órán nyílik lehetőség, de az osztályfőnöki és a hittan órák kiemelt szerepet kapnak ebben. A tanórán kívüli, egyéb szervezett iskolai foglalkozások, szakkörök, sportkörök, kirándulások, közösségi programok szintén alkalmat adnak erre. Fontos szerepet töltenek be a közösségfejlesztésben az iskolai hagyományok: ünnepélyek, megemlékezések, illetve a hitoktatók által szervezett programok: reggeli áhítat, csendes napok, családi vasárnapok, gyermek istentiszteletek, nyári bibliaismereti táborok, stb. A tanulók közössége: Diákönkormányzat/Diákpresbitérium Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: saját működéséről; hatáskörei gyakorlásáról; 27

28 egy tanítás nélküli munkanap programjáról; tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás, Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség. Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk (iskola) megóvására 28

29 környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia) Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik: véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni. A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit, segítse a közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához adjon mintát bátorító, vonzó jövőképhez adjon átfogó képet a munka világáról változatos munkaformák alkalmazásával erősítse az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) 29

30 2.4.3 Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái Osztálykirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Kálvin Téri Napok Alapítványi Bál Művészeti és kulturális megemlékezések Ünnepélyek, megemlékezések Csendes napok Családi vasárnap Farsang Mikulás Karácsony Iskolaújság Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása) Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) Kézműves foglalkozások: Szüretkor, Karácsonykor és Húsvétkor Bemutató órák a leendő elsősök szüleinek Iskolanyitogató c. program az óvodásoknak Házirend Kapcsolat más iskolákkal Osztályok közötti versenyek Iskolák közötti versenyek Kitüntetések jutalmak Aktív szülői részvétel: Alapítvány, Szülői Szervezet 2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka. Az osztályfőnök feladata A nevelőtestület minden tagjának feladata 30

31 legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, református egyházunk, gyülekezetünk, a város, az iskolánk érdekeit szem előtt tartva tevékenykedni. A pedagógusok feladatainak részletes felsorolását személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. A pedagógusok alapvető feladatai közé tartozik továbbá: a helyi tantervek végrehajtása: a tanítási órákra való felkészülés, azok eredményes megtartása, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 31

32 a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, a pedagógiai etika írott és íratlan szabályainak betartása; a feladatok vállalása önkéntesen, illetve az iskola vezetői által meghatározott feladatok a problémák nyílt mindenkori megbeszélése - a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása, a szükséges intézkedések megtétele, ha a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek megszervezése, a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén - gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; kulturált viselkedés, öltözködés - ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott módon Az osztályfőnökök szerepköre, feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. 32