Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS MINT ESETLEGES FEDEZETLVONÓ SZERZŐDÉS Szakdolgozat Konzulens: Dr. Pusztahelyi Réka Készítette: Czető Bettina adjunktus J-504 UW4WBE Miskolc, 2016

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Civil Law PRENUPTIAL AGREEMENT AS POSSIBLE FRAUDULENT TRANSFER OF PROPERTY Thesis Consultant: Dr. Pusztahelyi Réka Author: Czető Bettina assistant professor J-504 UW4WBE Miskolc, 2016

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1. oldal 1.1. A témaválasztás módszertana 1. oldal 2. Történeti előzmények 3. oldal 3. A fedezetelvonó szerződés szabályozása 8. oldal 3.1. A fedezetelvonó szerződés alanyai, fajtái 8. oldal 3.2. A fedezetelvonás tényállási elemei 10. oldal 3.3. A fedezetelvonó szerződés jogkövetkezménye 14. oldal 3.4. Az igényérvényesítés esetkörei 15. oldal 4. A fedezetelvonó és a színlelt szerződés elhatárolása 17. oldal 5. A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése 19. oldal 6. A házassági vagyonjogi szerződés 21. oldal 6.1. A szerződés megkötésének feltételei, alakja és nyilvántartása 21. oldal 6.2. A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése 22. oldal 6.3. A házassági vagyonjogi szerződés tartalma és a vagyonjogi rendszerek 24. oldal 7. Fedezetelvonás a házassági vagyonjogban 29. oldal 7.1. A harmadik személyek házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatos 30. oldal jogainak védelme 7.2. A tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés fedezetelvonó 34. oldal jellege 7.3. A házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött szerződés 40. oldal 8. Összegzés 42. oldal 9. Köszönetnyilvánítás 44. oldal Felhasznált irodalom 45. oldal

4

5 1. Bevezetés A XXI. század hazai kodifikációs tevékenységének egyik legjelentősebb munkája a évi V. törvény, azaz az új Polgári Jogi Törvénykönyv megalkotása volt, amely március 15-én lépett hatályba. A polgári jog az a jogág, amely leginkább érinti a mindennapokban az emberek személyi és vagyoni viszonyait, legyen szó akár a családi életben történő változásokról vagy éppen személyek egymás közötti szerződéskötéséről. Dolgozatomban is e két terület, a Kötelmi jog és Családjog kollíziójának esetleges problémájával foglalkozom, a házassági vagyonjogi szerződés és a fedezetelvonás kapcsolatát vizsgálom meg. A jogintézményt egy olyan szemszögből közelítem meg, amely a mindennapokban is problémát jelenthet, azaz mi történik akkor, ha egy ilyen szerződés a házastársak valamelyikével, vagy éppen mindkét féllel szemben fennálló követelés fedezetének elvonását idézi elő. Mit tehet ekkor a követelés jogosultja, milyen védelmi eszközöket biztosít számára a jogalkotó? Kifejezetten a házassági vagyonjogi szerződésekkel érintett viszonyokat vizsgálom meg, így ebben a munkában mellőzném a rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség kérdéseit A dolgozat témaválasztása és módszertana Dolgozatom felépítését tekintve, külön - külön elemezném a fedezetelvonó-, illetőleg a házassági vagyonjogi szerződés jogintézményét, majd ezt követően térnék ki a két szerződésfajta kapcsolatára, mindezt a bírói gyakorlat által szolgáltatott példákkal modellezve. Így elsőként a fedezetelvonó szerződés általános szabályait kívánom röviden bemutatni, elhatárolva a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződéstől. A második egységben röviden bemutatom a házassági vagyonjogi szerződést és rátérek a két jogintézmény kapcsolatára. Megvizsgálom a szerződés megkötésének időpontjából adódó problémákat. A házassági vagyonjogi szerződés alapvetően a jövőre irányul, de köthető múltra nézve is, amikor meglévő vagyontárgy sorsáról döntenek a szerződő házasfelek. A probléma magját ebben az esetben az képezi, hogy melyik az az időpont, amikor a szerződés kielégítési alapot von el? 1

6 Ezek után, tágabb értelemben is megvizsgálnám a fedezetelvonás kérdését a házasfelek között. Többek között arra is kitérek, milyen jogi következményekkel járhat a fedezetelvonás szempontjából a házastársak egymásközti ajándékozása. Az előbbiekben felsorolt esetek elemzése során sorra veszem azokat az egyéb védelmi eszközöket, amelyeket a Polgári Törvénykönyv szolgáltat a harmadik személy védelmére. Mit tehet a követelés jogosultja igényének érvényesítése érdekében? Illetve arra keresem a választ, hogy sérülhet-e a harmadik személy érdeke a jogalkotói rálátás változása miatt? Befejezésként a dolgozatban történt fejtegetéseim konklúzióját vonom le, a felárt problémákra esetleges megoldást kínálva, megjósolva azt, hogy mi is lehetne a fejlődés felé vezető megfelelő irány. 2

7 2. Történeti előzmények A tradicionális szokásjogon nyugvó magyar házassági vagyonjog az Osztrák Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: OPTK) ideiglenes érvényesülése (1853. május július 23.) után a polgárosodó magyar társadalom életviszonyaihoz igazodva a bírói gyakorlatban fejlődött tovább, hiszen a magánjogi kodifikációs törekvések egészen 1928-ig nem léptek túl az előkészületeken. A XIX-XX. század elején a magyar magánjogtudomány a német történeti jogi iskola kategóriáit és fogalmait ismerte, de a házassági vagyonjog tekintetében nem felétlenül használta. A jogtudósok a magyar házassági vagyonjogot a közszerzemény intézményére tekintettel a vagyonelkülönítő és vagyonegyesítő rendszerek között álló vegyes rendszerként írták le. Megállapították azt is, hogy a házassági jog alapeszméjére tekintettel, azaz, a férjezett nő személyi és vagyoni önállósága miatt a magyar házassági vagyonjog a külföldi modellektől eltér, ezért nemzeti karakterrel bír. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének (továbbiakban: Mtj.) házassági vagyonjoga Grosschmid Béni 1890-es évek részvételétől elsősorban a közszerzemény megosztására vonatkozóan finomult, ott ahol a bírói gyakorlatban is bizonytalanság mutatkozott. A mindeddig társadalmi állástól függő, parasztok és polgárok között érvényesülő közszerzemény intézményét általánossá tették úgy, hogy a szerződéses vagyonjog lehetősége megmaradt és a vártaknak megfelelően a felsőbb társadalmi rétegekben emelkedett a házassági szerződések jelentősége. A bírói gyakorlatban alkalmazott, azonban törvényi elfogadást nem nyert Mtj. házassági vagyonjogi koncepciója jutott kifejezésre az évi XII. törvényben, amely általánosította a közszerzemény intézményét. A szerződéses vagyonjogról azonban nem szólt, így megmaradt a jegyesek, valamint a házasok lehetősége arra, hogy vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék. A házassági szerződések intézménye a szerződéskötés idejére, külső formájára, alanyaira és tárgyára nézve változás nélkül maradt fenn a II. világháborút követő néhány évben, valamint a nyugati magánjogi kódexeknek is kihagyhatatlan eleme volt és maradt továbbra is, olyannyira, hogy az OPTK a házassági vagyonjog egészét a házassági szerződések intézményén keresztül értelmezte és ennek megfelelően a kötelmi jog körébe helyezte. 1 Az OPTK érvényesülése idején, majd később az 1860-as évektől a gazdasági értelemben polgárosodó Magyarországon a házassági szerződések jelentősége nőtt, és 1 Herger Csabáné Adamkó Adrienn: Az új Ptk. házassági vagyonjogáról a történeti fejlődés tükrében, 1-2.o. 3

8 ez a Családjogi Törvény (továbbiakban Csjt.) hatálybalépését megelőző évekig így is maradt. A Csjt. házassági vagyonjoga ezzel szemben az államberendezkedés ideológiájához hasonlóan, monolit alapra helyezkedett, azaz csak és kizárólag törvényes vagyonjogi rendszert nevesített, és a szerződéses vagyonjogtól, amely az európai-jogi kultúrának mindeddig is része volt, elfordult. Amikor a Csjt. a szerződéses vagyonjogtól elzárkózott, jogi tradíciókkal fordult szembe, és ez vezetett a házassági vagyonjogi szerződésekkel szemben kialakult idegenkedés megjelenésére, ami napjainkig tapasztalható. A Csjt. a házassági vagyonjogot végletekig leegyszerűsítve, részletezés nélkül szabályozta, amit az is alátámaszt, hogy a házassági vagyonjog 1952-ben önálló címet sem kapott a házasfelek jogairól és kötelezettségeiről szóló IV. fejezeten belül. A Csjt. bírói gyakorlaton alapuló novellái, az évi I. tv. és az évi IV. tv. megőrizték a vagyonközösségi rendszert. Az 1947-es novella pontosította a közös rendelkezési jog tartalmát, rögzítette, hogy az életközösség megszűnését követően is érvényesül a vagyonmegosztás időpontjáig, míg az 1986-os novella lehetővé tette, hogy a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt a felek a törvényes rendszertől közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződéssel eltérjenek. A szerződés tartalmi elemeit a jogalkotó nem határozta meg, csupán azt mondta ki, hogy a törvényes rendszertől eltérően határozhatják meg a vagyontárgyak közös-, illetve különvagyoni jellegét. A szerződés tárgyára vonatkozóan a 4/1987. (VI.14.) IM rendelet 3. (2) bekezdése rögzítette, hogy ilyen szerződésnek minősülnek a házasfelek egymás közötti adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződéseiket is. A polgári kori bírói gyakorlat a házasfelek közötti minden vagyonjogi viszonyokat szabályozó megállapodást (contractus matrimonii) házassági szerződésnek tekintettek. Ezek tárgyával kapcsolatban korlátként érvényesül egyrészt a törvényi tilalom a tartási kötelezettségről való lemondás, köteles részre jogosult jogának sérelmére vonatkozóan, másrészt az az általános szabály, hogy a rendelkezés nem állhat ellentétben a házasság erkölcsi természetével és természetes céljával. 2 A házassági szerződések egyöntetű fogalmi megközelítésével szemben az évi novella hatálybalépését (1987. július 1.), vagyis a szerződéses vagyonjog újjászületését követően a felek vagyoni viszonyait tekintve különbséget tettek a házassági szerződések, a házassági szerződésnek nem tekintett, közös vagyon megosztásáról szóló egyezségek és más megállapodások között. Közös elvként érvényesült, hogy 2 Herger Csabáné Adamkó Adrienn: 3-4.o. 4

9 mindezekre a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, valamint a méltányosság elvének kell érvényesülnie. A házassági vagyonjogi szerződés gyakorlati jelentősége abban állt, hogy sokadik házasságkötéskor, jelentős rokoni juttatás vagy szellemi alkotás után járó vagyon esetén a különvagyonról rendelkezzenek, illetve a gazdasági életben részt vevő házasfelek esetén vállalkozásuk jogi sorsát tisztázzák. 3 A fejlődés irányvonalait ezt követően a bírói gyakorlatban, a mindennapi életben jelentkező problémákra reagálva alakították a jogtudósok. Meghatározták a közös- és különvagyon vagyontárgyait, valamint a vagyonközösség kiterjedését is. A házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában a házastársakat terhelő vagyoni passzívák közös, valamint különadósságként történő minősítése körében a bírói gyakorlat jelentőséget tulajdonított annak, hogy az adott tartozás a házassági életközösség tartalma alatt vagy annak kezdete előtt, illetve annak megszűnése után keletkezett-e. Továbbá annak, hogy az kizárólag a közös vagy a különvagyon tárgyát terhelt-e, kizárólag közös vagy a különvagyonra vonatkozó rendelkezésekből adódott-e, valamint annak is, hogy a házastársak valamelyikének a különvagyonára vonatkozó rendelkezése a különvagyonát vagy a közös vagyont gyarapította vagy csökkentette-e. Itt történt meg a dolgozat témájául szolgáló, a házasfelek harmadik személlyel fennálló felelősségére vonatkozó szabályok kimunkálása és egységesítése is. 4 Alapvető érdek, hogy a házastársak egymással kötött szerződésekkel harmadik személy követelésének érvényesítését, és annak kielégítését ne hiúsíthassák meg. A Csjt évi IV. törvény előtti rendelkezése szerint harmadik személlyel szemben hatálytalan volt a házastársak olyan megállapodása, amellyel a vagyonközösséghez tartozó egyes vagyontárgyakat valamelyikük különvagyonába utalta. Ezt a rendelkezést az évi IV. törvény hatályon kívül helyezte, és helyette a Csjt ának (4) bekezdése csupán tájékoztatási kötelezettséget írt elő a házastársak részére harmadik személyekkel szemben arról, ha a vele kötött szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. Megállapítható, hogy a jogalkotó a házassági vagyonjogi szerződés bevezetésével jelentősen bővítette a házastársak autonómiáját, ugyanakkor meglehetősen következetlenül gyengítette a harmadik személyek jogvédelmét azzal, hogy a korábbi hatálytalansági szankciót tájékoztatási kötelezettséggé fokozta le. A törvény nem határozza meg, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása milyen 3 Herger Csabáné Adamkó Adrienn: 4.o. 4 Herger Csabáné Adamkó Adrienn: 4-8.o. 5

10 jogkövetkezményekkel járhat, így ebben az esetben a Ptk. szabályainak alkalmazásáról lehet szó. Amennyiben a házastársak szerződése harmadik személy kielégítési alapját elvonja, a szerződés e harmadik személy irányában hatálytalan, azaz a fedezetelvonás szabályai érvényesülnek. A házastársak közötti közeli hozzátartozói kapcsolatra tekintettel az ügyletkötő másik házastárs rosszhiszeműségét, valamint a szerződés ingyenességét vélelmezni kell. A kor jogalkotói szerint a vagyonjogi szerződést tartalmától függően- nemcsak a házastárs rosszhiszeműsége alapján lehet hatálytalannak tekinteni, hanem akkor is, ha az a vagyontárgya, amelyre a harmadik személlyel kötött szerződés vonatkozik, ingyenes juttatásként került a szerződő fél különvagyonába. Abban az esetben, ha a fedezetelvonás jogkövetkezményeinek alkalmazására nincs is lehetőség, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kártérítési kötelezettséget vonhat maga után. Ebben az esetben a kártérítés egyik módja lehet, hogy a másik házastárs feleljen a közös vagyon erejéig az ügyletért, illetve az abból eredő kötelezettségért, azonban ez csak a vagyonközösséghez tartozó tárgyak vonatkozásában érvényesül. Előfordulhat az is, hogy a házastársak nemcsak a tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, hanem a harmadik személyt szándékosan megtévesztették, amikor elhallgatták, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatás egyikük különvagyonába tartozik, és a harmadik személy ennek megfelelően, bízva a házastársakban, megköti a szerződést. Ekkor a különvagyonra kötött szerződés érvénytelennek minősül és az eredeti állapotot kell helyreállítani. 5 A házassági vagyonjogi szerződés tárgyára vonatkozó korlátozások a szerződési szabadság jogszabályi korlátozása- mellett, ki kell emelni azt is, hogy jó erkölcsbe ütközőnek ezért semmisnek tekintették azt a szerződést, amely valós ellentételezés nélkül juttatta az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét a másik házastárs tulajdonába. Ezen elv érvényesülésénél nagy hangsúlyt fektettek a méltányosság követelményének érvényesülésére is. 6 A évi V. törvényt történeti szempontból vizsgálva, helyes döntés hoztak azzal, hogy az új Ptk. tartalmazza a családjogot is. Ezt a véleményt a házassági vagyonjogot tekintve csak erősíti, hogy a magánjoghoz való kapcsolódás itt különösen erős. Egyrészt vagyonjogi kérdésekben a régi Ptk. szabályai az évi novella óta mögöttes jogként funkcionáltak, másrészt a joggyakorlatban világossá vált a szoros kapcsolódás a 5 Kőrös András: A családi jog kézikönyve I. kötet, o. 6 Herger Csabáné Adamkó Adrienn: 4-8.o. 6

11 házassági vagyonjog és a társasági jog között is. Az új Ptk. házassági vagyonjogi szabályait tekintve, a jogalkotó a Csjt. szűkszavúságát kiküszöbölte, amit annak köszönhetünk, hogy túlnyomórészt a bírói joggyakorlatban kikristályosodott és sikerrel alkalmazható tételeket vette alapul. Ezek a normák a házassági vagyonjogi szerződés kellékein túl diszpozitív szabályok, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a házasfelek a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítés rendszere között válasszanak, illetve azoktól igényeiknek megfelelően eltérjenek, a jól bevált európai megoldást követve. 7 Végezetül meg kell említeni azt is, hogy egyre inkább nemzetközivé váló környezetünkben a családi kapcsolatok sem feltétlenül korlátozódnak egy-egy országra. Megtévesztő lehet számunkra az az áthallás, amikor az egyes nemzetek jogrendszerében a hazaival azonosnak vélt kifejezést találunk. Erre lehetséges példa a magyar és a német házassági vagyonjogi rendszerek beosztása. Az új Ptk. törvényes házassági vagyonjogi rendszere a szerzeményi alapú osztatlan közös tulajdon, azaz a házastársi vagyonközösség rendszere. A német Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) törvényes rendszere ugyanakkor a közszerzeményi rendszer, amely a magyar jogban, a házassági vagyonjogi szerződéssel választható, törvényben nevesített vagyonjogi rendszerek egyike a vagyonelkülönítés mellett. A német jogban szintén két válaszható vagyonjogi rendszer található: a vagyonelkülönítés és a vagyonegyesítés. 8 A házassági vagyonjog minden nemzetre egyformán természetesen nem szabályozható, hiszen az egyes nemzetek sajátos felfogásuk, természeti viszonyaik, társadalmi, erkölcsi világnézeti berendezkedésük alapján annyira elütnek egymástól, hogy minden nemzetre egyaránt hatályos, helyes törvények nem hozhatóak. Különösen érvényesül ez a szabály a házassági vagyonjogok egységes rendezésénél. Itt a jog szigorú parancsai mellett főként a házastársak belső élete, nevelése, családi életviszonyai, a külvilágról és magasabb értékekről alkotott felfogása, számba veendő tényezők. Mindenesetre megállapítható, hogy ami az egyik nemzetre- fejlődött műveltségi viszonyainál fogva- helyesnek és 7 Herger Csabáné Adamkó Adrienn: 9.o. 8 Wilfried Schlüter Szabó Helga: A német családi jog áttekintése, 217.o., 239.o. elérhető: kationen/schlueter_szabo_familienrecht.pdf 7

12 célszerűnek tűnne, ugyanaz a jogrendezés a másik nemzetre gyakorlatiatlan, méltánytalan volna. 9 9 Boda Ernő: Magyar házassági vagyonjog, 8.o. 8

13 3. A fedezetelvonó szerződés szabályozása A hitelezőket károsító ügyletekkel szemben már a római jog is biztosított védelmet, elég az actio Paulianara gondolni, amely az adósnak a hitelezők kijátszására irányuló vagyon elidegenítésével kapcsolatban nyújtott segítséget. A régi magyar jogtudósokat az a kérdés foglalkoztatta leginkább, hogy az akkori magyar jog milyen alapon tekintette a hitelezőket károsító átruházásokat jogellenesnek és tiltó törvénybe ütközőnek. Az tisztázott volt, hogy a tulajdonos, még ha adós is volt, de vagyonával szabadon rendelkezhetett, azt tetszése szerint csökkenthette. Akkori jogunk is kimondta, hogy az adós a szolgáltatásaiért rendszerint egész vagyonával felel, ám egy korabeli Javaslat meghatározta az adós vagyonának törvényes vagyoncélját. Ez a törvényes vagyoncél az adós felelősségének az alapja. Így tehát, az adós vagyonának ingyenes csökkentése önmagában ugyan megengedett cselekmény, ha azonban ezzel hitelezőit ha nem is rosszhiszeműen- megkárosítja, megsérti a törvényes vagyoncélt. 10 A jelen korban a fedezetelvonó, vagyis a harmadik személy kielégítési alapját elvonó szerződés szabályai az új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) hatályba lépésével kiegészültek, a jogalkotó a jogintézmény lényegén nem változtatott, ám néhány új rendelkezés bevezetésre került. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma évben behatóan foglalkozott a fedezetelvonás megállapítására irányuló perekben felmerült jogalkalmazási problémákkal, amelynek eredményeként megszületett a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI.15) PK vélemény (továbbiakban PK vélemény). A szabályozás lényegi azonossága miatt ez a jelenlegi bírói gyakorlatban a 1/2014. PJE alapján megfelelően irányadónak tekintendő A fedezetelvonó szerződés alanyai, fajtái Ahogy az a Ptk. szövegezéséből is kitűnik a fedezetelvonó ügylet szükségképpen háromszereplős. Az alapügylet szereplői a hitelező (jogosult), akinek a kielégítési alapját a fedezetelvonásban részt vevő két fél szerződésükkel részben vagy egészben elvonják. A jogosult így értelemszerűen nem részese a fedezetelvonó szerződésnek. Az alapügylet másik szereplője az adós (kötelezett), aki a fedezetelvonó szerződéssel a 10 ifj. dr. Nagy Dezső: A hitelezőket károsító joglemondások, o. 11 HVG-Orac Kommentár: Polgári Jog, Családjog III-IV. kötet, 236.o. 9

14 vagyonába tartozó fedezetül szolgáló dolog tulajdonjogát ruházza át a fedezetelvonó szerződésben részt vevő másik félre a jogszerzőre. A hitelező és az adós közötti jogviszony lehet olyan polgári jogi, de más jogágba tartozó jogviszony is (például: munkaügyi, közigazgatási, pénzügyi jogi jogviszony), amelyből a hitelezőt valamilyen alanyi jog illeti meg az adóssal szemben. Az adós és a szerző fél között fennálló jogviszony azonban kizárólag polgári jogi, azon belül is kötelmi jogi jogviszony lehet. 12 Tipikusan ilyen fedezetelvonó ügylet az adásvétel, ajándékozás vagy a gazdasági társaság részére történő nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása. Az ügylet tárgya, azaz maga a fedezet, jellemzően valamely dolog, főként ingatlan vagy valamely nagyobb értékű ingóság. Azonban ide tartozhat bármely a hitelező kielégítésére alkalmas követelés vagy jog (akár a társasági részesedés is). 13 A 1/2011. PK vélemény 2. pontja szerint a fedezetelvonás megvalósulhat a kötelezettet illető követelés engedményezése útján, illetve forgalomképes vagyoni értékű jog átruházásával is. Ugyanígy megállapítható az ügylet fedezetelvonó jellege, ha a kötelezett tulajdonában álló vagyontárgyat a fedezetelvonás szándékával megterhelik. Ilyen például az az eset, amikor a vagyontárgy tulajdonosa változatlanul a kötelezett marad, ám azt zálogjoggal megterhelik. A Ptk. csak a fedezetelvonás szerződéses formáit említi, azonban a szakirodalomban és a bírósági szakmai kollégiumok ülésein is felmerült annak gondolata, hogy a fedezetelvonás kérdéskörét az egyoldalú jogügyletekre is kiterjesszék. A polgári jog jelentős európai kódexei közül egyedül a holland NBW (Nieuwe Burgerlijk Wetboek) említi kifejezetten az egyoldalú ügylettel történő (csődön kívüli) fedezetelvonás lehetőségét. 14 A PK. vélemény kimondja, hogy egyoldalú jogügylet alapján is bekövetkezhet olyan fedezetelvonás, amely az ügylet relatív hatálytalanságának megállapításához vezethet. 15 Ilyen például a díjkitűzés vagy a kötelezettségátvállalás közérdekű célra. Mindkét egyoldalú jogügylet esetében ugyanis 12 Csapláros Diána: Az eltűnt fedezet nyomában Gondolatok a Ptk szakaszáról, 7.o. 13 Csapláros Diána: 7.o. 14 Benke József: Gyógyíthatatlan fedezetelvonás?,41.o. 15 1/2011. (VI.15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről 1.pont 10

15 a jogalany valamilyen vagyoni értékű juttatásban részesít valakit, vagyis a jogalany saját vagyonát meghatározott mértékben itt is csökkenti A fedezetelvonás tényállási elemei A Ptk. a 1/2011. PK. véleménnyel összhangban meghatározza a szerződések azon fontosabb tényállási elemeit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szerződés fedezetelvonónak és így harmadik személy irányába hatálytalannak minősüljön. 17 Az első ilyen feltétel a követelés, illetve igény fennállta. A PK. vélemény 3. pontja szerint a szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően a relatív hatálytalanság megállapításának az a feltétele, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak a kötelezettel szemben követelése álljon fenn, amelynek fedezetét a kötelezett el akarja vonni. 18 Ebből megállapítható, hogy a követelésnek a fedezetelvonó szerződés megkötésekor már léteznie kell, azonban nem szükséges, hogy lejárt, esedékes legyen. Egy követelés akkor minősül igénynek, ha az már keresettel érvényesíthetővé válik, bírósági úton kikényszeríthető. A kötelezettől jogot szerző személlyel szemben történő perindításkor azonban már feltétel az is, hogy a jogosultnak a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése az igény állapotába kerüljön. 19 A bírói gyakorlat egységes álláspontot képvisel abban az esetben, hogy fedezetelvonónak minősülhet az a szerződés is, amelyet az adós azelőtt kötött, hogy a hitelező alanyi joga az igény állapotába került volna. Viszont a jogszerző fél elleni fellépéshez már szükséges az igény fennállása, ugyanis az esedékességig még elképzelhető, hogy ismét lesz fedezet, mindaddig pedig annak állítása, hogy a kielégítési alapot a hitelező elől elvonták, pusztán feltételezés. (A jogalkotó a szabályozással a kielégítési alap elvonását részesíti védelemben, nem annak veszélyeztetését.) Török Tamás- A fedezetelvonó szerződés és annak szabályai a Ptk.-ban 4. o 17 HVG-ORAC Kommentár- Polgári Jog, Családjog, III-IV. kötet, 237.oldal 18 1/2011. (VI.15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről 3.pont 19 OPTEN Ptk. kommentár 303.oldal 20 Csapláros Diána: 9.o. 11

16 Második feltétel a PK. vélemény 4. pontjában kerül meghatározásra, ami a jogosult kielégítési alapjának elvonása, melynek tényét a fedezetelvonó szerződés megkötésének időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni. Nem állapítható meg ugyanis a szerződés fedezetelvonó jellege, ha a jogosult követelése a szerződéskötést követő időpontban keletkezett. A PK. vélemény 4. pontja további feltételként szabja meg annak előzetes vizsgálatát, hogy a kötelezett rendelkezik-e egyéb vagyonnal, amely részben vagy egészben fedezetet nyújthat a jogosult követelésére. Az ilyen fedezetül szolgáló egyéb vagyon hiányára a jogosultnak kell a perben hivatkoznia, amely ellen a kötelezett ellenbizonyítással élhet. A harmadik feltétel elérően alakul, aszerint, hogy visszterhes vagy ingyenes ügyletről van szó. Az egyik vagylagos feltétel a PK. vélemény 5. pontja alapján úgy szól, hogy ingyenes szerződéseknél, azaz ha a szerző félre a szerződésből ingyenes előny származott, a szerző fél jó-vagy rosszhiszeműségét a továbbiakban már nem kell vizsgálni, mert a fent tárgyalt feltételek megléte esetén az ingyenesség ténye elegendő a fedezetelvonás megállapításához. Ilyen esetekben a fedezetelvonó szerződés tipikusan ajándékozás formájában jelenik meg. A visszterhes szerződéseknél azonban törvényi előfeltétel a szerző fél rosszhiszeműsége. A visszterhesen szerződő fél a megszerzett vagyontárggyal egyenértékű ellenszolgáltatást nyújtott, ami a kötelezett vagyonába került, így a jogosult követelésének fedezete formálisan a kötelezett vagyonában rendelkezésre áll. A fedezetelvonás azonban így is megállapítható, ha bebizonyosodik, hogy a szerző fél rosszhiszemű volt. A bírói gyakorlat szerint rosszhiszemű a szerző fél általában akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezetett terhelő követelésekről és arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják, és így a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik. 21 Valamint rosszhiszeműnek minősülhet a szerző fél akkor is, ha az általa adott ellenszolgáltatás a jogosult kielégítésére alkalmatlan. 22 Fabók Zoltán álláspontja szerint legalább olyan súllyal szükséges azt a kérdést vizsgálni, hogy az adóssal szerződő fél a fedezetelvonó ügylet megkötésekor elsődlegesen a saját érdekeit szem előtt tartva, saját jogos érdekeitől motiválva járt elebben az esetben ugyanis rosszhiszeműségről aligha beszélhetünk- vagy pedig az ügylet 21 1/2011. PK. vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről 5.pont 22 OPTEN Ptk. kommentár 304. o. 12

17 elsődleges célja az volt, hogy az adós más hitelezőjének kielégítését meghiúsítsa. Ez a differenciált rosszhiszeműség-szemlélet a bírói gyakorlatban is megjelenik. Ezek alapján a visszterhes- szerződéseket három csoportba sorolhatók: Az első csoportba tartoznak a valódi fedezetelvonó célzatú ügyletek: ide olyan szerződések tartoznak, ahol a felek valódi és elsődleges célja a fedezet elvonása, és e célzat nélkül az ügyletet egyszerűen nem vagy nem az adott időpontban kötötték volna meg. Az ide sorolható ügyletek csupán megnevezésük szerint ellenértékesek, valójában azonban ingyenes ügyletet lepleznek. Jellemzőjük, hogy az adós ezen ügyletek nyomán nem jut olyan szolgáltatáshoz/ellenszolgáltatáshoz, amelyet a hitelező az elvont vagyontárgy helyett követelésük kielégítésére igénybe vehetnének. Ide vonatkozó példa, ha az adós annak érdekében, hogy a vagyonát a végrehajtás alól elvonja, nagykorú gyermekével tartási szerződést köt, és a várt tartás ellenértékeként ingatlanát átruházza leszármazottjára. Ugyanakkor, ha a valóban visszterhes tartási szerződés bizonyíthatóan már célra irányul, mint a hitelezői követelés fedezetének elvonására, úgy ez rosszhiszeműséget kizárhatja. Azonban, helyes értelmezés szerint a valódi fedezetelvonó ügyletek éppen azért minősíthetők ilyenné, mert elsődleges céljuk az adós vagyonának elvonása a hitelezői követelések elől. A fedezetelvonás megállapításához nem elegendő, hogy a szerző fél tudott vagy tudnia kellett az adós tartozásáról, szükséges annak megállapítása is, hogy a fedezetelvonónak állított ügylet nem olyan egyéb jogos érdeket szolgált, ami az adott ügyben, bírói mérlegelés szerintkizárhatja a rosszhiszeműséget A második csoportba helyezte a tanulmány a hitelezőt előnyben részesítő ügyleteket. Értve ezalatt azokat a szerződéseket, amelyek valóban visszterhesek, azaz, az adósi szolgáltatással valós és egyenértékű ellenszolgáltatás áll szemben, de ez az ellenérték nem folyik be a vagyontárgyat átruházó adóshoz, hanem a szerző fél részéről beszámítással- így saját jogos és lejárt követelésének az adós vételár-követelésébe való beszámításával- vagy az adós utasítására az adós más, egyébként valódi követeléssel bíró hitelezője részére kerül teljesítésre. Így megállapítható, hogy az ügylet harmadik személy hitelező szempontjából eredményét tekintve valóban fedezetelvonó lehet, hiszen az ellenérték valójában más hitelező követelésének kielégítésére szolgál, így ténylegesen nem lesz igénybe vehető a fedezettől megfosztott jogosult által. Ezeknél az 23 Fabók Zoltán: Lehet-e fedezetelvonó a visszterhes szerződés? (A rosszhiszeműség tartalmáról). 15.o. 24 Fabók Zoltán: o. 13

18 eseteknél indokolatlannak tűnik a szerző felet rosszhiszeműnek tekinteni, ugyanis attól még nem válik rosszhiszeművé a jogszerző, hogy nem részesítette előnyben egy másik hitelező érdekeit saját jogos érdekével szemben. ha a szerződés célja a szerző fél saját jogos követelésének kielégítése volt, az a fedezetelvonó szerződések vonatkozásában kizárja a rosszhiszeműséget A harmadik és egyben utolsó csoportot a valódi ellenértékes ügyletek alkotják, amelyek alatt azokat a szerződéseket kell érteni, melyek alapján a vagyontárgy piaci ellenérték ellenében kerül átruházásra, és az adós az ellenértékhez ténylegesen hozzájut. Az ilyen jogügyleteknél tehát a vagyontárgy helyébe más vagyontárgy, illetve likvid eszköz lép, amely elméletileg éppúgy (vagy még inkább) alkalmas a jogosult követelésének kielégítésére, mint az elidegenített vagyontárgy. A tranzakció közvetett, gazdasági eredményét tekintve megvalósulhat a fedezetelvonás, hiszen a befolyt pénzeszközt az adós sokkal könnyebben mentheti ki az adós társaságból, illetve fordíthatja egyéb valós vagy színlelt ügyleten alapuló- tartozásaink megfizetésére, egyszóval vonhatja el a jogosult elől. A bírói gyakorlat szerint azonban nem beszélhetünk fedezetelvonásról, ha a visszterhesen értékesített vagyontárgy ténylegesen befolyó vételárát az adós nem a hitelező követelésének kiegyenlítésére fordítja, hanem abból más hitelező jogos igényét fizeti ki. Ellenkező esetben ugyanis a többi hitelező léphetne fel fedezetelvonás miatti igénnyel. Ugyanakkor, ha az ellenértéket ténylegesen teljesítő szerző fél tudja vagy tudnia kellene, hogy az egyébként piaci tranzakció a vagyon hitelezők elleni jogellenes elvonását szolgálja, úgy a fedezetelvonás adott esetben megállapítható annak ellenére, hogy a fedezetelvonás az adós további cselekményeivel történt. 26 A régi és az új Ptk. egyező rendelkezése szerint törvényi vélelem áll fenn a rosszhiszeműség, illetve az ingyenesség mellett, ha a fedezetelvonó szerződést valaki a hozzátartozójával, vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezi, továbbá ha a jogi személy tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést. Továbbá azonos természetes vagy jogi 25 U.o. 26 U.o. 14

19 személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén (ekkor a többségi befolyás nem előfeltétel) A fedezetelvonó szerződés jogkövetkezménye A régi Polgári Törvénykönyv nem rendelkezett fedezetelvonás jogkövetkezményeiről, így az ilyen esetekben alkalmazandó szabályokat a bírói gyakorlat kimunkálásával pótolták, amelyet az 1/2011. PK. vélemény 6. pontjában foglaltak össze. Ebben kimondták, hogy a perben érvényesített igény értékét pénzben kell meghatározni. A jogosult igénye nem irányulhat a kötelezett és a szerző fél közötti szerződésben kikötött szolgáltatás visszaadására, hanem csak a követelés kielégítésére, a fedezete megteremtésére. Nincs jelentősége annak, hogy a követelés milyen jogi alapon keletkezett, milyen jogcímből fakad. 28 A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalanságot eredményez, azaz arra a személyre nézve, aki a szerződés létrejöttével és teljesítésével fedezetet veszítene, nem hatályos. Ez azt jelenti, hogy a szerződés érvényes ugyan, hiszen mind alakilag, mind tartalmilag megfelel a jogszabályi követelményeknek, ám nem hatályos, így a szerződésből eredő jogok nem érvényesíthetőek és a kötelezettségek nem kikényszeríthetőek. A relatíve hatálytalan szerződés nem érvénytelen, tehát nem lehet jogkövetkezménye a szerződéskötést megelőző állapot visszaállítása, vagyis az elvont fedezet visszaszolgáltatását nem teszi lehetővé. A jogosult megalapozott kereseti kérelme alapján a szerző fél tűrni köteles, hogy a jogosult az igényét a szerződéssel átruházott vagyontárgyból kielégítse, hiszen a megszerzett vagyontárgy tulajdonjogával változatlanul a szerző fél rendelkezik. A jelenleg hatályos Ptk. elődje hiányosságait pótolva a bírói gyakorlattal és a PK. véleménnyel összhangban már rendelkezik a fedezetelvonás jogkövetkezményeiről. A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles. 29 Továbbá a szerző félnek jogában áll a követelés megfizetésével mentesíteni a vagyontárgyat évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:120 (2) 28 1/2011. évi (VI. 15.) vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről, 6.pont 29 Ptk. 6:120 (3) 30 1/2011. évi (VI.15.) vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről, 8.pont 15

20 Eltér a jelenlegi Ptk. és a régi Ptk. valamint az azzal összhangban álló PK. vélemény rendelkezése abban az estben, ha a szerző fél már nem rendelkezik a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárggyal. A régi szabályok értelmében a szerző fél a vagyontárgy hiányában is a vagyontárgy értékére korlátozott helytállási kötelezettséggel tartozik a követelés kielégítéséért, vagyis sem a visszterhesen sem az ingyenesen szerző fél nem mentesül a helytállási kötelezettség alól. 31 Ezzel szemben a hatályos szabályok szerint, ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta, vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles. 32 Azaz a régi szabályok szerint a szerző fél helytállási kötelezettsége akkor is fennállt, ha jóhiszeműen esett el a vagyontárgytól Az igényérvényesítés esetkörei Az ide tartozó szabályokat a PK. vélemény 7. pontja tartalmazza. E szerint a fedezetelvonás megállapítása iránti perben a fedezetelvonó szerződés alapján jogot szerzővel szemben előterjesztett kereset marasztalási kereset, amelynek eredményessége esetén a szerző felet a jogosult igényének a megszerzett vagyontárgyból való kielégítésének tűrésére kötelezi a bíróság. A perben a bíróságnak vizsgálnia kell a jogosultnak a kötelezettel szembeni követelése fennállását és annak összegszerűségét. A kötelezettel szemben a jogosult főszabályként a relatív hatálytalanság megállapítása iránti keresetet terjeszthet elő. A követelés teljesítése iránti marasztalási keresetet a jogosultnak akkor kell előterjesztenie, ha még nem született a kötelezettet marasztaló jogerős ítélet vagy más végrehajtható okirat. Abban az esetben, ha a jogosult a perindításig a fedezetül szolgáló vagyontárgyat többször is átruházta, a PK. vélemény 9. pontja szerint a fedezetelvonásból származó igény a közvetlen szerző féltől szerző további személyekkel szemben is érvényesíthető. Ilyen szerződéseknél a kötelezett már szerződő fél, mégis fennállhat a fedezetelvonás lehetősége, azonban minden félnél külön-külön kell vizsgálni, hogy megvalósulnak-e a fedezetelvonás törvényi tényállási elemei. A PK. vélemény továbbá kimondja, hogy 31 1/2011. évi (VI. 15.) vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről, 8.pont 32 Ptk. 6:120 (4) 16

21 mindegyik szerző felet helytállási kötelezettség terheli a jogosult követeléséért. Ez úgy valósul meg, hogy a vagyontárggyal rendelkező utolsó szerző a vagyontárggyal áll helyt, még a közbülső szerzők a vagyontárgy értékéig tartoznak helytállni, feltéve, hogy nem jóhiszeműen estek el a vagyontárgytól. Amennyiben a fedezetelvonás bebizonyosodik, a szerzők helytállási kötelezettsége egyetemleges. A kötelezettnek, továbbá valamennyi szerző félnek perben kell állnia, de a jogosult eldöntheti, hogy a marasztalásra irányuló igényét mindegyik vagy csak egyes szerző felekkel szemben terjeszti elő. Az új Ptk. szabályai szerint a fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik, 33 így például a harmadik személy javára szóló szerződés esetében. 33 Ptk. 6:120 (5) 17

22 4. A fedezetelvonó és a színlelt szerződés elhatárolása A fedezetelvonó szerződést a gyakorlatban első ránézésre elég nehéz megkülönböztetni a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződéstől. Az alapügylet adósának célja mindkét esetben a hitelezői követelés fedezetének elvonása, amelynek érdekében egy harmadik személlyel ténylegesen vagy csak látszólag tulajdon átruházásra irányuló szerződést köt. Nem mindegy azonban, hogy a szerződés milyen megállapítást nyer, ugyanis a színlelt szerződés semmisségi okként az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után, míg fedezetelvonó szerződés esetén a relatív hatálytalanság érvényesül. 34 Elsőként megállapíthatjuk, hogy a fedezetelvonás létrejöhet egyoldalú, illetve kétoldalú jogügylettel is, míg a színlelésnél az alapügylet adósa egy kétoldalú szerződést hoz létre a látszólagos jogszerzővel. Az adós célja mindkét esetben a hitelezői követelés részben vagy egészben történő elvonása. A fedezetelvonó szerződés valós, azaz ténylegesen végbemegy a tulajdon átruházás, míg a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződésnél a felek azért színlelik ugyanezt, hogy a hitelező abban a téves hiszemben legyen, hogy követelésének fedezetéhez nem juthat hozzá. A szerződéseket a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozata hozza létre. A fedezetelvonásnál az egyik vagy mindkét fél akarata a valós szerződéskötésre irányul. Nincs jelentősége annak, ha csak az egyik félnél állapítható meg a valós szerződéskötési szándék és a másik fél csak színlelt, mivel a felek rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti. A visszterhes szerződéseknél a fedezetelvonás megállapítást nyerhet, ha a jogszerző fél rosszhiszeműen szerződött. Ha a fél jóhiszeműsége nyert megállapítást, a fedezetelvonás csak ingyenes ügylet esetén valósulhat meg. A színlelt szerződéseknél mindkét fél megtévesztő kíván lenni a külvilág számára, így a jogszerző fél tudata is át kell, hogy fogja a színlelés tényét, és ebből eredően azt, hogy a szerződésből eredően ő sem jogokat, sem kötelezettségeket nem szerezhet. 35 A két szerződés eltérő jogkövetkezményeket von maga után. A fedezetelvonó szerződés egy érvényes szerződés, amely relatív (viszonylagos) hatálytalanságot keletkeztet. Ez 34 Gellén Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződések elhatárolása c. tanulmánya 35 Gellén Klára: i.m. 18

23 csak akkor érvényesül, ha a hitelező kéri annak megállapítását. Ezzel szemben a színlelés semmisségi ok, amelynél fogva az így kötött szerződés ipso iure érvénytelen lesz, és az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók, azaz elsődlegesen az eredeti állapot visszaállítására kerül sor. A semmisségre bárki hivatkozhat, kereseti jogosultságának igazolását követően. 36 A színlelt szerződés jogkövetkezménye tehát a semmisség; ha pedig a szerződés palástolt, azaz más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Előfordulhat, hogy a felek által kötött szerződés színlelt, a leplezett fedezetelvonó. Azaz az adóssal szerződő másik fél ingyenes vagyoni előnyszerzése ebből adódóan nemcsak akkor állapítható meg, ha a szerződés annak típusa szerint ingyenes jellegű, hanem akkor is, ha a felek valós megállapodása visszterhes szerződéssel leplezett ingyenes szerződés megkötésére irányul, és ezért a színlelt szerződésben kikötött ellenérték a leplezett szerződés tartalmának megfelelően ténylegesen nem kerül kiegyenlítésre. A bírói gyakorlat ebben az esetben, amikor a szerződés egyben színlelt és fedezetelvonó is, nem látja akadályát annak, hogy csak a fedezetelvonó szerződés esetére megállapított jogkövetkezményt alkalmazza. Figyelembe véve azt, hogy a hitelező szempontjából a kielégítési alap rendelkezésére állásának van jelentősége és nem az eredeti állapot helyreállításának. 37 A fedezetelvonás megállapításánál az alapügyletből származó követelés megnyílta és így az igény keletkezése komoly relevanciával bír. A fedezetelvonás akkor állapítható meg, ha a hitelezőnek már a szerződés megkötésekor fennáll az igénye. Nem szükséges, hogy a követelés lejárt legyen, elegendő csupán a jogviszony létrejötte, amelyből az létrejött. Színlelésnél ezzel szemben, teljesen mindegy, hogy a szerződés megkötése előtt vagy után keletkezett az igény az alapügyletből, hiszen nem a fedezetelvonás okozza az érvénytelenséget Gellén Klára: i.m. 37 Molnár Hella: A fedezetelvonó szerződés, o. 38 Gellén Klára: i.m. 19

24 5. A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése A dolgozat második felében rátérek a fedezetelvonás egyik speciális esetére, amikor a hitelezői követelés fedezetének elvonása házastársak között létrejövő jogügyletek révén valósul meg. Ennek egyik különös esete, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződés megkötésével, illetve módosításával próbálják meg úgy manipulálni a vagyontárgyak helyzetét, hogy az továbbra is megmaradjon számukra, azaz kivonják a hitelezői követelések fedezetéül szolgáló vagyontárgyak köréből. A házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel is rendezhetik és ekkor a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai csak annyiban érvényesülnek, amennyiben azoktól a házastársak szerződésben nem rendelkeztek eltérően. 39 A házastársak egymással kötött ügyleteit két nagy csoportba sorolhatjuk: egyrészt beszélhetünk szűkebb, illetve tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésről, valamint a házastársi közös vagyon megosztására és a házastársak vagyoni viszonyainak felszámolására irányuló szerződésekről. 40 A házassági vagyonjog általános rendelkezései között az első rendelkezés a házastársak vagyoni viszonyainak szabályozására a házassági életközösség időtartamára vonatkozóan a házassági vagyonjogi szerződés elsődlegességét deklarálja, amikor kimondja, hogy a házasulók és házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. A törvényes vagyonjogi rendszer csak akkor érvényesül, ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik. A házassági vagyonjogi szerződésben a felek maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a törvényes vagyonjogi rendszer helyett, a szerződésben meghatározott időponttól, életközösségük időtartama alatt vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. 41 Ebből az következhet, hogy a szerződés által nem szabályozott esetekben a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya tekintetében a törvény megszabja, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. 42 A törvény így nem zárja ki, hogy a felek a szerződéssel a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezzék a 39 Barzó Lábady Navratyil Csehi Kenderes: Családjog, 95.o. 40 Csűri Éva: A társasági részesedések a házassági vagyonjogban 45.o. 41 Barzó Lábady Navratyil Csehi Kenderes: Családjog, 35. o. 42 Ptk. 4:35 (1) 20

25 házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat során keletkezett vagyon sorsát. A jogszabály második mondata pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. A házassági vagyonjogi szerződés csak az életközösség időtartamára rendezheti a felek viszonyait, az életközösség megszűnésével a szerződés időbeli hatálya ipso iure megszűnik. 43 De a szabályozás azt is kiköti, hogy az életközösség átmeneti megszakadása a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, hacsak a felek között vagyonmegosztásra nem került sor. A házastársak a házasság megszűnésével a házastársi közös vagyon megosztása körében is köthetnek egy szerződést, ami a múltban megszerzett vagyontárgyak jogi sorosát rendezi. A szerződések harmadik csoportját képezik a házastársak által az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződések, valamint a házastársak közötti tartozáselismerés. Az ilyen, tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A Ptk. 4:41 rendelkezése azonban nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént. A bírói gyakorlatot figyelembe véve került bele a Családjogi Könyvbe (továbbiakban: Csjk.) az a rendelkezés, hogy ha a házastársak szerződése valamely vagyontárgynak, tehernek vagy tartozásnak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását érinti, vagy e vagyonok arányát módosítja, a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés alapján a közös vagy különvagyonba tartozik. Az előbb idézett 4:42 (2)- bekezdésből az is kitűnik, hogy a bírói gyakorlattal összhangban a házastársak belső jogviszonyát nem érinti az, hogy a harmadik személy tudta-e vagy tudnia kellett- e, a vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegéről Barzó Lábady Navratyil Csehi Kenderes: Családjog, 35.o. 44 Tóth Zoltán: Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai,14.o. 21

26 6. A házassági vagyonjogi szerződés A házassági vagyonjogi szerződés jogintézménye a Családjogi Könyvben nyer szabályozást, de ez nem változtat azon, hogy jogi jellegét tekintve szerződés, ezért speciális szabályozás hiányában vonatkoznak rá a szerződésnek a Kötelmi jogi Könyvben rögzített általános szabályai. 45 A házassági vagyonjogi szerződés széles értelemben magába foglalja a házastársak közötti valamennyi joghatás kiváltására alkalmas megállapodást, amelyben a felek vagyoni viszonya a törvény vagyonközösségi rendszerével összhangban kerül szabályozásra. 46 Az ilyen tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződéshez tartoznak az egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződések, mint a csere, ajándékozás, adásvétel vagy a kölcsön. Még szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésnek azt a szerződést tekinti a jogirodalom, amely a házasság vagyonjogi következményeit a Csjk-tól részben vagy egészben - eltérően szabályozza. A továbbiakban a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés lényegi rendelkezéseit elemzem A szerződés megkötésének feltételei, alakja és nyilvántartása A házastársak eltérhetnek igényeik szerint a törvényes vagyonjogi rendtől, de a Családjogi törvény (továbbiakban: Csjt.) szabályaihoz képest a Csjk.-ban már ott találjuk azt a kitételt, feltéve, hogy az eltérést a törvény nem tiltja.. További szigorítás a régi szabályokhoz képest, hogy ilyen szerződés csak személyesen köthető, vagyis nem tűri a képviseletet. 47 A törvény a házasulók (házasságot kötni szándékozók és a házastársak részére teszi lehetővé a szerződés megkötését, így mindkét ügyféli körre érvényesül az előbbi szabály, amelytől érvényesen eltérni nem lehet. A 18. életévüket be nem töltött illetve korlátozottan cselekvőképes személyek esetén a szerződés érvényességét a gyámhatósági jóváhagyás intézményéhez köti. A szerződés alakja tekintetében nincs változás a Csjt. rendelkezéseihez képest, mely szerint a házassági vagyonjogi szerződés, akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták (Ptk. 4:65 (1)). Ez a kikötés egyébként a házastársak az életközösség fennállása alatt kötött más szerződéseire is 45 Tóth Zoltán: Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai, 14.o. 46 Barzó Lábady Navratyil Csehi Kenderes: Családjog, 95.o. 47 Tóthné Fábián Eszter: A házastársi vagyonközösség várható változásai, 209.o. 22

27 vonatkozik, mint az adásvétel, csere, vagy az ajándékozás. A korábbi elképzelések szerint közokirati kényszer bevezetésére került volna sor. 48 A évi XXXV. törvény 3. (2) bekezdés szerint a szerződést kizárólag elektronikus aláírást felhasználva, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglaltan nem lehet elkészíteni. 49 Új elemként kerül bevezetésre a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása. A 4:65 (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a hitelezőkkel szembeni védelmet kívánja erősíteni, amikor kimondja, hogy a harmadik személyekkel a szerződés akkor hatályos, ha azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy konkrét esetben a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés vélelmet teremt amellett, hogy a harmadik személynek tudomása volt a szerződésről. Azaz ellenkező bizonyításig a nyilvántartás közhitelesen tanúsítja, hogy az abban bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll, így a hitelező utólag nem hivatkozhat arra, hogy a szerződésről nem tudott. Megállapítható azonban, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés és az abból való törlés csak deklaratív aktus, hiszen a szerződés érvényességének nem feltétele a bejegyzés. A felek megállapodása alapján, azonban a bejegyzés illetve törlés időpontja szolgálhat a szerződés hatálybalépésének, illetve a hatály megszűnésének feltételéül. A nyilvántartásba történő bejegyzés továbbá nem feltétele annak, hogy a szerződés harmadik személlyel szemben hatályos legyen, hiszen ha annak fennállásáról ez a hitelező harmadik személy tudott vagy tudni kellett, a szerződés vele szemben is hatályos A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése A fedezetelvonás szempontjából fontos lépésnek minősül a már meglévő házassági vagyonjogi szerződés módosítása vagy esetleges megszüntetése. A jelenleg hatályos Ptk. elődjéhez képest már rendelkezik e két jogintézmény szabályairól, amikor a 4:66 (1) bekezdésében kimondja, hogy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződést a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályok szerint a házassági életközösség fennállása alatt bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik. Ebből azt következik, hogy az 48 Tóth Zoltán: Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai 15.o. 49 HVG-ORAC Kommentár- Polgári Jog, Családjog III-IV.kötet, 129.o. 23