A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése Szakdolgozat Készítette: Hontiné Mócsány Andrea O7AEYL Konzulens: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Low Institute of Civil Science Department of Civil Low Contractual settlement of marital property Thesis Author: Hontiné Mócsány Andrea O7AEYL Consultant: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímes reader Miskolc

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A magyar házassági vagyonjog története A házassági vagyonjog fogalma A vagyonelkülönítő rendszer A vagyonösszesítő rendszer A szerzeményi közösségi rendszer A törvényes vagyonjogi rendszer A férj és a feleség különvagyona A közös vagyon A vagyonközösség megszűnése A házassági vagyonjogi szerződés A házassági vagyonjogi szerződés alanyai A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A házassági vagyonjogi szerződés alakja A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása A házassági vagyonjogi szerződés tartalma A közszerzeményi rendszer A közszerzemény megállapítása A közszerzeményi részesedés védelme A közszerzemény megosztása A vagyonelkülönítési rendszer A szerződési szabadság korlátai A tilos szerződések A jóerkölcsbe ütköző szerződések A színlelt szerződések

4 A fedezetelvonó szerződések A házassági vagyonjogi szerződés érvénytelensége A semmisség A megtámadhatóság Az érvénytelenség jogkövetkezményei A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése Elszámolás, vagyonmegosztás Összegzés Irodalomjegyzék Internetes források jegyzéke Jogszabályjegyzék Bírósági határozatok

5 A házasság gondolata minden lányt megkomolyít. Guy de Maupassant 4

6 1. Bevezetés Ma, amikor központi helyet foglal el életünkben a pénzkérdés és az anyagi javak megléte, fontos törekvés, hogy a felek szabad választásán alapuló házasságkötést a felek igényei szerint kialakított vagyonjogi viszonyok kövessék. Dolgozatomban a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződést teszem vizsgálódásom tárgyává. Sokan a házassági vagyonjogi szerződést a bizalmatlansággal és a válással kapcsolják össze. Célom, hogy a hatályos szabályok részletes bemutatásával elhárítsam a vele szemben fennálló aggályokat. Elemzésem során nem a házasság intézményének tekintélyét szeretném aláásni, éppen ellenkezőleg, annak biztos alapokon nyugvó, kidolgozott rendszerét kívánom hangsúlyozni. Véleményem szerint a házassági vagyonjogi szerződés megkötése nem bizalomhiányt jelent, hanem felelősségteljes gondolkodást, hiszen a szerződő felek különvagyonának kölcsönös elismerése és védelme ma már alapvető igény. Sok vita és hosszú pereskedés előzhető meg a szerződés megkötésével. Vannak olyanok, akik számára kifejezetten hasznos annak megléte. Például azoknak, akik már legalább egyszer elváltak és újraházasodtak, vagy akik vagyonában jelentős különbség van. A szerződés megkötése mellett szól a család vagyonának védelme is, hiszen ha az egyik házastárs egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, az jelentős kockázattal jár a család megélhetését biztosító közös vagyona felett is. A fent említett célom elérése érdekében dolgozatomat a magyar házassági vagyonjog történeti fejlődésének bemutatásával kezdem, majd a házassági vagyonjog joghatásainak bemutatása után a törvényes vagyonjogi rendszer rövid jellemzését adom. Ebben a fejezetben kitérek a közös és különvagyonba tartozó vagyontárgyak rövid bemutatására, kiemelve az alvagyonok terheit és tartozásait. Dolgozatomban fontosnak tartom a házastársi vagyonközösség szabályainak bemutatását, hiszen csak abban az esetben hozhatunk megalapozott döntést a házassági vagyonjogi szerződés mellett vagy ellen, ha mindkét rendszer előnyével és hátrányával tisztában vagyunk. Az elemzés további részében kellő figyelmet fordítok a házassági vagyonjogi szerződések alanyaira, hatályára, alakjára, különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyv által bevezetésre került Házassági Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának szabályaira. 5

7 Kitérek továbbá a szerződési szabadság korlátaira, és annak megsértése esetén beálló érvénytelenség jogkövetkezményeire. Dolgozatomat a szerződések megszüntetésére és megszűnésére vonatkozó szabályok összefoglalásával zárom. 2. A magyar házassági vagyonjog története A magyar házassági vagyonjog gyökerei egészen az államalapítás előtti időkig nyúlnak vissza. A nők kezdetben apai, vagy férji hatalom alatt álltak, akik semmiféle joggal nem rendelkeztek, mintegy vagyontárgyaknak tekintették őket. A középkorban már elismerték a nők házasságából származó vagyoni jogait. Mivel ekkor még igen eltérő volt a férfiak és nők vagyonjogi helyzete, a nők védelmében létrehozták a női különjogokat, melyek a következő vagyoni jogokat tartalmazták: A hitbér a törvényesen férjhez adott nők díja. Ezt a jogintézményt az egyház azzal a céllal hozta létre, hogy elősegítsék a nők vagyonjogának erősödését. A hitbér a feleség különvagyona volt, amely felett a nő szabadon rendelkezhetett. Férje halála után a hagyatékból követelhette annak kiadását. Amennyiben a nő a férje halála után újabb házasságot kötött, akkor már csak a kiházasítást kérhette. A hitbérnek a történeti fejlődése során két fajtája alakult ki: a törvényes hitbér és a szerződéses hitbér. A hozomány (allatura) a kiházasításból fejlődött ki, és rendszerint női ruhákból, valamint a háztartáshoz szükséges ingó dolgokból állt. A hozományt a házasság megkötésekor a feleség adta át a férjének. Ha a hozomány tárgyai nem a nő kizárólagos használatát szolgálták, akkor azt közösen használták, és a házasság fennállása alatt beolvadtak a férj vagyonába. A házasság megszűnésekor a hozományt vissza kellett adni a nőnek vagy az örököseinek. A jegyajándék (res parapernales) azokat az ingó vagyontárgyakat jelentette, amelyeket a vőlegény vagy a nő apja a házasság előtt a menyasszonynak adott. Ezek a vagyontárgyak a nő magánvagyonába tartoztak, mellyel szabadon 6

8 rendelkezhetett. Abban az estben viszont visszakövetelhetővé vált, ha a házasság a nő hibája miatt nem jött létre. Magyarországon a XIX. század végén többféle vagyonjogi rendszer létezett egymás mellett. A nemesek, a honoráciorok és a jászkunok házasságában a vagyonelkülönítő rendszer, a közrendűek házasságában pedig a közszerzeményi rendszer szabályai érvényesültek. Az évi XII. törvény eltörölte a rendi különbségeket és mindenki számára általánossá tette a közszerzeményi rendszert. Ez a szerzeményi közösség az értéktöbbleti elven alapult, vagyis a házasság megszűnésekor az adósságok és a különvagyonok levonása után fennmaradó vagyonszaporulat egyenlő arányú megosztását biztosította a házastársak (örököseik) között. 1 Az évi IV. törvény (Csjt.) a családjog körébe tartozó házassági és családjogi szabályokat önálló törvényben foglalta össze. A házastársak vagyoni egyenjogúságát azáltal kívánta biztosítani, hogy a reálszerzésen alapuló közszerzeményi rendszert vezette be. Eszerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek, kivéve, ami - a törvény taxatív felsorolása alapján valamelyikük különvagyonába tartozik. 2 A Csjt. házassági vagyonjogi szabályai eredetileg kógens normák voltak, hiszen rendelkezései nem engedték, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel eltérjenek a vagyonközösség szabályaitól. Nem volt tilos azonban a házastársak közötti adásvétel, csere, kölcsön és a szokásos alkalmi ajándékokat meghaladó ajándékozás. A törvény a házassági vagyonjog szabályairól csak szűkszavúan rendelkezett. Mindössze hat szakasz tartalmazta a házassági vagyonjog legfontosabb szabályait. A rendezetlenül hagyott kérdéseket előbb a bírói gyakorlat igyekezett pótolni, majd a bírói gyakorlatban kialakult jogtételek egy része a Csjt évi, illetve évi novelláiban beépült a törvényi szabályozásba. 3 1 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 2 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 3 Kőrös András: Polgári jog Családjog - Az új Ptk. magyarázata III/IV HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 7

9 Az évi I. törvény (első Csjt. novella) lényegesen kibővítette a házassági vagyonjog szabályait és azok tartalmában is több lényeges változást hozott. Részletesen kidolgozta a vagyonjog szabályait, amely többek között kiterjedt a közös és különvagyonok részletes elhatárolására, az alvagyonok közötti megtérítési igények szabályainak kidolgozására. A közös vagyon mellett szóló bírói vélelem is ebben a novellában nyert először törvényi szabályozást. Az évi IV. törvény (második Csjt. novella) hozta meg a kívánt áttörést a házassági vagyonjog szabályozása terén. A korábbi szabályoktól eltérően lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. A házasulóknak és a házastársaknak ezáltal lehetőségük nyílt arra, hogy vagyoni viszonyaikat a Csjt. szabályaitól eltérően rendezzék. A törvénnyel szembeni kritikaként említhető, hogy nem adta meg a törvényes vagyonjogi rendszertől való eltérés módját és keretét. A rendszerváltás során bekövetkező gazdasági és társadalmi változások miatt ismét szükségessé vált a törvény újraszabályozása. Ennek érdekében az igazságügyért felelős miniszter felkérte a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot és a kormányhatározattal újonnan létrehozott Operatív Szakmai Bizottságot a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésére. 4 A kodifikációs folyamat eredményeként március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv. A Ptk. negyedik könyve, a Családjogi Könyv a családjog teljes joganyagát beépíti a polgári jogi kódexbe, ezzel is kijelölve a család dogmatikai helyét, egyszersmind hangsúlyozva jelentős szerepét a magánjogi viszonyok között. 5 Azokban a kérdésekben tér el az évi IV. törvény szabályaitól, amelyekben ez az eltérés mindenképpen szükséges, illetve a családi élet vagy gazdasági élet változásai megkövetelték, vagy ahol ezt a nemzetközi jogfejlődéshez való közeledés indokolta. 6 A házassági vagyonjog terén bekövetkező legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül: 4 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 5 Ügyvédek Lapja 2013/4. szám A házassági vagyonjog újabb kérdései 29. old. 6 Weiss Emília: Tanulmány Az Új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvéről Jogtudományi Közlöny LXVIII. évfolyam szeptember p. 8

10 törvényes vagyonjogi rendszernek továbbra is a házastársi vagyonközösséget tekinti, de alapvető szabályait kiegészítette a bírói gyakorlat során kialakult és széles körben alkalmazott tételekkel, különbséget tesz a házastársak üzleti célú (vállalkozói) vagyona és a mindennapi életvitelt szolgáló vagyona között, a közös és különvagyonok elhatárolásának részletes kidolgozása, a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő különvagyontárgy a jelenlegi 15 év helyett 5 év után kerül a közös vagyonba, jelentős változás a házassági vagyonjogi szerződés szabályainak részletes kidolgozása jórészt diszpozitív szabályok formájában. 7 Kógens jellegű rendelkezések a szerződés megkötésével és alakiságával kapcsolatban, valamint a házastársak egyenjogúságának és a család védelmének érdekében jelentek meg, első helyre teszi a vagyoni viszonyok szerződéses rendezését. A törvényes vagyonjogi rendszer szabályai csak akkor érvényesülnek, ha a házastársak attól eltérően nem rendelkeznek, két alternatív vagyonjogi rendszer bevezetésével és szabályainak részletes kidolgozásával mintát ad a törvényes vagyonjogi rendszertől való eltérésre, hitelezők érdekeinek védelmét biztosítja a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának létrehozásával és új hitelezővédelmi szabályok kidolgozásával. 3. A házassági vagyonjog fogalma Házassági vagyonjogi hatások csak érvényes és létező házassághoz kötődnek. Az érvényes házassághoz több konjunktív feltétel együttes teljesülése szükséges. Eszerint házasság akkor jön létre, ha a jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország nem ismeri el az azonos neműek házasságát, így házasságot csak egy nő és egy férfi köthet. Az érvényes házassághoz fűződő vagyonjogi hatások családjogi értelemben magukban foglalják a házastársaknak egymásról és a gyermekeikről történő anyagi gondoskodását (házastársi tartás, gyermektartás), a házastársi lakáshasználatot, valamint 7 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 9

11 a házastársak gazdasági közösségét, amelybe a házassággal együtt járó kiadások (közös háztartás költségei, terhek) viselése, a házasság alatti vagyonszerzés, valamint a házastársak és a harmadik személyek vagyoni kapcsolata (elsősorban a harmadik személyekkel szembeni felelősségük) tartozik. 8 Az érvénytelen házassághoz is fűződhetnek az érvényes házasságnál megismert joghatások. Ez a házastársak jóhiszeműségének függvénye. Abban az esetben, ha minkét házastárs jóhiszemű volt, akkor az érvényes házassághoz tartozó joghatások fűződnek hozzá. Amennyiben csak az egyik házastárs volt jóhiszemű, akkor a jóhiszemű házastárs döntésétől függ, hogy beálljon-e a joghatás vagy sem Ilyen joghatás például az apaság vélelme, a házastárs névviselése, a házasságkötéssel megszerzett nagykorúság. Ezek ismeretében könnyen belátható, hogy a házassági vagyonjog azon jogszabályok összessége, amelyek részben a házastársak egymás közötti (belső), részben a harmadik személyekkel szemben fennálló (külső) vagyoni viszonyait szabályozzák a házasság időtartamára, illetve a házasság megszűnésének esetére. A házassági vagyonjog szabályainak választ kell adnia egyrészt arra, hogy mi legyen a házasulók meglévő vagyonának jogi sorsa a házasságkötés után, hogyan alakul a házassági együttélés alatt közösen, vagy bármelyik házastárs által külön szerzett vagyon jogi helyzete, miként rendelkezhetnek a házastársak vagyonukkal, milyen részesedési, megtérítési igényeket támaszthatnak egymással szemben a házasság megszűnésekor, másrészt rendelkeznie kell, hogy a házastársakat milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik harmadik személyekkel szemben. 9 Ezekre a kérdésekre a vagyonjogi rendszerek adnak választ. Magyarországon az alábbi házassági vagyonjogi rendszerek alakultak ki: a vagyonelkülönítő rendszer a vagyonösszesítő rendszer a szerzeményi közösségi rendszer Kőrös András a Házastársi közös vagyon, közös lakás című könyvében a következőkben foglalta össze a vagyonjogi rendszerek legfontosabb jellemzőit: 8 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 9 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 10

12 3.1. A vagyonelkülönítő rendszer Lényege abban áll, hogy a házastársaknak már a házasságkötéskor meglévő, illetve a házasság fennállása alatt szerzett vagyona külön tulajdon marad. Ennek értelmében a házastársak azt külön kezelik, külön rendelkeznek vele és egymás tartozásaiért nem felelnek. Ebben a vagyonjogi rendszerben tehát a házasságkötésnek nincs lényeges kihatása a házastársak vagyoni viszonyaira. A vagyonelkülönítő rendszer előnye, hogy a házastársak saját vagyonukat anélkül gyarapíthatják, hogy a másik házastárs vagyonát csőd fenyegetné. Hátránya viszont, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza azt a házastársat, aki alig rendelkezik saját vagyonnal A vagyonösszesítő rendszer Ebben a vagyonjogi rendszerben a házastársak minden meglévő vagyona egyetlen vagyontömegként jelenik meg, függetlenül attól, hogy az adott vagyontárgyak már a házasságkötés előtt is a felek tulajdonában voltak, vagy azt a házassági életközösség fennállása alatt szerezték. A rendszer nagy előnye, hogy a házasság alatti szerzések közös szerzésnek minősítésével védi a háztartásban, a gyermeknevelésben és a család meghittségének megteremtése érdekében tevékenykedő házastársat. Hátránya, hogy korlátozza a házastársak gazdasági függetlenségét A szerzeményi közösségi rendszer Az előző két rendszer között jelent átmenetet a szerzeményi közösségi rendszer. Legfontosabb jellemzője, hogy a házastársak vagyoni közössége csak a házassági életközösség fennállása alatt és csak a visszterhesen szerzett vagyontárgyak esetében áll fenn. Így a házasságkötéskor már meglévő és a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak továbbra is a házastársak különvagyonába tartoznak. A közszerzemény házastársak között való megosztásának elve alapján különbséget tehetünk: értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösség reálszerzés elvén alapuló közszerzeményi rendszer között. 11

13 Az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösségben a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A házastársak megőrzik vagyoni önállóságukat, így a szerzett vagyonukkal önállóan rendelkezhetnek. A házassági életközösség megszűnésekor a felek kötelesek elszámolni egymással és a házasság ideje alatt keletkezett közszerzeményt megosztani. A reálszerzés elvén alapuló közszerzeményi rendszer a vagyonösszesítő rendszerhez áll közelebb. A közös vagyonba kerül mindaz, amit a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt együtt, vagy külön-külön visszterhesen szereztek. Továbbra is a házastársak különvagyona marad a házasságkötés előtt már meglévő és a házasság ideje alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak köre. Bár a házastársak különvagyonuk felett önállóan rendelkeznek, de minden a közös vagyonnal kapcsolatos döntéshez a másik házastárs jóváhagyása is szükséges. 4. A törvényes vagyonjogi rendszer Az új Ptk. továbbra is a házastársi vagyonközösséget tartja fenn törvényes vagyonjogi rendszerként, de szabályait lényegesen kibővíti, és a bírói gyakorlatban kialakult jogtételeket emel be a törvénybe. 10 A törvény rendelkezéseiből kitűnik, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer rendelkezéseit házassági vagyonjogi szerződés hiányában, illetve akkor kell alkalmazni, ha a házassági vagyonjogi szerződésben a felek csak meghatározott vagyontárgyak tekintetében kívánnak eltérni a házastársi vagyonközösség szabályaitól. A házastársi vagyonközösség fennállása a házassági életközösség időtartamához igazodik, azaz az életközösség megszűnésével a vagyonközösség is véget ér. A törvény nem határozza meg a házassági életközösség fogalmát, azt a bírói gyakorlatra bízza. Eszerint a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll, rendszerinti tartalmi elemei: a közös háztartás (együttlakás), a közös gazdálkodás és a bensőséges személyes viszony (érzelmi, lelki közösség, szellemi-kulturális kapcsolat, rendszeres nemi élet) a házastársak között Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 11 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 12

14 Nem szűnik meg a házassági életközösség, amíg a felek között az érzelmi és gazdasági kapcsolat akár az egyik házastárs részéről fenntartott házasságon kívüli viszonya ellenére fennmarad. 12 A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a házastársi vagyonközösség legfontosabb elemei többek között a közös háztartás és a közös gazdálkodás. A vagyonközösség folytonosságát nem érinti, ha a tartalmi elemeinek csak egy része áll fenn, tehát a vagyonközösség megszűnéséhez önmagában nem elegendő a nemi kapcsolt megszűnése, vagy a házastársak elhidegülése. A törvény a társadalmi viszonyok változásaihoz igazodva különbséget tesz az életközösség átmeneti jellegű megszakadása és a megszűnése között. Az eset vizsgálatakor annak van meghatározó jelentősége, hogy a felek között történt-e vagyonmegosztás vagy sem. Amennyiben a különélés csak átmeneti jellegű és a felek között nem történt meg a vagyonmegosztás, akkor az nem érinti a vagyonjogi rendszer folytonosságát. Amennyiben a különélés során vagyonmegosztás is történt, akkor az a vagyonközösség megszűnését jelenti. Átmeneti jellegű különélésre jó példa a manapság bevett szokásnak mondható közös elhatározáson alapuló külföldi munkavégzés. Az új Ptk. a házasság előtti együttéléssel kapcsolatban is a bírói gyakorlatban régóta alkalmazott tételt emel törvényi szintre. Kimondja, hogy a házasság vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetétől kell alkalmazni. Ennek az a jelentősége, ha a felek már a házasságkötés előtt is együtt éltek, akkor az együttélés időtartama alatt megszerzett vagyontárgyak felett olyan jogok illetik és kötelezettségek terhelik őket, mintha azokat már a házasságkötés után szerezték volna. Ezen elv alól természetesen kivételt jelentenek azok a vagyontárgyak, amelyek már a kezdetektől fogva a felek különvagyonába tartoztak. A fent említett követelmények megvalósulása esetén a házastársak között tehát vagyonközösség keletkezik, amely a házastársak osztatlan tulajdonközösségeként definiálható. Az ingó és ingatlan vagyontárgyakon kívül magában foglalja a vagyoni értékű jogokat és követeléseket is. Mivel a vagyonközösség a vagyon aktívumait és passzívumait is tartalmazza, ezért a közös vagyontárgyak terhei és tartozásai is a közös vagyont terhelik. Ennek a jelentőségét leginkább napjainkban érezhetjük, amikor a családok túlnyomó többsége tartozásokkal küzd. A vagyonközösség megszűnésekor nagy gondot okozhat annak eldöntése, hogy mely adósságok tekinthetők külön adósságnak 12 BH 181/

15 vagy közös adósságnak, illetve a házasság alatt közösen megfizetett tartozások egy esetlegesen bekövetkező válás esetén miként kerülnek elszámolásra és megtérítésre. Összefoglalva elmondható, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer változatlanul a reálszerzés elvén alapul, amelyben a házastársak vagyona a szerzés pillanatától három, egymástól dologi jogilag elkülönített vagyontömegre (alvagyonra) oszlik: a férj, illetőleg a feleség különvagyonára, valamint a közös vagyonra. 13 Nem teljes vagyonelkülönítésről van szó, hiszen a közös vagyon mellett mindkét fél saját különvagyonnal rendelkezik A férj és a feleség különvagyona Az új Ptk. lényegesen kibővítette a különvagyonok körét és új elemekkel is kiegészítette azt. A törvény újítása, hogy a különvagyonba sorolja a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogokat és a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatást. A házastársak a másik házastárs hozzájárulása nélkül kizárólagosan jogosultak különvagyonuk tárgyainak használatára és kezelésére, azzal önállóan rendelkezhetnek, azaz önállóan birtokolhatják, használhatják, megterhelhetik, és elidegeníthetik azt. A házastárs nem tartozik felelősséggel a másik házastárs házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett külön adóssága miatt, ahogyan az életközösség fennállása alatt keletkezett, a törvényben meghatározott tartozások miatt sem. A törvény a különvagyonhoz ugyanis olyan tartozásokat sorol, amelyek a különvagyon megszerzéséhez vagy fenntartásához kapcsolódnak. Így külön adósságnak tekinthető a különvagyoni vagyontárgy terhe, illetéke vagy arra vonatkozó adófizetési kötelezettség. A jogcím keletkezésének időpontjától függően beszélhetünk közös vagy külön adósságról. Amennyiben például a feleség úgy köt házasságot, hogy már a házasságkötés előtt is ingatlantulajdonos volt, akkor ez az ingatlan a különvagyonába tartozik, és válás esetén is az övé marad. Ez az alaphelyzet némiképp módosulni látszik, ha erre az ingatlanra úgy vesz fel hitelt az ingatlantulajdonos házastárs, hogy a hitel fedezete az adott ingatlan, adóstárs pedig a másik házastárs. Bár az ingatlan különvagyoni jellege ekkor sem vitatott, de a hitel nemfizetése esetén az adós házastárstól azonnal követelhetővé válik a tartozás, akinek ebben az esetben csak megtérítési igénye keletkezik, tulajdonjoga nem. 13 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 14

16 4.2. A közös vagyon Továbbra is a házastársak közös vagyonához tartozik mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek a felek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Használatára és kezelésére mindkét házastárs együttesen vagy a másik fél hozzájárulásával külön is jogosult. A használat és a kezelés a 4:42 -ban rögzített szabályai nem vonatkoznak az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használataira és kezelésére, akkor sem, ha az e célra szolgáló vagyontárgy vagy vagyontárgy forrása közös vagyon. 14 A rendelkezés bevezetését az indokolta, hogy a vállalkozói tevékenység és a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak a közös vagyon részét képezik, de az adott tevékenységet jelentősen bénítaná, sőt egyes esetekben lehetetlenné tenné, ha a másik házastárs jóváhagyásától függne ezen jogok gyakorlása. A törvény ezt kiküszöbölvén az ilyen célra használt vagyontárgyakat kiveszi a közös rendelkezés és használat szabályai alól, olyannyira, hogy a vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közti időben a fent említett vagyontárgyak használatához a másik házastárs hozzájárulása sem szükséges. A közös vagyontárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket fő szabály szerint a közös vagyonból kell fedezni. Amennyiben a közös vagyon nem elegendő a költségek megfizetésére, akkor azt a különvagyonból kell arányosan megtéríteni. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és a közös tartozások, ezért közösen viselik bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ilyen mindenekelőtt a közös vagyon megszerzésével, fenntartásával és kezelésével kapcsolatos költség, valamint a közös életvitel, a közös háztartás, a közös gazdálkodás körében keletkezett fizetési kötelezettség, tartozás. 15 A közös illetve külön adósság elhatárolása szempontjából nem elsősorban annak van jelentősége, hogy a házastársak az ügyletet közösen kötötték, vagy 14 Kőrös András: Polgári jog Családjog - Az új Ptk. magyarázata III/IV HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest old Letöltés dátuma:

17 csak az egyikük kötelezettségvállalásán alapult, hanem annak, hogy a tartozás fejében nyert szolgáltatás a közös vagy a különvagyon érdekét szolgálta-e. 16 Ha tehát a házasság fennállása alatt csak az egyik házastárs vesz fel hitelt, és abból közös ingatlant vásárolnak, akkor az közös adósságnak minősül, melynek megfizetése mindkét felet terheli. A házastársak felelőssége attól függően alakul, hogy a másik házastárs hozzájárulásával vagy anélkül kötött jogügyletről van-e szó. A szerződésben részt nem vett, de hozzájárulását adó házastárs felelőssége a közös vagyon rá eső rész erejéig áll fenn. Abban az esetben, ha a házastárs a szerződést a másik házastárs hozzájárulása nélkül oly módon köti meg, hogy a hozzájárulás sem vélelmezhető, akkor az ügyletkötésben részt nem vett házastárs nem felel a szerződésből eredő kötelezettségekért. A Kúria is ezen elvek figyelembevételével találta megalapozottnak a Szolnoki Törvényszék ítéletét. 17 A Kúria kimondta, hogy közös adósságnak kell tekinteni bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződésből eredő tartozásokat. A közös vagyon jellegét erősíti az a tény is, hogy a felvett kölcsönösszeget a házastársak közös lakás vásárlására fordították. A tartozásért való felelősség a közös vagyonra vonatkozó szabályok szerint tehát a házastársakat közösen terheli. A felelősség mértéke a házastárs hozzájárulásának lététől függ A vagyonközösség megszűnése Mivel a házastársi vagyonközösség a házassági életközösség fennállásához igazodik, ezért az életközösség megszűnésével a vagyonközösség is véget ér. A vagyonközösség megszűnésének további esete, ha a házastársak a vagyonjogi szerződésben jövőre vonatkozóan kizárják a törvényes vagyonjogi rendszert, és helyette, vagy a közszerzeményi vagy a vagyonelkülönítő rendszer szabályait alkalmazzák. A törvény lehetővé teszi a vagyonközösség bíróság általi megszüntetését is. Ezt csak indokolt esetben kérhetik a felek. A törvény nyomós indoknak tekinti azt az esetet, amikor az egyik házastárs a másik fél tudta és beleegyezése nélkül kötött szerződésből a házastárs közszerzeményi részesedését is veszélyeztető mértékű adósságot vesz fel. A vagyonközösség megszűnésekor lehetőség nyílik a közös vagyon megosztására, amely nemcsak a vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek 16 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 17 Pfv. II /2012/6. számú jogeset 16

18 szétosztását jelenti a felek között, hanem az alvagyonok közötti megtérítési igények rendezését, a hiányzó közös vagyoni tárgyak értékbeli pótlását, a természetben meglevő különvagyon kiadását, a közös adósságok törlesztéséből eredő követelések rendezését is A házassági vagyonjogi szerződés A házasságkötés számos személyi és vagyoni viszonyok megváltozásával jár. Talán az a legszembetűnőbb változás, hogy a házasságkötés és a házassági életközösség megkezdésével a házastársak között házassági vagyonközösség keletkezik, melyben a felek a különvagyon tárgyai felett továbbra is megtartják vagyoni önállóságukat, de az életközösség ideje alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében közös tulajdon keletkezik. Ha a házastársak a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól el kívánnak térni, és maguk szeretnék meghatározni, hogy mely vagyontárgyak kerüljenek a közös és a különvagyonba, akkor házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Az új Ptk. a házassági vagyonjogi szerződést teszi első helyre, mellyel a feleket arra kívánja ösztönözni, hogy vagyoni viszonyaikat a saját elképzeléseik szerint rendezzék. A házasulók és a házastársak vagyoni viszonyaik rendezése során egyébként az alábbi, egymástól jól megkülönböztethető szerződést köthetik: házassági vagyonjogi szerződést, amely irányulhat: a házassági vagyonjogi viszonyok átfogó szabályozására (ún. szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés), vagy egyszeri szolgáltatásra, azaz adásvételre, cserére, ajándékozásra vagy kölcsönre is (ún. tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés), továbbá a házastársi közös vagyon megosztására, tehát a házastársak vagyoni kapcsolatinak felszámolására 19 A fenti levezetésből is látszik, hogy a házassági vagyonjogi szerződés fogalma is meghatározható szűkebb és tágabb értelemben. A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés olyan szerződést jelent, melyben a házastársak és a házasulók a törvénytől eltérő módon a jövőre vonatkozóan határozzák meg a köztük fennálló vagyoni viszonyok jogi sorsát. A tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződés pedig a 18 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 19 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest old. 17

19 házastársak egymás közötti, egyszeri szolgáltatásra irányuló adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését foglalja magában. Dolgozatom további részében a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó szabályokat szeretném átláthatóvá tenni. 6. A házassági vagyonjogi szerződés alanyai Házassági vagyonjogi szerződés alanyi köre kettős, hiszen szerződő felek lehetnek egyrészt a házasulók, másrészt a házastársak. Mivel a házassági vagyonjogi szerződés a felek akaratát tükröző vagyoni viszonyokat tartalmazza, ezért azt csak személyesen lehet megkötni. A házasulók és a házastársak helyett tehát szüleik nem köthetnek házassági vagyonjogi szerződést még akkor sem, ha a vagyont, amelyről a szerződés rendelkezik ők juttatták egyik vagy mindkét házastárs részére. 20 Arra azonban van mód, hogy az ajándékot adó szülők nyilatkozatai egy okiratba kerüljenek a vagyonjogi szerződéssel. Fontos megjegyezni, hogy ezekre a nyilatkozatokra állapotrögzítő jellegük miatt nem terjed ki a házassági vagyonjogi szerződés hatálya. Jogi tanulmányaink során megismerhettük a jognyilatkozatok megtételéhez szükséges személyi és tartalmi követelmények rendszerét is. Ennek ismeretében kimondhatjuk, hogy a cselekvőképtelen, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy nem tehet érvényes jognyilatkozatot, így házassági vagyonjogi szerződést sem. A korlátozottan cselekvőképes személy, valamint a 18. életévét be nem töltött kiskorú szerződéskötésének érvényességéhez gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ennek hiányában nem jöhet létre joghatás kiváltására alkalmas házassági vagyonjogi szerződés. Ezek a szabályok a szerződést kötő felek érdekeit hivatottak védeni, hiszen megakadályozzák, hogy a belátási képességük fogyatékossága miatt számukra hátrányos szerződést kössenek. 7. A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A házassági vagyonjogi szerződés hatálya a házassági életközösség tartamára terjed ki. Hatályosulása az alanyi körtől függően változik. A házasulók által kötött szerződés az 20 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest old. 18

20 érvényes házasság megkötésével és a házassági életközösség megkezdésével, a házastársak által kötött szerződés pedig azonnal hatályosul, ha a szerződéskötés pillanatában az életközösség fennáll. Kiemelkedő jelentősége van a házasságkötést megelőző együttélésnek és a házassági életközösség időtartamában következett változásoknak. Ha a házastársak már a házasságkötés előtt is együtt éltek, akkor fő szabály szerint a házassági vagyonjogi szerződés hatálya az életközösség tényleges kezdetének időpontjára visszamenőlegesen fog érvényesülni. A házastársak azonban ettől eltérhetnek, és a szerződés hatályának kezdetét maguk határozhatják meg. A házassági életközösség rövidebb idejű, átmeneti jellegű megszakadása, ha a házastársak között nem történt vagyonmegosztás, akkor az nem érinti a vagyonjogi rendszer folytonosságát, így a házassági vagyonjogi szerződés létét sem. Ha a különélés hosszabb idejű, vagy a házassági életközösség véglegesen megszakadt akkor megszűnik az életközösség, így a vagyonjogi szerződés is. Az életközösség ismételt helyreállítása esetén a feleknek újra vagyonjogi szerződést kell kötniük, ellenkező esetben a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai érvényesülnek. 8. A házassági vagyonjogi szerződés alakja A házassági vagyonjogi szerződés érvényességi kelléke a közjegyző vagy ügyvéd közreműködése. A rendelkezés célja egyrészt a törvényben előírt szabályok betartásának biztosítása, másrészt a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek ismertetése. A házassági vagyonjogi szerződést minden esetben közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ez nemcsak a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozik, hanem a házastársak házassági életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvétel, csere, ajándékozási szerződéseire, illetve a házastársi életközösség alatt fennálló vagyoni viszonyaikat szabályozó megállapodásokra is. Nem vonatkozik az előírás a házassági életközösség megszűnése után kötött megállapodásokra, illetve az ingó dolgok ajándékozásának esetére sem, ha az átadás már megtörtént. A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló, évi III. törvény 195. (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy 19

21 határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A közjegyzői okirat jelentősége abban áll, hogy a közokirat közvetlenül végrehajtható, így a benne foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a feleknek nem kell bírósághoz fordulniuk. A közjegyző úgynevezett végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot, így a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül hajtja be az adott követelést. A közokirat előnye, hogy az abban foglaltakat ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni. Ezzel szemben a magánokirat valódiságát bizonyítani kell, ha azt az ellenérdekű fél kétségbe vonja. Az alábbi jogesetben is az ügyvéd által készített magánokirat érvényességét vitatja a felperes. 21 A felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában kötött magánokirat színleltség és alaki okok miatti érvénytelenségének a megállapítását kérte. A bíróság megalapozottnak találta a felperes alaki követelmények megsértése miatti benyújtott, semmisség megtámadására irányuló kérelmét. Döntésének indokaként arra hivatkozott, hogy az eljáró ügyvéd többszörösen megsértette a házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó érvényességi szabályokat, hiszen a szerződéskötéshez szükséges jogi tájékoztatást nem adta meg a felperesnek, illetve a szerződés ellenjegyzésére a házastárs távollétében került sor, így a szerződés nem tükrözhette a felperes valódi akaratát. A bíróság ezen okokra hivatkozva kimondta a szerződés érvénytelenségét, és a vagyonmegosztást a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai szerint rendelte el. A házassági vagyonjogi szerződést kötő házastársak érdekeit szolgálja a törvény azon rendelkezése, amely szerint a közjegyző a szerződéskötés előtt köteles a felek személyazonosságát leellenőrizni, és köteles megvizsgálni, hogy a szerződéskötésnek vannak-e jogi akadályai. Amennyiben a közjegyző hibát észlel az eljárása során, akkor megtagadja a szerződéskötést. A házastársak és a harmadik személyek védelme érdekében az új Ptk. létrehozta a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását. Törvényben rögzíti, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha azt bevezették az országos nyilvántartásba, vagy ha a házastársak bizonyítani tudják, hogy a velük szerződést kötő harmadik fél tudott a szerződésről, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett róla. A harmadik személy tájékozódását segíti, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az általa vezetett 21 Pfv.20722/2008/6. számú jogeset 20

22 nyilvántartás alapján kérelemre tájékoztatást ad arról, hogy a házastársak között van-e házassági vagyonjogi szerződés A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása A 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet rögzíti a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól szóló rendelkezéseket. 23 A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara végzi, melynek célja a házassági vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítása. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett vagyonjogi szerződés fennállását. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés ténye bejegyzésre kerül az országos nyilvántartásba, akkor a házastársak hitelezője utólag nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a szerződésről. A nyilvántartásba történő bejegyzéshez a felek írásbeli kérelme szükséges, melyet a házastársak lakóhelyük szerint illetékes közjegyzőhöz nyújthatják be. A nyilvántartás tartalmazza: - a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét, - a felek személyes adatait, - a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, - a közjegyző nevét, székhelyét, a bejegyzés ügyszámát és időpontját, - a szerződés módosítása és megszüntetése esetén ennek tényét és a bejegyző közjegyző adatain kívül a bejegyzés időpontját és ügyszámát. A nyilvántartásba bárki, aki a szerződéshez fűződő jogi érdekét bizonyítani tudja, díj megfizetése ellenében betekinthet és feljegyzést készíthet. 24 A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamely szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható. Ebből következik, hogy a harmadik személy csak akkor ismerheti meg a vagyonjogi szerződés tartalmát, ha ahhoz előzetesen valamelyik házastárs hozzájárult. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától számított 100 évig kezeli, ezt követően gondoskodik azok megsemmisítéséről Kőrös András: Házassági vagyonjogi szerződés az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében Közjegyzők Közlönye, szám 4. old Letöltés dátuma: Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest old. 25 Barzó Tímea-Lábady Tamás-Navratyil Zoltán-Csehi Zoltán-Kenderes Andrea: Családjog a 2013.V. törvény alapján ideiglenes jegyzet Budapest old. 21

23 9. A házassági vagyonjogi szerződés tartalma A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg egyrészt azt a vagyonjogi rendszert, melyet életközösségük tartama alatt a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően alkalmazni kívánnak, másodsorban vagyontárgyaik tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket állapíthatnak meg, harmadsorban pedig egészben vagy részben eltérhetnek a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól. 26 A házassági vagyonjogi szerződés lényege abban áll, hogy a felek saját igényeikhez igazítva maguk határozzák meg vagyoni viszonyaik jövőbeni alakulását. Csűri Éva Katalin a Házassági vagyonjog gyakorlati kérdései című könyvében kifejtette, hogy a házastársak és házasulók szerződési szabadságukkal élve igen változatos tartalommal köthetnek házassági vagyonjogi szerződést. A házastársak és házasulók akarategységben a reálszerzésen alapuló törvényes vagyonjogi rendszer helyett a reálszerzés elvén alapuló részleges vagyonközösséget, esetleg az értéktöbbleti elven alapuló teljes vagy részleges vagyonközösséget, esetleg teljes vagyonelkülönítést köthetnek ki. Arra is lehetőségük nyílik, hogy a házastársi vagyonközösségre vonatkozó szabályoktól eltérően határozzák meg a vagyonközösség tárgyai feletti rendelkezési jogot, illetve az ügyletkötésben részt nem vett házastárs harmadik személlyel szembeni felelősségét. Véleménye szerint a szerződés tartalmának kialakításakor célszerűségi szempontokat is érdemes figyelembe venni. A későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében ajánlott tételesen felsorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek már a házasságkötés előtt is a felek különvagyonába tartoztak. Amennyiben a házastársak már a házasságkötés előtt is együtt éltek, akkor indokolt lehet annak eldöntése, hogy a szerződés hatálya kiterjedjene a házasságkötés előtt szerzett vagyontárgyakra, vagy sem. Konkrét rendelkezés hiányában ugyanis gondot okozhat, hogy a bíróság a házassági vagyonjogi szerződés rendelkezéseit vagy az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokat alkalmazza. Abban az esetben, ha a házastársak részleges vagyonelkülönítést kötöttek ki, akkor célszerű a szerződésben megnevezni azt a tevékenységet, amelyből származó jövedelem közös vagyonnak minősül. Teljes vagyonelkülönítés kikötése esetében sem szabad 26 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, külön lakás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, old. 22

24 figyelmen kívül hagyni azt a törvényi rendelkezést, miszerint a házastársaknak ebben az esetben is közösen kell viselniük a háztartás költségeit, így ennek módjáról és mértékéről a szerződésben rendelkezniük kell. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szerződés tartalmának meghatározásához a felek akarategysége szükséges. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés nem tükrözi a felek együttes akaratát, akkor azt a szerződést a törvény a legsúlyosabb jogkövetkezményt alkalmazva érvénytelennek nyilvánítja A közszerzeményi rendszer A házassági vagyonjogi szerződés tartalmának meghatározásakor a házastársak az újonnan bevezetésre kerülő közszerzeményi rendszert is választhatják. A törvény az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösséget szabályozza, melynek lényege, hogy a házasfelek az életközösség fennállása alatt a szerzeményeiknek önálló tulajdonosai, azaz nem keletkezik a szerzés idején a házasságban történő együttélés tényénél fogva közös tulajon. Az életközösség fennállása alatt tehát a felek a vagyonelkülönítés szabályait követve önállóan rendelkeznek mind a különvagyon, mind a közszerzemény vagyontárgyaival. Önállóan birtokolhatják, szabadon elidegeníthetik és megterhelhetik azt. A házassági életközösség megszűnése után mindkét házastársnak kötelmi igénye keletkezik, s annak a vagyongyarapodásnak a megosztását követelheti a másiktól, ami a vagyonában közszerzeményként jelentkezik A közszerzemény megállapítása A törvény megfogalmazása szerint a közszerzemény nem más, mint az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglevő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. A közszerzeményi érték számításakor először a házastársakat együttesen terhelő adósságokat kell levonni, majd a különvagyonok tiszta értékét, ami azt jelenti, hogy a házastársnak a külön tartozása a saját különvagyonát csökkenti és a közszerzeményi értéket az így csökkentett különvagyon levonásával kell számítani. A hiányzó o/2503 Letöltés dátuma:

25 különvagyonból pedig csak annak a különvagyonnak az értékét kell számításba venni, amelyez az együttélés alatt a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak. 28 Dolgozatomban már korábban jeleztem, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a feleknek arra is lehetőségük nyílik, hogy ettől az aránytól eltérjenek. A törvény előírása szerint a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyakról feltételezni kell, hogy az közszerzemény. Ez a vélelem megdönthető, ha valamelyik házastárs bizonyítani tudja annak különvagyoni jellegét A közszerzeményi részesedés védelme A törvény korábbi hiányosságát pótolva lehetőséget ad a közszerzeményi igény biztosítására. Ennek a feltétele akkor áll fenn, ha a házastárs a másik fél tudta és beleegyezése nélkül kötött szerződésből olyan nagymértékű adósságot halmoz fel, amelynek visszafizetése az ügyletkötésben részt nem vett házastárs közszerzeményi részesedését is veszélyezteti. Ezzel a rendelkezéssel a törvény azt a házastársat kívánja védeni, aki nem adta hozzájárulását a visszterhes jogügylethez. Tudjuk, hogy a házastársak a külső jogviszonyokban egymás tartozásaiért egyaránt felelnek mind a különvagyont, mind a közös vagyont illetően. A felelősség mértéke attól függ, hogy a jogügyletet közösen vagy a másik házastárs hozzájárulásával, esetleg anélkül kötötték. A közösen kötött jogügyletből eredő tartozásokért természetesen közösen felelnek. Ez némiképp módosul, ha a jogügyletet a másik házastárs jelenléte nélkül, de annak jóváhagyásával kötötték. Ekkor az ügylekötésben részt nem vett házastárs felelőssége a közös vagyon rá eső rész erejéig áll fenn. Az egyik házastárs a másik házastárs tudta és jóváhagyása nélkül kötött ügyletéért azonban az ügyletkötésben részt nem vett házastárs nem felel. Ebben az esetben egyedül az ügyletkötő házastárs felelőssége állapítható meg, aki a teljes tartozás teljesítéséért felel, mind a különvagyonát, mind pedig a közös vagyon rá eső részét illetően. 28 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest old. 24

26 A törvény ebben az esetben a másik házastárs közszerzeményi részesedését azáltal kívánja védeni, hogy számára még az életközösség fennállása alatt lehetővé teszi a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak biztosítását kérheti az ügyletkötő házastárstól. A biztosítás adása történhet pénz vagy vagyontárgy értékbe helyezésével, esetleg jelzálog alapításával. A közszerzemény biztosítása sem irányulhat azonban a hitelező kijátszására, ennek megakadályozását szolgálja a 4:70 (2) bekezdés, amely szerint a közszerzemény biztosítása sem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben. 29 Abban az esetben, ha a másik házastárs a felhívás ellenére elzárkózik, vagy meghiúsítja a közszerzemény megállapítását vagy biztosíték adását, akkor a másik fél bírósághoz fordulhat. A bíróság peres eljárás során egyrészt megállapíthatja a közszerzeményből a kérelmező házastársra eső részt és annak biztosítását, másrészt dönthet a házassági vagyonjogi szerződés megszüntetése mellett is. Ha a bíróság megszünteti a szerződést, akkor a házastársak között jövőre nézve a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni A közszerzemény megosztása A törvény a közszerzemény megosztásáról is rendelkezik. Kimondja, hogy a házassági életközösség megszűnésekor a közszerzeményi rendszer is véget ér, így annak megosztására a közös vagyon megosztására vonatkozó szabályokat a közszerzeményi rendszer sajátosságainak a figyelembevételével kell alkalmazni. A vagyongyarapodás megosztása alól kivételt képeznek a már korábban említett másik házastárs foglalkozásához és egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyak, amelyre vonatkozóan házastárs akkor sem kérheti a megosztást, ha azok megszerzésében ő maga is részt vett. A házastársat a közszerzeményi rendszer fele illeti meg, de korábban már utaltam rá, hogy a felek házassági vagyonjogi szerződésben ettől eltérő mértéket is meghatározhatnak. 29 Kőrös András: Polgári jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/IV. HVGORAC Lap és könyvkiadó Kft. Budapest old. 25

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat

Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat Dr. Kőrös András HVG-Orac konferencia 2013. október 1. A Családjogi Könyv alapelvei Alkotmányos elvekhez kapcsolódnak Alaptörvény L) cikk, VI., XV. cikk (3)

Részletesebben

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett

Részletesebben

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez A megtakarítás kifizetéséhez, illetve a kifizetést követő lakáscél igazoláshoz szükséges dokumentumok lakáscélonként Általános

Részletesebben

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

Az új Ptk. Családjogi Könyve. - a hatályba lépés küszöbén

Az új Ptk. Családjogi Könyve. - a hatályba lépés küszöbén Az új Ptk. Családjogi Könyve - a hatályba lépés küszöbén Dr. Kőrös András HVG-Orac konferencia 2014. március 4. A Családjogi Könyv alapelvei Alkotmányos elvekhez kapcsolódnak Alaptörvény L) cikk, VI.,

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kihirdetve: 2014. május 21. Kifüggesztve: 2014. május

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁVAL FELMERÜLŐ VAGYONJOGI KÉRDÉSEK A GYAKORLATBAN S Z A K D O L G O Z AT Konzulens:

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség

Részletesebben

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

Részletesebben

HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL

HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL Szakdolgozat Konzulens: Kovácsné dr. Kaiser Klára Egyetemi tanársegéd

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1.

1. A rendelet hatálya 1. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelete az építési telkek értékesítéséhez kapcsolódó támogatásról Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála Régi új vagyonjog Aktuális jogtörténet Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. október 2. Budapest A házastársi joghelyzet nem a másik házasfél fölött, hanem annak irányában való jog, csakúgy miként a kötelmi

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből

Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea Előadásvázlatok a családjog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

Pusztavám Község Önkormányzati Képviselo- testületének 17/2008./XI.27./számú rendelete. A helyi lakáscélú támogatásokról

Pusztavám Község Önkormányzati Képviselo- testületének 17/2008./XI.27./számú rendelete. A helyi lakáscélú támogatásokról Pusztavám Község Önkormányzati Képviselo- testületének 17/2008./XI.27./számú rendelete A helyi lakáscélú támogatásokról Pusztavám Község Önkormányzati képviselo- testülete a helyi önkormányzatról szóló

Részletesebben

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei 1 A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság eszközök bérbeadására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Hatályos: 2014. július 30. napjától 2 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Dr. Kenderes Andrea okt. 6.

Dr. Kenderes Andrea okt. 6. Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Ajándékozási szerződés Ptk. 579. (1) Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. (2) Ingatlan

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Számadás fajtái: - rendszeres számadás - eseti számadás - végszámadás Számadásra kötelesek: - hivatásos gyám - hivatásos gondnok - gondnok

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete. a lakáscélú helyi támogatásról

TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete. a lakáscélú helyi támogatásról TISZAALPÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(V.05.) sz. önkormányzati rendelete a lakáscélú helyi támogatásról A rendelet 2014. május 05-én kihirdetésre került. Dr. Menyhárt Anett

Részletesebben