dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN"

Átírás

1 dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó

2 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett A kézirat lezárva: május 14. A Kiadó engedélyezi jelen szöveg lemásolását, kinyomtatását, illetve magáncélú felhasználását addig az időpontig, amíg a szöveg a Kiadó honlapjáról letölthető. A szöveg megváltoztatása, illetve üzleti célú felhasználása tilos! Novissima Könyvesbolt Budapest, Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett. Novissima Kiadó 1132 Budapest, Victor Hugo u Telefon/fax: (1)

3 Bevezetés Jelen cikkem célja röviden és érthetően bemutatni az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem vagy nem kizárólag foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől. 1. Általános szabályozás Ptk. 4:34. [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése] (1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. (2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn A vagyoni viszonyok rendezésének módja Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, és a házassági vagyonjog szabályozásának alapelve, hogy mivel maga a házasság is a felek szabad akarta alapján jön létre, a házasság vagyonjogi következményeinek rendezése is a felek választása szerint történjen. Ezért elsőként a házassági vagyonjogi szerződésről rendelkezik a törvény, mely alatt azt a szerződést érti, melyben a házasulók vagy házastársak a jövőre nézve határozzák meg, hogy együttélésük ideje alatt milyen vagyonjogi rendszer az irányadó rájuk nézve. 3

4 Amennyiben a felek házassági vagyonjogi szerződést nem kötnek, vagy a megkötött szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre. A törvényes vagyonjogi rendszer tehát továbbra is a már több mint fél évszázada fennálló házastársi vagyonközösség. Ezzel a törvény elsősorban lehetővé teszi, hogy a házasulók vagy házastársak szabad akaratuknak megfelelően, szerződéses formában szabályozzák a jövőre nézve vagyoni viszonyaikat, ám ha ezzel a lehetőséggel nem élnek, akkor a törvény által meghatározott szabályok vonatkoznak vagyoni viszonyaikra. 2. A házassági vagyonjogi szerződés Az új Ptk. lényeges módosítása, hogy a korábbiaktól eltérően részletesen szabályozza a házassági vagyonjogi szerződés szabályait. Ilyesfajta szerződés megkötésére hazánkban nem volt mód egészen a Csjt os módosításáig, amikor is a korábbi törvény módosított 27. (2) bekezdése lehetőséget teremtett a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére. A korábbi szabályozás azonban eléggé szűkszavú volt, mindössze annyit tartalmazott, hogy a szerződésben a házasulók és a házastársak a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös illetőleg a különvagyonba. Ez a hiányos rendelkezés lehetett az oka a házassági vagyonjogi szerződés ritkább alkalmazásának hazánkban. Ezen próbál változtatni az új Ptk. azzal, hogy viszonylag részletesen rendelkezik a házassági vagyonjogi szerződés szabályairól. Fontos már az elején rögzíteni: a házassági vagyonjogi szerződés is szerződés, vagyis ugyanúgy vonatkoznak rá a Kötelmi Könyvben található általános szabályok azokban a kérdésekben, melyekre speciális, a Családjogi Könyvben rögzített szabályok nem találhatóak. Természetesen a felek eltérhetnek mind az általános, mind a speciális szabályoktól, azokban a kérdésekben, ahol ezt a törvény nem tiltja. 4

5 Vegyük sorra tehát a jogintézmény szabályait: 2.1. Általános rendelkezések Ptk. 4:63. [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] (1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. (2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja. Mit is jelent ez? Amennyiben a házastársak akként döntenek, hogy nem a törvényes házassági vagyonjogi rendszer szerint kívánják rendezni vagyoni viszonyaikat, azt attól eltérően, házassági vagyonjogi szerződéssel is megtehetik. Lényeges, hogy ez a szerződés eltér a házastársak által kötött más szerződésektől, mint például amellyel a különválásuk esetén a vagyonmegosztást rendezik, ugyanis ez a szerződés főszabályként a jövőre nézve rendelkezik a vagyonról. Ilyen szerződés megkötésére akkor kerül sor, ha a házasulók vagy házastársak a törvénytől eltérő módon szeretnék szabályozni a köztük lévő gazdasági kapcsolatot. A törvény szerint ilyen szerződést a házasságot kötni szándékozók vagy a házastársak köthetnek, így rajtuk kívül más személy például a szüleik nem lehetnek szerződő felek, még akkor sem, ha olyan vagyontárgyat is tartalmaz a szerződés, amit ők ajándékoztak. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a házassági vagyonjogi szerződés tartalmazzon például egy, a szülőktől származó ajándékozási nyilatkozatot, de a szerződés ezen részére az általános szerződésre vonatkozó szabályok fognak vonatkozni. 5

6 A házasság fennállása alatt is bármikor lehetőség van házassági vagyonjogi szerződés megkötésére, ha a felek akként határoznak A szerződés időbeli hatálya, vagyis milyen időszakra szól ez a szabályozás? Házassági vagyonjogi szerződést a házassági életközösség tartamára lehet kötni. Fontos tudni, hogy amennyiben a felek a házasság megkötését megelőzően együtt éltek és ezen időszak alatt megállapítható az életközösség fennállása, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer alkalmazása esetén az életközösség fennállásának valódi kezdetétől, vagyis a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat kezdetétől létesül a vagyonközösség. A bírói gyakorlat szerint az életközösség fennállása akkor állapítható meg, ha a felek közös háztartásban élnek, közösen gazdálkodnak és közöttük bensőséges érzelmi viszony van. Ha a felek között vita alakul ki életközösségük kezdetének időpontjában, akkor annak fennállását annak kell bizonyítani, aki arra hivatkozik. Az életközösség kezdetének és végének megállapítására ebben az esetben a bíróság bizonyítási eljárást folytat le és bizony komoly nehézségekbe ütközhet. Az életközösség megszakadását például nem feltétlenül jelenti, ha a felek átmenetileg külön költöznek, például azért, mert az egyikük másik városban kénytelen munkát vállalni. Ilyenkor az életközösség fennállását bizonyíthatja a sűrű telefonbeszélgetés, levelezés és egymás látogatása, vagyis minden olyan magatartásuk, mely az együvé tartozásuk tudatát bizonyítja. Az életközösség megszakadása nem következik be feltétlenül például a szexuális kapcsolat átmeneti megszakadásával sem, hiszen annak oka lehet betegség, illetve más körülmény is, azonban ha az egyik fél tudatosan, az életközösség megszakításának céljával hagy fel a közös programokkal, akkor már jogilag az életközösség megszakadásáról van szó akkor is, ha kényszerűségből továbbra is egyazon ingatlanban élnek. 6

7 Házassági vagyonjogi szerződés megkötése esetében mindenképpen célszerű a szerződésben rendelkezni nemcsak a házasság fennállása alatt szerzett vagyon sorsáról, hanem az életközösség megkezdésétől a házasság megkötéséig, illetve a szerződés megkötéséig terjedő időszakban szerzett vagyon sorsáról is, ugyanis kérdéses, hogy és ezzel kapcsolatban bírói gyakorlat még nem alakult ki a szerződéskötést megelőzően szerzett vagyonra a szerződés rendelkezéseit, vagy pedig az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokat alkalmazza a bíróság (az élettársak között a szerzés arányában oszlik meg a vagyon). Mivel a törvény csak a törvényes vagyonjogi rendszer tekintetében mondja ki annak az életközösség kezdetétől történő hatályát a házasságkötést megelőzően, ezért ezt a kérdést csak az eset összes körülményei alapján, a felek szerződéskötési akaratából kiindulva lehet majd megállapítani. A felek között az életközösség átmeneti megszakadása esetében, ha azt követően nem került sor vagyonmegosztásra, a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszert folyamatosnak kell tekinteni, vagyis a későbbi vagyonmegosztás esetén akként minősül, mintha az életközösség zavartalanul fennállt volna a felek között Milyen feltételekkel lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Ptk. 4:64. [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei] (1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. (2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. 7

8 Az (1) bekezdésben foglalt szabályozás szerint a házasulók és a házastársak csak személyesen köthetnek házassági vagyonjogi szerződést, vagyis az képviselő útján nem lehetséges; így a közokiratot készítő közjegyző vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd csak és kizárólag a felek személyes nyilatkozatát fogadhatja el szerződési nyilatkozatnak. A (2) bekezdésben foglalt szabályozás nem igényel különösebb magyarázatot, legfeljebb azt érdemes kiemelni, hogy ezekben az esetekben nincs szükség a törvényes képviselő hozzájárulására, kizárólag a gyámhatóság jóváhagyása a szerződés érvényességének feltétele. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, valamint a cselekvőképtelen állapotban lévő személy érvényes házasságot, és így érvényes házassági vagyonjogi szerződést sem köthet Hogyan lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Ptk. 4:65. [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása] (1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (2) A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A törvény szigorú alaki szabályokat (minősített alakiság) követel meg ahhoz, hogy a házassági vagyonjogi szerződést érvényesen létrejöttnek lehessen tekinteni, vagyis a szerződést kötni kívánók megállapodásukat vagy közokiratba foglalják (közjegyző közreműködésével), vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot készítettnek. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő, ha a házasfelek egymás között írásbeli megállapodásban rendezik vagyonközösségük sorsát. 8

9 A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint a közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést harmadik személyek (azaz a házasfeleken kívül mindenki más) vonatkozásában csak akkor lehet létezőnek tekinteni, vagyis csak akkor képes joghatások kiváltására, ha azt a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba bevezették, illetve bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról. Ez utóbbi ugyancsak egy bizonyítási eljárás eredményeképpen állapítható meg, ezért a szerződést mindenképpen fontos az arra szolgáló nyilvántartásba azt bevezetni, a későbbi problémák elkerülése végett Hogyan lehet a szerződést módosítani vagy megszüntetni? Ptk. 4:66. [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése] (1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik. (2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A fenti szabály értelmében a felek a házassági életközösség fennállása alatt bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik szerződésüket, természetesen az életközösség megszűnését követően erre már nincs lehetőségük. A módosításra és a megszüntetésre ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a szerződés létrejöttére, vagyis azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ahhoz, hogy az a szerződést kötő feleken kívül mások vonatkozásában is hatályos legyen, azt az országos nyilvántartásba be kell vezettetni. 9

10 Harmadik személyek védelme és rendelkezés halál esetére Ptk. 4:67. [Harmadik személyek védelme] (1) A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. (2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik. Az (1) bekezdés a házastársak azon hitelezőit részesíti védelemben, akiknek a követelése korábban keletkezett, mint ahogy a házasfelek a házassági vagyonjogi szerződést megkötötték vagy azt módosították. Ezáltal a törvény gátat szab annak, hogy a házasfelek vagyoni viszonyaik rendezésének módosításával hátrányos helyzetbe hozzák hitelezőiket. Ptk. 4:68. [Rendelkezés halál esetére] Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni. A felek szabad akaratuk szerint rendezhetik vagyonuk sorsát arra az esetre is, ha a házasságuk valamelyikük elhalálozása folytán szűnne meg. Ennek azért van jelentősége, mert nyilvánvalóan másképpen kívánnak rendelkezni vagyonukról, ha házasságuk annak felbontásával, vagyis válással, vagy valamelyikük halála miatt szűnik meg. A törvény azon rendelkezése, hogy a szerződés ezen rendelkezéseire a kö- 10

11 zös végrendelet szabályait kell alkalmazni, azt jelenti, hogy nemcsak a házassági vagyonjogi szerződésre, hanem a közös végrendeletre vonatkozó szabályoknak is meg kell felelni. 3. Vagyonjogi rendszerek A Ptk. a házassági vagyonjogi rendszer választása esetében kétfajta rendszert szabályoz, ezek pedig a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer Közszerzeményi rendszer Ptk. 4:69. [A közszerzeményi rendszer] (1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. (2) Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. (3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény. (4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hi- 11

12 ányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye. Első olvasásra talán bonyolultnak tűnik a szabályozás, ezért érdemes bekezdésenként vizsgálni a törvény szövegét. Az (1) bekezdés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy amennyiben a házassági vagyonjogi szerződésükben a felek a közszerzeményi rendszert választják, úgy a házasságuk fennállása alatt tulajdonképpen vagyonelkülönítésben élnek, tehát önállóan szereznek vagyont, mely szerint a másik hozzájárulása nélkül köthetnek a saját vagyonukra nézve ügyletet. Természetesen ez nem akadálya annak, hogy közös tulajdont szerezzen a polgári jog általános szabályai szerint, például adásvétel útján. Ez a rendszer az életközösség fennállása alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít, vagyis az életközösség megszűnése után bármelyik fél követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény. Ennek az igénynek a kielégítése történhet vagyontárgyak kiadásával is. Mivel kötelmi igényről van szó, az az általános szabályok szerint elévül. A (2) bekezdés tisztán és egyértelműen meghatározza a közszerzemény fogalmát, vagyis a félre jutó vagyonból le kell vonni a rá eső adósságot és a különvagyonának értékét, így kapjuk meg a közszerzemény tiszta értékét. A (3) bekezdés szövegéből az következik, hogy a kiinduló helyzet szerint közszerzeményi vagyonnak kell tekinteni a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonát. Ha valamelyik fél bizonyos vagyontárgy vagy vagyonhányad különvagyoni jellegére hivatkozik, akkor azt neki kell bizonyítani. A (4) bekezdésben foglalt szabályozás egyértelmű, de azt lényeges hangsúlyozni, hogy a hiányzó vagyis a közszerzeményi vagyonra, vagy a másik házastárs különvagyonára fordított különvagyon 12

13 megtérítését kizárólag akkor lehet kérni, ha ezt kifejezetten kikötötték a felek a szerződésben, ilyen kikötés hiányában ezzel kapcsolatos megtérítési igény előterjesztésének nincsen helye. Ptk. 4:70. [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] (1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja. (2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben. (3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat. (4) A bíróság a perben bármelyik házastárs kérelmére a szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyonelkülönítést rendelhet el. Mivel a közszerzeményi rendszer esetében a házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azonban a közszerzeményi igény csak az életközösség megszűnése vagy a szerződés azt megelőző megszűnése esetén nyílik meg, a törvény lehetőséget teremt a közszerzeményi igényre. A törvény fenti rendelkezése a házastársat védi a másik féllel szemben és a közszerzemény biztosítása nem irányulhat a hitelezők kijátszására. A (4) bekezdés kimondja, ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, a kérelmező házastárs a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság peres eljárásban állapítsa meg a közszerzeményből a kérelmezőre eső részt és rendelje el annak biztosítását; vagy pedig a 13

14 szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból szüntesse meg és a jövőre nézve a felek között rendeljen el vagyonelkülönítést. Ez azt jelenti, hogy a szerződés bíróság általi megszüntetése esetében a felek között nem a törvényes vagyonjogi rendszer lép hatályba, hanem a következőkben részletezett vagyonelkülönítési rendszer, hiszen a bírósági döntéssel a kérelmező házastárs vagyoni függetlenítése a cél, és nem a szoros házastársi vagyonközösség létrehozása. Ptk. 4:71. [A közszerzemény megosztása] (1) A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. (2) A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg. Ha a felek között megszűnik az életközösség, ez egyúttal a közszerzeményi rendszer végét is jelenti. A közszerzemény megosztása ugyanúgy történik, mint a törvényes vagyonközösségi rendszerben a házastársi közös vagyon megosztása, vagyis egyenlő arányban osztoznak rajta a felek. Az ilyen vagyonmegosztásban elsődlegesen a természetbeni megosztásra kell törekedni, lehetőségük van a vagyongyarapodás szerződéssel történő megosztására, figyelembe kell venni az időközben bekövetkezett értékváltozásokat, és a tartozásokat is el kell számolni. A kivétel az, hogy a házastárs nem követelheti a másik házastárs foglakozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakat, sem pedig a házastárs gazdasági társaságbeli részesedését, még abban az esetben sem, ha részt vett azok anyagi fedezetének biztosításában. Eltérő szabályozás hiányában a házastársak házasság fennállása alatti vagyoni függetlensége nem érne semmit. 14

15 Azonban attól nincsen elzárva a házastárs, hogy ezzel kapcsolatban megtérítési igénnyel lépjen fel a másik féllel szemben. A (2) bekezdés szabályozása szerint a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg, de természetesen a felek a házassági vagyonjogi szerződésben ettől eltérően is meghatározhatják, hogy milyen arányban oszlik meg közöttük a közszerzeményi vagyon. Eltérő rendelkezésük hiányában pedig a (2) bekezdés szerinti szabályt kell alkalmazni Vagyonelkülönítési rendszer Ptk. 4:72. [A vagyonelkülönítési rendszer] Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni. A fenti rendelkezés értelmében, amennyiben a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésükben a vagyonelkülönítés rendszerét kötik ki magukra nézve, akkor akár teljesen, akár meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, vagy akár terhek és tartozások vonatkozásában kizárják a vagyonközösséget maguk között. Ha a felek már vagyonközösségben élnek, az ilyenfajta szerződés hatályba lépése természetesen annak megszűnését eredményezi. Vagyonelkülönítés törvényi rendelkezés vagy bírói döntés következtében is létrejöhet a felek között. Ptk. 4:73. [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése] (1) Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használ- 15

16 ják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek. (2) A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Semmis az kikötés, amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. A vagyonelkülönítési rendszer lényege tehát az, hogy a házastársak egyikének vagyonszerzése nem hat ki a másik fél vagyonára, egymással szemben semmilyen igényük nem keletkezhet. A felek önállóan használják vagyonukat és egymás tartozásaiért nem felelnek. Ettől függetlenül természetesen a polgári jog általános szabályai szerint szerezhetnek közös tulajdont, és állhat fenn felelősségük egymás vagyona vonatkozásában, például kezesként. A (2) bekezdés rendezi a vagyonelkülönítési rendszerben élők között a kiadások viselését azzal, hogy ezektől a szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet. 4. A szerződés megszűnése Ptk. 4:74. [A szerződés megszűnésének esetei] (1) A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg. (2) A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha a) a bíróság az e törvényben meghatározott esetben megszünteti; vagy 16

17 b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat. (3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a szerződésben biztosított felmondási joga folytán szűnik meg, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni. (4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez. A törvény fenti bekezdése a szerződés megszűnésének általános szabályaitól való eltéréseket fogalmaz meg. Abban az esetben, ha a szerződés még nem lépett hatályba, vagyis a felek az életközösséget nem kezdték meg, akkor a szerződést közösen felbonthatják vagy bármelyikük egyoldalúan elállhat tőle, aminek az lesz a következménye, hogy jogilag úgy tekintjük, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Mivel azonban ilyen esetben a szerződés nem lépett hatályba, így sem a házasfeleknek, sem pedig harmadik személynek nem származhat kára annak ilyenfajta megszűnéséből. Az általános szabályokhoz képest többlet elem, hogy a házassági vagyonjogi szerződés akkor is megszűnik, ha azt a bíróság törvényben meghatározott esetben (lásd fent) megszünteti, és akkor is, ha az egyik házastárs elhalálozik, de ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szerződés nem hatályosulhat-e a felek közös végrendeleteként. Ha a házassági vagyonjogi szerződést a bíróság szünteti meg, akkor az együttélő felek között életbe lép a vagyonelkülönítési rendszer, míg az életközösség megszűnésével maga a házassági vagyonjogi kapcsolat is megszűnik. 17

18 A feleknek lehetőségük van a szerződést akként megszüntetni, hogy közöttük az életközösség fennmarad, ebben az esetben a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell alkalmazni vagyoni viszonyaikra. Ugyanúgy, mint a házassági vagyonjogi szerződés létrejötte és módosítása, annak megszűnése is csak akkor lesz harmadik személyekkel szemben hatályos, ha azt az országos nyilvántartásba bevezették. Ptk. 4:75. [Elszámolás, vagyonmegosztás] A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását. A szerződés megszűnésével a felek számára megnyílik a lehetőség, hogy a szerződésben meghatározott vagyonjogi rendszernek megfelelően elszámolásra vagy a vagyon megosztására tartsanak igényt. Ha a szerződés az életközösség megszűnése miatt szűnik meg, ezzel véget ér a házastársak családjogi kapcsolata is. A házassági vagyonjogi szerződés rövid áttekintésével remélhetőleg sikerült közérthetőbbé és ezáltal vonzóbbá tenni ezt a jogintézményt. Tekintettel arra, hogy a törvényi szabályozás a közelmúltban pontosan március hó 15. napján lépett hatályba, így elterjedt joggyakorlata még nincsen, de remélhetőleg a jövőbeli viták elkerülése és a házassági kapcsolat esetleges megszűnésének békésebb rendezése érdekében mind gyakoribb alkalmazására fog sor kerülni május hó 14. napja dr. Kusztos Anett 18

19 Tartalomjegyzék Bevezetés Általános szabályozás A vagyoni viszonyok rendezésének módja A házassági vagyonjogi szerződés Általános rendelkezések A szerződés időbeli hatálya, vagyis milyen időszakra szól ez a szabályozás? Milyen feltételekkel lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Hogyan lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Hogyan lehet a szerződést módosítani vagy megszüntetni? Harmadik személyek védelme és rendelkezés halál esetére Vagyonjogi rendszerek Közszerzeményi rendszer Vagyonelkülönítési rendszer A szerződés megszűnése

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

IV. Fejezet A szerzôdés. IV. Fejezet A szerzôdés. 1. Hogyan létesítsünk önkéntes jogviszonyt? 4. Az önkéntes szerzôdés tartalmi követelményei

IV. Fejezet A szerzôdés. IV. Fejezet A szerzôdés. 1. Hogyan létesítsünk önkéntes jogviszonyt? 4. Az önkéntes szerzôdés tartalmi követelményei IV. Fejezet A szerzôdés IV. Fejezet A szerzôdés 1. Hogyan létesítsünk önkéntes jogviszonyt? Köt. 6., 15. részt); (c) a jogviták megelôzését (ha az önkéntes juttatásban részesül, a munkaruha és a jutalom

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok 1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről XLV. fejezet A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől

Részletesebben

Vezetői Részvényopciós Programja

Vezetői Részvényopciós Programja Az RFV Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Vezetői Részvényopciós Programja RFV Regionális Fejlesztési,

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

Haszonbérlet, szívességi használat, vagy haszonkölcsön?

Haszonbérlet, szívességi használat, vagy haszonkölcsön? FÖLDHASZNÁLAT Szabó Adrienn Haszonbérlet, szívességi használat, vagy haszonkölcsön? A haszonbérletnek főként a mezőgazdasági ingatlanok körében van kiemelkedő jelentősége, de természetesen a jogszabály

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

KERETMEGÁLLAPODÁS. Megrendelő a Kbt. 18. címében meghatározott keretmegállapodásos eljárást folytatott le, mely két részből áll:

KERETMEGÁLLAPODÁS. Megrendelő a Kbt. 18. címében meghatározott keretmegállapodásos eljárást folytatott le, mely két részből áll: KERETMEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Közbeszerzésekről szóló, többszörösen módosított 2003. évi CXXIX. Törvény (továbbiakban Kbt.) alapján a Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság által lefolytatott

Részletesebben

Térítési díj 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

Térítési díj 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Térítési díj 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) 719 A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a)

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Diego-modul.hu Általános Szerződési Feltételek Dabas, 2014. augusztus 6. 1 Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Közjegyzők. közlönye. T a r t a l o m j e g y z é k. Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Csűri Éva 1

Közjegyzők. közlönye. T a r t a l o m j e g y z é k. Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Csűri Éva 1 2 0 1 0. 1 4. é v f o l y a m LV I i. é v f o l y a m 6. szám Közjegyzők közlönye T a r t a l o m j e g y z é k Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Csűri Éva 1 A közjegyzői gyakorlatot érintő

Részletesebben

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Az előadás témái a magyarországi jogi helyzet; milyen alapvető kérdések merülnek fel a partnerkapcsolat

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 1. (1) 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA

A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ ADÓSSAL 2004.05.01-2014.03.14. NAPJA KÖZÖTT KÖTÖTT, MEG NEM SZŰNT FORINT ALAPÚ GÉPJÁRMŰ- FINANSZÍROZÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes Szerzıdésmódosítás Dr. Erdei Csaba Fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály Tartalom Irányelvi szabályozás Magyar szabályozás Aktuális problémák, tipikus

Részletesebben

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972 uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék Vagyonbiztosítások Általános Feltétele Érvényesség: Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. PTK. I. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY Az új Ptk. megalkotásának folyamata Az új Ptk. elkészítésének célkitűzései magánautonómia

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

A támogatás, támogatási formánként egy alkalommal vehető igénybe, a két támogatási forma együttesen is megállapítható.

A támogatás, támogatási formánként egy alkalommal vehető igénybe, a két támogatási forma együttesen is megállapítható. KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) önkormányzati rendelete a lakásépítés és lakásvásárlás önkormányzati támogatásának rendjéről szóló 15/2010. (IV. 16.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (részlet)

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (részlet) 1959. évi IV. törvény XLV. fejezet: A biztosítás 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (részlet) XLV. fejezet - A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115.

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115. Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás. Adósságrendezés az alábbi főbb együttes feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető:

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás. Adósságrendezés az alábbi főbb együttes feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető: Magáncsőd A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény bevezette a magáncsőd jogintézményét, amelynek célja az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő belföldi természetes személyek

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 31/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete Lakáscélú munkáltatói támogatásról

Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 31/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete Lakáscélú munkáltatói támogatásról Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 31/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete Lakáscélú munkáltatói támogatásról Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita a

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

2013. évi CLXXVII. törvény

2013. évi CLXXVII. törvény 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 1 ELSŐ RÉSZ A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Sorszám: TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Közbeszerzési tanácsadás szolgáltatáscsomag Tanácsadás telefonon, írásban, személyesen, valamint előadások és kiadványok formájában. Vevőszolgálati Iroda: Közbeszerzési

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1991.(X.17.) r e n d e l e t e lakásvásárláshoz nyújtható helyi támogatásról 1 ( a módosítással egységes szerkezetben ) Csorvás Város önkormányzatának

Részletesebben

HARMADIK RÉSZ AZ élettársi jogviszony

HARMADIK RÉSZ AZ élettársi jogviszony Szerkesztőbizottsági javaslat HARMADIK RÉSZ AZ élettársi jogviszony 1. A Koncepció Családjogi Könyvének előkészítése során az egyik legvitatottabb kérdés az élettárs számára családjogi jogcímen biztosítandó

Részletesebben

Üzleti szerződések adótervezése. Budapest, 2011. október 25.

Üzleti szerződések adótervezése. Budapest, 2011. október 25. Üzleti szerződések adótervezése Budapest, 2011. október 25. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó ADÁSVÉTEL Ptk. 365. piaci érték Értékpapír szerzési értéke Szja tv 77/A. Értékpapír szerzési értéke

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA 3/2012. (I.20.) sz. Kt. határozat:

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA 3/2012. (I.20.) sz. Kt. határozat: RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Tömör Józsefné aljegyző

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának 5/2001. (V. 3.) Kvt. számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról (módosításokkal egységes szerkezetben)

Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának 5/2001. (V. 3.) Kvt. számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról (módosításokkal egységes szerkezetben) Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának 5/2001. (V. 3.) Kvt. számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról (módosításokkal egységes szerkezetben) Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 9275-4/2013 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat Somoskőújfalu Község Önkormányzat iskolaépületére vonatkozó használati szerződés megszüntetésére, és az ingatlan Hibó Tamás Művészeti

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELS Ő RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELS Ő RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelő en szabályozza

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 18/2008. (XII.12.) önkormányzati rendelete. a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatásáról 1

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 18/2008. (XII.12.) önkormányzati rendelete. a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatásáról 1 PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2008. (XII.12.) önkormányzati rendelete a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatásáról 1 Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel és az 1978. évi 2. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Előadó: dr Szedresi Alexandra jogi referens 2013 december 11 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Az új Ptk-ból következő

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (IV.1.) rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról

Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (IV.1.) rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (IV.1.) rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakáscélú támogatásokról

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

B) Jövedelmi adatok. Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): Ft/hó

B) Jövedelmi adatok. Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): Ft/hó Hajdúhadház Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 06 (52) 384-103, fax: 06 (52) 384-295, e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu K É R E L E M Alulírott kérem, hogy

Részletesebben

Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában

Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában Jelen cikkünk keretében a nyugdíjra vonatkozó jogszabályokat kívánjuk áttekinteni, segítve a munkáltató illetve a közalkalmazott eligazodását a szerteágazó jogi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére ELŐTERJESZTÉS Előterjesztő:. polgármester Mellékletek száma: nincs. Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Önkormányzat tulajdonában lévő víziközművek

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. június 25. Dr. Pavlek Tünde jegyző

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

Kereskedőváltás esetén alkalmazandó általános szabályok az egyetemes szolgáltatás és a lakossági fogyasztói szempontok kiemelésével

Kereskedőváltás esetén alkalmazandó általános szabályok az egyetemes szolgáltatás és a lakossági fogyasztói szempontok kiemelésével Kereskedőváltás esetén alkalmazandó általános szabályok az egyetemes szolgáltatás és a lakossági fogyasztói szempontok kiemelésével 1. Tájékoztató információk a kereskedőváltáshoz és az egyetemes szolgáltatásba

Részletesebben

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/1994. (VIII. 8.), 19/1994. (XI. 21.), 8/1999.(V. 1.), 13/1999.(XI. 30), 8/2002.(IV.30), 9/2003. (IV.29.), 13/2005.(IX.01.) és a 9/2006.(III.28.) számú

Részletesebben

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:...

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:... SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) A Nemzeti Eszközkezelő tölti ki! Iktatószám:.../.../.../110001 A pénzügyi intézmény tölti ki! Benyújtás dátuma:...év...hó nap Pénzügyi intézmény neve: Alulírott (név):...

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek 1. Az utazási szerződés alapján az International Language Travel Kft. Utazási Iroda (továbbiakban: utazási vállalkozó) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés egyedi

Részletesebben

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:...

SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) Alulírott (név):... születési név:... születési hely és idő:... anyja születési neve:... személy igazolvány száma:... SZÁNDÉKNYILATKOZAT (HITELADÓS) A Nemzeti Eszközkezelő tölti ki! Iktatószám: [BE]/.../.../201.../1101 A pénzügyi intézmény tölti ki! Benyújtás dátuma: Pénzügyi intézmény neve:...év...hó nap Alulírott (név):...

Részletesebben

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ( 5600. Békéscsaba, Irányi u. 4-6. sz. ), mint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által megbízott bérbeadó

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Iktatószám:...

Részletesebben