dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN"

Átírás

1 dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó

2 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett A kézirat lezárva: május 14. A Kiadó engedélyezi jelen szöveg lemásolását, kinyomtatását, illetve magáncélú felhasználását addig az időpontig, amíg a szöveg a Kiadó honlapjáról letölthető. A szöveg megváltoztatása, illetve üzleti célú felhasználása tilos! Novissima Könyvesbolt Budapest, Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett. Novissima Kiadó 1132 Budapest, Victor Hugo u Telefon/fax: (1)

3 Bevezetés Jelen cikkem célja röviden és érthetően bemutatni az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem vagy nem kizárólag foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől. 1. Általános szabályozás Ptk. 4:34. [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése] (1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. (2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn A vagyoni viszonyok rendezésének módja Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, és a házassági vagyonjog szabályozásának alapelve, hogy mivel maga a házasság is a felek szabad akarta alapján jön létre, a házasság vagyonjogi következményeinek rendezése is a felek választása szerint történjen. Ezért elsőként a házassági vagyonjogi szerződésről rendelkezik a törvény, mely alatt azt a szerződést érti, melyben a házasulók vagy házastársak a jövőre nézve határozzák meg, hogy együttélésük ideje alatt milyen vagyonjogi rendszer az irányadó rájuk nézve. 3

4 Amennyiben a felek házassági vagyonjogi szerződést nem kötnek, vagy a megkötött szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre. A törvényes vagyonjogi rendszer tehát továbbra is a már több mint fél évszázada fennálló házastársi vagyonközösség. Ezzel a törvény elsősorban lehetővé teszi, hogy a házasulók vagy házastársak szabad akaratuknak megfelelően, szerződéses formában szabályozzák a jövőre nézve vagyoni viszonyaikat, ám ha ezzel a lehetőséggel nem élnek, akkor a törvény által meghatározott szabályok vonatkoznak vagyoni viszonyaikra. 2. A házassági vagyonjogi szerződés Az új Ptk. lényeges módosítása, hogy a korábbiaktól eltérően részletesen szabályozza a házassági vagyonjogi szerződés szabályait. Ilyesfajta szerződés megkötésére hazánkban nem volt mód egészen a Csjt os módosításáig, amikor is a korábbi törvény módosított 27. (2) bekezdése lehetőséget teremtett a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére. A korábbi szabályozás azonban eléggé szűkszavú volt, mindössze annyit tartalmazott, hogy a szerződésben a házasulók és a házastársak a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös illetőleg a különvagyonba. Ez a hiányos rendelkezés lehetett az oka a házassági vagyonjogi szerződés ritkább alkalmazásának hazánkban. Ezen próbál változtatni az új Ptk. azzal, hogy viszonylag részletesen rendelkezik a házassági vagyonjogi szerződés szabályairól. Fontos már az elején rögzíteni: a házassági vagyonjogi szerződés is szerződés, vagyis ugyanúgy vonatkoznak rá a Kötelmi Könyvben található általános szabályok azokban a kérdésekben, melyekre speciális, a Családjogi Könyvben rögzített szabályok nem találhatóak. Természetesen a felek eltérhetnek mind az általános, mind a speciális szabályoktól, azokban a kérdésekben, ahol ezt a törvény nem tiltja. 4

5 Vegyük sorra tehát a jogintézmény szabályait: 2.1. Általános rendelkezések Ptk. 4:63. [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] (1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. (2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja. Mit is jelent ez? Amennyiben a házastársak akként döntenek, hogy nem a törvényes házassági vagyonjogi rendszer szerint kívánják rendezni vagyoni viszonyaikat, azt attól eltérően, házassági vagyonjogi szerződéssel is megtehetik. Lényeges, hogy ez a szerződés eltér a házastársak által kötött más szerződésektől, mint például amellyel a különválásuk esetén a vagyonmegosztást rendezik, ugyanis ez a szerződés főszabályként a jövőre nézve rendelkezik a vagyonról. Ilyen szerződés megkötésére akkor kerül sor, ha a házasulók vagy házastársak a törvénytől eltérő módon szeretnék szabályozni a köztük lévő gazdasági kapcsolatot. A törvény szerint ilyen szerződést a házasságot kötni szándékozók vagy a házastársak köthetnek, így rajtuk kívül más személy például a szüleik nem lehetnek szerződő felek, még akkor sem, ha olyan vagyontárgyat is tartalmaz a szerződés, amit ők ajándékoztak. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a házassági vagyonjogi szerződés tartalmazzon például egy, a szülőktől származó ajándékozási nyilatkozatot, de a szerződés ezen részére az általános szerződésre vonatkozó szabályok fognak vonatkozni. 5

6 A házasság fennállása alatt is bármikor lehetőség van házassági vagyonjogi szerződés megkötésére, ha a felek akként határoznak A szerződés időbeli hatálya, vagyis milyen időszakra szól ez a szabályozás? Házassági vagyonjogi szerződést a házassági életközösség tartamára lehet kötni. Fontos tudni, hogy amennyiben a felek a házasság megkötését megelőzően együtt éltek és ezen időszak alatt megállapítható az életközösség fennállása, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer alkalmazása esetén az életközösség fennállásának valódi kezdetétől, vagyis a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat kezdetétől létesül a vagyonközösség. A bírói gyakorlat szerint az életközösség fennállása akkor állapítható meg, ha a felek közös háztartásban élnek, közösen gazdálkodnak és közöttük bensőséges érzelmi viszony van. Ha a felek között vita alakul ki életközösségük kezdetének időpontjában, akkor annak fennállását annak kell bizonyítani, aki arra hivatkozik. Az életközösség kezdetének és végének megállapítására ebben az esetben a bíróság bizonyítási eljárást folytat le és bizony komoly nehézségekbe ütközhet. Az életközösség megszakadását például nem feltétlenül jelenti, ha a felek átmenetileg külön költöznek, például azért, mert az egyikük másik városban kénytelen munkát vállalni. Ilyenkor az életközösség fennállását bizonyíthatja a sűrű telefonbeszélgetés, levelezés és egymás látogatása, vagyis minden olyan magatartásuk, mely az együvé tartozásuk tudatát bizonyítja. Az életközösség megszakadása nem következik be feltétlenül például a szexuális kapcsolat átmeneti megszakadásával sem, hiszen annak oka lehet betegség, illetve más körülmény is, azonban ha az egyik fél tudatosan, az életközösség megszakításának céljával hagy fel a közös programokkal, akkor már jogilag az életközösség megszakadásáról van szó akkor is, ha kényszerűségből továbbra is egyazon ingatlanban élnek. 6

7 Házassági vagyonjogi szerződés megkötése esetében mindenképpen célszerű a szerződésben rendelkezni nemcsak a házasság fennállása alatt szerzett vagyon sorsáról, hanem az életközösség megkezdésétől a házasság megkötéséig, illetve a szerződés megkötéséig terjedő időszakban szerzett vagyon sorsáról is, ugyanis kérdéses, hogy és ezzel kapcsolatban bírói gyakorlat még nem alakult ki a szerződéskötést megelőzően szerzett vagyonra a szerződés rendelkezéseit, vagy pedig az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokat alkalmazza a bíróság (az élettársak között a szerzés arányában oszlik meg a vagyon). Mivel a törvény csak a törvényes vagyonjogi rendszer tekintetében mondja ki annak az életközösség kezdetétől történő hatályát a házasságkötést megelőzően, ezért ezt a kérdést csak az eset összes körülményei alapján, a felek szerződéskötési akaratából kiindulva lehet majd megállapítani. A felek között az életközösség átmeneti megszakadása esetében, ha azt követően nem került sor vagyonmegosztásra, a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszert folyamatosnak kell tekinteni, vagyis a későbbi vagyonmegosztás esetén akként minősül, mintha az életközösség zavartalanul fennállt volna a felek között Milyen feltételekkel lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Ptk. 4:64. [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei] (1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. (2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. 7

8 Az (1) bekezdésben foglalt szabályozás szerint a házasulók és a házastársak csak személyesen köthetnek házassági vagyonjogi szerződést, vagyis az képviselő útján nem lehetséges; így a közokiratot készítő közjegyző vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd csak és kizárólag a felek személyes nyilatkozatát fogadhatja el szerződési nyilatkozatnak. A (2) bekezdésben foglalt szabályozás nem igényel különösebb magyarázatot, legfeljebb azt érdemes kiemelni, hogy ezekben az esetekben nincs szükség a törvényes képviselő hozzájárulására, kizárólag a gyámhatóság jóváhagyása a szerződés érvényességének feltétele. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, valamint a cselekvőképtelen állapotban lévő személy érvényes házasságot, és így érvényes házassági vagyonjogi szerződést sem köthet Hogyan lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Ptk. 4:65. [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása] (1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (2) A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A törvény szigorú alaki szabályokat (minősített alakiság) követel meg ahhoz, hogy a házassági vagyonjogi szerződést érvényesen létrejöttnek lehessen tekinteni, vagyis a szerződést kötni kívánók megállapodásukat vagy közokiratba foglalják (közjegyző közreműködésével), vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot készítettnek. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő, ha a házasfelek egymás között írásbeli megállapodásban rendezik vagyonközösségük sorsát. 8

9 A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint a közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést harmadik személyek (azaz a házasfeleken kívül mindenki más) vonatkozásában csak akkor lehet létezőnek tekinteni, vagyis csak akkor képes joghatások kiváltására, ha azt a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba bevezették, illetve bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról. Ez utóbbi ugyancsak egy bizonyítási eljárás eredményeképpen állapítható meg, ezért a szerződést mindenképpen fontos az arra szolgáló nyilvántartásba azt bevezetni, a későbbi problémák elkerülése végett Hogyan lehet a szerződést módosítani vagy megszüntetni? Ptk. 4:66. [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése] (1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik. (2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A fenti szabály értelmében a felek a házassági életközösség fennállása alatt bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik szerződésüket, természetesen az életközösség megszűnését követően erre már nincs lehetőségük. A módosításra és a megszüntetésre ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a szerződés létrejöttére, vagyis azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ahhoz, hogy az a szerződést kötő feleken kívül mások vonatkozásában is hatályos legyen, azt az országos nyilvántartásba be kell vezettetni. 9

10 Harmadik személyek védelme és rendelkezés halál esetére Ptk. 4:67. [Harmadik személyek védelme] (1) A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. (2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik. Az (1) bekezdés a házastársak azon hitelezőit részesíti védelemben, akiknek a követelése korábban keletkezett, mint ahogy a házasfelek a házassági vagyonjogi szerződést megkötötték vagy azt módosították. Ezáltal a törvény gátat szab annak, hogy a házasfelek vagyoni viszonyaik rendezésének módosításával hátrányos helyzetbe hozzák hitelezőiket. Ptk. 4:68. [Rendelkezés halál esetére] Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni. A felek szabad akaratuk szerint rendezhetik vagyonuk sorsát arra az esetre is, ha a házasságuk valamelyikük elhalálozása folytán szűnne meg. Ennek azért van jelentősége, mert nyilvánvalóan másképpen kívánnak rendelkezni vagyonukról, ha házasságuk annak felbontásával, vagyis válással, vagy valamelyikük halála miatt szűnik meg. A törvény azon rendelkezése, hogy a szerződés ezen rendelkezéseire a kö- 10

11 zös végrendelet szabályait kell alkalmazni, azt jelenti, hogy nemcsak a házassági vagyonjogi szerződésre, hanem a közös végrendeletre vonatkozó szabályoknak is meg kell felelni. 3. Vagyonjogi rendszerek A Ptk. a házassági vagyonjogi rendszer választása esetében kétfajta rendszert szabályoz, ezek pedig a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer Közszerzeményi rendszer Ptk. 4:69. [A közszerzeményi rendszer] (1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. (2) Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. (3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény. (4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hi- 11

12 ányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye. Első olvasásra talán bonyolultnak tűnik a szabályozás, ezért érdemes bekezdésenként vizsgálni a törvény szövegét. Az (1) bekezdés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy amennyiben a házassági vagyonjogi szerződésükben a felek a közszerzeményi rendszert választják, úgy a házasságuk fennállása alatt tulajdonképpen vagyonelkülönítésben élnek, tehát önállóan szereznek vagyont, mely szerint a másik hozzájárulása nélkül köthetnek a saját vagyonukra nézve ügyletet. Természetesen ez nem akadálya annak, hogy közös tulajdont szerezzen a polgári jog általános szabályai szerint, például adásvétel útján. Ez a rendszer az életközösség fennállása alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít, vagyis az életközösség megszűnése után bármelyik fél követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény. Ennek az igénynek a kielégítése történhet vagyontárgyak kiadásával is. Mivel kötelmi igényről van szó, az az általános szabályok szerint elévül. A (2) bekezdés tisztán és egyértelműen meghatározza a közszerzemény fogalmát, vagyis a félre jutó vagyonból le kell vonni a rá eső adósságot és a különvagyonának értékét, így kapjuk meg a közszerzemény tiszta értékét. A (3) bekezdés szövegéből az következik, hogy a kiinduló helyzet szerint közszerzeményi vagyonnak kell tekinteni a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonát. Ha valamelyik fél bizonyos vagyontárgy vagy vagyonhányad különvagyoni jellegére hivatkozik, akkor azt neki kell bizonyítani. A (4) bekezdésben foglalt szabályozás egyértelmű, de azt lényeges hangsúlyozni, hogy a hiányzó vagyis a közszerzeményi vagyonra, vagy a másik házastárs különvagyonára fordított különvagyon 12

13 megtérítését kizárólag akkor lehet kérni, ha ezt kifejezetten kikötötték a felek a szerződésben, ilyen kikötés hiányában ezzel kapcsolatos megtérítési igény előterjesztésének nincsen helye. Ptk. 4:70. [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] (1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja. (2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben. (3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat. (4) A bíróság a perben bármelyik házastárs kérelmére a szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyonelkülönítést rendelhet el. Mivel a közszerzeményi rendszer esetében a házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azonban a közszerzeményi igény csak az életközösség megszűnése vagy a szerződés azt megelőző megszűnése esetén nyílik meg, a törvény lehetőséget teremt a közszerzeményi igényre. A törvény fenti rendelkezése a házastársat védi a másik féllel szemben és a közszerzemény biztosítása nem irányulhat a hitelezők kijátszására. A (4) bekezdés kimondja, ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, a kérelmező házastárs a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság peres eljárásban állapítsa meg a közszerzeményből a kérelmezőre eső részt és rendelje el annak biztosítását; vagy pedig a 13

14 szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból szüntesse meg és a jövőre nézve a felek között rendeljen el vagyonelkülönítést. Ez azt jelenti, hogy a szerződés bíróság általi megszüntetése esetében a felek között nem a törvényes vagyonjogi rendszer lép hatályba, hanem a következőkben részletezett vagyonelkülönítési rendszer, hiszen a bírósági döntéssel a kérelmező házastárs vagyoni függetlenítése a cél, és nem a szoros házastársi vagyonközösség létrehozása. Ptk. 4:71. [A közszerzemény megosztása] (1) A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. (2) A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg. Ha a felek között megszűnik az életközösség, ez egyúttal a közszerzeményi rendszer végét is jelenti. A közszerzemény megosztása ugyanúgy történik, mint a törvényes vagyonközösségi rendszerben a házastársi közös vagyon megosztása, vagyis egyenlő arányban osztoznak rajta a felek. Az ilyen vagyonmegosztásban elsődlegesen a természetbeni megosztásra kell törekedni, lehetőségük van a vagyongyarapodás szerződéssel történő megosztására, figyelembe kell venni az időközben bekövetkezett értékváltozásokat, és a tartozásokat is el kell számolni. A kivétel az, hogy a házastárs nem követelheti a másik házastárs foglakozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakat, sem pedig a házastárs gazdasági társaságbeli részesedését, még abban az esetben sem, ha részt vett azok anyagi fedezetének biztosításában. Eltérő szabályozás hiányában a házastársak házasság fennállása alatti vagyoni függetlensége nem érne semmit. 14

15 Azonban attól nincsen elzárva a házastárs, hogy ezzel kapcsolatban megtérítési igénnyel lépjen fel a másik féllel szemben. A (2) bekezdés szabályozása szerint a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg, de természetesen a felek a házassági vagyonjogi szerződésben ettől eltérően is meghatározhatják, hogy milyen arányban oszlik meg közöttük a közszerzeményi vagyon. Eltérő rendelkezésük hiányában pedig a (2) bekezdés szerinti szabályt kell alkalmazni Vagyonelkülönítési rendszer Ptk. 4:72. [A vagyonelkülönítési rendszer] Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni. A fenti rendelkezés értelmében, amennyiben a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésükben a vagyonelkülönítés rendszerét kötik ki magukra nézve, akkor akár teljesen, akár meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, vagy akár terhek és tartozások vonatkozásában kizárják a vagyonközösséget maguk között. Ha a felek már vagyonközösségben élnek, az ilyenfajta szerződés hatályba lépése természetesen annak megszűnését eredményezi. Vagyonelkülönítés törvényi rendelkezés vagy bírói döntés következtében is létrejöhet a felek között. Ptk. 4:73. [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése] (1) Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használ- 15

16 ják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek. (2) A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Semmis az kikötés, amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. A vagyonelkülönítési rendszer lényege tehát az, hogy a házastársak egyikének vagyonszerzése nem hat ki a másik fél vagyonára, egymással szemben semmilyen igényük nem keletkezhet. A felek önállóan használják vagyonukat és egymás tartozásaiért nem felelnek. Ettől függetlenül természetesen a polgári jog általános szabályai szerint szerezhetnek közös tulajdont, és állhat fenn felelősségük egymás vagyona vonatkozásában, például kezesként. A (2) bekezdés rendezi a vagyonelkülönítési rendszerben élők között a kiadások viselését azzal, hogy ezektől a szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet. 4. A szerződés megszűnése Ptk. 4:74. [A szerződés megszűnésének esetei] (1) A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg. (2) A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha a) a bíróság az e törvényben meghatározott esetben megszünteti; vagy 16

17 b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat. (3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a szerződésben biztosított felmondási joga folytán szűnik meg, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni. (4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez. A törvény fenti bekezdése a szerződés megszűnésének általános szabályaitól való eltéréseket fogalmaz meg. Abban az esetben, ha a szerződés még nem lépett hatályba, vagyis a felek az életközösséget nem kezdték meg, akkor a szerződést közösen felbonthatják vagy bármelyikük egyoldalúan elállhat tőle, aminek az lesz a következménye, hogy jogilag úgy tekintjük, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Mivel azonban ilyen esetben a szerződés nem lépett hatályba, így sem a házasfeleknek, sem pedig harmadik személynek nem származhat kára annak ilyenfajta megszűnéséből. Az általános szabályokhoz képest többlet elem, hogy a házassági vagyonjogi szerződés akkor is megszűnik, ha azt a bíróság törvényben meghatározott esetben (lásd fent) megszünteti, és akkor is, ha az egyik házastárs elhalálozik, de ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szerződés nem hatályosulhat-e a felek közös végrendeleteként. Ha a házassági vagyonjogi szerződést a bíróság szünteti meg, akkor az együttélő felek között életbe lép a vagyonelkülönítési rendszer, míg az életközösség megszűnésével maga a házassági vagyonjogi kapcsolat is megszűnik. 17

18 A feleknek lehetőségük van a szerződést akként megszüntetni, hogy közöttük az életközösség fennmarad, ebben az esetben a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell alkalmazni vagyoni viszonyaikra. Ugyanúgy, mint a házassági vagyonjogi szerződés létrejötte és módosítása, annak megszűnése is csak akkor lesz harmadik személyekkel szemben hatályos, ha azt az országos nyilvántartásba bevezették. Ptk. 4:75. [Elszámolás, vagyonmegosztás] A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását. A szerződés megszűnésével a felek számára megnyílik a lehetőség, hogy a szerződésben meghatározott vagyonjogi rendszernek megfelelően elszámolásra vagy a vagyon megosztására tartsanak igényt. Ha a szerződés az életközösség megszűnése miatt szűnik meg, ezzel véget ér a házastársak családjogi kapcsolata is. A házassági vagyonjogi szerződés rövid áttekintésével remélhetőleg sikerült közérthetőbbé és ezáltal vonzóbbá tenni ezt a jogintézményt. Tekintettel arra, hogy a törvényi szabályozás a közelmúltban pontosan március hó 15. napján lépett hatályba, így elterjedt joggyakorlata még nincsen, de remélhetőleg a jövőbeli viták elkerülése és a házassági kapcsolat esetleges megszűnésének békésebb rendezése érdekében mind gyakoribb alkalmazására fog sor kerülni május hó 14. napja dr. Kusztos Anett 18

19 Tartalomjegyzék Bevezetés Általános szabályozás A vagyoni viszonyok rendezésének módja A házassági vagyonjogi szerződés Általános rendelkezések A szerződés időbeli hatálya, vagyis milyen időszakra szól ez a szabályozás? Milyen feltételekkel lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Hogyan lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni? Hogyan lehet a szerződést módosítani vagy megszüntetni? Harmadik személyek védelme és rendelkezés halál esetére Vagyonjogi rendszerek Közszerzeményi rendszer Vagyonelkülönítési rendszer A szerződés megszűnése

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját

Részletesebben

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés

Részletesebben

Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat

Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat Dr. Kőrös András HVG-Orac konferencia 2013. október 1. A Családjogi Könyv alapelvei Alkotmányos elvekhez kapcsolódnak Alaptörvény L) cikk, VI., XV. cikk (3)

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes

Részletesebben

Tóth Zoltán Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai

Tóth Zoltán Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai Tóth Zoltán Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai Harsági Viktória Megelőző jogvédelem a közjegyző okiratszerkesztő tevékenysége Gyovai Márk Gondolatok a Nemzeti Eszközkezelő

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

I.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása:

I.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása: Tisztelt Flotta Ügyfelünk! I. Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük a flotta tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük a Üzleti Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF)

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése

A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése Szakdolgozat Készítette: Hontiné Mócsány Andrea

Részletesebben

Az új Ptk. Családjogi Könyve. - a hatályba lépés küszöbén

Az új Ptk. Családjogi Könyve. - a hatályba lépés küszöbén Az új Ptk. Családjogi Könyve - a hatályba lépés küszöbén Dr. Kőrös András HVG-Orac konferencia 2014. március 4. A Családjogi Könyv alapelvei Alkotmányos elvekhez kapcsolódnak Alaptörvény L) cikk, VI.,

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2011/0059(CNS) 2.4.2012 MÓDOSÍTÁS: 24-37 Véleménytervezet Marina Yannakoudakis (PE478.403v01-00) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján

Részletesebben

Nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások

Nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg (R. 1. 1. bekezdés). A 25. életév betöltése után is igényelhető,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. szeptember 27-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: A Békési Férfi Kézilabda Kft működési támogatása és kamatmentes kölcsön kérelme Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Véleményező bizottság: Gazdasági osztály Pénzügyi Bizottság Sorszám: IV/5.

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére)

Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére) NN Biztosító Zrt. Kamatjövedelmet terhelő adóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló tájékoztató (magánszemélyek részére) Tájékoztatónk részletes információkkal szolgál az életbiztosításokhoz kapcsolódó

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Részletek a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményéből

Részletek a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményéből 2. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok 1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről XLV. fejezet A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől

Részletesebben

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett. Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

K&H Eszközlízing Kft.

K&H Eszközlízing Kft. Általános szerződési feltételek - bérleti szerződés eszközökre 1. Bevezető rendelkezések Az eszközök tárgyában kötött bérleti szerződés (a továbbiakban Bérleti szerződés) alapján a K&H Eszközlízing Gép-

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9.

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9. Egyesület-alapítvány Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac. 2013. október 9. Egyesület Ptk. 3:63-87. I.FOGALMA Közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítása Nyilvántartott tagság Vagyon

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között?

4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között? 1. Melyek a Családjog fő részei? A Családjog a család személyi és a család vagyoni viszonyait rendező jogág. 3 részből áll: -házasság, - rokonság és -gyámság A Családjog a családhoz tartozás két formáját

Részletesebben

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái

A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái A rendszeres szociális segély mint régi és egyre változó ellátási forma Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. Törvény

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Cisz ggyű iós Hivatal a. Iron ányszám:, módosító javaslato t. III. rész Személyek társulásai. 1.Cím Vagyonközössé g

Cisz ggyű iós Hivatal a. Iron ányszám:, módosító javaslato t. III. rész Személyek társulásai. 1.Cím Vagyonközössé g Dr. Szili Katalin az Országgy űlés Elnöke részére Iron ányszám:, Cisz ggyű iós Hivatal a fc Jk4t Érkezett : 2E9 FEBR 0 2. Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94. (1) bekezdése alapján a Polgári

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő kérdésekről

ELŐTERJESZTÉS. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Egészségügyi

Részletesebben

Hatályba lépés: március 07.

Hatályba lépés: március 07. Vodafone Magyarország Zrt. ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2016. március 07. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az Üzleti Általános Szerződési Feltételek változásairól. I. Üzleti

Részletesebben

Vezetői Részvényopciós Programja

Vezetői Részvényopciós Programja Az RFV Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Vezetői Részvényopciós Programja RFV Regionális Fejlesztési,

Részletesebben

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

Pusztavám Község Önkormányzati Képviselo- testületének 17/2008./XI.27./számú rendelete. A helyi lakáscélú támogatásokról

Pusztavám Község Önkormányzati Képviselo- testületének 17/2008./XI.27./számú rendelete. A helyi lakáscélú támogatásokról Pusztavám Község Önkormányzati Képviselo- testületének 17/2008./XI.27./számú rendelete A helyi lakáscélú támogatásokról Pusztavám Község Önkormányzati képviselo- testülete a helyi önkormányzatról szóló

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 1. (1) 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje

Részletesebben

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-185/2012. A döntés meghozatala minősített Szavazattöbbséget igényel! Javaslat ingatlan

Részletesebben

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása

Részletesebben

A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete

A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon általános szabályaitól eltérő

Részletesebben

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés jogintézményét alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Diego-modul.hu Általános Szerződési Feltételek Dabas, 2014. augusztus 6. 1 Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115.

Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. 115. Térítési díj 1993. évi III. törvény 114. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből

Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea Előadásvázlatok a családjog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz- 355/2013. ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére Tárgy: MACOVEI ERZSÉBET egyéni vállalkozó közterület-használati

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat

Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A mobiltelefon használati szabályzat célja...3 2. Társaság

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Érkezett: Tisztelt Elnök Úr!

Érkezett: Tisztelt Elnök Úr! ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Érkezett: tés Hivatala ;11 Á1o 6 2012 PJ0V 1 Módosító iavaslat Kövér László Úrnak az Országgyűlés Elnöke részér e Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az egyes

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete március 31-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete március 31-i ülésére Tárgy: Szent Lázár Alapítvány kérelme a Békés, Petőfi u. 35. szám alatti ingatlan hasznosítására vonatkozóan Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezető-helyettes Gazdasági Osztály Véleményező

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának. Óvodai ellátására társulási megállapodás

Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának. Óvodai ellátására társulási megállapodás Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának Óvodai ellátására társulási megállapodás Báta és Sárpilis Községek Önkormányzatainak Képviselő testületei, annak érdekében, hogy a Magyarországi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére ELŐTERJESZTÉS Előterjesztő:. polgármester Mellékletek száma: nincs. Képviselő-testületének 2014. év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Önkormányzat tulajdonában lévő víziközművek

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Jánossomorja Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1998. (XI.26.) ÖKT. számú rendelete a Fiatalok Lakóháza működéséről módosításokkal egységes szerkezetben Jánossomorja Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben