Három hetet meghaladó projekt a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskolában

Átírás

1 Három hetet meghaladó projekt a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskolában A szakmai karrierépítés feltételei, lehetőségei tervezet

2 A három hetet meghaladó projekt tervezete A projekt témája: A szakmai karrierépítés feltételei, lehetőségei A projekt megvalósításának tervezett időpontja: április május 31. Projektzáró nap: május 31. A projektbe bevont nevelők létszáma: 18 fő A projektbe bevont osztályok: 9. A osztály 9. B osztály 9. C osztály 9. D osztály Alkalmazott fő módszerek: egyéni és kiscsoportos tevékenységi formák A projekt célja: A szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása Ismeret-önismeret fejlesztése Az anyaggyűjtéshez szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek bővítése, különböző technikák alkalmazása A kreativitás, a fantáziagazdagság fejlesztése A kommunikációs készség, az esztétikai érzék fejlesztése A bevont tanulók aktív részvétele, igazságos munkamegosztás, kooperáció Helyes értékelés, önértékelés A projekt előkészítése Tájékozódás a szakirodalomban A projektmódszer sajátos tanulásszervezés, amelynek középpontjában valamilyen konkrét probléma, elvégzendő feladat áll. A tevékenység elsősorban az együttműködő tanulási technikákra épül. Az eredmény a projekt végére valamilyen szellemi vagy tárgyi produktum 2

3 A projektnek egy központi témája van, mely különböző résztémákra bontható. A folyamat akkor eredményes, ha a projektbe bevont tanulók és tanárok mindvégig aktívan együttműködnek. A tevékenységek a tanórákon és tanórán kívüli keretek között is folynak. Lehetőség van az osztálykeretek felbontására, azonos témák iránt érdeklődők csoportalakítására A diákok csoportalkotása az azonos résztémák iránti érdeklődésen és választáson alapul, s biztosítja az aktív részvételt a folyamat minden szakaszában. A tanárok feladata alapvetően nem az irányítás, hanem a tanácsadás, a tevékenységek koordinálása. A projekt a kezdetektől a lezárásig beépül az iskola mindennapi életébe. Az eredmények bemutatása a nyilvános, ezáltal az iskola minden tanulója számára ismertté válik, egyes területeken a munkába való bekapcsolódás is biztosított. A projektoktatás komoly kihívást jelent a hagyományos iskola számára, mivel viszonylag nehezen egyeztethető össze az iskola mechanikus időbeosztásával, a tanórák rendszerével. A tömegoktatás minden pillérét megkérdőjelezi. Itt az elméleti ismeretek meghallgatása és megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható dolgot készítenek el. A munka során szükséges elméleti ismereteket maguk tárják fel és osztják meg egymással. Az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését. A tanulókat célszerű már a téma kiválasztásába bevonni. Ugyanakkor lényeges, hogy a projekt témája kapcsolódjék a tantervi anyaghoz. A projektoktatás jól körülhatárolható módon zajlik. Első a téma kiválasztása, megfogalmazása. Egy projekt kiválasztása, miközben sok ötletet megvitatnak és elvetnek a gyerekek, önmagában is kreatív feladat. Ezt követi a tervezés: a feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák kiválasztása. Milyen eszközökre lesz szükség? 3

4 A téma feldolgozása sokféle módon történhet: akár a hagyományos órakeretben, akár az iskola időkeretén túl. Ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen a tanóra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra. Készíthetünk időtervet is. Nem minden tervezhető meg tökéletesen előre, viszont az is igaz, hogy precíz időterv nélkül sok tévedés és probléma adódhat. Mindezek mellett a legfontosabb, hogy a munka közös tevékenységen alapuljon, ahol a tanár csak megfigyelőként, segítőként vesz részt, nem pedig irányítóként. Lényeges még, hogy a szervezéskor az egymásra figyelés. Miután lezajlott a projekt, feltétlenül sort kell keríteni az értékelésre. Az értékelés magában foglalja a projekt bemutatását, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. A végtermék is nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában. A gyerekek itt léphetnek ki az iskola, az osztály belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének. Ilyen például az iskolai nyílt nap, amikor a szülők és egyéb érdeklődők is láthatják az előadást. A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. A bírálat mértéke nem csupán az érdemjegy, hanem a cél és az eredmény összevetése, a teljesítmény minősége. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amelyeket semmilyen multi-kultúra tankönyv sem közvetíthet a számukra. A tanár a projekten dolgozó csoportokat nem hagyhatja magára. Feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, a részeredményeket, a tervezet ütemének megfelelő haladást értékelő, visszacsatoló szakaszt iktasson be. A projekten dolgozók nincsenek versenyhelyzetben. A közös siker érdekében együttműködve kell dolgozniuk. A csoportmunka nem azáltal teszi lehetővé a differenciálást, hogy a csoportok mást tanulnak, hanem a csoporttagok sajátosságaihoz alkalmazkodó feladatmegoldásokon keresztül. A gyerekek a kooperatív tanulás módszerével nemcsak a másikra való figyelést tanulják meg, hanem azt is, miként törődjenek azzal, hogy társuk érti-e a feladatát. A csoportmunkához 4

5 olyan feladatok kellenek, amelyek megoldásához szükséges a véleménycsere, a munkamegosztás, és amelyek jelentőségét látják a tanulók. A feladatok megoldása során lényeges, hogy a csoportok tagjai valamilyen interakcióba kerüljenek egymással (megosszák a feladatokat, megoldási variációkat készítsenek, kicseréljék véleményeiket, megbeszéljék a megoldások helyességét, helytelenségét stb.). Számoljanak be a többi csoportnak, s a pedagógusnak a feladatról és annak megoldásáról, így szervezett kapcsolatba kerülhetnek az osztály más csoportjaival is. A csoportok a képességek szempontjából legyenek heterogén összetételűek A projektmódszer sikere a kollektivitástól, a felelősségvállaló együttműködéstől függ. A projektmunka során a közös cél, hogy fejlesszük a gyerekek problémamegoldó képességét, kritikai gondolkodását, különféle források felhasználását, együttműködési készségét, kommunikációs képességét, saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerését a problémák megoldásában. Aktív mag létrehozása a tantestületben A helyi koncepció, a projekt terv kidolgozása a szakmai vezető és a projekt szervezőjének a feladata. A megvalósításban a kompetencia alapú oktatásban részt vevő kollégák, szaktanárok is segítenek. Szakmai vezető: Dr. Pilcsák Gáborné A projekt szervezője: Molnár-Belinszky Anita A projektbe bevont tantárgyak: magyar nyelv és irodalom matematika informatika történelem pályaorientáció osztályfőnöki A projekt tevékenységi területeinek kialakítása 5

6 A segítő tanárok ismertetik a tanulókkal a központi témát, a projekt tevékenység lényegét, annak főbb lépéseit, a folyamatszervezés mikéntjét. A diákok elmondják ötleteiket, javaslataikat, melyekből a legnépszerűbbek maradnak meg, melyek megvalósításához szívesen csatlakoznak. Ezáltal kialakulnak a csoportok. A csoporton belüli elképzelések alapján egymással egyeztetve kijelölik a célokat, vázolódik a kivitelezés útja. A 3 hetet meghaladó projekt folyamata Tervezési szakasz augusztus. 24-én megbeszélés keretén belül a szakmai vezető ismertette a projektmódszer lényegét, majd megfogalmaztuk a projekttel kapcsolatos főbb teendőket. Szervezési szakasz március április 10. között zajlik. külső személyek tájékoztatása a projektről tanulók tájékoztatása (Verseny felhívás a gyűjtő munkára, kutatómunkára) a szaktanárok megvizsgálják, milyen tevékenységekkel, tartalmakkal tudják a projekt megvalósítását segíteni a tanórán tanmenet átvizsgálása, projekthez igazítása a projekt időtartalmának meghatározása a célok, várható eredmények megfogalmazása célok megvalósítását segítő feladatok meghatározása a projektbe bevonható személyek (szülők, nyugdíjas kollégák, külső előadók, támogatók) listájának összeállítása a szükséges tárgyi, anyagi feltételek feltárása a projekttermékek bemutatásának mikéntje, a nyilvánosság biztosítása milyenmódon biztosítható. Szaktanári, osztályfőnöki teendők: A projekt témáinak, feladatainak ismertetése, módosító javaslatok összegyűjtése 6

7 A tantestület folyamatos tájékoztatása, támogatásuk elnyerése Adminisztrációs feladatok elvégzése, naplók, egyéb dokumentációk napra kész vezetése A projekt anyagának beépítése a tanórák anyagába A tanórákon kívüli tevékenységek szervezése Feltételek biztosítása Folyamatos ellenőrzés, szükség esetén korrekció Közvetítés, koordináció Eredmények ismertetése a tantestülettel és vezetőséggel Javaslattétel a pedagógiai program módosítására Tevékenységek ellenőrzése: a projektbe bevont szaktanárok Elsajátítandó tananyag számonkérése, tanultak reprodukálása, önálló alkalmazása Tanórán kívüli tevékenység folyamatos nyomon követése, szükség esetén módosító javaslatok, tanácsok, preferált módon pozitív visszajelzések 7

8 Pályaorientáció TÁMOP Téma: Ismeret-önismeret, Az egyéni adottságok és a pályakövetelmény viszonya Képességek, a képességgel kapcsolatos fogalmak Képességcsoportok (szellemi, motorikus, egyéb) Nyelvi képesség Számolási készség Térészlelés, tervezői képesség Kézügyesség Kapcsolatteremtési képesség A képesség és a teljesítmény összefüggése a szakmai munkában Érdeklődési területek és irányok Téma: Életpálya szemlélet. A szakmai struktúra megismerése A pályatalálás folyamata Pályakívánság és realitások Élet- és pályatervek A munka, a munkahely választásának jelentősége Ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között a munkaerőpiacon Jogok és kötelességek Személyes életperspektíva kialakítása Osztályfőnöki Téma: A munka és a tudás szerepe a szakmában és a társadalmi előrejutásban A tudás szerepe a társadalmi előrejutásban A munka világa A munka szerepe az egyén életében és a szakmai fejlődésben Szakmák világa Az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei Magyar nyelv és irodalom Téma: Szerepjáték. Ki vagyok én? Állásinterjú készítése 8

9 Téma: Önéletrajz készítése. Szövegalkotási gyakorlatok Téma: A munkavállaló és a munkáltató nyelvi magatartása és kompetenciája Munkahelyi kapcsolatok Nem verbális kommunikáció Az empátia Történelem Téma: Társadalmi szerepeink. Valóság, modernizáció Matematika Téma: Koncentrációs készségek, problémaérzékenység fejlesztése matematikai feladatokon keresztül Téma: Szakmai számítások, egzakt megoldások Informatika Téma: Önéletrajz készítése, formázása Word segítségével Téma: A választott szakmai orientációnak megfelelő információk, adatok keresése az Interneten. Álláskereső portálok böngészése Téma: A szakmai továbbfejlődés lehetőségei, digitális tananyagok keresése, használata 9