A Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Béri Balogh Ádám Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja

Átírás

1 1 A Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Béri Balogh Ádám Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja (a módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályos:. Módosítva:

2 Tartalomjegyzék a pedagógiai programhoz 2 Tartalomjegyzék a pedagógiai programhoz... 2 A.) Nevelési program Pedagógiai alapelveink, az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai... 5 Önmeghatározás Pedagógiai alapelveink Alapértékeink Pedagógiai céljaink Pedagógiai feladataink a pedagógusok feladatai A feladatteljesítés eljárásai, módszerei, szervezése A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai iskolánkban Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység elvei A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával nevelésével kapcsolatos tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolára vonatkozó komplex pedagógiai módszertani fejlesztések Szakterületi együttműködések bővítése A diákjogok gyakorlásának módja Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja Egészségnevelési program Alapszintű elsősegély-ismeretek Környezeti nevelési program Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások Alapelvek, jövőkép, célok Taneszközök Tanulásszervezési és tartalmi keretek B.) Helyi tanterv A képzés rendje... 31

3 A képzés formái: ÓRATERV I A tanévtől kimenő rendszerben a szociális szakgondozó, valamint az informatikai rendszergazda szakközépiskolai ( szakgimnáziumi ) képzéshez szeptember 1-től A tanévtől a szociális gondozó és ápoló, valamint a számítógép szerelő és karbantartó Szakközépiskolai képzéshez ( 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása alapján) A szociális gondozó és ápoló ( ) szakközépiskolai képzés szakmai programja A számítógép szerelő és karbantartó ( ) szakközépiskolai képzés szakmai programja Kerettanterv a szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő (12 13.) évfolyamai számára ( 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása alapján) FELNŐTTOKTATÁS esti munkarend Az iskolában tanított kerettantervi modulok Alkalmazott kerettantervek Tantárgyak és modulok Szakközépiskola (szakgimnázium) Kötelező közismereti tantárgyak témakörei: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Informatika Földünk és környezetünk Testnevelés Fizika Biológia Rajz és vizuális kultúra Az ének-zene középszintű érettségi vizsga témakörei A részletes tantárgyi programokat a pedagógiai program melléklete CD-n tartalmazza Szakközépiskola Kötelező közismereti tantárgyak A számítógép szerelő és karbantartó szakmai tantárgy moduljai A szociális gondozó és ápoló szakmai tantárgy moduljai Képzési specialitások, irányok A csoportképzés elvei Nem kötelező órák felhasználása A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Felvétel és továbbhaladás az iskolában Belépés az iskolába Belépés felsőbb évfolyamokra

4 A tanulói jogviszony megszűnése: Érettségi és szakmai vizsga Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái A tanulók ellenőrzése és értékelése Az írásbeli beszámoltatás és az otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési terve sz. melléklet Oktatástechnikai eszközállomány Informatikai eszközállomány (informatikai szaktanterem)

5 A.) Nevelési program 5 1. Pedagógiai alapelveink, az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Önmeghatározás "Érted és értünk. Megérted - megértünk." Iskolánk, egyrészt, olyan érettségit adó, színvonalas képzést nyújt, amely alkalmassá teszi tanulóinkat a gyors és pontos ügyintézői (logisztikai, szállítmányozási, postai szolgáltató, banki, biztosítási és vállalkozási) tevékenységek ellátására, valamint ösztönöz a felsőfokú továbbtanulásra. Másrészt, olyan szakmát adó intézmény, mely a szociális ágazaton belül szakma megszerzését teszi lehetővé. Célunk a tanulók mindenoldalú, teljes személyiségre ható fejlesztése. Iskolánkban középfokú képzési célú szakközépiskolai és szakiskolai oktatás folyik. A hatályos alapító okirat a 3. számú mellékletben található Pedagógiai alapelveink Napjaink gazdasági és társadalmi viszonyai között a tudás, az alkotó emberi tevékenység felértékelődése miatt az iskola oktató-nevelő munkájában a legfontosabb a tanulók általános és szakmai műveltségének megalapozása, a képzés és a nevelés hatékonyabbá tétele. Eszközei pl. a kompetencia alapú fejlesztés és az ezen alapuló gyakorlatorientált oktatás, képzés. Valljuk, hogy "a tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, még akkor sem, ha rendszeresség, szigor és következetesség jár vele." (Németh László) Ezért érezzük fontosnak, hogy közvetítsük - a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet - az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti - a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerűséget - a nyitottságot, kíváncsiságot, a megismerés vágyát Alapértékeink Az esélyegyenlőség, mint érték Iskolánk az oktatásban részt vevő diákok számára egyenlő esélyeket biztosít, s igyekszik csökkenteni az iskolába érkezett tanulók különböző neveltségi, ill. képzettségi szintjéből fakadó hátrányokat. A diákokat is fel kell készíteni az iskolai együttélésből fakadó problémák kezelésére. Ennek módjai pl.: - az együttműködési készség erősítése - az értékek tisztelete, megbecsülése - az empátiakészség fejlesztése - a konfliktuskezelő képesség fejlesztése. Az egészség és az élet védelme Alapvető feladatunk a tanulók harmonikus fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód mintáinak tanítása - aminek során a hangsúly az életvitelt szolgáló optimális feltételekre és az ezek hiányából származó rizikófaktorokra kerül -, ill. a tanulók mozgásigényeinek kielégítése. Ennek érdekében támogatjuk a természetjárást, az iskolai tömegsportot, az iskolai sportkört, és biztosítjuk a tanulók rendszeres testedzését, a sportcsoportok működését, ill. a köznevelési törvényben (27. ) foglaltak alapján a mindennapi testedzés lehetőségét. Küzdenünk kell az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) ellen. A megelőző, felvilágosító munkának ki kell terjednie a kábítószerekre, a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzésére is.

6 6 Magyarságtudat A nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke: a területi egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek tudata jellemzi. Nevelési-oktatási folyamatok értéket közvetítenek: az iskolai megemlékezések, a határon innen- és túl kialakított programok kapcsolatok, közvetlenül és közvetetten erősítik az interiorizációt Személyiségformálás A személyiség fejlesztése tudatos tevékenység. Meghatározott társadalmi körülmények között, folyamatosan, tervszerűen valósul meg, az egyén aktív közreműködésével. Célunk, hogy az egyén képességeit a lehető legmagasabb szintre fejlessze. A személyiség formálásának meghatározó eleme a plurális értékek kezelése. Az értékek sokszínűsége egyaránt gazdagítja a személyiséget és segíti a társadalom fejlődését. Ki kell alakítani a véleményalkotás és - kifejtés megfelelő formáit, erősíteni felelősségvállalást, a motiváltságot, az önállóságot és öntevékenységet. Előtérbe kell kerülnie az autonóm személyiség mellett az érzelmi és közösségi értékeknek, a személyiség és a közösség együttes-kölcsönös fejlesztésének, illetve ezek értékeinek. Az ismeretek mellett olyan készségeknek és képességeknek, mint az önismeret, az emberismeret, a külső és belső konfliktusok kezelése-oldása, a konfliktustűrő képesség erősítése. A nevelésben alkalmaznunk kell a tanórán kívüli programok és a közösségi szolgálat személyiségformáló lehetőségeit is. A tanulás, a műveltség Értéknek tekintjük a nyitottságot, az új ismeretek befogadására, a jelen és a világ jelenségeinek megértésére való törekvést, a belső késztetést és igényt a folyamatos és sokoldalú önművelésre. A tudás bővítése, a műveltség szintjének emelése, az emberi alkotó tevékenység fejlesztése feltételezi az előbbieken és az állandó, rendszeres tanuláson túl a kritikus-önkritikus világlátást, a problémaérzékenységet, a készséget saját nézeteink felülvizsgálatára, megváltoztatására Pedagógiai céljaink Intézményünk tevékenységét az alábbi oktatási és nevelési célok határozzák meg: - Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. - A tanulók széles körű, általános műveltségre épülő, biztos szakmai ismeretekhez jussanak. - Sikeresen készüljenek fel a tanulmányaikat lezáró vizsgákra (érettségi, szakmai vizsgák). - A tanulókat rá kell vezetni arra, hogy lássák, megnőtt a felelősségük saját életük formálásában. - A pedagógusok érezzék, ők is felelősek abban, hogy az iskolából kikerülő diákok milyen készségeket sajátítottak el, hogy sikeresen alkalmazzák-e a tanultakat, hogy tudják-e, hogyan kell sikeresnek lenni. - Célunk a vállalkozói szemléletmód kialakítása a diákokban. Olyan vállalkozói tulajdonságokra, mint pl.: jó gyakorlati érzék, önállóság, kíváncsiság, állhatatosság, kreativitás, önbizalom, jó kommunikációs készség, biztos szakmai ismeretek, ill. képesség a döntések meghozatalára, mentális és fizikai egészség, kockázatvállalási hajlam - egyre nagyobb szükség lesz minden területen, így pl. a postai munkában is. Ezért ilyen tulajdonságokkal rendelkező, aktív, önmagukat megvalósítani akaró fiatalokat kell képeznünk. - Az előzőekből következően is egyik fő célunk a fejlett kommunikációs kultúrával rendelkező emberré nevelés, azaz a tanuló - legyen képes hitelesen képviselni a világról alkotott véleményét - legyen képes az elért tudását meghaladni - alakuljon ki benne a tanulás képessége, hogy egy későbbi szakmaváltás ne jelentsen számára leküzdhetetlen akadályt - További céljaink: - a tehetséggondozás, ill. az indulási hátrányok csökkentése (esélyegyenlőség) - a képességek és az elért eredmény összhangjának elérése - a tanulás motiváltságának erősítése - az új ismeretek beépítése a korábban szerzettek rendszerébe - a társadalmi elvárásoknak megfelelően a közismereti és szakmai alapokon nyugvó fejlődés fenntartása. - Európai azonosságtudat kialakítása A szakma szempontjából:

7 7 - Az egyes szakmai tantárgyak / tananyagegységek / modulok a gyakorlati foglalkozások révén váljanak a szakma egészét átfogó egységgé, ill. a tanulók legyenek képesek az egyes technológiai folyamatokat a szakma szerves részeként ismerni és átlátni. - A munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás. - A kulcskvalifikációk és kompetenciák (szociális és szakmai) erősítése. A Nat kiemelt figyelmet fordít a kulcskompetenciák fejlesztésére. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Ebből következően feladataink az értékközvetítés elve alapján: A kulcskompetenciák, a készség és képességfejlesztés feladatai a tanulói tevékenységben és tanulásszervezésben. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia A készség- és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készségeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és Elsődlegesen érintett tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Szakmai alapozó ismeretek (kommunikáció és viselkedéskultúra) Angol nyelv Német nyelv Szakmai idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia

8 Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 8 közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresésére, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes. értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kiemelt területe a közösségi szolgálat. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Informatika Szakmai alapozó ismeretek (információkezelés) Valamennyi Osztályfőnöki Valamennyi Osztályfőnöki Valamennyi Osztályfőnöki Irodalom és moduljai Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

9 Pedagógiai feladataink a pedagógusok feladatai "A jó tanár a lehetőségeket mutatja tanítványainak, a könyvtár és a kutatás irányába tereli az érdeklődést, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz, ugyanakkor tudásban, magatartásban, anyanyelvben, hagyományokhoz való ragaszkodásban és gondolkodásban a tevékeny, művelt ember mintaképe." (Németh László) Kiemelt feladataink: - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítása. - Hon- és népismeret, népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságai, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megőrzése. - Énkép, önismeret, az önmegismerés és önkontroll, felkészülés a felnőtt lét szerepeire. - A tanulás tanítása, felkészülés az élethosszig való tanulásra. - Gazdasági ismeretek, pénzügyi kultúra és pénzügyi ismeretek. - Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. - Környezettudatosságra nevelés, a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére ösztönzéssel. - Testi és lelki egészség, segítse a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztését. - Felkészülés a felnőttlét szerepeire, egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását, az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése által. - A munkaerő-piaci igényekhez szükséges készség- és képességfejlesztés. - Az ismeretetek szerzéséhez, információgyűjtéshez felhasználjuk a tantárgyak/tanórák, a tanórán kívüli foglalkozási formák és a közművelődési intézmények által nyújtott lehetőségeket. - Az érettségi vizsgák és a mindennapok tapasztalatai, ill. a szakma szolgáltató jellege a humán oldal fejlesztését szorgalmazzák - az idegen nyelvi oktatás és a kommunikációs készségek fejlesztésével együtt. Az anyanyelvi kultúra, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a magasabb színvonal elérése az egész tantestület feladata, csak közös és tudatos pedagógiai munkával érhető el. - A kommunikációs kultúra elsajátítása nagyon fontos, hiszen az alapja - részben - a műveltségnek, a tudásnak, ill. döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének. Mindez megkívánja az anyanyelv, ill. mesterséges közvetítőrendszerek minél teljesebb ismeretét. Napjaink kommunikációs helyzeteiben elengedhetetlen pl. a telefon, fax, üzenetrögzítő, fénymásoló, számítógép és a könyvtár használatának, ill. a csekkek, nyomtatványok kitöltésének ismerete, valamint az Internet, a különböző adatbázisok lekérésének technikája. Feladatunk, hogy felkészítsük a tanulókat a különböző szituációkra, a sikeres kommunikációra. - A reáltárgyak oktatása során a tanulókban fel kell kelteni, ill. fenn kell tartani a természetben lejátszódó folyamatok, jelenségek iránti kíváncsiságot, illetve az okmagyarázat igényét. Ezen túl a szemléletesség-szemléltetés elvét, a tanári és tanulói kísérleteket, a természettudományok és a mindennapi gyakorlat kapcsolatait felhasználva kell eredményesebb munkát végezni. A matematika oktatásában a tanulók ismerkedjenek meg a világ leggyakoribb mennyiségi és térbeli viszonyaival. Mint alaptudomány fejlessze a gondolkodáskultúrát, nyújtson segítséget az önálló, kreatív, tervszerű, pontos, logikus gondolkodás kialakításához. Járuljon hozzá a kritikai érzék, ítélőképesség, emlékezőképesség fejlesztéséhez és az önellenőrzés igényének kialakításához. - A szakmai képzésben korszerű, a gazdasági élet, a technológiák változásait figyelembe vevő ismeretekkel kell a tanulókat felvértezni. - A személyiség több oldalának fejlesztésével segíthetünk abban, hogy tanulóink sikeresebbek lehessenek. Meg kell győznünk őket arról, hogy a siker egyik titka a reális önismeret, ill. a környezet szerető megértése. Sikerhez vezető erő a tudás, a műveltség és a problémamegoldás képessége is. - A szakmai tantárgyak tanítása során találkozik a diák a gazdasági élet jogi és etikai kötelezettségeivel

10 10 - Az iskola jellegéből, a beiskolázott tanulók különböző előképzettségéből adódóan a tehetséggondozás és a felzárkóztatás együtt megoldandó feladat. A differenciálás megvalósítható tanítási órán (pl. teljesítmény alapján szervezett alkalmi csoportokban vagy az eltérő képességekhez alkalmazkodó óraszervezéssel) és tanórán kívül is (pl. felzárkóztató és tehetséggondozó programokon, korrepetáláson, ill. szakkörökben). Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnöktől elvártak: 1. Ismeretek a) A gyermek személyiségének ismerete b) Az iskola hagyományainak, nevelési alapjainak ismerete c) A családi nevelés jellemzőinek ismerete d) Pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi ismeretek 2. Képességek a) Kreativitás; b) hitelesség; c) optimizmus; d) kommunikációs képesség; e) szervezés; f) helyzetfelismerés; g) empátia; h) tolerancia; i) játszani tudás; j) humorérzék 3) Tulajdonságok a) feltétlen gyermekszeretet; b) elkötelezettség; c) felelősségvállalás; d) őszinteség; e) becsületesség; f) igazságosság Az osztályfőnök feladatai: 1. Érdekvédelem, érdekképviselet 2. Értékrend-közvetítés 3. Személyiségfejlesztés 4. Az osztály feladatainak szervezése 5. Kapcsolattartás a nevelési tényezőkkel 6. A gyerekek közötti viszony alakítása 7. Adminisztrációs teendők ellátása - Az osztályfőnöki munka terjedjen ki a neveltségi felzárkóztatásra is. - Az iskolában folyó pedagógiai munka tervszerűségét, tudatosságát, a módszertani kultúra színvonalát emelni kell. - Törekedni kell az általános erkölcsi normák befogadására kész, aktív iskolai életet élő, a munkát szerető személyiségek kialakítására. - A nevelőmunka minden lehetséges eszközét fel kell használni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok helyzetének javítása érdekében. Mivel a nevelési feladatok megoldásában a legfontosabb szerepe a családnak, az iskolai csoportoknak, a nevelőtestületnek és a diákönkormányzatoknak van, szükséges a kapcsolattartás és együttműködés lehetőségeit fejleszteni, annak változatos formáit kialakítani, ill. azt a nevelési céloknak megfelelő tartalommal megtölteni. Figyelemmel kell kísérni az iskola és a szülői ház, ill. a tanulók és szülők közti információáramlás valóságtartalmát. Erősíteni és mélyíteni kell az iskola és a szülői ház kapcsolatát, s ezáltal csökkenteni az értékrendek közti eltéréseket. - Különös figyelmet kell fordítani a közművelődési intézmények, a diákönkormányzat, valamint a szülői ház bevonásával a fiatalok szabad idejének célszerű felhasználására.

11 11 - A nevelési eszközök széles skálájának felhasználásával el kell érni, hogy a szakképzés rendszerében erősödjön a gyakorlati órák szerepe A feladatteljesítés eljárásai, módszerei, szervezése - Céljaink megvalósításának, feladataink elvégzésének legfontosabb eszközei: - a kompetencia alapú képességfejlesztésen alapuló nevelő-oktató munka - a tanórai munka intenzívebbé tétele - a tanóra tevékenységközpontú jellegének erősítése - a diákok önállóságának, a társakkal való együttműködés készségének erősítése, - a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolása - a számonkérés változatos módszereinek alkalmazása, az önértékelés képességének fejlesztése - a személyes példamutatás - a többre törekvés igényének kialakítása, egyéni pályakép kiépítése Új tanulásszervezési eljárások: Projekt alapú oktatás Középpontjában a tervszerűen kialakított, problémaközpontú cselekvés áll. Témája összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből indul ki. A tervezés mérföldkövei: célok, feladatok meghatározása, a munkamenet meghatározása, a várható eredmények előrevetítése, az eredmények bemutatása. A projekt módszer alkalmazása szükségessé teszi a tanulók személyes tapasztalatát, fejlődési szükségleteit, aktivitását. A projekt alapú oktatás során a tanulók kezdeményezésére -, az együttműködésre épülő, a kreatív, fejlesztő, kutató technikákat alkalmazzuk. A projektoktatás - a nevelőtestület és az igazgató döntése alapján - az alkalmazható tanítási módszerek egyike az intézményben. A moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok kapcsolatban állnak egymással. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A Szövegértés-szövegalkotás kompetencia területen kidolgozott B típusú programcsomagot egy tanulócsoportban alkalmazzuk. Műveltségi terület tantárgy nélküli bontása A magyar nyelv és irodalom tantárgyat (a TÁMOP program fenntartási időszakában) tantárgyi bontás nélkül tanítjuk, a tantárgy értékelése is ennek megfelelően történik, egy tanulócsoportban. Módszerek Frontális: az osztályt nem tagoljuk tovább, egységes egésznek tekintjük. Minden tanuló ugyanazon tananyaggal, ugyanolyan ütemben, ugyanolyan intenzitással és mélységben dolgozik. Kooperatív: a tanulást társas tevékenységgé teszik, és a hangsúlyt a kortársi, tanulói együttműködésre helyezik, arra építő, az együttműködést feltételező eljárás. Páros munka Csoportos munka vita projekt

12 12 Projektmódszerek Témahét A témahét keretén belül a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgyból a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. 3 hetet meghaladó projekt A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor egy téma feldolgozása több mint 3 héten keresztül, projektmódszerrel történik. Témáját a tanév során az éves munkatervben határozzuk meg. Digitális tartalmak, eszközök használata. A tevékenységet úgy kell megszervezni,hogy a programban érintett tanórák 25 %-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. Az új tanulásszervezési módszereket a szövegértés-szövegalkotás, a matematika, és a szociális, életvitel, környezeti kulcskompetencia területeken alkalmazzuk. IKT eszközök és módszerek alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában Az iskola alapfeladatának ellátása érdekében, valamennyi tanítási, tanulási területen tervezi, alkalmazza azokat a módszertani, technikai lehetőségeket, amelyek elősegítik az IKT eszközök és módszerek alkalmazását. Ennek eredményeként az IKT-val támogatott oktatási-nevelési módszerek hozzájárulnak: az oktatás hatékonyságának növeléséhez, a kompetencia alapú oktatás támogatásához, a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatásához, a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat megvalósításához, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítéshez, a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodó képesség kifejlesztéséhez, a decentralizált, helyhez nem kötött, tanulási folyamat támogatásához. Ennek érdekében, folyamatosan fejlesztjük és a teljes oktatási-nevelési rendszerünkben alkalmazzuk azokat az IKT eszközöket, amelyek elősegítik, biztosítják a Pedagógiai programban megfogalmazott célok, tevékenységi területek eredményesebb megvalósítását. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Lásd az 1. számú mellékletben)

13 13 2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai iskolánkban 2.1. Személyiségfejlesztés Az iskolai élet kulcsszereplője a pedagógus, akinek feladata, hogy közvetítse diákjainak a társadalmi értékeket és viszonylatot, azaz oktasson és neveljen. E feladatának akkor tud eredményesen megfelelni, ha ismeri a tanítványait. A megismerésnek rendkívül sok eszközével élhet (pl. megfigyelés, személyiség-, ill. teljesítménytesztek, irányított, ill. kötetlen beszélgetés stb.). A leggyakoribb megismerő-értékelő kategóriákon kívül (magatartás, szorgalom, tanulmányi teljesítmény) érdemes más szempontokat is érvényesíteni, hiszen a diákoknak még számos olyan tulajdonságuk van, amelyek jellemzik őket. Így pl. személyi sajátosságaik, tanulási helyzetük, az osztályközösség, családi háttér, pályairányulás stb. A személyiségfejlesztés tudatossága megkívánja, hogy ezek ismeretében fogjunk hozzá, ill. végezzük a tanulók tudásának és képességeinek fejlesztését A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek a kialakítása, fejlesztése. Ezt elérhetjük információszerzés és -kezelés különböző módjainak, a verbális és a nonverbális kommunikációs készségeknek a fejlesztésével, ill. a kultúra alapvető eredményeinek megismerésére történő igény kifejlesztésével. A képességfejlesztés további célja, hogy elérjük a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott követelményeket (lásd ott). A nevelési folyamat adott szakaszában fontos lehet tudni, hogy a diák sikerkereső-e vagy kudarckerülő, belső vagy külső kontrollos-e, hogyan vélekedik önmagáról, milyennek tervezi jövőjét, hogy milyen a tanulás iránti attitűdje, hogyan viszonyul az egyes tantárgyakhoz milyen tanulási szokásai vannak, milyen a közösséggel való kapcsolata stb. Ennek érdekében használjuk a megismerési technikát. A hatékony személyiségfejlesztés eszköze a szoros kapcsolattartás a szülői házzal. Kiemelten kezeljük a tanulók önismereti készségének fejlesztését, reális önértékelésüket, amely alapul szolgálhat a pedagógus pályaorientációs tevékenységéhez és a tanuló eredményes pályaválasztásához. Iskolánk az Alapelvek, értékek, célok és a A képzés rendje c. fejezetben, ill. a helyi tantervekben megfogalmazottak szerint arculatával, programjával, a tanulásszervezés változatos módjaival biztosítja, hogy a diákok érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek megfelelően tanulhassanak. Feladatunk olyan iskolai légkör és környezet kialakítása, amely kedvezően hat a személyiség fejlődésére, így pl. - a mindennapi környezet alakításával hozzájárul az esztétikai élmény, a szépség megtapasztalásához - a diákönkormányzat működésével elősegíti az állampolgári szerepre való felkészülést, tudatosítja a felelősségérzetet, az együttműködési készséget.

14 Közösségfejlesztés Az iskola az oktatás és nevelés egyik színtere, amely közösségi bázisú. Az iskola színtere az ott folyó közösségi életnek, különböző szokások, értékek, viselkedésminták szövevénye. Ehhez a közösséghez, annak szokásaihoz stb. igazodik, alkalmazkodik az egyén, a diák, aki a meglévő családi, rokonsági, baráti kötelékeivel már különböző közösségeknek tagja. A közösségek jellegzetességei beépülnek a személyiségbe, így azoknak (különösen a kiscsoportoknak) fontos szerep jut a szocializációban, a személyiség változásaiban. Az iskola feladata, hogy a közösség fejlesztésével megteremtse az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot, segítse a kölcsönös és segítő interakciós sémák kialakulását, motiválja tagjait a közérdek képviseletére. Ezzel olyan készségeket és késztetéseket ad a személyiség számára, amelyek mind társadalmi szempontból, mind pedig a személyiség saját emberi fejlődése szempontjából fontosak. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Iskolánkban a szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének, kapcsolatának formái táblázatba rendezve a program 5. pontjában találhatók. A fontosabb iskolai közösségek: - tanulási (osztály, diákkör, sportkör) - tanulók pedagógusok - szülők pedagógusok A projekt alapú oktatás nemcsak az osztályközösség formálását segíti, hanem az iskolai közösséget is erősíti. A diákönkormányzat éves tervezése lehetővé teszi, hogy minden osztályközösség egy-egy nagyobb iskolai rendezvényen megmutathassa magát. (Színpadi szereplés, játék, sport ). A diáknapi program az iskola minden tanulóját megmozgatva, egymással versenyezve, játékosan, felszabadultan komolyan közösségformáló erejű. A diákkörök, sportkörök különböző osztályok diákjait fogják össze. A kirándulások, túrák lehetőséget adnak az alkalmazkodás, segítségnyújtás, tolerancia és más pozitív tulajdonságok fejlesztésére. A Művelődési Ház olyan programokat kínál, amin a tanulók érdeklődésük szerint részt vehetnek. Az osztályfőnökök összegzik az osztályban tanító pedagógusok tapasztalatait, amit osztályfőnöki órán is hasznosítanak. A tanmeneti tervezés szerint felméréseket készítenek a közösség alakulásáról. (szociometria, kérdőív, önismeret ) A szülőkkel való kapcsolattartás szülői értekezleten, fogadóórán, telefonon, levélben folyamatos. Sajátos formája még a szülők bevonása az alkalmi projektekbe. Az SZM tagjaival évente több alkalommal tartunk munkamegbeszélést. Kommunikációs kultúra - A társadalmi érintkezés alapja a kommunikációs kultúra, így annak elsajátítása rendkívül fontos az egyén szocializációja szempontjából. A nyelvi illemtan körébe tartozó kommunikációs szokások és módok ismeretét, s az azoknak való megfelelést a mindennapokban, ill. szituációs játékokban gyakorolják a diákok. A közösség tagjaként megtapasztalhatják, hogy a másik elfogadása, elismerése, a figyelem, a segítség és a szeretet olyan információs és kapcsolati cserefolyamatok, kommunikációs hálók, amelyekben lelkiviláguk megvalósul, és amelyben én-azonosságukat megtalálják. A közösségi élet s a benne adódó konfliktushelyzetek szintén lehetőséget adnak arra, hogy megtapasztalják, miként tudják a másik számára is elfogadhatóan érvényesíteni egyéni és közösségi érdekeiket. Meggyőződhetnek a nyílt kommunikáció, a bizalom, az elfogadás előnyeiről, megtanulhatják az önérvényesítés másoknak nem ártó módjait, fejlődhet vitakultúrájuk, érveléstechnikájuk, készségük az önmegvalósításra. Természetesen ez is tanulási folyamat, ami nem mehet végbe a pedagógus segítő közreműködése nélkül. Testi és lelki egészség A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálják:

15 15 - a mindennapi testedzés lehetőségének megteremtése, sportcsoportok működtetése, sportkörök, természetjárás - a baleset-megelőzéssel, az egészség megőrzésével kapcsolatos ismeretek átadása, a harmonikus életutat megalapozó szokások kialakítása, az egészséget károsító, függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Mindezekhez külső szakemberek, pl. a Családsegítő Szolgálat munkatársainak segítségét is igénybe vesszük. - a lelki egészség alapja a sikeresen és örömmel végzett iskolai tevékenység. A fáradás, a kimerülés, a félelmek és szorongás, a stresszhelyzetek és a megoldatlan konfliktusok károsan hatnak a gyerekekre. Lelki egészségük megőrzésében a pedagógus sokat tehet pl. fejleszti a diák önismeretét, emberismeretét, olyan napirendet biztosít, amely megfelel a diák szükségleteinek, megelőzi a túlterhelést, fejleszti a konfliktusok megoldásának képességét. - iskolánkban mozgássérült, illetve sajátos nevelési igényű diákok is tanulnak. A velük való együttlét segít kialakítani a másság elfogadását, a beteg, fogyatékos emberek elfogadását, segítését. Tanulás Az értelmi fejlődés legjellemzőbb vonása, hogy nemcsak ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, törvényszerűségek), hanem intellektuális módszerek, műveletek is felhalmozódnak. A tanulás tehát magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését - fejlesztését. Az iskola egyik fő feladata, hogy tanítsa a tanulás összetevőit, azaz tanulni tanítson. Ennek eredményeképpen a tanuló: - folyamatosan önállósodik a tanulás tervezésében - elsajátítja az eredményes tanulás módszereit (egyénre szabott tanulási módszereket, eljárásokat épít ki, fejleszti értő olvasását, erősíti emlékezetét stb.) A tanulás lényege az önálló gondolkodásra építő feladat- és problémamegoldás. A kifejtésre, értelmezésre, értékelésre, önálló véleményalkotásra irányuló nyitott kérdésekkel segíthetjük diákjainkat a mélyebb összefüggések feltárásában, a burkolt mondanivaló megtalálásában. A nevelő nyitottsága, érzékenysége, empátiája, a gyermek érdeklődését, készségeit figyelembe vevő magatartása, a kutatást-keresést ösztönző módszerei a diákok hasonló jellemzőinek kialakítását eredményezhetik. A pedagógus feladata, hogy a tanulás fejlesztését az egyén jellemzőire alapozza, s ehhez, illetve az adott tartalomhoz kapcsolódva válassza meg a fejlesztés lehetséges útjait (pl. tárgyicselekvéses, szemléletes-képi, illetve elvont-verbális útjait). GINOP projekt - alapkészségek fejlesztése. A tanulók alapkészség-fejlesztésére az IKT eszközökhöz közvetlenül kapcsolódóan az anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, énkép, önismeret, európai azonosságtudat és egyetemes kultúra, állampolgárságra nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, felkészítés a felnőtt lét szerepeire. 3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az iskola beiskolázási területe alapján a 9. évfolyamos tanulók különböző településekről jelentkeznek iskolánkba. Az új iskolába, az új környezetbe, közösségbe való beilleszkedést segítenünk kell. Ezt a tevékenységet az osztályfőnök tartja kézben. Az osztályfőnök az osztályban tanító tanárokkal együtt, a tanulók megismerése során kiszűri azokat, akikkel a tanítási órán, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon az átlagtól eltérő viselkedést tapasztal. Ennek módjai: - egyéni beszélgetések - családi háttér megismerése - szerepjátékok - önismereti csoporttréningek - szociometria A különböző módszerek alkalmazása mellett fontos szerepe van a pedagógus és a tanulók személyes kapcsolatának. Az osztályfőnöki és a különböző tanítási órák egyaránt színterei lehetnek ennek a pedagógiai tevékenységnek. GINOP-6.2,3. projekt keretén belül:

16 16 A korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében bevezetésre kerülő korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer célja, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók azonosítása a megelőzés érdekében kellő időben és strukturált formában történhessen. A projekt keretében a fél állású ifjúságvédelmi felelősök feladata az osztályfőnökök által jelzett tanulók problémáinak részletesebb feltárása, a problémák megoldásában a segítségnyújtás, szükség esetén pedig a gyermekjóléti intézmények, szakszolgálatok vagy a hatóságok értesítése. A tanulókkal való egyéni törődést és az ifjúságvédelmi munka szakszerű ellátását a projekt keretében alkalmazott iskolapszichológusok segítik Alkalmazott módszerek: egyéni és csoportos megfigyelés, mérés, elbeszélgetés, tanácsadás, probléma megoldás kidolgozása. Az alkalmazott módszerek felülvizsgálata, hatékonyságának kiértékelése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység elvei A beilleszkedést segíti, hogy tanítványaink lelki egészségének megőrzését, a konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének erősítését, vagy csupán a figyelmesen hallgató fél szerepét felvállalja az iskolai védőnő is, aki heti 1 fogadónapot tart, ill. az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, aki szintén lehetőséget ad a mentális problémák feloldására. A pedagógusok jelzései alapján, ha szükséges, diákjainkat a pedagógiai szakszolgálathoz irányítjuk, ahol további segítséget kapnak, ill. a helyi Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak. A projekt keretén belül szorosabb kapcsolat fenntartása a bűnüldöző szervekkel: prevenció programok, támogató együttműködés. A létező programok (iskolarendőr,, ellen-szer ) összehangolása a lemorzsolódás megelőzését szolgáló tevékenységekkel, az együttműködés kialakítása a projekt keretében foglalkoztatott ifjúságvédelmi felelősökkel, segítő szakemberekkel A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tanulók megismerésének folyamatában alapvető pedagógiai elvünk, hogy minden diákunk részére biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa: - differenciált tanítási óra - csoportbontás - szakkörök - iskolai sportkörök - fakultációs foglalkozások - versenyek, vetélkedők, kulturális műsorok Évfolyamszintű csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket (angol, német), A szakkörök indítása a diákok igényeihez, az iskola személyi feltételeihez és a nem kötelező tanítási órák időkeretéhez igazodik. Ennek megfelelően tanévenként a tantárgyfelosztásban határozzuk meg, hogy mely szakköröket indítunk. A sportkörök működtetése a Nkt. és a vonatkozó rendeletek alapján tanévenkénti előzetes igényfelmérés után folyik. A tanulmányi versenyekre, az intézmény hagyományos vetélkedőire és más rendezvényeire a tanév helyi rendjében és a munkaközösségek munkatervében megfogalmazottak szerint kerül sor A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanítási órákon végzett munka, illetve a tanulmányi eredmény alapján a szaktanár (osztályfőnök) felméri, hogy kik azok a tanulók, akik nem képesek az eredményes továbbhaladásra. Az okok feltárásához a tanulót és a szülőket is szembesíteni kell ezzel a problémával. Az eredményes módszer kiválasztásához mindhárom félnek együtt kell működnie, de elsősorban a tanulónak. A felzárkóztatásban segítő foglalkozások: - felzárkóztató fogl.

17 17 - korrepetálás - egyéni foglalkozás - tanulási módszerek kiválasztása tantárgyak szerint - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk szükség szerint a 9. évfolyam diákjainak. A tanév eleji felmérők eredménye és a diákok tanórai munkája alapján szeptemberben javaslatot teszünk arra, hogy ki, melyik tantárgyból látogassa e foglalkozásokat. Erről az első szülői értekezleten a szülőket is tájékoztatjuk. A felsőbb évfolyamokon korrepetálással segítjük az iskolai munkából rövidebb-hosszabb időre (pl. betegség miatt) kiesett diákokat, illetve egyéni foglalkozáson felkészítünk pl. különbözeti vizsgára. A differenciált képességfejlesztést szolgálják még az érettségi és szakmai vizsgákra felkészítő foglalkozások. GINOP projekt keretén belül Centrum és tagintézmény szintjén a 2019/2020-as tanév végéig, a projekt befejezésére 5,9 %-ra csökken a tervek szerint. SZOSZSZC Béri Balogh Ádám Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 16,67 % (2016/2017 tanév) - 14,58 % (2020 június) - A középfokú végzettség nélküli jogviszony megszűnési számának csökkenése a projekt fő feladata. kötelezően vállalt csökkenés 2,09 % Ennek érdekében az alapkészség-fejlesztése 5-6 fős tanulócsoportokban. A fejlesztő foglalkozások tartalmai elsősorban a következők lehetnek: szövegértés, matematikai eszköztudás, értő olvasás, digitális készségek fejlesztése, tanulás módszertani ismeretek közvetítése. A digitális kompetencia fejlesztése kiemelt feladat. Mindezek megszerzéséhez hatékony segítséget nyújt az információs és kommunikációs technika (IKT), annak minden rendelkezésre álló eszköze és a konstruktív tanuláshoz illő módszerei. A mai iskolarendszerben a pedagógus szerepe átalakul: a diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kialakítása a cél, mely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülői értekezleten, osztályfőnöki órán tájékoztatást adunk arról, hogy milyen pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra van mód: - tankönyvtámogatás differenciáltan, illetve rászorultság alapján ingyenes tankönyvtámogatás (2001. évi XXXVII. tv.) - gyermek- és ifjúságvédelmi törvény alapján igénybe vehető anyagi támogatások - szabadidős programokhoz pályázatokon szerzett pénzek felhasználása. Az iskola rendszeresen pályázik a hátrányos helyzetű tanulók segítését célzó programokra. Az intézményen kívüli kulturális, művészeti, szabadidő-sport vagy más foglalkozás megszervezéséhez a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatás keretein belül, illetve alapítványi támogatással, pályázatokkal tudjuk az ingyenességet biztosítani A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával nevelésével kapcsolatos tevékenység Az intézmény a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 47. -a alapján biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók esélyét a felzárkózáshoz, egyéni fejlesztési terv segítségével. Tapasztalatszerzés a hálózati tanulás keretében történik. A pedagógusok az oktatás és a számonkérés tervezésében figyelembe veszik a szakértői véleményeket. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A használt módszerek igazodnak a tanulók hiányosságaihoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazottaknak megfelelően folyik. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoport-szervezési előírások figyelembe vételével, speciális szakemberek igénybevételével folyik. Tagintézményeink a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények segítségét.

18 18 A tanulói előmenetelben, továbbtanulásban, pályaorientációban, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására, tájékoztatására; A szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel szoros együttműködésre törekszünk a tanulók mindenekfelett álló érdekének biztosítására; Támogatjuk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységbe történő bekapcsolódását. A nevelési-oktatási folyamatban a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordítunk. Az együttnevelés keretei között is módot találunk a tanulók egyéni fejlődési igényeinek és lehetőségeinek kezelésére. Felismerjük a tanulók személyiségfejlődési az esetlegesen jelentkező tanulási nehézségeit, és számukra hatékony segítséget nyújtunk, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérünk. Felismerjük a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segítjük annak kibontakoztatását A GINOP projekt biztosítja pedagógusainknak a megfelelő módszertani felkészültséget a sikeres neveléshez, oktatáshoz 4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Pedagógiai munkánk során tudatosan kell törekednünk arra, hogy a gyermekek semmilyen hátrányos megkülönböztetésben ne részesüljenek (nem, nemzet, etnikai csoport, vagyoni helyzet, politikai vallási meggyőződés stb.) Ebben nagy szerepe a gyermek- és ifjúságvédelemi felelősnek, aki segíti, hogy a gyermekek védelméről szóló törvény az iskolai gyakorlatban megvalósuljon. Ennek során figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előmenetelét. Az osztályfőnökökkel napi kapcsolatban van, hiszen az osztályfőnök az a pedagógus, aki a legtöbb információval rendelkezik a tanulókról (család, baráti társaság ) Napi szinten a tanulók rendelkezésre áll meghatározott időben illetve heti két alkalommal fogadóórát tart a szülők részére. - Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök szerepe meghatározó a következő témák feldolgozásában: - a családi életre nevelés - egészséges életmód - káros szenvedélyek megelőzése - közösség szerepe, fontossága az egyén életében - Szabadidős tevékenységben - önismereti, konfliktuskezelő tréningek - kirándulások - egészségvédő, mentálhigiénés programok - Szülőkkel való együttműködés - fogadóórák - szülői értekezlet - családlátogatás - levél, telefon, online kapcsolattartás - Iskolai szülői szervezeti formák - érdekvédelmi fórum (szülő pedagógus - diák) - szülői munkaközösség - Kapcsolat iskolán kívül szervezetekkel - gyermekjóléti szolgálat - családvédelmi szolgálat - iskolaorvos, védőnő - polgármesteri hivatal, - gyámügy jegyző - ÁNTSZ 5. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei