KŐBÁNYAI KADA MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA : NEVELÉSI PROGRAM 2016

Átírás

1 KŐBÁNYAI KADA MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA : NEVELÉSI PROGRAM 2016 Elfogadta az intézmény nevelőtestülete május 3-án. A Pedagógiai Program elkészítésekor véleményezési jogát gyakorolta a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az intézményi tanács. A pedagógiai Program érvénybe lép szeptember 1-jén.

2 TARTALOM 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI HELYZETELEMZÉS KÜLDETÉSNYILATKOZAT JÖVŐKÉP ÉRTÉKEINK, ALAPELVEK, CÉLOK GYERMEKKÉPÜNK AZ ISKOLA NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJA Az egész napos nevelés működése Délutáni játék és irányított tanulás Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások működése A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás A tehetséges tanulók gondozása A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Munkafegyelem, a munkához való viszony Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Az iskolai munka feltételeinek javítása Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Aktív részvétel a tantestület életében Az iskola képviselete A vezetői feladatok ellátása Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnöki munkaterv felépítése Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról Tanulói jogviszonnyal összefüggő szabályok Felvétel és átvétel szabályai Kilépés iskolánk oktatási rendszeréből Osztályok, csoport bontások kialakításának elvei OTTHONI, ÉS DÉLUTÁNI IRÁNYÍTOTT TANULÁS ELVEI, KORLÁTAI AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

3 12.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók értékelése Szöveges értékelés A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Családi életre nevelés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A tehetséggondozás formái A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS, -FEJLESZTÉS ALAPELVEI A tanulók fizikai állapotának vizsgálata A nevelés színterei: AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERVEK KÖRNYEZETI NEVELÉS KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL A DIÁKÖNKORMÁNYZAT RATIFIKÁCIÓS ZÁRADÉKOK A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A nevelőtestület határozata A szülői szervezet véleménye A diákönkormányzat véleménye Az intézményi tanács véleménye Kőbányai Kada Mihály Általános Iskola pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása

4 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Intézmény neve: Kőbányai Kada Mihály Általános Iskola Székhelye, címe: 1103 Budapest, X. kerület, Kada utca Telefon, fax: Fenntartó: KLIK Budapest OM azonosító: HELYZETELEMZÉS Az iskola a városközponttól távol, de Budapest területének mértani középpontjában, családi házas környezetben van. Az iskola körzetéhez tartozik a közeli lakótelep egy része és néhány komfort nélküli ház. Régen jól működő ipari vállalatok voltak a környéken, melyek támogatták az iskolát. Ma már csak egy vállalattal van szoros kapcsolatunk, a Richter Gedeon Gyógyszergyárral, sok dolgozójának gyermeke tanul nálunk. Összefoglalva: az iskola körzete, szociológiai összetétele rendkívül változatos képet mutat. A szülői elvárásoknak megfelelően az informatika, a nyelv, a matematika, a természettudományos tárgyak és a testnevelés területén történtek változások. Informatikával 4. évfolyamtól tanórákon ismerkedhetnek diákjaink bontott csoportban. Az idegen nyelv oktatása 4. évfolyamon kezdődik. Az angol nyelvet képesség szerinti csoportbontásban tanulják a gyerekek heti 3 órában. 5. évfolyamtól lehetőség nyílik egy negyedik, tehetséggondozó nyelvórára. A természettudományos irányultság érvényesülése érdekében a reál tantárgyakat tanulhatják emelt óraszámban ötödik-nyolcadik évfolyamon. Testnevelés tantárgyon belül minden osztályunk úszásoktatásban is részesül. Ezzel elérjük, hogy nyolcadik évfolyam végére mind a négy úszásnemben megbízhatóan és kitartóan tudnak úszni tanulóink. Nőtt a bizalom az iskola iránt azért is, mert a gyermekek egész napos nevelése, foglalkoztatása igen sokoldalúan valósult meg. Hagyományos programjainkat tovább bővítettük, a régiek színvonalát emeltük. A volt diákok szívesen hozzák vissza gyermekeiket is az iskolába. Az oktatás, a nevelés, és az intézkedési tervek készítéséhez alapul vesszük a kerületi szaktárgyi és országos kompetencia mérések eredményeit, melyek alapján meghatározzuk a következő év fejlesztési területeit. 3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkező több, mint száztíz éves intézmény. Nem csak a körzetes gyermekek ellátását, hanem jó hírünket fenntartva, a körzeten kívüli gyermekek felvételét is vállaljuk. Diákjaink eltérő szociális háttérrel és egyéni adottságokkal rendelkeznek, ebből következően együttnevelésük kiemelt szerepet kap. Társadalmi beilleszkedésükhöz elengedhetetlen lesz az egymástól tanult együttműködés, tolerancia. Feladatunk, hogy tanulóinknak EU konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbtanulást. Ehhez nyújt segítséget számunkra a tanórai oktatás, a tanórán kívüli képességfejlesztő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások. Valljuk, hogy minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen személyiség, ezért tiszteletet érdemel, joga van megkapni mindazt, ami a fejlődéséhez szükséges. Egyik alapelvünk a partnerség: diák-diák, pedagógus-diák, szülő-pedagógus kapcsolatában. 3

5 Hisszük, hogy a gyermekbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségük fejlődését segíti. Mindezeket jól felkészült, széles látókörű megújulásra képes, empátiával rendelkező munkatársakkal szeretnénk megvalósítani. Pedagógusaink igényesek szakmai munkájukra, és nyitottak az új információk és módszerek befogadására. 4. JÖVŐKÉP A jövőben a következő feladatokat kívánjuk megvalósítani: Tanulóink képességfejlesztése; Kiemelt jelentőséggel bíró tehetséggondozás: angol, természettudományos gyakorlatok; Differenciálás, felzárkóztatás; Új oktatási módszerek kipróbálása, bevezetése; Matematikai orientáció; Természettudományos orientáció; Az irányított délutáni tanulás még vonzóbbá tétele a tanulást segítő, a gyerekek érdeklődéséhez igazodó tevékenységekkel; Az iskola tárgyi felszereltségének javítása a munkaközösségek tervei alapján (szemléltető eszközök kihasználtságának a fokozása); Az iskolai informatikai infrastruktúra fejlesztése Hagyományok megtartása, fejlesztése; Iskolán belüli team munka a tantárgyközi kapcsolatok erősítésére; Az alsó és felső tagozat egymásra építése (matematika, magyar nyelv, természetismeret-környezetismeret); Az iskola és a család kapcsolatának a javítása; Erdei iskola programunk továbbfejlesztése Egészségügyi szűrések (pl. az egészségnap keretében); Testi-lelki egészséges fejlődés biztosítása (a családok és az iskolapszichológus bevonásával); BTM-es, SNI-s, HH-s és HHH-s tanulók segítése IKT aktív használata Drámapedagógia 5. ÉRTÉKEINK, ALAPELVEK, CÉLOK Intézményünk közel 120 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt sok hagyomány alakult ki, generációk nőttek föl iskolánkban. Mindig törekedtünk a családias légkör biztosítására. Ennek köszönhetően volt diákjaink szívesen járnak vissza rendezvényeinkre, és sokan gyerekeiket is ide hozzák tanulni. Kiemelt feladatunknak tekintjük a diákok készségeinek és képességeinek a fejlesztését, mellyel elindítjuk őket az élethosszig tartó tanulás útján, ezzel lehetőséget adva, hogy aktív állampolgárként részt tudjanak venni az állandóan változó társadalmi életben. Alapvetőnek tartjuk tanulóink életkori sajátosságainak figyelembe vételét. Ezért oktató nevelő munkánk középpontjába a gyermeket helyezzük. Ehhez igazítjuk a módszereinket és az alapkövetelményen kívüli tananyagot. Tehetséggondozás keretében tanórán kívül is lehetőséget biztosítunk nyelvi és természettudományos oktatásra. 4

6 Elsődleges célunk tanulóink szociális érzékenységének, anyanyelvi kommunikációjának fejlesztése. Alakuljon ki pozitív életszemléletük, igényük saját személyiségük kibontakoztatására (kitartás, kreativitás, szorgalom, a munka öröme, nyitottság a világra). Legyenek önálló döntéseik, amelyekért felelősséget is tudnak vállalni. Az egész napos iskola délutáni foglalkozásain részt vevő tanulók száma az intézményben igen magas, ez a szülők elfoglaltságának és a minőségi szakmai munkának köszönhető. A szülők szívesen bízzák a nevelőkre gyermekeiket, hiszen nemcsak a házi feladat készül el, hanem az esetleges hiányok pótlására is sor kerül, és a fennmaradó szabadidőt is hasznosan töltik el a gyerekek. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanár diák szülő hármas közötti hatékony és folyamatos együttműködésre. A tudás gyarapításában és a személyiség formálásában munkánk aktív részese a gyerek elsődleges mintája, a szülő. Fontos, hogy tanulóink megfelelő társra találjanak a pedagógusban, családias otthonra az iskolában és jó gazdára az iskolavezetésben Pedagógiai alapelvek Pedagógiai célok Pedagógiai feladatok Képességfejlesztés, tanulmányi munka Sokoldalú, pozitív személyiség- jegyek kialakítása a szociális háttér figyelembevételével A tanulás tanítás hatékonyságának növelése. Pozitív beállítódás alakuljon ki a tanuláshoz. A tanulók ismerjék fel saját értékeiket, erősségeiket és tudatosan fejlesszék azokat. Kommunikációs képességeik legyenek sokoldalúak. Alakuljon ki az alkalmazkodó képesség, a megújulási képesség a modern kor elvárásainak sokrétűsége, folyamatos változásához. Váljanak sokoldalúan képzetté, tájékozottá, de ugyanakkor felelősséggel bíró, ezt megfogalmazni tudó személyiséggé. Pozitív érzelmi (hozzáfordulás) beállítódás alakuljon ki az iskolánkhoz a gyerekekben. Váljanak a tanulók nyitottá, érdeklődővé. 3. Közösségfejlesztés Társadalmi beilleszkedés, együttműködési képesség kialakítása, tolerancia. 5 Mérési-értékelési rendszer kialakítása Szövegértési, szöveg alkotási képesség folyamatos fejlesztése Önálló tanulási képesség fejlesztése Infokommunikációs technikák használata Önálló problémamegoldás igényének kialakítása A lelki egészség megőrzése Tánc- és drámaoktatás fenntartása A környezeti nevelés Sokoldalú kommunikáció, és azon belül az idegen nyelvi képzés Az egyetemes kultúra megismertetése, kapcsolódás Európához Pályaorientáció Közösségi, közéleti tevékenység Médiából érkező információk megfelelő értelmezése Játék Kooperatív feladatok végzése Projektekben való részvétel Csapatépítő feladatok

7 Pedagógiai alapelvek Pedagógiai célok Pedagógiai feladatok Differenciált foglalkozások Tehetséggondozás Felzárkóztatás Konstruktív együttműködés a szülőkkel, a szülői szervezettel diákönkormányzattal Egészséges életmód, egészségmegőrzés Az egészségvédelem az iskolai élet mindennapjaiba beépülő tevékenység legyen. A szabadidő hasznos eltöltése, hagyományok ápolása, értékteremtés, értékkövetés Tehetséggondozás: Kiemelkedő képességű tanulók eredményes részvétele versenyeken, délutáni foglalkozásokon Felzárkóztatás: A hátrányok enyhítése, a hiányosságok pótlása. A szülői motiváltság, részvétel erősítése. Felelősségtudat erősítése. Az egészség mentális és fizikai megőrzése. Nemzeti kultúránk felfedeztetése, iskolai hagyományok továbbvitele. Az érintett tanulók szűrése A szociálisan és mentálisan hátrányban lévők fejlesztő pedagógiai és pszichológusi ellátása Vizsgálati vélemény alapján történő fejlesztés Tehetséges tanulók továbbfejlesztése Szülőkkel való egyeztetés, együttműködés és szabadidős programokba történő bevonás. Közösség iránti felelősségtudat erősítése Egészségnevelési és környezetvédelmi attitűd kialakítása A testedzés sok formáját gyakorolhatják a testnevelésórákon, valamint a DSE foglalkozásokon A programokhoz kapcsolódó külső segítségek megkeresése, a segítség felhasználása A tudatosság fontosságának hangsúlyozása. Játék A kulturált szabadidő eltöltés módjainak megismertetése 6. GYERMEKKÉPÜNK MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN! A társadalomba való beilleszkedéshez, a sikeres munkavégzéshez az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről gyermekek felé korlátlanul áramló sokszor haszontalan, sőt káros hatású információ. Így a gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak, mint audiovizuális médiának és az internetnek van meghatározó 6

8 szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Ki kell alakulnia az önálló ismeretszerzésnek, tanulásnak, amelynek feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Olyan alapvető képességek meglétét is igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. További feltétel a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A másokkal való együttműködés elengedhetetlen feltétele az önismeret, a viselkedési és magatartási szabályok megértése, a hatékony kommunikáció és empatikus képesség. Iskolánk lehetőséget biztosít számos program és a tanórák keretén belül is arra, hogy a diákok részt vegyenek a szabályalkotásban, tudjanak és akarjanak együttműködni társaikkal és tanáraikkal. Ha a fenti készségeket és képességeket sikerül nagy részben elsajátítani, akkor a tanuló megfelelően tud a továbbtanulási lehetőségek közül választani. Tanulóinknak meg kell ismerniük az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk törekszik arra, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építse a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését. Igyekszünk megteremteni azokat a lehetőséget, amelyek során a tanulók minél nagyobb hányada felismerheti miben tehetséges, hogy a kialakult képességeit, készségeit és egyéni motivációit felhasználva könnyebben tanulhasson tovább, sikeresen érje el egyéni céljait, és illeszkedjen be a társadalomba. 7. AZ ISKOLA NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJA 7.1. Az egész napos nevelés működése Intézményünkben hat tanulócsoport működik ebben a formában. (Az egész napos nevelés tanulócsoportok száma a szülők igényeihez és tantermi lehetőségeinkhez igazodik.) A tárgyi feltételek megfelelnek az ilyen típusú oktatásszervezés megvalósításához. A tágas folyosón öltöző szekrények, táskatartók, fogasok biztosítják a tanulók holmijának elhelyezését. Az itt elhelyezett kanapék a kisebbek napközbeni pihenésére biztosít lehetőséget. Csengőszó ebben az épületrészben nem zavarja a rendhagyó napirendet. A tantermekben egyszemélyes tanulóasztaloknál dolgozhatnak a gyerekek. Könyveiket, füzeteiket, írószereiket a tanulóasztalok fiókjában tárolhatják. A felszerelések elhelyezésében nagy segítséget nyújt a terem végében lévő beépített szekrénysor. A szabadidő eltöltését segíti a játszósarok kiépítése. (szőnyeggel) Minden osztályban két tanító dolgozik, heti váltásban, tantárgy-csoportosításban. A váltás a déli órákban történik. 7

9 Az egész napos osztályok napirendje önálló munka reggeli délelőtti tanítási órák szabadidő (udvari vagy tantermi foglalkozás), egyéni korrepetálások két tanító együtt ebéd két tanító együtt fogmosás, aktív pihenés önálló munka délutáni tanítási órák uzsonna, szabadidő (udvari vagy tantermi foglalkozás) ügyelet A napirend egyenletes terhelést nyújt a gyerekek számára. A tanítás 45 percnél rövidebb tanítási egységekben is folyhat. Hét közben írásbeli házi feladat nincs, az önálló feladat megoldásra naponta kétszer (az önálló munka keretében) kerül sor. Az egész héten végzett iskolai munkát és teljes tanfelszerelést pénteken viszik haza a gyerekek. A szülők körében az egész napos oktatási forma hosszú idő óta nagyon népszerű Délutáni játék és irányított tanulás Az egész napos iskola tanórán kívüli foglalkozásaira (4 8. évfolyamon) mindenki jelentkezhet az előző tanév május közepéig az iskola által kiosztott jelentkezési lapon. Ezek a foglalkozások az iskolai nevelő-oktató munka szerves részét képezik, és ennek megfelelően hasonló jelentőséggel bírnak. Itt teremtjük meg azokat a körülményeket a gyermekek számára, ahol alaposan felkészülhetnek a tanítási órákra, szabadidejüket változatos programokkal tölthetik el, otthon érezhetik magukat Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások működése Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőséget biztosítanak a házi feladatok elkészítésére, az órán szerzett ismeretek megtanulására, felzárkóztatásra 7-8. évfolyamon is. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra az előző tanév május közepéig az iskola által kiosztott jelentkezési lapon. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozás 7-8. évfolyamon szaktanárok vezetésével működik. A tanítás után a tanulók külön csoportban töltik a szabadidejüket, fél háromtól négyig a szaktanárok segítségével felkészülnek a következő napra. 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 8.1. A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. 8

10 Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titok megőrzése A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. 9

11 A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. osztályprogram, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését erősítő (közös) programok Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. 10

12 Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában Aktív részvétel a tantestület életében A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben A vezetői feladatok ellátása Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit, tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Rend- 11

13 szeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart. Indokolt esetben családlátogatást végez. Az ellenőrző (E-napló) útján, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, valamint azokról a programokról, amelyeken a szülő részvételére az iskola számít.. Figyelmezteti a szülőket, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ehhez kikéri az osztályban tanító kollégák véleményét. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, kapcsolatot tart az iskolaorvossal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal: vizsgálat, felülvizsgálat indítása céljából pedagógiai véleményt ír, nyomon követi a szakvélemények érvényességét, felülvizsgálatot, kontrollvizsgálatot kér Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, E-napló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra állók szüleit. Figyelemmel kíséri a gyermekek hiányzásainak alakulását, az igazolások alapján elvégzi a tanulók mulasztásainak igazolását az E-naplóban, és igazolatlan mulasztás esetén megteszi az előírt lépéseket. Kinyomtatja az e-naplóból félévi bizonyítványt, és elküldi a tanulók szüleinek. Elkészíti az év végi bizonyítványt, vezeti a tanulók törzslapjait. Közreműködik a tanórán kívüli, illetve iskolán kívüli tevékenységek szervezésében, közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv), hol hozzáférhetőek számukra. Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját, a tervezett témákról beszélgetést folytat. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, továbbá tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. Megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat, erdei iskolákat. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. 12

14 Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő 9.3. Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei 13

15 Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények statisztikai adatai (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 9.4. Tanulói jogviszonnyal összefüggő szabályok Felvétel és átvétel szabályai A tanulók iskolánkba történő felvételét az iskola házirendje szabályozza. Az iskola helyi tanterve biztosítja az iskolaváltást, a más iskolából, külföldről érkező tanulók átvételét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. 14

16 Más iskolából érkező tanulók szülői kérésre folytathatják tanulmányaikat intézményünkben, abban az esetben, ha állandó lakóhelye, illetve tartózkodási helye az iskola körzetében található. Amennyiben a jelentkező lakóhelye nem az intézmény körzetében van, üres férőhely esetén az iskola vezetősége dönthet a felvételről. Az iskolaváltással járó beilleszkedés és felzárkózás időszakában esetenként külön egyéni foglalkozások szükségesek. Másik iskolából érkező tanulók átvételére tanévkezdés előtt és a tanév során is lehetőség van, ha az előírt osztálylétszám (2011. CXC.Tv. 4. melléklet) engedi, és a gyermek fogadásához a feltételek adottak. Az átvételi kérelem elbírálásánál figyelembe vett szempontok: a kötelező beiskolázási körzetben érvényes lakóhely/lakcímkártya a gyermekkel egy háztartásban élő tartósan beteg/fogyatékkal élő családtag iskolánkkal jogviszonyban álló családtag az iskola beiskolázási körzetébe tartozó szülői munkahely az előző oktatási intézmény által kiállított dokumentumok (bizonyítvány, ellenőrző) SNI tanuló esetén a Szakértői Bizottság Szakvéleménye, melyben az iskolát jelöli ki a gyermek nevelési/oktatási intézményeként BTM-es tanuló esetén a szakvélemény törekedve arra, hogy egy osztályban a BTMes tanulók száma lehetőleg ne haladja meg az osztály létszám 10%-át A tanuló előző oktatási intézményének tanterve (különös tekintettel a tanult nyelvre) Az átvétel minden alkalommal osztályfőnöki, vezetői, szülői (és lehetőség szerint gyermek) megbeszélés, valamint az iskola és az iskolai tanterv bemutatása után történik meg; az osztály létszámát, összetételét (benne a nemek arányát), struktúráját, valamint a felvehető gyermek személyiségét figyelembe véve. Körzeten kívüli lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező tanuló esetén az átvételt minden esetben ún. próbanapokon való részvétel is megelőzi Kilépés iskolánk oktatási rendszeréből Megszűnik a tanulói jogviszony: Az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzése után. Annak a tanévnek az utolsó tanítási napján, amelyben a 16. életévét betölti a tanuló Osztályok, csoport bontások kialakításának elvei Az iskolai osztályok kialakításánál a törvényben előírt létszámhatárokat, illetve átlaglétszámokat vesszük alapul. Az elsős osztályok kialakításánál a tanulók osztályba sorolásáról az iskolavezetőség dönt, a lehetőségeket szem előtt tartva figyelembe vesszük a szülők kéréseit. (Arányos osztálylétszámok, nemek megfelelő aránya, BTM-es, SNI-s, HHH-s gyermekek aránya) Csoportbontások A nyelvoktatás a 4. évfolyamon lép be, az oktatás csoportbontásban folyik. A bontás alapja a magyar nyelvtan tantárgy eddigi eredményessége, képesség szerinti bontása. A felső tagozaton a csoportbontás: Angol nyelvből a tanulók teljesítménye szerint Technika-informatika tárgyból a biztonságos, balesetmenetes munkavégzés, illetve a számítógépterem befogadó képessége teszi szükségessé. Szaktárgyanként, ha szükséges, nívócsoportokat alakítunk ki 15

17 10. OTTHONI, ÉS DÉLUTÁNI IRÁNYÍTOTT TANULÁS ELVEI, KORLÁTAI A gyermekek fejlesztésének fontos színtere a délutáni időszak. Az ekkor végzett tevékenységek kölcsönhatásban vannak a délelőtti és a családi életen belüli történésekkel, együttesen alakítva így a személyiséget. A házi feladat, mint irányított egyéni tanulás a tanítási-tanulási folyamatnak a tanítási órával egyenrangú része. A házi feladat a tanulás legitimizált módja. Ki kell alakítanunk a tanulókban a feladat-, és a kötelességtudatot, erősíteni a motivációt. Fejlesztenünk kell a tanulók koncentrálóképességét, és monotónia tűrését. Tudatosítani kell bennük, hogy az optimális tanulási idő egyénenként különböző, de ez függ attól is, hogy figyeltek-e, és aktívan dolgoztak-e a tanítási órán. Törekedjenek az egyéni tanulási stratégia kialakítására, s ebben mi is segítsük őket, mert a rögzítés mélységét és tartósságát befolyásolja, hogy a tanulás milyen módszerekkel történik. A kampányszerű tanulásról úgy szoktathatjuk le tanulóinkat, ha lehetőleg minden órára kapnak házi feladatot. Általános elvek Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek további gyakorlása, és bővítése. A házi feladatok legfontosabb funkciója tehát a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség-, és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatok elősegítik a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. Az otthoni, illetve délutáni felkészülést segítő házi feladatok típusai: szóbeli tanulás, írásbeli feladatmegoldás, prezentáció-készítés, gyűjtő-, és kutatómunka a könyvtárban, az interneten, rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás. Az otthoni felkészülést segítő feladatok meghatározásánál kiemelten kell kezelni a differenciáltan kijelölt feladat-meghatározás fontosságát. Indokolt egy átlagos képességű és felkészültségű tanuló napi, illetve heti terhelését figyelembe venni. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg, a házi feladat a tanórán megértett anyaghoz kapcsolódjon. A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei A házi feladatok meghatározásánál elsődleges szempont a rendszeresség. Inkább kisebb mennyiségű, de tanóránkénti házi feladat adására kell törekedni a tanulók arányos terhelése érdekében. A házi feladat adásának gyakoriságát, illetve a ráfordítandó idő mennyiségét minden esetben a szaktanár határozza meg, odafigyelve arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége ne legyen túlzó (1-4. évfolyamon a következő tanítási napra az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége (átlagos teljesítményű tanuló esetében) ne haladja meg tantárgyanként a percet, 5-8. évfolyamon a 30 percet). A fogalmazások maximális hosszát a szaktanár határozza meg ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat. A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részekre tagolva kell számon kérni. Hétvégére, és tanítási szünetek idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. 16

18 A lehetőségek függvényében egyre inkább kapjon szerepet a számítógéppel segített tanulás, az internetes információgyűjtés-, és feldolgozás, illetve a számítógép segítségével elkészített otthoni munka. Legyen rendszeres a számonkérés, illetve az írásbeli házi feladat ellenőrzése, megbeszélése, javítása, értékelése, a hiányok pótlásának megkövetelése. Az otthoni, és a délután történő felkészülés és az órai munka elengedhetetlen része a megfelelő felszerelés, ezért a tanulók kötelesek ezeket magukkal hozni az iskolába, minden tantárgyhoz külön füzetet vezetni, és ügyelni annak rendezettségére, áttekinthetőségére. A tanév elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat a tárgyi követelményekről, az otthoni, illetve délutáni (szóbeli és írásbeli) felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról. Ha a tanulók az iskola által szervezett programon vettek részt (versenyek, szabadidős programok), kérésükre a tanár másnap mentesítheti őket a program napján feladott szóbeli vagy írásbeli házi feladat alól. A kötelező olvasmányokról az előző tanév végén kapnak tájékoztatást a tanulók. Fontos nevelői feladat az önálló tanulás képességének kialakítása, fejlesztése, a tanulás megtanítása. Cél, hogy mindenki a képességeinek megfelelően teljesítsen, önmagához képest fejlődjön! Projektoktatás A projektoktatás egy önálló, alkotó munka pedagógusnak és gyermeknek egyaránt. Komplex témát dolgoz fel. A cél a kutatás, együttműködés. A pedagógus a háttérből irányít, facilitál. Tehát nem ő mondja meg, hogy a gyerekek hogyan oldják meg a feladatot. A tanulók előzetes ismereteik alapján új ismeretekkel, tapasztalattal önálló értelmezési keretbe helyezik tudásukat és bemutatható konstrukciót alakítanak ki. A projekt menete: A téma megszületése Inkubációs fázis (résztvevők kialakítása: tanár-diák; időtervezés; eszközök) A projekt témájának kibontása, tervezés A projekt megvalósítása A prezentáció (közönség előtt) Értékelési szakasz (önértékelés és szöveges tanári értékelés) Iskolánkban projektszerűen szerveződik az erdei iskola és a Kada Színház. Projektoktatásban valósul meg a Tudományok napja. Tudományok napja: A témaválasztást a diákok szeptemberben végzik. A fő témához résztémákat terveznek, amelyekhez csoportok alakulnak 5-8 osztályos tanulókból, két tanár felelőssel. Az operatív munkát, az időtervezést, a találkozókat a projektgazdák végzik. Az inkubációs időben a csoport tagjai ötleteket hoznak, terveznek, eszközlistát írnak. Utánajárnak a választott témának. Átgondolják a lehetséges prezentációkat. A tudományok napján történik a projekt megvalósítása és a prezentáció. Mindig az adott témának, helyzetnek megfelelően kiscsoportos, vagy nagy plénum előtti formában. A prezentációt értékelés követi, ahol kiemelik a sikereket. Erdei iskola Alternatív lehetőségként a kötelező anyag kiegészítéseként erdei iskolát szervezünk, amennyiben a szülők igénylik és a felmerülő költségeket vállalják. Az iskola keresi a költségek 17

19 csökkentésének módját. Pályázatokkal, alapítványi támogatással, vagy egyéb más módon igyekszik támogatást szerezni. Iskolánk régi hagyománya az erdei iskola szervezése. Külön kidolgozott programmal dolgozik, mely kiegészíti a tanév során megszerzett ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal. A program megvalósítása projekt módszerrel történik. Az erdei iskolákban a felsős évfolyamokon terepgyakorlati méréseket végeznek a gyerekek. Minden erdei iskola valamilyen produktummal (napló, beszámoló, gyűjtemény) zárul. 11. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A pedagógusok tankönyvválasztás során kötelesek a tankönyvlistán szereplő könyvek közül a tartós tankönyveket előnyben részesíteni. A választás során a tankönyvek tömegére is tekintettel kell lenni, hogy majd az adott napi órarendben az alsó tagozaton a 3 kg-ot ne lépjék túl. Iskolánkban törekszünk arra, hogy biztosítsuk a 4-8. évfolyamokon rászorultsági alapon a nem alanyi jogon járó ingyenes tankönyvellátást. Az ingyenes tankönyvellátást tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyv biztosításával, az állami normatíva felhasználásával kívánjuk megoldani. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A normatív támogatást a könyvtári állomány kiépítésével, és a tartós tankönyvek kölcsönzés útján történő felhasználásával kívánjuk felhasználni. A tankönyvválasztás során tiszteletben tartjuk a pedagógusok szakmai önállóságát és hozzáértését, de mindenkitől elvárjuk a maximális együttműködést, a határidők lehetőség szerinti betartását, a mérsékletesség és kollegialitás figyelembe vételét. 12. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A magasabb évfolyamba lépés feltételei Iskolánkban a tanulók teljesítményének értékelését, minősítését a évi CXC. törvény 54. -a előírásainak megfelelően végezzük. A tantervi követelményeknek való megfelelést a szaktanárok osztályzatokkal minősítik (1 5-ig). Emellett néhány tantárgyból a tanulók teljesítményét szintén szöveges értékeléssel értékeljük. A tantárgyi követelmények teljesítésének értékelése a pedagógus feladata figyelembe véve a Köznevelési törvény 54. (4) bekezdését. A tanuló a tanév sikeres teljesítése esetén léphet magasabb osztályba. A tanulónak a tanév során szerzett tantárgyi érdemjegyek alapján, vagy a vizsgabizottság döntése értelmében meg kell felelnie a tantárgyi követelményeknek. 18

20 Amennyiben a tanuló félévi és év végi átlaga eléri az 1,71 eredményt elégséges 2,71 eredményt közepes 3,71 eredményt jó 4,71 eredményt jeles év végi minősítést kell kapnia. Tantárgyi dicséretet és ezzel az adott tantárgyból kitűnő tantárgyi minősítést kaphat az a tanuló, akinek az adott tantárgyból az osztályzatainak átlaga eredménye eléri a 4.9 értéket. E szabályon kívül a tanulók minősítésének megállapításakor minden pedagógus a szakmai önállóságának megfelelően dönthet. A követelményeket az iskola helyi tanterve tartalmazza. A köznevelési törvény 54. -ának (3) bekezdése értelmében: az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanuló teljesítményét. Második évfolyam év végén és a magasabb évfolyamokon az 1 5 számskála alapján minősítjük a tanulókat. Az adott tanévre a tanulmányi minimum követelményeket legalább elégséges minősítéssel kell teljesíteni. A tanuló hiányzása miatt elmaradt témazáró dolgozatot a diák pótolni köteles. Az értékelés minősítés kiterjedhet: Az adott szaktárgy vonatkozó ismeretanyagának tudására/alkalmazására A tanuló otthon/iskolában előírás szerint készített munkájára, házi feladatára A tanulónak a tanórán nyújtott teljesítményére A tantárgyi vagy tantárgyhoz kapcsolódó versenyeken produkált teljesítményére. Az adott tárgyhoz kapcsolódó szorgalmi, gyűjtőmunkákra A tanuló füzetvezetésének minőségére Azon tanulók esetében, akik Szakértői Bizottság illetve Nevelési Tanácsadó szakértői véleményével rendelkeznek a véleményben megfogalmazott javaslatokat figyelembe kell venni a gyermekek minősítésénél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében még a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet útmutatásait is alkalmazni kell Az ismeretek számonkérésének és a tanulói teljesítmények ellenőrzésének követelményei és formái Az ismeretek számonkérésének és a tanulói teljesítmények ellenőrzésének formái : A következő tevékenységek/produktumok ellenőrizhetők és értékelhetők: Szóbeli vagy írásbeli felelet Témazáró dolgozat Félévi/év végi felmérő Röpdolgozat Munkák külalakja Füzetvezetés Beszámoló Gyakorlati feladat Topográfiai ismeretek írásbeli vagy szóbeli bemutatása Elkészített házi feladat, munkadarab, rajz, műszaki rajz, IT produktumok, portfólió Irodalmi és zenei művek előadása Elsajátított gyakorlatok bemutatása Erőnléti tesztek 19