ÁRAMLÁSTAN BMEGEÁT -AM01, -AM11, -AM21, -AKM1, -AT01 1. ZH GYAKORLÓ PÉLDÁK

Átírás

1 1. PÉLDA Az ábrán látható terheletlen siklócsapágyban µ = 1, 1 / s dinaikai viszkozitású olaj van, a réséret s=,. A d=1 átérőjű csap ω = 1 1/ s szögsebességgel forog az álló házban, aelynek hossza L=. Határozza eg a csap forgatásához szükséges M [N] nyoatékot! s =, O 1. PÉLDA A ellékelt ábrán látható csúszótalp szélessége (a rajz síkjára erőlegesen) 1, hosszúsága 1. A csúszótalpat a vízszintes lapon levő µ viszkozitású folyadékfilen csúsztatjuk v=./s állandó sebességgel. v =. / s µ = F =?.1 / s [ N] Határozza eg a csúszótalp ozgatásához szükséges F [N] erőt!. PÉLDA A ellékelt rajzon vázolt kopresszor szívócsövén v 1 =1/s sebességgel áralik be levegő. A be- illetve kiáralási keresztetszetben a levegő nyoása ill. hőérséklete rendre p 1 és p, ill. t 1 és t. p = 1 1bar p =. bar ; p t 1 = C t = 6 C ; d d = 1 6 d = 4 ; t J v =? v1 = 1 R = 87. s K d1 v1 a) Határozza eg a kiáraló (kopriált) levegő v sebességét! b) Mekkora kopresszoron átáraló levegő q töegáraa? p 1 t 1 1

2 4. PÉLDA Az ellékelt ábrán látható H=1 agas kéényen keresztül T F hőérsékletű forró füstgáz áralik a szabadba. A csőbeli negyedfokú paraboloid (n=4) sebességprofil v ax axiális értéke isert. Talajszinten /a pontban/ a környezeti nyoás p =1 Pa, illetve a külső levegő hőérséklete T K. p =1 Pa D= H=1 v ax =6/s T F =8K (=áll.) T K =9K (=áll.) R=87J/( K) g 1N/ A sűrűségszáításnál a (p ) nyoás állandónak vehető. a) Határozza eg a kéényen átáraló füstgáz töegáraát! b) Száítsa ki abban az esetben az 1. és. pont közötti p nyoáskülönbséget /a kéény ún. statikus huzatát/, aikor a kéény vízszintes szakaszát teljesen lezárjuk, tehát a füstgáz ne áralik!. PÉLDA A ellékelt ábrán látható egy szabadba nyíló diffúzor. A nyoás egváltozása elhanyagolható. Az áraló levegőt a diffúzorba való belépés előtt egy fűtőtesttel elegítjük. q v, 1 t t 1 = 4 = 1 C = 8 C / s a) Határozza eg a v 1 és v sebességeket! b) Száítsa ki a kiáraló közeg q V, térfogatáraát! c) Száítsa ki a q töegáraot! 6. PÉLDA Adott egy n=7 hetedfokú forgásparaboloid sebességprofillal jellezett csőáralás, a cső sugara r C. Az áralás hengerszietrikus. A tengelyben a axiális sebesség értéke v ax. v ax Határozza eg a (v átlag / v ax ) hányados értékét!

3 7. PÉLDA Levegő áralik v sebességgel. Az ábrán látható PRANDTL-csőhöz egy alkohollal töltött ferdecsöves ikroanoéter csatlakozik. A anoéter kitérése ekkor l=8 a.o. (alkoholoszlopilliéter), a szár dőlésszöge pedig α=º. A szár leolvasási hossza axiu l ax = lehet. ADATOK: p = 1 Pa, t lev = ºC, R = 87 J/( K), ρ alk =84/, g=1 N/ KÉRDÉS: -Határozza eg a levegő v[/s] áralási sebességét! -Indokolja eg, hogy használhatjuk-e ugyanezt az α=º dőlésszögű anoéterállást, ha kétszeresére nő az áralási sebesség? 8. PÉLDA Az ábrán látható ozgó síklapra v=1/s sebességgel erőlegesen áralik rá a folyadék szabadsugár. Súrlódásentes közeget és stacioner állapotot tételezzünk fel! A gravitációs erőtér hatása elhanyagolható. u = 4 / s ρ = 1 / Határozza eg az A torlóponti túlnyoást! p A p =? [ Pa] 9. PÉLDA A ellékelt ábrán látható olajjal teli tartálykocsi a=/s nagyságú p gyorsulással vízszintesen jobbra ozog. A tartály csak felső, középső pontján nyitott a külső légkörre, ahol p a nyoás. ρ olaj = 8, L=1, h=, a =, g = 1 s s a) Mekkora a nyoás az "A"-val jelzett pontban? p A =? b) Rajzolja be a tartálykocsiba a p =áll.=1 Pa azonos nyoású pontokat összekötő szintvonalat! olaj a A 1. PÉLDA A ellékelt ábrán látható éter élyben fekvő földalatti vezeték egyik felszíni nyílása zárt. A két függőleges vezetékrészben a közeg sűrűsége eltérő: 1- szakaszon: ρ = 1. / -4 szakaszon: ρ 1 4 =. 1 1 / Határozza eg a vezeték végei közötti p p =? Pa nyoáskülönbséget! [ ] 4 1

4 11. PÉLDA Az ábrán látható vasúti tartálykocsi u=k/h sebességgel halad egy R= sugarú körpályán. A felül légkörre nyitott tartálykocsi H agasságig ρ = 8 sűrűségű folyadékkal van feltöltve. A külső környezeti nyoás p. Száítsa ki az alábbi nyoáskülönbségeket, ha a tartálykocsi éretei: D=4 és H=. (p C -p )=? (p B -p A )=? H B D C A R 1. PÉLDA A ellékelt ábrán látható hengeres edényt h agasságig vízzel töltjük fel, ajd ω szögsebességgel forgatjuk. p = 1 Pa, ρ = 1, h. e =, h =. 18, D =. a) Határozza eg azt a szögsebességet, aely esetén a folyadék felszíne éppen eléri az edény felső lapját! b) Ebben az esetben ekkora a p A -p nyoáskülönbség? c) Rajzolja be a forgó vízfelszín alakját! he ω= felszín! h 1. PÉLDA A ellékelt ábrán látható H=1 agas kéényen keresztül T F hőérsékletű forró füstgáz áralik a szabadba. A csőbeli negyedfokú paraboloid (n=4) sebességprofil v ax axiális értéke isert. Talajszinten / pontban/ a környezeti nyoás p =1 Pa, illetve a külső levegő hőérséklete T K. p =1 Pa D= H=1 v ax =6/s T F =8K (=áll.) T K =9K (=áll.) R=87J/( K) g 1N/ A sűrűségszáításnál a (p ) nyoás állandónak vehető. a) Határozza eg a kéényen átáraló füstgáz töegáraát! b) Száítsa ki abban az esetben az 1. és. pont közötti p nyoáskülönbséget /a kéény ún. statikus huzatát/, aikor a kéény vízszintes szakaszát teljesen lezárjuk, tehát a füstgáz ne áralik! 4

5 14. PÉLDA A ellékelt ábrán látható rendszerben a háro különböző sűrűségű folyadék (pl. víz, higany, olaj) nyugaloban van. Határozza eg ekkora túlnyoást szükséges biztosítani ehhez az állapothoz a p A p =? Pa baloldali tartályban! [ ] 1. PÉLDA A H=8 agas kéény földalatti csatlakozó vezetékét lezárjuk. p 1 Pa ( ρ kiszáításánál p állandónak vehető) o Kívül (hideg levegő): T1 = C p 76 Hg Kéényben (forró füstgáz): o T = C Határozza eg a kéény ún. statikus huzatát! p p =? [ Pa] 16. PÉLDA 1 Az ábra egy eeletesház gázvezetékének függőleges szakaszát utatja. A két alsó ( a ) ill. felső ( f ) csap közötti agasságkülönbség H=. Az a alsó gázcsapnál a túlnyoás Pa. Áralás nincs a vezetékben. ρ = 1. / ρ levegő gáz =. 7 / Határozza eg a felső eeleti f felső csapnál érvényes túlnyoást! 17. PÉLDA A tartálykocsi olajjal van töltve. A tartálykocsi zárt, csak a felső középső részen nyitott a p nyoású légkörre. ρ = 9 / a = / s p olaj A p =? [ Pa] A kocsi a=/s gyorsulása esetén határozza eg a A pontbeli túlnyoás értékét!

6 18. PÉLDA A tartálykocsi olajjal van töltve. A tartálykocsi zárt, csak a baloldali felső középső részen nyitott a p nyoású légkörre. A kocsi adott a gyorsulása esetén az A pontban pontosan a környezeti nyoással egyezik eg a nyoás. ρ = 9 / p olaj A p = Pa Mekkora a gyorsulás esetén lesz az A pontban a nyoás pont a környezetivel egegyező? a =? / s [ ] 19. PÉLDA Az ábrán látható tartálykocsira kanyarban való állandó sebességű haladáskor a = / s centripetális gyorsulás hat. A tartálykocsi vízzel töltött. Az oldalfalak elegendően agasak, hogy ne folyjon ki a víz. a) Milyen agasra eelkedik fel a víz felszíne az A-B oldalon? b) Rajzolja be a gyorsuló kocsi vízfelszínének alakját! c) Mekkora erő hat a kocsi A-B oldalára, ha a kocsi hossza L=1,6?. PÉLDA Hogyan helyezkednek el a folyadékfelszínek a g gyorsuló U-cső száraiban, ha az U-cső a = gyorsulással halad balra? /Az ábrán az eredeti, nyugali állapotú folyadékfelszín van berajzolva./ 1. PÉLDA A víztartály adott n fordulatszáal forog. n = 11/ in ρ víz = 1 / /Az ábrán az eredeti nyugali állapotú folyadékfelszín van berajzolva./ Határozza eg az A pontbeli túlnyoást! p A p =? [ Pa] Rajzolja be a forgó vízfelszín alakját! 6

7 . PÉLDA Az egyik végén nyitott csövet az A-B szár körül fogatjuk. A cső vízzel töltött az ábrán látható ódon. A külső szár légkörre nyitott. p = 1 Pa a) Mekkora szögsebességgel kell az U-csövet forgatni, hogy p A =. 8 1 Pa legyen? Nyugali felszín b) Mekkora szögsebességgel kell az U-csövet forgatni, hogy az A-B szakaszon a cső teljesen kiürüljön és itt a nyoás. 8 1 Pa legyen?. PÉLDA Az U-csövön egtöltés után indkét csapot elzárjuk. A csövet a tengely körül ω szögsebességgel egforgatjuk. Forgás közben a baloldali szárban a felszín a B pontig lesüllyed, ivel a nyoás a forgás következtében annyira lecsökken 4 ( ptelített göz = 1 Pa ), hogy a folyadékoszlop elszakad, és telített gőz alakul ki a baloldali függőleges szárrészben. 4 p = 1 Pa, p = 1 Pa, T konst. telített göz = Mekkora szögsebességgel kell ehhez az U-csövet ω =? 1/ s forgatni? [ ] 4. PÉLDA A függőleges tengelyű, D= átérőjű csőbe egy d=1 érőszakaszt építettek a ellékelt ábrán látható ódon /ún. Venturiérő/. Víz áralik adott q v =141 liter/perc térfogatáraal a csőben függőlegesen felfelé. A szűkítés utáni diffúzor hatásfoka η d =.7 értékű. Az ábrán látható ódon érjük a nyoáskülönbséget higanyos U-csöves anoéterrel. (A gyorsuló szakaszon (konfúzorban) és az állandó keresztetszetű legszűkebb csőszakaszon a csősúrlódásból szárazó nyoásveszteség elhanyagolható!) q v =141 liter/perc, ρ V = 1, ρ Hg = 16, g=1n/ Határozza eg higanyos U-csöves anoéter h [Hg.] kitérését! 7

8 . PÉLDA A ellékelt ábrán egy agas toronyház lépcsőháza látható. A földszinti bejárati ajtó nyitva van, íg a tetőablak be van zárva. Egy víztöltésű U-csöves anoéterrel érjük ezen a tetőablakon a tetőszinti belső és külső tér közötti nyoáskülönbséget. Az ajtónál talajszinten a környezeti nyoás p. (A sűrűségszáítás szepontjából p állandóak vehető). p = 1 Pa H = 8 T B = 98 K T K = 7 K R = 87 J/ K ρ víz = 1 / g = 1 N/ A =,4 a) Hogyan és ennyire tér ki a víztöltésű U-csöves anoéter? h=? b) Mekkora és ilyen irányú F erő hat az A=, nagyságú ablakfelületre? F =? 6. PÉLDA A ellékelt ábrán látható kécsövet a függőleges tengely körül állandó ω szögsebességgel forgatjuk. A kécsőben víz és olaj van. 1 ρ víz = 1 ρ olaj = 8 ω = 8 s r = L 1 = 4 L = 6 a) Mekkora túlnyoás ébred a forgatás hatására a kécső alján lévő "A" jelű pontban? (p A -p )=? b) Mekkora F rad radiális irányú erő hat a kécsövet tartó karra, ha a kécső keresztetszete 1 c? A kécső töegét tekintse zérusnak! 7. PÉLDA Az ábrán látható kécsőben olaj van, ait a tengely körül n fordulatszáal forgatunk. A kécső tengely felőli oldala p -ra nyitott. A nehézségi erő elhanyagolható. ρ = 8 / n = p A 6 1/ in p =? Határozza eg az A pontbeli túlnyoást! 8

9 8. PÉLDA Az ábrán látható kécsőben olaj és víz van. A kécsövet ω szögsebességgel forgatjuk a tengely körül. A kécső tengely felőli oldala p -ra nyitott. A nehézségi erő elhanyagolható. ω = 1 1/ s ρ ρ p víz olaj A = 1 / = p 8 / =? [ Pa] Határozza eg az A pontbeli túlnyoást!. PÉLDA A ellékelt ábrán látható rendszerben levegő áralik a szabadba. Az átérőjű csatornához kapcsolódó víztartályból a csövön agasra jut fel a víz. A súrlódási veszteség elhanyagolható. ρ = 1. / Határozza eg a v kiáralási sebességet! v =? [ / s] 1. PÉLDA A ellékelt ábrán látható Venturi-csőben függőlegesen lefelé áralik víz. Adottak az oldalfalon ért p 1 és p nyoások. p1 = Pa p = 1. 1 Pa Határozza eg az átáraló víz térfogatáraát! q V =? [ / s] 9

10 . PÉLDA A ozdonyból lelógatott csövön keresztül egyszerű ódszerrel lehet enet közben vizet szivattyúzni a víztartályba: a sínekkel párhuzaos hosszú árokban v=4/s sebességgel áralik víz, aelybe egy, a vízszinteshez képest fokban döntött cső nyúlik le a ozdonyról. A ozdony 7k/h állandó sebességgel halad a vízfolyáshoz képest ellenkező irányba. u = 7 k / h, v = 4 / s, p =1 Pa A folyadéksúrlódásból szárazó veszteség elhanyagolható. /Relatív rendszer! A ozdonyon ülve célszerű egoldani)/ a) Mekkora az így felszivattyúzható víz térfogatáraa? q V =? [ / s] b) Mekkora P[W] teljesítény kell a cső vontatásához?. PÉLDA A Föld felszínén a nyoás legyen p =1,1 1 Pa, a hőérséklet pedig T =9K=állandó. / Levegőre: R=87 J/(K), g=9.81 N/ / a) Határozza eg, hogy a Föld felszínétől száolva ilyen H agasságban csökkenne le a p nyoás zérusra, ha az egész légkörben állandónak tételeznénk fel a levegő sűrűségét! b) Mekkora viszont a p nyoás a légkör a) kérdésben kiszáolt H agasságában az ún. izoterikus atoszféra feltételezéssel? 4. PÉLDA A ellékelt ábrán látható ódon egy zárt tartályra csatlakozó ΣL=1 hosszú csővezeték végén egy csap található. A csap alaphelyzetben zárt állapotú. /Az áralásban a keletkező veszteségektől a ki eltekinthetünk, súrlódásentes (µ=) és összenyohatatlan a közeg (ρ=áll.)./ p t = 1 Pa, p = 1 Pa, ρ víz = 1 / ΣL=1, g = 1N /, a) Mekkora lesz a szökőkút H agassága stacionárius (t= ) kifolyási állapotban? H=? 1

11 9. PÉLDA Az ábra szerinti állapotban a gáztartályból kifelé áralik a gáz. Az egyszerűség kedvéért szabadba történő, veszteségentes, stacioner áralást tételezünk fel. A tartály acélleezből készült és a jelen állapotban a gázra nehezedő súlya G= 1 N. A külső légkör nyoása a föld felszínén p. A tartályból a gáz kiáralását egy ún. vízzár akadályozza eg, aely egy U-csöves anoéternek fogható fel. A vízzárban a vízfelszín és a földfelszín közötti agasságkülönbség elhanyagolható. G = 1 N ; H = ; h = ; R =, p = 1 Pa; ρlev = 1. ; ρ gáz =.8 Kérdések a) Határozza eg a csőből kilépő gáz kiáralási sebességét! v ki [/s] b) Határozza eg a vízzár tartályon belüli és tartályon kívüli vízfelszíne közötti h[v.o.] szintkülönbséget! R H gáz h v ki =? h=? p viz víz 41. PÉLDA A ellékelt ábrán látható tartályban a túlnyoás 4 = 1 N /. p t Mekkora a stacioner (t= ) áralási sebesség a cső végén? Száolja ki a kiölő térfogatáraot! Mekkorára változik a térfogatára, ha eltávolítjuk a cső végéről a konfúzort és a kiáralási keresztetszet A 1 lesz? 4. PÉLDA p = 1 Pa p t =.9 1 Pa A súrlódási veszteség elhanyagolható. Stacionárius kiáralási állapotban határozza eg, ilyen agasságba jut fel H =? a ferde vízsugár! [ ] 11

12 44. PÉLDA A ellékelt ábrán látható szódásüvegből víz áralik ki. p t = 1 Pa p = 1 Pa Határozza eg a víz kiáralási sebességet! v=? /s 4. PÉLDA Stacionárius áralási állapotban víz folyik a tartályba. A tartályból v sebességgel folyik ki a víz egy A=1c keresztetszetű csövön. Adott a térfogatára: q V =. 1 / in. Határozza eg ilyen h vízagasság állandósul a tartályban! h =? [ ] 48. PÉLDA Talajszinten (z=) adott a levegő nyoása és sűrűsége. p 1 N / levegő z = = 1. / ρ = R = 87 J / K Száítsa ki a talajszinti hőérsékletet! T =? [ K] Határozza eg az A pontbeli nyoást ( p A =? [ Pa] ), ha a hőérséklet a z szakaszon indenütt T. (Tehát alkalazza az izoterikus atoszféra feltételezést.) 49. PÉLDA Isert az A pontbeli nyoás valaint a talajszinti (z=) levegő nyoása és sűrűsége. =. 1 N / p A p 1 N / z = = 1. / ρ = [ ] levegő R = 87J / K z A =?, ha a hőérséklet a z za szakaszon állandó. (izoter atoszféra) 1

13 . PÉLDA A ellékelt ábrán látható víztartályt függőlegesen felfelé a gyorsulással ozgatjuk. A tartálybeli nyoás a légköri fele. a = 1 s p = 1 Pa pt =. 1 Pa A tartály felszíne sokkal nagyobb az alsó nyílás felszínénél, így a vízfelszín lesüllyedése elhanyagolható. Határozza eg a kiáraló víz térfogatáraát! q V =? [ / s]. PÉLDA A vízbe erülő S alakú cső ω szögsebességgel forog a tengely körül. Az ily ódon űködő egyszerű eszközzel vizet szivattyúzhatunk fel a csövön. ω = 1/ s Határozza eg a csővégen kiáraló víz relatív sebességét! w =? [ / s] 4. PÉLDA A forgó, nyitott tartályból víz áralik ki az oldalfali nyíláson w = / s relatív sebességgel. Állandósult stacioner állapot. Az ábrába a nyugali (ω=1/s) vízfelszín van berajzolva. Határozza eg, ilyen ω szögsebességgel forog a tartály! ω =? 1/ s [ ] 6. PÉLDA A két víztartályra egy U-csöves, higannyal töltött anoéter csatlakozik. A tartályok alja azonos agasságban fekszik. A anoéter kitérése 1. ρ Hg =16/ ρ víz =1/ Határozza eg a ( p1 p ) nyoáskülönbséget! 1

14 7. PÉLDA Az ábrán látható ferdecsöves ikroanoéterrel p 1 p = N / nyoáskülönbséget érünk. A anoéterben lévő folyadék alkohol, aelynek sűrűsége ρ = 8 /. A fenti nyoáskülönbséghez tartozó kitérés esetén a ± 1 leolvasási hiba a fenti nyoáskülönbség ± % -a. Határozza eg a anoéter szárának α dőlésszögét! α =? [ ] 8. PÉLDA Meleg levegő áralik egy 4 oldalhosszúságú, téglalap keresztetszetű légcsatornában, ahol térfogatára-érést végzünk. A csatorna hat egyenlő nagyságú A i rész-keresztetszeteinek súlypontjába helyezett Prandtl-csőhöz víztöltésű (ρ víz =1/ ) U-csöves anoéter csatlakozik, ahol a vízoszlop kitérése rendre: h i =1, 16, 1, 14, 1, 1. A levegő hőérséklete t lev =7 C, gázállandója R=87 J//K, a sűrűségszáítás szepontjából nyoása állandónak tekinthető: p =1.1 1 Pa. A gravitációs térerősségvektor nagysága g=1n/. Határozza eg a levegő átlagsebességét és a töegáraát q [/s] a téglalap keresztetszetű csőben! 9. PÉLDA Mérőberendezést építünk a ventilátor ellékelt ábrán látható elrendezésben. Levegőt Ø4 áraoltatunk egy ventilátorral, Ø aely után a közeg egy diffúzoron át jut a szabadba. A levegő térfogatáraát a D ventilátor szívóoldalára 4 o csatlakozatott csövön elhelyezett p alk beszívó érőpereel v ( d=, α =. 6, ε = 1) és vizes U-csöves anoéterrel érjük. A diffúzor előtti statikus nyoást pedig alkoholos ferdecsöves (α= ) ikroanoéterről olvashatjuk le. (Az ábrán egadott csőátérők és a anoéter folyadékoszlop-kitérések -ben értendők.). J T, lev = 9K, p, lev = 1 Pa, R = 87 ρ víz = 1, ρ alk = 8 K Stacioner állapot, összenyohatatlan közeg (ρ=áll.), a gravitációs térerősség-vektor nagysága g=1n/. a) Határozza eg a ventilátor által beszívott (így a érőberendezésen átáraló) levegő térfogatáraát! q V =? [ /s] 6 Ø6 14

15 61. PÉLDA A ellékelt ábrán egy elszívórendszer látható, ely egy kör keresztetszetű ( 1) és egy négyzet keresztetszetű (1 1) csatornából áll. Átölő érőpereel kívánjuk érni a térfogatáraot az ábrán látható elrendezés szerint (d=1, átfolyási szá: α=.6, ε=1). Előzetesen a jobboldali négyzetes csőszakaszban Prandtl-csővel érést végzünk, hogy ezáltal egbecsülhessük a érőpere két oldalán várható nyoáskülönbséget. A téglalap keresztetszetű cső 4, egyenlő nagyságú A i keresztetszetének súlypontjában elhelyezett Prandtl-csőhöz kapcsolt ferdecsöves, alkohollal töltött ikroanoéter kitérése rendre h i =1, 19, 14 és 1 (ρ alk =8/ ). /Az elszívórendszerben áraló levegő hőérséklete t lev = C, gázállandója R=87J//K, a sűrűségszáítás szepontjából nyoása állandónak tekinthető: p =1 Pa./ a) Határozza eg az átlagsebességet a négyzet keresztetszetű csőben! v =? [/s] b) Határozza eg az átlagsebességet a kör keresztetszetű csőben? v 1 =? [/s] c) Mekkora lesz a érőperehez csatlakoztatott U-csöves anoéterben a vízoszlop h v kitérése (ρ v =1/ )? Kére, jelölje be az ábrába, hogyan tér ki a víz a anoéterszárakban! 6. PÉLDA A négyzet keresztetszetű légcsatorna egy áteneti szakasszal kör keresztetszetre szűkül. A négyzet keresztetszetű rész 4 egyenlő nagyságú A i részterületének súlypontjaiban Prandtl-csővel nyoást érünk, elyek rendre: p 1-4 = 9, 8, 4, 41 Pa. /Súrlódásentes és összenyohatatlan a közeg, stacioner áralás. A levegő sűrűségének kiszáításnál p =1.1 1 Pa vehető./ g=1n/ t lev =ºC R=87J/( K) ρ víz =1/ a) Mekkora a csatornában áraló levegő V q térfogatáraa? b) A csatorna a négyzet keresztetszetről D=1 átérőjű kör keresztetszetre szűkül. Milyen irányban és ennyire tér ki a víz a B jelű U-csöves anoéterben? 1

16 6. PÉLDA Egy D= átérőjű csőben t hőérsékletű levegő áralik. A csőátérő entén a szabványos ún. 1-pont ódszer szerint határozzuk eg a térfogatáraot egy Prandtl-cső segítségével. Az átérő entén a Prandtl-csővel ért nyoásértékek rendre: Sorszá p din [Pa] p =1,1 1 Pa, t = ºC, R=87 J/(K) a) Határozza eg a csőbeli átlagsebességet! b) Száítsa ki a q v [ /s] térfogatáraot! 64. PÉLDA A D= csőben T lev =K hőérsékletű levegő áralik. A q v térfogatáraot az átfolyó érőpere ( d=1, α=.7, ε=1) nyoáskivezetéseire kapcsolt alkohollal töltött ferdecsöves anoéterrel érjük: h 1 =14. A könyökido előtti és utáni nyoáskülönbség a vízzel töltött U-csöves anoéterről olvasható le: h =14. A csősúrlódás elhanyagolható! p =1.1 1 Pa, R=87J/(K), ρ V = 1, ρ alk = 8 a) Határozza eg a levegő térfogatáraát! ρ alk ρ víz 6. PÉLDA Az ábrán egy U-csöves, alkohollal töltött anoéterre csatlakoztatott Prandtl-cső látható. ρ 8 / alk = ρ lev = 1. / Határozza eg a levegő áralási sebességét! v=? /s 66. PÉLDA Egy érőpere lyukátérője d =. Az átfolyási szá α =. 7. Az összenyohatósági tényező ε = 1. A ért nyoáskülönbség p = 6 N /. Az áraló közeg sűrűsége: ρ = 1. /. 16

17 Határozza eg a térfogatáraot! q V =? [ / s] 17