Tartalomjegyzék. I. Pedagógiai program

Átírás

1 Pedagógiai program

2 Tartalomjegyzék I. Pedagógiai program 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Több napos osztálykirándulások Pedagógiai folyamataink A tanítás-tanulás területei Fejlesztési területek nevelési célok Kulcskompetenciák Az intézmény pedagógusaival szemben megfogalmazott elvárások A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Helyes szokások, napirend kialakítása Korszerű, egészséges táplálkozásra nevelés Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása Mentálhigiéné-lelki egészségtan A program megvalósításának színterei Az egészségfejlesztés iskola feladatai, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás oktatásának célja A képzés során megszerezhető kompetenciák Az elsajátíttatás módszerei Az elsősegélynyújtás tartalma Az elsősegély-nyújtási tematika elsajátításának intézményi lehetőségei A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákokkal való kapcsolattartás formái Az osztályközösség Az iskolai diákönkormányzat Diákkör Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Szülői szervezet

3 Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Külső kapcsolatrendszer A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat hatálya Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Esélyegyenlőségi terv Az intézmény helyi tanterve Intézményünk általános tantervű, gimnáziumi osztályainak óraterve Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (óratöbblet) gimnáziumunkban Választott kerettantervek A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés elvei Óraterv a 9/AJKP évfolyamon Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei A tanulók teljesítményének értékelése Írásbeli feladatok értékelése Szóbeli értékelés: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A mindennapos testnevelés megvalósításának módjai Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja Az egészségnevelés várható eredményei Komplex intézményi mozgásprogram Az iskola környezeti nevelési programja Kiemelt stratégiai céljaink A környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés a tanórákon Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon

4 Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tantárgyi értékelés elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Mellékletek számú melléklet a középszintű érettségi vizsga témakörei Biológia középszintű érettségi témakörök Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei Földrajz középszintű érettségi témakörök Természetföldrajz Idegen nyelv középszintű érettségi témakörök Magyar irodalom középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörök Magyar nyelv középszintű szóbeli érettségi vizsga tételsor Matematika középszintű érettségi témakörök Társadalomismeret szóbeli érettségi vizsga témakörök Testnevelés középszintű szóbeli vizsga témakörei: Történelem középszintű érettségi témakörök Informatika középszintű érettségi szóbeli témakörök számú melléklet Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Környezeti nevelési programunk célkitűzései Alapelvek, jövőkép Konkrét célok A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Kapcsolattartás a környezeti nevelésben Iskolán belüli együttműködés Iskolán kívüli együttműködés Szükséges eszközök, erőforrások Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái Iskolán kívüli kommunikáció formái számú melléklet Az intézmény egészségnevelési programja és elsősegély-nyújtási alapismeretek Az egészségnevelés fő területei Helyes szokások, napirend kialakítása Korszerű, egészséges táplálkozás Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása Mentálhigiéné-lelki egészségtan Betegápolás, kapcsolódó egészségügyi szervek A program megvalósításának szinterei: Egészségfejlesztő személyek és segítő kapcsolatok: A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos képzési terv

5 Az elsősegélynyújtás oktatásának célja A képzés során megszerezhető kompetenciák Az elsajátíttatás módszerei Az elsősegélynyújtás tartalma A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE A KOLLÉGIUMI NEVELÉS A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATA A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE Személyi feltételek, elvárások Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégiumi élet megszervezése A kollégium kapcsolatrendszere A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Pedagógiai felügyelet A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE A kollégiumi nevelés eredményessége Mellékletek melléklet melléklet melléklet

6 1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés célja és tartalma mindig a társadalmi életre való felkészítés. Céljaink meghatározásakor figyelembe kell venni az általános emberi értékeket, a tágabb és szűkebb társadalmi környezetet, a szülők igényeit, a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit. Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ezek az értékek az alábbiak. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az élet tisztelete, védelme. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 6

7 A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. A felsorolt értékeket nevelő-oktató munkánk fókuszába állítva hitünk szerint olyan diákokat bocsáthatunk ki az iskola falai közül, akik - ismerik saját lehetőségeiket, képesek reális célok kitűzésére és elérésére, - kellő jártasságot szereznek az ismeretszerzés módszereiben, képesek önmaguk fejlesztésére, tanulmányainak folytatására, - olyan szaktudást sajátítanak el, amely széles körű, mobilizálható, konvertálható, - készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra, - munkájukban igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, - a világról, hazájuk sorsáról határozott elképzelésük van, ugyanakkor toleránsak, - jó ízléssel gyarapítják tárgyi környezetüket, képesek eligazodni a művészet, a tudományés a kultúra különféle területein, - a család és az iskola szolgálatának köszönhetően kialakítják az alapértékekből eredő erkölcsiségüket, Ezt a magasztos célt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározott tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nagyon fontos feladatunk a tanulás tanítása és a pályaorientáció. A tanulókat meg kell ismertetnünk az eredményes tanulás módszereivel, technikáival. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életük során többszöri pályakorrekcióra kényszerülhetnek. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Az iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárásokat az alábbi táblázat foglalja össze. 7

8 Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. 3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita Több napos osztálykirándulások Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerep jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel: Témakör Érintett tantárgyak más szemléletben Erdők, mezők, vízpartok állat- és növényvilága Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 8

9 Témakör Érintett tantárgyak más szemléletben Tájékozódás a természetben A vidéki élet szépségei Fő az egészség Ismerkedés Magyarország tájegységeivel Magyarország műemlékei A hagyományok és népművészet szerepe életünkben Projektmunka Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Földrajz Biológia-egészségtan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A más szemléletű ismereteknek köszönhető gazdagodás, gyarapodás dokumentálása Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpátmedencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él Pedagógiai folyamataink A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: 9

10 - teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; - minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 10

11 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 11

12 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a 12

13 tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 13

14 Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 14

15 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata 15

16 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság 16

17 egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja indokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés 17

18 kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 18

19 Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése 19

20 változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 20

21 A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: - Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is - Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál - Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása - Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés - Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével - Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás - Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája - Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 21

22 1.1.3 Az intézmény pedagógusaival szemben megfogalmazott elvárások Területek 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Szempontok Módszertani szempontból legyen felkészült, módszertani tudását frissítse! A tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylő tanulóknak megfelelő, változatos módszereket alkalmazzon! Az általa alkalmazott módszerek beválását folyamatosan értékelje! Használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában! 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi, kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Mérje fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát! Alkalmazzon hatékony tanuló-megismerési technikákat! A pedagógiai munka tervezésében, a pedagógiai munkájában jelenjen meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)! Pedagógiai munkája során differenciáljon, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát! Külön terv alapján foglalkozzon a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal! Törekedjen arra, hogy feltárja a rá bízott közösség belső struktúráját! Olyan nevelési, tanulási környezetet alakítson ki, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből érkezett társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is! Jelenjen meg pedagógiai munkájában a közösségfejlesztés (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)! 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumai, tervezési módszerei legyenek nyomon követhetőek, megvalósíthatók, reálisak! A tervezés során érvényesítse a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, határozza meg a pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat! Az éves tervezés elemei feleljenek meg a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak! Tervező munkája során építsen a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire! 22

23 5. A tanulás támogatása Tudatosan és az adott helyzetnek megfelelően válassza meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat! Motiválja a tanulókat! Keltse fel érdeklődésüket, és tartsa fenn figyelmüket, érdeklődésüket! Fejlessze a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét! Alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat! 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat! Változatos, támogató, fejlesztő ellenőrzési és értékelési formákat alkalmazzon! Visszajelzései támogassák a tanulók önértékelésének fejlődését! 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Nyelvhasználata szakmai és nyelvi szempontból igényes legyen (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)! Működjön együtt a tanulókkal az osztályteremben és azon kívül is! Működjön együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban! Működjön együtt más intézmények pedagógusaival! Működjön együtt a szülőkkel! Aktívan vegyen részt az intézményi pedagógiai fejlesztésekben (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)! Reális önismerettel rendelkezzen! Legyen rá jellemző a reflektív szemlélet! Legyen képes önfejlesztésre! Azonosuljon az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával! 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Legyen tájékozott pedagógiai kérdésekben, kövesse a szakmájában megjelenő változásokat! Munkájában, hivatása gyakorlása közben nyilvánuljon meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása! Legyen pontos, megbízható! 23

24 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség kibontakozása célirányos fejlesztőmunka eredménye. A személyiség tevékenységben fejeződik ki, abban fejlődik. A nevelésnek a felnőtt életre kell felkészíteni a gyereket. Az iskolai személyiségfejlesztés fontos feladata kialakítani a gyerekekben egy belső motivációs bázist is. A fejlesztésben sokáig támaszkodhatunk a külső motiválási eljárásokra, de a cél az, hogy gazdag tartalmú, értékes belső motivációs bázist építsünk ki. A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése: Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése: Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése: Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 24

25 A tanulók állampolgári nevelése: Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése: Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése: Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1. Figyelemmel kísérjük a tanuló személyiségfejlődését, figyelünk problémáira. 2. A gyermek családi körülményeit igyekszünk megismerni. 3. Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők törekednek a gyermekek személyiségvonásainak megismerésére, segítenek a problémák megoldásában. Kiemelten foglalkoznak a bűnmegelőzés és a drogprevenció feladataival, valamint a családi és a törvényes és egészséges szexuális életre nevelés feladataival. 4. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk az egyén és a közösség kapcsolatával. Felhasználjuk a közösség személyiségformáló hatását. 5. A pedagógusok együttműködnek a tanulók személyiségformálásában, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatokban. 6. A tanórákon figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait. A tanóra nemcsak a tananyag elsajátításának színtere, hanem a teljes személyiségfejlesztés eszköze is. 7. Az értelem kiművelése terén a megismerési vágy fejlesztésére, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatására törekszünk. 8. A tanulói önértékelést a nevelő munka során rendszeressé igyekszünk tenni. 9. A tanítási órákon, osztályfőnöki órákon tudatosítjuk tanulóinkkal a fogyasztói társadalom problémáit, igyekszünk elsajátíttatni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket. 10. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk olyan iskolán kívüli tevékenységeket szervezni, amelyek színterei lehetnek a tanuló személyiségfejlődésének (pszichológiai tréning, pszichológus és védőnői fogadóórák szervezése, stb.). 25

26 1.3.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Helyes szokások, napirend kialakítása Személyi higiénia, tisztaság: Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj, bőr, körömápolás, fülápolás, fogápolás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, napjában többszöri kézmosás. Az említett tevékenységeken kívül fontos feladat az erre a célra szolgáló helyiségek (vécé, zuhanyzó, mosdó) tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. Munka (tanulás) - pihenés helyes aránya: A gyerekek fő tevékenységformája a tanulás, ezért az órarend összeállításnál és a tanórák felépítésénél figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait és terhelhetőségüket. Az alvásigényük nagy ebben a korban, 8-10 óra, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségük. A pihenésnek két formája van, a passzív és az aktív. A passzív pihenés az alvás, melynek megszervezése körültekintő feladat: időben történjen, nyugodt, csendes helyen, kényelmes fekhelyen. Az aktív pihenés legfontosabb feladata a szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A tanulásnál, ill. a napi tevékenységeknél figyelni kell arra, hogy a használati tárgyak (székek, asztalok, vécécsészék, fekhely) az életkornak és magasságnak megfelelőek legyenek. Egészséges öltözködés: Az öltözködésénél figyelni kell arra, hogy az időjáráshoz alkalmazkodjon, a gyermek komfort érzetének megfeleljen, biztosítsa a bőr szellőzését, mozgásban ne akadályozza, réteges, ízléses, a tevékenységnek megfelelő és az alkalomhoz illő legyen. Fontos a ruhák tárolása: felsőruházat, alsóneműk szortírozása, megfelelő elhelyezése. Ez száraz, tiszta helyen, összehajtogatva, ill. fogason tartva történjen. A ruházat tisztántartásánál fontos a mosás, és a megfelelő hőmérsékletű vasalás, a szennyes ruhák elkülönítése Korszerű, egészséges táplálkozásra nevelés Napi ötszöri étkezés. Változatos, az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás biztosítása. - Megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagbevitel. - Az életkornak megfelelő ételek biztosítása (mennyiség, elkészítési mód, fűszerezés). - A helyes és helytelen táplálkozási szokások ismérvei, összehasonlítása. Táplálék bevitelének módja, útja, felszívódása-felhasználása, ürülése az emberi szervezetben és az ezeket elősegítő tényezők, eljárások ismerete. Természetesen életkorhoz igazodva. Az étkezéssel kapcsolatos szociális környezet biztosítása: - Étkezési időpontok. - Helyszín (étkező, ebédlő, teakonyha, főzőkonyha). - Kiszolgáló feltételek (bútorzat, edények, tányérok, evőeszközök). 26

27 Ezek ismerete, helyes, rendeltetésszerű használatuk, tisztántartásuk és tárolásuk Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása - A mozgás mindennapjaink szerves része. A mozgás, sportolás befolyásolja testi- lelki egyensúlyunkat, hatással van teljesítőképességünkre, örömet okoz és elősegíti a szervezet helyes működését, karbantartását. - A mozgás alapvető emberi tevékenység, mely nem csak hely- és helyzetváltoztatásban nyilvánul meg, hanem kommunikálni, koordinálni is lehet vele, mindig valamiféle cselekvést eredményez. - A mozgás ideg-izom kapcsolatok eredménye, ezeket születésünktől fogva tanuljuk és gyakoroljuk. Ahhoz, hogy mozgásaink az adott körülményeknek megfelelőek és koordináltak legyenek, edzésre, gyakorlásra van szükség. A szemmozgásokat, ceruzafogást, finom motoros tevékenységeket ugyanúgy célszerű gyakorolni, átjáratni, mint a nagy terjedelmű mozgásokat. - A gyermekeknek életkori sajátosságaiknak megfelelően nagy a mozgásigényük. - A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükséges a mozgásigényt is kielégíteni, mely alkalmas a többletenergia levezetéséhez, aktív pihenéshez, kötött figyelem feloldásához, a szervezet megfelelő működéséhez, karbantartásához (keringési, légzési rendszer), tanulási folyamatok elősegítéséhez. - Fontos figyelembe venni mind a tanulásnál, mind a mozgáscselekvések gyakorlásánál a megfelelő oxigénellátottságot, hőmérsékletet, hely méreteit-alkalmasságát. - A helyes testtartás kialakítása érdekében a mozgás mellett figyelni kell az ülésrendre, annak változtatására, a gerinc és a szem terhelése miatt, továbbá a testmagassághoz igazodó székek, asztalok meglétére. - A szabadban, jó levegőn való tartózkodás és az ott végzett mozgás még jobban elősegíti a fent említett alkalmazkodási tényezők megvalósítását, a szervezet ellenálló képességének növelését. - A rendszeresen végzett sporttevékenység tovább emeli a személyiség klimatizáltságát, szocializáltságát, széles körű műveltségét. - Cél: a mozgás, sportolás öntevékenységi igényének kialakítása, mely önmagunk iránti felelősségünk egyik ismérve Mentálhigiéné-lelki egészségtan - A mentalhigiéné mindazon erőfeszítés és igyekezet közös elnevezése, mely az egészséges lelkületű személyiség, az egészséges módon működő intézmények, csoportok kialakítására és fejlesztésére irányul. 27

28 - A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére szolgál. A szűkebb és tágabb szociális környezettel való kapcsolattartás. A felmerülő problémák felismerése, kezelése, ellenőrzése a megfelelő személy által. (Pl. hátrányos helyzet, veszélyeztetett gyermek, adott közösségi hatások). - Magába foglal minden olyan tevékenységet, programot, módszert és törekvést, amelyek révén közvetve vagy közvetlenül csökkenhet a különböző lelki gyökerű problémák kialakulásának kockázata A program megvalósításának színterei - tanórai foglalkozások - tanórán kívüli foglalkozások - sportprogramok, kirándulások - szülői értekezlet - egészségnap - környezetünk tisztaságáért - szemétszedés - sportnapok - a közösségért végzett önkéntes tevékenység 1.4. Az egészségfejlesztés iskola feladatai, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás oktatásának célja Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajba jutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a balesetet szenvedőknek, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a sérült állapotának romlását. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulók legyenek képesek a gyors és szakszerű helyzetfelismerésre, a tájékozódásra. - Gyakorolják és sajátítsák el a gyors és határozott segítséghívás technikáját. - Legyenek tisztában a teendők fontossági sorrendjével, tudjanak megfelelő lélekjelenléttel intézkedést kezdeményezni. - Ismerjék meg és gyakorolják az általános elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket. - Prezentáció és szituációs gyakorlatok alkalmazásával legyenek képesek a hatékony elsősegély nyújtási ismeretek alkalmazására. 28

29 - A tanulók szituációs gyakorlatokon keresztül készségszinten sajátítsák el a sérültek ellátásához, kimentéséhez, a betegek pozícionálásához szükséges eljárásokat. - Tanulják meg és készségszinten tudják alkalmazni a laikus újraélesztést és a defibrillálást, valósághű tréneri eszközökkel, gyakorlatorientált formában A képzés során megszerezhető kompetenciák - Az elsősegély-nyújtói szerep tisztázása, a legfontosabb készségek és tulajdonságok tudatosítása. - A felnőtt újraélesztésének szakszerű kivitelezése. - Segítségnyújtás tudatossága. - Helyzetfelismerő képesség. - Általános és közlekedés-specifikus elsősegély-nyújtási esetek, módszerek ismerete, segítségnyújtás tudatossága. - Az elsősegélynyújtás program segítségével a tanulók megtanulják a képzés során azokat a szükséges lépéseket, mozdulatsorokat, melyeket a mentők megérkezéséig el kell végezni Az elsajátíttatás módszerei - Előadás - Kiscsoportos munka - Prezentáció - Egyéni és társas gyakorlatok - Szituációs gyakorlatok Az elsősegélynyújtás tartalma Általános elsősegélynyújtás - Az elsősegélynyújtás fogalma - Elméleti ismeretek, mentéstörténet - A helyszín szerepe, közlekedési- és iskolai balesetek - Az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök, elsősegélynyújtó felszerelés szakszerű használata - Az orvos, illetőleg az Országos Mentőszolgálat igénybevételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismerete és gyakorlati alkalmazása 29

30 Újraélesztés - Alapfogalmak - Eszméletlen beteg ellátása - Légút-biztosítási eljárások - Az újraélesztés ABC je, a tevékenység algoritmusa - A légzés anatómiája, élettana, korélettana - A keringés anatómiája, élettana, korélettana - Az újraélesztés kimenetelének megítélése - Újraélesztési gyakorlat - Az újraélesztés módja rendkívüli körülmények között - Félautomata defibrillátor használata Sérültellátás - Általános sérültellátás, súlyossági fokozatok, shock és ellátása - A sérült vetkőztetése, pozícionálás, a beteg, sérült fektetése, szállítása, bukósisak levétele - Sérülések formái (mechanikai, kémiai, termikus, radioaktív ártalmak) - Vérzéstípusok, a sebellátás formái (sebfedés, kötéstípusok), vérzéscsillapító eljárások - Mérgezések - Termikus-, és kémiai ártalmak okozta sérülések ellátása - Csont-, és ízületi sérülések, a sérült testrész rögzítése - Kimentés Az elsősegély-nyújtási tematika elsajátításának intézményi lehetőségei a.) Tanítási órán: - Az osztályfőnöki, biológia, fizika és kémia órák tananyagába illesztve a tanmenet részeként. b.) Tanítási órán kívül: - A Móricz-napok keretében lebonyolított program részeként. - Az Arany János Kollégiumi Program bennmaradós hétvégéinek programjaiba illesztve, meghívott szakemberek segítségét igénybe véve. - Tanulmányi versenyeken. 30

31 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok - Az osztályközösségek kialakítása, amelyek felelős vezetője az osztályfőnök, aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. - A kollégiumi csoportvezetők feladata, hogy a rájuk bízott csoportot közösséggé formálják, kialakítsák annak értékrendjét, szemléletét. - Feladatunk, hogy az egyes közösségeken belül olyan értékrendet, szemléletet alakítsunk ki, amelyek elősegítik a tanulók egészséges testi és lelki személyiségfejlődését Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai - A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, ennek keretében az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. - A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében, tehát a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, segítse a tanulók személyiségének fejlődését, járuljon hozzá a gyerekek önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásához. - A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek kiemelkedő színterei az érdeklődési körök, szakkörök, felkészítő foglalkozások, vetélkedők, sportesemények. Ezek a foglalkozások erősítik a közösségi kapcsolatokat, az egymás iránt érzett felelősséget, a versenyszellemet A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai - A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. - Lehetővé kell tennünk a közösségen belül a demokrácia érvényesülését és gyakorlását. - Fontos feladatunk az előítéletek felismerésére való tudatos nevelés, a másság helyes értelmezése, a közös célok érdekében végzett munka elismerése, a pozitív értékrendű csoportok közösségre gyakorolt hatásának kiemelése, az együtt megoldott feladatok örömének megismertetése. - Lehetőséget biztosítunk a demokratikus diák-önkormányzati munkához. Segítjük és felkaroljuk pozitív kezdeményezéseiket. Kikérjük a véleményüket az iskola és a kollégiumi élet egészére vonatkozóan. 31

32 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai - Részt veszünk a települési és térségi rendezvényeken. Ápoljuk kapcsolatainkat más közösségekkel (a térség középiskoláival, testvériskolákkal és kollégiumokkal, általános iskolákkal és a térség különböző közösségeivel). - Lehetőség szerint osztálykirándulásokat szervezünk. A szervezésért az osztályfőnökök a felelősek. Ennek célja a közösségek összekovácsolása, hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése. Az osztálykirándulásokra tanítási időn kívül, hétvégén vagy tanítási szünetben kerül sor. A felmerülő költségeket a tanulók és szüleik állják. - A jelenleg meglévő nemzetközi kapcsolatainkat ápoljuk és törekszünk azok továbbfejlesztésére és újabbak kialakítására. Ezek jó lehetőséget biztosítanak más nemzetek hagyományainak és kultúrájának megismerésére. 1.6.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó, beszámoltató vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 32

33 - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, valamint az általa átvett, megismert és aláírásával elfogadott munkaköri leírásban foglalt tudnivalók. - Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása. - Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési feladataira. - A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein. - Kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, törzslap, bizonyítványok, bizonyítványnyomtatványok. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. - Vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket. - Előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet. - Kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-önkormányzati vezetőségével. - Biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét. - Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal. - A konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére. 33

34 - Előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, szülői értekezletet tart. - Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Részt vesz osztálya minden olyan műsorának előkészítő munkálataiban, amelyek az iskola éves munkatervében foglaltak vagy önként vállalt vagy az igazgató által feladatként meghatározott műsorok. - Minden tanév első hetének osztályfőnöki óráján ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira. - Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését. - Folyamatos figyelmet fordít osztálytermének dekorációjára, a faliújság karbantartására. - A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. - Figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását; a tanuló első megjelenésekor, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket. - A házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst. - Az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit, ha a tanuló bukásra áll. - A konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. - Tájékozódik arról, hogy a tanulók kétes jegy esetén kaptak-e lehetőséget a javításra. - Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért. - Bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat. - Maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. - Bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat. - Az igazgató egyidejű értesítésével és engedélyével órát látogat az osztályban. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 34

35 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség nagy kincs. A szokásosnál is nagyobb felelősséget jelent egy-egy kiemelkedő képességű gyermek nevelése. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas középfokú oktatásnak, főként a gimnáziumi nevelésnek. Tehetséges az a tanuló, aki átlagon felüli képességgel, kreativitással és megfelelő motivációval rendelkezik. A tantervileg előírt tananyag elsajátítása minden tanuló számára kötelező feladat, de korántsem jelent azonos nehézséget. Szép számmal vannak olyan tanulóink, akik a követelményeknek jól megfelelnek, sőt a tananyagon túlmenő érdeklődést is mutatnak. Az a feladatunk, hogy ilyen tanítványainknak a kötelező tanítási órákon kialakított készségek és jártasságok további fejlesztéséhez minél több alkalmat teremtsünk, képességeikhez mért segítséget nyújtsunk. Minden intézményünk rendelkezésére álló eszközt igénybe veszünk ahhoz, hogy tehetséges tanulóink örömüket leljék az iskolai életben. - Alapvető feladat: a tehetség felismerése. Törekszünk arra, hogy az intézménybe kerülés után megismerjük a tanuló személyiségének azokat a pontjait, amelyben az átlagostól eltérő tehetséget mutat. - A szaktanárok, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők és kollégiumi nevelők együttműködve egyeztetik az ilyen tanulók tehetséggondozásának lehetőségeit és formáit. - A gimnáziumban a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok szakköröket szerveznek. A tanulói tehetség kibontakozásának fontos keretei a 11. és 12. évfolyamokon az egyéni érdeklődés alapján önként választott emelt óraszámú foglalkozások. Ezek különösen alkalmasak az órákon szerzett ismeretek bővítésére, és a sikeres továbbtanulás megalapozására. - Az osztály- és csoportbontások megvalósításánál is fegyelembe vesszük az érdeklődési kört, az elért eredményeket és differenciált tanórai munkával törekszünk a tehetségeknek megadni a kibontakozási lehetőséget. - Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges tanuló összemérhesse magát hasonló képességű más tanulókkal. Ennek a megmérettetésnek fő formája a tanulmányi verseny. Feladatunk az, hogy minél több olyan iskolai versenyt szervezzünk, ahol ez megtörténhet. A kiemelkedő tanulóinkat területi, megyei és országos versenyekre nevezzük, és gondoskodunk felkészítésükről. - Ha a tanuló tehetsége olyan területen mutatkozik meg, aminek fejlesztésére nincs lehetőségünk, akkor keresünk olyan külső lehetőséget, amellyel segítjük ezen a téren a kibontakozását. - Elismerjük a tehetséges tanuló és felkészítő tanárának munkáját A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Intézményünk komplex, összetett jellegéből adódóan tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős a lemaradók számára speciális segítség 35

36 nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében is. A felzárkóztatás komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő gimnáziumi osztályoknál a szintre hozás. - Az iskolába történő felvétel után az osztályfőnök törekedjék megismerni a tanulók személyiségét. Ennek lehetőségei: információszerzés a tanulótól, szülőtől. Célszerű megkérdezni az általános iskolai osztályfőnököt, esetenként a családsegítő szolgálatot. - Különösen fontos a kollégiumba kerülő tanulókkal való foglalkozás, hiszen általában a többség először kerül a családtól távol. Meg kell keresni a beilleszkedési nehézség okát, mert ez tanulónként teljesen különböző lehet. - Ha sorozatosan tapasztalunk beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákat, a szülővel együttműködve keressük a megoldást. Krónikus esetekben kérjük a pszichológus, a családsegítő szolgálat vagy más szakember segítségét. - A kollégiumban szükség esetén egyedi bánásmóddal segítünk a tanulóknak. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése után fontos feladat a tantárgyankénti kompenzáló program kialakítása, amely főként a képességek szerinti differenciált oktatásban nyilvánul meg akár egyéni, akár csoportos formában. A tanulási módszerek kialakításában, fejlesztésében nagy szerepe van az osztályfőnöki óráknak. 36

37 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a fiatalok fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök végzik. - A diákok és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, ahová a problémák megoldása érdekében fordulhatnak. - Családlátogatáson vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - A tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése. - A tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a gyermekjóléti szolgálat megkeresése. - Életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása. - Iskolai egészségnevelési program elkészítése. - Különböző előadások, rendezvények szervezése, a továbbképzési lehetőségek kihasználása, a pályaválasztás segítése. - Az igazolatlan hiányzások vonatkozásában együttműködés a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, járási hivatallal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, iskolapszichológussal és a gyermek- és ifjúságvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel. - A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység szorosan összefügg az iskola általános pedagógiai tevékenységével. Fokozottan igényli a gyerekek érdekeinek figyelembe vételét, és bármilyen negatív jelenség észlelésekor közbelépést követel a tanulók érdekében. - Megköveteli a fiatalok jogainak és kötelességeinek a törvényekben kitüntetően a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a közoktatási törvényben foglaltak betartatását, kiemelten és elsődlegesen a tanulók érdekeinek figyelembe vételét. - Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, melynek szükséges mértékben meg kell jelennie pedagógiai programunkban, és melynek megvalósításában az osztályfőnökök tevékenysége kulcsfontosságú. Munkájuk célja a testi, pszichikai, szellemi adottságaiban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, társadalomba való beilleszkedésük segítése, a környezettudatos szemlélet mélyítése. 37

38 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A környezeti helyzetelemzés is azt igazolja, hogy beiskolázási körzetünkben sok a szociálisan hátrányos helyzetű család. Ennek összetett társadalmi okai vannak: a térség földrajzilag hátrányos helyzete, a munkanélküliség, a családok romló anyagi helyzete, stb. Ennek következtében iskolánkba nagyszámú szociálisan hátrányos helyzetű gyermek kerül. Tisztában vagyunk azzal, hogy a problémák megoldása össztársadalmi feladat, de intézményünknek is hozzá kell járulnia ezen feladat megoldásához. Alapvető célunk az, hogy lehetőségeinkhez képest csökkentsük a hátrányos helyzetből adódó hátrányokat. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az osztályfőnök tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyeket intézményünk biztosítani tud a gyermek, tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén. - Törekszünk arra, hogy minden olyan pályázati lehetőséget megragadjunk, aminek forrásai enyhíthetik a tanuló szociális helyzete miatti hátrányát. - Olyan tehetséggondozó csoportokat szervezünk az ily módon hátrányos tanulóknak, amely csoportokban térítésmentes segítséget kapnak hátrányuk leküzdéséhez. - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál az osztályfőnök családlátogatást tehet a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családlátogatás leginkább abban az esetben javasolt, ha a szülővel más formában nem lehetséges a kapcsolattartás Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákokkal való kapcsolattartás formái A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak Az osztályközösség - Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége. Élén az osztályfőnök áll. - Az osztály tanulói maguk közül megválasztják az osztálytitkárt: közösségi munka szervezésére. - Az osztály tanulói maguk közül választanak két küldöttet a diákönkormányzat vezetőségébe az osztály képviseletére. 38

39 Az iskolai diákönkormányzat A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a következő fórumokat működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat. - A tanulók és tanulóközösségek érdekeit képviseli, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységeit segíti. - Érdekvédelmi tevékenységet végezhet, jogsérelem esetén képviseletet biztosít tagjainak. - Kapcsolatot tart más ifjúsági szervezetekkel, diákönkormányzatokkal. - Működésének rendjéről évente felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatot készít. - A diákönkormányzat jogai az Nkt., valamint a Rendelet alapján az alábbiak: Véleményezési jog: A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - az iskolai SzMSz jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SzMSz-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat képviselője részt vehet a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 39

40 Döntési jog: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint - amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. Egyetértési jog: Ha intézményünkben élelmiszer-árusító üzlet nyitására, vagy áruautomata elhelyezésére irányuló kezdeményezés történik, az élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához az igazgató beszerzi a fenntartó, az intézményi szülői szervezet, és az intézményi diákönkormányzat egyetértését. - Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. - A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. - A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. - A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. - A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 40

41 Diákkör Az iskolában a diákok érdeklődésének megfelelően diákkörök működhetnek. Diákkör létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanítási év végéig bármely tanuló, szülő, nevelő. - A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a nevelőtestület dönt. - A diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit az iskola igazgatójával kell egyeztetni. - A diákkört nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért személy vezeti. - A diákkörökbe a tanulóknak tanév elején kell jelentkezniük és a kör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök az igények felmérését követően legkésőbb október hónap első tanítási napján megkezdik működésüket. - A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákköri tanulók nagyobb közösségének számít az adott csoport 50+1 %-a Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola és a szülői ház folyamatos és kiegyensúlyozott kapcsolata alapozza meg intézményünk nevelő-oktató munkájának sikerességét. A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel Szülői szervezet - Az osztály szülői szervezetét az osztályba tartozó gyerekek szülei közül kell választani az első szülői értekezleten. - Az iskolai szülő szervezet tagjait az osztály szülői szervezetekből választják a szülők. - A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbi rendben. - Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten ad tájékoztatást, 41

42 - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek fejlődésének érdekében Szülői értekezlet Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi köznevelés-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. A szülői értekezlet célja továbbá, hogy fóruma legyen a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak, valamint az is, hogy ezeket összegyűjtse és továbbítsa az iskola igazgatójának Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. - A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 42

43 - Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eredményessége megkívánja, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a szülőkkel, és rendszeresen tájékoztassuk őket a gyerek iskolai munkájáról. - A tájékoztatás szóban, a szülővel való találkozás alkalmával történő megbeszélés formájában, a szülői értekezleteken, családlátogatáskor valamint írásban, az ellenőrző könyv útján vagy levélben történik. - A szülők tájékoztatásában részt vesznek a tanulók is azzal, hogy beírják osztályzataikat az ellenőrző könyvbe. A beírást a szaktanárok, a szülők és legalább havonta az osztályfőnök ellenőrzi. - Minden pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban feltüntetni, és a tanuló ellenőrző könyvében minden bejegyzést kézjegyével ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. - Heti fogadóóráján minden pedagógus fogadja a szülőket, de nem zárkózunk el attól sem, hogy a szülő akadályoztatása esetén más időpontban keressen fel bennünket A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Intézményvezetés-tanulóifjúság közötti kapcsolat formái: - részvétel a diákönkormányzat ülésén, - a diákönkormányzat munkájának segítése, támogatása, a diákönkormányzatot patronáló pedagógus közreműködésével, - közvetlen személyes beszélgetések Külső kapcsolatrendszer Oktatásirányítókkal és az irányításban résztvevő intézményekkel való kapcsolat: - Nyíregyházi Tankerületi Központ - Emberi Erőforrások Minisztériuma - Nemzetgazdasági Minisztérium - OFI - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya. 43

44 Iskolákkal való kapcsolat: - járási iskolák, - AJKP részvevő partner intézmények, - AJKP programban résztvevő iskolák. - A kapcsolat elsősorban az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseire és intézményi működésre irányul A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, beszámoltató vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Tanulmányok alatti vizsgákat a Rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében). A vizsgaszabályzat célja, hogy a tanulmányok alatti vizsgák résztvevői, a vizsgán közreműködők ismerjék jogaikat, tisztában legyenek kötelezettségeikkel A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, tehát osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, beszámoltató vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Tanulmányok alatti vizsgákat az iskola a magántanulók, az előrehozott érettségi vizsgát tenni szándékozók, valamint azok számára szervez, akiket a nevelőtestület beszámoltató vizsgára, osztályozó vizsgára, javító vizsgára utasít. Jelen vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület beszámoltató vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: - akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 44

45 Az értékelés rendje A tanulmányok alatti vizsgát teljesítő tanulók tudásának értékelésére, minősítésére a Vizsgaszabályzatnak az érettségi vizsga vizsgatárgyai értékelésére és minősítésére vonatkozó előírásai az irányadók A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgák két részből állnak, írásbeli és szóbeli vizsgarészből. A vizsga lebonyolítása a Vizsgaszabályzatban foglaltak szerint történik. Az írásbeli vizsgarész és a szóbeli vizsgarész követelményei megegyeznek a vizsgatárgynak az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendeletben rögzített, középszintű érettségi vizsga követelményeivel Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló másik köznevelési intézményből történő átvételéről az érintett osztály osztályfőnöke véleményének kikérésével az igazgató dönt A felvételi eljárás különös szabályai Valamennyi jelentkezőnek meg kell írnia a központi matematikai illetve anyanyelvi kompetencia alapú felvételit. Az ún. hozott pontoknál az általános iskolában tanult alábbi tárgyakat vesszük figyelembe a 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi osztályzatok alapján. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv. Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről. A gimnázium eleget tesz a közérdekű hozzáférés követelményének, azaz a felvételi tájékoztatót közzétesszük az iskola honlapján, szülői fórumot szervezünk, s október 31-ig megjelentetjük a közoktatás információs rendszerében is. Az intézmény felvételi szabályzatát, az indítandó osztályok listáját, keretszámokat a tantestület minden évben felülvizsgálja. Az eredmények közzététele a kódok alapján történik. Az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye Ibrány város területén található. Mindezek után sajátos helyzetként, az azonos pontszám esetén figyelembe vesszük, ha a nagyobbik testvér is a gimnázium tanulója Esélyegyenlőségi terv 45

46 Az Ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium és Kollégium Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Cél az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A helyzetelemzésben azonosított problémákból eredően intézményünkben megvalósul a HHH-s gyerekek folyamatos nyomon követése. A nevelőtestület módszertani felkészítésének középpontjában olyan szakmai konferenciák, továbbképzések zajlanak, melyek témája a korszerű oktatási módszerek alkalmazására (drámapedagógiai, projektmódszer, kooperatív tanítási-tanulási technikák). Az intézmény rekonstrukciójára készülő pályázatban a nevelőtestület közreműködött. A kidolgozott programok első eredményeit 3 éves időtávban mérhetjük, erre a feladatra esélyegyenlőségi munkacsoportot állítottunk fel. A 2012/2013. tanévtől csökkent a hiányzások száma, a lemorzsolódás. A 2012/2013. tanévtől két alkalommal a HHH-s tanulókkal kapcsolatos bánásmóddal foglalkozó továbbképzésre került sor. A 2012/2013. tanévtől szakirányú végzettségű pedagógusok alkalmazására került sor (logopédus, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus). A hátránykompenzálás komplex kezelése érdekében horizontális együttműködést alakítottunk ki az egyes szektorok szakemberei között (oktatás-szociális feladatellátás-iskolaegészségügy stb.). Intézményünkön kívüli támogató rendszereket működtetünk a hátránykompenzálás érdekében úgy, hogy együttműködünk civil szervezetekkel. Javulnak a továbbtanulási mutatók. 46

47 2. Az intézmény helyi tanterve A gimnázium évfolyamának kerettanterve a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. számú melléklete alapján készült Intézményünk általános tantervű, gimnáziumi osztályainak óraterve Óraterv évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika 1 1 Informatika/Földrajz érettségi felkészítő 2 Informatika/Földrajz/Mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi felkészítő 2 Technika, életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Kötelezően választott tantárgy 9. évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret heti 1 órában. Szabadon választható tárgyként a művészeti tárgyakból 11. évfolyamon és a 12. évfoyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret heti 2 órában. 47

48 2.2. Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (óratöbblet) gimnáziumunkban Szabadon tervezhető órakeret felhasználása (óratöbblet) gimnáziumunkban Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. I. idegen nyelv (angol, német) II. idegen nyelv (német, angol, olasz) Matematika Magyar nyelv és irodalom +1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Érettségi felkészítő informatika és földrajz tantárgyakból 11. évfolyamon Érettségi felkészítő informatika és földrajz és mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakból 12. évfolyamon Választott kerettantervek Évfolyam Tárgy Választott kerettanterv Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia-egészségtan A változat Fizika A változat Kémia A változat Ének-zene A változat 2.4 A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés elvei Középszintű érettségi vizsgára Magyar nyelv és irodalom, I. idegen nyelv, II. idegen nyelv, Matematika, Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Testnevelés és sport tantárgyakból a tanítási órán készítjük fel tanulóinkat gimnáziumi tanulmányaik idején, évfolyamon. A heti 35 óra rendelkezésre álló órakeretből diákjaink választásuk alapján 11. évfolyamon heti 2 órában, 12. évfolyamon heti 2 órában érettségi felkészítésen vesznek részt informatika és/vagy földrajz és/vagy mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakból. Az emelt és közép szintű érettségire való felkészítést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet ai szerint szervezzük. Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a 48

49 tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során legkésőbb augusztus 31-ig egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Óratervi háló kialakításának elvei az általános tantervű, gimnáziumi osztályban: A tanulók heti kötelező óraszámát 9-12 évfolyamokon (35,36,35,35) a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyai teszik ki, azaz a fenti óraszámokat valamennyi tanulónak teljesítenie kell. Tanulóink tekintettel a jogszabályokra az érettségi vizsgára történő felkészülés szintjéről, magáról az érettségi vizsga szintjéről szabadon döntenek, intézményünk mindkét szintű érettségi vizsgára biztosítja a felkészülést. 49

50 2.5 Óraterv a 9/AJKP évfolyamon Tantárgyak Heti óraszámok 9/AJKP évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5 Matematika 5 Idegen nyelv (angol/német) 3,5 Dráma 3 Testnevelés és sport 5 Patrónusi foglalkozás 2 Természetismeret 3 Szabadon választható tantárgyak Informatika 1,5 Életpálya-építés 1,5 Kötelező óraszám 29,5 2.7 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra. A sportfelszerelést és a rajzeszközöket a szülők szerzik be. 3. A kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt legkésőbb május 20-ig tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanévkezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe. - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. 50

51 - Az iskola arra törekszik, hogy pályázatokból, támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket tanulóink lehető legszélesebb köre ingyenesen használhatja. - A helyi tantervek nem tartalmazhatnak olyan kötelező programokat, amelynek eszköz- és anyaghasználata költségtérítéssel jár. Olyan kötelező program, amelyért bármilyen jogcímen a szülőnek fizetnie kell, csak igazgatói jóváhagyással, szülői szervezettel egyeztetve szervezhető. 2.8 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az emelt és középszintű érettségire való felkészítést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint szervezzük meg. A csoportok szervezésénél irányadó a évi CXC. törvény 6. melléklete. Amennyiben a tantárgyfelosztás lehetővé teszi, a diák választhat az emelt szintű érettségire felkészítő csoportokba való jelentkezéskor a pedagógusok között. 11. évfolyamon a választható óra lehet 2 óra érettségire való felkészítés. 12. évfolyamon a választható óra lehet 3 óra érettségire való felkészítés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás képesség teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). 51

52 A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése. Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során. Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása. Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció, ennek megfelelően szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév eredményességének megállapítása A tanulók teljesítményének értékelése A tanulói ismeretek beszámoltatásának, a teljesítmény értékelésének célja visszajelzést biztosítani a tanár és a tanuló számára a tananyag elsajátításának mértékéről. Az iskolai beszámoltatás formái: szóbeli, illetve írásbeli számonkérés. A szóbeli számonkérés az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek formájában történik. A tanuló tanórai aktivitását is számon kérhetjük és értékelhetjük. Az írásbeli számonkérés az előző tanórákon feldolgozott témakörök írásos ellenőrzése. A témakör nagyságának függvényében lehet röpdolgozat vagy témazáró dolgozat. Az írásbeli és a szóbeli számonkérés alkalmával adott érdemjegy a tantárgyi munkaközösségek által meghatározott súlyú. Az érdemjegyek súlya minden tanévben meghatározásra kerül, a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák azokat. A tanulóknak félévente minimálisan 3 érdemjegynek kell lennie tantárgyanként, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több mint három, félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kell, hogy kapjanak a tanulók. Az érdemjegyeket közölni kell a tanulóval, és azokat a szaktanár naprakészen vezeti az osztályozó naplóban. Az elégtelen írásbeli dolgozatok és feleletek javítására a szaktanár lehetőséget adhat egyéni mérlegelés alapján. A javító dolgozat, illetve felelet minősítésével bővül a tanuló érdemjegyeinek száma. A gimnáziumi felnőttoktatásban a tanulók teljesítményét minden tantárgyból félévenként írásbeli vizsga alapján értékelik. Művészeti ismeretek, informatika, társadalomismeret tantárgyakból előre kiadott, önálló munka is lehet a vizsgafeladat. Ha a tanuló a féléves vizsgákon nem jelenik meg, érdemjegyet nem kap, viszont a tanév végi osztályzat megállapításánál ezt figyelembe kell venni. Félévkor, illetve év végén a tanulók tantárgyanként teljesítményét 1-1 osztályzattal minősítjük. Az osztályzatot az alábbiak alapján állapítjuk meg: - jeles: 4,60-tól - jó: 3,60-4,59 52

53 - közepes: 2,60-3,59 - elégséges: 2,00-2,59 Indokolt esetben, pedagógiai megfontolásból, a tanuló javára ettől el lehet térni. A gimnáziumi felnőttoktatásban az éves osztályzatokat az év végi vizsgák alapján állapítják meg a szaktanárok. Az év végi osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni az évközi féléves vizsgák eredményét is. Az év végi osztályzat határozza meg a magasabb évfolyamra lépést. Az iskolában adható érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat az alábbi tantárgyaknál: tanulásmódszertan, önismeret, projekt és patrónusi foglalkozás. A minősítés formái: jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg. Témazáró dolgozatból naponta 2-nél több nem íratható, az íratás időpontját egy héttel előre közölni kell a tanulóval. A dolgozatokat 3 héten belül ki kell javítani Írásbeli feladatok értékelése Írásbeli felelet (egy anyagrészből), beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból és/vagy kisebb anyagrészből), dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört, de legalább 4 anyagrészt felölelő), a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Az ellenőrzés minden formája folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos viszszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze Szóbeli értékelés: Szóbeli számonkérési formák a következők: - szóbeli feleltetés, - házi feladat, - füzetvezetés ellenőrzése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 53

54 - Az otthoni írásbeli házi feladattal kapcsolatos elvárás az, hogy az írásbeli és szóbeli feladatok segítsék a diákot a számonkérésre való felkészülésben illetőleg fejlesszék a hatékony, önálló tanulás képességét. - A szóbeli és írásbeli házi feladat elkészítésének értékelése, minősítése része lehet a tanórai szóbeli vagy írásbeli számonkérésnek, tehát a házi feladat elkészítése osztályzattal értékelhető, minősíthető A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontás vezérelve, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a csoport vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánk testnevelő tanárai a tanulók fizikai állapotának mérésére a Netfit tesztsort használják. A választott motorikus próbarendszer méri és értékeli a tanulóknál az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést; az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített-és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak a szakorvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmények alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét motorikus próbák alapján értékeljük. Általános vizsgálati szempontok: A vizsgálat előtt a tanulóval ismertetjük a vizsgálat célját, gyakorlati hasznosságát és az elvégzendő feladatot. A vizsgálatot az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük el. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. Minden motorikus próba elvégzése előtt általános és speciális bemelegítést végzünk a tanulókkal. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, melyből a legjobb teljesítmény alapján számítjuk a pontot. 54

55 A mindennapos testnevelés megvalósításának módjai Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében. A testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, ezért az Ibrányi Tanuszodában heti egy alkalommal két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva szervezünk. A mindennapos testnevelés oktatása intézményünkben az alábbi gyakorlat szerint valósul meg: - heti 3 óra testnevelés, 2 óra uszodai testnevelés (úszás) Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit - az életkorral járó biológiai - pszichohigiénes tennivalókat; - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; - a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; - az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram - fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; - az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); - a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság - elérésében; - a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Szomatikus nevelés higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés kondicionálás (testedzés, sport) baleset megelőzésre nevelés 55

56 Pszichohigiénés nevelés önismeretre, önfejlesztésre nevelés fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés környezeti hatások feldolgozására nevelés emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés kedvező társas miliő működtetése kommunikációs nevelés családi életre nevelés az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása szerepfeszültségek felismerése, feloldása a stressz- és feszültségoldás metódusai társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés egészségpropaganda Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. 56

57 Célok Feladatok Kritériumok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása Az egészséges fair play uralta versenyszellem kialakítása Az egészséghez és az egészséges környezethez való igény kialakítása - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. - A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli én-szerep felismerése. - Megtanítani, bizonyítani, hogy alapvető értékünk az egészség. - Kialakítani, hogy az egészség egy soktényezős fogalom. - Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása. - Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofit-mérés). Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. A tanulók: - ismerjék az egészséges táplálkozás aktuális alapelveit; - legyenek igényesek a személyes higiéniát illetően; - ismerjék és alkalmazzák az egészség megóvásának lehetőségeit és alternatíváit; - legyen tudatos stratégiájuk egészségük megőrzésére. 57

58 Célok Feladatok Kritériumok Önismeret, önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása A biztonságos életvezetés elsajátítása prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A természet-iskola tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). - Értékorientáció, személyes példamutatás, azaz a tanári magatartás legyen modell értékű. - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében. - A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra A tanulók: - iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnőttek és társak tisztelete; - ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; - legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit. 58

59 Célok Feladatok Kritériumok szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása. A közösségben az én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. Az egészségtudatos, fizikailag aktív egészségmegőrzésre épülő motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása Komplex intézményi mozgásprogram Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 59

60 Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél korcsolyázás) legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az Ibrányi SE sportegyesülettel alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. 60

61 Kiemelt stratégiai céljaink - Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. - A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. - Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. - Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. - Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. - A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. - A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. - A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. - Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. - A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. - A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. - A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. - A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. - Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése. Módszerek, tanulásszervezési formák: - A tanítási órák klasszikus módszerei - Kooperatív tanulási technikák - Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák - Egyéb foglalkozások - Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok - Tanulmányi versenyek 61

62 Környezeti nevelés a tanórákon Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. Az ember és társadalom műveltségterület tantárgyainak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz, illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja a foglalkozás tematikai jellegétől függően mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban az erdei iskolában, tanulmányi kiránduláson, szakkörön teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. 62

63 Területei: - Tiszta virágos iskoláért program. - Kerületi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok. - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományőrző programok. - Táborok. Cél Feladat Tevékenység Kritérium 1. Környezettudatos ma- Tudatformálás ismere- Papírmerítés. A környezettudatos gon- gatartás elősegítése tekkel, élményekkel. dolkodás alapjainak az elsajátítása. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dol- Cserepes növények gon- Igény kialakítása az esz- gok, jelenségek észlelé- dozása (öntözés, tápolda- tétikus zöld környezetre. se, megfigyelése, vizsgá- tozás, átültetés), lata. az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. A természeti környezet Vízminőség- vizsgálat. A káros környezeti hatá- időbeli, térbeli, működés- Zaj- és levegőszennyezés sok tudatosítása. beli változásainak érzé- mérése az iskola települé- kelése, helyi, térségi, sén. globális szinten. A földrajzi táj és a földraj- A geológiai tanösvények Ismerkedés a környék zi környezet alakulásá- bejárása, a terület botani- természeti kincseivel. nak adott szintű értelme- kai, zoológiai értékeinek zése. megismerése. A környezeti problémák Az erdőlátogatás szabá- A szelektív hulladékgyűj- természettudományos lyainak ismerete. tés gyakorlatosítása. megközelítésű értelme- A veszélyes hulladékok zése. megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és Ok-okozati összefüggé- történések közötti kap- sek felismerése. csolat meglátása. 63

64 Cél Feladat Tevékenység Kritérium A környezet egészsé- A levegőt szennyező for- günkre gyakorolt hatása- rások és a szennyeződés inak ismerete. következményeinek vizsgálata. E számok, élelmiszer Mi van a Colában? élel- Az egészséges táplálko- adalékanyagok megisme- miszerek vizsgálata. zás megalapozása. rése. A természetes és kör- Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát anyagok nyezetbarát anyagok hulladékgyűjtés, veszélyes megismerése. felhasználása. hulladékgyűjtők az iskola Az újrahasznosítás fo- településén. galmának, hasznának ismerete. Az energia és az anyag- Az áram és víztakarékos- Energiatakarékossági takarékosság fontossá- ság lehetőségeinek vizs- ismeretek szerzése. gának ismerete. gálata otthon és az iskolában. Hulladékmentességre Környezetbarát vásárlás. Környezetbarát csoma- törekvő szemlélet kialakí- golási ismeretek. tása. A Zöld Napok, azaz a Megemlékezés a legfonto- A környezetvédelmi na- fontosabb környezet- és sabb Zöld Napokról ha- pok tartalmának jelentő- természetvédelmi jeles gyományos formában (pl. sége. napok ismerete. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). 2. A környezetért felelős Felelős állampolgári sze- Az Alaptörvény környezet A közvetlen környezet egészségorientált repekre való felkészítés. védelméről szóló cikkeinek problémáinak felismeré- életvitel elősegítése Környezetszennyezés értelmezése. se. elhárítása, környezeti Helyi viszonyoknak megfe- problémák felismerése. lelő környezeti probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. Praktikus környezetvé- Zöldköznapi praktikák Háztartási praktikák delmi ismeretek szerzé- megismerése lépésről megismerése. se, a háztartás környe- lépésre. zetbarát működtetése. 64

65 Cél Feladat Tevékenység Kritérium Felelős állampolgári ma- Kerületi és iskolai egész- Az egészségmegőrzés gatartás kialakítása. ség- és sportnapok szer- alapjainak a kialakítása. Tudatos egészségmeg- vezése. őrzési viselkedés. A komplex intézményi A szűrővizsgálatok fon- mozgásprogramban sze- tosságának ismerete. replő feladatok megvalósítása. Állóképesség fejlesztése. Túrák, hétvégi kirándulá- Helyes napirend, életvite- Helyes életviteli szokások sok, erdei iskolák. li szokások megismerése kialakítása. és alkalmazása. Szabad percek, órák felhasználása. A televíziózás káros hatá- Káros környezeti hatások sainak vizsgálata. elkerülésének, kivédésének technikái. Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? 3. Környezettudatos ér- Érzelmi viszonyulások Madáretető, madárkalács A tudatos kisállat- tékrend, ökológiai morál alakítása, képessé tenni készítése, madáretetés védelem kialakítása. kialakítása az egyént a másokkal novembertől február végé- való együttműködésre. ig. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állat- Állatsimogató tartás etikája. Megélhető vagy elkép- Látogatás a Fővárosi Nö- Az állatok életközeli zelhető élethelyzetek vény- és Állatkertben. megismerése. teremtése. Gondolatok befogadásá- Helyzetgyakorlatok, tan- Szerepjátékok által a ra és kifejezésére való órai és tanórán kívüli tevé- különböző élethelyzetek nyitottság és képesség kenységek. Az iskola esz- megismerése. fejlesztése. tétikai képének közös A környezet esztétikai kialakítása. felismerése iránti igény Erdei iskola, osztálykirán- kialakítása. dulás, projektnapok, iskola Az együttes cselekvé- szintű programok közös sekhez szükséges sajá- megvalósítása. 65

66 Cél Feladat Tevékenység Kritérium tos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek. A környezeti nevelés piramisa: értékrend ökológiai morál magatartásmód, életvitel attitűdök, érzelmi vonatkozások ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22. Április 22. Május 10. Szeptember 23. Október 4. A Víz Világnapja A Föld Napja Madarak és Fák Napja Takarítási Világnap Az Állatok Világnapja Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az 66

67 iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van. Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természetközelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a reál projektnapok és az ÖKO-hét keretében. Hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolarádió Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról. 67

68 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tantárgyi értékelés elvei Jeles (5) 4,60-tól Jó (4) 3,60-4,59 Közepes (3) 2,60-3,59 Elégséges (2) 2,00-2,59 Elégtelen (1) 1,99-ig Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek A magatartás értékelésének elvei A magatartást havonta értékelni kell, azt be kell írni ellenőrzőbe, naplóba. Példás Jó - aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi, - aki az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti, - aki a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, - nincs igazolatlan hiányzása, - fegyelmezett, pontos, segítőkész és megbízható. - akivel fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek, - legfeljebb 1 igazolatlan órája van, - aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, - aki a házirendet igyekszik betartani. Változó - aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs pozitív hatással, - akinek viselkedésével szemben gyakran kifogás merül fel, magatartásával zavarja az órai fegyelmet, - akinek osztályfőnöki figyelmeztetése vagy legfeljebb 5 szaktanári figyelmeztetése van, - legfeljebb 10 igazolatlan órája van. 68

69 Rossz - aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát, mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek, - aki a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, veszélyezteti saját és társai testi épségét, - akinek osztályfőnöki megrovása vagy 5-nél több szaktanári figyelmeztetése van A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki. Példás Jó - akinek munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre, - aki többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el, - akinek kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandóan lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő, - akinek házi feladata készen van, felszerelése hiánytalan. - iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, figyel az órán, - aki általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül, - tanulmányi munkája nem mindig tükrözi a képesség és szorgalom összhangját. Változó Hanyag - akinek iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos, - akinek munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt, - szétszórtság jellemzi, ritkán figyel, - aki 1-2 tárgyból bukott. - aki képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan, házi feladatait nem készíti el, - akit érdektelenség, teljes közömbösség jellemez - aki 2-nél több tárgyból bukott. 69

70 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás A tanulók egyéni jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességéhez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó, szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez- és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. Az egyéni jutalmazás formái szaktanári dicséret: - az órán tartott kiemelkedő kiselőadásáért, - az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért, - szertárban és szakkörben végzett munkáért, - kisebb tantárgyi versenyeredményekért. osztályfőnöki dicséret: - az osztályban végzett jó közösségi munkáért: megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák megszervezéséért, - tanulmányi munkáért, igazgató dicséret: - kiemelkedő közösségi tevékenységért, - kiemelkedő egyéni teljesítményért (tanulmányi-, megyei-, országos versenyek, szavalóverseny, ünnepség, sport), - egy osztály kiemelkedő teljesítményéért (ünnepség, az iskoláért végzett közösségi munka), - az iskola jó hírnevének öregbítéséért. nevelőtestületi dicséret: - országos pályázaton elért eredményért vagy iskola hírnevét döntően gazdagító tevékenységért, - példamutató magatartásért, szorgalomért és legalább 5 tantárgyból szaktárgyi dicséretért, - négy (öt) évi kiemelkedő munkáért. Ballagáson és év végén az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb megyei, országos eredményekkel rendelkező tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek. Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre. 70

71 A nevelőtestület dönt az alábbi díj odaítéléséről minden tanév végén. Móricz-plakett Azok a tanulók kapják, akik 4 év átlagában legalább 4,5-es eredményt értek el, vagy akik a 4 év során kimagasló közösségi munkát végeztek. Alberton-díj A közösségek csoportos jutalmazása A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni: Ennek megfelelően jutalomban részesülhet a legjobb tanulmányi eredményt elért osztály, rendezvényeken eredményesen szerepelt csoportok, kiemelkedő sportsikert arató csapatok. Büntetés Ha a tanuló a jogszabályban, az intézmény pedagógiai programjában, házirendjében vagy szervezeti és működési szabályzatában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben a kötelességszegés súlyosságától függően fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés alkalmazásának célja az iskolaközösség védelme és az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása érdekében a tanulók vétkes kötelezettségszegéseinek megelőzése. A fegyelmező intézkedéseket a fokozatosság és az arányosság elve alapján, a megelőzés pedagógiai eszközeként kell alkalmazni. A tanulóval szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések a következők: - szaktanári figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás; - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás; - fegyelmi eljárás lefolytatása. 71

72 Szaktanári figyelmeztetést a foglalkozást tartó pedagógus akkor alkalmazhat, ha a tanuló szándékosan zavarja a foglalkozás rendjét, akadályozza a nevelő-oktató munkát, tanórán étkezik és/vagy folyadékot fogyaszt (kivéve indokolt esetben), a tanuló a szaktanár által előírt felszerelést a tanórára méltányolható ok nélkül nem hozza magával, vagy a tanórán nem használja. Osztályfőnöki figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha a tanuló vétkes kötelességszegése az iskolaközösséget vagy az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását nagyobb mértékben sérti, vagy veszélyezteti, vagy a tanuló kisebb szaktanári figyelmeztetésre okot adó kötelességszegése a tanév folyamán többször megismétlődik. Már az első alkalommal osztályfőnöki figyelmeztetést kell alkalmazni, ha a tanuló 3 órát igazolatlanul mulaszt, illetőleg többszöri öt késés esetén. Osztályfőnöki intés, megrovás akkor alkalmazható, ha a tanuló nagyobb kötelességszegése a tanév folyamán többször megismétlődik, vagy a tanulónak 6 igazolatlan órája van. Igazgatói figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha osztályfőnöki fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény már nem várható, több szaktanárnak is panasza van az adott tanuló munkájával, viselkedésével kapcsolatban, de a kötelességszegés súlyossága fegyelmi eljárás megindítását nem indokolja. Igazgatói intés, megrovás akkor alkalmazható, ha a tanuló kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik, miután emiatt már igazgatói figyelmeztetést kapott. Igazgatói megrovás jár 10 igazolatlan óra esetén. A 10 igazolatlan óra elérésekor az osztályfőnöknek értesítenie kell a lakóhely szerint illetékes jegyzőt. A tanuló rendkívüli, súlyos vagy ismétlődő kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal fegyelmi eljárás alá kell vonni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - a tettleges agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, - a verbális agresszió, rasszista, magyarellenes, antiszemita megnyilvánulások, - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába, iskolai rendezvényre való hozatala, fogyasztása, - a szándékos károkozás, - az iskola nevelői, tanulói és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, - ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Az alkalmazott fegyelmező intézkedéseket be kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynapló megjegyzés rovatába. Igazgatói figyelmeztetés, illetve indokolt esetben osztályfőnöki megrovás esetén ajánlott levélben is kell értesíteni a szülőt. A tanulónak az ellenőrzőt a szülővel 8 napon belül alá kell íratnia, ellenkező esetben az iskola a fegyelmező intézkedés alkalmazásáról a szülőt levélben értesíti. 72

73 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések formáit és a fegyelmi eljárás szabályait az Nkt a szabályozza. A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi bizottság dönt, tekintettel arra, hogy a nevelőtestület e jogkörét tagjaiból választott háromtagú bizottságra ruházta át. 73

74 3. Mellékletek 1.számú melléklet a középszintű érettségi vizsga témakörei Biológia középszintű érettségi témakörök A altételek: 1. Az emberi vér és békavér összehasonlítása 2. Eukarióta egysejtű vizsgálata 3. Keményítő kimutatása jódreakcióval 4. Ízeltlábúak vizsgálata 5. Az emberi bőr vizsgálata 6. Szövetek vizsgálata 7. Légzési gázok 8. Ízület felismerése 9. Bőrelváltozások 10. Mozgásszervi problémák 11. A csírázás vizsgálata 12. A keringési rendszer vizsgálata 13. A szem vizsgálata 14. Növényismeret 15. Növényhatározás 16. Gomba vizsgálata 17. Állatismeret 18. Tápláléklánc 19. Környezetünk ismerete B altételek: 1. A bőr 2. Az ember vázrendszere és egészségtana 3. Az emberi tápcsatorna és egészségtana 4. A dohányzás hatása a szervezetre 5. A gerincoszlop 6. Az ember légző szervrendszere és egészségtana 7. Az ember keringési szervrendszere és egészségtana 8. A szem és egészségtana 9. A hallás és egészségtana 10. Betegségek 11. Az idegrendszer és egészségtana 12. Az ember immunrendszere 13. Az ember hormonális szabályozása 74

75 14. Az ember egyedfejlődése 15. Humángenetika 16. Környezeti problémák 17. A populációk 18. Az állatok viselkedése 19. A talaj 75

76 Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan - optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. Az atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező - gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat 76

77 Földrajz középszintű érettségi témakörök Természetföldrajz 1. A Föld helye a Naprendszerben, mozgásai és következményei 2. A levegő felmelegedése 3. A hideg mérsékelt öv jellemzése 4. A tavak 5. A forró övezet öveinek jellemzése 6. Függőleges övezetesség 7. A hideg övezet 8. Ciklon, anticiklon és időjárási frontok 9. A kőzetlemezek mozgásának okai, típusai és következményei 10. A kőzetek csoportosítása keletkezés szerint 11. Gyűrődés és vetődés 12. Az ősmasszívumok 13. Felszín alatti vizek 14. Ázsia nagy szerkezeti egységei 15. Észak - Amerika általános természeti képe 16. Az Északi - középhegység 17. A Kisalföld és Alpokalja természetföldrajzi jellemzői 18. A légkör szerkezete és összetétele 19. Magyarország éghajlata 20. Hazánk felszíni vizei Társadalmi - gazdasági földrajz 1. A mezőgazdasági termelési típusok 2. Az Európai Unió kialakulása 3. Észak - Európa gazdasági élete 4. Japán gazdasági élete és szerepe a világgazdaságban 5. A világ energiagazdasága 6. Hazánk népesedési folyamatai 7. A centrum és periféria országai 8. Magyarország településföldrajzi jellemzői 9. Transznacionális vállalatok 10. Magyarország közlekedésföldrajza 11. A körgyűrűs város szerkezeti jellemzői 12. Tercier szektor 13. Hazánk idegenforgalma 14. Hazánk szőlő - és gyümölcstermesztése 15. A Föld népességének földrajzi eloszlása és legnagyobb népességkoncentrációi 16. A világnépesség növekedése 17. India gazdasági élete 18. Magyarország energiagazdasága 77

78 19. A légszennyezés és a globális problémák 20. Az országok csoportosítása gazdasági fejlettségük szerint 78

79 Idegen nyelv középszintű érettségi témakörök 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 79

80 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás 6. Életmód Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események 80

81 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés -A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 81

82 Magyar irodalom középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörök Témakör: Életművek Petőfi Sándor tájköltészete Petőfi szerelmi költészete Arany János személyes válság versei Arany János balladaköltészete Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre látomásszerű tájversei Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája Kosztolányi Dezső: Édes Anna József Attila ars poeticája József Attila tájszemlélete Témakör: Portrék Balassi Bálint vitézi versei A felvilágosodás Csokonai Vitéz Mihály költészetében Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey Ferenc történelemszemlélete Vörösmarty Mihály lírája az 1830-as években Mikszáth Kálmán novellisztikája Móricz Zsigmond novellái Móricz Zsigmond parasztábrázolása Weöres Sándor gyermekversei Pilinszky János négysorosai Témakör: Látásmódok Janus Pannonius és a humanizmus Berzsenyi Dániel elégiái Vajda János tájköltészete Jókai Mór: Az arany ember Karinthy Frigyes irodalmi paródiái Juhász Gyula szerelmi költészete Örkény István egypercesei Nemes Nagy Ágnes objektív lírája Témakör: A kortárs irodalomból Kertész Imre: Sorstalanság Parti Nagy Lajos: Grafitnesz Témakör: Világirodalom A homéroszi eposzok 82

83 A kisember" alakja az orosz realizmus irodalmában Gogol: A köpönyeg Kafka: Az átváltozás Thomas Mann: Mario és a varázsló Témakör: Színház- és drámatörténet Az antik tragédia - Szophoklész: Antigoné Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Brecht: Kurázsi mama és gyermekei Témakör: Az irodalom határterületei Irodalmi mű filmi adaptációja: Örkény István: Tóték - Isten hozta, őrnagy úr! Hemingway: Az öreg halász és a tenger, A bordalok és a Pálinkadal Témakör: Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Krúdy Gyula novellái Szabó Lajos költészete Ratkó József költészete 83

84 Magyar nyelv középszintű szóbeli érettségi vizsga tételsor Témakör: Ember és nyelv Jel, jelrendszer, nyelvi jel A beszéd, mint cselekvés, a nyelv és beszéd funkciói. A nyelv, mint jelrendszer Témakör: Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra A nyelvi kommunikáció Témakör: A magyar nyelv története A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése A magyar nyelvtörténet forrásai, a nyelvemlékek A magyar nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelvtörténet korszakai Témakör: Nyelv és társadalom Mai magyar nyelvváltozatok Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre A mai magyar nyelvváltozatok Témakör: A nyelvi szintek A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal A mássalhangzótörvények A szóképzés A morfémák Alá- és mellérendelés a mondatok szintjén A mondat szerkezete és fajtái Témakör: A szöveg Az írásjelek funkciói a szövegalkotásban Szövegtípusok Az önéletrajz 84

85 Témakör: A retorika alapjai Az érvelés fajtái és módszerei A retorika mint a meggyőzés művelete Retorikai eszközök alkalmazása a reklámnyelvben A manipuláció Témakör: Stílus és jelentés A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés alapján A társalgási stílus ismérvei, minősége A tudományos stílus Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke A képszerűség stíluseszközei Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban 85

86 Matematika középszintű érettségi témakörök 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK Halmazok megadásának módjai Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges, végtelen halmazok, komplementer halmaz Halmazműveletek: unió, metszet, különbség Ponthalmazok ábrázolása koordináta-rendszerben Véges halmazok elemeinek száma MATEMATIKAI LOGIKA A kijelentés fogalma Logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia Minden", van olyan" kvantorok Szükséges", elégséges", és szükséges és elégséges" feltételek KOMBINTORIKA Permutáció, variáció, kombináció (ismétlés nélküli, ill. ismétléses) 1.4. GRÁFOK Egyszerűbb szituációk megoldása gráfok segítségével. 2. SZÁMELMÉLET, ALGEBRA 2.1. ALAPMŰVELETEK (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleti azonosságai, számolás fejben, írásban és zsebszámológéppel OSZTHATÓSÁG Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma Prímtényezős felbontás. A számelmélet alaptétele. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös fogalma és kiszámítása, alkalmazása szöveges és gyakorlati feladatokban Relatív prímek fogalma. A 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályok Számrendszerek. Számok átírása 10-es számrendszerből 2-esbe, és viszont SZÁMHALMAZOK N, Z, Q,, Q*, R halmazok fogalma. A valós számok és a számegyenes kapcsolata ABSZOLÚTÉRTÉK, NORMÁLALAK Számok abszolútértékének fogalma Számok normálalakja HATVÁNY, GYÖK, LOGARITMUS Hatványozás fogalma pozitív egész, 0, negatív egész, valamint törtkitevő esetén. A hatványozás azonosságai Az n-edik gyök fogalma. A négyzetgyökvonás azonosságai A logaritmus fogalma, azonosságai. 86

87 2.6. ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK Polinom fokszáma, fokszám szerint rendezett alakja Nevezetes szorzatok zárójelfelbontásban és szorzattá alakításban: (a+b) 2 ; (a-b) 2 ; (a+b) 3 ; (ab) 3 ; a 2 -b EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS EGYENLETEK, EGYENLETRENDSZEREK, EGYENLŐTLENSÉGEK Alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. Egyenletmegoldási módszerek: mérlegelv, grafikus módszer, új ismeretlen bevezetése stb. Kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási módszerei. A másodfokú egyenlet általános alakja, diszkrimináns fogalma, megoldóképlet, gyöktényezős alak. Négyzetgyökös egyenletek Abszolútértékes egyenletek. Exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek Középértékek Két pozitív szám számtani és mértani közepe, kapcsolatuk. 3. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 3.1. FÜGGVÉNYEK A függvény fogalma. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, szigorúan monoton növekedés, csökkenés fogalma Elsőfokú, másodfokú, abszolútérték-, négyzetgyökfüggvény, lineáris törtfüggvény, trigonometrikus, exponenciális és logaritmikus függvények ábrázolása és jellemzése Függvények ábrázolása függvénytranszformációkkal SOROZATOK Számsorozat fogalma Számtani és mértani sorozat fogalma. 4. GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA 4.1. GEOMETRIAI FOGALMAK Szög fogalma, szögfajták, nevezetes szögpárok. Térelemek távolsága, szöge Kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, pont körüli forgatás fogalma, tulajdonságai. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Alakzatok tengelyes, középpontos szimmetriája és forgásszimmetriája Hasonlósági transzformációk A háromszögek hasonlóságának alapesetei Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya ALAKZATOK Síkbeli alakzatok Háromszögek Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint Háromszög-egyenlőtlenség, belső, külső szögek összege, összefüggés a szögek és oldalak között. 87

88 Speciális háromszögek (egyenlő szárú, szabályos) fogalma és tulajdonságai Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek fogalma, rájuk vonatkozó tételek (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, beírt kör) Pitagorasz-tétel és megfordítása Magasság- és befogótétel Négyszögek Speciális négyszögfajták (trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet) fogalma, tulajdonságaik Négyszögek belső és külső szögeinek összege Sokszögek Konvex sokszögek átlóinak száma, belső és külső szögeinek összege Szabályos sokszög fogalma Kör A kör és részei (körcikk, körszelet) Szögek mérése fokban és radiánban Középponti szög kapcsolata a hozzá tartozó körív hosszával, valamint a hozzá tartozó körcikk területével Thalész-tétel és megfordítása Térbeli alakzatok Téglatest, kocka, hasáb, forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete. 4.4.VEKTOROK Vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor Vektorok összege, különbsége, vektor szorzása számmal Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai Vektor koordinátái, vektor 90 -os elforgatottjának koordinátái, vektorok összeadása, kivonása, számmal való szorzása, skaláris szorzása koordináta-rendszerben TRIGONOMETRIA Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben. Szögfüggvények általános definíciója Szögfüggvények közötti összefüggések (pótszögek szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés stb.) Nevezetes szögek (30, 45, 60 ) szögfüggvényei. Szinusz- és koszinusztétel kimondása és alkalmazása KOORDINÁTAGEOMETRIA Pontok, vektorok Vektor koordinátái, abszolútértéke Két pont távolsága, szakasz felezőpontjának felírása, alkalmazása Háromszög súlypontjának koordinátái Egyenes Egyenes egyenletének felírása különböző adatokból Egyenesek metszéspontjának számítása Egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételei. 88

89 Kör Adott középpontú, sugarú körök egyenletének felírása KERÜLET, TERÜLET Kerület, terület szemléletes fogalma Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból. (min. 2 módszer) Nevezetes négyszögek területének számítása Szabályos sokszögek kerületének, területének számítása Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe FELSZÍN, TÉRFOGAT Felszín, térfogat szemléletes fogalma Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 5. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA 5.1. STATISZTIKA Kördiagram, oszlopdiagram készítése, értelmezése. Átlag, medián, módusz fogalma VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Klasszikus valószínűség. Visszatevéses mintavétel 89

90 Társadalomismeret szóbeli érettségi vizsga témakörök I. Témakör: A társadalmi szabályok 1. Téma: A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése 2. Téma: Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem a fogalmak jelentése, jellemzői, viszonyuk egymáshoz. II. Témakör: Jogi alapismeretek 3. Téma: Alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái. A felelősség fogalma. 4. Téma: Jogsérelem, jogorvoslat, a büntetés Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni. Néhány alapvető iratminta ismerete. III. Témakör: Állampolgári ismeretek 5. A Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései. A legjelentősebb nemzetközi szervezetek. IV. Témakör: A család és a felnőtté válás 8. Téma: A család fogalma és szerepe napjainkban, családtípusok jellemzői 9. Téma: A fiatalkori deviancia különböző formái V. Témakör: Kultúra és közösség 10. Téma: Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülése 11. Téma:. A Magyarországon élő történelmi nemzetiségek és etnikai kisebbségek számaránya, földrajzi elhelyezkedése, jellemzői. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága 90

91 VI.. Témakör: A társadalmi viszonyok 12. Téma: Demográfiai változások Magyarországon. A várható életkor, és a születésszám változásának jellemzői és társadalmi következményei 13. Téma: A szegénység mutatói, jellemzői, egyéni és társadalmi következményei 14. Téma: A földrajzi társadalmi rétegződés Magyarországon (Város és falu). JELENISMERET VII. Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend 15. Téma: A tudományos- technikai fejlődés hatása a társadalomra. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. A tudás fogalmának változásai. VIII. Témakör: Kultúra és globalizáció 16. Téma: A kultúra és a globalizáció kapcsolata, előnyei és hátrányai 17. Téma: Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón IX. Témakör A életmód átalakulása 18. Téma: A pályaválasztás és a munkába lépés lehetőségei, teendők a mai Magyarországon 19. Téma: A fogyasztói társadalom X. Témakör: A növekedés határai 20. Téma: A gazdasági növekedés és a környezetkárosítás összefüggései, a károkozás leküzdésének módjai. A fenntartható fejlődés mint gazdasági, társadalmi, politikai cél. 91

92 Pszichológiai alapismeretek 1. A test és a lélek, az emberi én és a tudat.a lelki jelenségek és vizsgálatuk. A személyiségvonások öröklött és tanult alapjai. Normális és megváltozott tudatállapotok. 2. A kognitív funkciók Az érzékelés és észlelés főbb sajátosságai A legfontosabb megismerő funkciók jellemzői Az értelmi fejlődés menete A tanulás alapvető jelenségei, fajtái 3. A beszéd és a kommunikáció A verbális és nonverbális kommunikáció fajtái, szerepük A tömegkommunikáció sajátosságai 4. A motiváció, az érzelmek és az akarat 5. A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek A szocializáció közegei A család szerepe a szocializációban A kortársak, a társadalom szerepe a szocializációban 6. Lelki egészség és betegség 17. A társadalmi normák elsajátítása és az azoktól való elhajlások 18. A tömegek lélektanának jellemzői 19. A normalitás, a lelki egészség jellemzői 20. A lelki problémákkal való megküzdés lehetőségei 92

93 Testnevelés középszintű szóbeli vizsga témakörei: 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályamé- 93

94 retek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. 94

95 Történelem középszintű érettségi témakörök 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlámvallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 95

96 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései: A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchiafelbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 194-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás 96

97 A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A harmadik világ" Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák,a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások 97

98 Informatika középszintű érettségi szóbeli témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő. Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre. Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során. Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, bizton sági kérdések. A számítógépet és az információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az információ tárolásában. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány hírhedt" vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis.) 98

99 Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai. Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem). 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága - minőségi problémák, korlátok. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. A digitalizálás eszközei. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, kép pont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási lehetőségei. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, 99

100 CDR, CDRW és DVD lemezek). A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása). A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők). 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja. Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása. A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései. Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, nyilvántartási módszerek. A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.). A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyv-tárváltás. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rend-szerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az állományok fizikai tárolásának szervezése. Az elérési útvonal megadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata). A parancsok paraméterezett futtatása. A kapcsolók és a paraméterek szerepe, néhány példa használatukra. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása. 100

101 Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező). A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése. 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem). Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése. Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése). A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése. Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és fel- töltése az internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása, böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők). Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas kereső-rendszerek ismerete, használata információkeresésre. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között. 9. Könyvtárhasználat 101

102 9.1. Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában. A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése. A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer. A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása. A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere. Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak be-mutatása. Hasonlóságok és különbségek. A Neumann János Digitális Könyvtár, valamint a MEK szerkezetének ismertetése. Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben. A keresés algoritmusa. Az egy- és többlépcsős keresés Dokumentumtípusok Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete, amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás, hieroglifák, papirusztekercsek, pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma. A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése. A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az információszerzés folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez, CD, DVD). A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben Tájékoztató eszközök A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint. A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében. Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai). 102

103 A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai. A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. A rendszó és az utalócédula fogalma. Főbb katalógustípusok elrendezési elvei. A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében. A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA). 103

104 2. számú melléklet Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai A környezeti nevelés szempontjából különösen fontosnak tartjuk, hogy kimunkáljuk azokat a fejlesztési eljárásokat és munkafolyamatokat, amelyek biztosíthatják munkánk áttekinthetőségét, színvonalát és teret nyitnak fejlesztéséhez is. Célunk, hogy elérjük azt, hogy ez az európai normák szerint is hangsúlyos pedagógiai terület szervesen illeszkedjék intézményünk nevelő-oktató munkájához, szervezetéhez. Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő illetve élettelen környezettel. - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére, - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Környezeti nevelési programunk célkitűzései Rendszerszemléletre nevelés: tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni a valós élettel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása: melynek során tanulóinkban ki kell fejlesztenünk azt a képességet, hogy a problémákra válaszokat is keressenek. Az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése: fontos dolognak tartjuk, hogy tanulóink ne csak az egyes környezeti problémákat ismerjék fel, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. 104

105 A létminőséghez szükséges értékek megmutatása: környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünk egyik alapvető meghatározója, ezért meg kell értetnünk a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása: vagyis közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése: az embernek együtt kell működnie a természettel és nem uralkodnia felette. Fel kell fedeztetnünk, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; 105

106 - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Konkrét célok Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; - a város és a megye nevezetességeinek feltérképezése; - az iskola hírességeinek élete kutatás; - drog-prevenciós programok; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon. 106

107 A környezeti nevelés színterei iskolánkban A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A képzés során (9-14. évfolyamig) tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink: - életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé; - a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése; - a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése; - az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban; - megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek; - legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan; - ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba; - tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait; - a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát; - kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot; - szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit; - legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás, - képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére; - a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra; - ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat; - törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására; - környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása. 107

108 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Magyar nyelv és irodalom Az emberi gondolkodásmód, viselkedés alakításában elengedhetetlenül fontos, hogy a magyartanítás az érzelmi fejlesztés színtere legyen. Az ember és a természet kapcsolatát olyan irodalmi műveken keresztül mutassa be, amelyek erősítik a természet és a környezet értékeihez való kötődést, a harmonikus kapcsolatok fejlődését. Az irodalmi alkotások tudatos értelmezése a környezethez való viszonyulás szempontjából történjen. A tanár tudatosan válasszon olyan szövegeket (cikkértelmezéshez, nyelvi gyakorláshoz), amelyek az ember és a környezet kapcsolatát világítják meg. A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére; A tanulókban: - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet, - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A történelem tantárgy elemezze az embernek a fejlődéstörténete során a természetre gyakorolt átalakító hatását, s ennek következményeit, viszonyrendszerét. Mutassa be az egyes történelmi korokban az ember és környezete viszonyának alakulását, a földrajzi környezet hatását egy térség fejlődésére, a környezet ember alkotta értékeit és a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeket. Ismertesse meg a helyi történelmi értékeket, neveljen a hagyományok tiszteletére. A természeti népek példáját bemutatva keressünk megoldásokat a jövőre nézve. Az egész világot érintő, globális problémákban hangsúlyozza az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait. A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; 108

109 - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv Rendkívül alkalmas arra, hogy a jól megválasztott szövegekkel a természet szeretetére neveljen, felvessen környezeti problémákat. Helyzetéből adódóan más népek ilyen irányú tevékenységeivel és szervezeteivel megismertet, fejleszti a nemzetközi felelősséget. A nyelvi kommunikáció fejlesztése során lehetőség van arra, hogy a környezetvédelmi problémákra a tanulók önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában keressék a választ. Ez alkalmas az állampolgári felelősségtudat növelésére is. A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok - környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy számítási feladatokkal más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstráljon. A statisztikai módszerek alkalmazásával lehetőséget ad a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére. A táblázatok grafikonok készítésével és elemzésével fejlessze a logikus gondolkodást, a szintetizáló és lényegkiemelő képességet, rendszerben való gondolkodást. Figyeltessük meg tanulóinkkal az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. Gyűjtessünk adatokat környezetünkről. Alakítsunk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Használjunk a valóságból kiinduló példákat, s ezek eredményeit elemezzük, vonjuk le a tapasztalatokat. (pl. statisztikák készítése, értékelése; táblázat és grafikonkészítés, átlagszámítás, gazdálkodás a családban, mérések, becslések terepen) A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; 109

110 - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és - feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika Alkalmas arra, hogy megadja a környezeti változások fizikai magyarázatát. Megismerteti az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, ezek kibocsátásának csökkentésére nevel. Felismerteti a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Értelmezi a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában keresi a megoldásokat a globális környezeti válságokra. A természeti ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá nevel. A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) - egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. 110

111 Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, - alakítsanak ki ökológiai szemléletmódot. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Testnevelés Tudatosítsa a diákokban az egészség és a környezet komplexitását. A testnevelés és a sport az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében rengeteg alkalmat ad. A szabadtéri foglalkozások sokszínűsége szintén lehetőségeket és feladatokat biztosít a környezetszennyezettség problémáinak egészségügyi veszélyeire is utalva. Lehetőségek szerint természetes anyagokból készült eszközöket, tornaszereket használjunk. A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; 111

112 - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását. Ének-zene A tanítási órán lehetőség nyílik arra, hogy a helyi népdalokat, népi játékokat, hangszereket, táncformákat, népzenei motívumokat tanulóink megismerjék. Felkutassák a zenei irányzatok kulturális hátterét, feldolgozzák a természet hangjait, ritmusait, motívumait. A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika Alakítsuk ki tanulóinkban azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek. Úgy kell ezek között az értékek között élnünk, hogy a lehető legkevesebb károsodás történjen amellett, hogy azért boldog, teljes életet tudjunk élni, s majdan utódainknak is megfelelő életteret hagyjunk. Fontos a személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, valamint a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. Filozófia Értessük meg tanulóinkkal, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzá. Meg kell előbb ismerni törvényszerűségeit és csak azok által adott lehetőségeken belül változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. 112

113 A tanulók - értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása; - lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természetfeletti uralomra jutása; - érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak manipulált fogyasztása ; - fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; - legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban; - értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk; - legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Szakképzés A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az - egészségkárosodás megelőzésére; 113

114 - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit, - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.); - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Kollégium A tanulók - ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; - ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; - tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; - legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani; A tanulókban - alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép; - fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kulturált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban; - alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták 114

115 elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. IX. évfolyam Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket. X. évfolyam Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül. XI. évfolyam A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre. XII. évfolyam Intézmények, civil szervezetek Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását: - a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az - önkormányzathoz; - városunk civil szervezeteinek megismertetése; 115

116 - megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások - terepi: tábor, tanulmányi kirándulás, akadályverseny, városismereti játék. - játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, stimulációs, drámajáték. - kézműves foglalkozások: főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. - akciók: vetélkedők, pályázatok, kiállítás rendezése, kérdőív, iskolarádió működtetése. - látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park. - versenyek - szakkör - iskolazöldítés - Móricz Napok Erdei iskola program: A program célja, a diákok évfolyamig erdei iskolai programon vegyenek részt. A terepi környezeti nevelés feltételrendszerének fejlesztésével elősegíthetjük az értékrend, gondolkodásmód, életvitel, viselkedés kialakítását. Lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek felfedezzék és megértsék a természet, a közösség és az egyén kapcsolatait, összefüggéseit, ezáltal kialakuljanak azok a készségek, képességek, amelyek elősegítik a környezeti problémák megoldását, illetve elkerülését. Intézményünk rendelkezésére áll e célból a Tiszaparti üdülő illetve az ibrányi Vadászház. Lehetőségek kollégiumban: - pályaválasztási nap, - tanulás-módszertani foglalkozás szervezése, - helyi rendezvények (csoportmunkával), - kollégiumi hagyományos rendezvények, - csoportfoglalkozások, - bennmaradós hétvégék programja, - kirándulások, - saját szoba és a kollégium helyiségeinek rendben tartása és megóvása, - kollégium udvarának ápolása, - környezetvédelmi szabadidős tevékenységek, - pályaorientációs előadások. 116

117 Kapcsolattartás a környezeti nevelésben A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, a munkaközösségek együttműködésére van szükség. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. 117

118 Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Szükséges eszközök, erőforrások Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára sem nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. 118

119 Kommunikáció A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjon tájékozódni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - e- mail-ben történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; Csak akkor lehetünk elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésére, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudatos pozitív szemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását! 119

120 3. számú melléklet Az intézmény egészségnevelési programja és elsősegély-nyújtási alapismeretek Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetősségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Célja az egészség megőrzésére, illetve visszaszerzésére, a betegségmentes életévek kiterjesztésére, az egészségkárosító életmódelemek kiküszöbölésére irányuló magatartás kialakítása. Az iskolai egészségnevelés azonban nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és gyerekek életminősége, jóléte érdekében. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében meg kell tanítanunk diákjainkat a helyes életviteli szokásokra, ezért ez egyben erkölcsi nevelés is. Legfőbb érték az ember, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősségtudatot. Az egészségkulturáltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink még általában egészségesek, vagy egészségromlásuk visszafordítható, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll. 120

121 Az egészségnevelés fő területei Helyes szokások, napirend kialakítása Személyi higiéné, tisztaság: Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj, bőr, körömápolás, fülápolás, fogápolás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, napjában többszöri kézmosás. Az említett tevékenységeken kívül fontos feladat az erre a célra szolgáló helyiségek (vécé, zuhanyzó, mosdó) tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. Munka (tanulás) - pihenés helyes aránya: A gyerekek fő tevékenységformája a tanulás, ezért az órarend összeállításnál és a tanórák felépítésénél figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait és terhelhetőségüket. Az alvásigényük nagy ebben a korban, 8-10 óra, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségük. A pihenésnek két formája van, a passzív és az aktív. A passzív pihenés az alvás, melynek megszervezése körültekintő feladat: időben történjen, nyugodt, csendes helyen, kényelmes fekhelyen. Az aktív pihenés legfontosabb feladata a szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A tanulásnál, ill. a napi tevékenységeknél figyelni kell arra, hogy a használati tárgyak (székek, asztalok, vécécsészék, fekhely) az életkornak és magasságnak megfelelőek legyenek. Egészséges öltözködés: Az öltözködésénél figyelni kell arra, hogy az időjáráshoz alkalmazkodjon, a gyermek komfort érzetének megfeleljen, biztosítsa a bőr szellőzését, mozgásban ne akadályozza, réteges, ízléses, a tevékenységnek megfelelő és az alkalomhoz illő legyen. Fontos a ruhák tárolása: felsőruházat, alsóneműk szortírozása, megfelelő elhelyezése. Ez száraz, tiszta helyen, összehajtogatva, ill. fogason tartva történjen. A ruházat tisztántartásánál fontos a mosás, és a megfelelő hőmérsékletű vasalás, a szennyes ruhák elkülönítése. Korszerű, egészséges táplálkozás Napi ötszöri étkezés. Változatos, az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás biztosítása. Megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagbevitel. Az életkornak megfelelő ételek biztosítása (mennyiség, elkészítési mód, fűszerezés). A helyes és helytelen táplálkozási szokások ismérvei, összehasonlítása. Táplálék bevitelének módja, útja, felszívódása-felhasználása, ürülése az emberi szervezetben és az ezeket elősegítő tényezők, eljárások ismerete. Természetesen életkorhoz igazodva. Az étkezéssel kapcsolatos szociális környezet biztosítása: - Étkezési időpontok. - Helyszín (étkező, ebédlő, teakonyha, főzőkonyha). - Kiszolgáló feltételek (bútorzat, edények, tányérok, evőeszközök). 121

122 Ezek ismerete, helyes, rendeltetésszerű használatuk, tisztántartásuk és tárolásuk. A nevelőtestület mellett a konyhai dolgozók és az élelmezésvezető együttes feladata a gyerekek ez irányú nevelésének gyakorlata. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása A mozgás mindennapjaink szerves része. A mozgás, sportolás befolyásolja testi- lelki egyensúlyunkat, hatással van teljesítőképességünkre, örömet okoz és elősegíti a szervezet helyes működését, karbantartását. A mozgás alapvető emberi tevékenység, mely nem csak hely- és helyzetváltoztatásban nyilvánul meg, hanem kommunikálni, koordinálni is lehet vele, mindig valamiféle cselekvést eredményez. A mozgás ideg-izom kapcsolatok eredménye, ezeket születésünktől fogva tanuljuk és gyakoroljuk. Ahhoz, hogy mozgásaink az adott körülményeknek megfelelőek és koordináltak legyenek, edzésre, gyakorlásra van szükség. A szemmozgásokat, ceruzafogást, finom motoros tevékenységeket ugyanúgy célszerű gyakorolni, átjáratni, mint a nagy terjedelmű mozgásokat. A gyermekeknek életkori sajátosságaiknak megfelelően nagy a mozgásigényük. A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükséges a mozgásigényt is kielégíteni, mely alkalmas a többletenergia levezetéséhez, aktív pihenéshez, kötött figyelem feloldásához, a szervezet megfelelő működéséhez, karbantartásához (keringési, légzési rendszer), tanulási folyamatok elősegítéséhez. Fontos figyelembe venni mind a tanulásnál, mind a mozgáscselekvések gyakorlásánál a megfelelő oxigénellátottságot, hőmérsékletet, hely méreteit-alkalmasságát. A helyes testtartás kialakítása érdekében a mozgás mellett figyelni kell az ülésrendre, annak változtatására, a gerinc és a szem terhelése miatt, továbbá a testmagassághoz igazodó székek, asztalok meglétére. A szabadban, jó levegőn való tartózkodás és az ott végzett mozgás még jobban elősegíti a fent említett alkalmazkodási tényezők megvalósítását, a szervezet ellenálló képességének növelését. A rendszeresen végzett sporttevékenység tovább emeli a személyiség klimatizáltságát, szocializáltságát, széles körű műveltségét. Cél: a mozgás, sportolás öntevékenységi igényének kialakítása, mely önmagunk iránti felelősségünk egyik ismérve. Mentálhigiéné-lelki egészségtan A mentálhigiéné mindazon erőfeszítés és igyekezet közös elnevezése, mely az egészséges lelkületű személyiség, az egészséges módon működő intézmények, csoportok kialakítására és fejlesztésére irányul. 122

123 A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére szolgál. A szűkebb és tágabb szociális környezettel való kapcsolattartás. A felmerülő problémák felismerése, kezelése, ellenőrzése a megfelelő személy által. (Pl. hátrányos helyzet, veszélyeztetett gyermek, adott közösségi hatások). Magába foglal minden olyan tevékenységet, programot, módszert és törekvést, amelyek révén közvetve vagy közvetlenül csökkenhet a különböző lelki gyökerű problémák kialakulásának kockázata. Betegápolás, kapcsolódó egészségügyi szervek Betegápolás: A már meglévő betegségeknek és hatásainak feltartóztatása, vagy lassítása, korai kórmegállapítással és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozva, ill. az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza. Pl. hatékony rehabilitáció segítségével. Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat, balesetvédelem oktatásának fontossága. Egészségügyi szervek: iskolaorvos, védőnői szolgálat, iskolafogászat, ÁNTSZ A program megvalósításának szinterei: - tanórai foglalkozások - tanórán kívüli foglalkozások - sportprogramok, kirándulások - szülői értekezlet - egészségnap - Környezetünk tisztaságáért, szemétszedés - Sportnapok - a közösségért végzett önkéntes tevékenység Egészségfejlesztő személyek és segítő kapcsolatok: Segítő kapcsolatok csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. 123

124 A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésre, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők-család A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. Szülői szervezet: A szülői szervezet hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülői szervezetet, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, védőnő: Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladatuk a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. Adott esetben a tanulókat elsősegélyben részesítik. Előadásokat szerveznek. Közreműködhetnek a közegészségügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi, balesetvédelmi feladatok ellátásában. Iskolapszichológus: A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani. Az ÁNTSZ megyei intézményeinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények szervezetek: Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 124

125 Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában; jogi, gyermeké és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását! 125

126 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos képzési terv Az elsősegélynyújtás oktatásának célja Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajba jutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a balesetet szenvedőknek, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a sérült állapotának romlását. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulók legyenek képesek a gyors és szakszerű helyzetfelismerésre, a tájékozódásra. - Gyakorolják és sajátítsák el a gyors és határozott segítséghívás technikáját. - Legyenek tisztában a teendők fontossági sorrendjével, tudjanak megfelelő lélekjelenléttel intézkedést kezdeményezni. - Ismerjék meg és gyakorolják az általános elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket. - Prezentáció és szituációs gyakorlatok alkalmazásával legyenek képesek a hatékony elsősegélynyújtási ismeretek alkalmazására. - A tanulók szituációs gyakorlatokon keresztül készségszinten sajátítsák el a sérültek ellátásához, kimentéséhez, a betegek pozícionálásához szükséges eljárásokat. - Tanulják meg és készségszinten tudják alkalmazni a laikus újraélesztést és a defibrillálást, valósághű tréneri eszközökkel, gyakorlatorientált formában. A képzés során megszerezhető kompetenciák - Az elsősegélynyújtói szerep tisztázása, a legfontosabb készségek és tulajdonságok tudatosítása. - A felnőtt újraélesztésének szakszerű kivitelezése. - Segítségnyújtás tudatossága. - Helyzetfelismerő képesség. - Általános és közlekedés-specifikus elsősegély-nyújtási esetek, módszerek ismerete, segítségnyújtás tudatossága. - Az elsősegélynyújtás program segítségével a tanulók megtanulják a képzés során azokat a szükséges lépéseket, mozdulatsorokat, melyeket a mentők megérkezéséig el kell végezni. Az elsajátíttatás módszerei - Előadás - Kiscsoportos munka - Prezentáció - Egyéni és társas gyakorlatok 126

127 - Szituációs gyakorlatok Az elsősegélynyújtás tartalma Általános elsősegélynyújtás - Az elsősegélynyújtás fogalma - Elméleti ismeretek, mentéstörténet - A helyszín szerepe, közlekedési- és iskolai balesetek - Az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök, elsősegélynyújtó felszerelés szakszerű használata - Az orvos, illetőleg az Országos Mentőszolgálat igénybevételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismerete és gyakorlati alkalmazása Újraélesztés - Alapfogalmak - Eszméletlen beteg ellátása - Légútbiztosítási eljárások - Az újraélesztés ABC-je, a tevékenység algoritmusa - A légzés anatómiája, élettana, korélettana - A keringés anatómiája, élettana, korélettana - Az újraélesztés kimenetelének megítélése - Újraélesztési gyakorlat - Az újraélesztés módja rendkívüli körülmények között - Félautomata defibrillátor használata Sérültellátás - Általános sérültellátás, súlyossági fokozatok, shock és ellátása - A sérült vetkőztetése, pozícionálás, a beteg, sérült fektetése, szállítása, bukósisak levétele - Sérülések formái (mechanikai, kémiai, termikus, radioaktív ártalmak) - Vérzéstípusok, a sebellátás formái (sebfedés, kötéstípusok), vérzéscsillapító eljárások - Mérgezések - Termikus-, és kémiai ártalmak okozta sérülések ellátása - Csont-, és ízületi sérülések, a sérült testrész rögzítése - Kimentés Az elsősegély-nyújtási tematika elsajátításának intézményi lehetőségei a.) Tanítási órán: - Az osztályfőnöki, biológia, fizika és kémia órák tananyagába illesztve a tanmenet részeként. b.) Tanítási órán kívül: - A Móricz-napok keretében lebonyolított program részeként. 127

128 - Az Arany János Kollégiumi Program bennmaradós hétvégéinek programjaiba illesztve, meghívott szakemberek segítségét igénybe véve. - Tanulmányi versenyeken. 128

129 Ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium, és Kollégium A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 129