Pszichológia Jogvédelmi képviselő továbbképzés Horváth Lívia 2014.05.14.
Pszichológia: A lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. (psziché= lélek, logosz=tan (görög) a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata Pszichológiai tudományok feladata: feltárják a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre; vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait, kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait. Pszichológia gyökerei Népi-laikus pszichológia Filozófia, Természettudományok, fiziológia/élettan, elméleti biológia/ evolúcióbiológia
Öröklés vagykörnyezet? Nativista szemlélet Descartes: az ember veleszületett tudásának és a valósága megértésének teljes fegyverzetével jön a világba. Bizonyos képzetek, már születéskor velünk vannak. A test olyan, mint egy gép, működése éppen úgy tanulmányozható, ahogy más gépeké. Empirista szemlélet Locke: tabula rasa Az ember születésekor az elméje tiszta lap, amelyre a világban szerzett tapasztalatok írják rá a tudást.
Öröklés éskörnyezet! A szervezet minden megnyilvánulása a génekés a környezet együttes működésének a terméke. Gének sokasága írja elő azokat a hajlamokat, képességeket, amelyeket a környezeti tényezők befolyásolnak, módosítanak, elterelnek együttesen felelősek bizonyos magatartásformák ill. személyiségjegyek kialakulásáért.
Interdiszciplináris megközelítések a XXI.sz.-ban Kognitív idegtudomány (a biológiának az aggyal és az idegrendszerrel foglalkozó ága) mentális tevékenységek agyi megfelelőivel foglalkozik. pl. hol történik az információk tárolása különböző érzések során önmagunkról, másokról való tudomás (előítélet, attitűd) agyi képviselete?
folyt. Evolúciós pszichológia (biológia, pszichiátria, antropológia beemelése) Abból indul ki, hogy a pszichés mechanizmusok sok millió éven keresztül természetes szelekció során jöttek létre. Hátterükben genetikai tényezők állnak, és hajdanán növelték őseink túlélési esélyeit. Pl. édesszájúság éhezés falás depresszió
folyt. Kulturális pszichológia-(antropológia, szociológia, pszichológia egyéb társadalomtudomány) Azt vizsgálja, hogy az embert körülvevő kultúra, miként befolyásolja a mentális reprezentációt és a pszichés folyamatokat. Pl. nyugati kultúrákban: önmagunkra, mint független, önálló, egyedi tulajdonságokat hordozó lényekre gondolunk keleti kultúrákban: az egyediséggel szemben az összetartozást hangsúlyozzák, jobban odafigyelnek a társas helyzetekre
Pszichológia vizsgálati módszerei Wilhelm Wundt, 1879 Lipcse, az első pszichológiai laboratórium. Cél az addig csak elméletben megfogalmazott pszichológiai feltevéseket, kérdéseket laboratóriumi körülmények között vizsgálni lehessen. Wundt ezzel megteremtette a mai modern tudományos pszichológia alapjait. - Kutatási módszerek - Vizsgálati módszerek
Kutatási módszerek Megfigyelés -Önmegfigyelés (introspekció): saját lelki történés közvetlen megfigyelése. A kísérletező és a kísérleti személy ugyanaz. - Mások megfigyelése (objektívebb, kontrollálhatóbb)pl. esettanulmány is Kikérdezés (exploráció) Beszélgetés: irányított szabad asszociációs klinikai beszélgetés írásban: kérdőív, skálák, szociometria Kísérlet: a megfigyelni, elemezni kívánt jelenségek létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg. - laboratóriumi (állatkísérletek is) - természetes
Vizsgálati módszerek Interjú, kikérdezés, beszélgetés Teszt módszerek: Személyiség tesztek - projektív tesztek Teljesítmény tesztek intelligencia tesztek speciális képességeket vizsgáló tesztek Mérő skálák
Megismerő folyamatok A szervezetbe érkező ingerek, információk feldolgozása. Kiválasztunk, összehasonlítunk, átalakítunk, újrarendezzük az információkat. A tudás vezérli a viselkedést. A környezetből, belső szervezetből érkeznek az ingerek, ezeket érzékelem külső, ill. belső érzékszervekkel, majd szelektálok, értelmezem, tudatosítom, végül cselekszem.
Megismerő folyamatok Érzékelés, észlelés Érzékelés: A környezet fizikai-kémiai energiáira adott megkülönböztető idegi válasz, az információ regisztrálása. Észlelés: Különböző ingerek nyomán keletkezett ingerületek egységes képpé formálódnak és így tükrözik a valóságot. Az a folyamat, amellyel az agy értelmezi az érzékleteket, rendet és jelentést adva azoknak. Érzékelés, észlelés egymásra épülő történések, az érzékelés a szenzoros folyamat, az észlelés magasabb rendű tevékenység amely során az észlelő további aktivitásai (szelektív figyelem, korábbi tapasztalatok nyomán kialakuló elvárások, kategorizáció) eredményeként alakul ki a világ reprezentációja.
Érzékelés Látás Az embert érő környezeti ingerek 75-80 %-a vizuális eredetű, ami azt jelenti, hogy a körülöttünk lévő világ megismerése elsősorban képi úton történik. A látás adekvát ingere a fény, mely elektromágneses hullám. Az emberi szem csak a 400 és 700 nanométer hullámhosszúságú fénysugarak közötti tartományt képes érzékelni. A fényingereket a retinán lévő fotoreceptorok, a pálcikák és csapok segítségével érzékeljük. A pálcikák a fény és árnylátásért felelősek, míg a csapok a színeket érzékelik. A fény különböző hullámhosszai különböző színélményt eredményeznek. Az inger fizikai jellemzői Pszichológiai élmény hullámhossz színárnyalat hullámamplitúdó fényesség hullámkomplexitás telítettség
Érzékelés Hallás A hallás ingere a levegő rezgése, melyet a hallószerv hangként érzékel. Az egy másodperc alatt létrejövő rezgések száma a hang frekvenciája, az emberi fül a 16-20000 Hz frekvenciájú hanginger érzékelésére képes. A hanghullámok transzdukciójaa külső és a középfülben megy végbe, először az alaphártyát rezegtetve meg, majd a szőrsejteket hajlítva el, végül elektromos impulzust eredményezve. Az inger fizikai jellemzői Pszichológiai élmény hullámhossz hangmagasság hullámamplitúdó hangerő hullámkomplexitás hangszín
Érzékelés Szaglás A szaglás adekvát ingere a levegőben oldott gáznemű molekulák. A szaglás receptora az orr szaglóhámján elhelyezkedő szőröcskék. A megkülönböztethető szagok száma hatvanezerre tehető, de ezeket mindeddig még nem sikerült alap-és összetett szagokra bontani. A szagélmény leírásakor éppen ezért hívunk segítségül konkrét dolgokat (pl: pinceszag, rózsaillat, záptojásszag, sajtszag stb.) A szagérzékelés egyénenként jelentős eltérést mutat. A szagok érzékelésében a nemek között is különbségek találhatóak, a nők jobbak a szagok megkülönböztetésében, mint a férfiak. Az evolúció során szaglószervünk elcsökevényesedett és ezért a kellemetlen szagokhoz is könnyen hozzászokunk, azaz adaptálódunk. Az állatvilágban a tájékozódás a kommunikáció fontos forrása, az embernél a jelentősége csekély. Mára a szagok elveszítették az elsődleges jelentőségüket, kommunikatív értékük megmaradt (pl. félelem szaga, mesterséges illatok) A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz.
Érzékelés Ízlelés Az ízlelés adekvát ingere a folyadékokban oldott vegyi anyagok hatása, amely a különböző oldószerekkel és a nyállal jut el az ízlelőbimbókban található kemoreceptorokhoz. Az ízérzékelés a nyelven található ízlelőbimbók segítségével történik, bár ízlelőbimbók nemcsak nyelven, hanem lágyszájpadés garat nyálkahártyájában is megtalálható. Az ember kb. 10.000 ízlelőbimbóval rendelkezik, melyek száma és érzékenysége idősebb korra csökken. Négy alap íz különíthető el: édes, sós, keserű, savanyú. Ezeket az ízeket a nyelv más és más területein érzékeljük a legintenzívebben. Az édeset a nyelvünk hegyén, a savanyút az oldalán, a sóst a nyelv egész felületén és a keserűt pedig a nyelv gyökén érzékeljük. Zamat, aroma: Az ízek és illatok együttese
Érzékelés Bőrérzékelés A tapintásadekvát ingere a bőrre gyakorolt mechanikai nyomás, melynek leginkább a változásaira vagyunk érzékenyek. Az ajkakon, az arcon és az ujjak hegyén található legtöbb receptor, ezért ezeken a testrészek a legérzékenyebbek a nyomásra. A hőmérséklet érzékelésea bőrben jól elkülönítve található hideg-és melegreceptoroksegítségével történik. Ezek a receptorok nem egyenletesen oszlanak el a bőr felszínén és a hőmérséklet lehűlésére vagy felmelegedésére (hőmérséklet-változás) reagálnak. Sternberg kimutatta, hogy a melegreceptorok 0,4 Celsius felmelegedést képes érzékelni, a hidegreceptorok pedig 0.15 C lehűlést. A fájdalom ingere bármilyen, szöveti károsodást okozó inger lehet. Az agy segíti vagy gátolja a fájdalom intenzitását. Fázisos fájdalom : általában hamar lecsengő, gyorsan erősödő és gyorsan enyhülő érzés Tónusos fájdalom : jóval tompább és hosszan tartó. A fájdalom iránti érzékenységet számos, a közvetlen ingeren kívüli tényező befolyásolja, például a személy kultúrája, elvárásai vagy korábbi tapasztalatai.
Érzékelés, észlelés Tehát érzékeljük a különböző ingereket (pl. fény, hang stb.) és ezeket elektromos impulzus formájában az érző idegpályák a megfelelő agyi központokba szállítják, ahol tudatosulnak, vagyis például a fény inger egy pislákoló gyertyaként észleljük. Az emberek nemcsak gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek egymástól, hanem abban is hogyan észlelik a körülöttük lévő világot. Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását.
Észlelő rendszer öt fő szerepe Figyelem: a számunkra fontos szenzoros ingerek kiválasztása Lokalizáció: a tárgyak helyének meghatározása Felismerés: a tárgyak azonosítása Absztrakció: a tárgyak alapvető tulajdonságainak megállapítása Alakállandóság megtartása a változó retinális képek mellett
Figyelem A figyelem elméletek közül a legfrissebbek a kapacitásmodellek. Ezek az elméletek azon alapulnak, hogy a figyelem korlátozott kapacitással rendelkezik, és ez oszlik meg a különböző csatornák között. A kapacitás megoszlását több tényező is befolyásolja, hajlamaink, szükségleteink, érdeklődésünk, arousalszintünk, a bennünket érő ingerek jellege, jelentősége, ismertsége.
Figyelem sajátosságai A figyelem terjedelme:arra ad választ, hogy hány tárgyat tudunk egy adott pillanatban figyelmünkkel megragadni. A figyelem tartóssága:azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket ráirányítani egy tárgyra. A figyelem megosztottsága:azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni. A figyelem átvitele:azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik dologra átirányítani.
Lokalizáció a figura háttértől való elválasztása a tárgyak csoportosítása a távolság és mélység észlelése és a mozgásészlelés.
Figura -háttér Ha egy inger két vagy több elkülöníthető területet tartalmaz, az egyik részét általában figurának (előtérnek), a többi részét pedig háttérnek látjuk.
Mit látsz?
Öregember vagy természetben csókolózó pár?
(Ebbinghaus illúzió) Középső körök közül melyik a nagyobb?
Miért cselekszünk úgy, ahogy cselekszünk? Motiváció (movere(latin)= mozogni,mozgatni, kimozdítani) A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.
Alapvető motívumok rendszere (Morgan) Szükségletek Homeosztatikus késztetések Drive Érzelmek vágy
Intrinsic Extrinsic motiváció
Abraham Maslow 1908-1970
Szükségletek hierarchiája (Maslow)
Önmegvalósítás szükséglete Maslownálaz önmegvalósításszükséglete az a szükséglet, hogy az egyénben rejlő lehetőségeket maximálisan kiteljesítse, megértse és belássa szükségletpiramisának a csúcsán helyezkedett el. Eredetileg úgy gondolta, hogy ez a szükséglet csak akkor elégülhet ki, ha az ember már kielégítette alapvető szükségleteit. Ez azt jelentené, hogy éhesen nem lehet művészeti, vagy más szellemi remekműveket alkotni. 1970-es kiadásában úgy módosította önmegvalósításról alkotott nézetét, hogy a személyben már születésekor megvan egy fejlődésre irányuló motiváció, ami élete során az önmegvalósítás motívumává alakul, és olyan erős lehet, hogy az alapvető szükségleteket (így a táplálkozási késztetést) is elnyomhatja. ( Ghandi?)
Önmegvalósító személy jellemzői (Maslow) Jó a valóságészlelésük, ugyanakkor a bizonytalanságot is jól tűrik Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek Spontán módon gondolkodnak és viselkednek. Inkább a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak. Jó humorérzékük van Kreatívak Érzéketlenek a kulturális szabályokkal szemben, bár nem szándékosan rúgják fel azokat Foglalkoztatja őket az emberiség jólléte. Elismeréssel adóznak magának az életnek. Csak néhány emberrel tartanak szoros, mély érzelmi kapcsolatot. Az életet képesek objektíven szemlélni.
Az önmegvalósítást elősegítő viselkedés Éld gyerekként az életet, teljes odaadással és figyelemmel! Hagyd el a járt és biztonságos utat a járatlanért! Amikor véleményt formálsz valamiről, a saját érzéseidre hallgass, s ne a szokásokra, a tekintélyszemélyekre vagy a többségre próbálj támaszkodni! Légy őszinte, kerüld a színlelést és a játszmákat! Készülj fel rá, hogy másként gondolkodásod nem fog mindenkinek tetszeni! Vállald a felelősséget! Bármibe fogsz, csináld jól! Keresd meg a védekező mechanizmusaidat, és szabadulj meg tőlük!
Speciális szükségletek Sajátos nevelési igény oktatás Speciális szükséglet gyermekvédelem Speciális ellátás, ápolás, gondozás - az egészségügyben, a szociális ellátásban
Személyiség fogalma Az egyén gondolatainak, érzéseinekés viselkedésének olyan egyediés jellegzetesmintázata, amely az egyénre jellemző, személyes kapcsolatot eredményez fizikai és társas környezetével A személy külső hatásokra kialakult, belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetőségeknek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja,amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez.
A személyiség mai felfogása A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. Sokszor fellendül a vita, hogy az állatoknak van-e személyisége. Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadaloméletében, cselekvő részese annak. A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi történelmi berendezkedése. A személyiséget jellemzi az éntudat, aminek segítségével meg tudja magát különböztetni környezetétől, a másik embertől. A személyiséget jellemzi az aktivitás. A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer. Önszabályozó, mert képes önmagát irányítani, és nyílt, mert egyszerre képes a külső hatásokra reagálni, és belső indíttatású cselekedeteket elindítani, végrehajtani
Személyiségelméletek csoportjai Típustanok, vonáselméletek: az emberek viszonylag stabil hajlamokkal rendelkeznek Pszichoanalitikus megközelítés-dinamikus elmélet (Freud): a személyiség a belső erők dinamikája, versengése Tanuláselméletimegközelítések: a személyiség a tapasztalatok összessége Fenomenológiai- humanisztikus megközelítések: az egyén szubjektív, egyedi, képes önmaga tökéletesítésére és a fejlődésre.
Személyiség tipológiák Hippokratész Galénosztipológia a testnedvek (vér, epe stb. valamelyikének a dominanciája alapján határozza meg az ún. vérmérsékleti típusokat: Szangvinikus vérmérséklet.testnedve a vér, eleme a levegő. Érzelmi reakciói gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak. (szalmaláng-típus) Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket. Kolerikus vérmérséklet:testnedve a sárga epe, eleme a tűz. Érzelmi reakciói könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt fejez ki. Melankolikus vérmérséklet:testnedve a fekete epe, eleme a föld. Érzelmi reakciói lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós nála. Nehezen dönt arckifejezése gondterhelt, külseje törékeny. Flegmatikus vérmérséklet:testnedve a nyálka, eleme a víz. Érzelmi reakciói nehezen, lassan jönnek létre, gyengék, és nem tartósak. Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, "fát lehet vágni a hátukon" Tekintetük, megjelenésük jellegtelen, kifejezéstelen.
folyt. Testi-alkati tipológiák: Kretschmer piknikus atletikus (mániás depr.) leptoszom (skizofrénia) (epilepszia, indulati betegségek)
Vonáselméletek A vonáselmélet azt feltételezi, hogy a személyiség egyszerűbb és összetettebb tulajdonságok, szaknyelven vonások és faktorok összessége. Avonásokalapvető építőkövei a személyiségnek: tartós felszíni jellemzők, vagyis a viselkedésben jól láthatók. A vonások viszonylag könnyen megfigyelhető és jól azonosítható támpontokat kínálnak a személyiség megismerésére. Amennyiben tartósan jellemzőek valakire, úgy feltételezik, hogy viselkedése megjósolható. Amikor a vonásokat tanulmányozni kezdték, abból a több mint 18000 jellemzőből indultak ki, amelyeket az angol nyelvben emberek leírására használnak. Fontos jellemzőket kerestek, amelyek alapján rálátás nyerhető a komplex egészre, a személyiségre.
Vonáselméletek Az emberek inkább mennyiségileg, mint minőségileg különböznek egymástól A személyiségvonások kontinuum mentén szerveződnek A személyiség különféle vonások egyedi mintázatából áll (egyediség) A viselkedés, gondolkodás, érzelmi reakciók időbeli állandóságot mutatnak (konzisztencia),? A vonás: létező jelenség /nyelvi címke?
Hans J. Eysenck (1916-1997) 2 szupervonás: a személyiség mögöttes dimenziója (kontinuum) Extraverzió -introverzió: társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség, dominancia Érzelmi labilitás-stabilitás: a személy milyen gyakran borul ki, válik szorongóvá
Extroverzió-introverzió Extrovertáltak:szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív emberek. Introvertáltak:csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat, szereti előre tudni, hogy mi fog történni..
Emocionális labilitás v. neuroticizmus Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek. A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.
Allport a vonáselméletek atyja A személyiség két része Temperamentum: öröklött potenciál, amely jelentősen determinálja az egyén kivé, mivé válhat Karakter: viselkedési kód, amelyet a társadalom határoz meg. A személyiség alkotóelemei: a vonások
Big Five -modell Extraverzió: magabiztosság, expresszivitás, dominancia, társaságkedvelés - HATALOM Barátságosság:melegség, érzelmi támogatás, együttműködés SZERETET Lelkiismeretesség: célokért való küzdelem, előrelátás, felelősség - ERKÖLCS Emocionalitás: kiegyensúlyozottság, szorongás - EQ Intellektus: felfogás, képzelet, érdeklődés, kreativitás -IQ
Big Five Faktorok Extraverzió Barátságosság Lelkiismeretesség Emocionalitás Intellektus A jellemző tulajdonságok két szélső pólusa Spontán - gátlásos Bőbeszédű - csendes Magabiztos - bizonytalan Erőszakos - önalávető Bátor - félénk Jótermészetű - ingerlékeny Udvarias- bárdolatlan Kedves -nyers Meleg- hideg Barátságos - barátságtalan Szorgalmas- lusta Alapos - felületes Felelősségteljes - felelőtlen Komoly - frivol Óvatos-meggondolatlan Laza feszült Izgulékony - higgadt Szorongó - nyugodt Ideges - kiegyensúlyozott Nem kreatív kreatív Érdektelen - kíváncsi Kifinomult - durva Intellektuális - ösztönös Fantáziadús fantáziátlan
Személyiség szerkezete Pszichoanalízis(Freud) A személyiséget elsősorban a szexualitás és az agresszió hajtóerői, valamint az élet első öt évének élményei határozzák meg.
Behaviorista személyiség felfogás A viselkedés egyéni különbségei elsősorban abból fakadnak, hogy az emberek neveltetésük során különböző tanulási tapasztalatokra tesznek szert. Az operánskondicionálás során az ember megtanulja, hogy bizonyos viselkedések és büntetések vagy jutalmak között kapcsolat van. Ezt a kapcsolatot megfigyelés útján is elsajátíthatja A klasszikus kondicionálásnál az ember megtanul bizonyos helyzeteket bizonyos következményekkel
Kognitív személyiség felfogás Az egyéni különbségek hátterében az információk eltérő mentális reprezentációja áll. Szociális-kognitív elmélet (Bandura): a belső kognitív folyamatok a külső környezeti hatásokkal együttesen hatnak a viselkedésre és a kognitív folyamatok a környezettel kölcsönhatásba lépnek.
Humanisztikus megközelítés (Rogers) Az emberi szervezet alapvető ereje az önmegvalósító tendencia, az én képességeinek kiteljesítésére, illetve aktualizálására irányuló hajlam. Ha az én igénye nem teljesül, az súlyos szorongáshoz vezet. A gyerekek akkor alakítanak ki önmegvalósító ént, ha gondozóiktól feltétel nélküli pozitív elismerést kapnak. Maslow: szükségletek hierarchiája
A személyiség fejlődése Pszichoanalitikus felfogás (Freud) Orális szakasz (1év-18hó) Anális szakasz (2év) Fallikus szakasz (3-6év) Latencia (kisiskolás) Serdülőkor
A személyiség fejlődése Pszichoszociális felfogás (E.Erikson)
Önismeret Def. 1: Önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy kivagyok én, és milyen vagyok. Def. 2.: Az egyén áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban (K. Pálffy, 1990. 15. p.).
Önismeret Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg: Az elsőfelszínesszintaz adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség-és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szintegy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak? A harmadik szintaz önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel (K. Pálffy, 1989).
Önismeret Az önismeretre, önismereti munkára való igény több forrásból táplálkozhat: Célunk lehet -öngyógyító törekvés, hogy saját belső harmóniánkat, nyugalmunkat megteremtsük, belső feszültségeinket csökkentsük, -a személyes hatékonyság fokozása, -a kíváncsiság, a tudatosságra törekvés (Bagdy, Telkes, 1990, Soós, é.n., Rudas, 2001).
Önismeret Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998) A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johariablak és az Önismereti kerék.
Önismeret Johariablak (Joseph és Harrington)
Önismeret Önismereti kerék (Nunally és Wackman)
Önismereti kerék Mit jelenetnek az egyes területek! Érzet.Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk tartoznak. Értelmezés.Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide. Érzelem.Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti. Szándék.Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti. Cselekvés.Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti.
Önismereti kerék Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg: Értelmezés, cselekvés.az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja. Értelmezés, érzés, cselekvés.az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert. Érzékelés, érzés, cselekvés.itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre. Értelmezés, érzés.nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe. Értelmezés összekeverése az érzelmekkel.az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átéléstúlzottan alacsony szintjében. Szándék, cselekvés.az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik. (Miller, Nunally, Wackman, é.n.,rudas, 2001, Hatvani, 2001)
Önismeret Az önismereti munka feltételezi az egyén aktív,tudatosönmagával foglalkozását. Bizonyos szinten minden embernek szüksége van rá, de különösen fontos azoknak a szakmáknak a képviselői számára, akiknek napi munkájához tartozik a más emberekkel való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás.
Egészséges (érett) személyiség (Gordon Allport) Az én érzésének kiterjesztése: erre törekszik életének számos területén. Értelmes módon vállal részt a munkából, családi gondokból, különböző emberi kapcsolatokból. Meghitt viszony másokkal: képes arra, hogy igazán bensőségesen szeressen, de igyekszik elkerülni a más emberek életébe történő erőszakos beavatkozást. Érzelmi biztonság (önelfogadás): pozitív énképpel rendelkezik, amely révén képes elviselni saját tökéletlenségét anélkül, hogy elkeseredetté válna. Valósághű percepció, jártasságok: észleletei megfelelnek a valóságnak, kognitív műveletei pontosak, rendelkezik a problémák megoldására alkalmas jártasságokkal. Önismeret és humor: a pontos önismeret azt jelenti, hogy képes az igazi valóság, a kívánt és a mások által vélt valóság közti különbség megtételére. Képes nevetni azokon a dolgokon, amiket szeret úgy, hogy továbbra is szereti őket. Egységesítő életfilozófia: egységes életfilozófiával rendelkezik, mely értelmet ad minden cselekedetének és amely megszabja céljait.
Az átlagtól eltérő személyiség Személyiségzavarok A belső élmények és a viselkedés olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintázata, amely jelentősen eltér a személy kultúrájának elvárásaitól Furcsa és különc -paranoid -skizoid -skizotíp Teátrális, emocionális, deviáns - hisztrionikus - nárcisztikus - borderline - antiszociális/diszociális Szorongó és félénk - elkerülő/averzív -dependens - kényszeres
Felhasznált irodalom Oláh Attila Bugán Antal (2006): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből (ELTE Eötvös Kiadó) Atkinson& Hilgard(2005): Pszichológia (Osiris Kiadó) Carles S.Carver& Miichael F. Scheier(2006): Személyiségpszichológia (Osiris Kiadó) Czigler István- Oláh Attila (2007): Találkozás a pszichológiával (Osiris kiadó) Mirnics Zsuzsanna (2006): A személyiség építőkövei (Bölcsész Konzorcium ) Pléh Csaba Boross Ottilia(2004): Bevezetés a pszichológiába (Osiris Kiadó) Bernáth László, Révész György (1995): A pszichológia alapjai (Tertia Kiadó) Keményné Dr. Pálffy Katalin (1989): Bevezetés a pszichológiába (Nemzeti Tankönyvkiadó) Internetes források: http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/index.html http://mti.deoec.hu/upload/deoecmagatartas/document/aok_i_szemelyisegelmelete k.pdf