Gyakorló ápoló képzés

Átírás

1 PSZICHOLÓGIA I. rész Miskolczi Mária A pszichológia tárgya -A pszichológia elnevezés görög eredetű szó, jelentése lélektan, a lélek tudománya. -A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja és minden olyan tényezőt, amely azt befolyásolja, meghatározza, és közelebb visz annak megértéséhez. 1

2 Milyen tényezők hatnak és befolyásolják viselkedésünket? Ahogyan észleljük a világot Ahogyan gondolkodunk Társas kapcsolataink Az érzelmeink A A belső késztetéseink A A tapasztalataink stb. A pszichológia területei Alap tudományterületek: a pszichés funkciókat és jelenségeket vizsgálják és leírják azok törvényszerűségeit, ezen keresztül közelítve az emberi viselkedés megismeréséhez. 2

3 Alap tudományterületek Általános lélektan:a a megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzőit és törvényszerűségeit írja le. Személyiséglélektan:a a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfőbb célja. Alap tudományterületek Fejlődéslélektan:az az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlődésének törvényszerűségeit. Szociálpszichológia:a a társas interakciókat és az interperszonális kapcsolatokat alakulását vizsgálja, valamint az társas közeg egyénre gyakorolt hatását és fordítva az egyén társakra való hatását. 3

4 Alkalmazott területek Az alkalmazott területeknek nevezzük a pszichológiának azon területeit, melyek a pszichológia ismereteit egy más tudomány területén használják fel. Pl: Klinikai pszichológia, Munkalélektan, Kriminálpszichológia, Pedagógiai pszichológia, ápoláslélektan stb. A pszichológia módszerei A pszichológia tapasztalatra épülő tudomány, ami meghatározza milyen módszereket alkalmaz és dolgoz ki kutatásai és vizsgálatai során. A pszichológia módszertani hátterének megteremtése Wilhelm Wundtés munkatársai nevéhez fűződik, aki Lipcsében az egyetem filozófia tanszékén 1879-ben létrehozta az első pszichológiai laboratóriumot. 4

5 A pszichológia módszerei Lehetővé téve ezzel, hogy az addig csak elméletben megfogalmazott pszichológiai feltevéseket, kérdéseket laboratóriumi körülmények között vizsgálni lehessen. Wundt ezzel megteremtette a mai modern tudományos pszichológia alapjait. Megfigyelés Történhet természetes és laboratóriumi körülmények között. Előre meghatározott cél és szempontok alapján, tervszerűen és meghatározott körülmények között történik. Formái: 1. mások megfigyelése (extrospekciónak) 2. önmegfigyelés (introspekcióról) 5

6 Kísérlet Történhet természetes és laboratóriumi körülmények között. Ez a kutatási módszer a leginkább kontrollálható. Pl: Alvás szólista felidézése Esettanulmány tudományos önéletrajz, amely nagyon részletesen és aprólékosan mutatja be az egyén élettörténetét. segítséget nyújthat az egyén problémájának feltárásában, megoldásában, hiszen a probléma felléptekor a múlt ismerete fontos a jelen viselkedés megértése szempontjából. 6

7 Tesztek A A teszt (angol szó, jelentése próba, vizsgálat) olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus jelenségek (pl. ismeretek, érzelmek) meglétét. Tesztek csoportosítása A mérés tárgya szerint csoportosítják Intelligencia tesztek (pl. MAWI, stb.) Speciális képességeket vizsgáló tesztek (pl. a PIERON teszttel a figyelmi teljesítményt mérik) Személyiség tesztek (pl. Rorschach teszt, stb.) 7

8 Kérdőívek rövid idő alatt nagyon sok adathoz, információhoz juthatunk. az adatok gyakran torz képet adhatnak kitöltőjéről. A A zárt végű kérdőív: megadott válaszok közül kell választani a megfelelőt. A A nyílt végű kérdőív: szabad lehetőség van a válaszadásra. Megismerési folyamatok 8

9 Megismerési folyamatok A A megismerési (kognitív) folyamatok első lépcsőfoka a környezet ingereinek az érzékelése. Az ember nem csak a külvilág megismerésére törekszik, hanem önmaga belső világának a megismerésére is, melynek kiindulópontja szintén az, hogy felfogjuk, azaz érzékeljük testünk jelzéseit. Megismerési folyamatok csoportosítása Érzékelés Észlelés Emlékezés Képzelet Gondolkodás 9

10 Érzékelés - Észlelés Az érzékelés: az érzékszerveinkben található receptorok segítségével történő ingerek felvétele, és annak ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása. Az észlelés: magasabb idegrendszeri folyamatokat feltételez. Az ingerület tudatosítása és annak integrálása. Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását. Küszöbök fogalma I. A A külvilágból és saját testünkből érkező számtalan hatások közül nem vagyunk képesek mindent érzékelni. Nem érzékeljük például az ultrahangokat, vagy a fény esetében az ultraibolya sugarakat sem. Érzékelésünknek tehát megvannak a biológiai határai, ezek a küszöbök. 10

11 Küszöbök fogalma II. Abszolút alsó ingerküszöb:az a legkisebb inger, amelyet már érzékelni tudunk. Abszolút felső ingerküszöb:az a legnagyobb erősségű inger, amelyet még képesek vagyunk érzékelni. Különbségi küszöb:két két inger közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz. A különbségi küszöb függ az ingerek intenzitásától, minél nagyobb az adott inger intenzitása, annál nagyobb mértékben kell azt változtatni ahhoz, hogy ez az érzékletben is változást idézzen elő, azaz annál nagyobb lesz a különbségi küszöb. Az érzékelés és az észlelés élettani háttere I. Az érzékelés folyamata során az ingerek felvétele az érzékszervekben található receptorok, érzékelő sejtek segítségével történik. Minden receptor ill. érzékszerv rendelkezik egy neki megfelelő adekvát ingerrel (pl. a szem adekvát ingere a fény). 11

12 Az érzékelés és az észlelés élettani háttere II. A A receptoroktól az ingerületet az érző (szenzoros) idegpályák szállítják a központi idegrendszer megfelelő területeihez, ahol azok feldolgozásra kerülnek. Az érzékelő apparátust analizátornak nevezzük. Részei: receptorok, érző idegpályák és megfelelő agyi központok. Az érzékelés fajtái Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőr érzékelés (tapintás,hőmérséklet érzékelése, fájdalom érzékelése) 12

13 Fájdalom Intenzív szenzoros diszkomfort és érzelmi szenvedés, amely aktuális, képzelt vagy fenyegető testi szövetek károsodásához vagy irritációjához kapcsolódva jelentkezik. A fájdalom érzékelése szubjektív és pszichológiai tényezők által meghatározott. Fájdalom Az érzékelés e fajtájának nagyon fontos szerepe van az életbemaradás szempontjából, a fájdalmat kiváltó tényező elkerülésére, vagy gyors gyógyulás keresésére motivál. A fájdalom jelentősen befolyásolja közérzetünket és emocionális állapotunkat. A A fájdalomérzékelést jelentősen befolyásolja az adott kultúra hatása, amelyben az ember él. 13

14 Fájdalom típusai Fázisos fájdalom: erős fájdalom, amely gyorsan nő és ugyanilyen gyorsan csökken. Tónusos fájdalom:tompább fájdalom, mint a fázisos fájdalom, de állandó jellegű és tartós. Az észlelés (percepció) fogalma Az érzékszervi adatokra épülő kognitív tevékenység. Azon pszichológiai folyamtok összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező észleleteket. Az észlelésünket jelentősen befolyásolják előzetes tapasztalataink, ismereteink, pillanatnyi hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra, amelyben élünk. Az észlelésben nagyon fontos szerepe van a tanulásnak is. 14

15 Az észlelés funkciói Lokalizáció: : a tárgyak helyzetének észlelését foglalja magába. Több tényezőből tevődik össze: a figura háttértől való elválasztása, a tárgyak csoportosítása, a távolság és mélység észlelése, és a mozgásészlelés. Felismerés Az észlelés egy másik fontos funkciója a tárgyak felismerése. Egy tárgy felismerése annyit jelent, hogy hozzárendeljük egy kategóriához (pl: ez egy madár, ez egy rózsa stb). A felismerés teszi lehetővé, hogy a közvetlenül adott információn túllépjünk és a rejtett, közvetlenül nem észlelhető tulajdonságokra is következtessünk. 15

16 A figyelem A figyelem fogalma A figyelem az ingerek közötti szelektálás. Azt, hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelem szelektív és irányadó funkciójából fakadóan válogatunk az ingerek között. A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához. 16

17 Figyelem fajtái I. Szándékos (akaratlagos) figyelem: amikor a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel. Például a szándékos figyelem segítségével tudunk figyelmünkkel követni egy unalmas előadást, amelynek anyagából később vizsgán kell beszámolnunk. Ebben az esetben akaratlagos figyelmünk, a feladattudatból táplálkozik. Figyelem fajtái II. Spontán (akaratlan) figyelem: Figyelmünk hirtelen, önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlanul erős ingerek (erős fény, zaj), a szokatlan ingerek (maskarába öltözött diákok), mozgó tárgyak (mozgó óriásplakátokra). Pavlov mi az? reflexnek is nevezi az önkéntelen figyelmet és az új ingerekre automatikusan megjelenő feltétlen reflexfolyamatnak tartja. 17

18 Figyelem fajtái III. Automatikus figyelem: Nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem. Gyakorlás révén alakul ki. Lehetővé teszi, hogy figyelmünket megosszuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomonkövessünk.(például gépkocsi vezetés) Figyelem fajtái IV. Kitartó figyelem (éberség): Hosszú ideig fennálló nagy mértékű mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk, például egy adott problémakör feltárásához, megértéséhez. A kitartó figyelem legnagyobb ellensége az idő, hiszen annak múlásával jelentősen csökken. A kitartó figyelmet befolyásolják motivációink, elvárásaink, érdeklődésünk, előzetes ismereteink és tapasztalataink egyaránt. 18

19 Az emlékezet Az emlékezet fogalma Az emlékezeti működés teszi lehetővé, hogy képesek vagyunk a múlt élményeit, tárgyait, jelenségeit megőrizni tudatunkban és újra látva, hallva, érezve azokat felismerni vagy csupán az emlékképekre támaszkodva előhívni azokat. Az észlelés során az idegrendszerben olyan változások mennek végbe, melynek következtében az észlelt dolgokról, eseményekről stb. emléknyomok, engramok keletkeznek. 19

20 Az emlékezés alapfolyamatai I. Kódolás és bevésés:az emléknyomok kialakulásának nagyon fontos feltétele, hogy a beérkező ingereket olyan formává alakítsuk, amelyet a memória elfogad, és ezáltal azok bevésődjenek az emlékezetbe, ezt a folyamatot nevezzük kódolásnak. A kódolás történhet képi formában, hang formájában, és jelentés, értelem alapján. Mitől függ a bevésés? az ismétlések számától a a szervezetünk és idegrendszerünk állapotától (pl. egészségi állapot, fáradtság) személyes sajátosságainktól (motiváció, érzelem, hangulat, akarat, érdeklődés stb.) együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás) előzetes ismeretektől, tapasztalatoktól 20

21 Az emlékezés alapfolyamatai II. Tárolás vagy megőrzés: A tárolás feladata a bevésett információ tárolása és megőrzése. Csak azokat az információkat lehet előhívni, amit korábban tároltunk. Az, hogy hogyan tároltuk az információt meghatározza az előhívásmódját is. Az emlékezés alapfolyamatai III. Előhívás:két formája van: a felismerés és a felidézés. Felismeréssorán során több tesztinger közül kell kiválasztani egy meghatározott, a memóriánkban már tárolt elemet. (pl. a könyvespolcon lévő könyvek közül kell kiválasztanom azt, amelyikkel egy könyvesbolt kirakatában találkoztam). A felidézéssorán során pedig a bevésett és megőrzött emlékképeinket megelevenítjük, magunk elé képzeljük.(pl. Mi a címe Márai Sándor legutóbbi kötetének). Abban az esetben, amikor fel kell ismernünk valamit vagy valakit sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amikor tesztingerek nélkül kell ugyanezt megtenni. 21

22 A képzelet Mi a képzelet? A képzelet összetett folyamat, amely nem csak belső képeket foglal magába, hanem a külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseket és személyes jegyeket is. 22

23 A képzelet alapformái Reproduktív képzelet:képzeletünk képzeletünk újra megalkotja, reprodukálja azt, amit már mások elképzeltek. Valójában tehát a reproduktív képzeleti működés segítségével vagyunk képesek mások elképzeléseit, magyarázatait megjeleníteni, ami természetesen az eredeti elképzeléstől bizonyos mértékig eltér. (olvasott regényt megfilmesítése). A képzelet alapformái Produktív (alkotó)képzelet:egy egy új, teljesen önálló képzeleti képet hozunk létre, amely a valóság keretein belül marad. A művészek, feltalálók, alkotók, tudósok stb. tevékenysége elképzelhetetlen lenne a produktív képzelet nélkül. A produktív képzelet segítségével olyan képeket hozhatunk létre, amely a valóság eddig ismeretlen részleteire világít rá. A jelenségek között új összefüggéseket fedez fel, történteket, új szereplőket, amelyek vagy akik soha nem léteztek vagy soha meg nem történtek. 23

24 A képzelet fajtái Szándékos és önkéntelen (spontán) képzelet:amikor a képzeleti működés tudatos, vagyis akaratunk által irányított, szándékos képzeletről beszélünk. A produktív képzeleti működés többnyire szándékos, bár tudattalan motívumok is szerepet játszhatnak benne. A spontán képzelet során a képzeleti képek akaratlanul törnek ránk. A képzelet fajtái A nem szándékos képzelettipikus tipikus példája az álom.az álomképek nagyon gazdag képzeleti képek, amelyek többnyire előzetes benyomások alapján keletkeznek. Az álomban ezeknek a benyomásoknak meglepő, újszerű összekapcsolódásaival találkozunk. 24

25 Az alvás szakaszai REM (rapid eye movement)szakaszok, amely a gyors szemmozgás angol rövidítése és a non REMszakaszok. A REM szakaszok során a szem gyors mozgásokat végez, és ha ilyenkor felébresztjük az alvót, a legtöbb esetben álomról számol be. Az álom szerepe nagyon fontos, ugyanis amikor megakadályozták az alvókat abban, hogy álmodjanak (látva a REM szakasz megjelenését felébresztették őket) egy idő után teljesen kimerültek és hallucináltak. A REM ciklus időtartama rövid 4-6 perc körül van és egy éjszaka során 4-6 REM ciklus keletkezik. Hosszabb ébrenlét után megnő a REM szakaszok száma. 25