Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Semmelweis Terv és társai dr. Sinkó Eszter
Politikai környezet a választások után Új kormány 2/3-os többség Egészségügy nincs miniszteri rang, csak államtitkári, azaz a kormányüléseken meghívottként vehet részt a tárcavezető Összevont minisztérium a NEFMI vezetője orvos A Kormányprogram megegyezik a Fidesz választási kampányának programjával Nem az államtitkárság írja a kormányprogramot
Kormányprogram 1. Pesti Imre jegyzi fővárosi FIDESZ frakció 9 pontot tartalmaz, kívánságlista szintjén megfogalmazva, ami megfelel egy választási program logikájának, de nem egy kormányprogramnak 1. Az ellátás struktúrája: alapellátás, járó, fekvő és sürgősségi (fekvőnél megjegyzi, hogy nem sok az aktív ágykapacitás, mert sok a beteg és szétzillált az ellátórendszer) 2. Finanszírozás: átláthatóság, egyszerűség
Kormányprogram 2. 3. Egészségbiztosítás: nemzeti kockázatközösség, társadalombiztosítás 4. Gyógyszergazdálkodás: generikus program felfuttatása, patikák többségi gyógyszerészi tulajdonon alapulóak legyenek 5. ÁNTSZ erősítése alapcél 6. Kamarák: partnerekként kell kezelni őket 7. Népegészégügy: pénzt kell rendelni a programokhoz
Kormányprogram 3. 8. HR kérdések: életpályamodell, paraszolvencia elleni küzdelem, szellemi szabadfoglalkozású orvoslás 9. Egészségügy szerepe a gazdaságban: húzóerőt képvisel, egészségiparba történő befektetések fontossága Összegzés: Nincs benne államosítás megjelölve sem a szolgáltatói, sem a finanszírozói oldal tekintetében
Első intézkedések Kamarák új jogállása: kötelező tagság MOK elnöke vétójogot kért, de nem kapott OEP szerződések megkötésénél Rezidensek röghöz kötésének felszámolása kevésnek bizonyult 2010 őszén Gyógyszertárak tulajdonjogának megváltoztatása 2014- ig, majd 2017-ig Háziorvosok kényszer képzésének megszüntetése korbácsrendelet visszavonása
Semmelweis terv 1. 2010. novemberében jelenik meg A terv szintén nem vízionál par excellence állami egészségügyi rendszert Ehelyett ígér: állami ellátásszervezést, erős központi kontrollt, közös közbeszerzéseket, egységesített intézményirányítást, szükségleteken alapuló kapacitástervezést Ebből még mindig nem következik a szolgáltatók állami tulajdonba vétele
Semmelweis terv 2. Térségi Egészségszervezési Központok (8 illetve 6 db)feladatait az alábbiakban határozza meg: 1. Térségi betegút szabályozás 2. Kapacitásrendezés 3. Szervezeti és/vagy funkcionális integráció 4. A szolgáltatók közötti kooperáció 5. Kistérségi betegút szervezés Közreműködés és támogatás nyújtása Kezdetben a TESZ-ek konzultatív testületekként voltak meghatározva
Semmelweis terv megvalósítása 1. Irányítási rendszer átalakítása: GYEMSZI felállítása: OGYI, ESKI, EMKI, OSZMK, ETI összeolvadása 1. Intézményfenntartási feladatok 2. Finanszírozás korszerűsítésének feladatai 3. Kapacitások, progresszivitási szintek meghatározása 4. Közös beszerzések lebonyolítása
Semmelweis terv megvalósítása 2. Egészségvédelem: Nemdohányzók védelmében új törvény 2012. január illetve április 1-től élesben Alapellátásban: minőségi indikátorok rendszere Forrásteremtés oldalán: 1. Népegészségügyi termékadó bevezetése (20 Mrd Ft) 2. Baleseti adó bevezetése (24 milliárd Ft) 3. TÁMOP pályázatok bevonása a HR ügyek kezelésére (innovatív megoldás)
Bértárgyalások Rezidensek egy részének havi plusz 100 ezer Ft jövedelemkiegészítés (Kb. 600 fő) Új bérmegállapodás: 16,500 orvost és 68 ezer nővért érintően, 30 milliárd Ft mehet el erre július után, kormányzati ígéret szerint. Forrása: részben a népegészségügyi termékadó, részben átalakítások utáni megtakarítások, de azok honnan keletkeznek?
Nem egészségügy által indított változások 1. Közigazgatási rendszer átalakítása: 1. Kormányhivatalok feladatainak bővítése 2. Megyei ÁNTSZ-ek 3. REP-ek részleges beolvasztása 4. Az OEP szerepkörének átalakulása: csak természetbeni szolgáltatásokra (és az ártámogatásokra) fókuszál
Nem egészségügy által indított változások 2. Széll Kálmán-terv 1.0 (2011. tavasza): megtakarításokat ír elő a gyógyszertámogatási rendszert illetően: 1. 2011-ben - 20 milliárd-ot 2. 2012-ben 83 milliárd-ot 3. 2013-ban 37 milliárd-ot (azaz két év alatt együttesen 140 milliárd Ft megtakarítást írtak elő)
Nem egészségügy által indított változások 3. Széll Kálmán-terv 2.0 (2012. tavasza): újabb megtakarításokat ír elő a gyógyszertámogatási rendszert illetően: 1. 2012-ben + 10 milliárd-ot 2. 2013-ben + 40 milliárd-ot Ez azt jelenti, hogy 2013-ig együttesen 190 milliárd Ftot akarnak megspórolni a gyógyszer-kasszán (2011- ben 377 Mrd Ft ment el erre a célra, amiből 60 Mrd Ft-ot a gyógyszercégek adtak össze)
Nem egészségügy által indított változások 4.1. Forrásteremtés vonatkozásában: 2010. január (2008-as törvénymódosítás alapján): Tb. Alapok a központi költségvetés részét képezik, és nem önálló alrendszerek az államháztartásban (csak az önkormányzati alapok maranak meg a közp. költségvetés mellett) Ezt a változtatást az új kormány is továbbviszi az új Államháztartási törvényben 2012-ben
Nem egészségügy által indított változások 4.2. 2012. január: új jogállás az OEP esetében (nem speciális költségvetési szerv többé) új ÁHT alapján, egyelőre kérdés, a változás mit eredményez a napi működésben Továbbá: a munkáltatói tb. járulék átalakul adóvá (következmény: az adó típusú befizetéssel szemben nincs jelen ellátásra jogosultság különösen kínossá válhat ez nyugdíj esetében)
Nem egészségügy által indított változások 5. A szolgáltató rendszer államosítása: a megyei és a fővárosi kórházak után, 2012 májusában a városi kórházak is sorra kerültek Magánbiztosítási rendszer helyzetbe hozása az SZJA törvény módosításával (egyelőre cégeknek kedvez betegbiztosítási szolgáltatás vásárlása esetén az adó-, és járulékmentesség) (lehetséges piaci méret a MABISZ szerint 50 Mrd Ft) Egészségpénztárak prevenciós tevékenységének kiüresítése (nem elszámolható a sport, a rekreáció)
Betegjogi törekvések Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszüntetése politikai alku eredményeképpen: 2010. szeptemberben Helyette: Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása az igérvény 2012. júliustól az elfogadott Semmelweis-terv alapján Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) ugyancsak megszűnt, helyette Nemzeti Betegfórum felállítása várható
Aggodalmak Tekintettel arra, hogy e kormányzati ciklus idejére az egészségügyi közkiadásokat befagyasztják: 1. nem lesz pénz a közfinanszírozott rendszer működési kiadásainak emelésére, 2. ellenben a magánforrásból finanszírozott magánegészségügy megerősödik, 3. a közintézmények tevékenysége pedig további torzulásokon megy keresztül, ami következtében a szegényebb rétegek kiszorulnak a fejlett színvonalú ellátásokból
Megoldások Menekülési lehetőségek Új kórháztörvény megalkotása, ami kivezetheti a szolgáltatókat többi között a MÁK rendszeréből Erős jogosítvánnyal bíró betegjogi szereplő életre hívása kormányhivatali pozícióban Kormányzati stratégiaalkotás a magánforrások bevonására Államtitkárság ellenvetésének teret kell adni: az állam lehet intelligens szereplő, aki képes önmérsékletre, ennek a gondolatnak érvényt kell szerezni az EMMI, GYEMSZI, TESZK ek és az intézmények közötti munkamegosztásban