KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyarromán határszakaszon Megbízó: Tervező: UTIBER FŐMTERV Konzorcium 1
Cél fő cél a jelenleg egymástól elvágott magyar-román határvidékek gazdaságiközlekedési integrációjának elősegítése a két ország közötti főbb közlekedési folyosók és az azokhoz kapcsolódó mellékúthálózat fejlesztési lehetőségeinek feltárásával, előkészítésével oly mélységben, hogy Románia Schengeni Egyezményhez csatlakozását követően a határvonal semmiféle fizikai akadályt ne jelentsen a két ország közötti bármely szintű, rendszerességű és célú személy- és áruforgalom számára. Egységes közlekedési hálózat kialakítása, a gazdasági igények (fejlesztések) figyelembe vételével Társadalmi cél: történelmileg elvágott területek gazdasági integrációjának elősegítése ipar mezőgazdaság szolgáltatások turizmus, szabadidős létesítmények történelmileg elvágott területek kulturális integrációjának elősegítése történelmileg elvágott területek intézményi (oktatás, egészségügy) integrációjának elősegítése. Projekt előkészítés a 2014-2020 programozási időszakra 2
Magyar - Román határszakasz Minteny 450 km határszakasz Érintett megyék Magyarország - Szabolcs- Szatmár-Bereg - Hajdú-Bihar - Békés - Csongrád Románia - Szatmár / Satu Mare - Bihar / Bihor - Arad / Arad - Temes / Timis 3
Településhálózat A vizsgálat tárgyát képező megyékben megtalálhatók a magyar és a román oldalon egyaránt három-három 100 ezer fő feletti nagyváros, rendkívül erős nagytérségi szerepkörrel. A magyar oldal településhálózatát inkább a törpe- és aprófalvak jellemzik, kiegészülve a 10-30 ezres mezővárosokkal A román oldalon inkább az 1000 és 10 ezer fő közötti közepes- és nagyközségek a legelterjedtebbek 4
Magyar - Román határszakasz Érintett megyék Megyék járások Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Járások 13 229 Hajdú-Bihar megye Járások 10 82 Békés megye Járások 9 75 Csongrád megye Járások 7 60 Összesen 446 Települések száma Települések száma Települések száma Települések száma Megyék járások Románia Szatmár megye / Judetul Satu Mare Járások Települések száma A kistérségi / járási szint Romániában nem értelmezhető a települések száma a megyében található települések számát jelenti. 65 Bihar megye / Judetul Bihor Járások Települések száma - 101 Arad megye / Judetul Arad Járások Települések száma - 78 Temes megye / Judetul Timis Járások Települések száma - 99 Összesen 343 5
Népesség A népsűrűség a vizsgált területen az országos átlag alatt helyezkedik el. Romániában csak a nagyvárosok és környékén haladja meg az átlagot a népsűrűség. A határ közvetlen környezetében alacsony a népsűrűség. 6
Népesség területi eloszlása A 8 megyeszékhely lakossága a 8 megye 4 milliós lakosságának a harmadát adja. 7
Korcsoportos összetétel Elöregedés Egyedül Szabolcs-Szatmár megyében magasabb a fiatal korúak száma Népesség változás Elvándorlás
Öregedési index 2009 (100 fiatal korúra jutó időskorú) Magyarországon Csongrád és Békés megyében átlag feletti az időskorúak aránya Romániában a hegyvidéki aprófalvas területeken magas az időskorúak aránya 9
Gazdasági jellemzők Egy főre eső GDP (vásárlóerő paritáson számolva) 2010-ben: Magyarország:15.900 euró Románia:11.400 euró Ezzel szemben a érintett román megyék értékei jobbak az érintett magyar megyéknél Ezt azt jelenti, hogy a magyar megyék fejlettsége az országon belül perifériának számítanak (NY- K-re irányuló fejlettségi lejtő) A román megyék közepesen fejlettnek számítanak (D-É-ra irányuló fejlett lejtőt mutat) Kivétel Temes megye, (3.legfejletteb megye Romániában) 10
Munkanélküliség Magyarországon magasabb a munkanélküliség mint Romániában Nagy a szórás, Szeged, Gyula 7%, míg Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyében átlag 20%, de néhol eléri a 30%-ot Romániában a munkanélküliség átlag 4-5%, de néhol csak 2% Az eltérés a más számítási módszertan miatt a van. (Romániában akinek van őstermelői igazolvány, bár nincs munkája az nem számít munkanélkülinek) Emiatt magyar és a román munkanélküliség adatok nem összehasonlíthatóak. 11
Helyzetelemzés Románia és Magyarország is az EU tagja Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez, és a jelenlegi nehézségek ellenére Románia csatlakozása is néhány éven belül megvalósul A térséget összefüggő gazdasági övezetként kell kezelni Ehhez megfelelő sűrűségű és minőségű közlekedési infrastruktúrára (közúthálózatra) van szükség 12
Helyzetelemzés Ehhez képest a közel 450 km hosszú magyar román határszakaszon mindössze 10 db közúti határ-átkelőhely található, amely a közlekedési útvonalak hosszát jelentős mértékben megnöveli A határon átnyúló közúti kapcsolatok sűrűsége az alábbi táblázatból látható: Megye / jellemző Határszakasz hossza (km) Működő határátkelők száma (db) Határátkelők átlagos egymástól való távolsága (km/db) Közúti kapcsolatok az országhatártól 15 km-re Közúti kapcsolatok átlagos egymástól való távolsága (km/db) Szabolcs Szatmár-Bereg megye 102,9 2 51,5 11 9,4 Hajdú-Bihar megye 98,0 3 32,7 13 7,5 Békés megye 177,5 3 59,2 20 8,9 Csongrád megye 69,1 2 34,6 10 6,9 Összesen 447,5 10 44,8 54 8,3 13
Helyzetelemzés Gyorsforgalmi- és főúthálózat Meglévő határátkelőhelyek: Csengersima Petea (Pete) Vállaj - Urziceni (Csanálos) 3,5 t Nyírábrány - Valea lui Mihai 3,5 t (Érmihályfalva) Létavértes - Săcueni (Székelyhíd) 3,5 t Ártánd - Borş (Bors) Méhkerék - Salonta (Nagyszalonta) 7,5 t Gyula - Vărşand (Gyulavarsánd) Battonya - Turnu (Tornya) 7,5 t Nagylak - Nădlac (Felsőnagylak) Kiszombor - Cenad (Nagycsanád) 7,5 t 14
Helyzetelemzés Vasúthálózat vasúton évente 200 ezer utas utazik oda vissza; napi 18 pár személyvonat; Meglévő vasúti kapcsolatok 5 db: Mátészalka Nagykároly Debrecen Érmihályfalva Püspökladány Nagyvárad Békéscsaba Nagyszalonta Békéscsaba - Arad Vasúti személyforgalmi határátmenetek Romániába pár vonat Tiborszállás 2 Nyírábrány 3 Biharkeresztes 5 Kőtegyán 2 Lőkösháza 6 összesen 18 Vasúti személyforgalom Magyarországról [utas/év] Kiutazó Beutazó Összesen Romániába 95 194 100 400 195 594 Nemzetközi vasúti kimenő és bejövő áruszállítás [tonna/év] export import Románia 1 188 525 1 135 902
Projekt mérföldkövei Átfogó megvalósíthatósági tanulmány (I. fázis). Projekt szintű rész-megvalósíthatósági tanulmányok. Átfogó megvalósíthatósági tanulmány (II. fázis), cselekvési terv.. A projekt 2011. októberben kezdődött, a tervezés 2012. júliusától folyik és egy fél éves kényszer szünet mellett várhatóan 2014 nyarán fog befejeződni. 16
I. mérföldkő ÁTFOGÓ MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A vizsgált határ menti 15 km-es sáv: lakosok száma kb. 1,4 millió fő, terület 11 ezer km 2 magyar oldalon 150 db érintett település román oldalon 105 db érintett település a vizsgált területbe eső magyar megyeszékhelyek: Szeged, Békéscsaba, Debrecen; román oldalon Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti a legjelentősebb városok. Összesen 63 db közúti kapcsolat vizsgálata történik, amelyből 10 a meglévő, 53 az új kapcsolat. 6 db kerékpáros kapcsolat vizsgálata 5 db vasúti kapcsolat vizsgálata 17
A magyar román határszakasz vizsgált közúti határmetszési pontjai 18
Vizsgált kerékpáros kapcsolatok 1. Magosliget Turulung (Túrterebes) 2. (Vásárosnamény) - Csenger Oar (Óvári) - (Szatmárnémeti) 3. Pocsaj Ianca (Jankafalva) 4. Ártánd /Berettyóújfalu/ 5. Békéscsaba Borş (Bors) /Nagyvárad (Odera)/ Salonta (Nagyszalonta) 6. Kiszombor Cenad (Nagycsanád) megépült Kivitelezés alatt megépült 19
Vizsgált vasúti kapcsolatok Jelen tanulmány során összesen 5 db kialakítandó vasúti kapcsolatot elemeztünk. Mátészalka Szatmárnémeti Mátészalka Fehérgyarmat Zajta Nagypeleske Szatmárnémeti Mátészalka Csenger Óvári Szatmárnémeti Debrecen Nagyvárad Debrecen Nagykereki Nagyszántó Nagyvárad Debrecen Létavértes Székelyhíd Nagyvárad Szeghalom Körösnagyharsány Körösszeg Nagyvárad Békéscsaba Kétegyháza Elek Ottlaka Újszentanna Arad Szeged Temesvár Újszeged Nagykikinda Szerbián át Makó Apátfalva Nagycsanád Nagyszentmiklós Temesvár Kiszombor Nagycsanád Újszeged Makó Nagylak Nagylak Arad Battonya Ópécska 20
Igényfelmérések, egyeztetések,forgalomfelvételek magyar és román oldalon egyaránt térség feltérképezése meglévő és tervezett hálózatfejlesztési elképzelések korábbi tanulmányok értékelő elemzése infrastruktúra hálózat, szállítási főirányok felmérése tulajdonviszonyok kritikus területek (környezetvédelem) feltérképezése egyeztetés határmenti településekkel, kistérségekkel, megye vezetőivel, érintett szakmai szervezetekkel (hatóságok, szakhatóságok) kikérdezéses forgalomfelvételek (közút és közösségi közlekedés egyaránt) lakossági kérdőíves kikérdezés (telefonos és személyes), lakossági fórumok főbb gazdasági szereplők feltárása egyeztetés közigazgatási szervekkel 21
Forgalomfelvételek Kikérdezéses forgalomfelvétel 10 közúti határátkelőhelyen: A kikérdezést a Romániába belépők között tartottunk. Ezzel párhuzamosan közúti számlálás is készült mindkét irányban a határátkelőkön. Összesen napi 22 000 jármű halad át a határon, ebből 16 000 a 3,5t alatti jármű és 6 000 a tehergépjármű. A legnagyobb forgalmú határátkelőhely Átránd a maga 8 500 Ej/nap forgalmával. Személygépkocsival utazók 96%-nak a célja Románia, 78%-nak a kiinduló országa Magyarország. A nehéz tehergépkocsik 74%-a tranzitba közeledik Magyarországon. Közúti kordonfelvétel a határ magyar oldalán 15 km-s sávban: A főutak között egy-egy tucat mérési helyszínt határoztunk meg, ahol rögzítettük az elhaladó gépjárművek rendszámát. A helyszínek úgy lettek felvéve, hogy 3-4 település mélységben nyomon lehessen követni az egy irányból érkezett járművek útvonalát. Jellemzően a második településen túl a forgalomnak már csak egy minimális része volt fellelhető. 22
Forgalomfelvételek Közúti keresztmetszeti számlálások Romániában a határmenti 4 megyében. A számlálások hétköznap 12 órán keresztül zajlottak. 6 járműkategóriába kerültek rögzítésre a számlálások. Ezen kívül a megyei és országos közutak rendelkezésre álló forgalmi adatait is feldolgoztuk. Vasúti személyforgalmi számlálás és kikérdezés a magyar-román határon. 5 vasútvonalon van személyforgalom a határon, összesen 18 vonatpár közlekedik naponta A számlálás alapján összesen 850 utas lépi át vasúton egy nap a magyar-román határt. Az utazások célja a látogatás és a szabadidő jellemzően, együtt 54%-ot képviselnek az összes utazásból. A megkérdezett Romániába utazók kétharmada a 15 km-s határsávba utazik. A magyar oldali 15 km-s határsávból az utazóknak csupán az 5%-a indul. Az utazók egyharmada Budapestről, a másik egyharmada Debrecenből vagy Békéscsabáról indul. 23
Forgalomfelvételek A magyar-román határon nincs jelentős különbség a járműkategóriánkénti megoszlásban a ki és a belépő oldalon. A személygépkocsik aránya 60%, a kis tehergépkocsiké 14%, a közepes tehergépkocsiké 4%, a nehéz tehergépkocsiké 20%. Az autóbuszok és a kerékpár részaránya 1-1%.. 24
[jármű/nap] [jármű/nap] KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, Forgalomfelvételek A nehéz tehergépkocsik aránya a Csengersimai, Ártándi, Gyulai és a Nagylaki határátkelőkön jelentős. A többi határátkelőn a személygépkocsi forgalom a teljes forgalom 80%-át adja 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Magyarország irányába tartó forgalom Határátkelőnként és járműkategóriánként kerékpár autóbusz nehéz tehergépkocsi közepes tehergépkocsi kis tehergépkocsi személygépkocsi 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Románia irányába tartó forgalom Határátkelőnként és járműkategóriánként kerékpár autóbusz nehéz tehergépkocsi közepes tehergépkocsi kis tehergépkocsi személygépkocsi 25
Forgalomfelvételek A magyar-román határon Románia felé tartó személygépkocsik kiinduló és célországa 26
Forgalomfelvételek magyar-román határon Románia felé, magyarországi lakóhellyel rendelkező, utazók elsődleges indoka 27
Forgalomfelvételek A magyar-román határon Románia felé tartó nehéz tehergépkocsik kiinduló és célországa 28
Forgalomfelvétel A Gyulánál kilépő, napi közúti árutonna áramlat megoszlása a felvétlek alapján 29
Forgalomfelvétel Az Ártándnál kilépő, napi közúti árutonna áramlat megoszlása 30
Forgalomfelvétel A Nagylaknál kilépő, napi közúti árutonna áramlat megoszlása 31
Lakossági kikérdezés Magyarországon A munka keretében a határvonal 15 km-es körzetében élő lakosság utazási és határátlépési szokásainak kérdőíves felmérésére került sor. A kikérdezést a 14 és 65 év közöttiek körében végeztük. Az érintett térség 150 magyarországi településén összesen 482.668 lakos él (ebből 170.285 Szegeden), így a feladatkiírás szerinti 0,5%-os mintavétel 2413 fős megkérdezését jelentette. A települések nagy száma és a kis mintavételi arány miatt az érintett települések mindegyikének statisztikailag megalapozott felmérése nem volt lehetséges Első lépésben az érintett településeket homogén csoportokba osztottuk (klaszterezés) A klaszterbe sorolás gazdasági-társadalmi bemenő adatainak alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Településstatisztikai Adatbázisrendszerében (T-STAR) elérhető legfrissebb (2010-es) adatbázis, A klaszterbe sorolást követően a megrendelővel egyeztetve 32 települést jelöltünk ki adatfelvételre 1-7% helyszíni személyes (Szeged esetén 200 fős telefonos) mintavételi aránnyal. 32
KLASZTEREK végleges klaszterbe sorolásnál tehát az alábbi 4 statisztikai mutatót használtuk fel: - lakónépesség - távolság a legközelebbi magyar-román közúti határátkelőtől - 60 éves és idősebb lakosok (18-59 éves lakosokra eső) aránya - nyilvántartott álláskeresők aránya a 18-59 éves korosztályban Az így kialakított 6 klaszter átlagos mutatói az alábbiak szerint alakultak: [1] A klaszterek jellemző (átlagos) mutatói Települések száma Lakónépesség (fő) Határátkelő távolsága (km) Idős lakosok Munkanélküliség Szeged 1 db 170 285 34 0,38 0,06 Határátkelőhöz közeli 33 db 3 098 9 0,39 0,18 Határátkelőtől távoli erős 32 db 3 241 24 0,38 0,13 Határátkelőtől távoli gyenge 67 db 1 476 23 0,36 0,27 Fiatal gyenge 8 db 594 28 0,22 0,41 Idős 9 db 311 27 0,66 0,20 33
Lakossági kikérdezés Romániában A munka keretében a határvonal 15 km-es körzetében élő lakosság utazási és határátlépési szokásainak kérdőíves felmérésére került sor. Az érintett térség 105 romániai településén a feladatkiírás szerinti 0,5%-os mintavétel 3855 fő megkérdezését jelentette. Egy-egy lehetséges új határmetszési pont hatásterülete jellemzően néhány település A fenti megfontolások alapján települési szintű adatok előállítását tartottuk indokoltnak. A kikérdezést a 10 és 99 év közöttiek körében végeztük. 34
Lakossági kikérdezés Határon túli munkavégzés HU -> RO elsősorban Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad agglomerációja romániai minimálbér lényegesen alacsonyabb RO -> HU települések adatszolgáltatása alapján kevesebb, mint HU->RO sok idénymunkás Határon túli tanulás HU -> RO tömeges igény egy-két település kivételével nincs ahol romániai nagyváros a megyeszékhelynél jóval közelebb RO -> HU elsősorban megyeszékhelyekre (közép- és felsőoktatás) közlekedési nehézségek
Önkormányzati kérdőíves felmérés Magyarországi önkormányzati kérdőíves felmérés A magyarországi vizsgált térség mind a 150 települési önkormányzatához kiküldésre került egy kérdőív (ld. melléklet), mely több célú volt: településspecifikus tényezők feltárása a lakossági kikérdezésből kimaradó helyeken vállalati kikérdezésben nem elérhető gazdasági szereplők (őstermelők, családi gazdálkodók) áruszállítási szokásainak megismerése településen tervezett forgalomgeneráló fejlesztések felmérése A kiküldött kérdőívekből 91 db érkezett vissza, melyek mindegyike értékelhető volt. 36
Önkormányzati kérdőíves felmérés Román önkormányzati kérdőíves felmérés A 15 km-es határsáv 102 romániai települése közül a kiküldött kérdőívekből 38 db érkezett vissza, melyből 36 tartalmazott kiértékelhető válaszokat (35%). Kérdőív több célú volt: Településspecifikus tényezők feltárása a lakossági kikérdezésből kimaradó helyeken Vállalati kikérdezésben nem elérhető gazdasági szereplők (őstermelők, családi gazdálkodók) áruszállítási szokásainak megismerése Településen tervezett forgalomgeneráló fejlesztések felmérése 37
Vállalati kérdőíves felmérés Magyarország A térség gazdasági szereplőivel folytatott konzultáció során 70 db vállalatot kerestünk fel A megkeresett vállalatok közül romániai kapcsolattal (határon túli munkavállalóval, vevővel, beszállítóval, tulajdonossal, leányvállalattal vagy egyéb üzleti partnerrel) egyáltalán nem rendelkezők kiszűrésre kerültek, így 15 db értékelhető választ kaptunk. A romániai kapcsolattal rendelkező, választ adó cégek leggyakrabban határon túli vevőkkel rendelkeztek (59%), ennél valamivel kevesebb szereplőnek volt romániai beszállítója (47%), valamint alkalmazottja (38%). 38
Vállalati kérdőíves felmérés Román vállalati kérdőíves felmérés A térség gazdasági szereplőivel folytatott konzultáció során a négy érintett romániai megyéből összesen 60 db vállalattól érkezett vissza értékelhető válasz a kérdőíves adatfelvételt illetően A választ visszaküldött 60 db vállalat közül valamilyen szintű magyarországi kapcsolattal (határon túli munkavállalóval, vevővel, beszállítóval, tulajdonossal, leányvállalattal vagy egyéb üzleti partnerrel) 26 db cég rendelkezett. A magyarországi kapcsolattal rendelkező, választ adó cégek között kb. egynegyed-egynegyed arányban oszlik meg akinek magyarországi alkalmazottja (23,1%), beszállítója (23,1%), vevője (23,1%), illetve tulajdonosatárstulajdonosa (30,7%) létezik. 39
Műszaki tervezés alapelvei A műszaki tervezés a magyar és román szabványok, rendeletek, valamint az országos, megyei és az érintett települések szabályozási terveinek figyelembevételével történt. Magyarországon alkalmazott paraméterek Gyorsforgalmi utak: Korona szélesség 26,60 m Burkolatszélesség 2x11 m Főutak: Korona szélesség 12,00 m Burkolatszélesség 7,50 m Mellékutak, egyéb utak: Korona szélesség 8,00 m Burkolatszélesség 5,50 m Korona szélesség 9,50 m Burkolatszélesség 7,00 m. Romániában alkalmazott paraméterek Megyei út: Korona szélesség 10,00 m Burkolatszélesség 8,00 m Helyi út: Korona szélesség 7,00 m Burkolatszélesség 5,50m. 40
Magyarországon alkalmazott paraméterek 41
Romániában alkalmazott paraméterek 42
Beruházási költségszámítás alapelvei A beruházási költség a következő elemekből áll össze: útfelújítás/építés költsége: vizsgált út hossza x fajlagos költség folyóhíd-építés költsége: híd becsült felülete x fajlagos költség egyéb műtárgy építés költsége: műtárgy becsült felülete x fajlagos költség Magyar oldalon a gyorsforgalmi és főutakra vonatkozóan az Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú programja című vizsgálat során használt 2010. éves fajlagos költségek építőipari termelői árindex-szel korrigált értékeivel határoztuk meg. Mellékutakra vonatkozóan a fajlagos költségeket a Magyar Közút NZrt-vel egyeztetve a határoztuk meg. A folyóhidak 1 m 2 -re becsült beruházási költségét az Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú programja című vizsgálat alapján 880 eft/ m 2 összegben vettük figyelembe. Román oldalon: A román partner cég által beszerzett fajlagos beruházási költségek 43
Beruházási költségszámítás alapelvei Magyarországon koronaszéle sség burkolatszél esség útfelújítás (MFt/km) belterül külterül et et útépíté s (MFt/km) Főút 12,0 m 7,5 m 235 400 8,0 m 5,5 m 110 80 180 Mellékút 9,5 m 7,0 m 200 145 340 Kerékpárút 3,0 m 2,0 m 40 Folyóhíd építése 0,88 MFt/m2 Egyéb műtárgy építése 0,5 MFt/m2 útfelújítás (MFt/km) koronaszéle burkolatszéle útépíté belterül külterüle sség sség s et t (MFt/km) Főút 12,0 m 7,5 m 225 386 Mellékút 7 m 5,50 m 52 70 Kerékpár út 3,0 m 2,0 m 35 Hídépítés 2,1 MFt/m2 Romániában 44
Forgalmi modell Területi modell Magyarország teljes területét lefedi. Románia Magyarországgal határos 4 megyéjét tartalmazza részletesen. Magyarország 50-70 km-es körzetében a szomszédos országokat megyei szinten, míg a távolabbi területeket ország szinten tartalmazza a modell. A hálózati modell tartalmazza a közúthálózatot és vasúthálózatot kellő részletezettséggel a vizsgált területre és annak környezetére. Forgalmi modellezés bemenő adatait a lakossági kikérdezés eredményei jelentették. 45
A közgazdasági költség-haszon elemzés elkészítése beruházási költségek becslése működési költség becslése pénzben kifejezett hasznok: Éves utazási idő megtakarítás Jármű üzemköltség megtakarítás Éves baleseti kockázat változás Környezeti hatás Éghajlatváltozás hatásának változása Légszennyezés hatásának változása Zajterhelés hatásának változása Pénzben ki nem fejezett hasznok/hatások Nem pénzben kifejezett externális társadalmi hasznok Elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás Hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja Integrációval kapcsolatos egyéb szempontok 46
Kockázati értékelés Kockázatok értékelésének módszere A hatások vizsgálatán túl összegeztük a projektek várható kockázatait, melyek a következőek lehetnek: társadalmi támogatottság (1-3): előzetes vizsgálatok, pályázatok megléte, közelben hasonló projekt megléte, mely a megvalósítás támogatottságát csökkentheti, előkészítettség (1-3): magyarországi, ill. románinai előzmény tervek léte, pályázati elbírálás, környezetvédelem (1-3): NATURA2000 területek, Nemzeti Park területek érintettsége, egyik, vagy akár mindkét országban, örökségvédelem (1-2): örökségvédelmi területek érintettsége. Ezek alapján elkészült a 63 közúti határmetszés rangsorolása (priorizált lista) 47
2. MÉRFÖLDKŐ A vizsgált 63 közúti határmetszésből szakmai egyeztetést követően kiválasztásra került 50 db amelyeknél RMT készül Kiejtésre kerültek: Időközben megépült Kivitelezés alatt Forrás biztosított Kerékpáros projektek rangsorolása (6 db) Vasúti projektek rangsorolása (5db) Az adott szakaszt potenciálisan használó lakosság száma A foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó vállalkozások jelenléte Turisztikai/rekreációs vonzerők megléte Kapcsolódás a nemzetközi vagy hazai kerékpáros törzshálózathoz Vasúti áruszállítás várható nagysága 48
KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, Hátralévő feladatok 3. MÉRFÖLDKŐ: PROJEKT SZINTŰ RÉSZ-MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK közúti projektekre a teljes szakaszra a priorizált projektlista alapján klasszikus RMT a vonatkozó útmutató(k) alapján (SK és HU) 4. MÉRFÖLDKŐ: ÁTFOGÓ MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY (II. fázis) Eredmények összefoglalása, értékelése: Az RMT fontosabb eredményeinek összefoglalása, következtetések Jogi, intézményi, működtetési kérdések tisztázása Üzemeltetési kérdések tisztázása Finanszírozhatósági kérdések tisztázása 5. MÉRFÖLDKŐ: CSELEKVÉSI TERV A projektek rangsorolása Egyeztetések szakmai és társadalmi 49 nemzetközi Cselekvési terv véglegesítése
KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, Kommunikációs feladatok, Társadalmi egyeztetések Az I. projektfázisban szakmai egyeztetésre hívtuk a határsáv 15 km-es körzetébe eső, valamint a nagyobb térségi központok vezetőit, polgármestereket, megyei vezetőket, közútkezelőket. Magyarországi egyeztetések időpontjai: 2012.09.20. Fehérgyarmat és Csenger 2012.09.25. Mátészalka és Nyírbátor 2102.09.26. Berettyóújfalu és Debrecen 2012.10.02. Gyula és Mezőkovácsháza 2012.10.05. Makó Romániában első körben a megyei vezetőket, hivatalokat kerestük fel az alábbi időpontokban: 2013.04.29. Nagyvárad / Oradea 2013.05.08. Temesvár / Timisoara 2013.05.09. Arad 2013.05.13. Szatmárnémeti / Satu Mare 50
KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, Kommunikációs feladatok, Társadalmi egyeztetések Romániai önkormányzati egyeztetések időpontjai: 2013.06.18. Nagyszentmiklós / Sannicolau Mare 2013.06.25. Nagykároly / Carei 2013.06.27. Szatmárnémeti / Satu Mare 2013.06.28. Arad 2013.07.17. Nagyszalonta / Salonta 2103.07.18. Székelyhíd / Sacueni Lakossági fórumok kerültek megrendezésre az alábbi helyszíneken: 2013.09.25. Battonya és Nyírábrány 2013.09.26. Pécska / Pecica és Nagykároly / Carei Hátralévő lakossági fórumok 6-6 db magyar és román oldalon szervezés alatt várhatóan 2014. január második fele 51
KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, Köszönöm megtisztelő figyelmüket Tómán Lajos UTIBER Közúti Beruházó Kft., osztályvezető (tomanl@utiber.hu) 52