Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó statkus és dnakus vzsgálatára* Poór Judt PhD, a Pannon Egyete adjunktusa E-al: pj@georgkon.hu Az árstatsztkák fontos szerepet töltenek be a statsztka adatszolgáltatásban. A tanulány ezek egy specáls területét, a külkereskedele árjellegű utatószáat tárgyalja, elyek alatt az port- és az eportárakat, egységértékeket, az azok alapján képezhető relatív árakat, valant az árak változását, vszonylagos alakulását vzsgáló ndeeket érte. Célo a külkereskedel statsztkák alapadatanak érésével, ódszertanával kapcsolatos legfontosabb tudnvalók áttekntése, az árjellegű utatószáok alkalazás lehetőségenek beutatása a külkereskedel pozícó terék-, lletve terékcsoportszntű, statkus és dnakus szeléletű jellezésére, valant a ennység és árváltozások, az árfolya-ódosulások szerepének sertetése a külkereskedel forgalo alakulásában. TÁRGYSZÓ: Árstatsztka. Indeszáok. Nezetköz kereskedele. * A szerző ezúton ond köszönetet Hunyad Lászlónak és Marton Ádának a tanulányhoz fűzött értékes egjegyzésekért.
186 Poór Judt A külkereskedele a vlággazdaság fontos része és rendkívül jelentőséggel bír az Európa Unó tagállaanak gazdaságában. A külkereskedele tendencát leíró, pontos adatok így nélkülözhetetlenek a gazdaság vzsgálatához (Eurostat [2008]). n Egy ország eportjának, lletve portjának értéke = 1qp forában felírható összesített aggregátu, ely a különböző fajta terékek kvtelének és behozatalának összértékét fejez k. A q a ennységet, a p az árat jelző szbólu, elyek szorzatforában adják azt az értéket, at a statsztkában v, tt a továbbakban (eportérték) vagy (portérték) s jelöl; n a terékfajták száa. A szua ndeetől a könynyebb átteknthetőség és az egyszerűsítés érdekében a továbbakban eltekntek. A nezetköz és a haza statsztkák általában ezen együttes eport-, lletve portértékeket közlk, különféle pénzneben, lletve az alkalazott noenklatúráknak egfelelően eltérő aggregáltság sznteken. A külkereskedel statsztkák az értékek ellett volueneket és árakat s egfgyelnek. Ezek összeállítására kétféle szábavétel eljárás használatos. A general trade rendszerben a statsztkát készítő ország gazdaság területére belépő és az azt elhagyó valaenny terék része a külkereskedel terékforgalonak. A specal trade rendszerben elyet a haza külkereskedel terékforgal statsztka s alkalaz a külföld és a vábelföld között áraló, lletve az aktív és a váfelügyelet ellett feldolgozás forgalát érk oly ódon, hogy szába vesz a váraktárak és a vábelföld között terékozgásokat, de eltekntenek a váraktárak és a külföld közöttektől. Ne egységes az eport- és az portforgalo értékelése se, bár a legtöbb ország hazánk s a behozatalt CIF-partáson, az portáló ország határán érvényes pac értéken, íg a kvtelt az eportáló ország határán fennálló, azaz FOB típusú partáson értékel. A külkereskedele forgal adata különböző pénzneekben fejezhetők k. Magyarország külkereskedel értékadatat a Központ Statsztka Hvatal forntban, euróban és dollárban s közl. A külkereskedel statsztka a ennységet nettó töegben, klograban adja eg; eghatározott esetekben azonban kegészítő értékegységet s használ, elynek segítségével a terék ennysége pontosabban egfogható. Mvel a ennység egységek a terékek fzka tulajdonságat jellezk, így sokszor az értéknél egbízhatóbb utató a terékek nezetköz áralásának (Cszaza [2005]). Ennek köszönhetően az portáló és az eportáló országok között a ennység érés eltérése általában kevésbé száottevők, nt az érték érésében utatkozó különbségek.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 187 A haza külkereskedel terékforgal statsztka hav rendszerességgel gyűjt a ennység és az értékadatokat a Kobnált Noenklatúra alkalazásával, és a noenklatúra ellett az ENSZ Egységes Külkereskedel Terékjegyzéke (Standard Internatonal Trade Classfcaton SITC) alapján s publkálja azokat (Baghy Endrődyné [2007]). Az Európa Unóhoz történő csatlakozásunk előtt a agyar külkereskedel terékforgal statsztka a váokányokból szárazó adatokra épült; 2004. ájus 1-je óta vszont két alrendszer fogja le a terékozgást. Az Etrastat-rendszerben, ely az Unón kívül országokkal folytatott kereskedelere koncentrál, az adatok továbbra s a ványlvántartáson alapulnak, a egfgyelés teljes körű. A közösség terékforgalo statsztkájában vszont az Intrastat rendszerben vállalatok szolgáltatják az adatokat, az adatszolgáltatás ne teljes körű, a keső adatokat becsléssel pótolják. A külkereskedel forgalo alakulását a ennység változások ellett árváltozások s alakítják. Sok esetben az elezés célktűzésének egfelelően nélkülözhetetlen e két ele egkülönböztetése. Az eport-port árak alakulását jellező ndkátorok elérhetősége lehetővé tesz: a külkereskedeleben a valós eport-port növekedés elkülönítését az árváltozástól, országok vagy terékek versenyképesség elezését a nezetköz pacon, az árfolyaváltozások eport- és portárakra gyakorolt hatásának vzsgálatát, jövőbel árak előrejelzését a haza pacon (Eurostat [2008]). A tanulány a következőkben beutatja az árak egfgyelésére, szászerűsítésére kdolgozott külkereskedele-statsztka etodkát, sertet az eport- és portárakra épülő, versenyképességet vzsgáló statkus és dnakus ódszereket, lletve azon etódusokat, elyekkel az árváltozások szerepe a külkereskedel pozícó alakulásában, valant az árfolyaváltozások külkereskedel árakra és így a forgalora gyakorolt hatása eleezhető. 1. Ár versus egységérték Az árak alakulásának vzsgálatára a külkereskedeleben kétfajta ódszer van: az árutatók a reprezentáns terékek áregfgyelésén alapulnak,
188 Poór Judt az egységérték-utatók ezzel szeben részletes az Etrastatrendszerben ványlatkozatokból, az Intrastatban Intrastat jelentésekből szárazó eport- és portadatokból száíthatók, gyakorlatlag a teljes terékkörre (Eurostat [2008]). A külkereskedel árstatsztka a külkereskedel terékforgal statsztka adatat használja fel az egységérték-száításhoz. Az egységérték-utató (UV) képlete alapján árnak, átlagárnak teknthető az. terék adott eport- (), lletve porttranzakcójára () kfejezve: UV UV = =, /1/ p q = = /2/ p q általánosítva több tranzakcóra, lletve hoogén terékkörben qp v UV = p = = q q. /3/ A külkereskedel adatbázsok a noenklatúrák élyebb, részletezettebb bontásában értéket és értelezhető, valant összegezhető kvtel/behozatal ennységeket s tartalaznak, aely árjellegű utatók (így az egységérték) képzését és a külkereskedel pozícó necsak érték-, hane árszeléletű elezését s lehetővé tesz. A száításokhoz alapvető feltétel, hogy a lehető legrészletesebb bontásban álljanak rendelkezésre az adatok. A külkereskedelet, lletve az annak versenyképességét vzsgáló elezések alapvetően két noenklatúrából, a SITC-ből és a Haronzált Rendszerből (Haronzed Syste HS) szárazó adatokon alapulnak: az ENSZ SITC osztályozás rendszere a terékeket azok feldolgozottság foka, felhasználás lehetősége és vlágpac jelentősége szernt, a HS elsősorban alapanyaguk, lletve feldolgozottság fokuk szernt rendez. A SITC-rendszerben öt szájegyű, íg a HS-noenklatúrában hat szájegyű terékkód szernt folyk az adatok lekérdezése legrészletesebb bontásban. A következőkben a hoogén terékkör egjelölést használo azon terékek csoportjára, elyeknél a ennységek összegezhetők, és az összesített ennység valós tartalat jelöl, a heterogént pedg abban az esetben, ha az összesítés esetlegesen csak foráls, korlátozott tartaloal bír vagy akadályba s ütközk.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 189 Egy kválasztott teréktranzakcó esetén az egységérték azonos az árral. Aenynyben feladatunk azonosnak teknthető terékek körének egyetlen árral történő jellezése, vagy egy terék különböző dőpontokban eghatározott árának az értékesített ennységgel vagy forgaloal súlyozott hoszszabb/rövdebb dőszakra való kfejezése, az egységérték-forula alkalazása a egoldás. A külkereskedel áregfgyelés ódszertanának kdolgozása, fejlesztése több évtzedes últra teknt vssza. Az Egyesült Nezetek Szövetsége a 80-as évek elején két publkácóban s foglalkozott a téával, A külkereskedel ár és ennység érésének stratégá cíű anyaga 1981-ben, A külkereskedel ár és ennység érése: a nezetek gyakorlatának két példája cíű pedg 1983-ban jelent eg. Előbbben az ENSZ egy hpotetkus példán keresztül szeléltet és bzonyítja az egységérték alkalazásának torzításat (IMF [2009]). Hoogén terékkör egészére kfejezett ár egadása kzárólag egységértékforulával lehetséges. Ez azonban ne alkalas a terékcsoportszntű árváltozás kfejezésére. Az egységérték dnakájával történő árváltozás érését ugyans egzavarja a vásárlás nta ódosulása, at adott esetben terékcsoporton belül, kategóránként eltérő árváltozás s elődézhet. Hoogén terékcsoport szntjén ugyans az UV-utatószá dnakája, azaz az egységértéknde (UVI) átlagárak dőbel összehasonlítását jelent. Az átlagárak (főátlag) dnakáját pedg a statsztka ódszertanból sert főátlagndekör alkalazásával eleezhetjük a ódszertanról részletesebben lásd például Köves Párnczky [1981]. Az egységértéknde úgynevezett összhatás- (főátlag-) nde, aely két tényező együttes hatását fejez k, a terékszntű árváltozásokat (részhatást) és a ennységek szerkezet átrendeződését (összetételhatást). E tényezőket két tovább nde különít el. A részhatásnde (I ) a terékszntű árváltozások kzárólagos hatását szászerűsít, vagys együttes árnde. Ezt úgy tudja bztosítan, hogy a ennységeket standardnak vesz. Az összetétel-változás hatását vzsgáló I az árakat rögzítve koncentrál a szerkezetódosulás következényére, a ennységek arányeltolódását értékel. Egynél nagyobb értéke a szerkezetváltozás átlagárnövelő hatására utal. A háro nde (összhatás-ndekör) összefüggése az átlagár változására konkretzálva: 1 1 Az összefüggés felírható oly ódon s, hogy a részhatásnde a ennységeket bázs, az összetételhatásnde pedg az árakat tárgydőszakon rögzít.
190 Poór Judt qp t t qp t t qp t 0 pt qt qt qt UVI = = = = I ' I" p q 0 0p0 qt p0 q0p0 q q q 0 t 0, /4/ ahol 0 a bázs, t a tárgydőszak adatát jelöl. E tényezőfelbontás ódszer alkalazható valaely terék eltérő nőség változatara kterjedő elezésnél, a kegészíthető relácós összehasonlítással s. Ha például a vzsgált ország eportárat nagyobb értékben képes növeln vagy ksebb értékben csökkenten, nt a referencapac, az a külkereskedel pozícó javulásáról tanúskodk. A képletre alapozva eleezhető, hogy nek köszönhető a pozícójavulás. A /4/ alapján tehát rögzíthetjük, hogy az egységértéknde egfelelő forulája egy hoogén terékkör átlagárváltozásának. Ne alkalas azonban a terékcsoporthoz tartozó terékek együttes árváltozásának kzárólagos szászerűsítésére, hszen azt az összetétel-változás átlagárváltozásra gyakorolt hatásával együtt utatja. Az egységérték-nde kzárólag abban az esetben jellez jól az együttes árváltozást, ha egyk dőszakról a áskra állandónak teknthető a terékkör ennységének szerkezete. A Nezetköz Valutaalap, a Nezetköz Munkaügy Hvatallal, a Gazdaság Együttűködés és Fejlesztés Szervezettel, az Európa Unó Statsztka Hvatalával az Eurostattal, az Egyesült Nezetek Szövetségének Európa Gazdaság Bzottságával és a Vlágbankkal együtt 2009-ben kadta az Eport- és portárnde kézkönyvét. Ebben összefoglalóan a következőket állapítják eg: ha a terékek ne azonosak, az egységérték alkalazása helytelen, vel az az árak változatlansága ellett s jelezhet ndeódosulást. Az ndeszá tesztelésére létrehozott alapvetéseket abban az esetben alkalazzák, ha a terékek ne egyértelűen hoogének (IMF [2009]). Dewert [1993] unkájában átteknt az árndekutatás kora történetét Fleetwoodtól Pgoug és hangsúlyozza, hogy a forulákkal csakne párhuzaosan fejlődtek a próbák, tesztek s a utatók tökéletesítéséhez. A külkereskedel árstatsztka gyakorlata ne egységes. Az Európa Unó tagországanak többsége (például Ausztra, Belgu, Szlováka vagy Dána) a vszonylag egyszerű, alacsony költségvonzatú, egységértékalapú ndeszáítást alkalazza. Egyes országokban vszont reprezentatív áregfgyelést végeznek. Az Eurostat az összehasonlítás probléák feloldása érdekében aga s száít egységérték- és voluenndeeket az Európa Unó egészére, valant a tagországokra. A száítás a terékforgal adatgyűjtésből szárazó ele szntű ennység és értékadatok alapján történk. Az Európa Unó arra törekszk, hogy tagállaa az egységértékalapú száítás helyett a tranzakcós árakon alapuló árndeszáításra térjenek át (Baghy Endrődyné [2007]).
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 191 A külkereskedel árstatsztka egfgyeléssel és száítással külön szakstatsztka foglalkozk, elynek alapvető célja a külkereskedel terékforgalo árszínvonal-változásának érése. A külkereskedel terékforgalo áregfgyelése Magyarországon 1990 előtt vállalat adatgyűjtésre épült. A külkereskedele lberalzálásával azonban ugrásszerűen egnőtt az eportőrök és az portőrök száa, lletve adatszolgáltatás probléák erültek fel. A Központ Statsztka Hvatal ekkor a forgalostatsztka adatokból történő egységértéknde-száításra tért át, elyhez a váokányok jó alapot nyújtottak. 2003-tól jellezően tényleges pac árak egfgyelésén alapuló árndeeket száol, elyek az összetétel-változások hatását kszűrk és azokat a naturáls ennység változásokkal együtt voluenváltozásként kezelk (Baghy Endrődyné [2007]). A külkereskedel terékforgalo árszntjének változását kfejező eport- és portárndeeket Fsher-forula szernt képzk a bázsés a tárgydőszak súlyozású árndeek értan átlagaként (Cszaza [2005]). A forgalo azon területen, ahol a terékcsoportok többsége az összetételt tekntve erős stabltást utat, az ársznt változása jól közelíthető az egységértékndeekkel, és így érése továbbra s azokon alapul. E körbe tartoznak a ezőgazdaság és az élelszerpar terékek, 2 a nyersanyagok és az energahordozók, elyek együttesen a forgalo 10 15 százalékát adják. A következőkben előbb a statkus, ajd a dnakus külkereskedel versenyképesség elezésekben használt áralapú utatókat, valant az ezzel összefüggő ódszereket sertete, elyek a külkereskedel árak szntje, lletve változása alapján jelzk a terékek/terékcsoportok külkereskedel pozícóját. A statkus ódszertan elezés eszközök, nt látn fogjuk, egyértelűen terékszntű vzsgálatokra alkalasak. A szakrodalak e utatók és ódszerek tárgyalásánál hol az ár, hol az egységérték kfejezést használják, én a következőkben a kettőt egyás sznonájaként teknte. 2. Árak, egységérték-utatók és a cserearány szerepe a külkereskedel versenyképesség vzsgálatában A külkereskedele két denzóját tekntve UV és UV egységérték-utatókat különböztetünk eg, elyek összevetésén alapul a külkereskedel pozícó vzsgálata. 2 Korább kutatása során az 1992 és 2007 között dőszakra vonatkozóan vzsgálta a húsfélék és az élelezés célra alkalas belsőségek körében az összetétel-változás hatását az eportódosulásban. Eredénye azt utatták, hogy azon terékcsoportoknál, ahol lehetséges ennek vzsgálata, ez tartós poztív tényezőt jelez a kvtelváltozásban. Hatása azonban éves átlagban ndössze 1 százalék körül, azaz az összetétel sznte változatlan (Poór [2009a]).
192 Poór Judt A cserearány Krugan Obstfeld [2003] szernt ne ás, nt egy eghatározott terék eport- és portára között felírt hányados. A szerzőpáros vzsgálja a cserearányoknak, lletve ezek változásának az ország jólétére gyakorolt hatását. Általános következtetésük, hogy az arány növekedése javítja, íg csökkenése rontja a jólét helyzetet. Megállapítják azt s, hogy az eportrányú növekedés kedvezőtlenül befolyásolja a növekvő gazdaság cserearányat a több ország javára. Az portrányú növekedés ellenben általában javítja azt. Terészetesen a korányzat beavatkozások ódosíthatják e egállapításokat. A közgazdaság szakeberek véleénye egegyezk abban, hogy az egyás felé nytott gazdaságokban a pac egységessé válása révén a terékek ára közelednek egyáshoz. Bzonyos eléletek szernt a folyaat végén csak egyetlen ár lehetséges, ezt az egységes ár elvének nevezk. A valóságban azonban a tökéletesen egységes pac ne bztos, hogy egvalósul, ahogy tökéletesen szegentált pacokról se beszélhetünk. A tényleges pacok a kettő között vannak (Tóth [1999]). Az egységes ár elvét képletben eghatározva, legyen p h bárely. áru haza, p k pedg valaely ás országbel ára, a egfelelő valutában kfejezve, E a két valuta között nonál (E k/h a haza valuta külföld valutában ért értéke, E h/k a külföld valuta ára belföld valutában), ε pedg a reálárfolya, a valójában a cserearány (Krugan Obstfeld [2003]): p ε = 1 = Eh/k, azaz h p k E k/h k h p =. /5/ p A relatív ár alatt a szakrodalak egy olyan a versenyképesség vzsgálatára s alkalazható hányadost értenek, elynél a vszonyítás tárgya a haza eportár, alapja pedg a haza portár, a referencapac eportár vagy éppen portár. Utóbb érőszá az Éltető [2003] által elített ár/nőség-rés utatója. 2.1. Az ágazaton belül kereskedele fogala, érése Egy terék eport- és portárarányának, tehát a cserearánynak a vzsgálata az ágazaton belül kereskedele fogalához, jelenségéhez kapcsolódóan erülhet fel. 3 Az ágazaton belül kereskedelere az 1960-as években kezdtek felfgyeln, fogalát s ekkor használták először (Jábor [2010]). Helpan és Krugan [1989] szernt ez a jószágoknak olyan kétrányú cseréje, aelyekben egyk országnak sncs koparatív költségelőnye, rövden, azonosnak teknthető terékek kétrányú kereskedele. 3 A szakrodalakban az ágazaton belül, parágon belül és ntrandusztráls kereskedele egnevezést egyaránt alkalazzák.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 193 Jábor [2010] az ágazaton belül kereskedeleel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az abban részt vevő országok azonos technológával és tényezőellátottsággal rendelkeznek. Keel, hogy íg a specalzácón keresztül a koparatív előnyök az ágazatok között kereskedele rányába hatnak, addg a növekvő éretgazdaságosságra törekvés az ágazaton belül kereskedelet ösztönz. Erdey [2005] az ágazaton belül kereskedelere adott agyarázatként elít a növekvő skálahozadék ellett a terékegkülönböztetést, a fogyasztás szerkezetek hasonlóságát és a nezetköz terékéletcklust. Az ágazaton belül kereskedele részesedése Helpan [1998] szernt különösen abban az esetben agas, ha a partnerországok hasonlóan fejlett vagy nagy országok. Balassa és Bauwens [1987] negatív korrelácót tapasztalt a kereskedel korlátozások és az ágazaton belül kereskedele szntje között. Megállapítható tehát, hogy az ágazaton belül kereskedele a gazdaság ntegrácó erősödésével agasabb szntet ér el (Fertő Hubbard [2001]). Ezzel összefüggésben Fdruc Grozea- Helensten Wörgötter [1999] egelít, hogy az ágazaton belül kereskedele szgnfkáns, gyors növekedése tapasztalható az Európa Unóhoz csatlakozó országoknál a csatlakozást követően. Erdey [2005] ckkében beutatja az 1960-as évektől az ágazaton belül kereskedele érésére defnált utatókat. A legelső ndkátor Verdoorn 1960-as ágazat szntű eport-port aránya V =, /6/ ely egyhez közel érték esetén utat erős ágazaton belül kereskedelet az. ágazat tekntetében. Mchaely eport-port aránykülönbség utatószáa ár necsak ágazatot, hane a teljes gazdaságot jellez, vel az összes ágazat eport-port adata alapján száol. 1 D = /7/ 2 Verdoorn ndeéhez hasonlóan és az. ágazatot jellező, íg a szuázott tényezők az adott ország teljes külkereskedel értékét jelentk. Az ndkátor 0 és 1 között értéket vesz fel. A 0 érték az eport-, lletve portszerkezet teljes hasonlóságát, íg az 1 a teljes eltérést jelz. A Koja által defnált blateráls nde párhuzaba vonható a Verdoorn-féle utatóval, aennyben a blateráls külkereskedel kapcsolatban a haza port a
194 Poór Judt partnerország eportértékével egyezőnek teknthető. 4 Ekkor adott parág vonatkozásában az ágazaton belül kereskedele a blateráls kapcsolatra a következő ndkátorral vzsgálható:, ha K =, ha <. /8/ Az nde teljes blateráls kereskedelere vonatkozó súlyozott forája: K = A + +, ahol A =, ha és A =, ha <. /9/ Koja utatószáa kküszöböl a verdoorn ndkátorral kapcsolatos azon probléát, hogy értéke 0 és végtelen között változhat. A K-utató ár 0 és 1 között értékkel jellez az ágazaton belül kereskedele erősségét. Balassa 1966-ban kfejlesztette a a használatos utatók tartal alapját egterető nettó kereskedele/összes kereskedele utatószáát. E = + /10/ Az nde az. parág külkereskedelét egy 0 és 1 között ozgó értékkel jellez, ahol 0 a tökéletes ágazaton belül, 1 pedg a tszta, ágazatok között kereskedelet jelent. Balassa az nde teljes gazdaságot jellező foruláját az ágazat szntű ndeek súlyozatlan átlagaként képezte. Grubel Lloyd a Balassa-ndkátor elélet tartalának egy ás egfogalazását javasolta, 0 értékkel jelezve az ágazaton belül kereskedele teljes hányát és 1 értékkel annak tökéletes egvalósulását. GL = 1 + /11/ Ez az nde a a napg az ntrandusztráls kereskedele legáltalánosabban használt utatója. 4 Koja utatójában a vzsgált ország és a partnerország eportértéke szerepelnek, a totáls ndeben a teljes külkereskedelere vonatkozó adatok az országok összportértéke.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 195 2.2. Az ágazaton belül kereskedeleben részt vevő terékek pozícója Az ágazaton belül külkereskedele tehát a ár leírt ódon azonosítható. Aennyben a beutatott utatószáok vagy a Fontagné és Freudenberg [1997] által egfogalazott feltétel szernt az eport- és portérték átfedésének értéke a 10 százalékot eghaladja alapján bzonyítható az ágazaton belül kereskedele, a relatív árak alkalasak a terékek nőségének és így az parágon belül kereskedele típusanak eghatározására. A ögöttes feltevés szernt a relatív árak valószínűleg kfejezk a relatív nőséget. A szakrodalak háro eltérő ódszert alkalaznak az ágazaton belül kereskedele különböző típusanak szászerűsítésére, Fontagné és Freudenberg [1997] egközelítésén kívül Greenway, Hne és Mlner [1995], valant Nlsson [1999] ódszerét elítk. Fontagné és Freudenberg [1997] az eport- és portárak aránya alapján a kereskedele következő háro típusát defnálják: A külkereskedele típusa 1. táblázat Az eport- és az portérték átfedésének értéke ksebb/nagyobb értékű 10 százaléknál Az eport- és az portegységérték között relatív eltérés ksebb/nagyobb 15 százaléknál Ksebb parágak között~egyrányú kereskedele Nagyobb parágon belül~ kétrányú kereskedele Ksebb horzontáls dfferencácó Nagyobb vertkáls dfferencácó Megjegyzés. A horzontáls dfferencácó azonos vagy hasonló nőségű, íg a vertkáls dfferencácó különböző nőségű terékek cseréjét jelent. Forrás: Fontagné Freudenberg [1997]. Egy terék kereskedele általában akkor száít horzontálsan dfferencáltnak, ha az eport és az port egységértékének relatív eltérése 15 százalék alatt arad, azaz 1 p < < 115,. /12/ 115, p Greenaway, Hne és Mlner [1995] vzsgálata kutatta, hogy a határ 25 százalékra eelése se változtatja eg alapvetően az eredényeket. A horzontáls terékdfferencáltság fogala döntően az azonos vagy hasonló nőségű, íg a vertkáls a különböző nőségű terékek cseréjére vonatkozk. Falvey [1981] unkájának köszönhetően alakultak k e fogalak. Ő volt az, ak ráutatott arra, hogy az ágazaton belül kereskedele eredet odellje csak a hoo-
196 Poór Judt gén terékekre gaz. A vállalatok azonban nőségleg s egkülönböztetk a terékeket és a egkülönböztetés fontos szerepet játszk (Jábor [2010]), Fertő Hubbard [2003] arra s felhívja a fgyelet, hogy az ágazaton belül kereskedeleel kapcsolatos eprkus unkák tpkusan horzontáls terékdfferencálódást feltételeznek. Mndeközben több tanulány s rávlágít arra, hogy a vertkáls ágazaton belül kereskedele ennél sokkal fontosabb. Bojnec et al. [2005] Daz Mora alapján a vertkáls terékdfferencáltságot tovább bontja két altípusra. A kedvező cserearányú, vélhetően a relatíve agas nőségű terékekre való eportspecalzácónál az eport-port egységérték-hányados 1,15-nál nagyobb, p 115, p >, /13/ íg az alacsony nőségű terékek specalzácójánál az arány 1/1,15-nál ksebb. 1 p >. /14/ 115, p Az előzőkben leírtak alapján négy különböző terékáralás pozícó különböztethető eg adott terékkel kapcsolatban: egyrányú, kétrányú horzontáls, kétrányú vertkáls kedvezőtlen cserearány ellett, kétrányú vertkáls előnyös cserearánnyal jelleezve. Ha feladatunk egy egfelelő ódon körülhatárolható terékkör vagy a teljes külkereskedele vzsgálata, a terékszntű eredények alapján vzsgálható a négy kategóra külkereskedel értékaránya, részesedésük alakulása, valant a pozícó a referencapacok vonatkozásában s. Bojnec Fertő [2008] a kétrányú külkereskedeleben az eport- és az portegységérték között eltérés, lletve a külkereskedel egyenleg (nettó eport) segítségével négy kategórát különböztet eg. Az eport-port egységértékek vszonya az ár-/nőség versenyt, a nettó eport előjele a skeres/skertelen pozícót azonosítja. Poztív külkereskedel egyenleg esetén a agasabb portegységérték skeres ár, íg a nagyobb eportegységérték skeres nőség versenyt jelez. Negatív nettó eportnál az előzőknek egfelelően skertelen ár-, lletve nőség versenyről beszélhetünk. Mndezeket a 2. táblázat foglalja össze.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 197 2. táblázat Statkus versenyképesség átr Eport-port árak vszonya negatív Nettó eport poztív p > p Skertelen nőség verseny Skeres nőség verseny p < p Skertelen árverseny Skeres árverseny Forrás: Saját szerkesztés Bojnec Fertő [2008] alapján. Egy terékkör versenyképesség pozícóját a terékek nettó eport, valant a cserearány logartus értéke alapján egy koordnátarendszerben szeléltethetjük. 1. ábra. Az ágazaton belül kereskedeleben részt vevő hústerékek statkus versenyképesség pozícója Tárgydőszak Bázsdőszak 125,0 110,0 Nettó eport (lló dollár) HORIZONTÁLIS DIFFERENCIÁCIÓ 95,0 VERTIKÁLIS DIFFERENCIÁCIÓ szuffctes egyenleg kedvezőtlen cserearány 80,0 65,0 VERTIKÁLIS DIFFERENCIÁCIÓ szuffctes egyenleg - előnyös cserearány 50,0 35,0 20,0 5,0-1,6-1,2-0,8-0,4 0 0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 VERTIKÁLIS DIFFERENCIÁCIÓ -10,0 VERTIKÁLIS DIFFERENCIÁCIÓ defctes egyenleg kedvezőtlen cserearány defctes egyenleg előnyös cserearány -25,0 ( ) ln p p Megjegyzés. Az ábra a agyar hústerékek külkereskedel pozícóját szeléltet az 1997 1999-es évek nt bázs-, és a 2005 és 2007 között tárgydőszak vonatkozásában. A részletes elezést lásd Poór [2010]. A nylak az egyes terékek versenyképesség pozícójának dőbel ódosulását jelzk. A cserearányértékek az előnytelen külkereskedel helyzetet 0 és 1 között, az előnyöset 1-nél nagyobb értékkel jelzk. Éppen ezért, ha közvetlenül a p /p arány kerülne a vízszntes tengelyre, átteknthetetlen és a kapcsolatot rreálsan egjelenítő
198 Poór Judt dagra adódna. Ha vszont p p árnyereséget ábrázolna a vízszntes tengely, a cserearány-utatóra jellező aszetra tűnne el. Ha vszont az ln p lnp eltéréssel dolgozunk, a szetra s egarad, és a cserearány s egyértelűen jelen van logartálva a dagraon, hszen az ln p lnp eltérés azonos az ln(p /p )- el. Az ábrával könnyen szeléltethető adott terék: egyén pozícója, versenyképesség helyzetének eltérése a referencapacok vonatkozásában, pozícójának változása több dőszak együttes ábrázolása esetén, relatív helyzete a terékcsoport ás terékehez képest. A pontdagra segít adott terékkör külkereskedelében a nettó eport, lletve a cserearány szepontjából eghatározó vagy éppen kugró terékek beazonosításában, a vzsgált jellezők szóródásának érzékeltetésében. Az egyes negyedekbe tartozó terékek száának, külkereskedeleből való részesedésének vzsgálata összevethető egy ásk dőszak vagy ás terékcsoport ugyanezen utatószáaval, a tovább következtetések levonását tesz lehetővé. Lehetséges a etódus referencapac vzsgálatokra történő alkalazása s. Árak, árjellegű utatók képzése heterogén terékkör vonatkozásában ne lehetséges, a egnehezít a statkus versenyképesség pozícó terékcsoportszntű vzsgálatát. Mvel az előzőkben beutatott áralapú ódszerek használatának alapvető feltétele, hogy ágazaton belül kereskedeleben részt vevő hoogén terékekről legyen szó, a statkus egközelítésű versenyképesség vzsgálatok egyértelűen terékszntűek. Heterogén terékkör statkus versenyképesség vzsgálata terékszntű eredények összesítését, szászerű töörítését jelent, például az azonos ódon jelleezhető terékek külkereskedel értékarányának képzésével. 3. Egységértékndeek, relatív árndeek, cserearány-utatók alkalazása Egyetlen együttes ár ne képezhető heterogén terékcsoport szntjén, adott terékkörbe tartozó terékek árának változása vszont jelleezhető egyetlen utatóval. Ez az ndkátor képez az alapját a dnakus versenyképesség elezéseknek.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 199 3.1. Terékszntű dnakus vzsgálatok A korábbakban leírtaknak egfelelően egy terék árát jellező adat közvetlen áregfgyelésen alapul vagy a rendelkezésre álló külkereskedel érték és ennység adatok alapján száított. A kétfajta ódszer egkülönböztetésére az árak alakulása kfejezhető árndeek, lletve egységértékndeek segítségével. Adott terék, lletve hoogén terékkör vonatkozásában /4/ szernt száítható az eport egységértéknde- ( UVI -) utató, ely az egységny ennységű eportra jutó bevétel változását vzsgálja. Az ndkátor egynél nagyobb értéke poztív tendencát jelez (Csák [2006]). Csák [2006] a kereslet oldal versenyképesség leggyakrabban használt utatószáaként elít az eport relatív egységértékének ndeét (RUVI), ely adott terék eport egységértékének (UV h ) abszolút változását a legfontosabb kereskedel versenytársak vlágporton belül részarányával (s k ) súlyozott egységérték (UV k ) változásához vszonyítja. ht h 0 UV UV RUVI = UV UV s ( 0 ) kt k k /15/ Versenyelőny szntén 1-nél nagyobb értéknél valószínűsíthető. Ez azt jelz, hogy a vlágpacon a legfontosabb partnerekhez képest kedvezőbb eportárváltozást lehetett elérn. A utató a statkus ódszerek körében tárgyalt relatív árak egykének dnakus változata. Az eportegységérték-ndeszel analóg készül az portegységérték-nde ( UVI ), ely az egységny ennységű portra jutó behozatal érték változását vzsgálja. A utatóra a /4/ hasonló ódon teljesül, azaz az portegységérték alakulásában szászerűsíthető az ár- és az összetétel-ódosulás hatása. Az egységértékndere vonatkozó összefüggés felhasználható abban az esetben s, ha feladatunk hoogén terékkör külkereskedel forgalováltozásának vzsgálata. Az értékváltozást ugyans az összennység dnakáján túl ekkor a terékszntű árváltozások és a terékösszetétel elozdulása agyarázza (részletesebben lásd Poór [2009b]). A statkus elezés eszközök körében tárgyalt relatív árak dnakus változata a haza eportárváltozást a haza portár változásához vagy a referencapac külkereskedel ár változásához vszonyítják. E utatók ár necsak terékszntű elezéseknél alkalazhatók, hane bárely heterogén terékkör külkereskedel pozícójának vzsgálatánál s. Oblath [2003] a 2. táblázat statkus versenyképesség átrának egy dnakus szeléletű ását közl, ely a relatív, azaz a referencapachoz képest eportár-
200 Poór Judt változás és a pacrészesedés-változás alapján nősít a terékeket, terékcsoportokat. 5 Dnakus versenyképesség átr 3. táblázat Relatív eportárváltozás csökkenése Pac részesedésváltozás növekedése Növekedés Skertelen árverseny Skeres nőségverseny Csökkenés Skertelen nőségverseny Skeres árverseny Forrás: Saját szerkesztés Oblath [2003] alapján. 3.2. Cserearány-utatók A külkereskedel terékforgaloban szereplő terékek együttes árszntváltozása a terékszntű (ár- és/vagy egységérték-) ndeek külkereskedel terékforgal értékadatokkal súlyozott átlaga. A cserearány-utató, cserearánynde (árolló) adott referencapacra rányuló vagy a teljes eport- és portárndeek hányadosa. Azt jelz, hogy egységny eportért hány százalékkal több vagy kevesebb portáru vásárolható a tárgydőszakban a bázsdőszakhoz képest (Cszaza [2005]). A nezetköz kereskedeleből szárazó haszon és veszteség tehát nagyértékben a külkereskedel cserearányoktól függ. Az ár kfejezésének pénznee a cserearány értékére ne, a cserearányndere azonban hatással van. Az /5/ alapján ugyans a cserearány-utató értékét a haza és a külföld árak alakulása ellett az árfolya változása alakítja. A szakrodalak többféle cserearány-utatót taglalnak. Így Csák [2006] például az általánosan használt egyszerű (nettó barter) cserearány-utató ellett defnálja a bruttó barter és jövedel cserearány-utatót s. nettó barter cs A nettó barter cserearány-utató ( I ) változatlan struktúra, nőség és relácó ellett jelz az eport- és az port-árváltozások egyáshoz képest vszonyát. I nettó barter cs p p I = /16/ I [2010]. 5 A ódszer alkalazását a agyar hústerékek külkereskedel pozícójának vzsgálatára lásd Poór
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 201 A gyakorlatban az árváltozás kfejezésére sokszor az egységértékndeet alkalazzák. Így például a Vlágbank s a nettó barter cserearányndeet az eport- és portegységérték-ndeek hányadosaként száítja (The World Bank [2008]). Az ndkátor rolása azt utatja, hogy az adott ország eportja leértékelődk a nezetköz kereskedeleben, vagys az eportátlagár változása kedvezőtlenebb az port átlagár-változáshoz képest. Rövd távon a helyzet ellensúlyozható az eport voluenének, lletve az eportterékek áranak növelésével. A bruttó barter cserearány-utató a kvtel és a behozatal ennység változását vet össze. Valójában az eport és az port összértékének ódosulását utatja változatlan árakon. I bruttó barter cs q q I = /17/ I Az előző két utató alapján a bruttó jövedel cserearány-utató az eport- és az portértékek változását (I v ) hasonlítja össze, a voluenváltozásnak az egyszerű cserearány-utatóra gyakorolt hatását jelz. Az összefüggés a cserearány-utatók között a következő: bruttó jöv Iv nettó barter bruttó barter cs cs cs Iv I = = I I. /18/ Az egyszerű jövedel cserearány-utató kzárólag az eportvoluen változásának az egyszerű cserearány-utatóra gyakorolt hatását fejez k. I egyszerű jöv cs p p I = Iq /19/ I E utató az eportbevétel reálértékének változását utatja. Ennek általános sertetéséről lásd Hunyad Mundruczó Vta [1997]. A Központ Statsztka Hvatal az eport és az port vonatkozásában s közl a külkereskedel terékforgalo értékndeet fornt, dollár és euró adatokból száítva, valant a terékforgalo voluenndeet, necsak a teljes külkereskedele vonatkozásában, de az egyes árufőcsoportok szntjén s nd az Európa Unóra, nd az EU-n kívül országokra vonatkozóan. Az előzőkben beutatott ódszerek alapján így lehetővé válk Magyarország külkereskedelének elezése az ár- és voluenváltozások tekntetében, az egyes árufőcsoportok és a referencapacok között eltéréseket, valant az árfolyaváltozások külkereskedel árakra és a forgalora gyakorolt hatását vzsgálva.
202 Poór Judt A teljes külkereskedele pozícójának alakulása az árufőcsoportonként változásokkal jól agyarázható. (Lásd a 2. ábrát.) Magyarország esetében a Feldolgozott terékek, valant a Gépek és szállítóeszközök ennység és áralakulása eghatározók, vel stablan agas aránnyal részesednek a külkereskedeleből. A teljes kvtel és behozatal ár- és voluennde-értékenek egyáshoz vszonyított pozícója a cserearány-utatók aktuáls helyzetére s utal. 2. ábra. A behozatal és a kvtel ennység és áralakulása árufőcsoportonként 2011-ben (előző év=100 százalék) Százalék 130 Voluennde Eport Iport 125 120 115 (5+6+8+9) (2+4) (2+4) (3) (5+6+8+9) 110 (7) (összes) (összes) 105 (7) (0+1) (3) (0+1) 100 Árnde 95 95 100 105 110 115 120 125 130 százalék Megjegyzés. (0+1) Élelszerek, talok, dohány; (2+4) Nyersanyagok; (3) Energahordozók; (5+6+8+9) Feldolgozott terékek; (7) Gépek és szállítóeszközök. Forrás: KSH-adatok. Az árfolyaváltozások hatását vzsgálva egállapítható, hogy a haza pénzne felértékelődése javítja, gyengülése rontja a nettó barter cserearány-utató ás pénzneben kfejezett tendencáját. Az eport-, lletve portaggregátuok vszonya necsak hányados, hane a statsztka ódszertanból sert ódon, különbség (K) forájában s vzsgálható. A külkereskedel egyenleg (nettó eport) változása, ely a kvtel és a behozatal érték abszolút változásanak különbsége, felbontható ár- és voluenváltozás okozta koponensre:
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 203 ( q ) ( t pt qt pt q0p0 q0 p0 ) ( q 0 0) ( t pt q p qt pt q0 p0 ) Kv Kv ( Kp Kp ) ( Kq Kq ) = = = = = +. /20/ Az addtív összefüggés alapján aennyben az ár- és a voluenváltozás okozta koponens azonos rányú deternácó (D) képezhető az árhatás szerepének százalékos kfejezésére. p v K K D = K K p v /21/ A cserearány változása Hunyad Mundruczó Vta [1997] szernt egy ország vonatkozásában ndg jól száítható jövedeleváltozással egyenértékű. A nettó barter cserearány-utató ódosulása az eportbevétel vásárlóerejének, vagys a vzsgált ország jövedelének változását jelent. Legyen a folyó áron kfejezett tárgydőszak eportbevétel qt pt. Aennyben a nettó barter cserearánynde változatlanságot jelez, az eport és port árndee egegyezk, és a tárgydőszak eportbevétel I p qt p0 értékű. A cserearány-változás által ndukált jövedeleváltozás nagysága így az előző két érték különbségeként: 1 qt pt Ip qt p0 = qt pt 1 nettó barter. /22/ I cs Aennyben ezt teljes egészében portra fordítjuk, az összeg reálértéke: qt pt Ip qt p 0 1 1 = qt pt. /23/ I p Ip I p Roló cserearány-utató esetén ndkét összeg negatív, és árveszteségről beszélünk; íg javulónál ndkettő poztív, és árnyereségről van szó. E képletek alapján forntosítható a javuló vagy éppen roló versenyképességet utató, egyszerű cserearánynde ódosulásának hatása. A tanulány alapvető célja terékek, lletve terékcsoportok külkereskedel pozícójának jellezésére alkalas statkus és dnakus szeléletű, árjellegű uta- *
204 Poór Judt tószáok és ódszerek, valant azok alkalazás lehetőségenek beutatása. A ódszertan áttekntése kapcsán összekapcsolja az alapvető statsztka és külgazdaságtan fogalakat. A külkereskedel statsztkák alapadatanak érésével, ódszertanával kapcsolatos legfontosabb tudnvalók sertetését követően beutatja a terékszntű versenyképességet vzsgáló statkus szeléletű ódszereket. E ódszertan rész középpontjában az ágazaton belül kereskedele elezésére alkalas technkák állnak. A dnakus szeléletű utatók a külkereskedele kvtel és behozatal adata alapján száítható ár-, voluen- és értékndeek relatív összevetésére épülnek. A tanulány leírja a különféle cserearány-utatókat, és ktér az ndkátorok között összefüggésekre. A ódszertan áttekntés az árváltozás bevétel-ódosító hatását összegszerű forában kfejező utatókkal zárul. Irodalo BAGHY E. ENDRŐDI F.-NÉ [2007]: A külkereskedel terékforgal árstatsztka ódszertana. Központ Statsztka Hvatal. Budapest. BALASSA, B. BAUWENS, L. [1987]: Intra-Industry Specalsaton n a Mult-Country and Mult- Industry Fraework. The Econoc Journal. Vol. 97. No. 388. pp. 923 939. BOJNEC, S. FERTŐ I. [2008]: Prce Copetton vs. Qualty Copetton: The Role of One-Way Trade. Acta Oeconoca. Vol. 58. No. 1. pp. 61 89. BOJNEC, S. MAJKOVIĈ, D. TURK, J. [2005]: Trade Types n Slovenan Prary and Processed Agrcultural Trade. XI th European Assocaton of Agrcultural Econosts Congress The Future of Rural Europe n the Global Agr-Food Syste. 24 27 August. Copenhagen. http://ageconsearch.un.edu/ btstrea/24477/1/cp05bo05.pdf CSÁKI GY. [2006]: A nezetköz gazdaságtan és a vlággazdaságtan alapja. Napvlág Kadó. Budapest. CSIZMAZIA S. (szerk.) [2005]: A agyar külkereskedel terékforgal statsztka ódszertana. Központ Statsztka Hvatal. Budapest. DIEWERT, W. E. [1993]: The Early Hstory of Prce Inde Research. In: Dewert, W. E. Nakaura, A. O. (eds.): Essays n Inde Nuber Theory. Elsever Scence. Asterda. ÉLTETŐ A. [2003]: Versenyképesség a közép-kelet-európa külkereskedeleben. Közgazdaság Szele. L. évf. Márcus. 269 281. old. ERDEY L. [2005]: Hagyoányos ódszerek és új khívások az ágazaton belül kereskedele érésében. Statsztka Szele. 83. évf. 3. sz. 258 283. old. EUROSTAT [2008]: European Prce Statstcs An Overvew. Eurostat Statstcal Books. Luebourg. FALVEY, R. E. [1981]: Coercal Polcy and Intra-Industry Trade. Journal of Internatonal Econocs.Vol. 11. No. 4. pp. 495 511. FERTŐ I. HUBBARD, L. J. [2001]: Versenyképesség és koparatív előnyök a agyar ezőgazdaságban. Közgazdaság Szele. XLVIII. évf. Január. 31 43. old. FERTŐ I. HUBBARD, L. J. [2003]: A vertkálsan és horzontálsan dfferencált ezőgazdaság terékek ágazaton belül kereskedele Magyarország és az Európa Unó között. Közgazdaság Szele. L. évf. Február. 152 163. old.
Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára 205 FIDRMUC, J. GROZEA-HELMENSTEIN, D. WÖRGÖTTER, A. [1999]: East-West Intra-Industry Trade Dynacs. Weltwrtschaftlches Archv. Vol. 135. No. 2. pp. 332 346. FONTAGNÉ, L. FREUDENBERG, M. [1997]: Intra-Industry Trade: Methodologcal Issues Reconsdered. CEPII. Workng docuent. No. 1997-01. GREENAWAY, D. HINE, R. MILNER, C. [1995]: Vertcal and Horzontal Intra-Industry Trade: A Cross Industry Analyss for the Unted Kngdo. The Econoc Journal. Vol. 105. No. 433. pp. 1505 1518. HELPMAN, E. [1998]: The Structure of Foregn Trade. Natonal Bureau of Econoc Research Workng Paper Seres. Workng Paper 6752. Natonal Bureau of Econoc Research. Cabrdge. HELPMAN, E. KRUGMAN, P. E. [1989]: Trade Polcy and Market Structure. MIT Press. Cabrdge. HUNYADI L. MUNDRUCZÓ GY. VITA L. [1997]: Statsztka. Aula Kadó. Budapest. INTERNATIONAL MONETARY FOUND [2009]: Eport and Iport Prce Inde Manual Theory and Practce. Internatonal Monetary Found. Washngton, D.C. JÁMBOR A. [2010]: Horzontálsan és vertkálsan dfferencált ágazaton belül kereskedele ezőgazdaság terékek esetén. Statsztka Szele. 88. évf. 2. sz. 154 176. old. KÖVES P. PÁRNICZKY G. [1981]: Általános statsztka I. Közgazdaság és Jog Könyvkadó. Budapest. KRUGMAN, P. R. OBSTFELD, M. [2003]: Nezetköz gazdaságtan. Pane Könyvkadó. Budapest. KSH [2012]: Gyorstájékoztató a Központ Statsztka Hvatal legfrssebb adataból. 38. Márcus 2. Budapest. NILSSON, L. [1999]: Two-Way Trade Between Unequal Partners: The EU and the Developng Countres. Weltwrtschaftlches Archv. Vol. 135. No. 1. pp. 102 127. OBLATH G. [2003]: A nezetgazdaság nezetköz versenyképessége: eltérő értelezések, utatószáok és néhány haza tanulság. Központ Statsztka Hvatal. Budapest. POÓR J. [2009a]: A hús és húskészítények eportértékének változásában közrejátszó tényezők kutatása a két ndekör együttes alkalazásával. XV. Ifjúság Tudoányos Fóru. Áprls 16. Keszthely. (CD kadvány). POÓR J. [2009b]: A külkereskedele specalzácójának változásában közrejátszó tényezők kutatása a két ndekör alkalazásával. Statsztka Szele. 87. évf. 12. sz. 1175 1193. old. POÓR J. [2010]: Érték- és áralapú ódszerek a külkereskedel versenyképesség érésében a agyar hústerékek példáján. PhD-értekezés. Panon Egyete. Keszthely. THE WORLD BANK [2008]: World Developent Indcators. Washngton, D.C. TÓTH T. [1999]: Külgazdaságtan. Aula Kadó. Budapest. Suary Prce statstcs has an portant role n the supply of statstcal data. Ths artcle dscusses a specal feld of prce statstcs: the prce-based ndcators of foregn trade. By these I ean the eport and port prces, the unt values, the relatve prces consttuted on the bass of the forer ones, as well as the ndces eanng the change and relatve tendency of prces. The purpose of
206 Poór: Árjellegû utatók alkalazása a külkereskedel pozícó vzsgálatára the study s to revew the ost portant nforaton connected to the easureent of foregn trade data, to present the applcaton of prce-based ndcators to the statc and dynac analyss of the foregn trade poston, and to ephasze the role of quantty, prce and echange rate changes n the tendency of foregn trade.