AZ ÉLET NORMATÍV KRÍZISEI. HALÁL, HALDOKLÁS, GYÁSZ. Hidegh Bernadett pszichológus DE NK MTI 2014. 10. 07.

AZ ÉLET NORMATÍV KRÍZISEI. HALÁL, HALDOKLÁS, GYÁSZ Hidegh Bernadett pszichológus DE NK MTI 2014. 10. 07.

AZ ÉLET NORMATÍV KRÍZISEI (ERIK H.ERIKSON)

KRÍZISLÉLEKTAN Történelmi gyökerek : XX. század traumái Definicíók: Gerald Caplan (1964): első integrált krízisdefiníció: 1. kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni; 2. ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik számára; 3. ezeket sem megoldani, sem elkerülni vagy kikerülni nem képes; 4. s főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával

KRÍZISLÉLEKTAN G. F. JACOBSON (1965) a krízis nem betegség, de okozhat betegséget! a korábbi egyensúlyi állapot felborul a krízis kimenetelei: a rendszer felbomlik, majd alacsonyabb szinten funkcionál, DE megújulás, magasabb szintű integrációi is lehetséges! napjaink társadalma: individualizmus, válságban egyedül marad a személy

KRÍZIS TÍPUSOK Akcidentális krízis: külső, provokatív, tényező hatására jön létre. Főként negatív életesemények (példák), de előfordulhatnak pozitív stressz keltő események is. bármely esemény kibillentheti a személyiség relatív egyensúlyát! (T. H. Holmes, 1967, idézi: Csürke és mtsai, 2009). Normatív (fejlődési) krízis: személyiségfejlődési szintek + azokba való átmenet. Mindez a személyiség integrációs folyamata és ha sikeres kialakulhat az IDENTITÁS (Erikson, 1968). Identitás: a szocializáció különböző körülményei között az én és a társas világ viszonyáról alkotott viszonylag stabil mentális kép. (Erikson, 1968).

KRÍZISTÍPUSOK G. F. Jacobson: Krízismátrix KRÍZIS AKCIDENTÁLIS FEJLŐDÉSI

ERIK H. ERIKSON: AZ EMBERI ÉLETCIKLUS Krízis: konfliktusok és válságok fordulópont és sorsdöntő esemény lehetőség az elakadáshoz és a fejlődési lehetőség is Az egyén egy előre meghatározott lépcsőfokokon halad végig a társas interakciókban egyre differenciáltabb részvétel képessége nő. Ciklus: önmaga fejlesztése mellett a nemzedékek láncolatában is kapcsolóelemet alkot. Ebből erőt és gyengeséget is kölcsönöz. Ezen ciklusokban játszanak fontos szerepet a krízisek.

ERIKSON: PSZICHOSZOCIÁLIS ELMÉLET AZ ÉLET 8 SZAKASZA FORRÁS:ERIK H. ERIKSON (1968): AZ EMBERI ÉLETCIKLUS. IN: INTERNATIONAL ENCYCLOPEDIA OF SOCIAL SCIENCES

BIZALOM VS. BIZALMATLANSÁG Jellemző életkor: 0-2 éves korig (csecsemőkor) Nyerhető énerő: Remény (=mások képesek a gondozásában újra és újra segítséget nyújtani) Egzisztenciális kérdés: Bízhatok a világban? A kimenetel az anyai gondoskodás függvénye Az anya feladata: biztosítani, hogy ő eléggé megbízható Veszély: létrejöhet tehetetlen harag, kivédhetetlen fájdalom, szükségletek kielégítésének késleltetése ez lehet az emberi elidegenedés első formája (később: súlyos pszichopatológia)

AUTONÓMIA VS. SZÉGYEN, KÉTSÉG Jellemző életkor: 2-4 éves korig (kisgyermekkor) Nyerhető énerő: Akarat (= az egyén elkötelezettsége arra, hogy bár mások kontrollálják őt, ő szabad döntéseket hozzon és képes legyen az önkorlátozásra is.) Egzisztenciális kérdés: Rendben van, ha én vagyok? Anyai feladat: optimális engedés és visszatartás Fontos, hogy a gyermek elérje a jóakarat és az akaratosság közötti megfelelő arányt Pozitív kimenetel jóakarat és gondoskodás, szabad akarat, önkontroll érzése, önbecsülésünk megóvása révén Veszély: létrejöhet túlkontrolláltság, szégyen és kételkedés (=bizonytalanság mások jó vagy rossz akaratát illetően), amennyiben az erős önkontroll elvész.

KEZDEMÉNYEZÉS VS. BŰNTUDAT Jellemző életkor: 4-5 éves korig, a játék kora Nyerhető énerő: Szándék (= bátorság, melynek révén nagyra értékelt és elérhető céljainkkal szembe merünk nézni, törekszünk az elérésükre és nem bénít meg minket a bűntudat vagy a büntetéstől való félelem.) Egzisztenciális kérdés: Az rendben van, ha én cselekszem, mozgok, kezdeményezek? A felnőtt világ szerepeinek elsajátítása; a kezdeményezés képessége Energikus tanulás, új tények és tevékenységek gyermeki céltudatosság túlnő a valóság korlátain gyermeki lelkiismeret önmegfigyelés, önbüntetés bűntudat Veszély: A gyermeki bűntudat kezdeményezés és gátlás konfliktusa A család fontos szerepe: példamutatás Morális érzék,valódi célok, értékek, példaképek

TELJESÍTMÉNY VS. ALACSONYABBRENDŰSÉG Jellemző életkor: 5-12 éves korig (iskoláskor) Nyerhető énerő: Kompetencia (= a jártasság és az intelligencia szabad gyakorlása komoly feladathelyzetekben, melyet nem bénít meg az alacsonyabbrendűség érzése. Egzisztenciális kérdés: Értékes tagja vagyok a világnak? A gondoskodó, dolgozó szerep kipróbálása Produktív társadalmi szereplővé válik elégtelenség érzése : tágabb társadalom jelentőssé válik, DE! észreveszi, hogy egyéb értékek (családi, szociökonómiai háttér ) befolyásolhatják szerepeit alacsonyabbrendűség érzése (komoly veszély a jellemfejlődésére nézve!) Veszély: túlzott teljesítményvágy gyermeki képzelet és játékosság feláldozása

IDENTITÁS VS. IDENTITÁSKONFÚZIÓ Jellemző életkor: 13-19 éves korig (serdülőkor) Nyerhető énerő: Hűség (= szabadon vállalt lojalitás fenntartása az értékrendszerek kétségtelen ellentmondásosságának ellenére. Ez az identitás alappillére.) Egzisztenciális kérdés: Ki vagyok én, és mi lehet belőlem? Szociális identitás megszerzése és mindennek beillesztése a kulturális életpályák valamelyikébe Impulzivitás: kényszeres önkorlátozás és regresszió; cél: belső koherencia, tartós értékrend Mindehhez szükséges a HŰSÉG: személyes képesség révén önmagához és másokhoz őszintének lenni. Veszély: a társas anomáliák miatt: alkalmazkodási nehézségek szerepkonfúzió

INTIMITÁS VS. IZOLÁCIÓ Jellemző életkor: Korai felnőttkor Nyerhető énerő: Szeretet (= elkötelezettség kölcsönössége, amelynek ereje felülmúlja a megosztott funkciókban rejlő ellentmondásokat) Egzisztenciális kérdés: Tudok szeretni? képes az intimitás és szolidaritás érzésére képes legyen társas és párkapcsolatra Kölcsönös szeretet képessége és együttes identitás képes elkötelezett társas kapcsolatokra Freud: Lieben und Arbeiten (=szeretni és dolgozni) nemek közötti polarizáció (hasonulás és ambivalencia) Veszély: szociális elszigetelődés, izoláció

GENERATIVITÁS VS. STAGNÁLÁS Jellemző életkor: Érett felnőttkor Nyerhető énerő: Gondoskodás (=törődés mindazzal, amit a szerelem, a szükség vagy a sors létrehozott.) Egzisztenciális kérdés: Értékessé tudom tenni az életem? a felnőttnek szüksége arra, hogy szükség legyen rá generativitás: új nemzedék létrehozása és irányítása gondoskodás Veszély: stagnálás: kényszeres álintimitás, improduktivitás *életközépi válság

INTEGRITÁS VS. KÉTSÉGBEESÉS Jellemző életkor: Időskor Nyerhető énerő: Bölcsesség Egzisztenciális kérdés: Megfelelően éltem az életem? Bölcsesség: tudás, megértés, érett döntés, de! minden tudás viszonylagos. Tárgyilagos, de aktív törődés az élettel a halál árnyékában. Ez a fiatal nemzedékek életéhez nélkülözhetetlen perspektíva. Integritás: érzelmi integráció azon foka, mely hű a múlt képzeteinek hordozóihoz, de el is fogadja a vezetést a jelenben. Veszély: kétségbeesés: integráció hiánya, vagy elvesztése, halálfélelem; túl kevés az idő az integritás eléréséhez. Menekülés: emlékek.

A CSALÁDI ÉLETCIKLUSOK, NORMATÍV KRÍZISEK

KRÍZISEK A CSALÁDBAN CSALÁDI KRÍZISEK a család egy cirkuláris rendszer, fejlődik, változik: életciklus változások (Biró, Komlósi, 2001, idézi Harkány és Koltai, 2009). Homeosztázis: dinamikus egyensúlyi állapot VIRGINA SATIR (1999): a jól működő család a családnak magas az önértékelése a kommunikációjuk világos, konkrét, őszinte a családi szabályok rugalmasak, emberség és alkalmazkodás hatja át őket a család kötődése a külvilág fel nyitott, reményteli képesek és motiváltak a fejlődésre képesek spontán, kreatív, felszabadult viselkedésre Krízis okok: mind a családi rendszeren belül, mind a családi rendszeren kívüli események család egyensúly felborul változás (Sauter és mtsai, 1985, idézi Harkány és Koltai, 2009).

A KRÍZISEK ÉS A CSALÁD Caplan (1976): a család szerepe a krízis idején: megszűri a külvilágból származó információkat útmutatást, gyakorlati, konkrét segítséget nyújt a problémák megoldásához az identitás forrása színtere a pihenésnek, a regenerálódásnak, az érzelmi teherbírás fokozásának DE! sok család erre nem képes (= patológiás családok) nem jön létre a szükséges változás, alkalmazkodás. * Plusz nehézség: egyéni intrapszichés problémák

DUVALL: CSALÁDI ÉLETCIKLUS MODELL DUVALL-FÉLE SZAKASZOK 1. Házaspár 2. A gyermeket vállaló család 3. Óvodáskorú gyermek 4. Iskoláskorú gyermek 5. Tizenévesek 6. A fiatalok útra bocsátása 7. Középkorú szülők 8. Idősödő családtagok A LEGFONTOSABB FORDULÓPONTOK egymás iránt elköteleződés a szülői szerepek kialakítása a gyermek személyiségének elfogadása a gyermek bevezetése a közösségi életbe a pubertás elfogadása függetlenségi törekvések a gyermek független felnőtt szerepének elfogadása elengedés újra egymásra találás az időskor elfogadása FORRÁS: DUVALL, E. M. & MILLER, B. C. (1985): MARRIAGE AND FAMILY DEVELOPMENT. NEW YORK: HARPER AND ROW.

AZ ÁTMENETI RÍTUSOK SZEREPE A NORMATÍV KRÍZISEKBEN Rítusok: egyetemes praktikák a változások megszelídítésére. Van Gennep (1960): átmeneti rítusok. 3 fázis: 1. szeparáció 2. köztes, elszigetelt lét (unconditional waiting) /*Yamada és Kato (2006) a passzív várokozás ilyenkor előrevihet/ 3. visszatérés, új identitás Mindez a közösség számára is erőforrás: lehetővé teszi a korábbi fejlődési állomások újraélését, fontos identitás-komponensek megújítását és a rákövetkezők előrevetítését (Tacey, 2005, idézi: B. Erdős, 2009). Mindez napjainkban, az individualzimus társadalmában nagyon ritka, egy-két tradíció révén maradt csak meg, pl.:konfirmáció/bérmálás, esküvő.

ÖSSZEGZÉS Krízis típusok: akcidentális normatív, fejlődési krízis Erikson pszichodevelopmentális elmélete: 8 fejlődési szakasz normatív krízisek, melyek segítenek átjutni egy újabb fejlődési szakaszba életünk végéig fejlődünk Családi életciklus: a család is egy folyamatosan fejlődő egység, mely párhuzamosan változik az egyéni fejlődések mentén Átmeneti rítusok szerepe

HALÁL, HALDOKLÁS, GYÁSZ

A HALÁL PSZICHOLÓGIÁJA Thanatológia: a haldoklók és gyászolók pszichés gondozásával foglalkozó interdiszciplináris tudomány. A halál és a haldoklás megközelítésének kulturális módjai: régen: természetes folyamat, az élet szerves része. Összefogást, megkülönböztetett figyelmet váltott ki az emberekből. és ma: az élet és a halál egysége megbomlott, a halál értelmetlen, félelmetes. A hirtelen halál napjainkban gyakori jelenség, emiatt még riasztóbb. A legyengült haldokló nem illik bele a mai modern társadalom képébe. Napjaink uralkodó szemlélete: a halál félelmetes, szorongást keltő, azt elfojtani, tagadni, elkerülni igyekszünk. Példa: Polcz Alaine: egy szokatlan temetés, Örkény István: Nem te

HALÁL, HALDOKLÁS paradox kapcsolat a halállal: félünk tőle, mégis a média eláraszt bennünket a halál témájával. Elisabeth Kübler-Ross szerint ennek oka a kíváncsiság: megnézni mások hogyan halnak meg, miközben, mi életben maradhatunk. A halálhoz való viszonyunk alapján nem meglepő, hogy a haldoklás jelensége ugyanilyen reakciókkal jár. A haldoklók 70%-a otthon szeretne, szerettei körében meghalni, azonban ez nagyon ritka napjainkban. Elérendő cél: őszinte, emberi kapcsolat a haldoklóval.

HALDOKLÁS Elisabeth Kübler-Ross (1988) ismertette először a haldoklás szakaszait: 1. Elutasítás és izoláció 2. Düh 3. Alkudozás 4. Depresszió 5. Belenyugvás

ELUTASÍTÁS ÉS IZOLÁCIÓ szembesülés a gyógyíthatatlan betegség tényével elutasítás Ez valójában védekezés: időre van szüksége, hogy erőt gyűjthessen. Amiről nem tudunk, az nem is fáj. Gyakori ilyenkor: A megnőtt aktivitás Ez nem lehet igaz gondolatok Segítői attitűd: elfogadás, de óvatosan visszavezetni a realitásba!

DÜH a betegben elkezdődik a belátás, amely viselkedésváltozást eredményez: Düh Vádaskodás: orvos, nővér, családtagok és Isten ellen Miért éppen én? Mindez a beteg tehetetlenségéből fakad! Segítői attitűd: ne védekezzünk, a beteg csak a figyelmet próbálja felhívni magára. Javasolt ilyenkor sokat mellette lenni, beszélgetni, engedni felszínre törni a dühöt, keserűséget és mindezt elfogadni.

ALKUDOZÁS a beteg figyelme fokozatosan önmagára irányul. keresi az okot arra, hogy neki miért kell meghalnia mindez mély önismereti munka. sokan bűneik következményének tekintik mindezt, amely mély bűntudatot ébreszthet. Ez szorongáshoz vezethet. Ekkor kezdődik az alkudozás: megváltozok, megjavulok Azonban ebben a fázisban a betegek együttműködővé válnak. Hiszen aki jó, az jutalmat kaphat Jellemző ekkor az életút végiggondolása is. Segítői attitűd: beszélgessünk a beteggel életükről, múltjukról. Csökkenthetjük szorongásukat, ha rámutatunk életük pozitív eseményeire!

DEPRESSZIÓ életút végigtekintése = élet lezárása egyre kisebb remény a gyógyulásban, nincs perspektíva depressziójának 2 oka: jelen idő nehézségei + a halállal való szembenézés lehetősége a halál és a túlvilág kérdéseivel egyre többet foglalkozik, ami visszahúzódóbbá teszi Segítői attitűd: ne vigasztaljuk, ismerjük meg depressziója valódi okát, amiben tudunk segítsünk!

BELENYUGVÁS a beteg egyre többet gondol a halálra, elfordul az élettől. keveset beszél, saját belső világa, érzései kötik le. fáradtnak, gyengének érzi magát gyakori, hogy a beteg már felkészült a halálra, a hozzátartozók még nem. a betegek nyugalomra vágynak legtöbben ekkor már megbékülten, felkészülve várják a halált Segítői attitűd: adjuk meg a nyugalmat, de legyünk mellette, adjuk meg a csendes jelenlétet, melyre vágyik. Mit adhatunk egy haldoklónak élete utolsó fél órájában? Hitet, hogy nincs egyedül! (Teréz anya)

HALDOKLÁS a hozzátartozók ugyanezeken a szakaszokon mennek végig, de nem feltétlenül egyidejűleg a haldoklóval ezen szakaszok nem határolódnak el mereven, egy-egy szakasz jegyei egyszerre is fennállhatnak. nem mindenki éli meg mindegyik szakaszt, van akinél kimarad egy-egy szakasz, vagy elhúzódik a legfontosabb, hogy mindez csupán szakirodalom, a legfontosabb a beteggel való közvetlen, őszinte emberi kapcsolat!

GYÁSZ Gyász: veszteség okozta megrendülés, a test és lélek veszteségre adott reakciója és a gyászban levés, a veszteség feldolgozásának folyamata. Sigmund Freud 1917-ben írja le az elsők között a Gyász és melankólia című művében a gyász jellemzőit. A gyász klinikai jellemzői mély fájdalmas csüggedés új örömforrás elfogadásának képtelensége érdeklődés elvesztése a külvilággal szemben elfordulás azoktól a tevékenységektől, amelyek nincsenek kapcsolatban az elhunyttal Különbség depresszió és gyász között: Gyászban a világ üres, depresszióban az én üres. a gyászban a külvilág szegényedik el depresszióban az én szegényedik el bűntudat, önvád mindkettőben van: gyászban az elhunyttal kapcsolatosan van. Depresszióban mindent áthat az önvád, bűntudat.

A GYÁSZ Lindemann (1944) a gyászt krízisként értelmezte. Az ő nevéhez fűződik az akut gyász fogalma, melyre az alábbiak jellemzők: az akut gyász pszichés és szomatikus tünetekkel leírható tünetegyüttes lehet azonnali, de késleltetett is, lehet túlzottan erős, vagy akár rejtett is a tünetek igen elérőek vagy akár kórosak is lehetnek ezek azonban a megfelelő terápiás eszközökkel normális gyásszá is alakíthatók Verena Kast (2002) négy szakaszra bontja a folyamatot: 1. tudomásul vételtől való elzárkózás 2. intenzív érzelmek felszakadása (harag, levertség, düh, szorongás) 3. keresés-elválás hullámzása 4. majd a gyászoló eljut az önmagával, ill. a világgal kialakított új viszonyig.

A GYÁSZ Caplan a gyászt coping-krízisnek tartja (idézi Bakó, 1996). Szerinte a gyász krízisével csak kapcsolatokban, azok által lehet megküzdeni(horti és Ábrahám, 2009). a gyászmunkához idő kell, és ez a krízis hosszabb, mint egyéb akcidentális krízisek lefolyása; lásd: gyászév. A gyászmunka 3 fő folyamatra osztható: 1. a veszteségre adott első reakció: az érzelmi sokk 2. melyet a veszteség tudatosulása követ 3. Majd eljuthat a felépülésig, újraszerveződésig (Engel, Averill, idézi: Pilling, 2003).

GYÁSZ A gyászfolyamat során az alábbi érzelmek, mechanizmusok érhetők tetten: 1. traumás bénultság, regresszió, tagadás, idealizálás, meg nem történtté tevés, projekciók. Ezek tartják egyben a megrendült személyiséget. 2. az elveszett másikkal való újraegyesülés vágya és a nélküle folytatandó önálló életre ítéltetés-törekvés ellentétes erőinek küzdelme. 3. a véglegességbe, a megmásíthatatlanba való beletörődés, annak elfogadása, hogy a Másik nélkül folytatható az élet úgy, hogy a szeretett tárgy újraintegrálva belsővé válik, új formát ölt.

GYÁSZ TÍPUSAI Normál gyász Szövődményes gyász: idői lefolyás intenzitás megjelenési forma

NORMÁL GYÁSZ A veszteségre adott reakciót számos tényező határozza meg: az elhunyttal való kapcsolat jellege a halál módja a gyászoló életkora alapszemélyisége előzetes életeseményei (korábbi veszteségek) előzetes betegségei (depresszió) aktuális pszichés státusza (esetleges egyidejű krízisek) kulturális környezete vallásossága szociális kapcsolatrendszere (Parkes, 1972, Pilling, 1999).

A NORMÁL GYÁSZ SZAKASZAI 1. Anticipációs gyász: : a halál, a veszteség fenyegető megjelenése, tudatba törése kapcsán jelenhetnek meg a gyász érzései, még a valódi végleges elválást megelőzően (Lindemann, 1944.). 2. Sokk: érzelmi bénultság, kiüresedettség, majd érzelmek sokasága tör rájuk. Néhány perctől, 1-2 napig terjedhet (Pilling, 1999). 3. Kontrollált gyász: temetéssel kapcsolatos ügyintézések miatti aktiv időszak. Szembesülés az egyedülléttel, mintha énjének az egyik része veszett volna el. A világ ködös, álomszerű. Túlzott passzivitás vagy túlzott aktivitás jellemző lehet. Düh, vádaskodás, ingerlékenység gyakori lehet (Pilling, 1994).

A NORMÁL GYÁSZ SZAKASZAI 4. Regresszió: a temetés után érzelmi kavalkád jellemző. A gyászoló ilyenkor annyira vágyhat a halott jelenlétére, hogy illúziók, hallucinációk formájában előidézheti a jelenlétét. Jellemző a szociális visszahúzódottság és testi tünetek is megjelenhetnek (Lindemann, 1944, Parkes, 1972; Hézser, 1991; Ribár, 1990; Kast, 1995; Knight, 1993; Zisook, 1995; idézi: Pilling, 1999). 5. Átdolgozás: jellemző a tudatos emlékezés, egyre több szép emlék. A tünetek intenzitása csökken, a racionális elfogadás nő. 6. Adaptáció: az elhunyt, mint belső alak. Egyre jobban a környezet felé fordul, a figyelme a jövőre irányul, új adaptív szerepek (Worthington, 1994; Kast, 1995, idézi: Pilling, 1999).

SZÖVŐDMÉNYES GYÁSZ a szövődményes gyászra az alábbiak hajlamosítanak: váratlan veszteség túlságosan erős kötődés a halotthoz (dependencia) ambivalens érzések az elhunyttal kapcsolatban gyermek ill. fiatal halála halmozott ill. feldolgozatlan korábbi veszteségek a gyásszal egyidejűleg fellépő egyéb stresszhelyzetek hiányos szociális kapcsolatok a halál erőszakos úton következett be (öngyilkosság v gyilkosság) a túlélő olyan baleset következtében veszít el valakit, amelynek okozója volt rossz testi v lelki egészség a gyászoló anamnézisében depresszió (Ninn, 1988; Knight, 1993; Zisook, 1995, idézi: Pilling 1999).

A SZÖVŐDMÉNYES GYÁSZ TÍPUSAI Idői lefolyás szerint: Krónikus gyász Intenzitása szerint: Bagatellizáció Hipertrófikus gyász Megjelenési forma szerint: Torzult gyász (Pilling, 1999).

KRÓNIKUS GYÁSZ dependens kapcsolatok következménye éveken át elhúzódhat szorongás levert hangulat szociális kapcsolatok beszűkülése halott idealizálása extrém forma: mumifikáció (Hézser, 1991, Ribár, 1990, Devan, 1993; Zisook, 1995, idézi: Pilling, 1999).

BAGATELLIZÁCIÓ ambivalens kapcsolatok következménye először megkönnyebbülés jellemző fokozott aktivitás, mintha mi sem történt volna tagadás, hátterében a harag és bűntudat elhárítása később: pszichoszomatikus tünetek, gyakori az alkoholizmus (Devan, 1993; Kast, 1995; Zisook, 1995, idézi: Pilling, 1999).

HIPERTRÓFIKUS GYÁSZ gyermek vagy fiatal halála esetén szokatlanul erőteljes gyászreakciók erős érzések elnyomására törekszik előtérben: nagyfokú szorongás, szociális visszahúzódottság ez a típusa a gyásznak elhúzódó (Zisook, 1995, idézi: Pilling, 1999).

TORZULT GYÁSZ Több veszélyeztető tényező kölcsönhatásaként jelenik meg: (1) Szomatikus betegségek reaktiválása vagy kiváltása a gyász hatására (2) Pszichiátriai kórképek reaktiválása vagy kiváltása a gyász hatására: addiktív magatartásformák, major depresszió, disszociatív reakciók, hipochondria, fóbia, pánik vagy kényszerbetegség (Devan, 1993; Zisook, 1995, idézi: Pilling, 1999).

ÖSSZEGZÉS A halál pszichológiai, kulturális megközelítése Haldoklás fázisai: Elisabeth Kübler-Ross (5 fázis: a haldoklás jellemzői és mi hogyan segíthetünk) Gyász: megközelítések: Freud, Lindemann, Kast, Caplan gyászmunka és annak fázisai a gyász típusai (Pilling János felosztása szerint): normál gyász és annak szakaszai szövődményes gyász és annak típusai

KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK?

Reményik Sándor: Az Ősz, az Ősz a te nagy Mestered Büszke lehet reád. Ha kezedből az ecset kiesett, Te folytatod a szín-szinfóniát. Aranylevelek kórusa zizeg, S zörgő, aszott füvek credója zúg; Hiszek a tavaszban, hiszek! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

AJÁNLOTT IRODALOM: Csürke J., Vörös V., Osváth P., Árkovits A. (2009) Mindennapi kríziseink, Budapest: Lélekben Otthon Könyvek Elisabeth Kübler-Ross(1988): a halál és a hozzá vezető út. Budapest: gondolat kiadó Pilling János (1999) A haldoklás és a gyász pszichológiája. Budapest: Semmelweis Orvostudományi Intézet. Erik H. Erikson (1969): Az emberi életciklus. In: International Encyclopedia of Social Sciences. New York: Crowell-Collier. http://szakvizsga.jimdo.com/let%c3%b6lt%c3%a9s-ii-f%c3%a9l%c3%a9v/szakirodalom/ Erik H. Erikson (1957): Az emberi fejlődés nyolc szakasza. http://szakvizsga.jimdo.com/let%c3%b6lt%c3%a9s-iif%c3%a9l%c3%a9v/szakirodalom/ Cole, M. and Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó. Hajduska M. és mtsai (2009): Krízishelyzetben. A válság, mint esély. Budapest: Mesterkurzus. Elisabeth Kübler-Ross (2006): A halál, mint ragyogó kezdet. Budapest: Bioenergetic Kiadó. Polcz Alaine (2003): Kit siratok, mit siratok? Pécs: Jelenkor Kiadó. Freud, S. (2001): Gyász és melankólia és más elméleti írások. Budapest: Animula. Pilling J. (2005):Gyász. Budapest: Medicina Kiadó.