Minőségmenedzsment az egészségügyben

Minőségmenedzsment az egészségügyben Takács Erika SE EMK rezidensképzés 2015. január 15.

Miről lesz szó? Alapfogalmak: a minőség értelmezése az egészségügyben Minőségmenedzsment Minőségbiztosítás minőségfejlesztés Az egészségügyi szolgáltatók értékelése

1. A minőség értelmezése az egészségügyben

Érdekcsoportok kinek mi a minőség értelmezése? ellátott (beteg, páciens), hozzátartozók orvos, ápoló intézményi vezetés támogató területek munkatársai társintézmények, társszolgáltatók tulajdonos lakosság egészségpolitikai döntéshozók finanszírozó 4

Minőség az egészségügyben Tartalom (content) (mit?, hogyan?) szakmai tevékenység Forma (service) (milyen körülmények között?) ügyfél elvárások észlelés interperszonális kapcsolatok 5

Az egészségügyi szolgáltatás minősége ha a beteg hozzáfér a számára szükséges egészségügyi struktúrákhoz és folyamatokhoz és a nyújtott ellátás eredményes 6

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség méltányos önértékelés szabványok, időszerű meghat.végpont stb. biztonságos (betegelégedettség) etikus, stb. a rendszer sajátosságai a beteg sajátosságai hozzáférhető demográfiai és betegség jellemzők

Az egészségügyi ellátás struktúrája Épületek Berendezések, eszközök Informatikai rendszer Humán erőforrás létszám végzettség, képzettség szakmai összetétel Működési szabályok SZMSZ szakmai eljárások, folyamatszabályozások minőségügyi kézikönyv, stb. 8

Magas szintű struktúra nem garancia a folyamatok helyes megtervezésére és helyes végrehajtására, ezért a magas szintű struktúra nem garancia a kívánt eredmény elérésére. A struktúrának ugyanakkor közvetlen hatása lehet a folyamatokra és az eredményekre: pl. ha egy szükséges eszköz vagy képesség nem érhető el, a beteg nem fér hozzá az ellátáshoz vagy nem a megfelelő ellátást kapja.

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség méltányos önértékelés szabványok, időszerű meghat.végpont stb. biztonságos (betegelégedettség) etikus, stb. a rendszer sajátosságai a beteg sajátosságai hozzáférhető demográfiai és betegség jellemzők

11 Hozzáférés: szükségletek szerinti igénybevétel (access, accessibility) strukturális befolyásoló tényezők földrajzi korlátok (pl. vidék) idősek vagy fogyatékkal élők rendelési idők várólista nyelvi korlátok stb. folyamatosság (continuity) koordinálás (coordination of care) esélyegyenlőség (méltányosság) (equity)

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség méltányos önértékelés szabványok, időszerű meghat.végpont stb. biztonságos (betegelégedettség) etikus, stb. a rendszer sajátosságai a beteg sajátosságai hozzáférhető demográfiai és betegség jellemzők

Ellátás folyamata amit megtettek a felhasználóval vagy a felhasználóért szakmai tevékenység (technológia) orvoslás, ápolás, stb. standardizálható legyen megfelelő és szükséges - túl-ellátás és alul-ellátás interperszonális kapcsolatok a felhasználó és az ellátók között kommunikáció, a bizalom kiépítése, empátia a betegek bevonása a rá vonatkozó döntésekbe 13

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség méltányos önértékelés szabványok, időszerű meghat.végpont stb. biztonságos (betegelégedettség) etikus, stb. a rendszer sajátosságai a beteg sajátosságai hozzáférhető demográfiai és betegség jellemzők

Ellátás eredménye az ellátás következménye függhet a struktúrától és folyamattól egyaránt pl. egy beteg meghalhat mellrákban, vagy mert a szűrés nem elérhető (struktúra), vagy mert citológiai eredménye téves (folyamat) mérése: egészségi állapot felhasználó általi értékelés elégedettség, együttműködés, életminőség az elvárások függvényében alakul vonatkozhat az eredmény értékelésére (tünetek megoldása) és/vagy az ellátás folyamatára (pl. kommunikáció, egészségügyi személyzet képességei) 15

A minőség komponensei az egészségügyben 16

Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség méltányos önértékelés szabványok, időszerű meghat.végpont stb. biztonságos (betegelégedettség) etikus, stb. a rendszer sajátosságai a beteg sajátosságai hozzáférhető demográfiai és betegség jellemzők

Hatásos hatásosság (efficacy): klinikai vizsgálatokkal igazolt egészségnyereség (kimenet) hatásos ellátás: ha a kiválasztott terápia igazoltan hatásos (folyamat) 18

Hatékony (efficiency) (technikai, termelési) az elért kívánt eredmény és a ráfordítás viszonya pl. gyógyultak száma és az összes kezelt betegre eső ráfordítás aránya hatékonyság csökken, pl. fölösleges és párhuzamos lépések fölösleges személyek szükségesnél drágább szolgáltatási lépések hatástalan terápiák nem megfelelő, kései ellátások, amelyek rontják az eredményességet 19

Megfelelő (appropriate) egészségi állapottal indokolt szolgáltatás előre lefektetett standardok, protokollok szerinti nyújtása pl. CT vizsgálat stroke gyanú esetén, cukorbetegeknél évente szemészeti vizsgálat, stb. 20

Időszerű (timeliness) a beteg az egészségi állapotából eredő szükségleteknek megfelelő időben kapja meg az ellátást pl. rehabilitáció megkezdéséig eltelt idő, kórházba érkezéstől szívkatéterezés megkezdéséig eltelt idő AMI-t követően 21

Biztonság (safety) a beteg védett a lehetséges veszélyektől és ártalmaktól pl. elesés, ellenoldali műtétek, gyógyszerinterakciók, betegcsere megelőzésére való törekvés struktúra kiépítése, folyamatok tervezése során figyelendő szempont 22

Eredményes (effectiveness) a kívánt eredmény elérésének mértéke az ellátottak körében a napi gyakorlat során az ellátás minősége mellett számos egyéb tényező befolyásolja: beteg saját jellemzői demográfia, betegség súlyossága, társbetegségek együttműködési készség egyéb környezeti tényezők véletlen 23

koordinált Az egészségügyi szolgáltatások célja és a cél elérésének feltételrendszere hozzáférhető időszerű hozzáférés folytonos HR etikus, empatikus EREDMÉNYES (egészségi állapot, életminőség) igazolt egészségnyereség hatásos megfelelő biztonságos hatékony párhuzamosság, ismétlés, fölöslegesség elkerülése szakmai irányelvek, protokollok, standardok szerinti struktúrák, rendszerek, folyamatok

25 2. Minőségmenedzsment

Miről lesz szó? Minőségbiztosítás Minőségfejlesztés Egészségügyi szolgáltatók minőségügyi szabályozása

Minőségmenedzsment Cél: a kívánt eredmények elérése Hogyan lehet definiálni a kívánt eredményt? az előírásoknak, szabványoknak való megfelelés, a használatra, felhasználásra való alkalmasság, a vevők kinyilvánított igényeinek való megfelelés, a vevők látens, ki nem mondott igényeinek való megfelelés, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés.

Minőségmenedzsment Cél: a kívánt eredmények elérése Alapelv: szervezeti célok érintettek elvárásai a kívánt eredményt szabályozott folyamatokon keresztül nagyobb valószínűséggel érhetjük el (minőségbiztosítás) folyamatos fejlesztés (minőségfejlesztés)

Minőségbiztosítás szabályozás előre lefektetett elvárások szerint: szabványok, standardok, protokollok, stb. a szabályozók szerinti működést fogadja el a hibásat keresi és a megelőzésre törekszik

Minőségfejlesztés a folyamatok gyenge láncszemeit keresve törekszik a folyamatos javításra

PDCA ciklus: a minőségfejlesztés logikája P (plan): Tervezd meg! Meghatározzuk a meglévő folyamat, vagy tevékenység kulcsproblémáit és azok kijavítási lehetőségeit. D (do): Cselekedj! A végrehajtás fázisa C (check): Ellenőrizd! Ellenőrizzük és elemezzük, hogy a terveink megvalósultak-e. A (action): Avatkozz be! Ha a folyamat nem megfelelő, akkor módosítsuk, ha megfelelt terveinknek, akkor dokumentáljuk és alkalmazzuk a javított folyamatot.

Minőségügy fejlődése hiba feltárása hiba megelőzése teljes körű minőségmenedzsment (TQM) minőségbiztosítás (quality assurance) minőségszabályozás (quality control) minőség-ellenőrzés (inspection)

Minőségbiztosítás vs minőségfejlesztés a minőségfejlesztés minőségbiztosítási szabályok módosulását eredményezheti a minőségbiztosítási szabályoknak való megfeleléshez minőségfejlesztési folyamatok vezethetnek

Folyamatos minőségfejlesztés

Minőségmenedzsment A szervezet tevékenységének értékelése, beavatkozási pontok meghatározása (gyenge minőség, probléma beazonosítása) okok feltárása és kezelése, szabályozók kidolgozása, bevezetése és működtetése, illetve a tevékenység felügyelete.

Egészségügyi szolgáltatások szabályozása Szervezeti működés Szakmai folyamatok

Szakmai folyamatok szabályozása a betegellátásban Szakmai irányelvek Módszertani levelek Helyi eljárásleírások (protokollok)

Szakmai irányelv ((18/2013. (III.5.) EMMI rendelet) szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, meghatározott ellátási körülmények között, az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, Az ajánlásai: jól azonosíthatóak, tudományos bizonyítékokra, valamennyi érintett szakterület véleményére támaszkodva Célja: betegek szempontjainak figyelembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseinek elősegítése

Módszertani levél Szakmai kollégiumok hatáskörében készített olyan prevenciós, diagnosztikai, terápiás vagy rehabilitációs eljárásleírások, amelyeket az adott szakma (szakmák) elismert személyiségei jól meghatározott körülmények fennállása esetén szakértői vélemények alapján dolgoznak ki az ellátók számára direktívaként.

Protokoll (helyi eljárásleírás) helyi gyakorlat Az aktuálisan végzett (végzendő) vizsgálat kezelés beavatkozás támogató folyamatok elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája.

Protokoll-készítés Szakmai folyamatokra Kiindulás létező szakmai irányelv vagy módszertani levél Helyi viszonyokra történő adaptáció tárgyi feltételek eszköz, anyag, helyiség személyi feltételek szakember, kiszolgáló személyzet időkeretek Támogató folyamatokra aktuális tevékenység leírása folyamatos fejlesztés, benchmarking optimális út meghatározása

A szakmai irányelvek, protokollok alkalmazásának célja Az ellátás minőségének, a betegellátás biztonságának javítása gyakorlat változékonyságának csökkentése ellátás eredményességének növelése Hatékonyság növelése költségek csökkentése (indokolatlan, ismételt ellátások visszaszorítása) Tanulási folyamat támogatása memória támogatása, helyettesítések, új belépők, ügyelet, cserélődő munkatársak

Egészségügyi szolgáltatások szabályozása Szervezeti működés Szakmai folyamatok

Szervezeti működés szabályozása ISO szabványok Akkreditációs standardok

ISO szabványok Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO International Organisation for Standardisation) ISO: görög szó, jelentése: egyenlő vagy ugyanaz nem kötelező, a követelményeket általánosan fogalmazza meg, és a felhasználóra bízza a teljesítés részleteinek kialakítását, piac által vezérelt szabvány, a vevő szemszögéből szabályozza folyamatközpontúság a változatlan minőség elérése érdekében

Az ISO 9001 rendszer főbb jellemzői nemzetközileg egységes szektor-semleges szabályozó keretrendszer írd le amit csinálsz csináld azt, amit leírtál igazolás: jelentős dokumentációs tevékenységet igényel minőségirányítási rendszer a szervezet minden tevékenységére kiterjedően

Az ISO 9001:2008 szabvány (MSZ EN ISO 9001:2009) A minőségirányítási rendszer követelményei Tartalomjegyzéke: Bevezetés 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározásuk 4. Minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelősségi köre 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. A termék előállítása 8. Mérés, elemzés, fejlesztés

ISO szabvány egészségügyi értelmezése Hazai értelmezés: Egészségügyi Minisztérium, 2004: AJÁNLÁS az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben Nemzetközi szabvány: Magyar fordítás megjelent 2014 tavaszán

Szervezeti működés szabályozása ISO szabványok Akkreditációs standardok

A standardok története az egészségügyben 1951, USA: Sebész Társaság, Belgyógyász Társaság, Orvosi Kamara és Kórházszövetség: Közös Bizottság a Kórházak Akkreditálására (Joint Commission on Accreditation of Hospitals - JCAHO) 1953: a kórház-akkreditáció elkezdődik 1989: JC International (tanácsadás) 1970-es évektől: Kanada, Ausztrália 1980-as évektől: Európában is terjed 2000: nemzetközi akkreditáció kezdete

Standard akkreditációs Előre megfogalmazott elvárások összessége, amely leírja a működés rendjét. A standardok szerkezete: állítás magyarázat Tartalmi elemek (SZ, O, MJ, D, S, E)

Hazai egészségügyi standardfejlesztés KES 1.0 (Kórházi Ellátási Standardok) 2001. november KES 2.0 (www.eum.hu) 2003. május Járóbeteg, háziorvosi, védőnői ellátási standardok 2004, 2005 MEES 2007 (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok) : az eddigi standardok komplex rendszere BELLA 2014. november

BELLA STANDARDOK ÁLTAL SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK FOLYAMAT MEGISMERÉSE (fekvő-járó) hozzáférhetőség biztosítása időszerű hozzáférés betegfelvétel betegvizsgálat kezelés és ápolás elbocsátás, áthelyezés, továbbutalás állapot követés

Standardok kiterjedése a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik o elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységét írják le lefedik azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását o elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le

A BELLA standardjai 1. (fekvő) rövid név 1 SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERV 2 DÖNTÉSTÁMOGATÁS 3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS 4 A BETEGELLÁTÁS BIZTONSÁGÁT JAVÍTÓ VEZETŐI TEVÉKENYSÉG 5 MŰKÖDÉSI DOKUMENTUMOK KIALAKÍTÁSA ÉS KEZELÉSE 6 HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE 7 ÚJ MUNKATÁRSAK FOGADÁSA ÉS ALKALMAZÁSA 8 BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ 9 KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ 10 TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSE 11 TERMÉKEK ÁTVÉTELE, RAKTÁROZÁSA ÉS SELEJTEZÉSE AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, KÖZMŰRENDSZEREK, ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGOS MŰKÖDTETÉSE 12 13 VÁSÁROLT SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE 14 PANASZOK ÉS BEJELENTÉSEK KEZELÉSE 15 KLINIKAI AUDIT TERVEZÉSE ÉS VÉGZÉSE

A BELLA standardjai 2. (fekvő) rövid név 1 TÁJÉKOZTATÁS AZ ELÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL 2 FEKVŐBETEGEK FOGADÁSA ÉS FELVÉTELE 3 BETEGAZONOSÍTÁS 4 EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE ÉS KEZELÉSE 5 A SZAKMAI ELLÁTÁS HELYI SZABÁLYAINAK KIALAKÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA 6 FEKVŐBETEGEK ELLÁTÁSA 7 BETEGEK OKTATÁSA ÉS KÉPZÉSE 8 VIZSGÁLATOK ÉS KONZÍLIUMOK RENDJE 9 BIZTONSÁGOS GYÓGYSZERELÉS A FEKVŐBETEGEK ELLÁTÁSÁBAN 10 MŰSZAKOK KÖZÖTTI ÁTADÁS 11 BETEGEK ESÉSÉNEK MEGELŐZÉSE 12 DECUBITUS MEGELŐZÉSE ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE, A BALESETEKET KÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 13 14 ÚJRAÉLESZTÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYBEN 15 HALDOKLÓK ÉS HALOTTAK ELLÁTÁSA 16 FEKVŐBETEGEK ÁTHELYEZÉSE/TOVÁBBUTALÁSA/ELBOCSÁTÁSA 17 24 infekció kontroll, sebészeti ellátás

» szabályozás» oktatás tevékenység» dokumentáció» ellenőrzés, fejlesztés

Tartalmi elemek logikai rendszere -PDCA PDCA (plan do check act): tervezz, hajtsd végre, értékeld, módosítsd szabályozás ( SZ ) oktatás ( O ) működési elemek, tevékenységek ( MJ ) dokumentálás ( D ) speciális ellátási szükségletek ( S ) ellenőrzés, fejlesztés ( E )

Segéd,- és háttéranyagok cél a standardok bevezetésének támogatása nem felülvizsgálati szempont oktatási anyagok, sablonok, folyamatleírások, stb. (segédanyagok) magyarázatok, értelmezések, bizonyítékok (háttéranyagok)

BETEGESÉSEK MEGELŐZÉSE

Meghatározás Az egészségügyi ellátás során kiemelt figyelmet fordítanak a betegesések megelőzésére. Cél: A betegesések előfordulásának csökkentése.

Szabályozási pontok A betegbiztonsági program része a betegesések megelőzését célzó tevékenység. Az egészségügyi szolgáltató szabályozást dolgoz ki a betegesések megelőzése érdekében, melyben meghatározzák: a betegesési szempontból kockázati csoportba tartozó betegek körét (állapotjellemzőit), a betegesési kockázat felmérésének módszerét a különböző esési kockázatú betegek esetén alkalmazandó, esést megelőző stratégiát, a bekövetkezett esések elemzési szempontjait és az elemzés gyakoriságát, az elemzések eredményeinek visszajelzési rendszerét, az eredmények hasznosításának módját.

Oktatási pontok O.1 A betegesésekre vonatkozó szabályozás bevezetése, változása, módosítása esetén az összes érintett személyt, valamint belépéskor az új munkatársakat oktatják. O.2. A potenciális veszélyforrások a munkatársak számára ismertek. O.3. A betegesések megelőzésére vonatkozó oktatási anyagot és a szabályozás aktuális verzióját (illetve a legutóbbi módosításokat) folyamatosan elérhetővé teszik az érintett személyek számára.

Működési jellemzők 1. működési jellemző: A szabályozásban meghatározott kockázati csoportokba tartozó betegek körében új felvételkor, az esési kockázatot növelő állapotváltozás esetén rizikófelmérés történik, melynek során az esés bekövetkezésének kockázatát vizsgálják. 2. működési jellemző: A betegek esési kockázatának megfelelő megelőzési tevékenységet végeznek.

Működési jellemzők 3. működési jellemző: A beteget és/vagy hozzátartozót tájékoztatják a veszélyforrásokról, oktatják az esések elkerülése érdekében elvárt együttműködésről, az esetlegesen szükséges segédeszközök helyes használatáról. 4. működési jellemző: Az egészségügyi szolgáltató figyelemmel kíséri az esések előfordulását. 5. működési jellemző: A betegesések adataiból származó információkat a vonatkozó szabályozásban meghatározott módon és gyakorisággal összegyűjtik és elemzik. Az elemzések eredményeit visszajelzik a felsővezetés és valamennyi érintett dolgozó részére.

Működési jellemzők 6. működési jellemző: Az elemzések eredményei alapján az ezzel megbízott személy(ek) intézkedéseket javasolhat(nak) a felsővezetés felé. Az elfogadásra került intézkedésekről és a bevezetéssel kapcsolatos teendőkről tájékoztatják az érintett munkatársakat.

Dokumentáció D.1. Az alkalmazott betegesést megelőző intézkedéseket a beteg dokumentációjában feltüntetik. D.2. A bekövetkezett esést a beteg dokumentációjában rögzítik.

Ellenőrzés, követés E.1. A szabályozás alkalmazását monitorozzák, szükség esetén módosítják a betegesések megelőzésének gyakorlatát és az erről szóló szabályozást.

3. Egészségügyi szolgáltatások értékelése tanúsítás akkreditáció klinikai audit (szakmai munka) indikátorok minőségi díjak

Tanúsítás vs akkreditáció Tanúsítás a minőségirányítási rendszer meglétét vizsgálja, és ezen keresztül a normáknak való megfelelés valószínűségét. (Azaz nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét, hanem a minőségügyi rendszer meglétén keresztül valószínűsíti azt.) Akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

Fogalmi különbségek ISO szabványok szerinti tanúsítás: szabványokon alapuló minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése szabvány: szektorsemleges teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet Egészségügyi szolgáltatók akkreditációja: standardokon alapuló működés elismerése standard: ellátási formára specifikus a betegellátásban érintett szervezeti egységekre fókuszál

Akkreditációs programok Oktatásügy egyetemi státusz program akkreditáció (BSc, MSc, PhD) szakindítás Egészségügy Egyéb laboratóriumok továbbképző kurzusok, rövid programok, konferenciák (kredit pontok) oktató kórház egészségügyi szolgáltatók - törvény! tanúsító cégek nagykövetek, attasék, sportolók, stb...

Az értékelés módszere Audit: Rendszeres és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a végzett tevékenységek és ezek eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatékonyan bevezették-e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére (ISO 8402). Felülvizsgálat (survey): Az akkreditációs standardok szerinti szervezeti működés értékelése. Módszerei: önértékelés elemzése, dokumentáció áttekintés, interjú, megfigyelés.

Audit a hazai egészségügyben rendszer audit: minőségügyi rendszer működésének vizsgálata ISO, KES/MEES laboratóriumok akkreditációs eljárása klinikai audit

Rendszer auditok típusai belső külső a szervezet saját munkatársai végzik a rendszer kontrollja és fejlesztése érdekében a tanúsító auditot megelőzően a nem megfelelőségek feltárása érdekében független szervezet végzi kérésre történik a tanúsítvány kiadása érdekében az érvényes tanúsítvány fenntartása érdekében (követő audit)

Klinikai audit szakmai munka szakmai irányelveknek, protokolloknak való megfelelés irányelv klinikai audit végzésére

Hazai helyzetértékelés

Tanúsított kórházak száma

Korábbi gyakorlat gyengeségei (MEES szerinti auditok) Standardok szerinti működés vélelmezése minőségirányítási rendszer auditálásán keresztül Nem egységes értelmezés Eltérő színvonal Audit-teamek vegyes, változó összetételűek Nem összemérhető, nem nyilvános kritériumok Standardok fejlesztése: Ad hoc munkacsoport, módszertan nem nyilvános

Jogszabályi háttér Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1999. január 1-ei hatállyal kötelezővé teszi a belső minőségügyi rendszerek működését. azaz a külső értékelés (tanúsítás) nem kötelező! 2012. július 1-vel módosult: belső minőségügyi rendszer kötelező külső minőségügyi rendszer: hatósági szakfelügyelet, szakmai munka minőségértékelése, az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása - önkéntes

A hazai akkreditációs rendszer kiépítése

Érvek az akkreditáció bevezetése mellett az egészségügyi szolgáltatók működése jelenleg nem átlátható és nem összemérhető; jelentős a betegbiztonsági kockázat; az egészségügyi dolgozók elvándorlása; a külföldi betegek fogadása; az akkreditáció igazoltan eredményes eszköz a kockázatok kezelésében, a nemkívánatos események megelőzésében, az egészségügyi szolgáltatók hatékonyabb működtetésében

Az akkreditációs rendszer célja az egészségügyi ellátások biztonságának, hatékonyságának, eredményességének, átláthatóságának javítása

Miben új? standardokon alapuló egységes külső felülvizsgálati rendszer a standard a betegellátó működését leíró elvárás egyetlen felülvizsgálatot végző szervezet, átlátható, megismerhető felülvizsgálati elvárásokkal és döntési kritériumokkal a standardok szerinti működés elismerése = akkreditáció elnyerése

Tervezett jellemzői szolgáltatói kör: fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátók közforgalmú gyógyszertárak önkéntesség (ld. törvény) fókuszban a betegbiztonság elvárások fokozatos emelése felhasználóbarát, képzési és segédanyagok csökkentett papírmunka, informatikai támogatás önértékelés és kollegiális értékelés ISQua megfelelőség: standardfejlesztés, akkreditációs rendszer, felülvizsgálók képzése

A fejlesztésnél szempontok hazai társadalmi, gazdasági, kulturális környezet figyelembe vétele standardok fejlesztése gyakorló szakemberekkel teljesíthető, átlátható, értelmezhető elvárások meglévő standardok figyelembe vétele próba vizsgálatokra alapozott fejlesztés a bevezetést támogató segédanyagok kidolgozása szakmabeli (peer review) felülvizsgálat elvárások fokozatos emelése átlátható, kiszámítható felülvizsgálati és döntési kritériumok

Fejlesztésben résztvevők projekt gazda: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) konzorciumi partnerek: Semmelweis Egyetem (SE) Debreceni Egyetem (DE) Gyógyszerészi Gondozásért Nonprofit Kft (GYGKN)

Főbb feladatok a projektben standardok kidolgozása akkreditációs eljárás kialakítása akkreditáció odaítélési kritériumainak meghatározása szoftverek fejlesztése tesztelés pilot intézmények bevonásával felülvizsgálók képzése intézményesülés megalapozása

Projekt ütemezése projekt időtartama: 2012. dec. 1-2014. nov. 30. standardfejlesztés (nyers standardok): 2013. jan. 15 - jún. 30. 2014. tavasza felülvizsgálati rendszer alapjainak kidolgozása: 2013. júl. 1 - nov. 30. 2014. nyár pilot programok a rendszer végső kialakítása kórházi pilotok: 2013. dec. 1-2014. nov. 30. háttéranyagok összeállítása terepmunkák: 2013. ápr. 15-2014. nov. 30. éles indulás: 2015.

EU-s támogatással TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 standardok kidolgozása felülvizsgálati eljárás elkészítése döntési kritériumok kialakítása informatika a rendszer működtetésére a rendszer tesztelése 10 intézményben TÁMOP-6.2.5.B pályázati lehetőség kb. 40-50 kórház számára

BELLA BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért

A projekt jelenlegi állása standardok elkészültek 10 pilot intézmény munkacsoport megbeszélések standardok értelmezése és gyakorlati bevezetése önértékelés és felülvizsgálat tesztelése segédanyagok és háttéranyagok a standardok alkalmazásához informatikai fejlesztések akkreditációs eljárásrend kialakítása képzések felülvizsgálók belső koordinátorok

Továbblépés újabb fekvőbeteg és járóbeteg intézmények belépése a TÁMOP 6.2.5/B keretében (45 pályázó) újonnan képzett felülvizsgálók bevonása gyakorlati terepmunka és vizsga a vezető felülvizsgálók irányításával hatásvizsgálat folyamatban felkészülés a nemzetközi akkreditációra intézményesülés előkészítése

Köszönöm a figyelmet!