A szervezet patogénekkel szembeni védekezése A szervezet védekezése a kórokozókkal szemben. Az immunológia alapjai. A védőoltások immunológiai alapjai. A. TERMÉSZETES immunválasz vagy KONSTITUTÍV védelmi mechanizmusok - nem kórokozó-specifikusak - működésükhöz nem kell a kórokozóval történő előzetes expozíció - látenciaidő nélkül, azonnal hatásosak - sejtes és humorális komponensek - nincsen immunmemória és hosszú távú immunitás B. ADAPTÍV immunválasz vagy SPECIFIKUS védelmi mechanizmusok - kórokozó- (Ag-) specifikusak - a működésükhöz szükséges a kórokozóval történő előzetes expozíció - bizonyos látenciaidő után hatásosak (primer immunválasz) - antigén prezentáció után lépnek működésbe - sejtes és humorális komponensek - immunmemória és hosszú távú immunitás Fizikai, mechanikai, kémiai és biológiai barrierek intakt bőr és nyálkahártya bőrön lévő tejsav, zsírsavak, verejték- és a faggyúmirigyek váladékai nyálkahártya felszíneken csillószőrös hám epithelsejtek lehámlása légutak köhögés, tüsszentés, csillószőrös hám bélmotilitás nyál, könny, vizelet mosó hatása ph (gyomornedv, hüvely) testhőmérséklet normál flóra bőrön akár 3 millió mikroba/cm 2 fizikai jelenlét tápanyagelvonás patogének növekedését gátló anyagok termelése (H 2 O 2 ) felszíni receptorok elfoglalása immunrendszer aktiválása enzimek lizozim (nyál, nazális szekrétum, könny) defenzinek foszfolipáz laktoperoxidáz Fagocita sejtek Neutrofil granulociták a fehérvérsejtek 50-70%-a fagocitózis a fagocitózis után elpusztulnak gennyképződés kemotaxis, opszonizáció primer granulumok lizozim, mieloperoxidáz, defenzinek, elasztáz, proteázok, hidrolázok szekunder granulumok lizozim, kollagenáz, laktoferrin tercier granulumok katepszin, zselatináz Makrofágok a fehérvérsejtek 5-8%-a monocitákból alakulnak ki opszonizáció segíti a fagocitózist antigén prezentáló sejtek aktivált állapotban a specifikus immunválasz részét képezik Eozinofil granulociták a fehérvérsejtek 0,5-2%-a kemotaxis, opszonizáció RNS-bontó kationos fehérjék, bázikus fehérjék, peroxidáz Parazitaellenes védelem Bazofil granulociták a fehérvérsejtek 0,1-1%-a IgE receptor Hisztamin, szerotonin Anafilaxia Dendritikus sejtek szöveti fagocita sejtek a környezettel közvetlenül érintkező területeken (bőr Langerhans sejtek, orrüreg, tüdő, gyomor, bélrendszer) kapcsolat a konstitutív és adaptív immunválasz között antigén prezentáció mieloid dendritikus sejtek IL-12 termelés; mdc-1 és mdc-2 populáció plazmacitoid (limfoid) dendritikus sejtek IFN-α termelés sejt-sejt kontaktus, IL-12 (segíti a Th1 differenciálódást) Hízósejtek (mastociták) szöveti elhelyezkedés IgE receptor Hisztamin, szerotonin Anafilaxia 1
Komplementrendszer Sokkomponensű, májban termelődő, szolubilis fehérjékből álló, jól szabályozott, kaszkádszerűen aktiválódó rendszer Három aktivációs útvonal 1. Alternatív útvonal (kórokozó sejtfelszíni molekulái -teicholsavak és LPS) 2. Lektin-dependens útvonal (kórokozó sejtfelszíni molekulái; kollektinek - mannózkötő fehérjék) 3. Klasszikus útvonal immunspecifikus [Ag-Ea reakció (IgG(1-3), IgM)] Opszonizáció Kemotaxis Anaphylatoxinok Bacteriolysis Alternatív útvonal C3b, C3bi C5a C3a, C4a, C5a C5b-9 (MAC) Lectin függő útvonal C3b, C3bi C5a C3a, C4a, C5a C5b-9 (MAC) Klasszikus útvonal C3b C3a, C4a, C5a C3a, C4a, C5a C5b-9 (MAC) NK sejtek a fehérvérsejtek 5-8%-a a fertőzött sejtek elpusztítása bakteriális sejtfalkomponensektől függő ölőhatás (glikolipid antigének) opszonin-függő ölőhatás (kórokozóspecifikus), ennek eredményeként ADCC-re is képesek (immunspecifikus) LAK sejtekké alakulhatnak (IFN, IL) főleg tumorsejtek pusztítása és antivirális védekezés apoptózis indukció is lehetséges (Fas- FasL) Gyulladás A gyulladásos reakció számos sejt és szolubilis anyag (citokinek) részvételével zajló védekező reakció. Szerepe van a fertőzéssel szembeni védelemben és a különböző sérülések gyógyulásában. Jellemző tünetek: bőrpír, duzzanat, melegség, fájdalom, esetleg funcióvesztés 1. Sejtes elemek - Hízósejtek (hisztamin, szerotonin) - Neutrofil granulociták (lipidmediátorok, enzimek) - Makrofágok (monokinek IL-1, TNF-α; lipidmediátorok - mediatorsprostaglandinok, leukotriének; kemokinek-il-8; enzimek) - Vérlemezkék (szerotonin, lipidmediátorok) - Érendothel (IL-8) - Fibroblasztok 2. Szolubilis faktorok - Monokinek (effektor sejtek aktiválása, távoli hatások; kommunikáció) - Kemotaktikus anyagok (IL-8, C3a, C4a, C5a; kemotaxis) - Lipidmediátorok (leukotriének, prosztaglandinok; láz, vazodilatáció) - Enzimek (véralvadás-fibrinolízis befolyásolása, baktericídia) - Akut fázis fehérjék (opszonizáció, komplementaktiválás) - Bradikinin rendszer (érfal permeabilitása nő) - Mediátorok: hisztamin, szerotonin, (érfal permeabilitása nő) SPECIFIKUS védelmi mechanizmusok Antigén (kórokozó) specifitás Memória Humorális immunitás effektorai a B-limfociták és a belőlük képződő immunglobulin termelő plazmasejtek memóriasejtek (10%) immunglobulinok (ellenanyagok, antitestek) könnyű (κ vagy λ) és nehéz lánc (µ, γ, α, δ és ε) a nehéz láncok alapján immunglobulin osztályok Fab (antigén kötés) és Fc régió (transzplacentális átjutás, komplement kötés, sejtekhez kötődés) variábilis régiók antigén kötés Fab Fc IgM (a szérum 5-10%-a) a primer fertőzéskor termelődik megtalálható a prekurzor B-sejtek felületén pentamer, 10 Fab regions komplement aktiváció, aggulináció, neutralizáció a magzatban megjelenve friss fertőzést jelez IgG (a szérum 85%-a) négy alosztály, IgG2 poliszaccharid antigének felismerése izotípusváltás után képződik a fertőzés késői szakaszában és ismételt fertőzéskor komplement aktiválás, agglutináció, opszonizáció, neutralizáció átjut a placentán IgA (a szérum 5%-a) izotípusváltás után a nyálkahártyákon, az anyatejben, nyálban, könnyben szekretálódik legalább 2 alosztály; agglutináció és neutralizáció IgA proteáz IgD (<1%a szérumban) szerepe alig ismert (limfociták, bazofil granulociták és hízósejtek aktivitásának szabályozása?) receptorként kimutatható a B-sejtek felületén IgE (<1% a szérumban) izotípusváltás után képződik allergiás reakciók (Fc régió kötődése a hízósejtekhez és bazofil granulocitákhoz >>> mediátorok felszabadulása) paraziták elleni védelem 2
Ellenanyagválasz időbeli lefutása Primer és szekunder válasz Az Ig-ok funkciói Opszonizáció Antiadhezív hatás Neutralizáció - antitoxinok Komplementaktiváció Ellenanyag-dependens baktericídia ADCC Agglutináció és aggregáció T-sejt independens ellenanyagtermelés T-sejt independens Ag-ek poliszacharidok, LPS ezeket a B-sejtek közvetlenül felismerik nincs memórisasejt képződés nem jön létre izotípusváltás nem alakul ki tartós immunválasz vakcinázás T-sejt dependens ellenanyagtermelés fehérjetartalmú antigének antigén prezentációt követően indul be az Ea termelés az antigén az APC-ekhez kötődve internalizálódik, melyek a feldolgozás után MHC-II-höz kapcsolva bemutatják a Th2-szubpopulációnak, amely beindítja a B-sejt aktivációt és differenciálódást izotípusváltás memóriasejtek képződése Ismételt találkozáskor IgM termelődik Ismételt találkozáskor IgG termelődik Celluláris immunitás - Effektorai a T-limfociták T-helper sejtek CD4+ sejtek az immmunválasz irányító sejtjei (humorális és celluláris immunválasz irányítói) Ag-prezenációt követően hatnak MHC-II-höz kapcsolt Ag-epitópot ismernek fel két populáció, aktiválódásuk a kiváltó antigéninger függvénye citokineket felszabadítva aktiválják vagy a celluláris vagy a humorális immunválasz effektor sejtjeit Th1: IL-2, IFN-γ és TNF-β, elsődlegesen celluláris effektorok serkentése (makrofág aktiválás, CTL); intracelluláris patogénekkel szemben Th2: IL-4/5/6/10/13, elsődlegesen humorális effektorok serkentése (B-sejtek prolifáció és Ig termelése és izotípusváltás), allergia; extracelluláris ágensekkel szemben makrofág aktiválás hatásos fakultatív intracelluláris baktériumokkal szemben Citotoxikus T-limfociták CD8+ T-sejtek Ag-prezentációt követően hatnak MHC-I-hez kapcsolt Ag-epitópot ismernek fel a TCR-ával obligát és fakultatív intracelluláris kórokozók esetében hatásosak fertőzött gazdasejt elpusztítása direkt kontaktus kialakulása után a CTL pórusformáló citotoxinokat (perforinokat) szabadít fel proteázok (szerin-proteáz) felszabadítása membránfehérjék bontása és a target sejtbe jutva apoptózis indukció Fas (sejtfelszín) - Fas-ligand (CTL) kapcsolódás >>> apoptózis indukció a CTL-ák aktivációja szigorú kontroll alatt áll erős MHC/antigén stimulust igényel illetve a helper T-sejtek aktivációs szignálját Regulatórikus (korábban szuppresszor) T-sejtek - CD4+ sejtek - immunválasz kontrollja saját antigénekkel szembeni kóros immunválasz; autoimmun betegségekkel szembeni védelem - természetesen előforduló T reg thymusból - adaptív T reg (Th3) normál immunválasz - TGF-béta és IL-10 γδ T-sejtek - alternatív TCR - intakt antigének és lipid antigének felismerése - nem kötődnek MHC receptorokhoz - antigének variabilitása >>> TCR variabilitás gyors immunválasz Memória T-sejtek CD4+ vagy CD8+ sejtek a fertőzés után hosszú ideig perzisztálnak Késői típusú hipeszenzitivitás - Tdth populáció CD4+ Th-1 szubpopuláció - citokin termelés (IFN-γ) - makrofág, NK-sejt, CTL aktiváció 3
Antibakteriális védekezés barrierek fagocitózis neutrofil granulociták és makrofágok komplement rendszer klasszikus és alternatív aktivációs útvonalak kemotaxis opszonizáció sejtlízis B-sejtek >>> plazmasejtek ellenanyagválasz opszonizáció toxin neutralizáció ADCC sejt-mediált immunválasz CTL és aktivált makrofágok - intracelluláris baktériumok gennykeltők neutrofilek tokos bakt. komplement&ellenanyagok intracelluláris b. (aktivált) makrofágok, CTL, NK Baktériumok a gazdaszervezet immunválasza ellen I. 1. Immuntolerancia bakteriális antigénekkel szemben rendkívül ritka Ag expozíció a magzati életben nagy mennyiségű cirkuláló bakteriális Ag antigén mimikri (Neisseria, Streptococcus) 2. Antigének elrejtése antifagociter hatás kaoguláz, clumping faktor (Staphylococcus) protein A, protein G, protein L (Staphylococcus, Streptococcus, Peptostreptococcus) fibronectin (Treponema pallidum) sziálsav (E. coli), hialuronsav (Streptococcus) a bakteriális tokban 3. Immunszuppresszió krónikus bakteriális fertőzések Mycobacterium leprae, M. tuberculosis 4. A patogén perzisztálása az immunrendszer számára nem hozzáférhető helyen epeutak, húgyutak, granulómák, nyálmirigyek intracelluláris baktériumok Baktériumok a gazdaszervezet immunválasza ellen II. 4. Antigén variabilitás egy baktériumfajon belül számos eltérő antigenitású törzs (Neisseria, Streptococcus) új antigén variánsok megjelenése a fertőzés során (Borrelia) 5. Ellenanyagok adszorpciója szolubilis bakteriális antigénekkel sejtfal vagy tok poliszacharid komponensek szolubilis protein A 6. Interferencia az ellenanyagokkal IgA proteáz termelés protein A, protein G IgG agglutináció 7. Komplementrendszer gátlása tok, LPS 8. A fogocita funkció gátlása tok reaktív oxigén-gyökök méregtelenítése kataláz leukocidin termelés M-protein antifagociter sejtfalkomponens Mycobacteriumok ammónia-termelése Antifungális immunitás barrierek elsősorban sejtes immunválasz (veleszületett és szerzett T-sejt deficienciák - CD4+ T-sejt hiány, kortikoszteroid kezelés) neutrofil granulocyták: a sarjadzó és fonalas alakokat egyaránt elpusztítják aktivált makrofágok: csak a sarjadzó formák ellen hatnak NK-sejtek ellenanyagok: nincs védő hatásuk, de opszonizáló hatásuk révén segítik a fagocitózist 4
Antivirális immunválasz Konstitutív védelmi mechanizmusok 1. Barrierek 2. Interferonok celluláris proteinek, vírusszaporodás gátlása 3. NK-sejtek MHC-től független aktivitás, perforin 4. Fagocita sejtek makrofágok (ellentmondásos szerep) Vírusspecifikus immunválasz 1. Humorális immunitás megelőzés és a terjedés korlátozása - Vírusneutralizáló ellenanyagok - Ellenanyag-dependens lízis - Komplement-mediált lízis - ADCC (fertőzött sejtek elpusztítása) 2. Celluláris immunitás - citotoxikus T-sejt válasz (CD8+) - MHC-I-gyel kapcsolt antigén felismerése - CD4+ Thelper sejt aktiválás - MHC-II-vel kapcsolt antigén felismerése; B-sejt aktiválás - makrofág aktiválás IFN-α IFN-β IFN-γ Altípusok ~20 egységes egységes Termelő sejt Induktor Hatás B-limfocita monocita dentritikus sejt fibroblaszt hámsejt makrofág Vírus felszíni gp antigén vagy NS T-limfocita NK-sejt újabb antigén expozíció (T), citokinek (NK) Antivirális, sejtproliferációt gátló és immunmoduláns (MHC-I és NK-sejt) hatás (IFN-γ) Az interferonok hatása a nem fertőzött környező sejteken érvényesül: - 2,5 oligoadenilát-szintetáz > RNázL endonukleáz - protein-kináz Az immunválasz kikerülésének lehetőségei: - immunszuppresszív hatás - antigén variáció - látens fertőzés - immuntolerancia - MHC-I expresszió gátlása Paraziták elleni immunvédekezés barrierek (vektorok; egyes férgek képesek aktívan átjutni az intakt bőrön) immunválasz irányítása Th2 szubpopuláció (IL4, IL5) eozinofil granulociták (IgE) citotoxikus enzimek szekrációja a granulumokból ellenanyagok ADCC (bazofil granulociták - IgE) A fertőző betegségek immunpatológiai vonatkozásai A kórokozók antigénjeivel szemben túlérzékenységi reakciók alakulhatnak ki, amelyek maguk is kóroki tényezőként szerepelhetnek. I. típusú reakció a kórokozó antigénjeivel szemben termelődő IgE Fc részével a mastociták és bazofil granulociták felszínéhez kötődnek, ismételt AG expozíció > sejtmembrán-károsodás és anafilaxiás reakció. II. típusú reakció kórokozó és szervezeti antigének közötti antigén rokonság Passzív és aktív immunizálás általános jellemzői. Immunglobulinok. Vakcinák. III. típusú reakció szolubilis immunkomplex képződés és a komplex lerakódása a veseglomerulusokban, ízületekben, artériákban > glomerulonephritis, arthritis, vasculitis IV. típusú reakció késői hiperszenzitivitás, citokintermelés és MPH kemotaxis krónikus gyulladás, granulomaképződés 5
IMMUNIZÁLÁS A vakcináció célja: a szervezet védelmének biztosítása egy vagy több kórokozóval szemben a kórokozó terjedésének megakadályozása a betegség kialakulásának megelőzése a betegség eradikálása (feketehimlő, gyermekbénulás) TERMÉSZETES 1.Passzív immunizálás - maternális IgG - szekretórikus IgA 2.Aktív immunizálás - természetes fertőzés átvészelése MESTERSÉGES 1.Passzív immunizálás - ellenanyagok bejuttatása a szervezetbe - prevenciós céllal - terápiás immunizálás 2.Aktív immunizálás - kórokozó Ag bejuttatása a szervezetbe a specifikus immunválasz kiváltásához A védőoltások immunológiai alapjai Antigén-specifikus immunválasz Antigén a szervezet saját anyagaitól többnyire eltérő felépítésű makromolekula, amelyet a szervezet felismer és rá immunválasszal reagál. Protektív antigén Epitóp az antigén azon egysége, amelyet felismer az immunrendszer T-limfociták: -Antigénprezentáló sejtek (MO/MPH, B-limfociták) antigén epitópok bemutatása a T-ly-nak -MHC-I-gyel kapcsolt epitópok prezentálás a CD8+ T-ly-nak -MHC-II-vel kapcsolt epitópok prezentálás a CD4+ T-ly-nak -T-memóriasejtek B-limfociták - immunglobulinok - B-memóriasejtek és plazmasejtek T-sejt independens antigének (poliszacharid, endotoxin) nincs MHC kapcsolódás, nincs memóriasejt képződés A védőoltások hatását/sikerességét befolyásoló tényezők A szervezet immunválaszkészségének aktuális állapota (T-sejt és B-sejt defektusok). Az immunizált személy életkora (T-sejt independens antigének). Keringésben lévő antitestek (maternális immunitás, passzív immunizálás). A vakcináció módja (keringés, nyálkahártyák). Az antigén dózisa és hatástartama (élő és elölt kórokozó tartamú vakcinák adjuvánsok, revakcináció). A vakcina antigenitása és az antigénnek a természetes fertőzésben betöltött patogenetikai szerepe (toxin, bakteriális tok, protektív antigének). Az immunválasz szerepe a természetes fertőzés kivédésében (extracelluláris és intracelluláris kórokozók, gombák, szekretoros Ig). Az immunizálás időtényezői (primer immunválasz kialakulása posztexpozíciós profilaxis, passzív immunizálás, antitoxinok alkalmazása). Passzív immunizálás I. Elsősorban toxintermelő baktériumok és vírusfertőzések esetén használják, ha magas fertőzési kockázat és nincs idő az aktív immunizálásra a tünetek mérséklésére immundeficiens egyének passzív immunizálására Preventív vagy tüneteket mérséklő hatás. Hatása csak az immunglobulinok lebomlásáig érvényesül. Csak a le nem kötődött kórokozót/toxint semlegesíti. Immunszuppresszív hatás élő vakcinák esetén gátolhatják az aktív immunizálást. Természetes (maternális, IgG, IgA) vagy mesterséges. Csak intramuscularisan adhatók, deszenzibilizálás Ellenanyaghiányos személyek iv. immunizálása speciális kezelés A. ÁLLATI SAVÓK (heterológ immunszérumok) - ha nincs megfelelő humán Ig - rövidebb felezési idő - lovak, szarvasmarha, birka, nyúl hiperimmunizálása - szérumbetegség (immunkomplex, anafilaxiás reakció), szenzibilizálás B. HUMÁN IMMUNGLOBULINOK - donorplazmák szűrése (HIV, HBV, HCV) 1. Normál immunglobulin több donor kevert plazmája 2. Specifikus immunglobulin hiperimmunizált donorok Passzív immunizálás II. HAV normál humán Ig HBV hiperimmun Ig anti-hbsag (HBIG; Aunativ, Hepatect), magas kockázatú csoortok profilaxisa Kullancsencephalitis hiperimmun Ig (FMSE-BULIN Immuno) Diftéria humán antidiftéria Ig (kemoprofilaxis erythromycin) Pertusszisz - hiperimmun humán Ig (kemoprofilaxis erythromycin) Morbilli normál humán Ig, kongenitális vagy szerzett immundeficienciában szenvedő betegek profilaxisa Veszettség (rabies) posztexpozíciós védelem, humán rabies Ig (hiperimmun) Tetanusz hiperimmun humán Ig, ha nincs, lószérum, terápia Varicella - rekonvaleszcens övsömörös betegek vagy egészséges véradók válogatott, magas EA titerű plazmájából (VZIG), magas kockázatú egyének profilaxisa CMV hiperimmun Ig, vesetranszplantáltak profilaxisa Gázgangréna tetravalens immunszérum (heterológ) Botulizmus trivalens szérum (heterológ lószérum), csecsemők humán botulizmus Ig (BabyBIG) 6
Aktívan immunizáló oltóanyagok I. Élő vagy inaktivált mikrobákat, azok termékeit vagy komponenseit tartalmazzák protektív antigén(ek). Ballasztanyagok vakcina tisztítása, oltási reakciók. ÉLŐ VAKCINÁK - természetes fertőzést utánozzák - az élő, attenuált vakcina tartalmazhat: mesterségesen előállított vagy természetesen csökkent virulenciájú mikrobatörzset vakcinázandó gazdára nem patogén vakcinatörzset(lásd feketehimlő és tehénhimlő) genetikailag módosított mikroorganizmust - attenuált kórokozók stabil maradék virulencia (poliovírus 1-3) - attenuálás in vitro tenyésztés táptalajon vagy a kórokozó számára nem specifikus sejttenyészeten alacsony hőmérsékleten genetikai módosítás - szaporodóképes állapot stabilizátor/liofilizálás - mikroba szaporodása a megfelelő anatómiai helyen - tartós immunitás celluláris immunválasz - oltási reakció vagy betegség Aktívan immunizáló oltóanyagok II. NEM ÉLŐ VAKCINÁK - teljes inaktivált kórokozó, detoxikált terméke vagy kivonata - nehézkes attenuálás vagy gyakori reverzió - a protektív antigén ne károsodjon - inaktiválás hő, formalin (UV, ultrahang, fenol, tiomerzál, éter, etanol, aceton, béta-propiolakton és kombinációik) - nem infektív, nincs reverzió, DE kevésbé immunogén többszöri újraoltás, adjuvánsok alkalmazása Inaktivált/elölt kórokozót tartalmazó vakcinák Toxoid/anatoxin Kivonat/alegység vakcinák protektív antigént tartalmazó vakcina Géntechnológiai módszerrel előállított vakcinák a protektív antigént ártalmatlan mikrobával termeltetik (HBV) Problémák a vakcinák biztonságával Élő, attenuált vakcinák nem megfelelő attenuálás reverzió perzisztens fertőzés virális kontamináció magzatkárosítás terhességben nem adhatók immundeficiens egyének oltása malignus betegségben (leukémia, limfóma, RES tumorok) szenvedők oltása terápiás immunszuppresszió Elölt kórokozó vakcinák toxin szennyezés allergiás reakciók autoimmun reakciók Rekombináns vakcinák onkogének beépülése Komplikáció Hiperszenzitivitás tojás antigének virális antigének Autoimmunitás (Ag hasonlóság) Encephalitis Meningitis Arthritis Alegység vakcinák poliszacharid antigén T-sejt independens antigének adjuvánsok kellenek Vakcina élő kanyaró, mumpsz elölt kanyaró, RSV (III) Chagas-kór pertussis, kanyaró mumpsz rubeola Életkorhoz kötött kötelező védőoltások (folyamatos oltások és kampányoltások) Kórokozó Oltás Antigén Oltás módja M. tuberculosis M. bovis C. diphtheriae- Cl. tetani- B. pertussis BCG DPT DT élő, attenuált M. bovis toxoid toxoid elölt teljes bakt./acelluláris Poliovírus IPV inaktivált vírus Haemophilus influenzae b Morbilli-Mumps- Rubeola ic. Hib PRP tok Ag (+ fehérje) MMR élő, attenuált vírusok Hepatitis B HBV HBsAg alegység vakcina Nem kötelező (egyes betegségek ellen kötelező vagy ajánlott, utazáshoz kötött) védőoltások (egyéni vagy tömegoltások) Kórokozó Antigén Oltás módja Kullancs-encephalitis elölt vírus (3x) HAV inaktivált vírus HBV Influenzavírus A és B Streptococcus pneumoniae Neisseria meningitidis HBsAg alegység vakcina elölt teljes vírus hasított vírus felszíni antigén élő, attenuált vírus leggyakoribb 23 típus tok poliszacharidja konjugált vakcina (7 típus) tok poliszacharid (ACWY) konjugált vakcina (C) vagy in. vagy Haemophilus influenzae b PRP tok antigén + fehérje Varicella-zoster vírus élő, attenuált vírus Nem kötelező (egyes betegségek ellen kötelező vagy ajánlott, utazáshoz kötött) védőoltások (egyéni vagy tömegoltások) Kórokozó Antigén Oltás módja Humán papillomavírus HPV16, 18, 6 és 11 VLP Corynebacterium diphtheriae Kanyaró vírus (morbilli) toxoid élő, attenuált vírus (MMR vakcina) Veszettség (rabies)* inaktivált vírus (HDCV) (ic.) Bacillus anthracis (anthrax) Clostridium tetani (tetanus) Salmonella typhi Rickettsia prowazeki PA tartalmazó alegység vakcina toxoid elölt, teljes baktérium élő, attenuált baktérium Vi tok poliszacharid inaktivált baktérium (Cox vakcina) élő, attenuált baktérium per os *Pre- (0., 28. és 56. napon, emlékeztető 6 havonta) és posztexpozíciós (0., 3., 7., 14. és 30. napon) profilaxis. Állatok vakcinázása élő, attenuált vírusttartalmazó vagy rekombináns vakcinával, vagy per os. 7
Nem kötelező (egyes betegségek ellen kötelező vagy ajánlott, utazáshoz kötött) védőoltások (egyéni vagy tömegoltások) Kórokozó Antigén Oltás módja Vibrio cholerae (kolera) Yersinia pestis elölt baktérium (Inaba és Ogawa) elölt bakt. + toxinb avirulens V. cholerae hibrid vakcinák toxin B alegység rekombináns vakcina (toxina eltávolítása) élő, attenuált baktérium elölt baktérium per os (kísérletes vakcinák) Sárgaláz vírusa élő, attenuált vírus (17D) Rotavirus élő, attenuált vírus per os Feketehimlő variola vírus: vaccinia vírus az oltóanyag szövettenyészet vagy embrionált tojás szkarifikáció vagy többszörös szúrásos technika posztvakcinációs encephalitis Oltási naptár 2006. januártól Életkor 2005. 2006. (2007.) 2008. 0-6 hét BCG BCG BCG 2 hónap Hib I/a DPTa-IPV-Hib DPTa-IPV-Hib 3 hónap DPTw I/a IPV DPTa-IPV-Hib DPTa-IPV-Hib 4 hónap DPTw I/b OPV Hib I/b DPTa-IPV-Hib DPTa-IPV-Hib 5 hónap DPTw I/c OPV Hib I/c 15 hónap MMR OPV Hib II MMR MMR 18 hónap DPTa-IPV-Hib DPTa-IPV-Hib 3 év DPTw II OPV (DPTa-IPV) 6 év DPTw III OPV DPTa-IPV DPTa-IPV 11 év DT MMR DT majd MMR DT majd MMR 14 év Hepatitis B Hepatitis B Hepatitis B 8