ZIMÁNDY IGNÁC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT TERÁPIÁS PROGRAM

ZIMÁNDY IGNÁC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT TERÁPIÁS PROGRAM Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangsan ciripel a telefndrótn és aki csak tapslni tud, lyan is akad." (Margaret Martle) 1

TARTALOM 1. Bevezetés 2. Terápiás munkánk alapelvei 2.1. Gyermekközpntúság 2.2. Kmplex metdika alkalmazása 2.3. Teammunka 2.4. Diagnsztikus és terápiás eljárásk alkalmazása 2.5. Szülői rendelkezés elve 2.6. Kölcsönös együttműködés elve 2.7. Titktartási kötelezettség 2.8. Az emberi jgk tiszteletben tartása 2.9. Terápiás szerződés 3. A Szakszlgálat célja 4. Szakszlgálat igénybevételét indkló főbb tünetek 4.1. Magatartási, beilleszkedési nehézségek 4.2. Érzelmi élet rendellenességei 4.3. Teljesítménynehézségek 4.4. A kmmunikáció zavarai 4.5. A megismerő funkció zavarai, a kgníció prblémái, tanulási zavar 4.6. Mzgásszervi és egyéb egészségi állaptk, tünetek 4.7. A szülők nevelési nehézségei 5. Szakszlgálati ellátás 5.1. Lgpédiai ellátás 5.2. Gyógytestnevelés 5.3. Kmplex fejlesztőpedagógusi/gyógypedagógiai ellátás 5.4. Isklapszichlógia 5.5. Pályaválasztási tanácsadás 6. A Szakszlgálati tevékenység frmái 6.1. Diagnsztika 6.2. Terápia 6.3. Knzultáció, tanácsadás 7. A Szakszlgálat igénybevételének módja 8. Munkánkra vnatkzó törvények, rendelkezések 2

1.BEVEZETÉS Törökbálint Várs Önkrmányzata a rendszerváltást követően mindig kiemelt figyelmet frdíttt arra, hgy a település intézményeiben az arra rászruló gyermekek a megfelelő fejlesztésben és gndzásban részesüljenek. Az elmúlt évek srán lyan szakember-hálózat alakult ki, amely a 2011-12-es tanévre lehetővé tette, hgy az Önkrmányzat létrehzhassa a többcélú intézményként működő Zimándy Ignác Általáns Isklát és Egységes Pedagógiai Szakszlgálatt. Az Egységes Pedagógiai Szakszlgálat (tvábbiakban Szakszlgálat) isklapszichlógus, lgpédus, gyógypedagógus/fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, pályaválasztási tanácsadó munkatársak együttműködésével áll a várs családjainak rendelkezésére. 2. TERÁPIÁS MUNKÁNK ALAPELVEI 2.1. GYERMEKKÖZPONTÚSÁG. A Szakszlgálat funkciójának megfelelően gyermekközpntú intézmény. Szlgáltató tevékenységéből eredően elsődlegesen a gyermeket tekinti kliensének. A gyermeken kívüli személyek: szülők, családk, pedagógusk, tvábbá a gyermekkel kapcslatban levő ktatási, nevelési, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és családgndzó intézmények számára is nyújt szlgáltatást; ám csak lyan mértékben, amennyiben a gyermek prblémáinak megldása ezt indklttá és szükségessé teszi. Szemléletéből eredően törekszik a gyermek, a család, a szülők, az ktató-nevelő és más intézmények érdekeit szem előtt tartani, de érdekütközés esetén mindenkr a gyermek érdekeit részesíti előnyben. 2.2. KOMPLEX METODIKA ALKALMAZÁSA hlisztikus szemlélet jegyében: a gyermeket az őt ért belső és külső hatásk teljességében vizsgáljuk, és szükség szerint a bilógiai, a pszichgén és a szcigén tényezőkre együttesen próbálunk hatni. 3

2.3. TEAMMUNKA szükségessége. A szakszlgálati tevékenység a közktatásnak pregnánsan interdiszciplináris területe, ahl a mindennapk gyakrlatában összehangltan együtt dlgznak a fejlesztőpedagógia, lgpédia, gyógypedagógia, pszichlógia tudmányának művelői. A Szakszlgálat magasan kvalifikált speciális végzettségű szakembereinek együttműködése lehetővé teszi a többszempntú és kmplex megközelítést, a speciális diagnózis felállítását és az ennek leginkább megfelelő terápiás metóduskat. 2.4. DIAGNOSZTIKUS, isklapszichlógusi, lgpédiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK alkalmazása. 2.5. SZÜLŐI RENDELKEZÉS ELVE, mely szerint a Szakszlgálat igénybevételével kapcslats kezdeményezési és döntési jg a szülőt illeti meg. Szülői akarat és döntés hiányában a nevelési-ktatási intézmény nem veheti át a szülő kezdeményező, illetve döntési jgát. A szülő akarata ellenére a jegyző kezdeményezhet eljárást, illetve a jegyző hzhat döntést. 2.6. KÖLCSÖNÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVE 6.1. Pedagóguskkal. A Szakszlgálat az óvdai neveléshez, isklai neveléshez és ktatáshz kapcslódva látja el speciális terápiás eszközökkel a rászruló gyermekeket. A Szakszlgálat feladata ezért az is, hgy segítse az általa elláttt gyermekekkel fglalkzó pedagógusk munkáját, segítsen a pedagógiai prblémák enyhítésében, a pedagóguskkal esetmegbeszélést flytassn illetve számukra neveléslélektani, gyógypedagógiai, lgpédiai ismeretterjesztést nyújtsn. 6.2.Szakrvskkal (neurlógus, gyermekpszichiáter, isklarvs, gyermekrvs, rr-fül gégész, fniáter, szemész stb), az ő feladatuk az egészségügyi diagnózis felállítása, az rganikus kk feltárása, rvsi beavatkzásk alkalmazása, terápiás javaslatk megtétele. 6.3.Pszichlóguskkal, akik a gyermek intelligenciájának struktúráját feltérképezik, az esetleges pszichgén kkat kezelik, a gyermek prblémájából fakadó másdlags neurtizációt enyhítik, diagnsztikus munkánkban, terápiás gyakrlatunkban pszichlógiai javaslataikkal és terápiás munkájukkal vesznek részt. 6.4.Más Szakszlgálatkkal: 6.4.1. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttsággal, 6.4.2. Beszédvizsgáló Országs Szakértői és Rehabilitációs Bizttsággal, 4

6.4.3. lgpédiai intézetekkel, 6.4.4. nevelési tanácsadókkal. 6.5.Gyermekvédelem intézményeivel, védőnői szlgálattal. 2.7. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG, a titktartást a szakmai etikai kódex szabályzza. Az alkalmazttak teljes körére vnatkzik az intézményben flyó szakmai munkával kapcslats titktartási kötelezettség. A gndzttak nevéről, velük kapcslats infrmációkról csak a igazgató engedélyével és a gndztt tudtával lehet külső személynek infrmációt szlgáltatni. 2.8.Az EMBERI JOGOK tiszteletben tartása a szakember alapvető kötelessége. Az intézmény minden dlgzója tevékenységével az esélyegyenlőség megvalósulását és a hátránys megkülönböztetés tilalmának betartására köteles. A szakember tevékenységének a páciens érdekét kell szlgálnia. Minden szakember köteles az igénybevevő számára a szakma szabályainak betartásával tudmása és lehetőségei szerint a legjbb terápiás eljárást ajánlani, illetve biztsítani, tekintet nélkül a nemzetiségére, vallására, társadalmi helyzetére, származására, anyagi helyzetére, plitikai véleményére, szexuális rientációjára vagy más különbözőségére. 2.9 TERÁPIÁS SZERZŐDÉS A szakembernek törekednie kell lyan terápiás kapcslat kialakítására, mely a felek közötti megegyezésen alapul. Ez a kapcslat egyaránt magában hrdzza a kölcsönös tájékztatást, a felvilágsítást, a titktartást, az együttműködést és a felelősség megsztását. Törekedni kell lyan kapcslat kialakítására, ahl a gndztt a terápiát önként vállalja. Önkéntesség hiányában a törvény előírásai szerint kell eljárni. A szakember tájékztatja a szülőt és a gndzttat a terápia céljáról, várható időtartamáról, eredményéről, a terapeuta elérhetőségéről, a találkzásk kölcsönös betartásáról, illetve be nem tartása esetén várható következményekről, személyes adatk bizalmas kezeléséről. 3. A SZAKSZOLGÁLAT CÉLJA Szakszlgálatunk célja magas színvnalú szakellátást biztsítani a megkülönböztetett bánásmódt igénylő gyermekek számára. A szkáss pedagógiai metódusktól eltérő speciális terápiás eljáráskat alkalmazzuk, kiegészítő pedagógiai, lgpédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai, isklapszichlógusi 5

szlgáltatáskat biztsítunk, a bilógiai, pszichlógiai és szciális tünet-együttest differenciál-diagnsztikus eljáráskkal tárjuk fel. Viselkedési, érzelmi, tanulási és képességzavark, elmaradás, lgpédiai prblémák krrekciójában segítünk a gyermekeknek, a szülők és a gyermekekkel fglalkzó pedagógusk nevelési tanácsért vagy személyes terápiás knzultációért frdulhatnak hzzánk. 4. SZAKSZOLGÁLAT IGÉNYBEVÉTELÉT INDOKLÓ FŐBB TÜNETEK 4.1. MAGATARTÁSI, BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGEK 4.2. ÉRZELMI ÉLET RENDELLENESSÉGEI 4.3. TELJESÍTMÉNYNEHÉZSÉGEK 4.4. A KOMMUNIKÁCIÓ ZAVARAI A hangadás rendellenessége :diszfónia A beszéd és nyelvi fejlődés zavarai Megkésett beszédfejlődés, diszfázia Artikuláció zavarai: pöszeség (általáns, részleges) Orrhangzós beszéd A beszéd flyamatsságának zavarai: dadgás, hadarás Az lvasás, írás és számlás teljesítményzavarai A kialakult beszéd zavarai: elektív mutizmus, Gyermekkri afázia Halmztt, kevert típusú kmmunikációs eltérések 4.5. A MEGISMERŐ FUNKCIÓK ZAVARAI, A KOGNÍCIÓ PROBLÉMÁI, TANULÁSI ZAVAR A PERCEPCIÓ ZAVARAI: vizuális percepció akusztikus percepció taktilis percepció helyzet- és mzgásérzékelés különböző mdalitásk felfgásának nehézségei frmák, arányk, irányk, térdimenziók érzékelésének tévesztése A BESZÉDSZERVEZŐDÉS, a nyelvfejlődés zavarai: 6

beszédészlelés, beszédmegértés, szimbólumk képzése, felismerése, a szó- és jelentéstartalmak értelmezésének terén. artikuláció zavara, szókincs fejletlensége, grammatikai akadályzttság Az EMLÉKEZET gyengesége, kgnitív területek prblémái: a memória különböző fajtáinak sérülése, gyenge működése az emlékezet egyenetlensége a verbális tartalmak megőrzésének, felidézésének nehézsége a rövid- és hsszú távú memória tárlt infrmációinak mennyiségi felidézése kevés, pntatlan, hiánys analízis-szintézis, k-kzat felismerésének, szeriális gndlkdásnak a gyengesége A LATERALITÁS, a saját TEST, illetve a TÉRÉRZÉKELÉS akadályzttsága: keresztezett vagy kevert dminancia síkban, térben való tájékzódást a srrendiség felidézését irányk észlelésének, tartásának nehezítettsége A MOZGÁSKOORDINÁCIÓ, a FINOMMOZGÁSOK zavara: az alap kultúrtechnikák elsajátításáhz nélkülözhetetlen a finm- és nagymzgásk krdinációja, a tanulási zavar jelentős kaként ezeknek krdinálatlansága jelenik meg. 4.6. MOZGÁSSZERVI ÉS EGYÉB EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOK, TÜNETEK Tartó- és mzgatórendszer szerzett vagy veleszületett elváltzásai Különböző defrmitás nélkül vagy defrmitással járó rtpédiai elváltzásk (pl. hanyag tartás, mellkasi defrmitásk, gerincferdülések, csípő-, térd-, láb-, lábfejelváltzásai) Idegrendszeri kársdásk enyhébb frmái (pl. gerincvelő -záródási zavark, veleszületett izmhiányk, ízületi lazaság) Belgyógyászati és egyéb betegségek 7

Szívbetegségek enyhébb frmái Fiatalkri magas vérnymás (juvenilis hypertnia) Obesitas Asztmás megbetegedések (asthma brnchiale) Vegetatív dystnia Aszténiás gyermek Nagybb fkú szemészeti elváltzásk 4.7. A SZÜLŐK NEVELÉSI NEHÉZSÉGEI Szcializációs nehézségek Egyenlőtlen fejlődési tempó a személyiségfejlődés különböző területein Egyéni adttságkhz igazdó bánásmód megtalálása Aktuális családi prblémák (válás, betegség, haláleset stb.) feldlgzásának segítése A testvérsrban elfglalt helyből adódó nehézségek kezelése 5. SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁS A sajáts nevelési igényű gyermek ellátása, aki a szakértői és rehabilitációs bizttság szakvéleménye alapján, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rganikus kra visszavezethető tartós és súlys rendellenességével küzdő beszédfgyatéks, vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rganikus kra vissza nem vezethető tartós és súlys rendellenességével küzdenek (d iszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, figyelemzavar); beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztése. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek, tanulók prblémáinak feltárása, krrekciós célú, családközpntú fglalkztatás kmplex pedagógiai és pszichlógiai módszerekkel a szülő és a pedagógus bevnásával. A szakmai kmpetenciáját meghaladó esetekben javaslatt tesz a gyermek más szakintézménybe való kivizsgálására. 5.1. LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikmmunikációs zavark javítása, diszlexia megelőzése és kezelése. A lgpédus feladata a lgpédiai szűrés elvégzése, a szűrővizsgálatk elemzése, értékelése. Az egyes beszédkórfrmák, kmmunikációs zavark, valamint az lvasás, írás, számlás területén 8

megmutatkzó képességdeficitek sérülés specifikus krrekciója a terápiás munkavégzés keretében. Súlysabb esetek kmplex rvsi-pszichlógiai-pedagógia vizsgálatra, illetve kiegészítő vizsgálatkra való irányítása. 5.2. GYÓGYTESTNEVELÉS feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési fglalkztatása, ha az isklarvsi vagy szakrvsi szűrő vizsgálat gyógy - vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyógytestnevelés egészségügyi szempntk alapján megvalósítja a személyi és tárgyi szempntk figyelembevételével az intézményi testnevelés nevelési és egészségfejlesztési céljait is. A terápiás ellátást minden esetben megelőzi rvsi SZŰRŐVIZSGÁLAT és szükség esetén alaps rtpédiai vagy egyéb rvsi vizsgálat, valamint az évente zajló mzgásszervi állaptfelmérés. Ezek a vizsgálatk egyben flyamatdiagnsztikát is jelentenek, nymn követik a gyerekek fizikai állaptának váltzásait, az esetleg bekövetkező kmlyabb gerinc vagy mzgásszervi elváltzáskat, betegségeket, lehetővé teszik a prblémák időben való felismerését. A gyógytestnevelő KOMPETENCIÁJA a tartási rendellenességekre, a láb statikai prblémáinak rendezésére, a legyengült fizikai állaptban lévő gyermeknek a teljes értékű mzgásba való fkzats visszavezetésére, mzgásfejlesztésre terjed ki. Az rvsi ellenőrzés alatt álló, kezelésre szruló gerinc és más mzgásszervi prblémák kezelése, egyéb betegségek trnáztatása a gyógytrnász feladata. A gyógytestnevelő törekszik a hmgén CSOPORTOK kialakítására életkr és prbléma szerint. A csprtk létszáma általában 6-12 fő, illetve indklt esetben lehetséges kisebb létszámú csprtk kialakítása vagy egyéni fglalkzás is. A fglalkzásk általában heti 1, szükség és lehetőség esetén 2, biznys esetekben 3 órában zajlanak. A heti 1 alkalm csak akkr hatékny, ha a gyermekek a megtanult gyakrlatkat tthn is elvégzik, ehhez íráss vagy hanganyag frmájában segítséget is kapnak. A fglalkzáskn a gyerekek differenciáltan, egyéni terhelhetőségüknek és prblémájuknak megfelelő feladatkat kapnak. 5.3. A KOMPLEX FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI/GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS. A fejlesztő pedagógiai munka srán a tanuláshz szükséges pszichikus funkciók fejlesztését végezzük. Ezek a pszichikus funkciók a következők: 1. Vizuális észlelés: 1.1. alak, frma, méret, szín pnts felfgása, 1.2. összetartzó részek értelmes egészként való észlelése, (Gestalt-látás) 9

1.3. megadtt frmák - színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetbõl ( alak-háttér észlelés) 1.4. adtt tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése, 1.5. vizuális infrmációk téri elrendezése, 1.6. vizuális infrmációk srba rendezése. 2. Auditív észlelés: 2.1. adtt hangk kiemelése, 2.2. adtt hangk helyes egymásutániságának felismerése, hangcsprtk egységbe fglalása. 3. Összerendezett, krdinált mzgás, szem-kéz krdináció, térbeli, síkbeli rientáció. 4. A láttt-halltt infrmációk összekapcslásának képessége, mtrs visszaadása. 5. Emlékezet: 5.1. Rövid idejû vizuális-verbális memória, 5.2. Hsszú távú emlékezet, 5.3. Szeriális emlékezet. 6. Szándéks figyelem, kb. 10 perces figyelemkncentráció. 7. Feladattartás, feladattudat. Fő célunk, hgy a prevenciós és a fejlesztő fglalkzáskn alkalmaztt módszerekkel csökkentsük a tanulási nehézségeket, megelőzzük a srzats tanulási kudarck következtében kialakulható másdlags viselkedés-, és magatartászavarkat, céljaink eléréséhez a legcélravezetőbb az indirekt tanulás módszere, az ldtt légkörben végzett játékk, játéks gyakrlatk a gyermek szükségleteihez, igényeihez, igazíttt tapasztalatszerzés. A játékn belüli tanulás kihat a játékn kívüli tevékenységekre is. A fejlesztés területeit kmplexitásukban értelmezzük, a fejlesztő fglalkzáskn nem izláltan fejlesztünk egy-egy részfunkciót, fejlesztő tematikánkat kncentrikusan építjük fel. Különösen fnts a fkzatsság és a szemléletesség elvének gyakrlati megvalósítása a fejlesztő fglalkzáskn, minden gyermeknél az ptimális megterhelésre törekszünk, ez teszi lehetővé a funkciókat leghatéknyabb kialakítását ( a minimális megerőltetés nem aktivizál kellőképpen, a túlerőltetés pedig gátl, mivel a telítődés miatt a személyiség mtivációs bázisa erősen beszűkül, a kifáradás csökkenti a feladatra történő beállítódást, feladattudatt, figyelmet). 10

5.4. ISKOLAPSZICHOLÓGIA Az egységes pedagógiai szakszlgálat pszichlógusának feladata a területileg képviselt pedagógiai intézmények gyermekeinek pszichés egészségvédelme, amibe az egészséges gyermek preventív terápiás jellegű kezelése tartzik, szrs együttműködésben a pedagógussal és a szülővel. Az isklapszichlógus nem kmpetens klinikai terápiát végezni, de azkat kezdeményezheti, javaslhatja, a megfelelő szakmai vizsgálattal és a szakmai terápiás mód megjelölésével. A szülőnek és a pedagógusnak nevelési tanácsadás keretében szakmai szlgáltatást nyújt. A pszichlógus feladatkörébe tartzik a pszichés eredetű prblémák kiszűrése, közvetítése a megfelelő szakellátáshz vagy más szakmai képviseleti szervhez (pszichiátria, családterápia, klinikai terápia, családsegítő szlgálat, gyámügy, stb.), valamint a kmpetenciájába tartzó, egészséges, de prblémás gyermekek preventív jellegű pszichés ellátása. Az isklapszichlógus feladata az elláttt intézmények egészséges szervezeti működésének segítése, a gyermekek ellátása érdekében végzett szervezeti tanácsadás keretében (pl. tantestületen belüli vagy gyermek és pedagógus közötti knfl iktus, szervezeti működési akadályztatás esetén). Ilyen esetekben az intézmény pedagógusaival és a vezetőkkel felmérés és tanácsadás keretében fglalkzhat. A szakszlgálat pszichlógusa a Pszichlógiai Szakmai Etikai Kódex szerint köteles a munkáját ellátni. 5.5. PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS, pályarientáció célja a pálya-tanulás-munka világában való flyamats tájékzódási igény kialakítása, a gyermekek elfgadják, hgy a körülöttük lévő világ gazdasági jellemzői és a választható isklák (végső srn munká k) tartalma váltzik, felismerik, hgy sikeres életpályájuk nagyrészt azn múlik, hgy önismeretük révén hgyan képesek ezekben a váltzáskban eligazdni. Ezt a felismerést védett környezetben begyakrlják a pályarientációs fglalkzáskn és a későbbiekben önállóan is tudják alkalmazni. A pályaválasztás ismeretanyaga új filzófiát közvetít a tanulók számára, mely révén lehetővé válhat az életpálya-szemlélet elsajátítása, valamint az önismereten és a pályaismereten alapuló pályaválasztási döntés előkészítése. 11

A pályaválasztási tanácsadás flyamatjellegének megfelelően flyamats fglalkzást jelent, mind szemlélete, mind módszere eltér a hagymánys ktatási óráktól. Fő célja a 8.-s krsztály számára a megfelelő isklatípust megtalálni (gimnázium, szakközépiskla, szakiskla). A szakisklában vagy szakközépisklában tvábbtanuló gyermekek számára elengedhetetlen a megfelelő szakmai irány megtalálása ( ez 4 nagy szakmai körben összpntsul, melyeken belül 21 szakmacsprt van). Első lépésben fel kell vázlni a szakmacsprtk közötti különbségeket, majd következhet az igen sk szempntt egyesítő döntés, a knkrét iskla kiválasztása. Kiemelten fnts az isklaválasztásban a család, a szülők felelőssége, tehát a végső döntést ők hzzák. Az intézmény a gyermek önismeretének elmélyítésén, a középisklai rendszer felépítésének részletes bemutatásán, a lehető legszélesebb körű infrmációnyújtásn keresztül járul hzzá a sikeres döntés meghzataláhz. 6. A SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG FORMÁI Szakmai munkánkat a Szakszlgálatk működésére vnatkzó törvények és rendeletek jól definiálják ( 35. (4)): pedagógiai, pszichlógiai támgatás, fejlesztés, terápiás gndzás, pedagógus munkájának támgatása, családdal való kapcslattartás segítése. A 4/2010 OKM r. biztsítja a szakmai kmpetenciát, körülhatárlva a fejlesztést, mint prevenciós, krrekciós, speciális szaktudást igénylő munkát, így jól érzékelhetővé válik a szaktanárk, tanítók által végzett felzárkóztató munka és a szakellátás közti különbség. A terápiás munka pszichlógiai, lgpédiai, gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai közös kmpetencia, tehát team-munkát igényel. Szakmai tevékenységünk hármas egysége: a diagnsztikai, a terápiás és a tanácsadói, knzulensi munka. 6.1.DIAGNOSZTIKA Szakszlgálatunk sajáts helyzetéből fakadóan közel van a gyerekekhez (lakóhelyi, intézményi stabilitás), az ebből fakadó előnyök lehetővé teszik az állaptdiagnsztikai szemlélet felváltását valódi flyamatdiagnsztikaira. A tünetek felsrlása és diagnsztikus kategóriákba srlás helyett Szakszlgálatunk szakemberei törekszenek az elemző, az erősségekre is figyelő, a váltzás/váltztatás irányaira kncentráló megközelítésre. 12

Minden tanévben szűrővizsgálatkat végzünk a várs pedagógiai intézményeit igénybe vevő gyermekeknél. A szűrővizsgálatt speciális isklapszichlógusi, lgpédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai vizsgálat követi, melynek célja a differenciál-diagnózis felállítása. A vizsgálat FOLYAMATA: 1. Anamnézis, bigráfia 2. Megfigyelés 3. Dkumentumelemzés 4. Tesztek, vizsgálóeljárásk 5. Összefglalás 6. Diagnózis, javaslattétel A diagnsztikus munka srán az alábbi ELJÁRÁSOKat alkalmazzuk: 1. A PANASZ részletes felvétele, elemzése. 2. Ismerkedés a szülőkkel, más családtagkkal, esetleg a gyermek baráti körével, KÖRNYEZETével, isklai hspitálás. 3. EXPLORÁCIÓ, ANAMNÉZIS készítése, a gyermek születésével és fejlődésével kapcslats körülmények tisztázása. Az anamnézis kórelőzmény, előélet a szülőtől, hzzátartzótól a gyermekre vnatkzóan kaptt adatk összessége, a szülővel szakszerű irányítás mellett flytattt párbeszéd. A beszélgetés elején tisztázzuk az anamnézis felvételének célját, jelentőségét, ezzel mtiválva a szülőt a minél hatéknyabb együttműködésre. A kérdések céltudatsak, tárgyilagsak, általában kerüljük a szakkifejezések használatát. Mindenkr igyekszünk megnyerni a szülő bizalmát. Tudniuk kell, hgy az átadtt infrmációkat bizalmasan kezeljük, érezniük kell, hgy válaszaikkal azt a szakembert segítik, aki gyermekük ellátásában a lehető legszakszerűbben szeretne eljárni. 4. A gyerek MEGFIGYELÉSE különböző helyzetekben (szabad játék, feladatvégzés). 5. A prblémának megfelelő DIAGNOSZTIKUS ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK kiválasztása és alkalmazása, differenciál-diagnsztika, flyamatdiagnsztika ( A terápia flyamatában is többször megvizsgáljuk, egyrészt az előrehaladás mértékének megállapítása végett, másrészt az esetleges egyéb részképességek zavarainak feltárása céljából, s legfőképpen az egyéni fejlesztési terv flyamats aktualizálása miatt.) 13

A pedagógiai diagnsztika srán a kgnitív funkciók feltérképezése érdekében megvizsgáljuk, hgy a gyermek észlelése, figyelme, emlékezete, gndlkdása életkrspecifikusan működik-e, szciális érettsége életkrának megfelelő szinten van-e, társas kapcslataiban adekvátan viselkedik-e, mennyire önálló, és milyen fkban kész a gyermek az együttműködésre a pedagóguskkal, és gyermektársaival. E megfigyelés alapján dönt a pedagógus arról, hgy a gyermek fejlesztése egyéni-, vagy mikrcsprts fejlesztő fglalkzás keretében történjen. Szakmai kmpetencia-határaink figyelembevételével leggyakrabban alkalmaztt teszteljárásk a következők: BUDAPESTI BINET-TÍPUSÚ ÉRTELMI FEJLŐDÉSI VIZSGÁLAT Az intelligencia szintjét lényegében az jelzi, hgy a gyermek meddig jut el ezekben a feladatkban, hány feladatt teljesít hibátlanul. A feladatk krcsprtk szerint különbözőek, mindegyik váltzat a glbális intelligenciát méri. MAVGYI-R Perfrmációs és a verbális részpróbák által meghatárzza az intelligencia szintjét. SNIJDERS - OOMEN FÉLE NONVERBÁLIS INTELLIGENCIAVIZSGÁLAT A tesztet főként hallássérült és a verbális kmmunikációban egyéb kk miatt gátlt halló gyermekek vizsgálatánál alkalmazzák. Kmbinációt, a frmaészlelést és emlékezetet, az absztrakciós képességet. SZÍNES RAVEN TESZT Pszichlógiai vizsgálatk kimutatták, hgy az általáns értelem összefüggésben van az észlelési, nem verbális relációk megértésével. A nn-verbális gyrsteszt megldásával állapítható meg a gyermek intelligencia-hányadsa. BENDER A ÉS BENDER B A vizsgálati eljárás a gyermek vizumtrs fejlettségi szintjét méri fel, amely épply jellegzetes, mint az intelligenciahányads. Elsősrban az lvasás-írástanulás flyamatainak várható nehézségeinek kiszűrésére használható próbaként. FROSTIG TESZT A teszt 4-7 éves krú gyermekek egyéni és csprts vizsgálatára, a vizuális percepció feltérképezésére alkalmas, ez egyben kiindulópntja az egyéni terápiának. 14

GMP BESZÉDÉSZLELÉST ÉS BESZÉDMEGÉRTÉST VIZSGÁLÓ TESZT A beszédészlelést és beszédmegértést vizsgáló eljárás. A tesztben mutattt teljesítmény birtkában körültekintő elemzéssel tárható fel, hgy a gyermek beszédészlelése és beszédmegértése saját kra szintjén van-e. Az eredmények alapján a fejlesztés iránya is meghatárzhatóvá válik. PEABODY TESZT A passzív szókincs állmányának vizsgálatára összeállíttt teszt, melyet a hallássérültek diagnsztizálásában is alkalmaznak. A kaptt értékből tudjuk megállapítani, hgy a gyermek saját kra átlagáhz visznyítva milyen passzív szókincsállmánnyal rendelkezik. PIERON-TOULOSE A figyelem tartósságát, fluktuálását, elterelhetőségét, a mntónia tűrését, a fáradást lehet ezek segítségével felmérni. GOODENOUGH-FÉLE RAJZVIZSGÁLAT A finmmzgás felmérése legegyszerűbben ábrázlás, rajz feladatvégzése közben történhet, ez a vizsgálat egyúttal a kgnitív funkciók tájékzódó felmérésére is szlgál. SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLATOK, SZEMÉLYISÉGTESZTEK (CSALÁDRJZ, FARAJZ, SZORONGÁSTESZT, EMPÁTIATESZT, A-TIP. SZEM. TESZT, PSZICHOSZEXUALITÁS, IDENTITÁS, STB) Különböző adtt személyiségkmpnenseket mérnek az adtt prblémára vnatkzva, indklva, rövid, dinamikus eljárással. PROJEKTÍV SZEMÉLYISÉGTESZTEK (RORSCHACH, PFT, CAT, TAT, STB) A személyiség kmplex egészét, annak több tényezőjét mérve állít fel egy vnatkztattt személyiségstruktúrát. TANULÁSI KÉPESSÉGEKET ÉS HOZZÁÁLLÁSOKAT MÉRŐ TESZTEK (TANULÁSI STÍLUS, TANULÁSI MOTIVÁCIÓ, TOVÁBBTNULÁSI ORIENTÁCIÓS TESZTEK, FIGYELEMTESZTEK STB) A tanulási prblémák esetén pszichés akadályztatást mérnek különböző adtt felmerülő nehézségre vnatkztatva. SZOCIABILITÁST MÉRŐ VIZSGÁLATOK, TESZTEK ( SZOCIOMETRIA, SZOCIABILITÁS, DEVIANCIA, AGRESSZIVITÁS, STB) 15

A közösségbe való beilleszkedés nehézségének esetén, vagy a közösség feltérképezésére szlgáló eljárásk. 6.2. TERÁPIA A diagnsztikát követően az elemzett adatknak megfelelően a gyerekek és szüleik, illetve a velük fglalkzó pedagógusk részesülhetnek isklapszichlógiai tanácsadásban, knzultációban, terápiában, rehabilitációs célú fejlesztőpedagógiai, lgpédiai, gyógypedagógiai szlgáltatásban. Szakembereink részt vehetnek esetmegbeszélésen, szupervíziós teamben, illetve dkumentálják a munkájukat a 4/2010. ( I. 19.) OKM rendelet, a 3/1998. (IX. 9.) OM rendelet, 19/2004. (VI. 14.) OM rendelet szerint. A Szakszlgálat szakemberei a terápiás tevékenység srán sem nélkülözhetik a speciális metódusk ELVI ALAPJAInak ismeretét és gyakrlati alkalmazását. Ezen elvek a következők: 1. A SZEMÉLYISÉG EGÉSZére irányuló hatás elve, nemcsak a kgnitív flyamatk vizsgálata és fejlesztése, hanem a kmplex háttér-történés figyelemmel kísérése. 2. A TUDATOSSÁG és TERVSZERŰSÉG elve. 3. A módszerek CÉLSZERŰ alkalmazásának elve. 4. A gyermekfejlődés SZAKASZAInak figyelembevétele, a terápiás munka hatéknysága érdekében fnts a prblémák KORAI FELISMERÉSE, időben való diagnsztizálását és a megfelelő, SZEMÉLYRE SZABOTT terápiás eljárásk megfelelő időben való kiválasztása és alkalmazása. 5. A TRANSZFERHATÁSOK tudats kihasználásának elve. 6. Az EGYÉNI ÉS MIKROCSOPORTOS FOGLAKOZÁSOK váltzats alkalmazásának elve. 6.3. TANÁCSADÓI, KONZULENSI MUNKA, melynek srán a szülőknek és az általunk elláttt gyermekekkel fglalkzó pedagógusknak életvezetésben, prblémafeltárásban és megldásában, nevelési módszerek alakításában nyújtunk segítséget, célztt beszélgetés frmájában. 7. A SZAKSZOLGÁLAT IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJAI Gyermekkel csak a szülő kérésére és/vagy beleegyezésével fglalkzunk. Ez alól csak a jgszabály által meghatárztt esetben teszünk kivételt. Önkéntes jelentkezés, szülő spntán megkeresése. 16

Iskla, óvda, egyéb intézmény jelzése alapján, a szülő kérésére. Szakszlgálat munkatársai által végzett diagnsztika után kiderül, hgy a gyermeknek szakellátásra van szüksége, szülő kérésére ellátjuk. Orvs beutalása alapján, szülő kérésére. 17

8. SZAKMAI MUNKÁNKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK: 1. A közktatásról szóló többször módsíttt 1993. évi LXXIX törvény 30. -a rendelkezik a sajáts nevelési igényhez való jg kérdésiről. 2. E törvény 33. -a rendelkezik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények megszervezésének lehetőségéről. 3. E törvény 35. -a rendelkezik a pedagógiai szakszlgálatkról, 36. -a rendelkezik a szakmai szlgáltatáskról. 4. E törvény 52. -a szabályzza a sajáts nevelési igényű tanulók részére a kötelező óraszámán túl, kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai fglalkzásk szervezésének rendjét. 5. E törvény 114. -a értelmében a pedagógiai szakszlgáltatásk igénybevétele a sajáts nevelési igényű gyermekek számára ingyenes. 6. E törvény 1. számú melléklete szabályzza a pedagógusk kötelező óraszámát, a költségvetési hzzájárulás megállapításának elveit (a nrmatív hzzájárulás meghatárzásakr figyelembe vehető gyermek-tanulói létszám megállapítása). 7. E törvény 2. számú melléklete szabályzza a közktatási intézményekben nyilvántarttt és kezelt személyes és különleges adatk nyilvántartását. 8. 4/2010. ( I. 19.) OKM rendelete szabályzza a pedagógiai szakszlgálatk működését. (A pedagógiai szakszlgálat ellátásában való közreműködés feltételeit, a szakmai létszámadatkat, az iratkezelés szabályait, a szakértői vélemény elkészítésének rendjét) 9. A 2/2005. (III.1.) OM rendelet adja ki a sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelésének irányelvét és a sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelvét. 18