K+F-aktvtás mátrx Új koncepcó a kutatás-fejlesztés teljesítményértékelésében* Molnár László, a Mskolc Egyetem egyetem adjunktusa E-mal: laszlo.molnar@un-mskolc.hu A szerző a nemzetköz és haza szakrodalom alapján vzsgálja a kutatás-fejlesztés aktvtás különböző mérés módszeret, különös tekntettel a gyakorlatban legnkább elterjedt kompozt ndkátorokra és azokra a többváltozós statsztka módszerekre, amelyeket öszszetett mutatószámok képzésére alkalmaznak; részletesen bemutatja a kutatás-fejlesztés aktvtás mérésére megalkotott K+F-aktvtás mátrxot (R&D actvty matrx). Ez az újonnan kfejlesztett elemzés módszer a kutató-fejlesztő helyek nput, folyamat és output aktvtását mennység (teljesítmény) és mnőség (hatékonyság) aspektusból leíró portfolótechnka. TÁRGYSZÓ: Kutatás-fejlesztés. Teljesítménymérés. * A szerző köszönettel tartozk a felkért szakértőknek az értékes véleményükért: dr. Szunyogh Zsuzsanna, Központ Statsztka Hvatal; dr. Nyíry Attla, NORRIA Észak-magyarország Innovácós Ügynökség; dr. Török Ádám, Budapest Műszak Egyetem; dr. Lppény Tvadar, Nemzet Kutatás és Technológa Hvatal; dr. Bakács András, Nemzetgazdaság Mnsztérum; dr. Thany Károly, Rchter Gedeon Nyrt.; Major Nagyézsda, Borsodchem Zrt.; dr. Nagy Gábor, TVK Nyrt.; Knczel Péter, Chnon Zrt.; Gondos Gyula, Robert Bosch Power Tool Kft.
Molnár: K+F-aktvtás mátrx 1207 Az országok teljesítményét összehasonlító összetett mutatószámok ránt növekvő érdeklődés tapasztalható a poltka döntéshozók és a közvélemény részéről. Az egyszerű összehasonlítást lehetővé tevő mutatószámok olyan komplex és nehezen megfogható területek bemutatására nem alkalmasak, mnt a technológa fejlődés, az nnovácó és a kutatás-fejlesztés. Ezek alakulásáról egy körültekntően kalakított összetett ndkátor segítségével könnyebb a közvélemény tájékoztatása, és bzonyítottan hasznosak az országok teljesítményének összehasonlításában. Ugyanakkor az összetett mutatószámok ha rosszul alkották meg vagy félreértelmezték azokat félrevezető üzeneteket s küldhetnek a poltkusok számára. Az ndkátorok által mutatott összkép gyakran késztet a felhasználókat különösképpen a poltka döntéshozókat végletekg leegyszerűsített elemzés vagy poltka következtetések levonására; ahelyett, hogy a kompozt ndkátorok vtandítók és a közérdeklődés felkeltésének kezdőpontja lennének. Megfelelőségüket pedg az általuk érntett területek fgyelembevételével lehet csak értékeln (Nardo et al. [2005]). A kutatómunkánk alapvető célja megalkotn egy új mérés módszertant a kutatás-fejlesztés teljesítményértékelésében, amelynek segítségével kfnomult eszközrendszer alapján válk mérhetővé a vállalat K+F-aktvtás. Koncepcónkban erre két aspektusból teszünk kísérletet: Az első változat szernt a K+F-aktvtás mérésében objektív, mennység adatokra támaszkodunk, amelyek természetes mértékegységben (mlló fornt, fő, darab) vannak kfejezve ez a verzó az ún. kvanttatív mérés részmodell (quanttatve measurement model QN- MM). A másodk változatban a mennység adatokkal ellentétben mnőség jellemzők domnálnak, ebben az ún. kvaltatív mérés részmodellben (qualtatve measurement model QL-MM) a vszonyszámok jelentk a rendszer alapját. A mérés részmodellek között legfőbb különbség a felhasznált változók típusa, amelyek között megkülönböztetünk mennység adatokat és mnőség jellemzőket. A legfőbb hasonlóság pedg az nformácók forrása, hszen mndkét változat olyan változókkal dolgozk, amelyek csak és kzárólag vállalat megkérdezésből származhatnak. A ktűzött cél elérése megkövetel az alkalmazott módszertan nemzetköz és haza közgazdaság-tudomány normákhoz történő gazítását. Ennek megfelelően mndvé-
1208 Molnár László gg nagy hangsúlyt fektettünk a feladat gényének legnkább megfelelő kutatás módszerek, kvaltatív és kvanttatív technkák, matematka és statsztka elemzések megválasztására. Az új mérés módszertan megalkotásában nem hagyatkozhattunk kzárólag a szakrodalm és szekunder adatokra, ezért mélynterjú segítségével bztosítottuk azt, hogy ne hagyjunk fgyelmen kívül releváns tényezőt vagy belső kapcsolatot az általunk felállított elmélet koncepcóban. A felkért szakértők közül öten a központ kormányzat, öten pedg a nagyvállalat szektor promnens képvselő közül kerültek k. Ezt a vállalat megkérdezés követte, amelyet az új mérés módszertan verfkálására kfejlesztett kérdőív próbakérdezése vezetett be azon kutatás-fejlesztés vezetők körében, akk már a modellalkotás fázsában segítették munkánkat. A kvanttatív, prmer kutatás során öszszesen 67 magyarország kutatás-fejlesztés tevékenységet folytató nagyvállalatot kérdeztünk meg a végleges kérdőív segítségével, telefonos nterjú formájában. A teljes mnta pontosság szntje 95 százalékos megbízhatóság mellett ±8,8 százalékpont. Az adatok elemzését Excelés SPSS-szoftverek segítségével hajtottuk végre. A következőkben a kutatás eredményet mutatjuk be: először a nemzetköz öszszehasonlításokban s alkalmazott kutatás-fejlesztés kompozt ndkátorokat és mérés módszertanokat, majd az általunk megalkotott K+F-teljesítmény ndex és K+Fhatékonyság ndex elmélet és gyakorlat tudnvalót összegezzük, valamnt a K+Faktvtás mátrxot, amely az újonnan kfejlesztett összetett mutatószámokat, mnt tengelyeket használja fel. 1. A kutatás-fejlesztés kompozt ndkátora Az országok kutatás-fejlesztés és nnovácós teljesítményének összetett mutatószámokkal történő mérésére olyan szervezetek tettek kísérletet, mnt például a Nemzetköz Menedzsment és Fejlesztés Intézet (Internatonal Insttute for Management and Development IMD), az Egyesült Államok Kutatás és Fejlesztés Testülete (RAND Corporaton) vagy az ENSZ Fejlesztés Programja (Unted Natons Development Programme UNDP). Ezek a próbálkozások azonban csak egy-egy évre szóltak és nem folytatódtak tovább (IMD [2009], Wagner et al. [2001], Wag-
K+F-aktvtás mátrx 1209 ner Horlngs Dutta [2001b], NSB [2008], UNDP [2007]). Érdekességképpen még meg lehet említen a kfejezetten csak az par és a szolgáltatás szektorok nnovácós aktvtásának (Hollanders Kanerva [2009]) és a kutató-fejlesztő tevékenység alapjául szolgáló kreatvtás (Hollanders van Cruysen [2008], Hu et al. [2005]) és a gazdaság globalzácó (OECD [2005]) mérésére tett első próbálkozásokat. A nemzetköz összehasonlításban használt kompozt ndkátorok mellett érdemes említést tenn azokról a matematka-statsztka módszerekről, amelyeket a kutatásfejlesztés teljesítményértékelésben az utóbb években felhasználtak. Bors és Telcs [2004] (Török [2005]) arra kereste a választ, hogy a K+Fstatsztkák jól értelmezhető csoportjara, azaz a mutatószámokra konstruálható-e olyan összetett mutató, amely a lehető legtöbb nformácót hordozza, azaz a mutatók szórásából kellően nagy hányadot magyaráz. A kérdésre főkomponenselemzéssel (prncpal component analyss PCA) adtak választ (lásd Nwa Tomzawa [1995]). Megállapításuk szernt ennek a módszernek a segítségével felállított, több mérőszámot együttesen fgyelembe vevő kompozt rangsorok jól értelmezhetők. Bors és Telcs [2004] arra s választ keresett, hogy kalakítható-e kutatásfejlesztés mutatószámok esetében olyan nem önkényes súlyozás, amellyel egy statsztkalag konzsztens összetett rangsor állítható össze. A kérdésre a ma egyre szélesebb körben elterjedt heursztkus optmumkeresés megoldások egykével, a genetkus algortmussal (genetc algorthm GA) adtak választ, és megállapították, hogy a vzsgált országokra egyértelmű pozícó határozható meg a módszer segítségével. A fuzzy halmazok elméletét (fuzzy set theory FST), amelyet a menedzsment tudományok területén (Tran et al. [2002], Tsaur Chang Yen [2002], Moon Kang [1999], Sohn Yang Kang [2001]) gyakran alkalmaznak, először Moon és Lee [2005] használták fel kompozt tudományos és technológa ndexek készítéséhez. A vzsgálatba vont tudományos és technológa ndkátorokat szekunder és prmer kutatás alapján jelölték k, majd ezt követően különböző területek (akadéma szektor, közszektor, par, természettudomány és társadalomtudomány) szakértőt kérték meg, hogy jelzők segítségével fejezzék k véleményüket az ndkátorok relatív fontosságáról. Az ndkátorokból a szakértők válaszat fuzzy halmazok elmélete segítségével meghatározott értékekkel súlyozva három kompozt ndkátort hoztak létre (K+Fnput: K+F-dolgozók, K+F-ráfordítások, K+F-alaptőke; K+F-output: szabadalmak, publkácók, technológa kereskedelem; gazdaság output), amelyeket keresztmetszet és longtudnáls vzsgálatokhoz használtak fel. A táblázat a kutatás-fejlesztés nemzetköz összehasonlításokban alkalmazott öszszetett mutatószámat tartalmazza.
1210 Molnár László A kutatás-fejlesztés kompozt ndkátora nemzetköz, nemzetgazdaság és regonáls sznten Index Az ndex kfejlesztője Tényező Módszertan Forrás Összesített nnovácós mutató (summary nnovaton ndex SII) Globáls nnovácós eredménytábla ndexe (global nnovaton scoreboard ndex GIS Index) Átfogó regonáls összesített nnovácós ndex (revealed regonal summary nnovaton ndex RRSII) Technológa fejlettség ndexe (technologcaladvance ndex Tech- Adv) Technológa aktvtás ndexe (technologcal actvty ndex TAI) ArCo technológa ndex (ArCo technology ndex ArCoTI) Globáls versenyképesség ndex (global compettveness ndex GCI) tzenkettedk pllére Tudásgazdaság ndex (knowledge economy ndex KEI) és Tudás ndex (knowledge ndex KI) harmadk pllére Európa Bzottság Európa Bzottság Európa Bzottság ENSZ Iparfejlesztés Szervezete (Unted Natons Industral Development Organsaton UNIDO) ENSZ Kereskedelm és Fejlesztés Konferenca (Unted Natons Conference on Trade and Development UNCTAD) Archbug Coco Vlággazdaság Fórum (World Economc Forum WEF) Vlágbank (World Bank WB) Harmnc EIS-mutató GIS-mutatók RIS-mutatók Medum-tech és hgh-tech par hozzáadott értéke és az par export K+F-tevékenységben foglalkoztatott munkaerő, szabadalmak és a tudományos publkácók száma Szabadalmak és tudományos publkácók száma, a rég és az új technológák (nternet, vezetékes és mobl telefon) elterjedése, humán tőke fejlettsége Innovácós kapactás, tudományos kutatóntézetek színvonala, vállalatok K+Fráfordítása, egyetemek és üzlet szféra kutatás együttműködése, fejlett technológájú termékek kormányzat beszerzése, tudósok és mérnökök rendelkezésre állása és szabadalmak bejegyzése Lcencadíjak, USPTO-nál* bejegyzett szabadalmak, a tudományos és műszak folyóratckkek Harmnc EIS-mutató transzformált értékének súlyozatlan átlaga Adott dmenzóba tartozó ndkátorok egyszerű átlagából dmenzó kompozt nnovácós ndexek (dmenson compost nnovaton ndex DCII), Három dmenzó kompozt nnovácós ndex súlyozott átlaga A regonáls nemzet összesített nnovácós ndex (regonal natonal summary nnovaton ndex RNSII) és a regonáls európa összesített nnovácós ndex (regonal european summary nnovaton ndex REUSII) transzformált értékenek súlyozott átlaga Hollanders van Cruysen [2008b], EC [2009] Archbug Denn Flppett [2009] Hollanders [2007] A mutatók számtan átlaga UNIDO [2005] UNCTAD [2005] Három részmutató számtan átlaga, amelyek szntén számtan átlaga az őket alkotó változóknak Archbug Coco [2004] WEF [2009] WB [2009] * Unted States Patent and Trademark Egyesült Államok Szabadalm és Védjegyhvatala. Forrás: Saját szerkesztés.
K+F-aktvtás mátrx 1211 A burkológörbe-elemzést (data envelopment analyss DEA) a haza szakrodalomban (lásd Bunkócz Ptlk [1999], Fülöp Temes [2001], Koty [1997], Tbenszkyné [2007], Tóth [1999]) elsőként Bors [2005] (Török [2005]) használta a K+F hatékonyságának vzsgálatára Färe Grosskopf Knox Lovell [1994] alapján. A nemzetköz szakrodalomban (Nardo et al. [2005]) azonban nem új ez az alkalmazás terület. A burkológörbe-elemzésben nput mutatóként a K+F-ráfordításokat és -dolgozókat, outputként pedg a publkácók és a szabadalmak számát használták. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy meghatározzuk azokat a pontokat, amelyek a legjobban teljesítő országokat reprezentálják. A pontok alkotják a hatékonyság lehetőségek burkológörbéjét, amely alatt elhelyezkedő országok nem hatékonyak. Ezek pontos pozícóját a hozzájuk közel eső hatékony országok mutatóból egyértelműen meg lehet adn. Összefoglalva elmondható, hogy a különálló mutatószámok olyan kvanttatív vagy kvaltatív mérés módszere a megfgyelhető tényeknek, amelyek segítségével meghatározható az országok relatív pozícója egy adott területen, és kjelölhető a változás térbel vagy dőbel ránya. Az ndkátorok hasznosak továbbá a trendek meghatározásában, egy adott téma ránt fgyelem felkeltésében, poltka prortások felállításában és a teljesítmények összehasonlításában vagy nyomon követésében. Kompozt ndkátorról akkor beszélünk, amkor a különálló mutatószámok egy önálló ndexet alkotnak valamlyen matematka vagy számítás modell alapján. Az öszszetett mutatószám elméletleg olyan többdmenzós fogalmakat képes mérn, amelyeket a különálló mutatószámok nem tudnak megragadn (Nardo et al. [2005]). 2. A K+F-teljesítmény ndex és a K+F-hatékonyság ndex A következőkben a kvanttatív és kvaltatív mérés részmodellek bemutatása és verfkálása következk. 2.1. Kvanttatív mérés részmodell A kvanttatív mérés részmodell négy főkomponens-elemzés (K+F-teljesítmény, nputteljesítmény, folyamatteljesítmény és outputteljesítmény) összefüggő rendszere. A K+F-teljesítmény főkomponens-elemzés első látens változója az nputteljesítmény, amely a kutató-fejlesztő tevékenység bemenet oldalán jelentkező objektív, mennység adatokon alapuló anyag és személy erőforrás használatának ntenztását foglalja magában. A főkomponens-elemzés másodk látens változója a folyamatteljesítmény, amely a vállalkozás K+F-helyek által kfejtett kutató-fejlesztő tevékenység
1212 Molnár László folyamata során jelentkező objektív, mennység adatokon alapuló aktvtást jelent. Tpkus megjelenés formá az nformácóforrások génybe vétele és együttműködés más K+F-helyekkel. Az elemzés harmadk látens változója az outputteljesítmény, amely a vállalatok által kfejtett K+F-tevékenység kment oldalán jelentkező kézzel fogható eredményenek, publkácóknak és szabadalmaknak mennység adatat foglalja magában. Az előzőkben smertetett főkomponens-elemzések összekapcsolását jelentő, vagys a K+F-teljesítmény objektív, mennység adatokon alapuló mérését lehetővé tevő kvanttatív mérés részmodellt az 1. ábra tartalmazza. 1. ábra. Kvanttatív mérés részmodell K+F-teljesítmény Inputteljesítmény Inputteljesítmény (IN_ACT_OBJ_QN) Ráfordítások mennység adata (EXP_OBJ_QN) Kutatók mennység adata (RES_OBJ_QN) K+F-teljesítmény (R&D_ACT_OBJ_QN) Folyamatteljesítmény Folyamatteljesítmény (PROC_ACT_OBJ_QN) Informácóforrások mennység adata (SOURC_OBJ_QN) Együttműködések mennység adata (COOP_OBJ_QN) Outputteljesítmény Outputteljesítmény (OUT_ACT_OBJ_QN) Publkácók mennység adata (PUBL_OBJ_QN) Szabadalmak mennység adata (PAT_OBJ_QN) Forrás: Saját szerkesztés.
K+F-aktvtás mátrx 1213 A K+F-teljesítmény főkomponens-elemzésének megfelelőssége 1 (KMO = 0,695) mérsékelt, a Bartlett-próba 2 szgnfkancaértéke pedg 0,000. Az értékekből következk, hogy a főkomponens-elemzés megfelelő módszer a látens főkomponenseken, és a változók nem korrelálatlanok páronként. Az első főkomponens sajátértéke 2,097, vagys az eredet változók által hordozott nformácómennység kétharmadát (69,9%) skerült egy főkomponensbe sűríten. A magyarázott varancahányad alapján egy főkomponensnek van létjogosultsága. Az nputteljesítmény faktorsúlya 0,802; a folyamatteljesítményé 0,849; az outputteljesítményé pedg 0,856. A magas faktorsúlyok a K+F-teljesítmény kompozt ndkátor és az eredet változók között szgnfkáns, poztív rányú erős kapcsolat egyértelmű kfejező. A látens főkomponens (K+Fteljesítmény) által magyarázott varanca aránya 64,4 százalék az nputteljesítmény, 72,1 százalék a folyamatteljesítmény és 73,3 százalék az outputteljesítmény esetében, vagys a főkomponens-elemzéssel létrehozott kompozt ndkátor a teljes nformácómennység többségét tartalmazza. A kvanttatív mérés részmodellre vonatkozó főkomponens-elemzések eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a részmodell verfkálása az elvárt eredményeket hozta: skerült paraméterezn a vállalatok K+Fteljesítményt kfejező mérés módszert. Nevezzük ezt a kompozt ndkátort K+Fteljesítmény ndexnek (R&D performance ndex R&D-PERFIND), amely kszámításának menetét a Függelék 1. tartalmazza. 2.2. Kvaltatív mérés részmodell A kvaltatív mérés részmodell a kvanttatív mérés részmodellhez hasonlóan négy főkomponens-elemzés (K+F-hatékonyság, nputhatékonyság, folyamathatékonyság és outputhatékonyság) összefüggő rendszere. A K+F-hatékonyság főkomponens-elemzésének első látens változója az nputhatékonyság, amely a kutató-fejlesztő tevékenység bemenet oldalán jelentkező objektív, mnőség jellemzőkön alapuló anyag és személy erőforrás-használatának ntenztását foglalja magában. A főkomponens-elemzés másodk látens változója a folyamathatékonyság, amely a vállalkozás K+F-helyek által kfejtett kutatófejlesztő tevékenység folyamata során jelentkező objektív, mnőség jellemzőkön alapuló aktvtást jelent. Tpkus megjelenés formá az nformácóforrások génybe vétele és együttműködés más K+F-helyekkel. Az elemzés harmadk látens vál- 1 A faktorelemzés helytállóságát elemző mutatószám. Magas értéke (0,5 1,0) azt jelzk, hogy a faktorelemzés helyén való. A 0,5 alatt értékek esetében a faktorelemzés nem megfelelő módszer (Malhotra [2002] 674. old.). 2 Tesztstatsztka, amellyel azt a hpotézst vzsgáljuk, hogy a sokaságban a változók páronként korrelálatlanok. Más szóval a sokaság korrelácós mátrx egy egységmátrx, ahol mnden egyes változó tökéletesen korrelál saját magával (r = 1), de páronként korrelálatlan a több változóval (r = 0) (Malhotra [2002] 674. old.).
1214 Molnár László tozója az outputhatékonyság, amely a vállalatok által kfejtett K+F-tevékenység kment oldalán jelentkező kézzel fogható eredményenek, publkácóknak és szabadalmaknak mnőség jellemzőt foglalja magában. Az előzőekben smertetett főkomponens-elemzések összekapcsolását jelentő, vagys a K+F-hatékonyság objektív, mnőség jellemzőkön alapuló mérését lehetővé tevő kvaltatív mérés részmodellt a 2. ábra tartalmazza. 2. ábra. Kvaltatív mérés részmodell K+F-hatékonyság Inputhatékonyság Inputhatékonyság (IN_ACT_OBJ_QL) Ráfordítások mnőség jellemző (EXP_OBJ_QL) Kutatók mnőség jellemző (RES_OBJ_QL) K+F-hatékonyság (R&D_ACT_OBJ_QL) Folyamathatékonyság Folyamathatékonyság (PROC_ACT_OBJ_QL) Informácóforrások mnőség jellemző (SOURC_OBJ_QL) Együttműködések mnőség jellemző (COOP_OBJ_QL) Outputhatékonyság Outputhatékonyság (OUT_ACT_OBJ_QL) Publkácók mnőség jellemző (PUBL_OBJ_QL) Szabadalmak mnőség jellemző (PAT_OBJ_QL) Forrás: Saját szerkesztés. A főkomponens-elemzés szánalmas a Kaser Meyer Olkn-féle megfelelőség mutató alapján (KMO = 0,585), és a Bartlett-teszt kállta a próbát (Sg.=0,001). Az első főkomponens sajátértéke 1,818; vagys az eredet változók által hordozott nformácómennység 60,6 százalékát skerült egy változóba tömöríten. Mvel a másk
K+F-aktvtás mátrx 1215 két főkomponens sajátértéke ksebb mnt 1,000; ezért magától értetődk, hogy csak az elsőt szükséges megtartanunk. Az nputhatékonyság faktorsúlya 0,62; vagys ez a változó vesz részt legksebb súllyal a főkomponens létrehozásában. A folyamathatékonyság faktorsúlya 0,83; az outputhatékonyságé pedg 0,87. Ezek a változók domnálnak a K+F-hatékonyság kompozt ndkátorában. Az eredet változók végső kommunaltásat megvzsgálva megállapítható, hogy az nputhatékonyság kvételével (0,38), a folyamat- (0,69) és az outputhatékonyság (0,75) varancájának meghatározó többségét magyarázza a közös faktor, vagys a K+F-hatékonyság kompozt ndkátora. A kvaltatív mérés részmodellre vonatkozó főkomponens-elemzések eredménye alapján kjelenthetjük, hogy skerült paraméterezn a vállalatok K+Fhatékonyságát kfejező mérés módszert: a részmodell verfkálása az elvárt eredményeket hozta. Nevezzük ezt a kompozt ndkátort K+F-hatékonyság ndexnek (R&D effcency ndex R&D-EFFIND). A K+F-hatékonyság ndex számításának menetét a Függelék 2. tartalmazza. 3. A K+F-aktvtás mátrx A K+F-aktvtás mennység és mnőség aspektusát azért vzsgáltuk, mert ha szembeállítjuk egymással a teljesítmény és a hatékonyság aggregált dmenzóját, akkor egy olyan portfolótechnkához jutunk, amely segítségével a kutató-fejlesztő helyek (akadéma, felsőoktatás és vállalkozás) K+F-teljesítménye és K+Fhatékonysága egyaránt könnyen megjeleníthető. Nevezzük ezt a portfolótechnkát K+F-aktvtás mátrxnak (R&D actvty matrx). A 3. ábra a mntabel magyarország nagyvállalatok példáján szemléltet a kutatás-fejlesztés aktvtást. A kutatás-fejlesztés tevékenység teljesítménye és hatékonysága alapján négy csoportba sorolhatók a magyarország nagyvállalatok. Sztárok : Átlag felett teljesítménnyel és hatékonysággal jellemezhető vállalatok. Azok a cégek, amelyek felsmerték, hogy skerükben kulcsfontosságú szerepet tölt be a kutatás-fejlesztés, és ennek fgyelembevételével hozzák meg döntéseket. Mntabel arányuk 21,2 százalék. Mennységorentáltak : Azok a vállalatok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek átlag felett teljesítménnyel, de átlag alatt hatékonysággal dolgoznak. Az aktvtásuk magas mennység adatokkal, de alacsony mnőség jellemzőkkel írható le. Arányuk a mntában 7,5 százalék. Lemaradók : A magyarország nagyvállalatok több mnt fele (51,5%) ebbe a kategórába tartozk. Sem a K+F-teljesítmény, sem pe-
1216 Molnár László dg a K+F-hatékonyság területén nem alkotnak maradandót, legalább s a több magyarország nagyvállalathoz vszonyítva. Mnőségorentáltak : A legszűkebb réteget (12,1%) a mnőségorentált gazdaság társaságok alkotják, amelyek teljesítményben ugyan elmaradnak az átlagtól, de hatékonyságban átlag felett kutatás-fejlesztés aktvtást nyújtanak a több haza 250 fő felett vállalathoz képest. 3. ábra. K+F-aktvtás mátrx Magas K+F-hatékonyság Sztárok Alacsony K+F-teljesítmény Magas K+F-teljesítmény Lemaradók Mnőségorentáltak Mennységorentáltak Alacsony K+F-hatékonyság Megjegyzés. Bázs: K+F-tevékenységet folytatók közül a kérdésre válaszolók, n=33. Forrás: Saját szerkesztés. 4. Következtetés A teljesítményértékelés jelentősége egyre nagyobb valamenny gazdaság ágazatban, különös tekntettel a gazdaság válságból való klábalás egyk lehetséges eszközeként aposztrofált kutatás-fejlesztés szektorban. Kutatás célunk ennek megfelelően egy új mérés módszertan kdolgozása volt, amelynek segítségével szofsztkált nyomon követést, ellenőrzést valósíthatunk meg a vállalat K+F-aktvtás területén. Az új koncepcó megalapozása érdekében tíz haza szakértővel készítettünk mélynterjút és nagymntás vállalat megkérdezés formájában verfkáltuk az elmélet síkon kfejlesztett részmodelleket, amely során a következő kutatás eredményekre jutottunk: A K+F-aktvtás mérésére megalkotott kvanttatív mérés részmodell (QN-MM) a mennység adatok között összefüggés alapján képez
K+F-aktvtás mátrx 1217 kompozt ndkátort, a K+F-teljesítmény ndexet (R&D-PERFIND). A kutatás-fejlesztés aktvtás mérésére létrehozott kvaltatív mérés részmodell (QL-MM) a mnőség jellemzők között kapcsolatból kndulva eredményez kompozt ndkátort, a K+F-hatékonyság ndexet (R&D- EFFIND). Mndkét ndex három részből tevődk össze. Ezek a részek a kutatás-fejlesztés folyamat nput, folyamat és output teljesítményéről, valamnt hatékonyságáról adnak tájékoztatást, de önmagukban s lényeges nformácókat hordoznak. Az újonnan kfejlesztett összetett mutatószámok lehetővé teszk a K+F-aktvtás mkroszntű nyomon követését, ellenőrzését, aggregálva pedg makrogazdaság vagy nemzetköz versenyképesség vzsgálatoknak s alapját képezhetk. Ezek a tevékenységek a végrehajtásért felelős döntéshozók, menedzserek munkájának szerves részét képzk, amelyben nagy segítséget jelentenek a komplex módszertanra épülő szgorú ellenőrzés technkák. A K+F-aktvtás mátrx egyszerű, mégs komplex elemzés technka a kutatás-fejlesztés tevékenység vzsgálatában, amelynek tengelyet a korábban smertetett K+F-teljesítmény ndex és K+F-hatékonyság ndex alkotják. A módszer egyaránt alkalmas térbel és dőbel összehasonlítások elvégzésére. A síknegyedeket reprezentáló elnevezéseket úgy próbáltuk megválasztan, hogy egyértelműen utaljanak az adott kategórába kerülő vállalat kutatás-fejlesztés aktvtásának mennység és mnőség jellemzőre. A K+F-aktvtás mátrx segítségével nemcsak értékelhető a vállalat vagy projektaktvtás, hanem mélyebb vzsgálatot és értelmezést követően kjelölhetővé válnak a tevékenység növekedésorentált fejlesztés ránya. Függelék 1. A K+F-teljesítmény ndex kszámításának menete A K+F-teljesítmény ndex kszámításához első lépésben a mennység mutatókat standardzálásnak vetjük alá, melőtt felhasználjuk azokat, például: EXP_OBJ_QN = 1 EXP_OBJ_QN EXP_OBJ_QN = n. 2 n EXP_OBJ_QN n = 1 EXP_OBJ_QN = 1 n n 1 n
1218 Molnár László Másodk lépésben meghatározzuk az nput, folyamat és output teljesítménymutatót, amelyek a standardzált mennység mutatók faktorérték-együtthatókkal súlyozott összege. IN_ACT_OBJ_QN = W EXP_OBJ_QN + W RES_OBJ_QN EXP_OBJ_QN RES_OBJ_QN PROC_ACT_OBJ_QN = W SOURC_OBJ_QN + W COOP_OBJ_QN SOURC_OBJ_QN COOP_OBJ_QN OUT_ACT_OBJ_QN = W PUBL_OBJ_QN + W PAT_OBJ_QN PUBL_OBJ_QN PAT_OBJ_QN A magyarország nagyvállalatok esetében a következő faktorérték-együtthatókkal kell súlyozn a standardzált mennység mutatókat. W EXP_OBJ_QN = 0,54; W RES_OBJ_QN = 0,54 W SOURC_OBJ_QN = 0,60; W COOP_OBJ_QN = 0,60 W PUBL_OBJ_QN = 0,70; W PAT_OBJ_QN = 0,70 A K+F-teljesítmény ndex, amely az nput, folyamat és output teljesítménymutatók faktorérték-együtthatókkal súlyozott összege. R&D-PERFIND = W IN_ACT_OBJ_QN + W IN_ACT_OBJ_QN OUT_ACT_OBJ_QN PROC_ACT_OBJ_QN PROC_ACT_OBJ_QN + W OUT_ACT_OBJ _ QN A következő súlyokat kell alkalmazn az nput, folyamat és output teljesítménymutatók esetében a vállalat megkérdezés alapján. W IN_ACT_OBJ_QN = 0,38; W PROC_ACT_OBJ_QN = 0,41; W OUT_ACT_OBJ_QN = 0,41 2. A K+F-teljesítmény ndex kszámításának menete A K+F-hatékonyság ndex kszámításához első lépésben a mnőség mutatókat standardzálásnak vetjük alá, melőtt felhasználjuk azokat, például: EXP_OBJ_QL = 1 EXP_OBJ_QL EXP_OBJ_QL = n. 2 n EXP_OBJ_QL n = 1 EXP_OBJ_QL = 1 n n 1 n
K+F-aktvtás mátrx 1219 Másodk lépésben meghatározzuk az nput-, folyamat- és outputhatékonyság mutatót, amelyek a standardzált mnőség mutatók faktorérték-együtthatókkal súlyozott összege. IN_ACT_OBJ_QL = W EXP_OBJ_QL + W RES_OBJ_QL EXP_OBJ_QL RES_OBJ_QL PROC_ACT_OBJ_QL = W SOURC_OBJ_QL + W COOP_OBJ_QL SOURC_OBJ_QL COOP_OBJ_QL OUT_ACT_OBJ_QL = W PUBL_OBJ_QL + W PAT_OBJ_QL PUBL_OBJ_QL PAT_OBJ_QL A magyarország nagyvállalatok esetében a következő faktorérték-együtthatókkal kell súlyozn a standardzált mnőség mutatókat. W EXP_OBJ_QL = 0,59; W RES_OBJ_QL = 0,59 W SOURC_OBJ_QL = 0,58; W COOP_OBJ_QL = 0,58 W PUBL_OBJ_QL = 0,60; W PAT_OBJ_QL = 0,60 A K+F-hatékonyság ndex, amely az nput-, folyamat- és outputhatékonyság mutatók faktorérték-együtthatókkal súlyozott összege. R&D-EFFIND = W IN_ACT_OBJ_QL + W IN_ACT_OBJ_QL OUT_ACT_OBJ_QL PROC_ACT_OBJ_QL PROC_ACT_OBJ_QL + W OUT_ACT_OBJ_QL A következő súlyokat kell alkalmazn az nput-, folyamat- és outputhatékonyság mutatók esetében a vállalat megkérdezés alapján. W IN_ACT_OBJ_QL = 0,34; W PROC_ACT_OBJ_QL = 0,46; W OUT_ACT_OBJ_QL = 0,48 Irodalom ARCHIBUGI, D. COCO, A. [2004]: A New Indcator of Technologcal Capabltes for Developed and Developng Countres (ArCo). World Development. 32. évf. 4. sz. 629 654. old. ARCHIBUGI, D. DENNI, M. FILIPPETTI, A. [2009]: Global Innovaton Scoreboard 2008. Pro Inno Europe/Inno Metrcs. Brussels. BORSI B. [2005]: Tudás, technológa és a magyar versenyképesség. PhD-értekezés. Budapest. http://www.doktor.hu/ndex.php?menud=193&vd=2506 BORSI B. TELCS A. [2004]: A K+F-tevékenység nemzetköz összehasonlítása országstatsztkák alapján. Közgazdaság Szemle. 51. évf. 2. sz. 153 172. old.
1220 Molnár László BUNKÓCZI L. PITLIK L. [1999]: A DEA (Data Envelopment Analyss) módszer falhasználás lehetősége üzemhatékonyságok méréséhez. Agrárnformatka. Debrecen. EC (EUROPEAN COMMISSION) [2009]: European Innovaton Scoreboard. Brüsszel. FÄRE, R. GROSSKOPF, S. KNOX LOVELL, C. A. [1994]: Producton Fronters. Cambrdge Unversty Press. Cambrdge. FÜLÖP J. TEMESI J. [2001]: A Data Envelopment Analyss (DEA) alkalmazása par parkok hatékonyságának vzsgálatára. Szgma. 32. évf. 3 4. sz. 85 109. old. HOLLANDERS, H. [2007]: Regonal Innovaton Scoreboard 2006. Pro Inno Europe/Inno Metrcs. Brussels. HOLLANDERS, H. KANERVA, M. [2009]: Servce Sector Innovaton Measurng Innovaton Performance for 2004 and 2006 Usng Sector Specfc Innovaton Indexes. Pro Inno Europe/Inno Metrcs. Brussels. HOLLANDERS, H. VAN CRUYSEN, A. [2008]: Desgn, Creatvty and Innovaton A Scoreboard Approach. Pro Inno Europe/Inno Metrcs. Brussels. HOLLANDERS, H. VAN CRUYSEN, A. [2008]: Rethnkng the European Innovaton Scoreboard A New Methodology for 2008 2010. Pro Inno Europe/Inno Metrcs. Brussels. HUI, D. ET AL. [2005]: A Study on Creatvty Index. Hong Kong Home Affars Bureau. The Hong Kong Specal Admnstratve Regon Government. Hong Kong. IMD (INTERNATIONAL INSTITUTE FOR MANAGEMENT AND DEVELOPMENT) [2009]: World Compettveness Yearbook 2009. Lausanne. KOTY, L. [1997]: A gazdaság hatékonyság számítása DEA lneárs programmal. Statsztka Szemle. 75. évf. 6. sz. 515 524. old. http://www.ksh.hu/statszemle_archve/1997/1997_06/1997_06_515.pdf KSH (KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL) [2004]: A K+F statsztka módszertana. Budapest. MALHOTRA, N. K. [2002]: Marketngkutatás. KJK-KERSZÖV Jog és Üzlet Kadó. Budapest. MOON, H. S. LEE, J. D. [2005]: A Fuzzy Set Theory Approach to Natonal Composte S&T Indces. Scentometrcs. 64. évf. 1. sz. 67 83. old. MOON, J. H. KANG, C. S. [1999]: Use of Fuzzy Set Theory n the Aggregaton of Expert Judgments. Annals of Nuclear Energy. 26. évf. 1. sz. 461 469. old. NARDO, M. ET AL. [2005]: Handbook on Constructng Composte Indcators Methodology and User Gude. Organsaton for Economc Co-operaton and Development. Pars. NSB (NATIONAL SCIENCE BOARD) [2008]: Scence and Engneerng Indcators 2008. Arlngton. NIWA, F. TOMIZAWA, H. [1995]: Composte Indcators Internatonal Comparson of Overall Strengths n Scence and Technology. Natonal Insttute of Scence and Technology Polcy. Tokyo. OECD (ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT) [2005]: Measurng Globalzaton OECD Handbook on Economc Globalsaton Indcators 2005. Pars. SOHN, K. Y. YANG, J. W. KANG, C. S. [2001]: Assmlaton of Publc Opnons n Nuclear Decson-makng Usng Rsk Percepton. Annals of Nuclear Energy. 28. évf. 6. sz. 553 563. old. TIBENSZKYNÉ F. K. [2007]: Az oktatás hatékonyságának mérése a ZMNE 2006-ban végzett hallgatón Data Envelopment Analyss (DEA) módszer használatával. Hadmérnök. 2. évf. 2. sz. 149 165. old.
K+F-aktvtás mátrx 1221 TÓTH, Á. [1999]: Kísérlet a hatékonyság emprkus elemzésére. Magyar Nemzet Bank. Budapest. TÖRÖK Á. [2005]: Compettveness n Research and Development Comparsons and Performance. Edward Elgar Publshng. Cheltenham. TRAN, L. T. ET AL. [2002]: Fuzzy Decson Analyss for Integrated Envronmental Vulnerablty Assessment of the Md-Atlantc Regon. Envronmental Management. 29. évf. 6. sz. 845 859. old. TSAUR, S. H. CHANG, T. Y. YEN, C. H. [2002]: The Evaluaton of Arlne Servce Qualty by Fuzzy MCDM. Toursm Management. 23. évf. 2. sz. 107 115. old. UNCTAD (UNITED NATIONS CONFERENCE ON TRADE AND DEVELOPMENT) [2005]: World Investment Report 2005. New York. UNDP (UNITED NATIONS DEVELOPMENT PROGRAMME) [2007]: Human Development Report 2007/2008. New York. UNIDO (UNITED NATIONS INDUSTRIAL DEVELOPMENT ORGANIZATION) [2005]: Industral Development Report 2005. Venna. WAGNER C. S. ET AL. [2001]: Scence and Technology Collaboraton Buldng Capacty n Developng Countres. RAND. Santa Monca. WAGNER C. S. HORLINGS, E. DUTTA, A. [2001]: Can Scence and Technology Capacty be Measured? RAND. Santa Monca. WB (WORLD BANK) [2009]: World Development Indcators 2009. Washngton. WEF (WORLD ECONOMIC FORUM) [2008]: The Global Compettveness Report 2008 2009. Geneva. Summary In the frst part of the paper, we examne the dfferent measurement methods of the research and development actvty wth partcular attenton to the composte ndcators wdespread n practce and to the multvarate statstcal methods appled to create complex ndces. In the second part, the research and development actvty matrx s ntroduced n detals. The newly developed analyss method s a portfolo technque, whch descrbes the nput and output actvty of the research and development unts n respect of quantty (performance) and qualty (effcency) and enables the categorsaton of the observaton unts nto four groups: stars, laggng behnds, quantty-, and qualty-orentated ones.