Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium helyi pedagógiai programja A kollégium helyi pedagógiai programja az emberi erőforrások minisztere 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete alapján készült. 1.1. Az intézmény neve, címe: Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 4400 Nyíregyháza, Szarvas u.10-12. 1.2. Az intézmény típusa: Többcélú nevelési-oktatási intézmény 1. 3. Alaptevékenysége: Kollégiumi ellátás 170 férőhelyen. 2. A kollégium működési rendje 2. 1. A kollégium ellátja az iskolába felvételt nyert: - tanulásban akadályozott, - értelmileg akadályozott, - autista tanulók, - a fenti fogyatékosságú nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba kihelyezett tanulók
nevelését és gondozását. 2. 2. Felvétel a kollégiumba Vidéki tanulók számára a tanulói jogviszony létrejöttével a kollégiumi felvétel automatikus, azok a nyíregyházi tanulók is felvételt nyernek, akiknek családi, szociális helyzetük, halmozottan hátrányos helyzetűk vagy sérülésük mértéke ezt indokolttá teszi. A tanulói jogviszony megszűnésével a kollégiumi jogviszony is megszűnik. 3. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 3.1. A kollégium nevelési alapelvei - A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. - A kollégiumban a gyermekek nevelését az irántuk érzett felelősség, a szeretet, a bizalom, a tapintat és a gondoskodás jellemzi. - A haladó hagyományok tiszteletben tartásával, valamint a házirend előírásainak betartásával érvényesítjük a gyermekeket megillető emberi és szabadságjogokat. - A kollégiumi élet jelentsen valamennyi kollégista gyermek számára boldog gyermekkort, melyben a jó társas kapcsolatok kialakulását és megőrzését elsősorban az alapvető erkölcsi normák igenlése és gyakorlása jelenti. - A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. - A kollégium lakóinak a mindenkori jó közérzetét az itt dolgozó felnőttek biztosítják, akiknek munkáját a szaktudás, a tapasztalat és a kulturált stílus mellett a gyermekszeretet, a példamutatás és az erkölcsi fedhetetlenség jellemzi.
- Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. - Fejlesztjük a gyermekek öntevékenységét, valamint az életkori és sérülés fokát figyelembe véve az önszerveződő képességüket. - Az egységes nevelési eljárások alkalmazása érdekében konstruktív módon együttműködünk az iskola szereplőivel. - Az életkori sajátosságokat a fejlesztéskor figyelembe vesszük, és a tanulmányi munka, a foglalkozások, szabadidős és a gondozási tevékenységek során biztosítjuk az egyénre szabott feltételrendszert. - A csoportok összetételének megfelelően gondot fordítunk a nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartására és fejlesztésére. - A rendszeresen megtartott kollégiumi foglalkozások segítik a megtanultak gyakorlati alkalmazását, a felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek kibontakozását, a pályaválasztást. - A kollégiumi életrend az egészséges életmód iránti igény kialakulását szolgálja. - A kollégiumi foglalkozások a szabadidő hasznos eltöltésének módjaival ismertetik meg a gyermekeket. - A kollégiumi nevelés segíti a tanulók önálló életre nevelését, a társadalmi szerepek tanulását, a társadalomba való beilleszkedést, különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHH) gyerekekre. - A nevelési módszerek alkalmazásánál a pedagógusok figyelembe veszik a gyermekek életkorát, fejlettségét, egyéniségét, családi körülményeit. - A kollégiumi élet biztonságot, érzelmi védettséget nyújt, kiegészíti a családi és iskolai nevelést.
- A kollégiumi nevelés fejleszti a testi-lelki egészséget, a gyógypedagógiai asszisztens tudatos, tervszerű munkája révén kialakítja és rögzíti a higiénés szokásokat. 3.2. A kollégiumi nevelés célkitűzései Cél Eredményességi mutató Indikátor Az új gyermekek beilleszkedésének elősegítése A kulturált együttélés szabályainak elfogadására, betartására nevelés Családias légkör biztosítása a kollégiumban A felvett gyermekek 100%-a beilleszkedett a kollégiumi közösségbe A gyermekek 65%-a betartja a szabályokat Gyermekek 100%-a szeret a kollégiumban lakni Minden csoportban a Új kollégista gyermekek száma Kollégiumi visszautasító száma Kollégiumi száma elhelyezést gyermekek verekedések Igazgatóhoz küldött gyermekek száma Ellenőrzőbe beírt megrovások száma, oka A rendezvényeken tanúsított tanulói magatartás Gyermekek bántalmazása miatt érkező szülői panaszok száma Gyermekek körében végzett klíma vizsgálat eredménye Síró- hazavágyó gyermekek száma
név- Megtartott születésnapok száma gyermekek 100%-ának megemlékeznek a névszületésnapjáról Az önellátáshoz szükséges képességek kialakítása, fejlesztése: megtanítjuk a sajátos nevelési igényű gyermeket önmaga ellátására A gyermekek 75%-a önállóan végzi az önellátás tevékenységeit Önállóan gyermekek száma végző A önálló tanuláshoz szükséges képességek, készségek kialakítása, fejlesztése; a helyes tanulási módszer kialakítása és alkalmazása felső tagozatban A gyermekek 60%-a ismeri a helyes tanulási sorrendet, tudja önállóan alkalmazni Önállóan feladatot gyermekek száma tanuló, végző A helyes tanulási sorrendet alkalmazó gyermekek száma Alkalmazott tanítási módszerek koherenciájának vizsgálata a céllal Cél Eredményességi mutató Indikátor Szabadidő hasznos eltöltésére nevelés A csoportban a gyermekek 65%-a részt vesz a szabadidős tevékenységekben A rendezvényeken részt vevő gyermekek száma A bekapcsolódó száma szervezésbe gyermekek Gyermekek által javasolt ötletek száma
Egészséges nevelés életmódra A csoportban a gyermekek 55%-a ismeri az egészséges életmód részeit Felsorolt életmód gyakorlati szintje: egészséges területek alkalmazásának Szociális hátrányokkal küzdő gyermekek individualizált fejlesztése A reális pályaválasztáshoz szükséges képességek fejlesztése, ismeretek bővítése A fejlesztésben résztvevő gyermekek 65%-a fejlődést mutat A nyolcadikos gyermekek 100%-a továbbtanul A tevékenységben jártas gyermek száma Azon gyermekek száma, akiknek a tevékenység szokásává vált Ezzel kapcsolatosan szervezett rendezvényeken részt vevő gyermekek száma A számukra tartott foglalkozások száma A résztvevő száma foglalkozásokon gyermekek Fejlesztendő területeken mutatott fejlődés Felvett gyermekek száma Üzemlátogatásokon, nyílt napon részt vevő gyermekek száma Összejövetelek száma: szakemberekkel, szülőkkel, volt kollégistákkal
Cél Eredményességi mutató Indikátor A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység szervezése A tehetséges tanulók 55%-a részt vesz szakköri tevékenységben Szakkörön részt vevő gyermekek száma A gyermekek érdeklődését figyelembe vett és megszervezett szakkörök száma Szakkörön készült produktumok minősége A gyermekek kommunikációjának, érdekérvényesítő képességének a fejlesztése A tanulók 85%-a részt vesz a DÖK gyűléseken Résztvevő száma Vélemények jellege gyermekek száma, A kollégiumi hagyományok ápolása, továbbfejlesztése Szülők, hozzátartozók bevonása a kollégium életébe; együttműködés fejlesztése A munkatervben tervezett hagyományos rendezvényeket 80%- ban megvalósítjuk Csoportonként a szülők 55%-a részt vesz a rendezvényeken Gyermekkel kapcsolatos problémák megbeszélése, segítés Hagyományos rendezvények száma Résztvevők száma Elégedettségmérés Megjelent szülők, hozzátartozók száma Panaszok száma, jellege Segítségadás jellege
A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai Cél Eredményességi mutató Indikátor A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Életpálya-építési kompetencia, és Szociális környezeti - életviteli kompetencia alapú oktatás bevezetése, program csomagok alkalmazása. Bevezetve 4 kollégiumi csoportban. Fenntarthatóság: 5 éven keresztül. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása a bevont csoportokba. Kötelező elemek megvalósítása:projekt hét, témahét, moduláris oktatási csomag bevezetése. 4 kollégiumi csoport. A projekt hét, témahét, moduláris oktatási csomag bevezetése megvalósult. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása Önálló innováció megtervezése, és végrehajtása: Sportjátékok a kollégiumi szabadidős tevékenységben játékgyűjtemény készítése. Önálló innováció végrehajtva: Sportjátékok a kollégiumi szabadidős tevékenységben játékgyűjtemény elkészítve. Bevont tanulók, csoportok száma
A személyiséggel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél Eredményességi mutató Indikátor Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása. Integrációt elősegítő célzott fejlesztési programok alkalmazva. A tanulás iránti motiváció fejlesztése Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. Kooperatív technikák, projektmódszer, témahét megtartva. Kompetencia oktatáshoz szükséges használva. eszközök A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása Projekthét, témahét és moduláris oktatás és innováció keretén belül alkotói vágy felkeltése. Alkotó jellegű feladatok algoritmusának elsajátítása. Alkotó pedagógiai klíma megteremtése. A bevont csoportok és tanulók, szülők száma Vélemények Ezzel kapcsolatosan szervezett rendezvényeken részt vevő gyermekek száma Produktum: saját kezűleg elkészített tárgy/ alkotás létrehozva.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél Eredményességi mutató Indikátor A másság elfogadása Esélyegyenlőség biztosítása. Tanulók beilleszkedtek a csoportokba. Szociometriai mérés A szociogramm erős rokonszenvi kapcsolatokat mutat. Nincs tanuló peremhelyzetű A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség Szociális környezeti - életviteli kompetencia alapú programcsomag bevezetése. Bevezetve és alkalmazva 2 csoportban. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok Cél Eredményességi mutató Indikátor Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységformák biztosítása Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer alkalmazása A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése Minden csoportban Pedagógus megfelelően alkalmazta Alkalmazott kooperatív technikák koherenciájának vizsgálata, célja megvalósult
A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tanulói, tanári eszközök használata IKT képzésen való részvétel. A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tanulói, tanári eszközök biztosítottak. Bevont csoportok, tanulók száma. IKT képzésen való résztvevők száma. Eszközök száma. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek eljárások A társadalmilag hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás Biztosított a képzésük, fejlesztésük Hátránykompenzáció. Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása. IPR működtetése A roma tanulók hátrányos Felkészítés a Mérjék fel a tanulók szociokulturális helyzetének továbbtanulásra. hátterét. csökkentése, továbbtanulásra felkészítés való Továbbtanulások kiszélesítése. Integrált oktatása (IPR), továbbtanulási programok tervezése. A HHH-s tanulók tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétele. Nő a HHH-s tanulók tanórán kívüli foglalkozások való részvételének száma, Felzárkóztató, tehetségfejlesztő, sport és művészeti foglalkozások
csökken a lemorzsolódás. biztosítása. A HHH tanulók számának Több HHH-s tanuló kerül Együttműködés a növelése a kollégiumi az oktatási idő alatt jobb települési szolgáltatás igénybevétele körülmények közé. önkormányzatokkal. terén Kollégiumi bentlakással eredményesebb képzés várható Kollégiumban a tehetséggondozás, hátránykompenzáció magadása. Személyiségfejlesztés a szabadidő hasznos eltöltése. Tanulási idő hatékony kihasználása Egyéni személyes napirend kialakítása Tanulás tanítása. Egyéni tanulási módszerek kialakítása. Kulturális és sporttevékenység Végzős tanulók továbbhaladásának és elhelyezkedésének nyomon követése, kiemelten a HHHs tanulókra. A középiskolában végzők további helyzetéről a megye információval rendelkezik amelyet felhasznál a munkaerőpiacon a további képzések tervezésénél. Tervezzék meg az adatgyűjtés feladatait, és a nyomon követési rendszert, évente értékeljék az adatokat.
A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 4.1. A tanulók életrendje A kollégiumba felvételt nyert gyermekek a megye különböző településeiről, óvodáiból és általános iskoláiból érkeznek az intézményünkbe. A családi otthon szokásai, körülményei lényeges eltérést mutatnak. A kollégiumi élet rendjét úgy alakítottuk ki, hogy a gyermeket rendszerességre nevelje. A gyermek számára kialakított heti és napirend biztosítja a biológiai-fiziológiai és pszichés fejlődés egységét. Munkánk alapját a gyermek családban elért nevelési eredménye jelenti, ezt erősítjük tovább. A hetirend a csoport tanulóira adekvát módon állapítja meg a feladatokat a hét 5 napjára. Összehangolja az iskolai és kollégiumi munkát. Alapvetően meghatározza a csoport sajátosságainak megfelelően a napi önkiszolgáló és környezetszépítő munka, a tanulás, a fejlesztő játékok arányát, az étkezések és a napirendi feladatok kereteit. A hetirend példát szolgáltat a gyermek számára a szabadidő helyes eltöltésére: séta, játék, kirándulás, verseny, kulturális rendezvény, könyvtár, kiállítás, foglalkozások. A hetirend keretében megvalósul az évszaki és időjárási tényezők figyelembe vételével az egészséges életmódra nevelés. A napirend szabályozó tényező a gyermekek életrendjében. A napirendünk átöleli a gyermek egész napját, mert a gyermek személyiségének harmónikus fejlődése szempontjából fontosnak tartjuk a 24 órás napirendet. A napirend a kollégiumi életet szervesen kapcsolja az iskolai órarendhez és a kollégiumi foglalkozásokhoz. Keret jellegű, a gyermekek igényeinek megfelelően módosítható. A napirend a nevelés egyik fontos tényezője. Az általa behatárolt tevékenység a rendszeres munkára szoktatás fő színtere. A differenciálás elve itt is érvényesül.
4.2 A kollégium napirendje: 6 30-6 50 Ébresztő 6 50-7 30 Szobák takarítása amelyben minden gyerek saját képességei szerint vesz részt, szükség szerint segítségnyújtással. Mosakodás, fogmosás, öltözködés. 7 30-8 15 Reggelizés, gyógyszerek kiosztása - csak felnőtt végezheti. 8 15 Osztályba kísérés, a gyermekcsoportok átadása a délelőttös pedagógusoknak, az esetleges személyre szóló tájékoztatások megadása az esti-, éjszakai történésekkel kapcsolatban. 8 30-13 45 Iskolai tanítási órák, amelyek a csoportok órarendjétől függően különböző időpontokban fejeződnek be. 12 05-14 30 Ebédelés. Időpontja a csoportok napi tanítási óráinak befejezésétől függ. Gyógyszerek kiosztása 12 15-18 00 A szabadidő hasznos eltöltése a foglalkozási rendnek megfelelően /kisebbeknek ebéd utáni pihenés beiktatásával/.
Szakkörök, uzsonna Tanulmányi munka. Minden csoport az életkor és a feladatok mennyiségétől függően használja fel a rendelkezésreálló időt. 17 40-18 20 Vacsora, gyógyszerek kiosztása 18 30-20 00 Mosakodás, fürdés; fogmosás, fehérneműk mosása, szekrényrendezés. Mosdóhelyiségek rendbetétele,szobák takarítása. Játék, megbeszélések csoportosan és egyénileg. Kisebbeknél mesélés, esti mese megnézése a TV - ben. Számítógépezés, internetezés. Nagyobbaknál még lehetséges TV- nézés,olvasás, kézimunka. 20 00-21 00 Villanyoltás életkori sajátosságból eredően igényekhez igazodva 5.1. A tanulók tanulása A kompetenciafejlesztés fókuszai a kollégiumban: - szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.
A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében a kollégium pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - óvoda-iskola átmenet - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. - multikulturális tartalmak - foglalkozásokon differenciálás (heterogén csoport.) - kooperatív tanulás - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték
- vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: - differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, foglalkozási idő rugalmas kezelése. - szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. - motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések: A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: - Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése - A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: - Csoportmunka - Pármunka-tanulópár
- Egyénre szabott munka - Részben egyénre szabott munka - Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít amelynek a következők a megvalósulási formái: - Mennyiségi differenciálás - Minőségi differenciálás Alkalmazására szánt feladattípusok: - Problémamegoldó csoportfeladatok - Alkotó feladatok - Felfedező, kutató feladatok - Érvelésre-vitára alkalmas feladatok - Ellenőrzés, értékelés A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Tanulóinkból általában hiányzik a tudatos megtanulni akarás szándéka. Ezért nagy szerepe van a motivációnak, buzdítással, dicsérettel, a teljesítmények értékelésével keltjük fel a tanulókban az érdeklődést, a munkakedvet, a tudás iránti vágyat, a kötelességérzetet. A kollégiumi nevelőmunkánk során célunk a helyes tanulási módszer kialakítása és sikeres alkalmazása. Ennek feltétele bizonyos képességek koncentráció, emlékezet, megértés, gondolkodás, beszédkészség, olvasási készség- fejlesztése.
A nevelőmunkánkban hangsúlyt helyezünk a tanulási motívumok az érdeklődés, a megismerés, a felfedezés vágyának- fejlesztésére. A kollégiumi nevelőmunkánkban olyan változatos és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni tudjuk. Célunk, hogy a gyermeket olyan képességekkel vértezzük fel, melynek során számára is életprogrammá válik az élethosszig tartó tanulás. A kollégiumi tanulási tevékenység a tanítási órákon szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását, gyakorlati alkalmazását szolgálja. Ehhez nyugodt légkört, megfelelő eszközöket, a gyermekek életkorának, fejlettségének elegendő mértékű időt biztosítunk. Ez az idő a tanulásban akadályozott tanulók alsó tagozatában naponta mellékletben szereplő Az autista tanulók délutáni tanulása a délelőttös pedagógus egyénre szabott útmutatása szerint történik. Az értelmileg akadályozott tanulóknál a tanulmányi időt a feladattól függően rugalmasan kezeljük. A tanulás megkezdése előtt meggyőződünk arról, hogy minden tanuló tudja, milyen tanulmányi feladat vár rá délután. A délelőttös pedagógus tájékoztatása a feladatról üzenő füzet, személyes megbeszélés vagy tanulmányi felelősök útján történik. Biztosítjuk a szükséges eszközöket - füzet, íróeszköz, könyvek, térkép, szemléltetőeszközök, stb.- megbeszéljük a tanulás sorrendjét és az aznapi tanulásra fordítható időt. A kollégiumi nevelőtestület által a jelenleg elfogadott tanulási sorrend: a tanulást a szóbelivel kezdjük,ha azonos témakörből szóbeli és írásbeli feladat is van a tanulást a legkönnyebb feladattal kezdjük, majd a nehezebb feladat következik.
Nem törekszünk az állandó ülésrend kialakítására, a gyermekek úgy helyezkedjenek el, hogy egymásnak segíteni tudjanak, tanulópárokat alkossanak. Megfelelő előkészítés után már a legkisebbeknél is szükséges, hogy írásbeli feladataikat önállóan, csendben végezzék. Fokozatosan arra szoktatjuk őket, hogy azokat a képességfejlesztő feladatokat, gyakorlatokat, amelyeknek végrehajtási módját nevelői irányítással már megismerték, önállóan végezzék. Arra neveljük a gyermekeket, hogy kérjenek segítséget, ha problémájuk, nehézségük van a tanulásban. A differenciált segítségadás folyamatos. A segítségadás egyik fontos alapelve, hogy mindig annyit segítünk a tanulóknak, amennyire szükségük van a tanulás megkezdéséhez és folytatásához. A délutáni tanulás fontos része az ellenőrzés - értékelés. A tanulók minden írásbeli házi feladatát ellenőrizzük, nemcsak láttamozzuk. Az ellenőrzés, értékelés személyre szabott; segítőszándékkal történik. A jó munkát elismerjük, indokoljuk, hogy a tanulót miért részesítjük dicséretben. Azokat, akik aznap nem a legjobb eredményt érték el, nem éri megszégyenítés, megaláztatás. Megbeszéljük velük, hogy miért nem sikerült az aznapi feladat, mit kell tenni, hogy a hibát ki lehessen javítani. 5. osztálytól jelentősen megnő a szóbeli tanulás mennyisége. Gondot jelent, hogy a tanulók nagy része az önálló tankönyvi tanulásra nem képes. Folyamatosan tanítjuk meg a szóbeli tanulás helyes technikáját: - a cím megtanulásával próbálják felidézni a tanítási órán hallott, megismert dolgokat - a tananyag logikai vázát tartalmazó vázlatot felírjuk a táblára, vagy azokat a kérdéseket, amelyekre várjuk a feleletet - a tananyagot a tanulók többször olvassák el, önállóan emeljék ki a lényeget a vázlat, vagy a kérdéssor alapján Az önálló leckefelmondásra kevés tanuló képes. Kérdések alapján győződünk meg arról, hogy a tanuló érti-e a tanultakat, saját szavaival ki tudja -e fejezni magát, tud -e
példákat mondani a tanultakkal kapcsolatban, stb. A leckefelmondásba a többi tanulót is bevonjuk, akik kiegészíthetik csoporttársaik feleletét. Azoknak a tanulóknak, akik hamarabb készülnek el tanulmányi munkájukkal mint társaik, csendes foglalkozási lehetőséget biztosítunk /rajzolás, kézimunka, szerelés stb./. Felkeltjük bennük az érdeklődést a kiegészítő ismeretanyagok iránt is, pl. képeskönyvek, lexikonok, népszerű ifjúsági, tudományos és ismeretterjesztő művek, folyóiratok olvasásával. 6.1. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A gyermekek nagy része más életmódhoz szokott a kollégiumba kerülés előtt. Kevés segítséget kaptak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Ezért a gyermek elképzeléseinek, igényeinek kielégítése rugalmas gondolkodásmódot, türelmet, megértést kíván. A gyermek szabadideje szervezésének pedagógiai elvei: - projekt hét, témahét bevezetése - a személyiségfejlődés elősegítése: a pihenés, a játék, a művelődés, az élmények, az érzelmi élet fejlesztése - a társas kapcsolatok gazdagítása, jó közösség kialakítása - a gyermek tervező munkába történő bevonása: figyelembe vesszük a javaslatot, az önbizalom, az aktivitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség fejlesztése érdekében - fokozatosan szoktatjuk hozzá a gyermeket ahhoz, hogy ő is képes átgondoltan úgy megtervezni a saját idejét, hogy az szórakozást, hasznos időtöltést jelentsen számára - a gyermek önkéntes részvételére, szabad választására odafigyelünk - fontos a személyes példamutatás, - a pedagógus, mint modell- a nyitottság, a széleskörű érdeklődés - a közösen eltöltött szabadidős tevékenység segíti a kölcsönös elfogadást, a sikerélmény megélését.
- a tiszta, esztétikus környezet igényének erősítése - a szabadidő kulturált eltöltésének megtanítása, amelyben a nevelő, mint modell kap szerepet 7. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, az önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Sokszínű tevékenységformák biztosítása - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív technikák alkalmazása - Projekt-módszer alkalmazása - Tevékenységközpontú pedagógiák - A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése - Fejlesztő értékelés alkalmazása - A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával 7. 2. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei A kollégiumban a gyermekek harmonikus fejlődését az egészséges környezeti feltételek megteremtésével, a megfelelő táplálkozás biztosításával és a tanulók rendszeres foglalkoztatásával, edzésével segítjük elő.
A gyermek rendszeres foglalkoztatásával hozzájárulunk ahhoz, hogy a gyermek aktivitása, önbizalma fejlődjön, sikerélményt éljen meg, megtanulja a szabadidő kulturált eltöltését. Kompetencia oktatás alapelvei: - A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése - Esélyegyenlőség biztosítása - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése - Alkotó pedagógiai klíma megteremtése Kollégiumi tevékenységrendszerünk három típusa: Irányított tevékenységek: - munka- önkiszolgáló tevékenység - kulturális foglalkozás - manuális foglalkozás - játék- sport foglalkozás Kötött tevékenységek: - tanulmányi foglalkozás - egyéni fejlesztés Kötetlen tevékenységek: - séta - szakkörök
- megbeszélések - egyéni szabadfoglalkozás A kulturális foglalkozás konkrét témáit a pedagógusok úgy tervezik meg, hogy aktuálisan kapcsolódnak iskolai munkához, ünnepekhez, egyéb eseményekhez, alkalmakhoz is. A foglalkozások keretében szerepel: mesehallgatás, olvasás, versmondás, bábozás, dramatizálás, éneklés, daltanulás, zenehallgatás, műveltségi vetélkedő, tánc, filmvetítés (dia- és videofilmek), TV-nézés, rádióhallgatás, ünnepi műsorok összeállítása, mozi- és színházlátogatás, szavalóversenyre való felkészülés. Könyvtárlátogatás és könyvtárhasználat a kollégium könyvtárában és a városi könyvtárban. Multikulturális tartalmak hangsúllyal jelennek meg a programokban, projektekben. Múzeumok látogatása, kiállítások, műemlékek; kulturális műsorok megnézése a városban. Manuális foglalkozás keretében rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és technikai jellegű játékok szerepelnek, pl. szerelés, építés. Készítenek faliújságot, tablót, albumot, gyűjtött anyagokból kompozíciókat, apróbb tárgyakat, játékokat. Képzőművészeti alkotásokat ismernek meg pl. kiállítások, reprodukciók. A szakköri munkákból kiállítást szerveznek. A gyermek fejlesztésében a játékot naponta biztosítani kell. Kettős feladatunk van: játékot tanítunk megtanítjuk játszani a gyermekeket. A játékformák kiválasztásánál figyelembe vesszük azt a fokozatosságot, amelyet az értelmi - és az érzékszervi, valamint az életkori sajátosság diktál.
Játékformák: Utánzó játék, Konstrukciós játékok, Szerepjátékok Szabályjátékok, Sportjátékok Személyiségfejlesztő játékok A sportjátékok során állóképességet, kitartást, egymás segítését, közösségi érzést fejlesztünk. A kedvenc időtöltés az asztalitenisz, a tollaslabda, a futball, a kosár-, a röplabda, különböző játékos és versenyszerű atlétikai foglalkozások. Játékos sportversenyeket is rendezünk osztályon belül /pl. ki a legügyesebb ugrókötelező/ és az évfolyamok között is. A sportjátékokat a szabadban vagy tornateremben bonyolítjuk le heti egy alkalommal. Megszervezzük a téli szabadtéri játéklehetőségeket is /szánkózás, hógolyózás, hóember építése, csúszkálás/. A fenti játékformák fontos kiegészítője az egyéni játék. Minden gyermeknek van kedvenc játéka, olyan tevékenységi formája, amit rendszeresen és nagy kedvvel végez. Lehetőséget adunk arra, hogy akár a szobában, akár a csoportszobában helyük legyen ezeknek a játékoknak és játszhassanak velük pl. babázás, autózás, stb.. Segítjük a tanulók hobby - tevékenységét is. A séta mindennapos tevékenység a csoportok életében, a napirendünkben. Célja elsősorban egészségi szempontból a friss levegőn való tartózkodás, de összekapcsoljuk ismeretszerző céllal is, pl. parkokban az évszak változásainak megfigyelése stb..
Kisebb kirándulásokat elsősorban egészségügyi céllal és a környezetünk megismertetésére szervezzük, pl.: erdei tornapálya, sóstói erdő, Szabadidő - és Vadaspark. A megbeszélések olyan mindennapos "foglalkozások", amikor a gyermeket ért iskolai és iskolán kívüli hatásokat /család, felnőttek, barátok, televízió stb./, problémákat, gondokat beszéljük meg. A megbeszélések témakörei lehetnek még: ünnepekre, kirándulásra, színházlátogatásra, versenyre való felkészülés, stb. Egyéni beszélgetésekre is módot adunk, amikor csak egy tanulóval foglalkozunk és próbáljuk megoldani a problémáját. A kollégiumi napirendben lehetőség van az egyéni szabadfoglalkozásra is a gyermek igényei szerint. Ez azt jelenti, hogy a gyermek kedve szerint tölti el a szabadidejét, pl: játéktevékenység /társasjáték/, játékos, alkotó tevékenység /babázás, hímzés, kötés, rajzolás/, munkatevékenység /saját holmiját rendbe teszi, játékot javít/, könyvet, újságot olvas. A gyermek fejlődéséhez fontos, hogy képes legyen az egészsége megőrzésére. Ehhez alapvető egészségügyi ismereteket nyújtunk, gyakoroltatjuk és rögzítjük a helyes szokásokat, a személyi higiénia szabályainak következetes megtartására nevelünk. 8.1. Az egészséges életmódra nevelés során alkalmazott pedagógiai módszerek: magyarázat, beszélgetés, tanácsadás, tudatosítás, példaadás, közvetett követelés, gyakoroltatás, öntevékenységre való késztetés, formáló, segítő ellenőrzés, pozitív értékelés. Tudatosítjuk a gyermekekben, hogy mint munkavállaló csak ápolt megjelenésére, fizikai erejére, egészségére, állóképességére, ügyességére, kiegyensúlyozottságára támaszkodhat.