A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 51 213 01 0010 51 01 Eseményrögzítő Fényképész és fotótermékkereskedő 51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 01 Bútor- és lakástextil-kereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 02 Élelmiszer- és vegyiárukereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 03 Ruházati kereskedő Kereskedő 33 341 01 0000 00 00 Kereskedő, boltvezető Kereskedő, boltvezető 52 725 01 0000 00 00 Látszerész és fotócikk-kereskedő Látszerész és fotócikkkereskedő 33 341 03 0010 33 01 Építőanyag-kereskedő 33 341 03 0010 33 01 Építőanyag-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 03 Járműalkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 03 Járműalkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és 33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és 33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és 51 341 01 0000 00 00 Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő 51 341 01 0000 00 00 Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő 31 341 04 0000 00 00 Vegyesiparcikk-kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 01 Agrokémiai és növényvédelmi Vegyesiparcikk-kereskedő kereskedő 31 341 04 0100 31 02 Gyógynövénykereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 03 Piaci, vásári kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő É 1/9
31 341 04 0100 31 04 Sportszer- és játékkereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0100 33 02 Virágkereskedő Virágkötő, -berendező, 52 341 06 0001 52 01 Antikváriumi kereskedő Könyvesbolti eladó É 2/9
I.1.) Igaz - hamis állítások Összesen: 30 pont Döntse el az állításokról, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! A döntésének megfelelő betűjelet írja a kipontozott részre! Állításait minden esetben példákkal alátámasztva indokolja meg! Helyes döntés 1 pont, helyes indoklás 2 pont. 1.1. Ha egy kereskedő növeli a termékek eladási árait, akkor mindig nő az árbevétele is. H.. Az ár növekedése általában a keresett mennyiség csökkenését vonja maga után. Az áremelkedés ellenére csökkenhet is az árbevétel akkor, ha az eladott mennyiség csökkenésének mértéke nagyobb, mint az áremelkedés. 1.2. A változatlan áras forgalom változása az eladott mennyiség változását fejezi ki. I.. Az árakat változatlannak tekintve számítjuk ki az árbevétel változását, így az csak az eladott mennyiség változását fejezheti ki. 1.3. Ha a forgási sebesség napokban gyorsul, akkor a fordulatok száma nő. I.. A forgási sebesség gyorsulása azt jelenti, hogy kevesebb nap alatt értékesítjük az átlagkészletet, így az adott időszakon belül többször cserélődik, mint korábban, ez együtt jár a forgási sebesség fordulatainak növekedésével. 1.4. A költségek csökkenése mindig az eredmény növekedéséhez vezet. H.. A költséggel való ésszerű gazdálkodás vezet az eredmény növekedéséhez. Vannak olyan költségek, amelyek csökkenése rövid távon ugyan növeli az eredményt, de hosszú távon az eredményre csökkentően hatnak, mint pl.: a marketing költségek, a karbantartás költségei, stb. 1.5. A vállalkozás eredményességét javítja, ha csökkenti a dolgozói létszámot. H.. A létszám csökkenése nem jelent optimális munkaerő-gazdálkodást. A szükségesnél alacsonyabb létszám mellett az árbevétel is csökkenhet. A személyi jellegű ráfordítások csökkenését meghaladó árbevétel-csökkenés pedig rontja a vállalkozás eredményességét. 1.6. Ha nő a termelékenységi mutató értéke, akkor az alkalmazottak joggal kérhetnek béremelést. H.. A termelékenység növekedése nem feltétlenül a dolgozók teljesítmények javulását jelenti, előidézheti az eladási árak emelkedése is. 1.7 A dolgozói létszámba nem tartoznak bele a betegszabadságon lévő alkalmazottak. I.. A dolgozói létszám az adott időpontban munkavégzésre megjelent dolgozókat jelenti, így akik betegállományban vannak, azok nem tartoznak bele. É 3/9
1.8. A bérhányad emelkedése kedvező a vállalkozás számára. H.. A bérhányad emelkedése azt jelenti, hogy egységnyi árbevételből nagyobb hányadot tesz ki a bérköltség, mint korábban, és ez a többi tényező változatlansága mellett kedvezőtlenül hat a vállalkozás eredményére. 1.9. A marketingtevékenység felesleges, mert elsősorban költségeket jelent. H.. Bár kétségtelen, hogy a marketing tevékenység jelentős költségekkel is járhat. Ugyanakkor a jól megtervezett marketing munka az árbevételre is növelően hat, ezáltal javíthatja a vállalkozás eredményét. A marketing tevékenység eredményességét a marketing költségek és az árbevétel emelkedésének összehasonlításával mérhetjük le. 1.10. Növekvő átlagkészlet mellett gyorsulhat a forgási sebesség. I.. Abban az esetben, ha az árbevétel nagyobb mértékben nő, mint az átlagkészlet, akkor a forgási sebesség gyorsul. I.2.) Feleletválasztó feladatok Válassza ki a helyes válasz betűjelét, és karikázza be! Összesen: 10 pont 2.1. Ha a készletrugalmasság mutatója egynél kisebb, akkor a forgási sebesség a.) lassulni fog, b.) gyorsulni fog, c.) alakulása nem meghatározható. 2.2. A befizetendő áfa a vállalkozás számára a.) csak kiadás, b.) költség, c.) mindkettő. 2.3. Ha a kereszt-árrugalmassági együttható negatív, akkor a két termék kereslete a.) helyettesítő, b.) kapcsolódó, c.) nem dönthető el. 2.4. Ha a leltár szerinti készlet kisebb, mint a könyv szerinti készlet, akkor a boltban a.) leltártöbblet van, b.) leltárhiány van, c.) fizető hiány van. 2.5. A szokásos vállalkozói eredmény az a.) üzleti-üzemi és pénzügyi eredmény összege, b.) a pénzügyi és rendkívüli eredmény része, c.) az adózott eredmény másik neve. É 4/9
II. Esettanulmányok Figyelem! Az esettanulmányban feltett kérdésekre adott válaszokhoz szükséges, valamint a kért számításokat minden esetben jelölje ki! A számítások kijelölése nélkül az eredmény nem értékelhető! II.1.) Esettanulmány Forgalom elemzése és tervezése Összesen: 11 pont A Bohém férfiruha üzlet egyéni vállalkozásként üzemel. A tulajdonos a korábbi időszak adatait elemzi. Adjon választ a kérdésekre, a rendelkezésre álló adatok alapján! (A számítási pontosság: egy tized %!) Az ület forgalmának alakulása: Évek Árbevétel ezer Ft-ban Változás %-ban az előző évhez képest 2004 20 000,0-2005 23 400,0 117,0 2006 26 000,0 111,1 2007 25 800,0 99,2 a.) Határozza meg a forgalomváltozás ütemét! Számításait jelölje ki! 6 pont Vdl=a 1 /a 0 2005 Vdl = 23 400/20 000 = 1,170 117,0% 2006 Vdl = 26 000/23 400 = 1,111 111,1 % 2007 Vdl = 25 800/26 000 = 0,992 99,2 % b.) 2006-ról 2007-re az eladási árakat átlagosan 16%-kal emelte a vállalkozás. Hogyan változott az eladott mennyiség? Mire lehet ebből következtetni? Mit javasolna a vállalkozásnak? 5 pont Vdl = Iv = 99,2 % Ip = 116% Iq = Iv/Ip Iq = 0,992/1,16 = 0,855 85,5 % Az eladott mennyiség 14,5 %-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók árérzékenyek, a termék árának növelésére a vásárolt mennyiség csökkentésével reagáltak. A jövőben az áremelést célszerű lenne elkerülni új beszerzési források felkutatásával vagy az árrés csökkentésével. Esetleg az árnövekedést indokolttá tehetik azzal, hogy kedvezőbb vásárlási körülményeket, színvonalasabb kiszolgálást biztosítanak a vásárlóknak. É 5/9
II.2.) Esettanulmány Készletgazdálkodás Összesen: 25 pont A számítási pontosság: egy tizedes minden mutatónál. Egy kiskereskedő a 2006. év adatai alapján tervezi a 2007-es év készletgazdálkodását. Az alábbi adatok állnak rendelkezésére: 2006. év Készletadatok nettó eladási áron (M Ft) jan. 1. 12,0 ápr. 1. 15,0 júl.1. 14,6 okt. 1. 17,8 dec. 31. 13,7 A 2006. évi árbevétel nettó eladási áron 216,0 M Ft Tervei szerint 2007-re a forgási sebesség 1,2 nappal gyorsul, az árbevételt pedig 15%-kal kívánja növelni. Számítsa ki: a.) A 2006. évi átlagkészletet nettó eladási áron! 3 pont 2006. Átlagkészlet = ( 12 : 2 ) + 15 + 14,6 + 17,8 + ( 13,7 : 2 ) 2006. Átlagkészlet = 15,1 M Ft 4 b.) A 2006. évi forgási sebességet napokban! 2 pont 2006 Fsn = 15,1 360 216 2006 Fsn = 25,2 nap c.) A 2006. évi beszerzés értékét nettó eladási áron! 2 pont Nyk + B = E + Zk 12 + B = 216 + 13,7 B = 216 + 13,7 12 B = 217,7 M Ft d.) A 2007. évi tervezett forgási sebességet napokban és a tervezett árbevételt! 4 pont 2007. tervezett Fsn = 25,2 1,2 = 24 nap 2007. tervezett árbevétel = 216 1,15 = 248,4 M Ft É 6/9
e.) A 2007. évi átlagkészletet és beszerzés összegét nettó eladási áron! 5 pont 2007. tervezett átlagkészlet = Fsn E n 2007. tervezett átlagkészlet = 24 248,4 360 = 16,6 M Ft 2007. tervezett Zk = 2 átlagkészlet Nyk = 2 16,6 13,7 = 19,5 M Ft 2007. tervezett beszerzés = E + Zk Nyk = 248,4 + 19,5 13,7 = 254,2 M Ft f.) A tervezett beszerzés értékét nettó beszerzési áron, ha az átlagos árrésszint a nettó eladási ár 28%-a! 5 pont Beszerzés nettó eladási áron: 254,2 M Ft 100 % Beszerzés árrés tartalma: 28 % Beszerzés nettó beszerzési áron: 72 % Beszerzés árréstartalma= 254,2 0,28= 71,2 M Ft Beszerzés nettó beszerzési áron = 254,2 71,2 = 183,0 M Ft 3 pont 2 pont Vagy: Tervezett beszerzés nettó beszerzési áron= 254,2 (0,72) = 183,0 M Ft Értékelje szövegesen a tervezett változásokat! 4 pont A vállalkozó 2007-re 1,2 nappal gyorsítani kívánja a forgási sebességét. A tervidőszakra a forgalom növekedése mellett az átlagkészlet növekedését is tervezi, de az árbevétel nagyobb mértékben nő majd, mint az átlagkészlet. A tárgyévben is megfigyelhető, hogy a zárókészlet értéke magasabb, mint a nyitókészleté. Ennek az az oka, hogy a vállalkozó több árut szerzett be, mint amennyit értékesíteni tudott. Ez a tendencia a tervidőszakban is megmarad, a zárókészlet jelentősen megnő a nyitókészlethez képest. Így megint magasabb lesz a beszerzés értéke, mint az értékesítésé, ami nem kedvező. II.3.) Esettanulmány Leltárelszámolás (Kerekítési pontosság: Ft) Összesen: 8 pont Ön egy élelmiszerkereskedelmi vállalat egyik üzletének vezetője. Az üzlet leltárelszámolásához a következő, nettó eladási áron számított adatok állnak a rendelkezésére. Leltáridőszak nyitókészlete: 4 500,0 ezer Ft Árubeszerzés: 51 800,0 ezer Ft Értékesítés: 52 200,0 ezer Ft Leltár szerinti készlet: 4 000,0 ezer Ft A forgalmazási veszteség kulcs: 0,1%. É 7/9
Feladat: Állapítsa meg a leltáreredményt a fenti adatokból! Könyv szerinti készlet = 4 500 + 51 800 52 200 = 4 100 ezer Ft Leltárhiány = 4 100 4 000 = 100 ezer Ft Forgalmazási veszteség = 52 200 0,001 = 52,2 ezer Ft A leltárhiányért felelős dolgozók által megtérítendő hiány= 100 52,2 = 47,8 ezer Ft II.4.) Esettanulmány áfa rendezés (Kerekítési pontosság: Ft) Összesen: 16 pont Egy kiskereskedő kalkulációt végez az áfa rendezésével kapcsolatban. Ehhez a következő adatokat gyűjtötte össze a számláiból az adott időszakra vonatkozóan: Árubeszerzés: bruttó beszerzési áron: 15.810.000,0 Ft, Bérleti díj összege: 100.000,0 Ft + 20% áfa, Irodaszer beszerzés számlájának végösszege:12.000,0 Ft Szállítási költség bruttó: 15.000,0 Ft Csomagolóanyag beszerzés: 30.000,0 Ft + 20 % áfa Egyéb beszerzések összege: 10.000,0 Ft bruttó áron Árbevétel bruttó eladási áron: 18,2 M Ft Csak 20%-os áfa-kulcsba tartozó termékekkel foglalkozik a vállalkozás. Feladatok: a.) Határozza meg az értékesítéskor felszámított áfa összegét! 2 pont Nettó árbevétel = 18 200 000 : 1,2 = 15 166 667 Ft Felszámított áfa = 18 200 000 15 166 667= 3 033 333 Ft b.) Határozza meg a termék- és szolgáltatásvásárlás során előzetesen felszámított áfa összegét! 11 pont Árubeszerzés: nettó áron 15 810 000 : 1,2 = 13 175 000,0 Ft Árubeszerzés áfája = 15 810 000 13 175 000 = 2 635 000,0 Ft Bérleti díj áfája: 100 000 0,2 = 20 000,0 Ft Irodaszer nettó áron: 12 000,0 : 1,2 = 10 000,0 Ft Irodaszer áfája = 12 000 10 000 = 2 000,0 Ft Szállítási költség nettó áron: 15 000,0 : 1,2 = 12 500,0 Ft Szállítás áfája = 15 000 12 500 = 2 500,0 Ft Csomagolóanyag beszerzés áfája = 30 000 0,2 = 6 000,0 Ft Egyéb beszerzések nettó összege: 10 000 : 1,2 = 8 333,0 Ft Egyéb beszerzések áfája = 10 000 8 333 = 1 667,0 Ft Összesen: 2 635 000 + 20 000 + 2 000 + 2 500 + 6 000 + 1 667 = 2 667 167,0 Ft c.) Határozza meg, hogy befizetési kötelezettsége vagy visszaigénylési lehetősége keletkezett-e a vállalkozásnak, és mekkora összegben! 3 pont (Kerekítési pontosság: ezer Ft) É 8/9
Felszámított áfa = 3 033 333,0 Ft Beszerzéskor előzetesen felszámított áfa = 2 667 167,0 Ft A fizetési kötelezettséget ezer Ft-ra kerekítve kell megállapítani, tehát: 3 033 E Ft 2 667 E Ft = 366 E Ft befizetési kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak. A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%. É 9/9