A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról

A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról Dr. Balog Ádám, MNB alelnök MKT-vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 1

Az előadás szerkezete 1. A magyar bankrendszerre vonatkozó hosszú távú jövőkép 2. Legfontosabb rövid távú kihívások Háztartások deviza eladósodottságának kezelése Nemteljesítőhitelek csökkentése a vállalati szegmensben AZ MNB önfinanszírozási programja 2

Egy egészséges bankrendszer a fenntarthatónövekedést támogatja A végsőcél: egy kevésbéprociklikus bankrendszer Prociklikus viselkedés: a bankok felerősítik a gazdaság túlfűtöttségét, recesszióidején pedig súlyosbítják a visszaesést, hátráltatják a kilábalást Illeszkedik a fenntartható gazdaság igényeihez 3

A magyar bankrendszer jelentősen felerősítette a gazdasági ciklusokat A magyar GDP éves reálnövekedése, és hipotetikus pályája egy semleges, nem prociklikus bankrendszer esetén 6 % % 6 4 4 2 2 0 0-2 -2-4 -4-6 -6-8 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-8 Reál GDP növekedés semleges bankrendszer mellett Reál GDP éves átlagos növekedése Forrás: MNB. 4

A túlzott kockázati verseny rossz hitelezési gyakorlatot eredményezett 28 Év, % Az új jelzálog hitelkihelyezések nem ár jellegű jellemzői % 76 26 72 24 68 22 64 20 60 18 56 16 52 14 48 2005. I. I 2006. I. I 2007. I. I 2008. I. I 2009. I. Futamidő éves átlag (év) PTI éves átlag (%) LTV (jobb skála) Megjegyzés: A futamidőés a PTI mozgóátlagok. A PTI-t az átlagkereset arányos átlagos kezdeti törlesztőrészlettel közelítettük. Forrás: MNB, KHR. 5

A válság előtti túlzott hitelezés a háztartási szegmensben zajlott A bankrendszer vállalati és háztartási hitelállománya GDP arányosan, valamint a projekthitelek aránya 35 % % 55 30 50 25 45 20 40 15 35 10 30 5 25 0 20 2004. I. I 2005. I. I 2006. I. I 2007. I. I 2008. I. I 2009. I. I 2010. I. I 2011. I. I 2012. I. I 2013. I. I 2014. I. Vállalati hitel/gdp Háztartási hitel/gdp Projekthitelek aránya a vállalati hiteleken belül (jobb tengely) Forrás: MNB. 6

Tíz elérendő cél a bankrendszer számára A bankrendszeri mutatók viszonya a 10 kritériumhoz Elérendő célok Célváltozó Válság előtt Jelenleg Célérték A 3 legnagyobb bank 45% 45% 50 % részesedése (mérlegfőösszeg) (2007) (2013) maximálisan 1. Versengő bankrendszer Vállalati kamatfelár Lakáscélú kamatfelár 1,5% 4,5% (2006-2007 átlaga) 2. Tisztességes profit ROE 21 % (2003-2008 átlaga) 3. Profitot Magyarországon tartó bankrendszer Visszaforgatott profit aránya 73 % (2003-2008 átlaga) 4. Önfinanszírozó bankrendszer Hitel/betét mutató 156 % (2009. március) 5. Növekedést támogató prudens vállalati hitelezés Éves növekedési ütem 17 % (2008.nov./2007.nov.) 6. Egészséges lakossági hitelezés Éves növekedési ütem 30 % (2008.nov./2007.nov.) 7. Hatékony és innovatív bankrendszer 8. Átlátható és felelős bankrendszer 9. Likvid bankrendszer* 10. Tőkeerős bankrendszer** Működési költség / mérlegfőösszeg DMM (devizamegfelelési mutató) LCR (likviditás fedezeti mutató) NPL (Nemteljesítő hitelek aránya) TMM (tőkemegfelelési mutató) 2,1% 5,4% (2013 H2) 1.8 % (2013 H1)** Megjegyzés: *a jelenlegi oszlopban a szabályozói minimum található**magyarország esetén nemzetközileg összehasonlítható konszolidált adat, mely tartalmazza a pénzügyi vállalkozásokat és külföldi érdekeltségeket is, NPL esetén, pedig magánszektoron kívüli egyéb hiteleket. Nem- konszolidált bankrendszeri TMM: 11.2% (2008), 17,4% (2013), belföldi bankrendszeri magánszektor NPL: 4,1% (2008), 19,5% (2013). ROE: 3,4%. Forrás: MNB. 7 2,6 % (2008) 1-2% 3-4% 10-12 % nem értelmezhető 50% 110 % (2013) -1.4% (2013.dec./2012.dec.) -5,9% (2013.dec./2012.dec.) 3 % (2013) nincs adat 65 % (2014) nincs adat 60 % (2015) 3,7 % (2008) 12,9 % (2008) 14,7 % (2013 H1) 16,5 % (2013 H1) 100 % körül 6-8 % 6-8 % 1,5-2 % 100 % (2017-re) 100 % (2018-ra) 5 % alatt 10 % felett tartósan

Az MNB bankrendszeri jövőképe alapján kialakult vita főbb pontjai Tulajdonosi szerkezet Tisztességes profit Önfinanszírozás 8

A külföldi tulajdon szerepe és megítélése Előnyök: versenyerősítés technológia import tulajdonosok helytállása tőkehiány esetén Hátrányok: erős prociklikusság az anyabank országának érdekvédelme külsősokkok közvetítése Külföldi bankok és hazai bankok dominanciája mellett is vannak sikeres országok Kívánatos a tulajdonosi struktúra diverzifikálása 9

A bankrendszer már felerészben hazai irányítású 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A bankrendszerek összetétele konszolidált adatokon (2013) % % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Franciaország Görögország Németország Spanyolország Svédország Hollandia olaszország Dánia Portugália Ausztria Egyesült Királyság Szlovénia Ciprus Magyarország* Belgium Magyarország Lettország Lengyelország Írország Finnország Bulgária Málta Luxemburg Szlovákia Horvátország Románia Litvánia Csehország Észtország Hazai tulajdonú Külföldi tulajdonú Megjegyzés: Magyarország*: az MKB bankot hazai tulajdonúnak számítva. Forrás: EKB, MNB. 10

Jelzés értékű a tisztességes mértékű profit A profit mértéke nem szabályozás tárgya, hanem alapvetően lázmérő funkciót tölt be A túlzott mértékűprofit mélyebb problémákra pl. erőfölényre vagy túlzott kockázatvállalásra utal, ami versenypolitikai és fogyasztóvédelmi, illetve makroprudenciális szempontból is aggályos A tisztességes profit ugyanakkor biztosítja a tulajdonosok tartós érdekét a hazai jelenlétben 11

Hazánkban sem a válság előtt, sem pedig alatta nem volt normális a profit 30 25 Az EU-tagállamok bankrendszereinek 2003 és 2012 közötti átlagos sajáttőke-arányos jövedelmezősége % V4 Club Med % 30 25 20 20 15 15 10 10 5 5 0 0-5 -5-10 -10-15 -15 Csehország HU (2003-2009) Lengyelország Szlovákia HU (2010-2012) Spanyolország Portugália Olaszország Görögország Luxemburg Bulgária Málta Svédország Észtország Finnország EU átlag Hollandia Franciaország Románia Ausztria Dánia Lettország Litvánia UK Németország Belgium Szlovénia Írország 12

A bankrendszer önfinanszírozása nem feltétlenül gátja a növekedésnek Az önfinanszírozás a sérülékenység csökkentése céljából fontos A leggyakoribb ellenérvek/félreértések az önfinanszírozó bank-rendszerrel szemben: 1. 100 százalékos hitel/betét arány mellett eltűnik a külföldi forrás 2. A lakossági megtakarítások bővülése nélkül nem nőhet a hitelezés 13

A finanszírozási kockázatok felépülése után jelentős alkalmazkodás ment végbe Hitel-betét mutató nemzetközi összehasonlításban % % 200 200 180 180 160 160 140 140 120 120 100 100 80 80 60 60 40 40 2004 I. I 2005 I. I 2006.I. I 2007.I. I 2008.I. I 2009.I. I 2010.I. I 2011.I. I 2012.I. I 2013.I. I 2014.I. Eurozóna Club Med Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Megjegyzés: Club Med: Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália. Forrás: EKB. 14

Az eddigi párbeszéd eredményei Az MNB tanulmánya kiindulópontként szolgál a bankrendszer jövőjéről folyó párbeszédben A tanulmány nemcsak elméleti vitát generált, hanem a bankok működésére befolyással bírószervezetek képviselői, valamint a szektor szereplői is érdemben hozzászóltak a tanulmányhoz Az MNB a konszenzus jövőkép kimunkálása érdekében továbbra is készen áll a párbeszédre 15

A legfontosabb aktuális kihívások Kihívások Megoldási lehetőségek Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással Nemteljesítő hitelállomány mérséklése NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása Külső sérülékenység csökkentése "Önfinanszírozási" koncepció 16

Háztartások devizaadósságának leépítése Kihívások Megoldási lehetőségek Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással Nemteljesítő hitelállomány mérséklése NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása Külső sérülékenység csökkentése "Önfinanszírozási" koncepció 17

A devizahitelesek helyzetének rendezése alapvetően bírói, kormányzati beavatkozással történik A tisztességtelen árazás (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) következményeinek felszámolása a Kúria jogegységi határozata alapján A fennálló devizahitelek forintosításának lehetővé tétele Erősebb jegybanki szerepvállalás a fedezetlen devizaadósság leépítésében és a tisztességtelen banki magatartás felszámolásában 18

A nemteljesítő vállalati követelések csökkentése Kihívások Megoldási lehetőségek Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással Nemteljesítő hitelállomány mérséklése NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása Külső sérülékenység csökkentése "Önfinanszírozási" koncepció 19

A nemteljesítővállalati hitelek magas aránya gátolja a hitelezés beindulását A vállalatok késedelmes hiteleinek aránya a bankrendszerben 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 % Mrd Ft 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 2007.I. I 2008.I. I 2009.I. I 2010.I. I 2011.I. I 2012.I. I 2013.I. I 2014.I. 31-90 napon belül lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek aránya NPL állomány (jobb skála) Forrás: MNB 20

ami az alábbi fontosabb csatornákon keresztül jelentkezik A nemteljesítőállományok növekedésével párhuzamosan az értékvesztés szükséglet is emelkedik Minél magasabb a nemteljesítőállományok aránya, annál nagyobb az alultartalékolás veszélye A mögöttes fedezetek értéke és az árfolyamváltozás is negatívan hathat a jövedelmezőségre, valamint a tőkeellátottságra Jelentős szervezeti erőforrások szükségesek a rossz portfólió kezeléséhez Likviditást és tőkét von el az új hitelezéstől 21

% A követelésvásárlói piac gyengesége miatt az ingatlan projekthitelek kitisztulására nem került sor 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Mrd Ft Nemteljesítő vállalati hitelek a bankrendszerben 2010.I. I 2011.I. I 2012.I. I 2013.I. I 2014.I. 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 NPL állomány projekt hiteleknél NPL állomány egyéb vállalati hiteleknél NPL projekthitelek értékvessztéssel való fedezettsége (jobb skála) NPL egyéb vállalati hitelek értékvessztéssel való fedezettsége (jobb skála) Forrás: MNB 22

Nemzetközi tapasztalatok az NPL probléma megoldására 2009-et követően* Ország Írország Spanyolország Svájc USA Lettország Oroszország 23 Intézkedések Nemzeti Eszközkezelő Ügynökség ("bad bank") létrehozása (NAMA). Jegybanki ösztönzés a lakossági jelzáloghitelek fenntartható átstrukturálásra vonatkozóan, szabályozói eszközökkel. Széleskörű adósság restrukturálás, piaci, 'case by case' alapon. Eszközkezelő, "bad bank" felállítása (SAREB) A UBS bank jegybanki megsegítése, "Stabfund" "bad bank" létrehozásán keresztül. Stratégiai nagyvállalatoknak (GM, Chrysler, GMAC) hitel és tőkejuttatások. Bankok feltőkésítése, eszközvásárlási és garancia programok a pénzügyi szektor számára. Irányelvek lefektetése a bíróságon kívüli átstrukturálásokra vonatkozóan. Hazai bankok feltőkésítése,. Nagyméretű, stratégiailag fontos vállalatoknak kölcsönjuttatás, a külföldi hitelek kifizetése céljából. Bankok feltőkésítése, iletve célzott hitelek és támogatások a jegybanktól és az állami bankoktól. * E nemzetközi megoldásokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy más gazdasági kontextusban, bankmentési céllal jöttek létre, azokat nem lehet automatikusan követni. Ezért az NPL probléma megoldására az MNB a jelenlegi magyarországi viszonyoknak és a jogszabályi környezetnek megfelelő struktúrát dolgoz ki.

Az MNB válasza a magas NPL problémára egy Eszközkezelő létrehozása Nemteljesítőhitelek átadása az Eszközkezelőnek Felszabaduló források Felszabaduló tőke Felszabaduló humán erőforrások Javulólejárati összhang Javuló hitelportfólió Javuló likviditás Növekvő kockázatvállalási hajlandóság Csökkenő forrásköltségek A jövőbeni veszteségek csökkenő kockázata Növekvő hitelezési aktivitás Javuló jövedelmezőség 24 Nagyobb értékvesztéselszámolás lehetősége a fennmaradó állományon

Az Eszközkezelőtervezett működése, üzleti modellje Partnerkör Jogosult eszközök Eszközöknél értékhatár Eszközöknél időkorlát Eszközök felajánlására rendelkezésre álló időkeret Milyen áron kerülnek megvételre az eszközök? Finanszírozás Az eszközkezelő tervezett működési ideje 25

Külső sérülékenység mérséklése Kihívások Megoldási lehetőségek Természetes fedezettel nem rendelkezők devizahiteleinek mérséklése Alapvetően kormányzati intézkedések, de a korábbinál jelentősebb jegybanki szerepvállalással Nemteljesítő hitelállomány mérséklése NHP második szakasz és az MNB portfólió tisztítási projektje és eszközkezelő létrehozása Külső sérülékenység csökkentése "Önfinanszírozási" koncepció 26

A külsőkockázatokra valóérzékenységünk mérséklése érdekében lépések szükségesek A külsőkockázatok továbbra is számottevőek, a külsőadósság miatt érzékenységünk jelentős maradt a korábbi évek alkalmazkodása ellenére. A külsőadósság mérséklése kívánatos, amihez szükséges, hogy a bankok a kéthetes MNB kötvény helyett több állampapírt tartsanak. Pozitív és negatív ösztönzök segítségével mozdulhatnak el a bankok a nagyobb állampapírtartás irányába. Az MNB ennek megfelelően alakította át eszköztárát. 27

Az MNB-kötvény betétesítése és új eszközök bevezetése ösztönzi a bankok likvid portfóliójának átalakulását Az MNB-kötvény betétesítése A bankok magasabb államkötvény tartásának elősegítése Kamatcsere ügylet (IRS) Hosszú lejáratú forintforrás nyújtása Eszközcsere (eszközswap) ügylet Piaci turbulencia esetén 28

A hazai bankok érdemben fokozták állampapírvásárlásaikat A bankok állampapír-állományának alakulása az állampapír típusa szerint 3500 milliárd forint milliárd forint 3500 3000 3000 2500 2500 2000 2000 1500 1500 1000 1000 500 500 0 0 2011.01.03 2011.03.03 2011.05.03 2011.07.03 2011.09.03 2011.11.03 2012.01.03 2012.03.03 2012.05.03 2012.07.03 2012.09.03 2012.11.03 2013.01.03 2013.03.03 2013.05.03 2013.07.03 2013.09.03 2013.11.03 2014.01.03 2014.03.03 2014.05.03 2014.07.03 Diszkontkincstárjegy Fix kamatozású államkötvény Változó kamatozású államkötvény Magyar Nemzeti Bank 29

Köszönöm a figyelmet!