POPP JÓZSEFJ Az állati termékek világpiaci kilátásai Budapest, 2006. 05. 15.
Támogatáscsökkentési mértm rtékek, WTO I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), % Vámcsökkentés (min.), % Vámleépítési periódus (év) Speciális termékvám (%) Vámkvóta a fogyasztás %-ában SSG (Speciális védzáradék) AMS-szint csökkenés (%) Kék doboz (%) De minimis (%) Zöld doboz III. Exporttámogatás (%) A támogatott mennyiség %-os csökkentése (múlt és s jelen) Uruguay-forduló Fejlett (1995-2000) II. Belső támogatás csökkentése (%) 31-80 31-80 36 15 6-5 Igen 20 Limit nélkül 5 Limit nélkül 36 21 Fejlődő (1995-2004) 24 10 10 - - Nem 13-10 Limit nélkül 21 14 Doha-forduló (Hong Kong) Fejlett (2005-2010) 20-90? 6 -?? 37-83 2,5%-5% 1-2,5 Szigorítás? Leépül (2013) Leépül (2013) Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Fejlődő (2005-2014) 15-40? 10 10? Igen 37-83 - 0,66-1,65 - - -
Egyes termékek lekötött tt vámegyenv megyenértéke az EU-ban (ad valorem egyenért rték: AVE) Durumbúza 78% Sertésh shús 30% Búza (gyenge és s közepes k minőség) 69% Bárányhús 60% Rozs 65% Baromfihús 53% Árpa 79% Sovány tejpor 91% Zab 62% Vaj 101% Kukorica 71% Sajt 68% Cirok 71% Tojás 38% Triticalé 21% Kakaómassza 10% Nyers cukor 66% Paradicsom 58% Marhahús* 100% Alma* 38% *Vámsorok átlaga Forrás: Defra,, 2005
Állategészségügyi gyi betegségek gek hatása a hústermelh stermelés alakulására Az állategészségügyi betegségek: száj- és körömfájás, madárinfluenza, BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását importkorlátozás a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humánegészségügyi következményeire madárinfluenza H5N1 vírusa, BSE és Creutzfeld-Jakob kór kapcsolata fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek
A hústermelh stermelés s várhatv rható alakulása az EU-ban A marhahús s termelése alacsonyabb a fogyasztásn snál, amiben változv ltozás s nem várható,, mert: csökken a tejhasznú tehenek száma (tejkvóta) ta) a közvetlen k támogatt mogatásokat leválasztott lasztották k a termelést stől a 2001. évi BSE krízis zis hatása továbbra is érezhető A sertésh shús s előáll llítás s szerény mértm rtékben emelkedik: stabil kereslet a sertésh shús s iránt a sertésh shús s termelői árai elfogadhatóak ak viszonylag alacsony takarmány árak mellett A baromfihús s termelése és s kereslete nőn A juh- és s kecskehús-termel termelés s korlátozott mértm rtékű növekedése várhatv rható (2001. évi száj- és s körömfk mfájás s továbbra is magas piaci árakat eredményez)
A világ g hústermelh stermelésének megoszlása sa 2005-ben Világtermel gtermelés: 265 millió tonna Marha- és borjúhús 23% Kecske- és juhhús 5% Egyéb 2% Sertéshús 39% Baromfihús 31% Forrás: FAO, 2006
Brazília lia: az élelmiszergazdaság g külkereskedelmi k mérlegem milliárd USD 40 39.0 43.6 44.1 30 20 20.6 14.8 Export 23.9 24.8 19.0 20.3 30.6 25.8 34.1 Nettó export 38.4 38.7 10 Import 0 5.8 4.8 4.5 4.8 4.9 5.2 5.4 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2005. 03. - 2006. 02. Forrás: Secex-MDIC MDIC, SPC/MAPA
Brazília: a hústermelh stermelés s alakulása tonna 10 9.3 8 6 4 4.1 4.5 marhahús (5,2%/év) 5.4 4.8 4.1 5.8 4.5 6.3 5.5 7.8 6.9 7.7 6.7 broiler (9,9%/év) 8.8 2 3.1 2.3 2.5 1.1 1.1 1.3 1.5 1.5 1.8 2.7 2.7 2.9 sertéshús (7,0%/év) 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 Forrás: FAO, ABEF, ABIEC, ABIPECS, MAPA
Brazília helye a globális lis termelésben és külkereskedelemben Forrás: MAPA,, Brazília Termék Cukor Narancslé Kávé Szója Marhahús Csirkehús Kukorica Gyümölcs Termelés 1. 1. 1. 2. 2. 2. 3. 3. Export 1. 1. 1. 1. 1. 1. 4. -
A világ g sertésh shús-termelésének megoszlása sa 2005-ben (2015-ben) Világtermel gtermelés s 2005-ben: 103 millió tonna Oroszország 2% (2015: 2%) Kanada 2% (2015: 2%) 2015-ben: 123 millió tonna Vietnám 2% (2015: 2%) Egyéb 12% (2015: 14%) Kína 49% (2015: 51%) EU TERMELÉS EU-15: EU-10: 17 949 mio t 18 427 mio t 3 144 mio t 3 501 mio t (2005) (2012) (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 Brazília 3% (2015: 3%) EU FELHASZNÁLÁS EU-25: 19 750 mio t 20 517 mio t (2005) (2012) US A 9% (2015: 8%) EU-25 21% (2015: 18%) Forrás: Európai Bizottság, 2005 Forrás: FAO 2006; OECD 2006
A húsfogyaszth sfogyasztás s alakulása az EU-ban Fogyasztás s (kg/fő): ebből l sertésh shús s 50%, baromfihús s 25% 100.0 90.0 80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Marha-borj borjú Sertés Baromfi juh/kecske összesen Forrás: Európai Bizottság, 2005
A sertésh shús s világpiaci árának alakulása 1 600 1 500 USA: USD/t (vágott súly) s USD/t; /t 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 EU: EUR/t (vágott súly) s USA: USD/t (élősúly:( ly: 51-52% 52% húskihozatal) h 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 FAPRI 2006 (USA) OECD 2006 (USA) OECD 2006 (EU) Forrás: FAPRI, 2006; OECD, 2006
A világ g jelentős s sertésh shús-exportőr és -importőr országai 2000 +11% +20% +22% +29% +24% 1500 ezer tonna (hasított súly) 1000 500 0-500 -1000-1500 -2000 EU-25 USA Kan ada Brazí lia Kí na Japán Oroszország M exikó Hong Kong +24% +19% +60% +72% +41% export 2005 export 2015 import 2005 import 2015 Forrás: USDA, 2006
Sertésh shús: s: az export és s világpiaci részesedr szesedés alakulása Braziliában export, millió t világpiaci részesedés, % 0,8 18 0,6 15 12 0,4 9 0,2 6 3 0,0-1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006* Megjegyzés: 2006 becslés Forrás: USDA,, 2006
Brazilia: fő sertéshús importőr országok (2005) Oroszország Hong-Kong Ukrajna Szingapúr Argentína na Moldova Albánia Kazahsztán Uruguay Egyéb b ország Összesen Ország Dél-Afrikai KöztK ztársaság Millió USD 805 83 34 34 33 31 15 14 13 12 89 1 163 % 69,2 7,1 2,9 2,9 2,9 2,6 1,3 1,2 1,1 1,0 7,7 100,0 Forrás: MDIC/MAPA. Importőr országok száma: 75
30 Az EU-ban a sertésh shús-termelés és s fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az 1990-es években Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem (mio( t) 6 EU-12 EU-15 EU-25 25 5 20 Termelés 4 Termelés, fogyasztás 15 10 Fogyasztás 3 2 Kereskedelem 5 1 Export Import 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0 Forrás: Európai Bizottság, 2005
Vágósertés Költség és s bevétel alakulása (piacmeghat( piacmeghatározók) 232,8 Ft/kg 264,2 Ft/kg 274,7 Ft/kg 287,5 Ft/kg 277,8 Ft/kg 270,3 Ft/kg 265,6 Ft/kg 350 300 Jövedelem: -16 595 Ft/t 1000 Ft/t (élősúly) 250 200 150 100 50 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség
A világ g baromfihús s termelésének megoszlása sa 2005-ben (2015-ben) Világtermel gtermelés s 2005-ben: 81 millió tonna 2015-ben: 103 millió tonna EU TERMELÉS EU-15: 9 170 mio t (2005) Japán 1% (2015: 1%) Kanada 1% (2015: 1%) India 2% (2015: 3%) Mexik ó 3% (2015: 3%) Egyéb 27% (2015: 31%) Brazília 11% (2015: 12%) USA 23% (2015: 21%) EU-25 14% (2015: 12%) Kína 18% (2015: 16%) EU-10: 9 453 mio t 1 901 mio t 2 196 mio t (2012) (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 EU FELHASZNÁLÁS EU-25: 10 817 mio t 11 455 mio t (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 Forrás: FAO 2006; OECD 2006
A csirkehús s világpiaci árának alakulása 1800 1600 USA: USD/t nagykereskedelmi ár r (vágott súly) s USD/t; /t 1400 1200 1000 800 USA:USD/t USD/t nagykereskedelmi ár r (vágott súly) s EU: EUR/t termelői ár r (vágott súly) s 600 400 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 OECD 2006 (EU) OECD 2006 (USA) FAPRI 2006 (USA) Forrás: OECD, 2006; FAPRI 2006
A világ g jelentős s baromfihús-export exportőr és -importőr országai gai* 5000 +45% +16% +2% +34% +59% 4000 3000 ezer tonna 2000 1000 0-1000 -2000 Bra zília Forrás: USDA, 2006 * broiler + pulyka U SA EU -25 +10% K ína +49% Tha iföld O ro szo rs zág export 2005 export 2015 import 2005 import 2015 J apá n +20% +11% M ex ikó +70%
Broiler: az export és s világpiaci részesedr szesedés alakulása Braziliában export, millió t világpiaci részesedés, % 3.2 50 2.4 1.6 0.8 40 30 20 10 0.0-1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006* *Megjegyzés: 2006 becslés Forrás: USDA, 2006
Brazília lia: : főf broilerhús-import importőr országok (2005( 2005) Japán Szaud-Ar Arábia Hollandia Oroszország Németország Kuvait Hong-Kong Venezuela Egyéb b ország Összesen Ország Egyesült Arab Emirátusok Egyesült Királys lyság Millió USD 693 443 291 267 163 153 151 144 138 105 955 3 505 % 19,8 12,6 8,3 7,6 4,7 4,4 4,3 4,1 3,9 3,0 27,3 100,0 Forrás: MDIC/MAPA. Importőr országok száma: 143
15 A baromfihús-fogyaszt fogyasztás s növekedn vekedésével vel párhuzamosan a termelés s is emelkedik az EU-ban Termelés: 70% csirkehús, s, 18% pulykahús, 4% kacsahús, s, 8% egyéb Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem (mio( t) 5 EU-12 EU-15 EU-25 12 4 Termelés, fogyasztás 9 6 Termelés Fogyasztás 3 2 Kereskedelem Export 3 1 Import 0 1991 1993 1995 Forrás: Európai Bizottság, 2005 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0
Vágócsirke Költség és s bevétel alakulása (piacmeghat( piacmeghatározók) 350 179,3 Ft/kg 187,2 Ft/kg 170,0 Ft/kg 182,8 Ft/kg 183,9 Ft/kg 185,9 Ft/kg 185,5 Ft/kg 1000 Ft/t (élősúly) 300 250 200 150 100 50 Jövedelem: -28 645 Ft/t 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség
Mexikó 3% (2015: 3%) A világ g marha- és s borjúhús-termel termelésének megoszlása sa 2005-ben (2015-ben) Világtermel gtermelés s 2005-ben: 60 millió tonna 2015-ben: 78 millió tonna Oroszország 3% (2015: 3%) Egyéb 25% (2015: 22%) USA 18% (2015: 17%) Brazília 13% (2015:15%) EU TERMELÉS EU-15: EU-10: 7 354 mio t 7 111 mio t 514 mio t 517 mio t (2005) (2012) (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 India 3% (2015: 5%) Kanada 3% (2015: 3%) Ausztrália 3% (2015: 3%) Argentína 5% (2015: 4%) Kína 11% (2015: 15%) EU-25 13% (2015: 10%) EU FELHASZNÁLÁS EU-25: 8 123 mio t 8 163 mio t (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 Forrás: FAO 2006; OECD 2006
A marhahús s világpiaci árának alakulása 3 500 USD/t; /t 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 USA: USD/t (vágott súly) s EU: EUR/t (vágott súly) s USA: USD/t Nebraska élősúly ly (500-600 kg hízott h bika) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 FAPRI 2006 (USA) OECD 2006 (USA) OECD 2006 (EU) Forrás: FAPRI, 2006; OECD, 2006
A világ g jelentős s marha- és s borjúhús-export exportőr és -importőr országai 2500 2000 +20% +2% -33% -13% -2% +256% +40% ezer tonna (hasított súly) 1500 1000 500 0-500 -1000 Brazí lia Ausztráli a Argentína Kanada Új-Zéland USA EU-25 Japán Oroszország Dél-K orea Mexikó -1500-2000 -30% -17% +6% +26% +12% +105% +111% Forrás: USDA, 2006 export 2005 export 2015 import 2005 import 2015
Marhahús: az export és s világpiaci részesedr szesedés alakulása Brazíli liában export, millió t világpiaci részesedés, % 2.0 1.6 1.2 0.8 0.4 0.0 30 25 20 15 10 5-1990 1991 1992 Megjegyzés: 2006 becslés. 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006* Forrás: USDA, 2006
Brazília lia: : főf marhahús-import importőr r országok (2005( 2005) Egyiptom Hollandia USA Chile Algéria Összesen Ország Oroszország Egyesült Királys lyság Olaszország Németország Hong-Kong Egyéb b ország Millió USD 567 312 262 215 206 184 141 93 76 75 972 3 103 % 18,3 10,1 8,4 6,9 6,6 5,9 4,5 3,0 2,4 2,4 31,3 100,0 Forrás: MDIC/MAPA. Importőr országok száma: 157
Az EU marhahúsb sból l középtk ptávon nettó importőr r marad 10 9 8 Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (mio( t) EU-12 EU-15 EU-25 Termelés 2.5 2.0 7 Termelés, fogyasztás 6 5 4 3 Zárókészlet Export Fogyasztás Import 1.5 1.0 Kereskedelem, készlet 2 0.5 1 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2005 0.0
Marhahízlal zlalás s (területalap letalapú támogatás s nélkn lkül) l) Költség és s bevétel alakulása (piacmeghat( piacmeghatározók) 900 800 700 1000 Ft/t (élősúly) 600 500 400 300 200 100 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség Jövedelem: 124 080 Ft/t 430 kg/egyed SAPS és CNDP: status quo
ezer t A nettó külkereskedelmi pozíci ció alakulása Magyarországon* gon* sertés-,, marha- és s csirkehús s (mennyiség) 160 140 120 100 80 60 40 20 0-20 -40 35 12 3 141 23 81 21 26 14 17 21 13 11 1995 2 000 2 003 2 004 2 005-27 sertéshús marhahús csirkehús 7 *Megjegyzés: tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyen egyenértékre átszámítvatva Forrás: KSH és AKI adatbázis alapján az AKI Piacgazdasági Osztály számításai
Tej és s tejtermékek világpiaci kilátásai A 2005. évi magas árak csökkennek, 2008 után újra nőnek n nek 2005-ben Új-Zéland exportja 15%-kal csökkent, az EU vaj- és sovány tejpor kivitele visszaesett Új-Zélandon visszaesik a tejtermelés s növekedn vekedésének üteme, de továbbra is a világkereskedelem 40%-át t adja Új-zélandi dollár r erősödött, növekvn vekvő verseny (marha- és bárányhús s előáll llítással szemben) a gyepterület letért és vízkészletért, tejtermelés s környezetvk rnyezetvédelmi problémái Argentína na megduplázza zsíros tejpor exportját
Tej és s tejtermékek piaci kilátásai az EU-ban A A tejtermékek piaci kilátásai középtk ptávon pozitívak: Belső kereslet nőn a sajt és s egyéb b magas hozzáadott értékű tejtermékek iránt A A vaj és s tejpor termelése csökken a csökken kkenő támogatás és s piaci árak következtk vetkeztében A A sajt és s egyéb b magas hozzáadott értékű tejtermék felhasználásának nak növekedn vekedése a belső piacon korlátozza az exportlehetőségeket.
A világ g tejtermelésének megoszlása sa 2005-ben (2015-ben) Világtermel gtermelés s 2005-ben: 629 millió tonna Ausztrália 2% (2015: 2%) Brazília 4% (2015:4%) 2015-ben:732 millió tonna Új-Zéland 2% (2015: 2%) Ukrajna 2% (2015:2%) Egyéb 2% (2015: 27%) EU-25 23% (2015: 20%) EU TEJTERMELÉS EU-15: EU-10: 121,3 mio t 123 mio t 22,7 mio t 22,6 mio t (2005) (2012) (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 Oroszország 5% (2015: 5%) Pakisztán 5% (2015: 4%) Kína 5% (2015: 5%) USA 13% (2015:12%) India 15% (2015: 17%) EU TEHÉNL NLÉTSZÁM EU-15: EU-10: 18,5 mio egyed 17,3 mio egyed 4,5 mio egyed 3,9 mio egyed (2005) (2012) (2005) (2012) Forrás: Európai Bizottság, 2005 Forrás: FAO 2006; OECD 2006
A tejkvóta ta fékezi f tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát t (EU) Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénl nlétszám 160 EU-12 EU-15 EU-25 40 140 Tejtermelés 35 120 Tejfeldolgozás 30 Tejtermelés és feldolgozás 100 80 60 40 Tehénl nlétszám 25 20 15 10 Tehénlétszám (millió egyed) 20 5 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0 Forrás: Európai Bizottság, 2005
KAP reform: vaj (-33 x 7%) (-1( 1 x 4%) Világpiaci ár r (OECD 2004) /t World price (OECD 2004 Outlook) in EUR/T Belső piaci ár r ( /t)( Internal price (EUR/T) Intervenciós ár r ( /t)( Effective Intervention price in EUR/T 5 000 4 500 4 000 3 040 3 130 3 110 2 980 3 025 2 995 3 500 3 000 2 215 2 500 /t 2 000-25% 1 500 1 000 1 202 1 303 1 422 1 061 1 298 1 439 1 460 1 421 1 439 1 486 1 492 1 496 1 501 1 511 1 516 1 516 500 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0
KAP-reform reform: : sovány tejpor (- 3 x 5%) World Világpiaci price (OECD ár r (OECD 20042004) Outlook) /t in EUR/T Internal Belső price (EUR/T) piaci ár r ( /t)( Effective Intervenciós Intervention ár r ( /t)( price in EUR/T 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 530 2 365 2 500 /t 2 075 2 015 2 050 2 055 1 747 2 000 1 500-15% 1 204 1 999 2 272 1 380 1 688 1 760 1 734 1 688 1 724 1 741 1 759 1 766 1 775 1 772 1 772 1 772 1 000 500 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0
3500 A tejtermékek világpiaci árának alakulása USD/t FOB export ár, Észak-Európ 3000 2500 2000 1500 1000 zsíros tejpor vaj sajt Sovány tejpor 500 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Sajt (cheddar) Sovány tejpor Vaj (82% zsír) Zsíros tejpor (26% zsír) Forrás: OECD, 2006
Legnagyobb sajtexportőr és -importőr országok 800 600 +5% +14% +27% +19% 0% 400 ezer tonna 200 0-200 -400 EU-25* -2% Új-Zéland Ausztrália +36% USA Oroszország +9% +74% Japán +24% Forrás: OECD, 2006 * Európai Bizottság g 2005 export 2003-2005 átlag export 2015 import 2003-2005 átlag import 2015
10.0 9.0 8.0 Növekvő sajtpiac korlátozott export (EU) Termelés, fogyasztás és s kereskedelem (mio( t) EU-12 EU-15 EU-25 Termelés 2.0 1.8 1.6 7.0 1.4 Termelés, fogyasztás 6.0 5.0 4.0 3.0 Fogyasztás Export 1.2 1.0 0.8 0.6 Kereskedelem 2.0 1.0 Import 0.4 0.2 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2005 0.0
Legnagyobb vajexportőr és -importőr országok 400 +3% -48% -33% 0% 300 200 ezer tonna 100 0-100 -200 Új-Zéland EU-25* Ausztrália Oroszország Kína -300-8% +13% +59% +21% export 2003-2005 átlag export 2015 import 2003-2005 átlag import 2015 Forrás: OECD, 2006 * Európai Bizottság g,2005
2.5 A vajmérleg javulása várhatv rható középtávon (EU) Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (mio( t) EU-12 EU-15 EU-25 1.0 2.0 Termelés 0.8 Termelés, fogyasztás 1.5 1.0 Fogyasztás Import Export 0.6 0.4 Kereskedelem, készlet 0.5 0.2 Készlet 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2005 0.0
Legnagyobb soványtejpor nytejpor-exportőr és -importőr országok 400 +3% -65% -31% +6% 0% 300 200 ezer tonna 100 0-100 -200 Új-Zéland EU-25 * USA Ausztrália O ro szország Mexikó K ína -71% 0% +33% +98% +35% +29% export 2003-2005 átlag export 2015 import 2003-2005 átlag import 2015 Forrás: OECD 2006 * Európai Bizottság, 2005
A sovány tejpor termelése és s exportja csökken (EU) 1.6 Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (mio( t) EU-12 EU-15 EU-25 0.8 1.4 1.2 Termelés 0.6 Termelés, fogyasztás 1.0 0.8 0.6 Fogyasztás Export 0.4 Kereskedelem, készlet 0.4 0.2 0.2 Készletek Import 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2005 0.0
Legnagyobb zsírostejpor rostejpor-exportőr és -importőr országok 800 +24% -6% +33% +21% -50% 0% 600 400 ezer tonna 200 0-200 -400 Új-Zéland EU-25* -40% Ausztrália Kína Oroszország +50% +52% +133% Algéria +55% export 2003-2005 átlag export 2015 import 2003-2005 átlag import 2015 Forrás: OECD, 2006 * Európai Bizottság, 2005
Tehéntej (területalap letalapú támogatás s nélkn lkül) l) Költség és s bevétel alakulása (piacmeghat( piacmeghatározók) 90 69,55 Ft/kg 60,85 Ft/kg 62,43 Ft/kg 61,17 Ft/kg 61,17 Ft/kg 60,19 Ft/kg 60,19 Ft/kg 80 70 Jövedelem: -5 827 Ft/t 60 1000 Ft/t 50 40 30 20 10 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Termelés értéke Költség SAPS és CNDP: status quo
A nettó külkereskedelmi pozíci ció alakulása Magyarországon* gon* tej (mennyiség) 200 150 123 151 173 ezer t 100 50 0-50 -14-14 1995 2 000 2 003 2 004 2 005 *Megjegyzés: tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyen egyenértékre átszámítvatva Forrás: KSH és AKI adatbázis alapján az AKI Piacgazdasági Osztály számításai