MEDIÁCIÓ Dr. Vajna Virág - mediátor
MI A KONFLIKTUS? Kenneth Boulding meghatározása szerint a konfliktus összeütközést jelent emberek, vagy emberek csoportjai között. Akkor lép fel, amikor olyan célokat szeretnénk elérni, vagy javakat megszerezni, amelyek ténylegesen, vagy észlelésünk szerint nem érhetőek el mindannyiunk számára, azaz nem kapjuk meg azt, amit akarunk. Konfliktus általában akkor jön létre, ha valamilyen korlátozást élünk meg
MI LÁTSZIK A KONFLIKTUSBÓL? Tünetek, az ügy Személyiségi jegyek Érzelmek Szükségletek Érdekek Értékek Múlt terhei Burkolt elvárások mediáció
KONFLIKTUSOK OKAI ÉS FAJTÁI Konfliktusok okai Érték Érdek, szükséglet Kapcsolat Hatalom Információ Konfliktusok fajtái Érték-alapú konfliktus Érdek-alapú konfliktus Kapcsolati alapú konfliktus Hatalom miatt kialakuló konfliktus Információ alapú konfliktus
KONFLIKTUSMEGOLDÓ VISELKEDÉSEK ELHELYEZKEDÉSE Önérvényesítés Saját érdek Versengő (saját előny maximalizálása) Problémamegoldó, együttműködés Kompromisszumkereső Elkerülő Alkalmazkodó A másik érdeke (a másik előnyének maximalizálása)
KONFLIKTUSMEGOLDÁSI MÓDOK ELKERÜLÉS - marad úgy, ahogy volt INFORMÁLIS MEGBESZÉLÉS spontán találkozás KÖZVETLEN TÁRGYALÁS - felek kontroll alatt tartják a folyamatot és az eredményt MEDIÁCIÓ - facilitált tárgyalás, semleges harmadik fél segítségével, felek a folyamat irányítását átengedik, de az eredmény feletti kontroll megmarad JOGI MEGOLDÁS - választott bíróság, bíróság, hatóság: döntés és a folyamat irányítása kívülre kerül) JOGON KIVÜLI MEGOLDÁS önkényes, vagy erőszakos
MI A MEDIÁCIÓ? A mediáció olyan konfliktuskezelési módszer, amelyben a résztvevők egy pártatlan szakember - a mediátor - segítségével próbálnak megoldást találni a konfliktusra. Olyan megoldásra törekednek, amely - egyéni és kölcsönös érdekeik figyelembevételével- mindannyiuknak megfelel.
A MEDIÁTOR FELADATAI A mediátor NEM dönt, NEM javasol, NEM ítélkezik A mediátor A A rábízott titkot megőrzi Bizalom teli légkört igyekszik kialakítani Kézben tartja, és felelősséget vállal a mediációs folyamatért Ügyel a vita érzelmi és tartalmi kontrolljára A A felek közötti erőegyensúlyt biztosítja Pártatlan és semleges
A MEDIÁCIÓ FOLYAMATA
A mediáció folyamata Az eset bekerülése a mediációba, felkészítés Mediációs ülés Utánkövetés
A MEDIÁCIÓS ÜLÉS 1. szakasz: Az ülés megnyitása. Bevezetés, a bizalmi légkör megteremtése 2. szakasz: A megszakítás nélküli idő. A vitapontok összeállítása (külön tárgyalás) 3. szakasz: Eszmecsere. A vitapontok megtárgyalása, problémarendezés (különtárgyalás) 4. szakasz: A megállapodás kidolgozása. Megoldási alternatívák (különtárgyalás) 5. szakasz: A megállapodás megírása 6. szakasz: Az ülés lezárása. Az eredmények áttekintése
1. SZAKASZ: AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA A hangnem kialakítása A mediációs folyamat ismertetése A mediátor szerepének bemutatása Az alapszabályok elfogadása Az időhatár tisztázása A résztvevők kompetenciájának kérdése
2. SZAKASZ: A MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜLI IDŐ, VITA- PONTOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA résztvevők ismertetik álláspontjukat - a felek kölcsönösen végighallgatják egymást közbeszólások és direkt kommunikáció megakadályozása mediátori feladatok: miért kérdez a mediátor? a megtárgyalandó témák összegyűjtése módszere: indulatmentes megfogalmazás sorrend: többféle lehetőség
Ki mit lát a konfliktusból? Nem az a probléma, hogy nem látják a megoldást, Hanem az hogy nem látják a problémát! 15
3. SZAKASZ: ESZMECSERE. A VITAPONTOK MEGTÁRGYALÁSA, PROBLÉMARENDEZÉS Célja: hogy a felek kölcsönösen értsék egymás álláspontját a mediátor is lássa át az ügyet Tárgyalás folyamatának fenntartása Nyílt kérdések Konfliktusmegoldó technikák alkalmazása: indulatmentes megfogalmazásba fordítás parafrázis elismerés összegzés csend
4. SZAKASZ: A MEGÁLLAPODÁS KIDOLGOZÁSA, MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK Ötletek összegyűjtése (brainstorming) Ötletek realitáskontrollja Javaslatok elfogadhatósága A mediátor feladatai: Ne javasoljon! Bátorítsa, inspirálja a feleket Engedmények szükségessége Negatív indulatok kezelése
KÜLÖNTÁRGYALÁS Bármikor elrendelhető Bármelyik fél kérheti Bizalmasság elve Mikor? Patthelyzet Holtpont Erős indulatok
5. SZAKASZ: A MEGÁLLAPODÁS MEGÍRÁSA A megállapodás vázlatának elkészítése Felek bevonása Megfogalmazás: világos, egyértelmű Írásban Jó megállapodás: REMEK Részletes Elvégezhető Mérhető Elfogadott határidős Konkrét
6. SZAKASZ: A MEDIÁCIÓS ÜLÉS LEZÁRÁSA Megállapodás létrejötte esetén: az elért eredmények összegzése az elvégzett munka elismerése a nyomon követés megemlítése Ha további ülés szükséges: a megtett út összegzése a két ülés közti feladatok meghatározása a következő ülés időpontjának rögzítése a részvétel elismerése Ha nem jön létre megállapodás: a megtett út elismerése a fennmaradó megoldatlanságok, feladatok összegzése a nyomon követés megemlítése
Mit ne tegyen a mediátor? Kommunikációs gátak a mediációban UTASÍTÁS: "Meg kell tennie...", "Ne tegye..." FENYEGETŐZÉS: "Jobban tenné, ha...", "Ha nem teszi..." PRÉDIKÁCIÓ: "Ajánlatos lenne...", "Amikor én annyi idős voltam, mint maga..." LECKÉZTETÉS: "Ez az oka, amiért a dolgok balul ütnek ki..." ÍTÉLKEZÉS: "Úgy tűnik, hogy nem nagyon törődik vele..." NYUGTATGATÁS: "Ne aggódjon, később majd jobban érzi magát. ELEMZÉS: "Úgy vélem, hogy ezt önmagának sem képes beismerni..." PROVOKÁCIÓ: "A másik fél azt mondta, hogy Ön nagyon felzaklatta őt. Tud valami magyarázatot adni erre?" FAGGATÓZÁS: "Mit keresett ott? Ki volt még ott? Mennyi ideig tartott?" MORALIZÁLÁS: "Igazából ez nem olyasmi, amit mi szívesen hallgatunk."
UTÁNKÖVETÉS nyomon követés megemlítése megállapodás betartása?
KIT LEHET/KELL BEVONNI A MEDIÁCIÓBA? aki döntéshozó pozícióban van aki érti a vitás kérdés lényegét, és tárgyalási készségekkel rendelkezik aki képes érzelmei kontrolljára aki képes elfogadni másokat és olyan véleményeket is, melyek nem egyeznek az övéivel aki a megállapodás megtartását veszélyeztetheti, ha nem vesz részt az ülésen utólag
MEDIÁCIÓRA ALKALMAS ÉS NEM ALKALMAS ESETEK ALKALMAS A résztvevők keresik a lehetőséget a konfliktus megoldására. Felelősséget éreznek a konfliktus megoldását illetően. Különböző lehetőségek vannak, tehát van lehetőség a tárgyalásra. A konfliktusban állók önként vállalják a mediációban való részvételt. A vállaláson túlmenően erőfeszítést is tesznek a konfliktus megoldására. NEM ALKALMAS Bármely fél kezelhetetlen viselkedése, amely lehet súlyos pszichológiai probléma. Az attitűdök, - akár rasszista, akár szexuálisan deviáns - nem mediálhatóak, bár nagy a csábítás, hogy megváltoztassák őket. A hitek, a vallási meggyőződés, a filozófiai elvek - akár az attitűdök, nem mediálhatóak. Abúzust okozó viselkedések. A felborult erőegyensúly, melyben az egyik fél sokkal nagyobb hatalommal (pénz, befolyás, stb.) rendelkezik. Ha a vita során erőszakos cselekmények, agresszív megnyilvánulások veszélye áll fenn.
A mediácó előnyei Gyors, hatékony A felek saját erőforrásait használja fel Olcsóbb,mint a hagyományos ( jogi, hatósági) eljárások A tapasztalatok szerint a megállapodások 85-90%-át a felek önként tartják be Erősíti az emberek, szervezetek közötti bizalmat és együttműködést
A mediáció alkalmazási területei Családjogi ügyek ( válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, stb.) Munkajogi viták, munkahelyi konfliktusok, Egészségügy Büntető jog, különösen fiatalkorú elkövetők Környezetvédelmi jog Iparjogvédelem, fogyasztóvédelem Minden olyan eset, amelyben kisebb, nagyobb közösséget érintő ügyről van szó (közösségi mediáció)