Mediációs alapok dr. Herczeg Rita

Átírás

1 TÁMOP / Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Mediációs alapok dr. Herczeg Rita.

2 Konfliktus - Az emberi kapcsolatok velejárója, kérdés miképpen kezeljük azokat - Minden korban, minden társadalomban volt valaki aki segítette a közösségekben felmerült konfliktusok kezelését pl. pap, tanító stb. - Siker ott várható ahol a feleknek a jövőben is lesz kapcsolat, vmilyen módon a jövőben is összevannak kötve - A konfliktus megoldását segítő személy fontos,hogy előbb tisztázza magában,hogy Ő maga hogyan is áll a konfliktusokkal, amíg azt nem tartja egészséges, az emberi kapcsolatok velejárója, akkor ne kezdjen hozzá, mert nem tudja kezelni a helyzetet. - Azokban az ügyekben lehet mediálni,amikor konkrét problémában van vita,abban van 2 ellentétes álláspont, viselkedési konfliktusban nem.

3 A MEDIÁCIÓ A mediáció olyan önkéntes folyamat, melynek során egy független harmadik személy segíti a feleket a kölcsönösen elfogadható egyezség létrehozása érdekében. Nincs külső döntéshozó, a felek maguk alakítják a folyamatot és a megoldást A mediátor katalizátor funkciót tölt be és a felek érdekeit tartja szem előtt (megegyezés), nem a múlt eseményeit, vagy pozíciójukat. A mediátor feladata a folyamat irányítása és a felek segítése, elsősorban érdekeik és szükségleteik meghatározása vonatkozásában. A mediátornak olyan légkört kell teremtenie, melyben a felek tárgyalni tudnak egymással, a tárgyalási témát ők hozzák, ők döntenek, egyik fél sem kerülhet fölényhelyzetbe. Végül mindenki nyertesként távozik

4 Miért éppen mediáció? A partnerek kölcsönös előnyök elérésére törekszenek, közösen elfogadható megállapodást keresnek; A konfliktusok más megvilágításba kerülnek, ezzel új közös és kreatív megoldások kerülhetnek elő; Időtakarékos (maximum 3 x 3 óra időtartamú); Költségkímélő; Megőrzi és javítja a felek kapcsolatát is, ezáltal tartós eredményre vezet. A mediáció folyamata az esetek 90%-ában a felek megállapodásával zárul. Mely konfliktusok mediálhatóak? Családi, válási ügyek Munkahelyi konfliktusok Helyi közösségi konfliktusok Intézmények, szervezetek közötti és intézményeken, szervezeteken belüli konfliktusok Iskolai konfliktusok Szomszédsági ügyek stb.

5 Legelőnyösebb körülmények a mediáció számára, ha A fennálló kapcsolatok fontosak. A résztvevők a végeredményt illetően meg akarják tartani az irányítást. Nincs jelentős hatalmi különbség a vitázók között. Az időtényező lényeges elem. Mind a két félnek szüksége van arra a lehetőségre, hogy kiengedje a gőzt. A felek nem kommunikálnak vagy soha nem is kommunikáltak egymással és felkészültek arra, hogy egy pártatlan harmadik fél segítsen a kommunikációban. Az embereknek sem készsége (tárgyalókészség), sem kedve (bizalomhiány) nincs a hatékony tárgyalásra külső segítség nélkül. A résztvevők nem találnak megoldást a vitára, de igénylik annak elrendezését. A vita megoldására egyéb lehetőségeket is fontolóra vettek, de a mediációt tartják a legcélravezetőbbnek. A vita rendezetlensége elfogadhatatlan a felek számára. Az egyik fél személyes biztonsága sem függ a vita kimenetelétől. Az érintett személyek önként vesznek részt a mediációban. A felek a mediátort elfogulatlannak tekintik. A problémák spe.

6 A mediátor feladatai A közvetítő legfontosabb feladata, hogy a szembenálló felek közötti indulatokat fékezze, a vita kiéleződését megakadályozza, és olyan módon próbálja irányítani a felek megbeszéléseit, hogy az egyes megbeszéléseken a felek lehetőleg nyíltan feltárják igényeiket, tisztázzák azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a vita kialakulásához, kiéleződéséhez vezettek, és képessé váljanak a vitás ügy megoldásával összefüggő elvárásaik ismertetésére és értékelésére. Ezáltal a közvetítő segítségével megteremtődik annak lehetősége, hogy a felek végighallgassák egymást, a másik fél érveit megismerve a vitás ügyet a másik fél által ismertetett szempontból is végiggondolják, továbbá elemezzék a másik fél által elmondottakat. Ez pedig elősegíti, hogy a felek közös gondolkodással keressék meg a vitás ügy megoldásának módját, saját felelősségükre kölcsönösen tudjanak javaslatot tenni a mind a kettőjük számára elfogadható megoldás kidolgozására.

7 A közvetítés során a közvetítő pártatlan pozícióját veszélyeztető tanácsot nem adhat, nem dönthet a vitás ügyben, hanem csak segíti a feleket a megoldás megtalálásában. Természetesen megbeszéléseken tájékoztathatja a vitás ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekről, ismeretekről, felvázolhatja más szavakkal az egyik vagy a másik fél álláspontját. Teheti ezt annak érdekében, hogy közelebb hozza, értelmezhetővé tegye az egyik félnek a másik fél által elmondottakat, a másik félnek a vitás üggyel összefüggő érveit. A legfontosabb szempontnak azonban azt kell tartani, hogy a közvetítő az egyik fél észrevételeit, javaslatait, továbbá a félnek az ügyben kialakított álláspontját objektíven, befolyásmentesen ismertesse, és ezáltal maradéktalanul megvalósuljon a pártatlanság elve.

8 A MEDIÁCIÓ ELINDÍTÁSA A mediációs folyamat legnehezebb része maga a mediáció elfogadtatása (ha már létrejön, a megoldások aránya igen magas) Ha az egyik fél megfogalmazza igényét a mediációra, ezt jelezheti a másik fél felé és mediációval foglalkozó szervezet felé is. Ezután a mediátor elemzi a helyzetet és javaslatot tesz.

9 Előkészítő beszélgetés Elsődleges cél: megismerjük a fél problémáját és őt magát is Másodlagos cél: információ szerzés a mediációs ülésre - Mi a fél igénye - Hova szeretne eljutni? - Mi az amiből engedni tudna? - Van e vki aki befolyásolja a döntésbe, szeretné e elhozni? - Van a bírósági per folyamatban? - Beszélő viszonyban vannak e egymással?

10 A MEDIÁCIÓ KERETEI KI LEGYEN A MEDIÁTOR? Semleges, kompetens, magas szakmai presztízsű, felkészült. KI FIZETI A MEDIÁTORT? Egyenlő arányban MI SZIVÁROGHAT KI? Alapszabály a titoktartás, de a felek eltérő igénye esetén lehet megállapodás szerinti nyilvánosság. A KÉRDÉSEK MILYEN KÖRÉT ÉRINTSÉK? Bizonyos más kérdések előre történő kizárása. KI VEGYEN RÉSZT A MEDIÁCIÓBAN? Kinek szükséges feltétlenül? Kinek mi lesz a szerepe? (Jogi képviselők is jelen lehetnek, de a megállapodást a feleknek kell kialakítaniuk. Mindenképpen vonjuk be azt is, aki utólag veszélyeztetheti a megállapodás betartását!)

11 MÓDSZEREK A MEDIÁCIÓ ELFOGADTATÁSÁRA Meghallgatás Önkéntesség hangsúlyozása Semleges harmadik fél megajánlása A mediáció bizalmas voltának hangsúlyozása Saját döntés jelentőségének hangsúlyozása Saját időgazdálkodás lehetősége Ha nem születik megállapodás, még mindig lehet bírósághoz fordulni Idő- és költségtakarékosság hangsúlyozása

12 A MEDIÁCIÓS ÜLÉS FELÉPÍTÉSE 1. Az ülés megnyitása 2. Megszakítás nélküli idő 3. Nézetek kicserélése, megértetés 4. A megállapodás kidolgozása 5. A megállapodás rögzítése 6. Zárás, összegzés

13 A mediációs ülés körülményei - megfelelő körülmények kialakítása - Kerek vagy ovális asztal - Egyforma karfás szék,semmiképpen sem egymással szemben, a mediátorral legyenek szemkontaktusban - Tágas szoba legyen - Mindig legyen egy tábla a felekkel szemben és az asztalra is tegyünk üres lapokat, tollakat - Ne nyisson be senki

14 A mediációs tárgyalás (bevezető szakasz) 1. Az ülés megnyitása Hangnem kialakítása, bemutatkozás A folyamat és az alapszabályok megismertetése a mediátor szerepe, a folyamat menete, Önkéntesség és egyetértés a mediáció vonatkozásában bizalmasság, titoktartás időkorlátok, kompetenciahatárok Elvárások előterjesztése, megvitatása (megfigyelők, különtárgyalás, kérdések)

15 2. A megszakítás nélküli idő Mindkét fél azonos időkorlát mellett ismertetheti saját szemszögéből a problémát A felek egymás után beszélnek a mediátorhoz A mediátor meghatározza a fő témákat (álláspontok, érzelmek és/vagy tartalmi szempontból fontosak) Közbeszólások, egymás szavába vágás, indulatkitörések kezelése A mediátor összefoglal, megjelöli a vitapontokat és ellenőrzi azok helyességét, ezeket a táblán rögzítik.

16 Tárgyalás szakasza 3.Nézetek kicserélése A másik fél szempontjainak megértése és nem nézeteik megváltoztatása! mediátor szerepe: közös pontok hangsúlyozása, rejtett tartalmak felszínre hozása Alkalmazott technikák: elismerés, összegzés, átfogalmazás, szerepcsere, figyelem, információgyűjtés, csönd, irányítás, egyensúly kialakítása és fenntartása Semleges megfogalmazások gyakorlása

17 A lehetőségek összegyűjtése kezdés a legegyszerűbb témával ötletroham: megoldási ajánlatok listája, minősítés nélkül, hasonló arányban mindkét fél részéről objektív kritériumok közös összeállítása Prioritások felállítása Megvalósíthatóság elemzése A mediátor feladatai: A vitát adott helyzetnek és ne két fél közötti problémának tekintse Bár nem biztos, hogy minden témában létrejön megállapodás, minden témát érinteni kell Az értékek és érzelmek terén a mediáció (valószínűleg) nem fog áttörést hozni, de a mit tegyünk vonatkozásában igen!

18 A megállapodás megírása Kötelezettségvállalás a megegyezés betartására A megállapodás főbb pontjainak felsorolása A tényekre és a feladatokra koncentrálás Kockázatok, jövőbeni félreértések kizárása A jó megállapodás: REMEK, azaz R é s z l e t e s E l é r h e t ő M é r h e t ő E l f o g a d h a t ó K i v i t e l e z h e t ő

19 Akkor lehet megállapodást kötni, ha minden téma meg van tárgyalva Minden szóban meg kell egyezni A mediátornak ilyenkor háttérbe kell vonulnia A feleknek alá kell írnia Ünnepélyesen kell átadni Maximum 3 óra lehet egy tárgyalás

20 Lezárás Minden esetben: A felek hajlandóságának és erőfeszítéseinek megköszönése A mediáció eredményeinek áttekintése Az ülés hivatalos lezárása a pozitívumok hangsúlyozásával

21 LEZÁRÁS MEGÁLLAPODÁS LÉTREJÖTTE ESETÉN: Az elért eredmények összegzése Az elvégzett munka elismerése A nyomonkövetés megemlítése HA TOVÁBBI ÜLÉS SZÜKSÉGES: Az elért részeredmények összegzése A következő ülésig megvalósítandó feladatok Következő ülés időpontja Részvétel elismerése HA NEM JÖTT LÉTRE MEGÁLLAPODÁS: A megtett út elismerése A fennmaradó feladatok összegzése A nyomonkövetés megemlítése

22 Amikor a felek elakadnak Vessünk fel egy másik témát, amelyben az egyetértés valószínűsége nagyobb! Hangsúlyozzuk, hogy mennyire motiváltak, hiszen itt ülnek! Fogalmazzuk meg újra a problémát! Kérdezzük meg újra a feleket, milyen változtatást szeretnének! Fogalmaztassuk meg a felekkel, miért van szükségük a változásra! Kérjük meg a feleket, hogy vitassák meg a javasolt megoldás vagy követelés következményeit! Ha a mediátor végső esetben mégis tesz javaslatot, az csak általános megfogalmazású lehet! Különtárgyalások mindkét féllel

23 - Kérdés típusok - Zárt/nyitott kérdések - Irányított kérdések: konkrét személynek tesszük fel szemkontaktus felvétele Ön milyen megoldást javasol? - Nem irányított kérdések: pl. mondjál el a kérdésről a véleményüket - Fókuszáló vagy összpontosító kérdések, ami beszűkíti a válaszok lehetőségét: Mi a szokás Önöknél ebben a kérdésben? - Kérdésbe ágyazott ajánlás: el tudná fogadni,hogy 6 órára viszi vissza a gyereket? - A jövő irányította kérdések: milyen lépésekben szeretne haladni - Folyamatmegszakító kérdések, melynek célja egy új irányba terelés, ilyenkor egy totál nem oda passzoló kérdést kell feltenni pl. vita esetén - Visszafókuszáló kérdések-ha elkalandoznának a kérdésektől - Hipotézis tesztelő (a felek ki nem mondott igényeiről alkotott elképzelést tesztelhető vele)

24 - Kommunikációs technikák - Empatikus együttérzés-azt tudatja a klienssel,hogy megérti: látom ez a téma nehéz Önnek nem szabad túl ragozni - Kliensek nevelése,okítása: ha mégsem tudnak megállapodni vannak más megoldások - Kijelentések kölcsönössé tétele: az a benyomásom,hogy a jövőt közösen képzelik el - Normalizálás: mindketten mérgesek egymásra, ez helyénvaló - Kölcsönös engedmény technika:ha a felek nehezen tudnak megegyezni - Összefoglalások - Feladat pontos meghatározása - Kliensek együttműködési készségének értékelése

25 Köszönöm a figyelmet!