Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter
Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában 1000 2000 3 5 5000 6000 15 20 9000 10000 25 30 11000 30000 30 35
Az állati fehérje ellátás egy lakosra eső mennyisége (világátlag: gramm/fő/nap) 1985 2005 rhahús 3,98 3,59 jás 184 1,84 253 2,53 j 4,13 4,36 rtéshús 3,41 4,40 romfihús 2,28 4,33
A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Év Évi egy főre eső fogyasztás Összes fogyasztás Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t) jlődők jlettek 2002 28 44 137 222 2050 44 78 326 585 2002 78 202 102 265 2050 94 216 126 295
Globális állati termék előállítási növekedés (átlagos növekedési ütem 1,6%) Várható évi növekedés Millió ton nna Sertés Baromfi Akvakultúra Tojás Sz.marha Tej (FCM)
Húsprefenciák egységnyi vásárlóerőre vetítve USA Argentína Brazília Franciaország Olaszország Kína Oroszország India Indonézia Japán 0% 20% 40% 60% 80% 100%
Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés) é Millió tonna 800 900 Döntően energiatermelés Fejlett országok 1100
világ tojástermelésének változása 1970-2016 között rszágcsoport 1970* 1997* 2005** 2016** Tját Tojástermelés (millió t) Fejlett 15,0 18,2 18,5 20,2 Fejlődő 5,5 31,0 42,6 57,1
A világ vágóbaromfi termelésének változása 1970-2016 között Országcsoport 1970* 1997* 2005* 2016** Termelés (millió t) szes: 13,1 62,6 82,6 110,4 Fjl Fejlett országok 98 9,8 30,00 35,7 44,6 Fejlődő országok 3,3 32,6 46,9 65,0
Azok az országok, ahol a vásárlóerő növekedése ntően vezet a baromfihús-fogyasztás növekedéséhez
Brojlerek teljesítményváltozása 1923-2001 között Év Életkor vágáskor áák (hét) Élőtömeg (kg) Tak. értékesítésék é (kg/kg) Elhullás (%) 1923 16 1,00 4,7 18,0 1933 14 1,23 4,4 14,0 1943 12 1,36 4,0 10,0 1953 10,5 1,45 3,0 7,3 1963 9,5 1,59 2,4 5,7 1973 8,5 1,77 2,0 2,7 1991 6,0 2,13 2,0 9,7 2001 6,0 2,67 1,63 3,6
agytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai bronzpulykák teljesítményében é mutatkozó különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar) Típus Takarmányértékesítés 20 hetes korban tömege (tak. kg/ (kg) (kg) Élőtömeg Mellfilé élőtömeg kg) odern ulykahibrid 18,2 29 2,9 509 5,09 ronzpulyka 6,4 3,3 0,83 Bronzpulyka BUT Big6
A BUT Big 6-os testtömegének relatív növekedése a bronzpulykához képest a takarmányozástól és az életkortól függően, ivarok szerint (bronzpulyka teljesítménye=100%) 350 300 Relatív növek kedés (%) 250 200 150 99-es tak.kakaskakas 99-es tak.tojó 67-es tak.kakas 67-es tak.tojó 100
Az 1999-es takarmánnyal etetett pulykák testtömegének fölénye az 1967-es takarmánnyal etetett azonos genotípusú és ivarú csoportokhoz képest, az életkortól függően latív növeke edés (%) Rel 60 50 40 30 20 10 BUT kakas BUT tojó Bronz kakas Bronz tojó 0
A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20 hetes életkorban Genotípus Ivar Filézett mell tömege (g) Relatív változás (%) 1999-es takarmányozás BUT Big 6 Bronzpulyka hímivar hímivar 4834 828 538% BUT Big 6 Bronzpulyka nőivar nőivar 3306 550 601% 1967-es takarmányozás BUT Big 6 Bronzpulyka hímivar hímivar 4054 770 526% BUT Big 6 nőivar 2744
A filézett mell tömegének változása a takarmányozástól, á tól a genotípustól, tól és az ivartól függően, 20 hetes életkorban Takarmányozás Ivar Filézett mell tömege (g) Relatív változás (%) BUT Big 6 1999 1967 hímivar hímivar 4834 4054 +19% 1999 1967 nőivar nőivar 3306 2744 +20% Bronzpulyka 1999 1967 hímivar hímivar 828 770 +7% 1999 nőivar 550 +16%
Mangalica sertés Nagyfehér hússertés
z 1980-as és 2005-ös genotípusú sertések teljesítménye 1980-as és 2005-ös takarmányozáson Tulajdonságok Genotípusok 1980 2005 Takarmányok 1980 2005 1980 2005 9 kg közötti napi meg-gyarapodás, g: 853 912 926 1042 rmány-értékesítés: 312 3,12 263 2,63 277 2,77 238 2,38 or vágáskor (nap): 177,6 169,2 170,1 154,6 ny hús a vágott testben 35,72 36,43 38,93 40,60
takarmányozás és a genetikai hatások relatív mértéke 1980-2005 között a sertés értékmérőiben Értékmérők Takarmányozási hatások, % Genetikai hatások, % pi tömeggyarapodás 119 kg között + 9,6 + 11,3 karmányértékesítés - 17,8-11,5 tkor vágáskor -7,5-7,2 ványhús a vágott testben + 3,2 + 10,2
Energiaszükséglet egységnyi állati termék előállítására á á (MJ/termék kg)
Energiaszükséglet egységnyi mennyiségű állati fehérje előállítására á á (MJ/fehérje kg)
Egységnyi állati termékre eső globális felmelegedést okozó hatás (CO 2 egyenérték/termék kg) sertés brojler sz.marha tej tojás
Egységnyi állati termék előállítással előidézett savasodási és eutrofikációs hatás (SO 2 és PO 4 egyenérték/termék kg) sertés sz.marha tojás sertés sz.marha brojler tej brojler tej tojás
Brojlerekkel kapcsolatos állatjóléti témájú közlemények gyakorisága Közlemények Lakosság Brojler- Cikk/ Régiók száma millió termelés (millió db) 100 millió brojler urópa 192 830 8028 2,4 agy-britannia 94 62 822 11,4 SA 69 309 9075 08 0,8 usztrália 10 22 453 2,2 razília 19 193 5465 0,3 ndonézia 0 231 1904 0,0 ína 1 1337 7759 0,01
Kifutós Néhány gazdaságossági mutató különböző tartásmódokban tá tojótyúkoknál k Tartásmód Értékesíthető ép tojás (db/tyúk) y Napi Állandó takarmányfogyasztásférőhelyre költség tyúk- (g) (Euro/év) Munkaidő ráfordítás (perc/tyúk/év) y Ketrec 280 110 2,00 5 Berendezett ketrec 275 115 3,60 - Többszintes padlós 270 120 360 3,60 10 Egyszintes padlós 270 120 3,90 16
Az egy kg tojás előállítására eső CO 2 kibocsájtás, vízszükséglet és takarmánytermő terület a tartásmódtól függően Tartásmód CO 2 egyenérték Vízszükséglet, Takarmánytermő (kg) (m 3 ) terület eüe (m 2 ) Ketrec 2,650 3,3 5,74 Kiscsoportos ketrec 2,817 3,5 6,11 Padlós többszintes 288 2,88 36 3,6 622 6,22 Padlós egyszintes 3,11 3,7 6,49 Kifutós 3,41 4,0 7,02
Légköri gázkibocsájtás ájtá különböző ő tartásmódokban egy tyúkférőhelyre számítva Tartásmód NH 3 (kg) N 2 O (kg) Metán (kg) Ketrec 0,149 0,019 0,014 Kiscsoportos kt ketrec 0,160 0,020 0,015 Padlós többszintes 0,583 0,136 0,051 Padlós egyszintes 0,587 0,145 0,055 Kifutós 0,628 0,155 0,058
Különböző táplálkozási célokat szolgáló termékek k előállításának á vízigénye Élelmiszer rizs búza kukorica szója paradicsom marhahús broilercsirke tenyésztett hal tej kávé tea Vízigény 3000 l/kg 1500 l/kg 1000 l/kg 1800 l/kg 100 l/kg 16000 l/kg 4000 l/kg 2000 l/kg 700 l/kg 150 l/kg 40 l/kg
Állattartási nagyrendszerek Alaptípus Terület, milliárd ha Elhelyezkedés Extenzív legeltetési rendszer Vegyes növény- és tk takarmánytermesztő t tő állattenyésztési rendszerek 3 - természetes csapadékra alapozott 2,5 Afrika, Ázsia, Ausztrália, részben Európa és Amerika egyes részei Európa, India, Dél- Amerika keleti része, Amerika, Afrika középső része, USA- Kanada határvidéke - öntözött területek Közép-Európa kis része, D-K Ázsia, USA és Közép- Amerika egy része Zömében zárt, koncentrált intenzív rendszerek, érdemi USA déli és középső területe, Európa, Kelet-Ázsia, Megközelítő részesedés a világtermelésből Húsmarha 20% Kiskérődzők ikéőd ők30% Tej 90% Húsmarha+juh 70% Sertés és baromfi 25% Tojás 40% Baromfihús 70% Tojás 60% Sertéshús 55%
állattenyésztési nagyrendszerek potenciális lehetőségei a klímaváltozás tükrében Rendszertípus Extenzív legeltetéses Biomassza termelés várható változása Várható esélyek Afrika, Ausztrália, Közép- Amerika, Dél-Ázsia, Kína egyes részei a leginkább veszélyeztetettek. rendszerek - 50%,, Vegyes, növénytermesztő, állattenyésztő rendszerek - Természetes csapadékra alapozott rendszerek - > + Nehezen előre jelezhető regionálisan is változó negatív és pozitív hatások is lehetnek. - Öntözött területek átfolyó vízkészletek +++ talajvíz-hasznosítás + Intenzív zárt specializált Ahol átfolyó vízkészletekkel gazdálkodnak, nagyon kedvező prognózisok adhatók. Talajvíz-hasznosítás már nehezedő feltételeket jl jelentenek. További előretörésük várható, elsősorban
1. 30-40 éven belül a mintegy 8,5-9 milliárd ember 60%-a városokban él majd és húsfogyasztása duplája lesz a mainak. 2. Az öntözéses vagy azzá tehető területek döntő fontosságúak lesznek. 3. Az intenzív, jól ellenőrizhető feltételeket kínáló állattartási rendszerek előretörése várható, mert komplex hatékonyságuk jobb, mint más rendszereké (fajlagos vízhasznosítás, komplex környezetterhelés, általános lá erőforrás hatékonyság, védelem klímahatások ellen stb.).