SZOCIÁLIS MUNKA A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYEZETTEKKEL A SZKTT HSZK Tabán Családsegítő Közösségi Ház gyakorlati tevékenységének tükrében Zomboriné Botás Mária SZKTT HSZK családsegítő hálózatvezető 2009. február
Szegedi Kistérség Többcélú Társulás ellátási területének bemutatása A kistérség lakónépessége: 188.869 fő Családsegítő szolgáltatással 100%-os a lefedettség. Ebből 177.016 fő a Humán Szolgáltató Központ ellátási területe (Szeged, Dóc, Domaszék, Szatymaz, Zsombó) Családsegítő szolgáltatás ellátotti száma: 2008 év: 5877 fő forgalom: 25.693 RSZS kliens: 2.993 fő /ebből a kistérség: 152 fő/
Szegedi Kistérség Többcélú Társulás ellátási területének bemutatása Probléma: legnagyobb arányban munkanélküliséggel összefüggő foglalkoztatás hiánya alacsony jövedelem elszegényedés, eladósodás mentális, pszichés problémák szenvedélybetegség munkaképesség-csökkenés
Szegedi Kistérség Többcélú Társulás ellátási területének bemutatása Igénybevevők: 19-50 év közöttiek a legtöbben 80% nem foglalkoztatott nők nagyobb arányban 8 általános és középfokú végzettségűek, de növekszik a diplomások aránya (7-8%) A kliensek 60-70%-a kötelező együttműködés keretében (RSZS, adósságkezelési tanácsadás) jelenik meg. 2008 év: Kötelezettek: 62,72% /3.628 fő/ Önként jött: 37,28% /2.239 fő/
A családsegítő szolgáltatás célja A szociális munka eszközeinek és módszereinek a felhasználásával díjmentes általános és speciális szolgáltatásokkal hozzájáruljon az egyének, családok és különböző közösségi csoportok mentális és szociális jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.
A családsegítő szolgáltatás célja Feladatai közül ami konkrétan nevesítve a munkanélküli célcsoportra vonatkozik: Sztv. 64.. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell: e) A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását. 1/2000. (I.7) SZCSM rendelet 30.. (2) c) Szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját.
ELŐZMÉNYEK Az elmúlt évtizedben egyre határozottabb elvárásként fogalmazódott meg, hogy a szociális szolgáltatásokban, illetve szociális szakemberek eszköztárában és beavatkozási céljaiban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkavállalás elősegítésére. 1996. A módosított Sztv. lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy amennyiben helyi rendelet alkotnak, kötelezhetik az RSZS-ben részesülőket a kijelölt szociális intézménnyel /családsegítő szolgálattal/ való együttműködésre. A passzív eszköz /segély/ mellé aktív, az elhelyezkedést segítő munkaerőpiaci, illetve szociális szolgáltatások igénybevételét biztosítja/.
ELŐZMÉNYEK 2005. A tv. módosítás értelmében az önkormányzatok számára kötelező helyi rendelet alkotása egy együttműködő intézményt kell kijelölni. 2006. Családi típusú támogatás bevezetése (első hazai kísérlet a szociális minimum intézményesítésére maximalizálták, legfeljebb a minimálbér nettójában). Kiszélesedtek a nem foglalkoztatott személynek minősülés kritériumai, így a megelőző időszakhoz képest többen és rövidebb időn belül válnak jogosulttá a szociális segélyre. A beilleszkedést segítő program kötelező jelleggel itt jelenik meg. 2008. Út a munkához program előkészítése, véleményezése és elfogadása Aktív korúak ellátása - közfoglalkoztatás RÁT RSZS Beilleszkedést segítő programban résztvevők köre szűkül.
ELŐZMÉNYEK 1996-2005 Kezelhető kliensszám Szakértői csoport modellértékű program (külön finanszírozás) Sokszínű csoporttevékenység, kreatív kézműves programok (kliensek 50%-a) Módszertani kiadvány 2005-2008 Többszörösére duzzadt kliensszám Leterhelt munkatársak 3 fő humán erőforrás bővítés Szakmai eszköztár szűkülése (csoportok kevesebb száma -kliensek 4-5%-a) Önkéntes kliensek kiszorulása Prevencióra kevesebb idő és kapacitás
A családsegítő szolgálat RSZS-s kliens számának alakulása 2004-2008 év között. 2004: 226 fő /gondozotti létszám 33% a/ 2005: 414 fő /gondozotti létszám 45,14%-a/ 2006: 1751 fő /gondozott létszám 77,51%-a/ 2007: 2512 fő /gondozott létszám: 79,69%-a/ 2008: 2993 fő /gondozotti létszám 78,41%-a/
Rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka jellemzői A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű (egészségkárosodott, nem foglalkoztatott) aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Jellemzője, hogy a pénzbeli segélyhez szolgáltatásokat is hozzárendel. E szolgáltatásoknak az ellátottak munkaerőpiaci pozíciójának erősítését kell szolgálnia. Legfontosabb eszközünk a bizalmon alapuló, személyre szabott segítő kapcsolat. Alapelv, hogy az együttműködési programban onnan induljunk ki, ahol az igénybevevő tart és a különböző szolgáltatási elemek az ő szükségletéhez igazodjanak.
Rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka jellemzői A munkaerőpiacra való visszasegítés időben elhúzódó folyamat. Munkanélküli célcsoport heterogén összetételű. Az egyéni esetkezelés mellett a csoportmunkának és közösségi munkának is meg kell jelennie a szolgáltatásrendszerben. Számos készség, képesség, kompetencia elsajátításához a csoport és közösségi munka kínál lehetőséget.
Rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka jellemzői A személyes kompetenciák fejlesztésével, a szociális szolgáltatások igénybevételével a programban résztvevők nagyobb eséllyel jutnak hozzá az életkörülményeik változtatásához szükséges forrásokhoz. Sokszereplős modell, eredménye csak a különböző szervezetek együttműködése esetén várható együttműködési megállapodások, rendszeres információcsere (Szakértői csoport működtetése)
A klienskör jellemzői a többségük tartós munkanélküli 19-50 év közöttiek meghatározó aránya többségüknél alacsony iskolai végzettség, vagy szakképesítés hiánya nem piacképes szakma alacsony jövedelem, eladósodás szenvedélybetegség egyéb egészségügyi problémák lakhatási problémák nagy arányban egyedülállók, vagy gyermeküket egyedül nevelők családi kapcsolatok rendezetlensége, támogató háttér hiánya szocializációs hiányosságok, életvezetési problémák roma származás A kliensek több mint 70%-nak van vagy volt a munkanélküliséghez valamilyen társult (egy vagy több) problémája
A klienskör jellemzői Munkanélkülivé válás körülményei: Munkahely megszűnése Leépítés Gyes után nem tud elhelyezkedni Egészségkárosodás Szerződést nem hosszabbítanak
A klienskör jellemzői A munkanélküliség hatásai: Rendszeres jövedelem megszűnik vagy csökken Stressz, szorongás, depresszió Pszichés okok szomatizálódása, egészségkárosodás Társas kapcsolati háló beszűkül, izoláció Társadalmi, szociális presztizs elvesztése Önértékelés, identitás, biztonságérzet elvesztése Gyermekek szorongása, kirekesztettsége nő, tünethordozóvá válhat (egészségügyi, viselkedési zavar) Szenvedélybetegség (alkohol, nyugtató, altató használat) Életvezetési probléma Rendszertelen, strukturálatlan napirend, életmód Munkanélküli létre való szocializáció Hibás minta átörökítése
Beilleszkedést segítő program Személyre szabott cselekvési /gondozási/ terv, közösen megfogalmazott probléma megoldásának rövid és hosszú távú célját és feladatait rögzíti az eszközök, módszerek, technikák mellérendelésével. támogató, képességfejlesztő és kontroll elemeket egyaránt tartalmaz. Elsődleges cél: visszaintegrálódás segítése a munkaerőpiacra, segélyezett munkába állítása. Másodlagos cél: hátrányos helyzetűek társas kapcsolatainak javítása, izoláció oldása, pszichés támogatás, az életminőség romlásának megakadályozása, hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése.
A programok irányultsága és jellemzői A munkanélküliek csoportjainak más-más típusú programokra van szüksége. E csoportba tartozók lehetnek: 1. Aránylag könnyen elhelyezkedni tudók. 2. Részben tartós munkanélküliek, akik még mobilizálhatók /szakmájukkal, végzettségükkel vagy életkorukkal van probléma/. 3. Halmozottan hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek.
A beilleszkedés segítő program tartalmi elemei, irányultsága I. Álláskeresésre, elhelyezkedésre irányuló programtípus /álláskeresési hatékonyság növelése, álláskeresési technikák elsajátítása/. Cél: mielőbbi visszaintegrálódás az elsődleges munkaerőpiacra, vagy közfoglalkoztatásban részvétel, alkalmi munkavállalás segítése. Feladat: Munkaügyi Központtal kapcsolattartás, álláskereső klub látogatása, képzésen való részvétel. Módszerek: egyéni tanácsadás, információ, tájékoztatás, életmódot formáló foglalkozás, álláskereső klub, álláskereső tréning. Személyi feltételek: finanszírozási okokból többnyire belső munkatársakkal oldottuk meg.
A beilleszkedés segítő program tartalmi elemei, irányultsága II. Foglalkoztathatóság javítására irányuló programtípus Cél: reintegráció hatékony előkészítése /tartós munkanélküliség okozta hátrányok leküzdése, megfelelő önismeret megszerzése után elhelyezkedési esélyek növelése/. Feladat: motiváció, készségfejlesztés, pszicho-szociális támogatás. Módszerek: egyéni esetmunka, adósságkezelési tanácsadás, családi-, pár-, egyéni terápia, családi kapcsolatok rendezése, pályaorientációs tanácsadás, munkavégzésre felkészítő tréning /önbizalom motiváció erősítés, hatékony kommunikáció, konfliktus kezelés/, hatékonysági tréning /erősségek, gyengeségek, kapcsolatteremtés/, képzésbe jutás / Lépj egyet előre, Munkaügyi Központ, EU-s pályázatok/.
A beilleszkedés segítő program tartalmi elemei, irányultsága III. Más ellátásba juttatásra irányuló programtípus Cél: egészségi állapot felmérése, munkaképesség csökkenés megállapítás Feladat: kapcsolódó ügyintézés, információ Lehetőségek: öregségi nyugdíj, leszázalékolás, ápolási díj, gyermekgondozással kapcsolatos ellátások Módszerek: TB tanácsadás, szociális ügyintézés, információnyújtás, rehabilitáció lehetőségei /rehab. munkahely/, önsegítő csoportban részvétel.
A beilleszkedés segítő program tartalmi elemei, irányultsága IV. Szinten tartásra, karbantartásra, társadalmi integráció erősítésére irányuló programtípus Cél: munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek /gyermekeiket egyedül nevelők, állami gondoskodásból kikerültek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek/. Feladat: reszocializáció elősegítése, izoláció oldása, alapvető társas készségek kialakítása, mindennapi tevékenység strukturálása egészségi, szociális, mentális állapot javítása. Módszerek: esetmunka, családgondozás, egészségügyi ellátásba juttatás, önsegítő csoportok, tematikus klubok /háztartási klub/, szabadidős programok.
Csoportokkal végzett szociális munka Álláskereső klub: álláskeresés segítése Szociálterápiás szerepjáték tréning munkanélkülieknek: álláskeresési készségek, problémamegoldó és kommunikációs készség fejlesztése. Munkavégzésre felkészítő tréning. Önsegítő csoportok: Anonim Alkoholisták, Támogató Csoport Szenvedélybetegek Családtagjainak Napfény Klub /pszichiátriai betegeknek/ Háztartási Klub /eladósodás megelőzése, tudatos fogyasztói szemlélet kialakítása/ Kreatív kézműves foglalkozások
A rendszerből való kikerülés Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők rendszerből történő kikerülésének okai 2008. I. félév Összes RSZS: 2.399 fő /Szeged: 2298 fő, kistérség: 101 fő/ SZEGED VÁROS KISTÉRSÉG Alsóváros Dorozsma Összes Domaszék Dóc Zsombó Összes ÖSSZESEN KIKERÜLÉS OKAI Tabán CSSKH munkaviszonyt létesített 98 79 86 263 7 2-9 272 támogatott képzés 5 17 12 34 - - 2 2 36 rokkantsági nyugdíj 12 3 5 20-1 1 2 22 öregségi nyugdíj 3 4 6 13 - - - - 13 özvegyi nyugdíj 1 - - 1 - - - - 1 GYES 5 6 5 16 - - - - 16 ápolási díjat igényelt 3 3 4 10 - - - - 10 átadva más településnek 6 3 1 10 - - 1 1 11 nem együttműködő 27 22 9 58 1-1 2 60 lemondta 1 - - 1 - - - - 1 nem jogosult 11 7 12 30 1 - - 1 31 elhunyt 3 4-7 - - 1 1 8 ÖSSZESEN 175 148 140 463 9 3 6 18 481 Támogatott munkát vállalt összesen: 210 fő Szeged város: 195 fő Kistérség: 15 fő
A rendszerben való maradás okai Munkaerőpiaci helyzet Kevés a hal, sok a fóka. Kereslet kínálat összehangolatlansága. Rehabilitációs munkahelyek hiánya. Nem piacképes szakma /esetleg felsőfokú diploma középfokú végzettséget igénylő álláshelyhez túlképzett/. Alacsony iskolai végzettség, szakképzettségi hánya. Egyedülálló szülő /gyermekelhelyezés megoldatlansága/. Életkori tényezők /diszkrimináció/. Etnikai megkülönböztetés. Segély + fekete munka versenyképesebb a minimálbérnél /segéllyel járó egyéb juttatások/. Felsőfokú tanulmányok /levelező tagozat/. Pszichoszociális helyzet / tanult tehetetlenség /. Egészségügyi problémák szenvedélybetegség. Kulcsképességek hiánya, munkanélküliségre való szocializálódás. Lakhatási, életvezetési problémák. CSSK hiányos eszköztára /pl. csoportmunka, kevés finanszírozási, kapacitásbeli problémák miatt/. Foglalkoztatási tanácsadást ellátó civil szervezetek szolgáltatásainak, esetlegessége, összehangolatlansága.
Beilleszkedési program szervezése érdekében végzett feladatok 1. Beilleszkedési program készítése, követése, értékelése ehhez kapcsolódó adminisztráció 2. Szakértői csoport működtetése kéthavonta 3. Szoros együttműködés Szeged Város Szociális Iroda, Munkaügyi Központ 4. Kapcsolattartás tájékoztatás - civil szervezetek, képző intézmények. 5. Csoportok, klubok szervezése, működtetése.
Szükségletekhez igazított díjmentes szolgáltatások a családsegítőben Egyéni esetkezelés, családgondozás. Információ. Ügyintézés. Életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás. Pszichológiai, jogi tanácsadás. Egyéni-, pár-, családterápia. Konfliktuskezelő tanácsadás /mediáció/. Családi videotréning /családok kommunikációs zavarai/. Csoportmunka. Közösségi szociális munka. Közvetítés más /civil szervezetek/ szolgáltatásaihoz. A munkatársak részére a kiégés veszély elkerülése érdekében rendszeres,havonkénti szupervíziót és heti 1 alkalommal esetmegbeszélést szervezünk.
Aktív korú nem foglalkoztatott segélyezettekkel végzett szociális munka előnyei I. Sokproblémás, halmozottan hátrányos helyzetű igénybevevőknél intenzívebb, személyes kapcsolattartás, szociális-mentális állapot stabilizálása, elmozdulás a társadalmi integráció irányába, kirekesztődés, marginalizálódás megakadályozása (komplex családgondozás). Preventív szolgáltatásokon keresztül segítséget kaphatnak a célcsoport tagjai, hogy könnyebben el tudják viselni a munkanélküliséggel járó anyagi és lelki terheket. Van kitől segítséget kérni a továbbiakban (családtagjaik számára is). Szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek kiszűrése, lehetőség szerint kezelésbe juttatása diszpécser funkció. Akik önként nem jöttek volna, de vannak a munkanélküliséggel társult problémáik, azok most bekerültek a családsegítő szolgálatok látókörébe és foglalkoznak velük. Közös, kiépülő, előremutató szakmaközi együttműködés ( interprofesszionális team ) a partnerszervezetekkel. Jobb koordináció, erőforrások összeadódása (szolgáltatás kereslet-kínálat összekapcsolása). Kliensek aktivitásának növelése, saját erőforrások mozgósítása, egyéni felelősségvállalás erősödése.
Aktív korú nem foglalkoztatott segélyezettekkel végzett szociális munka előnyei II. Speciális szükségletű klienseknek többféle szolgáltatás megajánlása (önsegítő csoportok, egyszülős klub, nők klubja, pszichiátriai betegek klubja, család és párterápia, mediációs tanácsadás stb.). Egyértelmű munkafolyamat, a célok kitűzése, konkrét feladatok megfogalmazása segítség a családoknak. Egyéni felelősség hangsúlyos (számon kérhető) vállalása a saját életük alakításáért. Tervezés (jelen, jövőkép), kötelességtudat erősödése. A kliensek kizökkenhetnek az otthonlétből, van kivel beszélniük a nehézségeikről, megtapasztalják, hogy más is van hasonlóan nehéz (vagy nehezebb) helyzetben. Szolidaritás erősödése, izoláció oldása. Civil szervezeteken keresztül a kiválasztott kliensek EU-s pályázati projektekbe delegálásának lehetősége képzések, munkaerő-piaci esélynövelés. Más, foglalkoztatást elősegítő szervezetekkel össze lehet kapcsolni a klienseket.
Aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka hátrányai I. Intézmények hiányos, néhol elégtelen infrastruktúrája, személyi, tárgyi feltételek és finanszírozás hiányosságai. Szűk és korlátozott rendelkezésre álló eszközrendszer. Nincs egységes nyilvántartó és adatbázis. Ezek különbözőek, a partnerek számára nem átjárhatóak (egymás számára igazolások, jelentések). Megnövekedett adminisztráció, rengetek papírgyártás, jelentési kötelezettség egymásnak (önkormányzat, munkaügyi központ, családsegítő szolgálat). Olyanok is bekényszerülnek a rendszerbe, akik szeretnének ugyan dolgozni, akarnak is, de a szűkülő munkaerő-piaci lehetőségek miatt ez nem sikerül nekik a segítők sem tudnak segíteni, vagy csak esetlegesen. Ez erősíti a diszfunkció érzését.
Aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka hátrányai II. Kontroll elem megléte bizalmatlanságot vált ki. Erőteljes profilváltás zajlik, prevenció helyett a hivatali jellegű, hatósági szerep felé tolódik el a hangsúly. A magas létszám nehézkessé teszi az ügyféláramlás irányítását, sérülnek a családsegítő szolgálatok más szolgáltatásai a kapacitás-hiány miatt (önként jött kliensekkel foglalkozás, csoportmunka). Hiányoznak a célcsoportalapú megközelítésre épülő szolgáltatások (pl. fiatal pályakezdők, 50 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, gyermeküket egyedül nevelők stb.). Speciális helyzetű kliensekkel rendkívül nehéz, időnként megvalósíthatatlan a kötelező együttműködés (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek nem egyszerű a megfelelő ellátásba juttatás sem). Hiányoznak a speciális szolgáltatási kondíciók (munkaerő-piaci ismeretek, foglalkoztatási kapcsolati rendszer, célirányos képzések).
Aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka hátrányai III. Hiányzik az összehangolt és egyszerűsített az ügyfél szükségleteihez igazodó egymásra épülő szociális és munkaügyi szolgáltatások rendszere. Mindkét ellátórendszer a célcsoport csak egy részének a szükségleteit képes úgy ahogy (családsegítő szolgálatoknál személyi, tárgyi feltételek hiánya miatt) ellátni. Teljeskörű, lefedett ellátást csak egy újfajta, egymásra épülő kombinált szolgáltató rendszer nyújthat. A jelenlegi rendszerek között sokszor szó szerint elvész az ügyfél. Kistelepüléseken a munkaerő-piac nem kínál lehetőségeket. Hiányoznak a tranzitmunkahelyek, amelyekből biztosított lenne az átjárás az elsődleges munkaerő-piacra. Jelenleg a közcélú, közhasznú munka során csak elvétve van lehetőség státusz megtartásra. Így a kliens visszajut újból az eredeti segélyezetti státuszához (ez a körforgás többszöri ismétlődés után fokozza a kliensek reménytelenség érzését, hiszen mintegy bebetonozódnak ebbe az állapotba). Érje meg dolgozni elv nem érvényesül.
Módszertani feladatellátás a munkanélküliek célcsoportjával végzett szociális munka érdekében Szakmai anyagok, módszertani kiadványok készítése, illetve abban való közreműködés. Formanyomtatványok elkészítése, szerződésminták, helyi rendelet kérésre elküldtük. Személyes konzultáció biztosítása. BSP irányelvének kidolgozásában közreműködés szakminisztérium felkérésére. Országos konferenciákon, szakmai napokon való részvétel. Akkreditált konferencia és műhelymunka sorozat szervezése a régióban. Felmérések készítése, helyszíni látogatások. Dél-alföldi Szociális Hírmondóban jogszabályi változásokról, modellértékű programokról, jó gyakorlatokról tájékoztatás megjelenik negyedévente.
CSSK feladatai az Út a munkához programhoz kapcsolódóan I. Aktív korú ellátottakkal végzett szociális munka RÁT-ban részesülőkkel együttműködés: - önkéntes, - kötelező együttműködés keretében, akkor ha az állami foglalkoztatási szerv a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan előírja a családsegítő szolgálattal való együttműködést, amely kiterjedhet az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre is /Sz.tv. 35. (6)/
CSSK feladatai az Út a munkához programhoz kapcsolódóan II. Aktív korú ellátottakkal végzett szociális munka RSZS-ben részesülők közül, az aki: - 55. életévét betöltötte /kivéve, akik 1 éves megállapodást kötnek az önkormányzattal/. - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családjában élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a CSt. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását a napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani.
Szakmai dilemmák I. Csak a segélyből élőknek ha a fekete munka jövedelemkiegészítő lehetőségével nem élnek a segély összege milyen életfeltételeket tesz lehetővé? Csapda helyzet a szociális támogatások önmagukban nem elegendőek az emberek megélhetésére. A munkanélküliséget, mint a globális piacgazdaság velejáróját lehete, szabad-e az egyén felelősségeként kezelni? Támogatott munkából nagyon kevesen kerülnek ki az elsődleges munkaerőpiacra nem többen, mint a fekete munkából rotációs rendszerben ki-be járnak a segélyezetti létből a közfoglalkoztatásba és vissza. Közhasznú programok hatékonysága tudnak-e folyamatosan munkát biztosítani azoknak, akik ismét bekapcsolódnak a munka világába? A közfoglalkoztatásba bevonható munkamennyiség és a foglalkoztatottak létszámának aránya meghatározza, hogy milyen kimenetekre lehet számítani.
Szakmai dilemmák II. Hátrányos helyzetűek oktatása felzárkóztató képzés és mentori segítség szükséges. A motivációk erősítését kényszer nem segíti elő /Ferge Zsuzsa tanulmánya szerint Németország és USA példája alapján a kikényszerített munka foglalkoztatás javító hatása illúzió volt, a munkateszt külföldön lejárt lemez, nem hozott eredményt /. Nagyobb társadalmi védelemben részesül a 2. csoport, de ha dolgozni akar még kevesebb esélye lesz, mint az 1. csoportba tartozónak diszkriminatív. Munkaképesnek ítélt csoportnál mi lesz a személyes szolgáltatások szerepe? Szociális munka eszközrendszere és szakmai alkalmazásának súlya háttérbe szorul, másodlagossá válik. / m.nélküliek 70-80%-a küzd a munkanélküliség okán vagy mellett megjelenő társult problémákkal/. A 30 napos forgás nem fogja elősegíteni a piacképes kompetenciákat. A munka reszocializációt elősegítő 9 hónapos alkalmazás esetén pedig mások kerülnek hosszabb ideig passzív állományba és bizonytalan várakozásra ítéltetnek. A sokféle hátránnyal küzdő kistelepüléseken hiányoznak azok a szervezeti feltételek, amelyek lehetővé teszik a közfoglalkoztatás folyamatos lebonyolítását /ha nincs eszköz, hozzáértő ember, esetleg rosszul tervezett lesz a munkaszervezés/.
Szakmai dilemmákhoz Jogos-e alacsonyabb összegű RÁT-ra ítélni azokat a dolgozni akaró embereket, akiknek az önkormányzat hibája miatt nem jut közfoglalkoztatás? /előrelépés a közfoglalkoztatási terv, ami nem pótolja a hiányzó vagy gyengén működő közfoglalkoztatást szervező munkaszervezet felállítását/. Félő, hogy a közfoglalkoztatás jelentősen lefoglalja a forrásokat és háttérbe szorulnak azok a valóban aktivizáló eszközök, amelyek az önfoglalkoztatást, a helyi megoldásokat, munkaerő-mobilizálást és a munka megtartását támogatják. Sok ponton bizonytalan rendszer miben és milyen mértékben fog javítani a tartós munkanélküliség problematikáján? Mennyire képes az állam piac nélkül többletmunkahelyeket teremteni, ha a gazdaság nem növekszik, miből és hogyan lehet a foglalkoztatást növelni? Hova fog vezetni, ha egyre több ember szorul ki az amúgy is szegény szociális ellátórendszerből?
Felhasznált irodalom: Szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége MACSGYOE 2006. Pataki Éva: Vélemény az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvényeknek az Út a munkához programhoz kapcsolódó módosításáról tárgyában készült előterjesztésről Forrás: www.3sz.hu Kun Zsuzsa: A szociális szolgáltatások sztenderdizálása és a foglalkoztathatóság javítása Kapocs 2008. VII.évf. 5. sz. Vida Anikó: A jogok és kötelességek egyensúlyának változása a munkanélküliek ellátásának szabályozásában Dél-alföldi Szociális Hírmondó VIII. évf. 3. sz. Döbör Ágota: A munkanélküliségből fakadó családon belüli szerepváltozások és azok megoldási lehetősége Dél-alföldi Szociális Hírmondó VIII. évf. 1. sz.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Zomboriné Botás Mária Tel: 62/487-941 Fax: 62/498-111 email: modszertancssk@vnet.hu 6723 Szeged, Kereszttöltés u. 13.