MILYEN ESZKÖZÖKKEL NÖVELHETİ A MAGYAR NAGYVÁLLALATOK K+F AKTIVITÁSA? EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI TERVA PROBLÉMA MEGOLDSÁSRA 1. KUTATÁSI PROBLÉMA Molnár László egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Marketing Intézet Az Európai Tanács, miután a 2000. évi lisszaboni határozatában eltökélte, hogy Európa lesz a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı, tudásalapú társadalma, két évvel késıbb Barcelonában (2002. március) már számszerően is megfogalmazta, hogy 2010-re az Európai Unió tagállamai köztük Magyarország a GDP 3%-át fordítsák kutatás-fejlesztésre, valamint a K+F források legalább kétharmada az üzleti szektorból származzon. Miután statisztikai adatok alapján megvizsgáltam a jelenlegi magyar K+F szektor helyzetét, megállapítottam, hogy fenti célkitőzés eléréséhez még sok tennivalója van az országnak, ugyanis a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya kb. 1%, míg a vállalkozások kb. 40%-ot finanszíroznak a K+F tevékenységbıl. 2. KUTATÁS CÉLJA A kutatás célja meghatározni azokat az eszközöket (ösztönzés, szankcionálás, módszerek, technikák), amelyekkel növelhetı a hazai nagyvállalatok K+F aktivitása (osztályok száma, létszám, ráfordítás, publikációk, szabadalmak). Ehhez azonban: meg kell vizsgálni a hazai nagyvállalatok K+F aktivitását, leíró statisztikai módszerekkel helyzetképet kell adni a jelenlegi állapotról, kvantitatív kutatás segítségével tesztelni kell a vállalatok K+F tudatossági/hajlandósági modelljét (Hogyan mérhetı a K+F aktvitás? Milyen formában és milyen súllyal nyilvánul meg a vállalatok életében? Milyen tényezık és milyen mértékben befolyásolják a K+F aktivitást?) fel kell mérni, hogyan fogadnák a vállalatok a különbözı eszközöket, amelyek célja a vállalatok szerepének növelése a K+F szektorban és milyen javaslataik, ötleteik vannak ezzel kapcsolatban? 3. MÓDSZERTAN A kutatási probléma megoldása és a kutatási célok elérése érdekében kétfázisú primer kutatás lebonyolítását tartom szükségesnek, amelynek az elsı fázisában szakértıi mélyinterjúk, a második fázisában pedig kérdıíves megkérdezés lebonyolítása lenne indokolt. A primer kutatás kvalitatív és kvantitatív fázisára vonatkozó módszertani javaslatomat a következıkben fejtem ki részletesen.
3.1. Kvalitatív kutatás A kvalitatív kutatás során feltáró típusú, ún. szakértıi mélyinterjúk elvégzését tartom indokoltnak. A szakértıi mélyinterjú nem más, mint egy strukturálatlan, közvetlen, személyes interjú, amelyben a kérdezı egyetlen magasan képzett (szakértı) megkérdezettel beszélget azzal a céllal, hogy feltárja motivációit, nézeteit, attitődjeit és érzéseit a téma vonatkozásában [8]. A szakértıi mélyinterjú legfıbb elınye, hogy alkalmas egy meghatározott probléma mélyebb feltárására, a válaszok egy válaszadóhoz köthetık, a válaszadóra nem nehezül szociális nyomás, hogy azonosuljon mások véleményével, így az eredmények az információk szabad áramlása formájában keletkeznek [8]. A kvalitatív kutatás során 10 szakértı megkérdezését tartom szükségesnek, közülük: 5-en a hazai K+F szektor irányító és ellenırzı intézmény-rendszerének képviselıi közül kerülnének ki (NORRIA, NORDA, NKTH, NFU, MISZ, KSH, MSZH, MTA, OM, OTKA), 5-en pedig a késıbbi kvantitatív kutatás célcsoportjából, vagyis magyarországi nagyvállalatok elsıszámú vagy a vállalaton belüli kutatás-fejlesztési tevékenységért felelıs vezetıi közül (Richter Gedeon, GE). Az interjúkat saját magam bonyolítom le ún. strukturált vezérfonal segítségével, a beszélgetéseket diktafon segítségével rögzítem, hogy a késıbbiekben bármikor vissza lehessen azokat hallgatni. Az interjúkat követıen jegyzıkönyveket készítek a beszélgetéseken elhangzottak leglényegesebb elemeit összefoglalva, majd a jegyzıkönyvek alapján összegzem a kutatás eredményeit, legfontosabb tapasztalatait és felhasználom azokat a kutatás következı fázisában. 3.2. Kvantitatív kutatás A primer kutatás második fázisában a szekunder (nemzetközi és hazai szakirodalom, statisztikai adatok, elméleti modellalkotás) és a kvalitatív kutatás eredményeire alapozott, nagymintás kérdıívvel támogatott megkérdezés lebonyolítását tartom szükségesnek. A kérdıíves megkérdezés nem más, mint a kérdések meghatározott sorrendben történı feltevése a válaszadóknak egy formális kérdıív segítségével [Malhotra]. A kérdıíves megkérdezés legfıbb elınye, hogy az alkalmazása rendkívül egyszerő, az összegyőjtött adatok megbízhatóak, mert a válaszadók elıre meghatározott alternatívákra vannak korlátozva, az elızetesen rögzített válaszok csökkentik a különbözı válaszadók okozta sokszínőséget és az adatok kódolása, elemzése és értelmezése viszonylag egyszerő. 3.2.1. Célsokaság és mintavételi keret A mintavétel alapsokaságát a Magyarországon tevékenykedı, 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok (Large Business, LB) képzik.
Az elıbbi feltételnek eleget tevı vállalatokat a KSH céginformációs adattárából [CÉG-KÓD-TÁR] szőröm le és hozom létre a kutatás alapsokaságához hozzárendelhetı mintavételi keretet. A célsokaság 4 tevékenységi kör szerinti megoszlását az alábbi diagram tartalmazza: A célsokaság megoszlása tevékenység szerint Szolgáltatás 23,4% Mezıgazdaság 4,4% Kereskedelem 10,1% Ipar 62,1% Bázis: Magyarországon tevékenykedı 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok, N=917 1. ábra: A célsokaság megoszlása tevékenység szerint A 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok 62,1%-az iparban, 23,4%-uk a szolgáltatásban, 10,1%-uk a kereskedelemben és 4,4%-uk a mezıgazdaságban tevékenykedik. A célsokaság megoszlását 7 magyarországi régió szerinti az alábbi diagram tartalmazza. A célsokaság megoszlása régió szerint Közép-Magy arország 40,7% Közép-Dunántúl Ny ugat-dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magy arország Dél-Dunántúl 13,1% 12,8% 10,1% 8,8% 8,8% 5,7% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% Bázis: Magyarországon tevékenykedı 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatok, N=917 2. ábra: A célsokaság megoszlása régió szerint
A célsokaság elemeinek többsége (40,7%) Közép-Magyarországon, azon belül elsısorban Budapesten tevékenykedik. A többi régióban közel azonos számban képviseltetik magukat a hazai nagyvállalatok, Közép-Dunántúlon 13,1%-uk, Nyugat-Dunántúlon 12,8%-uk, Észak-Alföldön 10,1%-uk, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön 8,8-8,8%-uk, míg Dél-Dunántúlon 5,7%-uk végzi tevékenységét. 3.2.2. Mintavételi technika és mintanagyság A kutatás mintavételi technikája a véletlen eljárások közé tartozó ún. divizív rétegzés arányos elosztással [DVR-AR]. Rétegképzı ismérvek a tevékenység és a régió. Mintanagyság Alapsokaság [N] Minta [n] Megbízhatóság [százalék] Pontosság [százalékpont] Összesen 917 270 95,0 ±5,0 1. táblázat: Mintanagyság A tervezett minta megbízhatósági szintje 95,0%, pontossági szintje pedig ±5,0 százalékpont. A minta megoszlása tevékenység szerint Alapsokaság [N] Minta [n] Megbízhatóság [százalék] Pontosság [százalékpont] Mezıgazdaság 40 11 95,0 ±25,2 Ipar 569 168 95,0 ±6,3 Kereskedelem 93 28 95,0 ±15,5 Szolgáltatás 215 63 95,0 ±10,4 Összesen 917 270 95,0 ±5,0 2. táblázat: A minta megoszlása tevékenység szerint A tervezett minta tevékenység szerinti megoszlása tizedesjegy pontossággal tükrözi az alapsokasági arányokat.
A minta megoszlása régió szerint Alapsokaság [N] Minta [n] Megbízhatóság [százalék] Dél-Alföld 81 24 95,0 ±16,8 Dél-Dunántúl 52 16 95,0 ±20,4 Észak-Alföld 93 28 95,0 ±15,5 Észak- Magyarország Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Pontosság [százalékpont] 81 24 95,0 ±16,8 373 109 95,0 ±7,9 120 34 95,0 ±14,2 117 35 95,0 ±13,9 Összesen 917 270 95,0 ±5,0 3. táblázat: A minta megoszlása régió szerint A tervezett minta régió szerinti megoszlása tizedesjegy pontossággal tükrözi az alapsokasági arányokat. 3.2.3. Reprezentativitás A tervezett minta az alábbi szempontok alapján reprezentálja [cellareprezentatív] a Magyarországon tevékenykedı, 250 fı feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezı nagyvállalatokat: Tevékenység [Mezıgazdaság Ipar, Kereskedelem, Szolgáltatás] Régió [Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép- Magyarország, közép-dunántúl, Nyugat-Dunántúl] 3.2.4. Információgyőjtés Az információgyőjtés on-line kérdıívvel támogatott VOIP telefonos megkérdezés formájában történik, amelyet gyakorlott és erre a célra külön felkészített kérdezıbiztosok végeznek. Az információgyőjtés módszerébıl következik, hogy távmunka formájában is végezhetı és összesen 2 hét áll a 14 kérdezıbiztos rendelkezésére. 3.2.5. Információelemzés Egyváltozós és egyszerőbb elemzések a teljes mintára és a részmintákra: gyakorisági tábla, átlagszámítás, kereszttáblák, varianciaelemzés, korrelációszámítás.
Többváltozós és bonyolultabb elemzések a teljes mintára: faktorelemzés, klaszterelemzés, regresszióelemzés, diszkriminanciaelemzés, multidemenziós skálázás, korrespondenciaelemzés, strukturális egyenlet modellezés [Structural Equation Modeling, SEM]. A matematika-statisztikai elemzéseket Excel 2007, SPSS 17.0 és AMOS 17.0 szoftverek segítségével végzem. 3.2.6. A kutatási eredmények összegzése A kutatási eredményeket írásos formában összegzem, következtetéseket vonok le, javaslatokat fogalmazok meg, valamint újszerő és új téziseket állítok fel. 3.3. Idıterv A tervezett kutatás kb. 2,5 hónapot vesz igénybe, amelybıl 5 hetet a kvalitatív szakasz és 5 hetet pedig a kvantitatív szakasz ölel fel. 3.4. Költségterv A tervezett terepmunka összköltsége 212000 Ft, amelybıl 50000 Ft-ot az online kérdıív programozása, 54000 Ft-ot a VOIP telefon költsége, 108000 Ft-ot pedig a kérdezıbiztosi díj tesz ki. IRODALOMJEGYZÉK [1] BABBIE: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 1995 [2] HAJDU: Többváltozós statisztikai számítások, Központi Statisztikai Hiva tal, 2003 [3] HUNYADI VITA: Statisztika közgazdászoknak, Központi Statisztikai Hi vatal, 2002 [4] KETSKEMÉTY IZSÓ: Bevezetés az SPSS programrendszerbe, ELTE Eötvös Kiadó, 2005 [5] KSH: A K+F statisztika módszertana. Budapest, 2004. [6] KSH: Kutatás és fejlesztés. Budapest, 2004-2006. [7] KSH: Magyar Statisztikai Évkönyv. Budapest, 2004-2006. [8] MALHOTRA: Marketingkutatás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 2002