Állattenyésztés 2 1. tétel Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél felépítése - A szájban történő emésztés és a nyelés - Emésztés az együregű, összetett gyomorban - Emésztés a többüregű, összetett gyomorban - Emésztés a középbélben - Emésztés az utóbélben Előbél: Fejbél (szájüreg, garatüreg): aprítás keményítő bontás Nyelőcső Gyomor: sósavas pepszin ph:1-3 között fehérjék bontása elkezdődik Gyomortípusok: - Együregű gyomor Egyszerű nyelőcső típusú: húsevők Összetett( mirigyes): mindenevők - Több üregű: Kérődzők (4 üreg: bendő, oltó, leveles, százrétű) Bendőben bakteriális bontás: rost hasznosítás. Középbél: Epésbél: ide ömlik a máj váladéka az epe és a hasnyálmirigy váladéka a hasnyál. Ezek az emésztőkészülék járulékus mirigyei, amelyek váladéka emésztő enzimeket tartalmaznak Éhbél Csípőbél Középbélben a táplálóanyagok lebontása és felszívódás történik. Zsíremésztés: epe Lipáz: glicerin és zsírsavak Fehérje emésztés: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz enzimekkel di- polipeptidek aminosavak Szénhidrát emésztése: amiláz, maltáz, laktáz glükóz molekulákra Utóbél: Vakbél: Vastagbél: Remesebél Végbél Bakteriális rostemésztés: illózsírsavakra (E,P,V) Baktériumos fehérjebontás is: a keletkező aminosavak nem tudnak felszívódni, baktériumok használják fel
Vízvisszaszívás A, B, K vitamínok bakteriális előállítása 2. tétel Ismertesse az emlősök ivarszerveinek felépítését és a női ivarszerv működését! - A női ivarszerv felépítése - A hím ivarszerv felépítése - A petefészek működése A női ivarszerv felépítése: Belső nemi szervek: Petefészek (ovarium) Petevezető (tuba uterina) Méh (uterus) Külső nemi szervek: Hüvely (vagina) Péra (vulva) Csikló (clitoris) A hím ivarszerv felépítése: Belső nemi szervek: Here (testis) Mellékhere (epididymis) Ondóvezető (ductus deferens) Járulékos nemi mirigyek: - Dülmirigy (prostata) - Ondóhólyagok (gll.vesiculares) - Cowper-féle mirigyek (gll.bulbourethrales) Külső nemi szervek: Hímvessző (penis) benne a húgycső Makk (glans penis) Tasak (praeputium) Petefészek működése: Hasüregben az ágyékcsigolyák alatt a vesék mögött elhelyezkedő páros szerv. Feladata elsősorban a női ivarsejt (petesejt) képzése ill. fejlődése. Működése: FSH hormon hatására a petefészekben található elsődleges, majd másodlagos tüszőkből Graf- tüszők keletkeznek, amelyek érett petesejteket tartalmaznak, s ovulációkor a megérett petesejtek kiszabadulnak a Graf- tüszőből. Ezt az állapotot ivarzásnak nevezzük, amit az állat ivarzási tünetekkel mutat. A Graf-tüsző helyét sárgatest tölti ki, amely megtermékenyülés esetén a vemhességet fenntartó progeszteron hormont termeli. Sikertelen termékenyüléskor a sárgatest visszaalakul és szabaddá teszi az ovulációs felületet a következő Graf- tüsző számára. Két ivarzás között eltelt napok száma az ivarzási ciklus.
3. tétel Ismertesse a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát! - A tejmirigy felépítése - A tejelválasztás - A tejleadás A tejmirígy felépítése: Eggyetellőknél: szeméremtájékon, többetellőknél: hasalján két sorban. - Csecs: több kivezető csatornája van (ló, sertés, nyúl). - Tőgy: egy kivezető csatorna. Mirígyhámsejtek..Alveolusokat alkotnak Kosársejtek burkolják Tejcsatornák Tejutakká egyesülnek..tejmedence..bimbómedence...bimbócsatorna...záróizom Tejelválasztás: Mirígyhámsejtek végzik, vér által szállított tápanyagokból. Prolaktin indítja el és tartja fenn. Tejleadás: Oxitocin hatására (8 percig tart) 4. tétel Ismertesse a takarmányok kémiai összetételét! - A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma - A takarmányok szervesanyagai (zsírok, szénhidrátok, nyersrost, fehérjék, vitaminok) A takarmányok szervetlen anyagai (makroelemek: Ca, P, Mg, Na, Cl; mikroelemek: Fe, Cu, I) Kis víztartalmú takarmányok gabonák, szénafélék stb. Lédús takarmányok zöldtakarmányok, burgonya, répa, tökfélék Koncentrált takarmányok: nagy energia-, kevés rosttartalommal rendelkező takarmányok (gabonafélék, pillangósok, ipari melléktermékek) Terimés takarmányok: Energiában szegény, sok rostot, több vizet tartalmazó takarmányok, tömegtakarmányok szálastakarmányok zöldtakarmányok szilázsok, szenázsok szénák, szalmák leveles takarmányok takarmánykáposzta leveles cukorrépafej, répalevél gyökér és gumós takarmányok
répafélék, burgonya Eredetük alapján a következő csoportosítás a legelterjedtebb: zöldtakarmányok gyökér-, gumós-, és kabakos takarmányok silózott takarmányok szárított zöldtakarmányok mezőgazdasági melléktermékek magvak és termések élelmiszer-ipari melléktermékek állati eredetű takarmányok takarmány-adalékanyagok A Weende-i takarmányanalitikai rendszer Takarmány minta víztartalom szárazanyag-tartalom hamutartalom szervesanyag-tartalom szennyeződések (föld, homok) valódi hamu nyersfehérje nyerszsír nyersrost Nitrogén mentes kivonható anyagok val ódi fehérje ami d anyagok HEFOP 3.3.1. Víz Sz.a. Zsír Fehérje Rost Szénhidrát Hamu legelő fű 780 220 11 44 45 98 22 búza 130 870 19 122 23 689 17 tej 876 124 36 33-47 8 burgonya 760 240 1 22 7 197 13 szója mag 110 890 190 340 70 250 34 extrahált szója 100 900 14 493 33 294 66 napra-forgó 84 916 460 180 155 90 34 hús 720 280 42 214-6 15
5. tétel Ismertesse a takarmányok emészthetőségét, táplálóérték kifejezését, értékesülését! - A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők (állattól és takarmánytól függők) - A takarmányok táplálóértékének és a táplálóanyagok arányának kifejezése - A takarmányértékesülés/fajlagos abrakfelhasználás 1. Takarmányok emészthetősége: Emésztési együttható= tak. Nyers összetételéből hány%-ot képes hasznosítani. Függ: a. Faj, fajta, kor: pl. a kérődzők a rostot jobban hasznosítják b. Állatok egészségi állapota c. Takarmány kémiai összetétele: koncentrált és terimés takarmányok d. Takarmányok előkészítése: magvak örlése, áztatása, pörkölése, párolása javítja azok emészthetőségét e. Takarmányok mennyisége 2. Takarmányok táplálóértéke: - DE (emészthető energia): sertés, ló, nyúl - ME (átalakítható energia): baromfi - NE (nettó energia): szmh (tej, hús) 3. Takarmányok értékesülése: Egységnyi állati termék előállítására szüks. tak. 6. tétel Jellemezze a megnevezett értékmérő tulajdonságokat! - Külső értékmérők (kültakaró, fejlettség, kondíció, ivarjelleg) - Belső értékmérők (termelőképesség, termékenységszaporaság, egészség) Külső értékmérők (kültakaró, fejlettség, kondíció, ivarjelleg) Az állat megtekintésekor jól láthatók: Kültakaró: Bőr, szőr gyapjú, tollazat Meghatározza: Egészségi állapotát Fajtáját, korát, Hasznosítási irányát
Testalakulás: Testalakulás és a termelékenység között szoros összefüggés van. Küllemtan foglalkozik vele. Testtömeg, fejlettség: Fajtájához, ivarához, korához képest mekkora testnagyságot képvisel. Magas színvonalú termelést csak jól fejlett állattól várhatunk el. Arányosság: Összbenyomási kép az állatról. Aránytalanságot okozhatja a helytelen fiatalkori felnevelés. Átörökítő képességre is következtethetünk Kondíció: Külső testalakulásban megnyilvánuló állapot Tenyészkondíció: zsírszövettel mérsékelten átszőtt izomzat Termelő..: termelésre utaló megjelenési forma Hízó : nagy mennyiségű zsírlerakodással Verseny : lovaknál (szikár, acélos izomzat) Rossz kondíció: betegség, tartási hiba, hiányos takarmányozás stb. Ivarjelleg: Ivari hovatartozás külső megnyilvánulása Elsődleges Másodlagos Belső értékmérők (termelőképesség, termékenység-szaporaság, egészség) Az állatok termelését közvetve vagy közvetlenül befolyásolják, de a külleméből egyértelműen nem állapíthatók meg. Termelőképesség: Kedvező környezeti körülmények között mennyi terméket állít elő: Tejtermelő képesség: tej mennyisége és összetétele Hústermelő képesség: hústermelés intenzitása és annak vágóértéke Tojástermelő képesség: mennyisége és minősége Gyapjútermelő képesség: gyapjú mennyisége és minősége, finomsága, tömöttsége,zsírtar. Takarmányhasznosítás: Az állatok takarmányozása az össz költség 60-70 %-a. Függ a takarmány tulajdonságaitól és az állat fajtájától, egészségi állapotától, tartáskörülményektől, stb. Növekedés és fejlődés: - Növekedés: mennyiségi változás - Fejlődés: minőségi változás: Megtermékenyülés Születés Választás
Tenyészérettség Termelés Öregedés Elhullás Konstitúció: Testi felépítés vagy alkat. - Megkülönböztetünk: Finom, durva, szilárd, laza szervezetű állatokat Termékenység, szaporaság: Termékenység: Hím állat termékenyíteni, a nőivarú állat termékenyülni képes Szaporaság: Nőivarú állat megfelelő számú életképes utódot hoz a világra és neveli fel őket. Egyet ellők: ló, szmh. Többet ellők: sertés Egészség, ellenálló képesség: Az egészség az állat szervezetének harmonikus és zavartalan működését jelenti. Ellenálló képesség az abiotikus és a biotikus tényezőkkel szembeni védekező képessége az állatnak. Igényesség, igénytelenség: A környezeti változásokkal szembeni reakció. Kultúr fajták igényessebbek, mint a primitívek. Feladat: Nagy termelő képesség melletti igénytelenség. Vérmérséklet, természet, szellemi képesség: Vérmérséklet: az idegrendszer érzékenysége a külvilágból származó ingerekkel szemben Természet: az állatok kedélyállapota, magatartása. Szellemi képesség: tanulékonyságot jelenti, amely türelemmel fejleszthető. Ismertesse a gazdasági állatok szaporítását! 7. tétel - A pároztatás módjai (vad, csoportos, háremszerű, kézből való) - A mesterséges termékenyítés szakaszai - A vemhesség jelei, megállapításának módszerei - A vemhesség időtartama - Az ellés szakaszai - Az elléshez szükséges eszközök
Az ellés szakaszai Előkészítő:Közeledő ellés jelei. Megnyílási sz: gyakran vizel, ürít, vízhólyag felreped, lábholyag megjelenik. Kitolási sz: hasprés. Utószakasz:magzatburok távozása(8-10 óra) 8. tétel Jellemezze a gazdasági állatok nemesítését! - Fajtatiszta tenyésztés (bel-, rokon-, vérvonaltenyésztés, vérfrissítés) - Tenyészállat-előállító keresztezések (cseppvér, fajtaátalakító, új fajtát előállító keresztezések) - Haszonállat-előállító keresztezések (közvetlen és közvetett keresztezések) Tenyésztési eljárások: Fajtatiszta tenyésztés - Vonal - Család - Rokon - Vérfrissítés Cél: - Keresztezési partner - Árutermelés - Fajtamegőrzés Keresztezés Tenyészállat előállító - Cseppvér - Fajta átalakító - Új fajtát előállító Haszonállat előállító - Közvetlen - Közvetett - Kombinatív - Váltogató - Rotációs Fajtatiszta tenyésztés: Azonos fajtába tartozó egyedek szaporítása A párosított egyedek rokonsági foka alapján különböztetünk meg fokozatokat Állományok egységesítésére, fajtajelleg megőrzésére végezzük -Rokontenyésztés: (szülő-ivadék, féltestvérek, egyéb rokon) a kiváló felmenő tulajdonságának rögzítésére használjuk, de a fitnessz tulajdonságokban leromlás jelentkezik. Top crossing! -Családtenyésztés A legkiválóbb tehenek a családalapítók. Megfelelő párosítást alkalmazva a legjobb utódokat hagyjuk meg, a családot a későbbi generációk során, célszerű párosítás révén tenyésztjük tovább. -Vonaltenyésztés Geneológiai (leszármazási) vonal: magyar szürke Genetikai vonal: rokontenyésztés Tenyészvonal: Egy kiváló bika hímivarú utódai néhány generáción keresztül szintén kiváló apaállatok Keresztezések: Tenyészállat előállító és haszonállat előállító keresztezést különböztetünk meg
-Tenyészállat előállító keresztezés: Cseppvér: Egyetlen alkalommal használunk, idegen fajtából apát egy nagyhatású gén rögzítése érdekében Nemesítő: Az egyetlen alkalommal felhasznált idegen fajta hatását fenntartjuk az állományban: keresztezetteket egymás közt szaporítjuk (MTxJ) Fajtaátalakító: Az idegen fajta tenyészbikáit több nemzedéken keresztül használjuk addig, amíg a kiinduló fajta helyett új fajta áll rendelkezésre (MSZxHF) (MTxHF) Új fajtát előállító: Több fajta felhasználásával új, eddig nem létező fajtát állítunk elő. Lehet közvetett, közvetlen, zárt és nyílt a keresztezés. (MTxJxHF) -Haszonállat előállító keresztezés: A keresztezett állatokat nem, vagy csak átmenetileg vonjuk be a tenyésztésbe. Heterózis hatás! Közvetlen: összes utód vágásra Közvetett: F1 nemzedék nem lesz vágva, az egyik ivart tovább tenyésztik nem folytatható visszakeresztezés három négyfajtás keresztezés folytatható váltogató (criss-cross) Rotációs: Három vagy négy fajtát következetes sorrendben váltogatjuk. Nőivarú mindig keresztezettből, hím fajtatiszta. 9. tétel Ismertesse a fertőző betegségek megelőzésének lehetőségeit és a bejelentési kötelezettség fogalmát, szabályait! - Az immunitás szerepe a fertőző betegségek megelőzésében (aktív, passzív, természetes, mesterséges immunitás) - Az állattartó telepek üzemeltetésének szabályai (személy-, jármű- és állatforgalom) - A fertőtlenítés fogalma, formái, módjai, a fertőtlenítőszerek csoportosítása - A bejelentési kötelezettség fogalma, a bejelentés szabályai Aktív immunitás: a szervezet maga termeli az ellenanyagot - természetes: fertőző betegség átvészelése - mesterséges: vakcinázás Passzív immunitás: ellenanyagot készen kapja a szevezet. - természetes: anyai immunitás (méhben vagy a föcstejben) - mesterséges: szérum Állattartás higiéniája: - Állattartás csak ott lehet, ahol a higiéniai feltételeket tudják biztosítani - Telep létesítéséhez szakhatósági engedélyek szükségesek (építésügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi) - Állattartó kötelezettségei:
- Állatorvosi ellátás - Bejelentési kötelezettség az illetékes önkormányzat felé - Betegségről az állatorvos értesítése Fertőtlenítés: - Mechanikai: szűrés, sepregetés - Fizikai: szárítás, hőkezelés, sugárzás - Biológiai: más mikroorganizmus - Kémiai: hypo, mész, iosan, incosan, formalin, klór. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek: Azok a fertőző betegségek, amelyek nagy gazdasági kárt okozhatnak, emberre is veszélyesek. - ragadós száj- és körömfájás - pestis - veszettség - takonykór, stb. 10. tétel Ismertesse a fejési rendszereket, a szakszerű, higiénikus fejést és a tejkezelés gépeit! - Helyben fejő berendezések (sajtáros, tejvezetékes) - Fejőházi berendezések (halszálkás) - A fejés munkaműveletei - A tejkezelés gépei (hűtők) Helyben fejő berendezések (sajtáros, tejvezetékes): Zárt, kötött tartásban alkalmazott technológia. A fejés az állat tartózkodási helyén történik. Fejőházi berendezések (halszálkás): Kötetlen tartásmódban alkalmazott technológia, ahol a fejés külön erre a célra megépített központi fejőházban történik. A fejés munkaműveletei: Tőgymosás.. Tőgytörlés és masszázs.. Első tejsugarak kifejése.. Fejőkészülék felhelyezése.. Tejfolyás ellenőrzése.. Gépi utófejés.. Gép levétele..tejcseppek letörlése.. Fertőtlenítés
11. tétel Ismertesse a tejtermelő tehenek takarmányozását és tartását! - Évszakonként változó takarmányozás - Monodiétás takarmányozás - Kombinált takarmányozás - Tehenek ivóvízellátása - Tehenek elhelyezése (zárt és nyitott tartás) Évszakonként változó takarmányozás: Nyári és téli takarmány-félékre alapozott. Monodiétás takarmányozás: Évszaktól függetlenül, minden nap azonos takarmánykeveréket kap az állat. Kombinált takarmányozás: Előző kettő kombinációja. 30 kg napi tejtermelésű tehén takarmányadagja Télen Nyáron Takarmányok Napi mennyiség Takarmányok Napi mennyiség Kuk.szilázs Sörtörköly Lucernaszéna abrak 20 5 5 8 Kuk.szilázs Zöldlucerna Lucernaszéna Gyepszéna abrak 20 10 2 3 6 12. tétel Jellemezze a szarvasmarha hizlalását! - Hizlalási módok (borjúhizlalás, növendékek hizlalása) - Hizómarhák takarmányozása - Hizómarhák elhelyezése
Hizlalási módok (borjúhizlalás, növendékek hizlalása) és takarmányozás: Hizlalási Hízóba állítás módok életkor Tömeg kg. Fehér húsú borjú h. Baby-beef hízlalás Növendék bika h. Int. Növ. bika h. Üsző hízlalás Selejtmarha feljavítása 1-3 hetes 2-4 hónapos Hizómarhák elhelyezése: Hízlalás végi életkor Tömeg kg. 150-200 350-400 40-50 18-22 hetes 100-10-12 130 hónapos takarmány Napi töm. gy. kg Tejpor, tej 1- Fölözött tej Tejpor, abrak, széna, lédús 5-7 hónapos 170-200 17-19 hónapos 550-600 4-6 150-13-15 550- hónapos 200 hónapos 600 6-7 180-15-17 430- hónapos 200 hónapos 450 16-20 360-20-22 450- hónapos 400 hónapos 480 változó változó Tömegtak., abrak, melléktermék - kötetlen tartásban: - zárt : rácspadló mélyalom kombinált - nyitott: mélyalmos - kötött tartásban: - egyedi tartás - istálló nélküli tartás 1,1 1,1-1,2 Tömegtak., abrak 1-1,1 Abrak, konc., 1,2- széna 1,4 Tömegtakarmány, 0,9- abrak 1 0,8-1 0,5-0,6 13. tétel Jellemezze a felsorolt szarvasmarha fajták származását, küllemét, belső értékmérőit és hasznosítását! - Kettős hasznosítású fajta (magyar tarka marha) - Tejhasznú fajta (holstein-fríz) - Húshasznú fajta (hereford, limousin) - Őshonos fajta (magyar szürke marha)
Tejhasznosítású: Finom szervezet Húshasznú: vékony csontozat, bőr gyenge izmoltság fejlett tőgy test oldalnézetben hátrafelé mélyül önfeláldozó típus Holstein-friz tejhasznú típusú szabálytalan fekete-tarka (vörös-tarka) világfajta testtömeg: 650-750 kg tejtermelés: 7000-8000 kg tejzsír: 3,5-3,7 % hústermelő képessége közepes: 1000 g napi tömeggyarapodás vágási százalék: 56% takarmányozásal szemben igényes korán érő (16-18 hónaposan tenyésztésbe vehető) hamar kiselejteződik a termelésből (szaporodásbiológiai zavarok) teknő alakú tőgy erőteljes testfelépítés vastag, bőr, szőr mély, dongás mellkas vastag végtagok kicsi tőgy a test oldalnézetben téglalap alakú Hereford: húshasznú szabályos vörös-fehér tarka kis testű, testtömeg: 500-600 kg igénytelen, jó legelőkészségű korán érő fajta hízlalási végtömeg:400-480 kg tejtermelése:800-1000 kg Limusin: húshasznú nagy testű tejfölsárga, egyszínű testtömeg: 700-800 kg kiváló növekedési erélyű:1300-1600 g/nap hízlalási végtömeg: 600 kg fölött kiváló húsminőség, hús-csont arány nem kedvező igényes későn érő: 20-24 hónaposan tenyésztésbevétel Kettős hasznosítású: Magyar tarka Kettős hasznosítású fajta szimentáli és magyar szürke fajták keresztezésével alakították ki
vörös-fehér színű, szabálytalan tarka testtömeg: 600-700 kg tejtermelése: 4500 kg tejzsír: 4% növekedési erélye, hústermelő képessége kiváló hizlalási végtömeg: 550-600 kg középkorán érő: 16-20 hónapos korban tenyésztésbe vétel Őshonos: Magyar szürke Ezüstszürke színű, bika daruszínű és kormos, borjak pirók színűek tehenek és bikák szarva: 50-70 cm, ökröké:90-100 cm testtömeg: 550-600 kg marmagasság:135-145 cm tejtermelése csekély: 1000 kg tejzsír: 4-4,2 % későn érő fajta húsa, finom ízletes jó gulyakészség igénytelen, jó ellenálló képességű 14. tétel Jellemezze a sertés hizlalását! - A hizlalást befolyásoló tényezők (belső: fajta, egyed, kor, ivar; külső: takarmányozás, falkalétszám, elhelyezés, stressz) - Hizlalási módok (tőke, sonka) - A hízók takarmányozása - A hízók elhelyezése Hízlalási módok: - A bacon sertés 85 90 kg-os testtömegű, amit félsertésként sózva, pácolva, füstölve, bőrös hentesáruként hoznak forgalomba. - Sonkasertésnek a 100 120 kg testtömegű négysonkás típusok a megfelelőek, mert az a fontos, hogy sok soványhúst adjanak, amiből különböző készítményeket állítanak elő. - A 110 150 kg testtömegű tőkesertések elsősorban a fogyasztók friss hús iránti igényének kielégítését szolgálják. - A 140 150 kg-os középnehéz ipari sertések és a tenyésztésből kiselejtezett kocák és kanok a szalámi- és szárazkolbász készítés alapanyagát szolgáltatják.
Hízók takarmányozása: Élőtömeg (kg) Takarmányadag (kg) 15-20 1 20-30 1,2-1,4 30-40 1,5 40-50 1,6-1,8 Takarmányféle Malactáp Süldőtáp 50-60 2 60-70 2,2-2,4 70-80 2,5-2,7 80-90 2,8-3 Hizlalótáp 90-100 3-3,2 A sertés hízlalása az elválasztástól függően történhet: - két fázisban: - malacnevelés 6-8 hetes korig(15-20 kg) - hízlalás a vágótömeg eléréséig - három fázisban: - malacnevelés 28-32 napos korig (6-10 kg) - a malacok utónevelése, 80 napos korig (25-30 kg) - hízlalás a vágótömeg eléréséig (100-110 kg, 180 nap alatt) Napi fejadag az élőtömeg 3-4 %- a. Fajlagos takarmányértékesülés: 3,6-3,8 kg/ 1 kg súlygyarapodás Napi testtömeg-gyarapodás: 55 dkg Hizlalási idő: 180-200 nap Hízók elhelyezése: A szopós malacok és a szoptató kocák a fiaztató épület kutricáiban vannak elhelyezve. A kutrica alapterülete 4,8 5,5 m benne malacvédő rács, kocák ás a malacok számára külön vályú és önitató, a malacok részére helyi fűtés (infralámpa, padlófűtés) található. A kutrica lehet emelt padozatú is. Az állatok ellátása a kutricasor előtti közlekedő folyosóról történik. A malac-utónevelő rendszerint ketreces, rácspadlós megoldású, egy-egy ketrecbe 6 20 malacot lehet elhelyezni. A ketrecekben önetetőket és önitatókat helyeznek el. Hideg időben fűtésre is szükség lehet. A vemhesítő és kanszálláson 6 l O m2 kanrekeszek található. Valamennyi rekeszben önetetőket és önitatókat találunk. A kocaszálláson a vemhes kocák általában kiscsoportos elhelyezésben vannak, minden rekeszben önetetővel ás önitatóval. A hízlaló épületek a kocaszálláshoz hasonlóan általában kiscsoportos elhelyezésre szolgáló rekeszekre vannak taglalva (8 12 hízó rekeszenként).
15. tétel Jellemezze a felsorolt sertés fajták küllemét és belső értékmérő tulajdonságait! - Magyar nagy fehér - Magyar lapály - Duroc - Pietrain - Egyéb fajták, hibridek Magyar nagyfehér: A fajta keselyfehér színű, szőre és bőre pigmentmentes. Szőre közepes sűrűségű és sima lefutású. A körmök viaszsárgák. A faj profilvonala enyhén tört, a homlok közepesen széles. A fülek közepesen nagyok, elõre és fölfelé állóak. Középhosszú és jól izmolt a nyak. A hát egyenes, hosszú, feszes, széles és jól izmolt. A far szintén egyenes, hosszú, széles és jól izmolt. A comb csánkra lehúzódó. A mellkas közepesen mély és dongás. A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. A lábak erõsek, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztűrõképessége jó. Magyar lapály: A magyar lapálysertés szőre fehér, fényes, közepesen finom szálú és sima lefutású. Bőre halványrózsaszín és pigmentmentes. Egy-két kisebb pigmentfolt és a csókaszem nem kizáró ok. Feje a törzzsel arányos és középhosszú. A profilvonal egyenes. Fülei lelógóak és középhosszúak. A nyak középhosszú és mérsékelten izmolt. A mellkas mély, dongás. A törzs hosszú, a hát feszes. A far hosszú, széles, jól izmolt. A comb telt és csánkra húzódó. A végtagok ízületei tiszták, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7, illetve 8-8. Jól alkalmazkodó, de a tartással szemben igényes fajta. Nem stresszérzékeny. Tenyésztésbe vehető 8-9 hónapos korban Duroc A duroc szőrtakarója sűrű, sima lefutású. Színe a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig terjed. A körmök, a túrókarima, a csecsbimbók és a péra palaszürke. A fej rövid, széles. Az orrhát enyhén homorú. A fül rövid, és elülső harmadában megtört, lelógó. A nyak rövid, jól izmolt. A váll erősen izmolt. A hát széles, ívelt, feszes. A far izmolt, széles és csapott. Sonkái nagyok. A has kicsi, felhúzott. Végtagjai szilárdak. Csontozata vastag. Gyakori a meredek lapocka és a nyitott csánk, ami jellegzetes tipegõ járást kölcsönöz a sertésnek. A fajta nyugodt, néha flegmatikus magatartású. Stressztűrõ-képessége egyedülálló a fajták között. Csecsek száma 6-6 vagy 7-7. A kocák jó nevelőképességűek.
Pietrin Színe szürkés piszkosfehér, néhol rózsaszín bõr, körülhatárolt fekete, barnásvörös, hamuszürke foltokkal. Bőre vékony, szőrköntöse ritka és sima. A fej a törzshöz viszonyítva kicsi, és rövid. Füle széles, rövid és horizontálisan felálló. A nyak rövid, hengeres nagyon izmolt. A törzs viszonylag rövid, hengeres. A hát igen széles, lapos, barázdált. A váll és a comb különlegesen izmolt. A far enyhén lejtős. A mellkas közepesen mély és hengeres. A végtagok finomak és rövidek. Csecsek száma 6-6. Stressztűrõ képessége kicsi. 16. tétel Ismertesse a bárányok hizlalását! - A hizlalás módszerei (tejesbárány-, pecsenyebárány hizlalás) - A hízóbárányok takarmányozása - A hízóbárányok elhelyezése Hízlalási módszerek: Ürü hízlalás Tejesbárány Választott bárányok hízl. Pecsenyebárány hízlalás 2-3 kg lédús, 1 kg szálas, 1 kg abrak és nyalósó Anyatejen élő, 6-8 hetes korú (14-18 kg) 18 kg testtömegtől 35 kg ig tart (80 nap). Napi tömeg-gyarapodás 25 dkg. Széna + abrak (báránytáp vagy kuk., árpa, búza) Tél végén született kosbárányok 11 hónapos korig (40 kg) legelőn történő hízlalása (legelő+ abrak, télen:1,5 kg szilázs, 3 kg répa, 0,7 kg széna, 0,5 kg abrak, nyalósó. Selejtjuhok feljavítása 4-5 éves juhok 2-3 hónapig tartó hízlalása. 4 kg lédús, 1 kg szálas, 0,5 kg abrak, nyalósó A hízóbárányok elhelyezése Zárt istállóban: 12 m széles, 30-60 m hosszú. Mélyalmos tartásmód Alkalmi istállók: szélsőséges időjárástól való védelem (három oldalról zárt épület) Az istálló funkciója szerint lehet: - elletőistálló - nevelőistálló - hizlalóistálló
Istállók berendezési tárgyai: etetőrács (széna, szalma) önetető (bárányhízlalásnál, granulált táp etetésére) itató sózólámpás (nyalósó adagolására) rekesztőrács (csoportok elválasztására) 17. tétel Jellemezze a felsorolt juhfajták küllemét és belső értékmérő tulajdonságait! - Merinó fajta: magyar fésűsmerinó - Húsfajták: suffolk, texel - Egyéb fajták: őshonos, tejhasznú, szapora Finomgyapjas fajtacsoport (magyar fésüsmerinó) folyamatosan növő fehérszínű, finom gyapjút (16-25 µm ) termelnek. Jó alkalmazkodó képességük, legelőkészségük. Egész éven át rendszeresen ivarzanak, így termékenyíthetők. Angol Rövidgyapjas(suffolk) Angliában kitenyésztett. Fehér, rövid, középfinom (26-32 µm) gyapjút termelnek, de fedőszőrrel borított testrészeik - láb, fej -mindig pigmentált. Kistestűek, lábaik rövidek. Texel: Eredet: Hollandia (Texel sziget). EUROP rendszer: texel húsformái alapján. Beltex: culard, duplaizmolt (Belgium). 200 törzskönyvezett anya, 10 tenyészetben.* Négysonkás típus. Végtermék előállító keresztezés-kiváló minőségi vágóbárány. Nagy falkában nem tartható Tulajdonságok anya/jerke kos 1. éves kori testtömeg (kg) 52-60 68-80 Kifejlett kori testtömeg (kg) 66-70 94-100 Báránykori súlygyarapodás (g/nap) 320-350 380-420
ÜSTV (hízlalási) súlygyar. (g/nap) Gyapjú finomság (µm) 36-42 Szaporaság (bárány/ellés): 1,4 280-360 340-400 Fontosabb tejtermelő fajták: Kelet fríz (Németország) Awassi (Izrael) Brit tejelő (Anglia) Lacaune (Franciaország) Tejelő cigája (Magyarország) Awassi: Eredet: Izrael. Magyarország: 1980.* 450 törzskönyvezett anya, 2 tenyészet.* Nagy testű, zsírfarkú, kevert gyapjas, intenzív tejelő. Zárt tartás, korai választás. Tulajdonságok anya kos 1. éves kori testtömeg (kg) 48-54 70-76 Kifejlett kori testtömeg (kg) 68-72 88-96 Báránykori súlygyarapodás (g/nap) 320-340 340-380 Szaporaság (bárány/ellés): 1,2 Gyapjú finomság (µm) 32-38 Tejhozam/laktáció (200-220 nap) (kg) 250-300 nap 320-360 Átlagos napi tejtermelés (kg/nap) 1,4-1,8 Szapora fajták: Ellésenkénti átlagos bárányszaporulata 2 fölötti. A szaporaság h2 -e kicsi 0,1-0,2, mivel több gén által meghatározott tulajdonság. Fajták: Booroola merinó, Szapora merinó, Bábolna tetra/szapora, Romanov, Finn- és Svéd landrace. Romanov: Kifejlettkori testtömeg: 45-55 kg, 70-80 kg. Aszezonális ivarzás sűritve ellethető. Szaporulati aránya 2,3. Bárányok súlya 100 naposan 15-20 kg. Tenéyszérettség: 1-1,5 éves korban.
Őshonos fajták: Hortobágyi racka Magyarországon kb. 10 000 egyed, 3600 törzskönyvezett anya.* Pödrött szarv (anya:30 cm "V" alakban felfelé állóak, kos:50 cm kosoké tágabb terpesztésű).* Kis hozamú legelőt jól hasznosítja. Gyapja durva, 120-200 mikron közötti, kevert gyapjú. A marmagasság: anya 66 cm, kos 72 cm. Gyimesi racka (Erdély) Génmegörzés. 1200 törzskönyvezett anya, 5 tenyészetben. Kevert gyapjas. Cigája (Balkán) Génmegörzés. Eredet: Balkán félsziget.* Hármas (tej-hús-gyapjú) hasznosítás. Duna-Tisza köze. 1500 törzskönyvezett anya, 11 tenyészetben, 25000 árutermelő juh.* Jó báránynevelő képesség. Kevert gyapjas. Cikta Génmegőrzés. 280 törzskönyvezett anya, 2 tenyészetben.* Jó anyai tulajdonság, keresztezésben anyai fajta. 18. tétel Jelemezze a pecsenyecsirke-nevelést! - Elhelyezés (fogadás, telepítési sűrűség) - Környezetszabályozás (hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés, világítás) - Takarmányozás - Az állatok gondozása és egyéb feladatok Broiler nevelés rotációk száma = 365/(nevelési idő + SP) SP = Service period (fertőtlenítés) vágókapacitás MO-on kizárólag mélyalmos 39-47 napig tart, 60 nap (ivarilag elkülönített nagyobb vágósúly) Etetők: láncos-vályús etetők, de leginkább a felsőpályás köretetős és köritatós technológiák, valamint a spirálcsigás emelhető etetők vályús itatókat vagy függesztett szelepes itatók, ún. szelepes itató (nipple drinker),
Telepítési sűrűség: a hizlalási végtömeg figyelembevételével 23 csirke/m2 (1,4 kgos vágósúlynál) és 10 csirke/m2 (3,2 kg-os végsúlynál). - Takarmányozás A nevelés kezdetétől 2 3 hetes korig indítótápat adunk, 3 5 hetes kor között nevelőtápot, 5 hetes kortól a leadásig befejezőtápot kapnak a csirkék. A jó etető berendezésből a takarmány nem szóródik ki, a csirkék nem tudnak beletrágyázni, könnyen tisztítható és fertőtleníthető. Az etetők magasságát Úgy kell beállítani, hogy a csirkék hátmagasságában legyen a pereme. A csirkék számára a korlátlan mennyiségű, jó minőségű ivóvíz olyan fontos, mint a takarmány. A csibék érkezésekor 100 db csibére 2 db köritatót számolunk, majd 4 5 napos kortól térünk át az önitatók (köritató, szelepes itató, vályús itató) alkalmazására. Az itatókat úgy kell beállítani, hogy az itató széle az állat hátmagasságában legyen (ne tudja a vizet kifröcskölni). Olyan itató-berendezéseket kell alkalmazni, hogy a vízzel a gyógyszerek is beadhatók legyenek. Az istállóban az itatók és az etetők elhelyezése egyenletes legyen, hogy minden állat könnyen elérje, mert ellenkező esetben az állatok egy része nem jut elég takarmányhoz és ivóvízhez (gyengébb termelési eredmény, nagyobb elhullás). - Az állatok gondozása és egyéb feladatok Mélyalmos nevelésnél az alom minősége is alapvető fontosságú. Használhatunk szalmát, faforgácsot, az a lényeg, hogy Száraz, por- penész- és fertőzésmentes legyen. A hizlalás során jelentkező ápolási és gondozás! teendők: a mikroklíma szabályozás, az elhullott állatok eltávolítása, az istállók és környékének rendben tartása, takarítása, az állandó fertőtlenítés biztosítása, a vakcinázási programok elvégzése (az állatorvos utasítása szerint). 19. tétel Ismertesse az árutojástermelést! - Elhelyezés (tojóházi tartás) - Környezetszabályozás (hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés, világítás) - Takarmányozás - Tojásgyűjtés és tárolás Étkezési tojástermelő-állományok tartástechnológiája Padozaton vagy ketrecben történik a nevelés Egyfázisos tartásmód: nevelés és tojástermelés egy istállóban (ritka) Kétfázisos: A jércéket naposkortól 17-19. hetes korig a nevelőistállóban, (elő-, 5-6, és utó-nevelés 17-19 hetes) Csőrkurtítás (6-8 napos korban, utánigazítás 18 hetesig)
A tojástermelés időszakában a tyúkokat mélyalmos, trágyaaknával ellátott mélyalmos rendszerű tojóházban, lécpadlós vagy rácspadlós tartási rendszerben, illetve ketreces rendszerben. Trágyaaknás rendszerben 5-6 tojótyúkot, léc- vagy rácspadlós tartásnál 10-12 tojóhibridet helyeznek el egy négyzetmétere. Egy tojófészekre 4-5 tojótyúkot számolnak. Ketreces tartás: több állat nem érintkezik trágyával munkatermelékenység szállíthatóság Hátrányai környezeti igény magasabb sok sérülés állatvédelem Az EU leírása alapján a szabad tartásos baromfinál nem szabd 9 tyúknál többet tartani belső légtérben. 100 tyúkra egy automata v. vákumos köritató, vagy 10 állatra egy ún. szelepes vagy kúpos itató 10cm/ állat vályús etetőt, vagy legalább 4cm per/tyúk köretetőt kell biztosítani. 20. tétel Ismertesse a felsorolt baromfi fajtákat és hibrideket! - Tyúkfajta: new hampshire - Tyúkhibrid: tetra-sl, arbor acres - Pulykahibrid: B.U.T
- Lúdfajta: szürke landesi - Kacsafajta: pekingi Vegyes hasznosítású fajták Két típus kö zötti fajtacsoport Mérsékelten igényesek Tojás és hústermelésük kö ze pes Fajták: Rhode island, New hampshire, Ply muth, Magyar nemesített tyúk Tojóhibridek Étkezési tojástermelés céljából tenyésztették ki Könnyű, középnehéz testtömegűek Tojástermelés ük: 250-300 db/év Tojástömeg: 55-65 gr Fajlagos tak.felh.: 0,15 kg/tojás Tojóhibridek: Shaver starcross 288, 579, Tetra Sl, Harco Húshibridek Közvetlen haszonállat-előállító keresztezéssel hozzák létre: Anya plymuth X apa Cornish 7 hetes korra elérik a 2,5 kg-ot Jól tollasodók Fehér színűek Húshibridek: Hybro, Ross, Arbor acres Fehér színű BUT hibrid Kiváló testformájú Kis, közepes, nagytesttű változat Testtömeg: 14 hétre: 10-12 kg, 20-22 hétre a bak: 18-22 kg
Landesi lúd Szürke és fehér színű Májtermelő: 600-800 gr Tojástermelés: 30-35 db/év Nagy testtömegű: 7-8 kg Pekingi kacsa Fehér színű, csőre, lába sárga Nagytestű: 3-4 kg Tojástermelés: 120-130 db Hústermelés: 2,5-2,8 kg/ 49 nap