SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Technologies of Animal Husbandry Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2003/2004. tanévtől Előadók: Dr. Sántha Tünde tudományos főmunkatárs Dr. Vági József egyetemi docens, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa Budapest 2005.

2 1. A tárgy címe és jelzése: Állattenyésztési technológiák (Technologies of Animal Husbandry) 2. A tárgy célja, oktatásának módja, a tárgy jellege: A tárgy oktatásának célja, hogy az agrármendzser képzés sajátosságaihoz igazodóan a hallgatók átfogóan és fejlődésében megismerjék az általános állattenyésztéstan, a szarvasmarha-tenyésztéstan, a juhtenyésztés és -tartás, a tejgazdaságtan alapjait, továbbá a sertéstenyésztés és -tartás, a baromfitenyésztés és tartástechnológiája tárgykörök alapjait. A tárgykörök korszerű szemléletet és módszereket nyújtanak az állati termékelőállítás ökológiai, gazdaságossági és tájgazdálkodási szempontból egyaránt megfelelő tájékozódáshoz a hazai és nemzetközi trendek figyelembevételével. Az első évfolyam számára a gyakorlati oktatás keretében az ország különböző részeire szervezett állattenyésztési tanulmányutakon az Állattenyésztési technológiák tantárgy oktatói is részt vesznek. A tanulmányúton látottakról a hallgatók az Állattenyésztési technológiák c. tantárgy oktatásának folyamatában egyéni feladat formájában beszámolót készítenek. A tananyag alaposabb feldolgozását, sokoldalú áttekintését multimédiás oktatási tananyagok is segítik, az alkalmazásukhoz szükséges műszaki feltételek (pl. LCD projektor) az Intézetben biztosítottak. 3. A tárgy tartalmának, felépítésének vázlatos ismertetése: Az előadások keretében hallgatóink bevezetőként megismerkednek (1. előadás) az állattenyésztés jelentőségével, a hazai és a nemzetközi fejlődésének, integrációjának fontosabb vonásaival; a fenntarthatóság elvével; az általános állattenyésztéstan tantárgy sajátosságaival és a kapcsolódó diszciplínák körével. A tantárgy (2-8 előadásban) szintetizálja a termékelőállítás genetikai és nemesítési alapismereteit, elveit, módszereit, a szelekció és a tenyésztési eljárások gyakorlati alkalmazásait, a tartástechnológiai változatok és gazdasági állataink hasznosításának alapjait és a legújabb ismereteit a fent említett gazdasági állatfajok, illetve tárgykörök szerint. A tantárgy a növendék, és a tenyészállat, valamint a haszonállat nevelés, továbbá a tartástechnológiák alternatíváit, a takarmányozási változatokat az ökológiai gazdálkodás szempontjából is tárgyalja. A képzés folyamatában részletezzük az állati termékelőállítás teljes folyamatát, az ehhez tartozó biológiai törvényszerűségeket, a technikai környezetet és annak hatását az állati szervezetre, a szervezési és tervezési feladatokat, amelyek biztosítják a magas színvonalú, minőségi állattenyésztési alapanyag termelést, az alábbi témakörok szerint: 1. A környezet fogalma az állattenyésztési technológiákban. Az ember által kialakított környezet hatása az állati szervezetre és a termelésre. Az állattenyésztési technológiák általános elemei (tenyésztés-, takarmányozás-, tartástechnológia elhelyezés, gépesítés, ápolás-, állategészségügyi technológia, munkaszervezés) 2. A takarmányozási technológia kialakítását meghatározó biológiai jellegzetességek a gazdasági állatfajoknál és különböző korcsoportoknál. A takarmányozás technológiájának változatai. 3. Szarvasmarha tartási technológiák. A tejtermelés technológiája: szarvasmarha, juh, kecske. A gyapjútermelés. 4. A hústermelés technológiája, vágóállatok nevelése: szarvasmarha, juh, sertés. 5. A baromfifajok populációinak specializálódása a termékelőállításban. Áru- és tenyésztojás termelés. A keltetés technológiája. 6. Alternatív állattartás, biotermelés. Az állati termékek minősége és minősítése. 2

3 4. A tárgy kapcsolatai más tárgyakkal, kötelező előtanulmány(ok): Az állattenyésztési technológiák oktatása szorosan kapcsolódik a Növénytermesztési technológiák c. tantárgy oktatásához. Kötelező előtanulmány: Szolgáltatási technológiák c. tantárgy 5. A tárgy oktatási módszere: A tantárgy elismeréséhez az alábbi követelményeknek kell megfelelni: határidőre elkészített egyéni beszámoló az üzemismereti tanulmányút állattenyésztési programjáról (15 %-os súllyal szerepel a kollokvium érdemjegyében) zárthelyi dolgozat eredményes megírása (szintén 15 %-os súllyal szerepel a kollokvium érdemjegyében) A félévet szóbeli kollokvium zárja, amely magában foglalja a kötelező irodalom és az előadásokon elhangzottak, valamint az előadók által kiadott oktatási segédanyagok ismeretét (70 %-os súlyozású). A tantárgy óralátogatása ajánlott. 6. Kötelező (és legfontosabb ajánlott) irodalom: Kötelező: Bevezetés az állattenyésztési ismeretekbe. Szerk.: Szabó Ferenc. Keszthely, 1997, 449 p. Az előadók által kiadott oktatási segédanyagok Ajánlott: Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló. Szerk.: Horn Péter. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Szerk.: Horn Péter. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. Állattenyésztés 3. Sertés, nyúl, prémes állatok, hal. Szerk.: Horn Péter. Mezőgazda Kiadó. Budapest, p. 7. Félévi (hetenkénti) ütemezés: 1. A bevezető előadáson ismertetjük a tantárgyi követelményrendszert, a kötelező és ajánlott szakirodalmat. 2. Az üzemismereti tanulmányút állattenyésztési programjáról hallgatóink a 8. oktatási hét végéig készítik el egyéni beszámolójukat. 3. A zárthelyi dolgozat megírását a 11. oktatási hétre tervezzük, melynek pontos időpontját az első előadás alkalmával rögzítjük. 8. Tételsor: Állattenyésztéstani alapismeretek 1. Az állattenyésztés fogalma, célja, feladatai. Az általános és a részletes állattenyésztés fogalma. Mi a különbség a háziállat és a gazdasági állat megnevezések között? 2. Sorolja fel, és jellemezze az állattenyésztés fejlődésének főbb világgazdasági tendenciáit! 3. Nyugat-Európa állattenyésztésének főbb jellemzői. 4. Sorolja fel a hazai állattenyésztésünk főbb sajátosságait az 1990 előtti időszakra vonatkozóan! 5. A hazai állattenyésztésünk jelenlegi helyzetének főbb jellemzői. 3

4 6. Mit jelent a domesztikáció? Hol és mikor háziasították a szarvasmarhát, a lovat, a sertést, a juhot, a kecskét és a fontosabb baromfifajokat; milyen vad ősöktől származnak az említett állatfajok? 7. A gazdasági állatok rendszerezése. A faj és a fajta fogalma. A fajták felosztása (primitív, átmeneti és kultúrfajták). A vonal és a család fogalma. 8. A különböző korú, ivarú és hasznosítású gazdasági állatfajok elnevezései: Szarvasmarhák Lovak Juhok és kecskék Sertések Tyúkfélék Pulyka, liba és kacsa elnevezései 9. Küllem jelentősége. A fajtajelleg, a típus és a konstitúció fogalma. A szarvasmarha fejének, a törzs felső vonalának, a törzs középső és alsó tájainak, valamint az elülső és hátulsó végtagok testtájai. 10. Gazdasági állataink nemesítése. A kvalitatív (mendeli) tulajdonságok szerepe az állatnemesítésben. 11. A populációgenetika jelentősége a gazdasági állatok nemesítésében, a fontosabb populációgenetikai mérőszámok fogalma (az öröklődhetőség, a genetikai korreláció és a genetikai regresszió). 12. Az értékmérő tulajdonságok fogalma. Ismertesse a fontosabb termelési tulajdonságokat (tejtermelő-képesség, hústermelő-képesség, tojástermelő-képesség, gyapjútermelő-képesség) 13. A fontosabb funkcionális (másodlagos) tulajdonságok, mint a termelés gazdaságosságát meghatározó tényezők egyike (szaporaság, küllem, takarmányértékesítő-képesség, management tulajdonságok, betegség-rezisztencia, stb.) 14. A termelésellenőrzés fogalma és fázisai. 15. A tenyészértékbecslés (TÉB) fogalma, az általános és különleges tenyészérték. A tenyészértékbecslés információforrásai. TÉB ősök és oldalági rokonok, a sajátteljesítményvizsgálat (STV) és ivadékvizsgálat (ITV) alapján. 16. A szelekció fogalma, formái és módszerei. A szelekciós előrehaladás értelmezése. 17. A tenyésztési eljárások fogalma. A fajtatiszta tenyésztési eljárások ismertetése. 18. A keresztezés. A tenyész- és haszonállatelőállító keresztezések ismertetése. 19. A környezeti tényezők fogalma, élő és élettelen környezeti tényezők. Külső környezeti tényezők (takarmányozás és éghajlat). 20. Gazdasági állataink szaporítása. Ivarérettség és tenyészérettség időpontja gazdasági állatfajonként. Ivarzás és termékenyülés. A pároztatás módjai. 21. A gazdasági állatok takarmányozása. A takarmányok kémiai összetétele (szárazanyag és víz, nitrogéntartalmú anyagok, zsírok, nyersrost és nitrogénmentes kivonható anyagok). 22. Ásványi anyagok (makro- és mikroelemek). Vitaminok (zsírban és vízben oldódó vitaminok). Egyéb anyagok. 23. A táplálóanyagok emészthetősége. A takarmányenergia átalakulása a szervezetben. 24. Gazdasági állataink táplálóanyag szükséglete. Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet fogalma. A növekedés és a hústermelés táplálóanyag szükséglete. A tejtermelés, a gyapjútermelés és a tojástermelés táplálóanyag szükségletét befolyásoló tényezők. 25. Takarmányismeret (zöldtakarmányok, gyökér- és gumós takarmányok, szénák és más szálas takarmányok, magvak, ipari melléktermékek). 26. Takarmánykiegészítők. A keveréktakarmányok fogalma és gyártása, forgalmazása. Takarmányvizsgálatok. 27. Gazdasági állataink egészségvédelme. A betegségeket kiváltó tényezők. A leggyakoribb fertőző és nem fertőző betegségek felsorolása. 28. Az állatbetegségek megelőzésének szabályai. Az állatforgalmazás állategészségügyi szabályai. 29. Az állati eredetű élelmiszerek termelése és forgalmazása. 30. Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele. A fertőtlenítési kötelezettség. 4

5 31. Fertőző állatbetegségek. Forgalmi korlátozás, zárlat, karantén és védőőrizet. Állami kártalanítás. 32. A szarvasmarhatenyésztés jelentősége és helyzete. 33. A szarvasmarha termékei. A tej, a vágómarha és a marhahús. A vágómarha kategóriák és a vágómarha minősítése. 34. A szarvasmarha fajták. A magyar szürke. A fontosabb kettőshasznosítású szarvasmarha fajták (magyar tarka és a hegyi tarka fajtacsoport, a borzderes és a lapály fajtacsoport). 35. A tejhasznosítású szarvasmarha fajták (holstein-fríz, jersey, hungarofríz, ayrshire, brown swiss) 36. A húshasznosítású szarvasmarha fajták. Brit (hereford és aberdeen angus), francia és belga (charolais, limousine, blonde d' aquitaine és a fehér-kék belga), továbbá az olasz (piemonti és chianina) húsmarha fajták. 37. A nagy tejtermelésű tehenek szaporítása és takarmányozása. 38. A juhtenyésztés jelentősége. A juh biológiai sajátosságai. 39. A juh termékei, azok minősítése és kereskedelme. Gyapjúismeret. 40. Az őshonos juhfajták (racka, cigája, cikta). 41. Merinó fajtacsoport és a fontosabb húsfajták. 42. Juhfajták. Szapora fajták. A fontosabb tejtermelő fajták. 43. A sertéstenyésztés jelentősége. A sertések biológiai sajátosságai. 44. A vágósertés fogalma, végsúlyok. A sertés termelését befolyásoló tényezők. 45. Sertésfajták. Mangalica. A nagy fehér fajtacsoport. A lapály fajtacsoport. Színes bőrű és szőrű fajták. Hibridek. 46. A baromfitenyésztés jelentősége. A baromfi termékei. Vágóbaromfi kategóriák fajonként. 47. A baromfi termékei. Vágottbaromfi, libamáj, étkezési és keltetőtojás. 48. A fontosabb tojástermelő, vegyeshasznosítású és hústípusú tyúkfajták. 49. A fontosabb pulyka fajták és hibridek. Lúdfajták (hús-, máj- és tojótípusú fajták). A fontosabb kacsafajták és a körösmenti hibrid. Technológia vizsgakérdések (Nappali tagozat) 1. Az állattenyésztés technológiájának általános elemei 2. A takarmányozási technológiák elemei, takarmányismeret, takarmány tartósítás és előkészítés 3. A borjúnevelés technológiai változatai 4. Az itatásos borjúnevelés technológiája 5. A tejelő tehéntartás technológiai elemei 6. A tejtermelő tehenészeti telep termelési egységei térben és időben 7. A gépi fejés eszközei, a fejés munkaműveletei 8. Fejési rendszerek 9. A marhahús előállításának technológiája 10. A hústermelésre szakosodott tehéntartás technológiája 11. A juhtenyésztés technológiai elemei 12. A juhok szaporításának szervezése 13. Báránynevelés és hizlalás 14. Gyapjútermelés, nyírás, kezelés, a gyapjú minőségét befolyásoló tényezők 15. Tartástechnológia a juhtenyésztésben 16. A sertéshús termelés szervezése, kocaforgó 17. A sertéstartási technológiák főbb elemei 18. Komplex sertéstelepek működési vázlata 19. Sertéstartó épületek, etetés, itatás technológiai berendezései 20. Különbségek a tenyészsertés és hízósertés tartásban 21. A sertésfiaztató technológiája 22. A sertéshízlalás technológiája 23. A baromfifajok tenyésztésének és szaporításának technológiai elemei 24. A keltetés technológiája 5

6 25. A tojástermelés technológiai elemei, tojóhibrid tartás, a tojástermelés higiéniai kérdései 26. A pecsenyecsirke hizlalásának technológiája 27. A gazdasági állatok viselkedésének főbb elemei és a megfigyelés jelentősége 28. Az alternatív állattartás, biotermelés és jelentősége 6