Óvodapedagógiai ajánlások a Mozogni jó! mozgalom tapasztalataiból

Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának nevében szerkeztette: Bukovicsné Nagy Judit Óvodapedagógiai ajánlások a Mozogni jó! mozgalom tapasztalataiból A Mozogni jó! országos óvodai egészségpedagógiai mozgalom indulásának néhány tapasztalata. 2009 sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 1 10/23/09 8:36:30 PM

Óvodapedagógiai ajánlások a Mozogni jó! mozgalom tapasztalataiból Szerkesztő: Bukovicsné Nagy Judit Lektor: Prof. Dr. Székely Lajos Nyertes pályázók: Kaposvár, Petőfi Sándor Óvoda nevelőtestülete Százhalombatta, Pitypangos Óvoda Sebestyén Mihályné óvodai gyógytestnevelő Nyíregyháza, Kikelet Óvoda nevelőtestülete Némethné Bartha Éva óvodapedagógus kutatás: Budapest, Koszorú Óvoda Budapest, Régifóti úti Óvoda Kiadja: Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata közhasznú egyesület, Budapest, 2009 az ÖM Sport Szakállamtitkárság, Sport és Stratégiai Főosztály támogatásával. Felelős kiadó: Bukovicsné Nagy Judit, főtitkár Nyomdai munkák: CREO design, Creo Kft. Budapest Nyomdai előkészítés: Bukovics Zoltán sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 2 10/23/09 8:36:30 PM

TARTALOM A SPORTRA NEVELÉS LEHETŐSÉGE ÉS TARTALMA EGY FŐVÁROSI ÓVO- DÁBAN... 5 1. A sportra nevelés alaphelyzete és fontossága az óvodai nevelésben... 5 2. Az óvodapedagógus feladatai a sportra nevelés körében... 7 3. Néhány adat a Mozogni jó! - mozgalom egészségi jellemzéséhez... 7 4. Közös feladatok a szülőkkel... 9 5. Értékelés... 10 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS ÉS A MOZGÁS KAPCSOLATA... 11 1. Egészség és mozgás... 11 2. Összehasonlító felmérés két fővárosi óvodában... 14 3. A mozgás szerepe az egészség nevelésében... 17 4. A játék helye az egészségnevelésben... 18 5. A testnevelő foglalkozások összehasonlítása... 19 6. Pedagógusok véleménye a programról... 20 7. A szülők véleménye a programról... 22 Összegzés... 26 Zenés-táncos tartásjavító program az óvodai egészségnevelésben... 28 1. A gyermekek mindenek felett álló érdekeiből adódó tevékenységeink... 29 2. Az óvodai preventív tartásjavító torna módszere... 31 3. A zenés-táncos tartásjavítás programja... 33 4. A módszer várható eredményei... 35 A MOZGÁS: FEJLŐDÉS A FEJLŐDÉS: MOZGÁS!... 37 1. Komplex egészségfejlesztő és mozgást népszerűsítő programról... 38 2. A program feladatai és módszere... 38 3. A megvalósult programok részletes leírása... 39 4. A megvalósult programok siker-mutatói... 43 sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 3 10/23/09 8:36:30 PM

4 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben EGYÉNI PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI MOZGÁS- FEJLESZTÉSBEN... 45 1. A Petőfi Sándor Óvoda bemutatása... 45 2. A mozgásfejlesztő program bemutatása... 46 3. Testnevelési foglalkozások... 52 4. Sportprogramok... 55 5. Az óvoda egyéb szolgáltatásai... 56 6. Óvodai rendezvények... 57 7. A mozgásfejlesztő program várható eredményei... 59 A programban résztvevő óvodák: Bátaszék (Kossuth L. u. 3.) Budapest (VIII. Koszorú u. 14-16.) Budapest (XV. Régifóti út 14.) Dunaújváros (Gábor Á. u. 2-4.) Dunaújváros (Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi egysége, Pajtás u. 2.) Eger (Széchenyi u.4.) Jászberény (Gorjanc Ignác sétány 1.) Kaposvár (Petőfi u. 20.) Kiskunmajsa (Szt. Gellért Katolikus Iskola és Óvoda) Lajosmizse 1. (Virág Gabriella) Lajosmizse 2. (Oláhné Szívós Katalin) Maglód (József A. krt. 29.) Miskolc (Belvárosi Óvoda) Mosonmagyaróvár (Kormos Lakótelep) Nagykanizsa (Attila óvoda) Nyíregyháza (Fazekas János tér 25.) Pákozd (Hősök tere 8.) Sárvár (Petőfi úti óvoda) Százhalombatta (Liszt Ferenc sétány 6.) Szombathely (Pázmány P. krt. 26./a) Tolna (Hősök tere 2.) Veszprém (Egry-úti körzeti óvoda) Vésztő (Komlódi-Falvi Óvoda Bartók Béla Nevelési Központ) Zalaegerszeg (Kis-utcai óvoda) Debrecen (Egyetem DOTE Napközi Otthonos Óvoda, Nagyerdei krt.) sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 4 10/23/09 8:36:30 PM

A sportra nevelés lehetősége és tartalma egy fővárosi óvodában 5 A SPORTRA NEVELÉS LEHETŐSÉGE ÉS TARTALMA EGY FŐVÁROSI ÓVODÁBAN (Gondolatok és javaslatok a Mozogni jó! óvodai programhoz) A Mozogni jó! sportnevelési programunkat a főváros VIII. kerületében működő (Koszorú u. 14-16. sz. alatti) Napközi Otthonos Óvoda iskolába induló csoportjaiban valósítottuk meg, így a megállapításaink erre a közösségre specifikusak. Az óvodai egészségnevelő munkát 8 óvodapedagógus irányítja, akiket öt óvodai dajka segít a nevelőmunkában. Óvodánk sajátos helyzetben van, a főváros olyan kerületében működik, amelyik rekonstrukcióra szorul, ahol nagyarányú a szegénység, a közegészségügyi hiányosság és alacsony az egészség-kulturális szint. A kerület un. Magdolna-negyedében az összlakosság 9,8%-át roma-népesség teszi ki, ebből az óvodánkban felvett gyermekek 66,3 %-a romaszármazású. Az óvoda nevelési programja szerint, sajátosan egészségfejlesztő óvoda. Mind a mozgalmi programban, mind az adatgyűjtésében a középső és a nagycsoport tagjai vettek részt ( N=61), a kisebbségi és a többségi társadalmi csoportokból, különválasztás nélkül. A sajátos nevelési igény fő okai között az alábbiak találhatók: különbözik a roma gyermekek családi szocializációja, és kulturális mintája, nyelvi hátrányok mutatkoznak (főleg a beás és oláh cigány családok gyermekeinél), magas arányú a szülők munkanélkülisége, nagy a szegénység kockázata, az átlagosnál rosszabb a roma családokban élők egészségi állapota, nincs rendszeres sportolásra, szabadidő-foglalkozásra alkalom, jelentős arányú a családokban a szenvedélybetegek aránya. A felsorolt okokból következik, hogy óvodás gyermekeinket a szociális környezeti tényezők, a többségi társadalom gyermekeivel szemben, halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. 1. A sportra nevelés alaphelyzete és fontossága az óvodai nevelésben A sportmozgalom indítása előtt az egészségnevelési alaphelyzetről kívántunk képet kapni, azaz feltárni, hogy: milyen ismeretekkel rendelkeznek az iskolai életre felkészülő gyermekek, milyen motivációk irányítják a kisgyerekeket az egészséges viselkedés választására, milyen készségekkel, képességekkel rendelkeznek az egészséges életmód megvalósításához (a családok kedvezőtlen anyagi, és kulturális hátterében), sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 5 10/23/09 8:36:30 PM

6 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben milyen az iskolára készülődők biológiai fejlettsége, mozgáskultúrája és tényleges egészségmagatartása. Elemzésünk során kiemeltük, hogy az egészség az embernek semmi mással nem pótolható értéke. Az ember az értékeit általában megvédi. Nem így áll ez minden esetben az egészséggel kapcsolatosan. Az egészség a gyermekeknél természetes állapot, a betegség pedig egy bizonyos idő után (egészségügyi közreműködéssel) úgyis elmúlik. Az egészséges gyermektől távol esik a veszély megelőzése (a prevenció). Több kutató és a Nemzeti egészségfejlesztési Program adatai szerint is a magyar lakosság egészségi állapota drámaian romlik. (Adámy,2006; Aszman,1998; Barabás,1997; Benkő 1997; Kopp mts. 2006; Nagymajtényi. 2006; Simon. 2000; Székely 2006, és mások). Az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés mára megkerülhetetlen társadalmi feladattá lett, amelyre pedagógiailag is fel kell készülni. Az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés alapvető lehetősége: az egészséges életmódra nevelés. Az egészségnek az egyedfejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. Ha valaki birtokolja az egészséget, ez a tény még nem jelzi az egészségnevelő tevékenység sikerét, de az egészség hiánya mindenképpen nevelési akadályként hat vissza. Az egészség fenntartása, megerősítése, visszaszerzése a nevelési folyamat minden fázisában (és minden életkorban) a rendszer zavartalan működése szempontjából alapvető követelmény. (Székely, 2005. 16. old.) Az egészségfejlesztés aktualitását pedagógiai oldalról a kompetencia-alapú nevelés keretében az egészségnek csúcskompetencia értelmezése jelzi. A készségek, és képességek sorában prioritást élvez az egészségvédő és egészségfejlesztő készségek elsajátítása, és a mindennapos tevékenység során történő gyakorlása. Az alapot a testi adottságok, biológiai képességek képezik, erre épülnek a lelki-szellemi (értelmi, érzelmi, akarati) képességek, majd ezt tetőzik be a cselekvést megelőző állásfoglalások (attitűd) és az életben való boldogulás tevékenységei. A mozgásfejlesztés és a mozgáskultúra elsajátítása nem önmagában álló feladat, azaz a Mozogni jó! óvodai mozgásprogram is a testi (szomatikus) nevelésnek csupán egyik (de nélkülözhetetlen) alkotó eleme. A szomatikus nevelés területe: a testi szükségletek kielégítése, a testápolás, a testedzés, a fertőzések és a balesetek megelőzése. A higiénés nevelés az egészséget védő jó szokások alakítását, a fizikai aktivitásra való serkentést (aktív, mozgásos életmódot), a helyes táplálkozásra nevelést, az egészséges öltözködést szorgalmazza. sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 6 10/23/09 8:36:30 PM

A sportra nevelés lehetősége és tartalma egy fővárosi óvodában 7 2. Az óvodapedagógus feladatai a sportra nevelés körében Az óvoda egészségnevelési programja az egészséges életmód alakítását, az egészséges életvitel igénnyé alakítását, képességgé fejlesztését célozza, ebbe illeszkedik a gyermekek egészségvédő ismereteinek és attitűdjének alakítása. Alapvető egészségpedagógiai (szoktató, tanító) feladat: a gyermek testi gondozása, testi szükségleteinek kielégítése és a testi épség védelme. Ez az alapvető feladat az óvodásgyermekek higiénés nevelését, az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatását (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos korrekcióját) foglalja magában. Kiemelt szomatikus pedagógiai feladat a kondicionálás, a testedzés megkedveltetése, szorgalmazása, alapvető mozgáskészségek kimunkálása, az önálló testedzésre történő nevelés, a semmittevő, unatkozó, feladat nélküli időtöltések felszámolása. Kiemelt jelentőségű a kisgyermek mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztése, a közösségi sportélmények szervezése. Mozgásprogramunk céljául azt is kitűztük, hogy a gyermekek a különböző etnikumú, kultúrájú, anyagi szintű, illetve különböző fogyatékosságú gyermekek másságát megértsék, és segítő-támogató együttműködéssel elfogadják. 3. Néhány adat a Mozogni jó! - mozgalom egészségi jellemzéséhez Egészségi állapot Az óvoda-orvosi és védőnői nyilvántartás adataiból következtettünk a vizsgálatban résztvevő gyermekek egészségi státuszára, növekedésük és fejlődésük menetére. Az elvégzett alapszűrések adataiból kitűnik, hogy az 5 éves gyermekek (N= 61) testtömegének (testsúlyának) átlaga a nevelési év kezdetén a fiúknál: 19,12 kg, a lányoknál 18,23 kg volt, amely az év végére a fiúnál 21,27 kg-ra, a lányoknál 20,05 kg-ra emelkedett (öt leány esetében túlsúlyosságot mutatott). A vizsgálati csoport tagjai ezek alapján egészségesen fejlett gyermekeknek minősülnek, fejlődési zavar (súlyosan sovány, étvágytalan, súlyosan elhízott), vagy szervi rendellenesség nincs a nyilvántartásban regisztrálva. sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 7 10/23/09 8:36:31 PM

8 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben Egészségi ismeretek A gyermekek egészségvédő ismereteit felmérésünk során az alábbi témakörökben regisztráltuk: a személyi higiénia alapfeladatai, higiénés önellátás (kézmosás, WC-használat), a ruházat higiéniája (öltözködés, rendszeresség, átöltözés), az étkezés higiéniája (önállóság, közreműködés), mozgáskészség fejlettsége (szabálytartás, mozgásöröm), társkapcsolatok formája (másság elfogadása, segítő támogatás), egészségtudat erőssége (szervezet ismerete, káros szokások elutasítása, fertőzések megelőzésének tudatosítása). A változást regisztráló adatokból kitűnik, hogy a mért tudásszint mindenegyes ismereti tényezőnél emelkedést mutat, átlagosan 2,5 értékponttal, csupán a mozgáskultúra területén jelentkezett alacsonyabb teljesítmény (1,4 értékpont az 5-ös skálán). Egészségi magatartás Az egészségmagatartás ( health behavior ) önállóságának, készségének szintjét a gyermekek szituációs (azaz: előre előkészített) helyzetben mutatott magatartásának megfigyelésével regisztráltuk. Az egészségvédő magatartás mért szintje 4,8 pont értékű volt, amely alapján átlagos szint fölötti egészségvédő magatartási esélyt prognosztizáltunk. A roma és nem-roma gyermekek egészségvédő teljesítményei között a különbségek nem szignifikánsak (d= 0,05 pont). Az adatok azt mutatják, hogy integrált neveléssel az iskolai életben megkívánt egészségvédő képesség, mozgáskészség sikeresen kiművelhető. Mozgásigény, szabadidős program A 4-5 éves gyermekek szabadidő-programja szinte teljességében a szülőkön múlik. A 6 éves gyermekek már több olyan igényt terjesztettek elő szüleiknek, amely a szabadidő megválasztására vonatkoztak (pl. séta, közös kirándulás, úszás, kerékpározás). A szabadidőnek a lakáson kívüli eltöltését ugyanakkor a szülők igen veszélyesnek tartják, ezért közösségi kulturális időtöltésről nem kaptunk adatokat. A vizsgálatban részt vevő nem roma származásúak többsége olyan fiú (74%), aki a szabad mozgásos játékokat, közösségi (sport) rendezvényeket és a túrázást választanák szívesen, a lányok inkább a sétát, a kirándulást és a rendezvényeket kedvelik (pontértékük: 4,5, ami igen magas igényállításról tesz tanúbizonyságot). sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 8 10/23/09 8:36:31 PM

A sportra nevelés lehetősége és tartalma egy fővárosi óvodában 9 Szociális kapcsolatok erősítése a mozgásprogramban A Mozogni jó! program során mért szociometriai társválasztási pontszámok azt jelzik, hogy egy-egy gyermeket többször választottak társként a játékos vetélkedőkben, versenyeken (r= + 0,85). A kapott adatok nem csupán abban erősítenek meg, hogy a gyermekek társkapcsolati készsége (az elfogadás és együttműködés készsége) szignifikánsan esély fölötti, de abban is, hogy a különböző szociális hátterű (roma és nem-roma) gyermekek között ki a mozgásprogram keretében erős, megkülönböztetés nélküli (baráti, bensőséges) a szociális kapcsolat valószínűsége mutatható. (p<0,0 1). A Moreno-módszerű szociometriai adataink azt mutatják, hogy a mozgásprogram megfigyelési szakaszában a különböző családi hátterű gyermekek elfogadták egymást: a romaszármazású gyermekek társválasztásának 42 %-ban szerepelnek nem-roma származású játszótársak, vetélkedő-partnerek. Egészségtudatos magatartás változása a program nyomán Az egészségtudatos magatartás fejlődése a különböző tevékenységi területeken különböző ütemben zajlott le. Leggyorsabban az óvodai rend megerősödése, a környezet rendje iránti igényesség teljesedett ki: minden gyermek elfogadta és szokásból tartott rendet játékszereiben, tisztálkodása során, ruházatának elhelyezésében, a rajz, a gyurmázás utáni rendrakásban (a korrelációs együttható: r = 0,75, szoros együtt járást mutat). Nehezen változott a vizsgálati időszakban káros egészségi szokások megítélése (22%), amely a családban tapasztalt nagyfokú dohányzás (82%) és alkoholfogyasztás (65%) folyamatos ellenhatásaként jelentkezett. Az iskolára való előkészület szempontjából a 6 éves óvodásgyermekek egészségtudata jó közepes teljesítményt mutat, azaz egészségvédelemből iskolai életre alkalmassá válik. A felmérés adatai azt is bizonyították, hogy a megtanult viselkedés-elemeket a gyermekek képesek különböző életkörülmények között, életkori tevékenységek közepette is alkalmazni (transzfer). A gyermekek viselkedése tehát nem a visszatartáson (büntetésen) alapszik, hanem a meggyőzésen és gyakorláson. Ezt bizonyítja a gyermekek balesetmentes magatartása is. 4. Közös feladatok a szülőkkel Az iskolára készülő roma és nem-roma származású gyermekek integrált nevelését az óvoda nevelőközössége a szülőkkel közösen tudta megvalósítani. Ez a feltétel magában foglalja azt, hogy a szülők rendszeresen találkoznak az óvodapedagógusokkal, sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 9 10/23/09 8:36:31 PM

10 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben hogy részt vesznek az óvoda rendezvényein, a nyílt napjain, az óvodaszék munkájában, más külső sportrendezvényeken. A mozgásprogram keretében a szülők számára szülői klubot szerveztünk, ahol a szülők havonta rendszeresen találkozhattak egymással és a nevelőkkel. (A klubfoglalkozásokra a mintában szereplő gyermekek szüleinek 78%-a jelentkezett). A klub nem szülői értekezletet jelentett, hanem szórakozó, vitatkozó, kulturális együttlétet, családias óvodai közösségét. A mozgás, a játékos vetélkedő, az alapozó sport akkor válik közösségivé, ha a gyermekek, a szülők, az óvoda felnőtt dolgozói is részt vesznek a családias tornában, közös vetélkedőn. Az óvodapedagógusok a szülőkkel való együttműködés számtalan formáját alkotják meg. A Mozogni jó! programot elsősorban olyan külső rendezvények vihetik közelebb a sporttevékenységek megkedveléséhez, amelyek az óvodai életen (és épületén) kívül kapcsolják össze a sportegyesületekkel, szabadidős programokkal, területi (kerületi) vetélkedőkkel, természetjárással, sportbemutatókkal. 5. Értékelés A bemutatott felmérés csupán része egy átfogó vizsgálatnak, amely főiskolai óvodapedagógiai kutatás részét képezi. A közölt adatok azt biztosan igazolják, hogy az elindított mozgásfejlesztő és sportolást népszerűsítő óvodai egészségnevelő programunk segíti a sportoló nemzet megvalósulását. Bukovicsné Nagy Judit óvodavezető, egészségtan tanár sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 10 10/23/09 8:36:31 PM

Az egészséges életre nevelés és a mozgás kapcsolata 11 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS ÉS A MOZGÁS KAPCSOLATA (Összehasonlító felmérés két fővárosi óvoda Mozogni jó! programjáról) 1. Egészség és mozgás 1.1. Az egészség minden időben: érték Már az ókorban Arisztotelész is megfogalmazta: csakis úgy nevelhetünk helyesen, egészségben, megfelelően, ha az informatikai képzés (grammatika, olvasás, írás) és a művészeti nevelés mellett (zenei képzés, mozgásművészet) helyet kap a nevelésben a testi-esztétikai (gimnasztikai képzés) is. Hittek abban, hogy ép testben ép lélek lakozik. A felvilágosodás korában Rousseau (az Emil, avagy a nevelésről c. tanulmányában) határozottan állást foglalt az ember és a természet szoros kapcsolata mellett. Felhívta nevelőinek a figyelmét, hogy a gyermeknek nagy szüksége van a mozgásra, arra, hogy a természetben szabadon, korlátok nélkül tevékenykedhessen, amíg másokat vagy saját magát nem veszélyezteti. A későbbi kor reformpedagógiai törekvésekben is hangsúlyos az egészség kérdése. Montessori pedagógiájának már az 1890-es években fontos része volt a természet szeretetére nevelés, a megtapasztalás lehetősége. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek kinn a szabadban alkossanak, napfényben éljenek, játsszanak, mozogjanak és tanuljanak. Engedjétek szabadon a gyermekeket. Bátorítsátok őket, szaladjanak csak ki, ha esik az eső, vegyék le a cipőjüket, ha víztócsákat találnak, és ha a rétek füvei harmatosak, hadd tapicskoljanak benne mezítláb, pihenjenek békésen, ha egy fa hívogatja őket, hogy aludjanak az árnyékában, hadd kiabáljanak és nevessenek (Montessori M. 2002). Napjaink pszichológusai vészjósló hangnemben hívják fel a szülők, nevelők figyelmét arra a fontos tényre, hogy a kisgyermek egészséges fejlődéséhez alapvető feltétel: a mozgás: Nem mondhatjuk el elégszer, és nem hangsúlyozhatjuk eléggé: az óvodás gyermeknek még napi 4 óra szabad levegőre volna szüksége: intenzív mozgásra, rohangálásra, ugrándozásra a szabad levegőn és mintegy tizenkét órai alvásra. (Vekerdy T.2005). 1.2. A hazai egészségi helyzet Az egészség az ember legfőbb, semmi mással nem pótolható értéke. Megszerzése, megtartása, fejlesztése mindenkinek egyéni és közösségi érdeke és kötelessége lensportstrategia_munkf_bel_sz.indd 11 10/23/09 8:36:31 PM

12 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben ne. A halálokok áttekintése nyomán megállapítható, hogy e betegségeknek jelentős része az egészségtelen életmódon, az egészségi kockázatot vállaló viselkedésen, azaz egyes személyeken múlik. (SzékelyL., 2005) A gyermekkor a legmegfelelőbb időszak az egészség befolyásolására. Ugyanakkor hazánkban egyre kedvezőtlenebb a gyermekegészségi helyzet. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete jelentésében 21 fejlett országban elemezte a gyermekek anyagi jólétét, egészségét, biztonságát, oktatási helyzetét, családi és kortárs kapcsolatait, magatartási kockázatokat,és az életszeretetüket. Magyarország a gyermekjólét szempontjából a 21 fejlett ország közül a 19. helyen áll, ami a gyermekek életkilátásainak igen sötét helyzetét mutatja. Tény az is, hogy a mai rohanó világ sok családot rákényszerít a mozgásszegény életmódra, sok kisgyermek érkezik naponta gépjárművel az óvodába. A csökkenő zöld területek, hiányzó játszóterek gátolják a kisgyermekek mozgásigényének kielégítését. Eléggé általános kép, hogy a gyermekek a délutáni játékidejüket a televízió, a videó-készülék, dvd-lejátszó előtt töltik. Amikor a mozgásos aktivitás a legnagyobb, a mozgásvágy a legerősebb, elmaradnak a megfelelő környezeti hatások, ingerek. Sajnos ekkor jelentkeznek az első negatívumok a testtartásban, állóképességben, az erőben, a mozgások végrehajtásában. 1.3. Társadalmi szervezetek segítsége Az egészségromlás megállítására számos civil kezdeményezés kezdte meg működését. Ilyen program a Szív kincsesláda program, amely a szervezet működésének és a testi egészség megőrzésének ismertetését tűzi ki nevelési céljául. A Szív kincsesláda program lényegében a szív- és érbetegségek legjellemzőbb elemére: a táplálkozásra és a testmozgásra épül, ismeretátadásra, viselkedésalakításra törekszik. 1997-ban alakult meg az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, amely módszertani segítséget nyújt országszerte azon óvodáknak, akik csatlakoznak a szervezethez és legfontosabb feladataik közé sorolják az egészségnevelést. Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata: közhasznú egyesület, amelynek célja: az óvodapedagógusok egészségtudományi témájú szakmai segítése, a korszerű, preventív egészségvédelem megvalósításának segítése, az egészséget választó képesség kifejlesztése, az egészséget károsító magatartások megelőzése. Az Egyesület országos pályázatot írt ki Mozogni jó! címmel országos komplex mozgásprogram megalkotására, a mindennapos testmozgás népszerűsítésére. Az ország szinte egész területéről érkeztek pályázati munkák, ötletek, összesen 23 településről. Általános körkép, hogy a szülők számára sokszor kényelmesebb autósportstrategia_munkf_bel_sz.indd 12 10/23/09 8:36:31 PM

Az egészséges életre nevelés és a mozgás kapcsolata 13 ba, televízió elé ültetni a gyermekeket, mint focizni, kirándulni, sétálni vagy kerékpár-túrára vinni őket. 1.4. A Mozogni jó! program célkitűzése A mozgásos életmód népszerűsítésére széles lehetőségskála kínálkozik minden óvodában. Ezek közül csak néhányat említünk: Szinte minden pályázatot beküldő óvoda pedagógiai súlyt helyez: a szabadban történő mozgásra, családi kirándulások megszervezésére, az egészségesebb táplálkozás előnyben részesítésére, hangsúlyosan a napi zöldség, gyümölcs fogyasztásra, élő kapcsolat kialakítására az egészségvédő szervezetekkel (védőnővel, gyermekorvossal, iskolaorvossal), a vízhez szoktatás lehetőségének kihasználása, a helyi adottságok kihasználására (pl. korcsolyázás, lovaglás). Van olyan óvoda, ahol a zene, a ritmus kellemességét, harmóniáját kapcsolják össze a mozgással (pl. a százhalombattai Pitypangos Óvodában, a Lajosmizsei Napközi Otthonos Óvoda csoportjaiban). Több óvoda sportrendezvények, versenyek megrendezését szorgalmazza, amely közelebb hozza a családokat a mozgásos életmód népszerűsítéséhez (pl. a kiskunmajsai Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvodában, a tolnai Gesztenyéskert Óvodában). Sokan a játékot jelölik meg a mozgáslehetőség megvalósításaként (pl. a maglódi Napraforgó Óvodában.) Több óvoda a rászoruló gyermekek mozgásfejlesztését, illetve az esetleges deformitásaik javítását veszi tervbe tartásjavító tornával, gyógytornával, lábboltozat javítását célzó tornával (pl. a zalaegerszegi Kis-utcai Óvodában), másutt megjelenik az AYRES-terápia (szenzoros integráció: hangerő és hiperaktivitás rendezése, a belső mozgáskésztetés, mozgástervezés kezelése), a jóga is, mint mozgásfejlesztő lehetőség (pl. a dunaújvárosi Pajtás-utcai óvodában). A fenti pályázatokból, a számtalan példamutató ötletből hamarosan remekbe szabott kiadvány lát napvilágot az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata kiadásaként Sportstratégia óvodában és iskolában címmel, amely jó segítő anyaga lehet minden hazai óvodapedagógusnak a gyermekek egészséges életre történő neveléséhez. sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 13 10/23/09 8:36:31 PM

14 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben 2. Összehasonlító felmérés két fővárosi óvodában 2.1. A felmérésben résztvevő óvodák bemutatkozása Felmérésünk célja: párhuzamosan megfigyelni, elemezni két budapesti óvoda egészségnevelési programját: a Budapest, XV. kerületi Régifóti-úti Óvodáét (röviden: XV. ker. óvoda), amelynek nevelési tervében kiemelt feladataként a mozgás és a környezetre való nevelés szerepel, illetve a VIII. kerületi Koszorú-utcai óvoda nevelési programját, amelynek alapító okirata szerinti fő célkitűzése az integrált egészségnevelés, hangsúlyosan: a mindennapi testnevelés és mozgásfejlesztés megvalósítása. Választ kerestünk arra a kérdésre: hogyan valósítják meg a kiválasztott óvodák a mindennapjaikban az egészséges életre való neveléssel kapcsolatos feladataikat, terveiket; illetve: hogyan befolyásolják a helyi adottságok a pedagógusok munkáját? 2.1.1. A XV. kerületi óvoda nevelési programja A XV. kerületi óvoda, Rákospalota legrégebbi óvodája, ahol már a századforduló óta történik az óvodások nevelése. Családias, hagyományőrző óvodaként lett a falu, a városrész, majd később a kerület színvonalas óvodája, amelyben jelenleg három csoport működik (csoportonként 25 gyermekkel), 6 óvodapedagógus, 4 szakképzett dajka és egy kertész közreműködésével. Az óvodai program kiemelt feladatai közé sorolható a gyermekek mozgásának fejlesztése, a környezet megismerésére és védelmére való nevelés. Cél ebben az óvodában az, hogy a természeti, társadalmi környezetben otthonosan mozgó gyermeket neveljenek, teret engedve önállósági törekvéseinek. Cél továbbá az önállóan gondolkodó, problémamegoldó, segítőkész, együttműködésre képes, a másság elfogadására alkalmas és fogékony gyermek nevelése. Alapvető nevelési célkitűzés ebben az óvodában, hogy az óvodáskor végére testileg egészségesen fejlett, lelkileg nyitott, érdeklődő, értelmileg megalapozott tudású gyermekeket indítsanak el az élet útján, az iskola felé. Az óvoda vonzáskörzete Rákospalota ófalusi része, a legtöbb gyermek, kertes házakból érkezik, de járnak ide gyermekek a panelházas lakónegyedekből. (E tény fontossága az óvodai foglalkozás utáni mozgáslehetőség kapcsán mutatkozik meg.) Az itt dolgozó pedagógusok a nevelő munkájukat csak a családokkal együtt tudják megvalósítani, hiszen így tudják szem előtt tartani az egyéni különbözőségeket, mert minden gyermek más, megismételhetetlen valóság. Programjukban az sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 14 10/23/09 8:36:32 PM

Az egészséges életre nevelés és a mozgás kapcsolata 15 egészségnevelés terén a legfőbb célkitűzés: a prevenció. Törekszenek a gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítására, figyelembe véve a családi szokásokat is. A XV. kerületi óvodában vegyes életkorú gyermekek alkotnak egy-egy csoportot, bíznak a modellnyújtás és modellkövetés húzóerejében. A gyerekek, mintegy nagy családban, együtt töltik mindennapjaikat (3-6-7 éves korosztály), szinte észrevétlenül kötnek szociális kapcsolatokat. A napirendet a legtágabb időkeretben szervezik, mégis a leghosszabb időtartamú a játéklehetőség. A napirend kialakításában az állandóságra való törekvés kap hangsúlyt, hiszen minden kisgyermek számára az ad biztonságot, ha tudja, ha érzi, miután, mi fog következni. Kétféle játékfolyamatot erősítenek a nevelők: a spontán, igazi játékot, ami tulajdonképpen a gyermek spontán játéka, az óvónő csak a legszükségesebb esetben és, ha kérik, akkor kapcsolódik be; az óvónő által kezdeményezett játékot, amely a gyermek személyes igényeihez, önkéntes részvételéhez igazodik. A mozgásfejlesztésben a nagymozgások, egyensúlyérzék, finom motorika, szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció kialakítására törekednek. Hangsúlyos a testséma fejlesztés: a testrészek ismerete, a test személyi zónájának alakítása, a testfogalom megerősítése és a percepciófejlesztés (a mozgásos észlelés fejlesztése) 2.1.2. Interjú a XV. kerületi óvoda vezetőjével a nevelési programról A XV. ker. óvoda vezetőjével készített interjúból világosan kiderült, hogy ebben az óvodában építenek arra, hogy a 3-6-7 éves gyermek legfontosabb tevékenysége, lételeme a mozgás. Fő feladat az egészségnevelés terén, hogy a gyerekek mozgása összerendezett legyen, testük arányosan fejlődjön, szervezetük teherbíró legyen. Elsődleges a gyermekek nagymozgásainak fejlesztése, majd, ha az megalapozott, akkor a finom motorika fejlesztése változatos tevékenységekkel. Sokszor alvás után ismét kimennek az udvarra, ahol mozgásos játékokat játszanak. Az óvodának foci csapata (5-6-7 évesek) is van, szabályokat betartva szívesen fociznak az óvodában. Rossz idő esetén előkerülnek a fa golyók, fa karikák, körmöcskék, babzsákok, tüsi labdák, és az egyensúlyfejlesztő játékok a teremben is. Pozitív nevelési eredmény: a szülők 80%-a örül annak, hogy ebben az óvodában az egészségre nevelés ilyen hangsúlyos; elfogadják a szabályokat (édesség, nyalánkság helyett zöldséget, gyümölcsöt hoznak be), sőt az óvodában megtapasztalt reform étkezési ötleteket otthon is beépítik. Az óvodai csoportok évente 3-4 hétvégi kirándulást szerveznek, amelyeken a családok 70-80%-a vesz részt. Az óvodában többfésportstrategia_munkf_bel_sz.indd 15 10/23/09 8:36:32 PM

16 Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben le egészségvédő programot szerveznek a szülőkkel és más sportszervekkel, pl. részt vesznek kerületi sportrendezvényeken, lehetőséget adnak a mindennapi testnevelés terjesztésére, sportprogramokra: labdatorna, néptánc, játékos gyermek torna, játékos vízhez szoktatás. Kedvezőtlen tényező az, hogy a gyermekek 50%-a autóval érkezik az óvodába, és ha egy-egy sétára elviszik a gyermekeket, sokan gyorsan elfáradnak (főleg 3-4 évesek), nem bírják a gyaloglás terhelését. 2.1.3. A VIII. kerületi óvoda nevelési programja A VIII. ker. Koszorú Napközi Otthonos Óvoda Budapest - Józsefvárosban, annak is a belső területén, helyezkedik el. A VIII. kerület a főváros egyik legrégebbi és rekonstrukcióra váró része, rossz lakásállománnyal és kedvezőtlen közegészségügyi viszonyokkal. Ebben a kerületben fokozottan jelen vannak olyan társadalmi problémák, mint a lakosság egyes részeinek elszegényedése, a munkanélküliség, a lakás-gondok,a mozgásszegény életmód. E gondok figyelembevételével már a közoktatási törvény megjelenésével egyidejűleg (1993) az óvoda sajátos arculatának megfelelő nevelési program kidolgozását kezdték meg. Ebben az óvodában az elsődleges nevelési cél a gyermekek egészséges életmódra szoktatása, a prímér prevenció (ne a betegségtől óvjon, hanem készítsen fel, eddze meg a szervezetet) és ezen keresztül a családok életmódjának, szemléletének formálása. Az óvodában 4 csoport működik, 3 azonos korcsoportú és 1 vegyes csoportú. A program megszervezésekor arra törekszenek, hogy a gyermekek minden tevékenységüket, amit csak lehet, a szabadban végezzenek. 2.1.4. Interjú a VIII. kerületi óvoda vezetőjével a nevelési programról Nem véletlen, hogy ebben az óvodában az egészséges életmódra szoktatására és a mozgásfejlesztésre építik a nevelési programot. Az óvodába felvett gyermekek 70%- a ugyanis nehéz szociokulturális háttérből érkezik, többszörösen hátrányos helyzetű, egyéni bánásmódot igényel. Az óvoda tudatos, tervszerű nevelő-gondozó munkával, kiegészítő programokkal igyekszik fejleszteni a gyerekeket, nem engednek üresjáratot létrejönni: az udvaron nem csak tartózkodnak, hanem tevékenykednek is. Az óvoda helyi programja segítséget jelent az egészségnevelés megvalósításához a mindennapokban. Már az óvodába lépés pillanatában megkezdődik a testi-lelki egészségnevelés, a gondozási tevékenységek sora (pl.: ha szükség van rá, reggel az óvodában is mód van a gyermek megmosdatására). A mozgás, a játéktevékenység mindig tervezett és tudatos feladat, hangsúlyos a szabad levegőn való tevékenykedés. sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 16 10/23/09 8:36:32 PM