Helyi Nevelési Program PICUR Alapítványi Óvoda Veresegyház Mogyoródi u. 55. 1
Tartalomjegyzék Az intézmény adatai Az intézmény megnevezése: PICUR ALAPÍTVÁNYI ÓVODA Az intézmény székhelye: 2112 Veresegyház, Mogyoródi utca 55. Az intézmény működési területe: Veresegyház és környéke Az óvoda befogadóképessége: 24 gyermek Az óvodai csoportok száma: 1 csoport Az óvoda fenntartója: PICUR Magánóvoda Alapítvány Az óvoda felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal 2
I. Bevezetés A politikai, társadalmi változások következtében új elvárások születtek és fogalmazódtak meg köznevelésünk régióiban, így az óvodapedagógia területén is. A gyerekek joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék őket, óvodai étrendjüket életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítsák mondja ki Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet). Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak 1996. évi módosítása a nevelőtestületekre bízza, hogy a fent említett alapdokumentum figyelembevételével az óvodák sajátos helyzetükhöz, értékrendjükhöz, ellátandó feladataikhoz igazított helyi nevelési programot készítsenek. Fontosnak tartottam, hogy programunk őrizze meg a jól bevált hagyományos értékeket és mellette emelkedjen ki a TERMÉSZET,- KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM! Óvodánkban arra törekszünk, hogy: nevelőmunkánk gyermekközpontú legyen, gyermekeink óvodás életüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék, a gyermekek személyiségét sokoldalúan fejlesszük, a helyi adottságokat és lehetőségeket kihasználva, a szülőkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki, bizalmukat és együttműködésüket elnyerjük. Fontos számunkra, hogy: örömteli, boldog éveket biztosítsunk óvodásaink számára, igényesen, felkészülten, minden lehetőséget kihasználva dolgozzunk, a szülőkkel kialakított partnerkapcsolatot tovább mélyítsük. Mindezekre biztosíték a munkánk során: pozitív viszonyulás egymáshoz, a jó munkahelyi légkör, a kultúrált magatartás, elfogadó, segítő, támogató attitűd. 3
I. 1. Az óvoda bemutatása A Picur Magánóvoda 2000. szeptemberben kezdte meg működését Veresegyházon. Azóta is egy vegyes életkorú csoporttal dolgozunk. Két főiskolát végzett óvodapedagógus látja el a gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos teendőket. A gondozási feladatok ellátásában egy dajka segíti az óvónők munkáját. Óvodánk sajátos arculatának kialakításában nagy szerepet játszott a természet-, környezet- és egészségvédelem. Szándékunkban áll az egészséges életmód kialakítása, a mozgás szeretetére nevelés és a környezetünk megismerését lehetővé tenni. Ezeket előtérbe helyezve próbáljuk a nevelési, oktatási feladatokat ellátni. Az intézményünkbe jelentkező gyermekek családjának szociális, kulturális és anyagi helyzete átlagos vagy átlag feletti. A fakultatív szolgáltatásainkat csak az arra érett középsős és nagycsoportos korú gyerekeknek ajánljuk. angoloktatás (heti két alkalommal) úszásoktatás (heti egy alkalommal) hittanoktatás (heti egy alkalommal) jógaoktatás (heti egy alkalommal) korcsolyaoktatás (január-februárban heti egy alkalommal) logopédia (heti egy alkalommal) Az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. 4
I. 2. Általános pedagógiai alapelvek A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik. (ONOAP) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. (ONOAP) A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. (ONOAP) A gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás és védelem illeti meg. (ONOAP) A nevelőmunkát a tudatosság és tervszerűség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. A nevelőmunka alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi. A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvető fontosságú. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztőmunka során a JÁTÉK elsődlegességét érvényesíteni kell. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségeleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban! Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek segítése, támogatása. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeinknek. Partnerközpontúság érvényesülése a partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés kialakítása és biztosítása. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik, értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával. 5
I. 3. Gyerekkép, óvodakép Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. A gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, értékeket, érzelmeket közvetítő legyen, mivel személyiségük kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Úgy gondoljuk, hogy az óvodás korú gyermek csak a szeretetteljes, kiegyensúlyozott, harmonikus környezetben képes hamar és jól beilleszkedni, és csak ebben a közegben érzi jól magát. Fontos számunkra, hogy derűs légkörben, ingergazdag környezetben, a spontán játékban és a különböző irányított tevékenységekben, képességeiknek megfelelően fejlődjenek a gyerekek. Minden tevékenységünket áthatja az egyéni bánásmód elve. A gyermekeket saját fejlődési ütemüknek megfelelően fejlesztjük. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. A két színtér, azaz a család és az óvoda, együttesen tudja csak biztosítani a gyermekek számára a legoptimálisabb feltételeket a harmonikus fejlődéshez. Az óvoda funkciói: óvó védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkció. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az érzelmi biztonság megteremtése, a derűs, kiegyensúlyozott és szeretetteljes légkör biztosítja a testi, szociális és értelmi képességek fejlődését az életkori sajátosságoknak megfelelően. 6
II. A program megvalósításának erőforrásai Óvodánk önálló intézmény (alapítványi óvoda). A gyermekek gondozása, nevelése egy csoportban folyik. A gyermekek 3 évig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás életüket, vegyes csoportban. II. 1. Személyi feltételek Az óvoda dolgozóinak létszáma: 2 óvodapedagógus (felsőfokú iskolai végzettség) 1 dajka (dajkaképző) 1 intézményvezető Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Elfogadó-, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvónői tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvónők munkáját logopédus segíti. Így a beszédhibák korrigálása a logopédus közreműködésével hatékonyan megoldott. Óvodánkban a kezdetektől fogva heti két alkalommal játékos angol oktatás folyik, amit egy külsős angoltanárnő tart, nagy sikerrel. Az úszásoktatás a helyi iskola uszodájában zajlik, szakképzett úszóoktatóval. A hittanoktatást évek óta ugyanaz a nővér tartja délutánonként, kifogyhatatlan szeretettel. Január-február hónapban heti egy órában korcsolyaoktatásban is részesülhetnek gyermekeink. A néptáncoktatás szervezése még folyamatban van. Megteremtjük azokat a feltételeket is, amelyek lehetővé teszik a gyermeki képességek fejlesztését, a szülői igények kielégítését, a gyermekek sokféle élményhez juttatását (színházlátogatás, kirándulások, múzeumlátogatás, játszóházlátogatás ). A nevelési problémák megoldásánál segítséget nyújthat a veresegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat, ahol pedagógiai szakpszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus és gyermekpszichiáter áll a családok és gyermekek rendelkezésére. A gyermekek egészséges fejlődését, tisztasági ellenőrzését évente többször végzi a védőnő. 7
II. 2. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei, eszközrendszere Az óvoda épülete a város központjában, a Csonkás városrészen helyezkedik el. Az épület 1998- ban családi háznak épült, melyben kisebb-nagyobb átépítéssel, átalakításokkal lettek kialakítva az óvoda helyiségei. A két csoportszoba (egyikben családi napközi működik) tágas és világos, megfelelő hely áll rendelkezésre mind a bútorok, mind a szabad játék tekintetében. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. Berendezései biztonságosak, a gyerekek testméreteinek megfelelőek, színviláguk harmonikus. A hozzájuk csatlakozó öltöző, mosdóhelyiségek (benne 2 WC) megfelelő komfortfokozatot biztosítanak minden gyerek ellátására. A csoportszobához tartozik a gyerekek számára kialakított kis étkező rész is, amit játékidőben asztali játékokhoz használhatnak. Az óvodában tálalókonyha működik, az ebédet rendelésre szállítják tárolóedényekben. A tálalást, mosogatást a dajka végzi. Az altatás a tetőtéren lévő szobában történik, az altató mellett is található egy fürdőszoba. Szintén az emeleti részen van az elkülönítő szoba, ami biztosítja a helyet a logopédiai foglalkozásoknak, illetve szakmai megbeszéléseknek, vagy a szülőkkel való személyes beszélgetéseknek (fogadóóra). Óvodánk tárgyi feltételrendszerét jó színvonalúnak minősítjük. Játékokat, eszközöket évente (főként karácsonyra, húsvétra) vásárolunk. Nagyméretű játszóudvarunkon fa mászóka, csúszda, homokozó, hinták, favonat áll a gyerekek rendelkezésére. Az udvar egy része térkövezett, ahol kerékpározni, rollerezni, kismotorozni lehet, nagyobb része pedig füvesített. Különböző sporteszközök közül is válogathatnak igényük, érdeklődésük szerint (labda, hulahopp karika, ugrálókötél, tollaslabda, ugrálólabda ). Udvarunk tágas és zárt, megfelelő az árnyékos és napos terület aránya. A megüresedett garázst szertárnak használjuk, az oktatást szolgáló eszközöket, kiegészítőket, dekorációs kellékeket, tornaeszközöket, udvari játékokat megfelelően tudjuk tárolni. A takarításhoz szükséges eszközök elkülönítve állnak a rendelkezésünkre. 8
III. Az óvodai nevelésünk rendszere az óvoda helyi alapelvei, értékei, célkitűzései Az óvodai nevelésünk rendszere: A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. A napi- és hetirendet a csoport óvodapedagógusai alakítják ki a nevelési év elején. A nevelés alapvető keretei: gondozás egészséges életmódra nevelés közösségi nevelés egyéni bánásmód érvényesülése Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei: JÁTÉK, munka jellegű tevékenység, tanulás. Alapvető fontosságú a JÁTÉK, ezen belül a szabad játék, mely a gyermek minden tevékenységét áthatja. A gyermeki tevékenység tartalma: kiemelten fontos az anyanyelvi nevelés a beszéd és a kommunikáció segíti a gyermeket a vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerésében. A nevelőmunka: csak az óvoda, az iskola és a közművelődési intézmények együttműködésével lehet eredményes. Számunkra a családi és az óvodai nevelés összehangolása a legfontosabb. Óvodai nevelésünk célja: az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A szeretetteljes, sokoldalú, harmonikus nevelés fontos része munkánknak. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. A sokszínű óvodai tevékenységekben a gyermek önmagát kipróbálva, megvalósítva, a társakkal együtt fedezi fel a világot. Hogyan és milyen eredménnyel, ez múlik azon a pedagóguson, aki tudatos, tervszerű ráhatásával és a feltételek megteremtésével segíti a gyermekek képességeinek alakulását, aki felfedezve az adottságokat, lehetővé teszi a tehetség kibontakozását. Célunk: a testben és lélekben egészséges gyerekek nevelése, akik nyitottak a külvilág felé, érdeklődőek minden iránt. Az egészséges életmódra nevelés mellett, kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük a gyerekekkel a körülöttük lévő világot, megláttassuk velük a természetben és az emberi környzetben a szépet és a jót, szeressék meg környezetüket és óvják azt! 9
III. 1. Az egészséges életmód alakítása Az óvoda védő, óvó szociális funkciója nevelésünk egyik kiemelkedő területe. Célunk: a megfelelő szokáskialakítás során a testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során. Alapvető feladatunknak tartjuk a megfelelő óvodai környezet biztosítását. Feladataink: A gyermekeket gondozzuk, biztosítsuk testi szükségleteiket, mozgásigényüket. Segítsük elő harmonikus, összerendezett mozgásuk kialakulását. Teremtsük meg a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot, törekedjünk a bizalom kialakítására. Segítsük a gyermekeket egyéni fejlettségükhöz mérten. Juttassuk el őket arra a szintre, hogy a gondozottság igénye kialakuljon náluk. Segítsük elő testi képességeik fejlődését. A napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítsük. Érjük el a szülők segítségével, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű és biztonságos legyen. Tegyünk meg mindent a gyerekek egészségének védelmében, óvásában, megőrzésében. Alakítsuk ki az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait (helyes életritmus, napirend). Vegyük figyelembe az étkezési időnél az egyéni különbségeket. Biztosítsuk az életkoruknak megfelelő, nyugodt pihenést. Biztosítsuk a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezetet. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a gyerekek ellenálló képessége növekedjék. Figyelemmel kell kísérni a gyerekek egészségi állapotát, mozgását és probléma esetén szakemberhez kell irányítani, természetesen a családdal együttműködve. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik. Zsebkendőjüket önállóan használják (köhögésnél, tüsszentésnél). Testi szükségleteik kielégítéseit képesek irányítani, késleltetni. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal látják el (pl. egyedül töltik a folyadékot a kancsóból). Helyesen használják az evőeszközöket. Ügyelnek az asztal esztétikus rendjére, étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Ruhájukat, ágyneműjüket esztétikusan, összehajtva helyezik el. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. Módszertani alapelveink: A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése. Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója. Az egyéni igények, sajátosságok, képességek figyelembe vétele. 10
Önállóság folyamatos fejlesztése. Együttműködés a családdal. Fokozatosság, rendszeresség. Türelem és szeretet! III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció A gyermeki személyiség fejlesztése a nevelési folyamatban valósul meg. A gyerekek fejlődése, érése és a tudatos fejlesztés egymást kiegészítve érvényesülnek. Feladataink: Törekszünk a családias, szeretetteljes légkör megteremtésére. Bevonjuk a gyerekeket a csoportszoba alakításába, szépítésébe, törekszünk annak otthonossá tételére. Körültekintéssel, türelemmel közeledünk a gyerekekhez, szülőkhöz. Célunk, hogy az esztétikusan berendezett csoportszobában olyan már kialakított közvetett kultúrált viselkedési formák, magatartási, együttélési szokások, szabályok domináljanak, amelyben minden kisgyerek biztonságban érzi magát, követendő példaként tekintsenek ránk. Lehetőséget adunk arra, hogy minden kisgyerek a tevékenységét szabadon választhassa meg belső motiváltságuk alapján (kivétel a kötött tevékenység). Egyértelművé tesszük a gyerekek számára, hogy mit és miért teszünk, mit miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekkel szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyenként is fontos. Segítjük az én-tudat alakulását, megerősödését. Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társaik helyzetébe. A gyerekek érzelmi és kommunikációs intelligenciájának fejlődését sokféle, életteli, természetes kapcsolatteremtéssel segítjük. A gyerekek érzelmeit nem elfojtjuk, hanem megmutatjuk a mi példánkon keresztül, hogy hogyan kell kontrollálni az indulatokat: beszédünk, választékos kifejezéseink, artikulációink, hitelességünk, metakommunikációnk segítségével. Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük, támogatjuk a gyerekek egymáshoz való pozitív kötődését. Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyerekeket a kapcsolatteremtésben. Erősítjük a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat. Megtapasztaltatjuk, hogy a közösen végzett tevékenység örömtelibb, eredményesebb, erősítjük a mi-tudat létrejöttét. Minden gyereket ösztönzünk arra, hogy merjen vállalni feladatot, fogadja el mások terveit, esetenként tanulgasson lemondani elképzeléséről és kompromisszumos megoldásra is képes legyen. Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásait, ahol lehet, dícsérünk. Hozzászoktatjuk őket a másság elfogadásához, főként mi felnőttek tudunk példát mutatni ez ügyben. Biztonságot nyújtunk a gyerekeknek az állandó jelenlétünkkel, gyerekek felé való nyitottságunkkal, segítőkészségünkkel. A gyerekek önállóságát, biztonságérzetüket támogatjuk a képes vagy rá, már tudod bíztató reagálásokkal. Figyelemmel kísérjük a hiányzó gyerekeket, nevükön emlegetjük őket, ha beteg valaki, jobbulást kívánunk neki, visszavárjuk. 11
Igényük szerint megünnepeljük a születésnapokat, ajándékokkal, kedvenc meséjükkel kedveskedünk neki, jókívánságainkat fejezzük ki. Ünnepvárással, ajándékkészítéssel, díszítéssel, ünnepléssel mélyítjük, gazdagítjuk érzelmi életüket jeles napjainkon. III. 3. Értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása Az óvodába lépő kisgyermek fejlődésének elején tart, személyiségének bontakozása, viselkedésének alakulása, értelmének nyiladozása elválaszthatatlan dolgok. Az óvodában töltött három-négy év kiemelkedő jelentőségű személyiségének fejlődése szempontjából. Az önálló képességek kibontakoztatása az önálló, az alkotó aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. Célok: A gyermek mindazon készségeinek és képességeinek kibontakoztatása, ami az embert egész életén keresztül segíti a tanulásban és az életben való érvényesülésben: önállóság, aktivitás; érdeklődés, figyelem, kitartás, pontosság, emlékezet; feladattudat; értékelés, önértékelés; tervezés; problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás; kommunikáció; érzékelés, észlelés, képzelet; gondolkodás; alkotóképesség. A gyerekek egyéni fejlettségére épülő differenciált személyiségfejlesztést minden esetben szem előtt kell tartanunk. Feladataink: Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre építsük. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva irányítsuk. Biztosítsuk az ösztönző környezetet valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet, kreativitás fejlődéséhez. Az eredményes tanulás érdekében törekedjünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Ösztönözzük szellemi aktivitásra a gyerekeket, teremtsünk számukra problémahelyzetet. Hagyjuk, hogy átéljék a probléma felfedezésének és megoldásának örömét. Segítsünk abban minden gyermeknek, hogy önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. Építsünk a gyermek spontán szerzett tapasztalataira, ismereteinek bővítésére. Törekedjünk arra, hogy a gyerekek a tárgyakat, jelenségeket természetes környezetükben ismerhessék meg. A nyári hónapokban is tegyük lehetővé, hogy a gyerekek énekelhessenek, mozoghassanak, mesét, verset hallgathassanak, beszélgethessenek környezeti eseményekről, jelenségekről és az őket érdeklő dolgokról. Saját élményű tanulás során biztosítsuk a fejlesztési tartalmak komplexitását. A gyerekek tevékenységei: Az érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. Elmesélik környezetük eseményeit, jelenségeit, egyéni élményeiket. Megfigyelik az őket körülvevő világot, kialakul tér- és időészlelésük. 12
Önkéntelen figyelmük szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Ismereteket, tapasztalatokat szereznek környezetükről. A sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. Egyéni munkaformában, saját elképzeléseik alapán, önállóan oldanak meg feladatokat. Csoportos tevékenység közben összehangolják tevékenységüket, egymást segítve tanulnak. Módszertani alapelvek: A tanulás játékos jellege domináljon! A fejlődés egyéni ütemének figyelembe vétele. A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. A feladattudat, feladattartás kialakítása. 13
III. 4. Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszokra szükséges figyelmet fordítani. Az embert a beszéd kapcsolja a többi emberhez, és a beszédben tudja megérteni a külvilágot. Mozgás, beszéd és gondolkodás egymással szoros kölcsönhatásban fejlődik. A nem megfelelő mozgásfejlődés gátolja a beszédfejlődést, a beszédfejlődés lelassulása visszaveti fejlődésében a gondolkodást. A nyelv elsajátítása során két folyamat, a beszéd megértése és a beszéd létrehozása egymást feltételezve és támogatva fejlődik. A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés (anya, gyermek, család) megfelelő kapcsolatok és környezet szükségesek, megfelelő idegrendszer, ép beszéd- és hallásszervek kellenek. A valódi anyanyelvi nevelés alapja: az óvoda szóbeli közlést kiváltó derűs légköre. Feladataink: Az anyanyelvi neveléssel kapcsolatos feladatainkat kiemelten fontosnak tartjuk, mivel valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Különös hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi és kommunikációs képességek alakítására vagy fejlesztésére. Figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére, nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. Megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán, ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk a felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk, ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Mondanivalónkat érthető, világos formában közöljük. Gyakori, szeretetteljes beszédkapcsolattal serkentjük a gyermek beszédkedvét, alakítjuk beszédértését, beszédkészségét. Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyerekek eltérő fejlődési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. Szükség esetén logopédus segítségét kérjük. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. Bekapcsolódva a gyerekek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben alkalmazkodni. Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, megbeszéljük a munkamegosztás módját, ezzel bővítjük a nyelvhasználat területeit. Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy mindig elmondja a véleményét. A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket. 14
Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát. A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyermek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minőséget jelző kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal. Rendszeresen felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a közös beszélgetéseknek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, megpróbálja folyamatosan összefüggő mondatokkal kifejezni magát. Páros és csoportos beszédhelyzetben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot, udvariassági kifejezéseket használ. Nyugodtan, figyelmesen tudja végighallgatni az óvónőt és, ha párbeszédben vesz részt, többnyire végigvárja a másik megnyilatkozását. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Beszédértése és szövegvisszaadása kialakult, tud történeteket kitalálni. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Módszertani alapelvek: Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. Beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező. Éljen a nonverbális kommunikáció adta lehetőségekkel. A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ. Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést. Törekedjen a szép beszéd megerősítésére. Kommunikációs helyzeteket építsen be a foglalkozás menetébe. 15
IV. Óvodai életünk tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai IV. 1. Játék Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek: a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet mint az országút, olyan meddővé teszi (Bólyai Farkas) Az óvodás elsődleges, alapvető tevékenysége a játék, melyben tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A gyermeki játék jellemzői: önkéntes és szabad, örömforrás, önmagáért való, feszültségcsökkenés kíséri. A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik, alapozódnak a képességek és formálódik a magatartás. Tapasztaljuk, hogy gyermekeink játéktevékenységei és játszási szokásai jelentősen megváltoztak. Ennek okait az alábbiakban látjuk: A felnőttek munkája távolabb került a gyermekek mindennapi életétől. Megváltoztak és más tartalmat kaptak a gyermekeknek élményt adó társadalmi események, szokások, ünnepek. Alkalomszerűvé vált a gyermekek találkozása a természettel. Átrendeződés ment és megy végbe a családok otthoni szokásaiban, életvitelében. Háttérbe szorultak a közös családi együttlétek. A technikai újdonságok új játéklehetőségeket nyitottak meg. Felerősödtek a médiák hatásai. Erőteljes differenciálódás figyelhető meg a gyerekek otthoni játékszokásai és játéklehetőségei között. Csökkent a családokban a játékra fordítható idő és alkalomszerűvé vált. A fent vázolt helyzetkép egy sor olyan problémát vet fel, melyek megoldása határozza meg feladatainkat: Biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek kedvezően hatnak a játék alakulására, a gyerekek játékkedvére, amelyek ösztönzik őket, és amelyek segítségével játékuk tartalmasabbá válhat. Megkülönböztetjük a gyerekek spontán játékát és a kedvezményezettet. A játék során kiemelten kezeljük a gyerekek beszédkészségének fejlesztését. Megfigyeljük a gyermekek játékát. A játékot azok a körülmények befolyásolják, melyek közt a játék folyik. Biztosítanunk kell a gyermekek számára a legoptimálisabb feltételeket: 16
Játékidő: a játék az egész nap folyamatát végigkíséri, ezért fontos a rugalmas napirend. Hagyjunk mindig elegendő időt a játékra. Megfelelő hely: fontos, hogy a gyerekek szabadon, otthonosan mozoghassanak játék közben. Lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy a gyermekek egyéni elképzelésük szerint saját játszóhelyet hozhassanak létre, ha a játék megkívánja. Játékeszközök: a játék motiválja a gyereket, ezért fontos, hogy az legyen esztétikus, egyszerű, jó minőségű, fejlesztő hatású, méreteiben igazodjon a gyermekhez, ne legyen balesetveszélyes és könnyen tisztítható legyen. A gyerekek szabadon választhatják meg, hogy melyik játékszerrel kívánnak játszani. Fontos, hogy vigyázzanak az eszközökre. Nyugodt légkör: a kiegyensúlyozott játékhoz nyugodt légkörre van szükség, melynek biztosítása elsődleges feladatunk. Óvodába lépéstől olyan barátságos légkört kell biztosítanunk, melyben elmélyülten és bátran mernek játékot kezdeményezni. Fontos, hogyha a gyermek problémával találja magát szemben, érezze jelenlétünket, segítségünket. Közvetlen beavatkozás csak a társai, illetve saját testi épségét, illetve a környezet épségét veszélyeztető esetekben indokolt. A feltűnően visszahúzódó, magányos, tétlen gyermek esetében közös játékot kezdeményezünk. Élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása: ahhoz, hogy a tapasztalatból élmény legyen, szükséges, hogy a gyermeket érzelmileg ragadja meg. A játék témáját és tartalmát a környezetből szerzett benyomások, tapasztalatok adják, melyet többféleképpen lehet megvalósítani. (Élményszerzési alkalmak: kirándulások, séták, élmények feldolgozása beszélgetéssel.) A gyermek tevékenységei: Az egészségesen fejlődő gyermek játéka elmélyült, ötletgazdag, nyugodt, önálló és örömteli tevékenység. Kiegyensúlyozatlanságra, sérelemre utaló játékfajták: gátolt, kényszeres játék; kapkodó, felületes játék; agresszív-romboló játék. Játékfajták: gyakorlójáték: Szívesen rakosgatnak különböző tárgyakat saját elgondolásuk szabályainak alapján. szerepjáték: A gyakorlójáték közben bontakozik ki a szerepjáték, mely nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta. A szerepekkel bővült fantáziajáték a megismerés szempontjából számtalan lehetőséget kínál: a vállalt szerepeken keresztül megjelenítik a valóság számukra lényeges elemeit, miközben sokoldalúan megnyilvánulnak és alakulnak a gyerekek közti társas kapcsolatok. konstrukciós (alkotó) játék: Különböző asztali játékokkal játszanak, kirakóznak, legóznak, apróbb tárgyakat konstruálnak, gyöngyöt fűznek, babát öltöztetnek stb. báb és dramatikus játék: A bábokkal, fejdíszekkel, ruhadarabokkal, anyagokkal dramatizálják kedvenc töréneteiket. Így kötetlen módon játszhatják el az átélt élményeiket. Módot adunk arra, hogy szándékuk szerint átformálják, vagy tovább alakítsák a történetet. szabályjáték: A gyermekek játékuk során valamilyen szabályhoz alkalmazkodnak, mely megjelenik a gyakorlójátékban is, bár ezek többnyire még nem tudatosan vállalt szabályok. Ezt fejlesztjük tovább óvodáskor végére. 17