Életmódváltást elősegítő kommunikációs módszerek Tisljár Roland, Ph.D. DE OEC NK Magatartástudományi Intézet tisljar.roland@sph.unideb.hu
Kommunikáció alkoholbetegekkel
Kommunikáció a beteg első jelentkezésekor Többnyire megehetősen hosszú italozási periódus után Nem feltétlenül önkéntesen Általánosnak tűnő panaszok, betegállományba vételi igény Célja az előzmények megismerése (anamnézis) és a beteg pszichoszomatikus állapotának felmérése Kérdezéstechnika nyitott kérdések
Jelenlegi panaszok Emiatt kereste fel a beteg az orvost Még akkor is fontos, ha később kiderülnek súlyosabb egészségügyi problémák Pl.: nem tudok aludni, le akarok szokni az alkoholról, az alkohol miatt, remeg a kezem, a főnököm mondta, hogy addig nem mehetek dolgozni, amíg nem voltam elvonókúrán Alkolholtabu (1), a betegségbelátás bizonytalansága, a motiváció gyengesége (3), az életkörülményeket súlyosan befolyásoló tünet, az alkoholt nem említi (4), külső körülménnyel magyarázza megjelenést (5)
Egyéni anamnézis A születési körülményektől kezdődően részletes információgyűjtés Nagy hangsúly az addiktológiai és pszichiátriai előzmények korrekt tisztázásán Adatok a szenvedélybetegség kezdetéről, az alkoholfogyasztás változásairól, az első italfogyasztáshoz, lerészegedéshez kapcsolódó élményekről Milyen társaságban és milyen alkalmakkor, milyen alkoholos italból mennyit és milyen célzattal iszik a páciens Dohányzási szokások, öngyilkossági kísérletek
O: Hány éves korában fogyasztott először alkoholt? B: 12 évesen megkínáltak egy lagziban, vagy apámnak mindig volt otthon, egyszer belekóstoltam, vagy nem emlékszem O: Elmondaná első lerészegedésének a körülményeit? B: Nem emlékszem, vagy úgy emlékszem egy házibulin volt, vagy a haverok megkínáltak valamivel és kiütött, vagy munka után elmentünk sörözni, aztán valahogy hazakerültem O: Kell-e vagy kellett-e valaha is reggel alkoholt fogyasztania ahhoz, hogy el tudja indítani a napot? B: Nem soha (nincs alkohol-dependencia), vagy az utóbbi időben igen (kialakult alkohol-dependencia)
Családi anamnézis Felmenők és lemenők, testvérek adatai Hányadik gyerek Hozzátartozó életkora, betegségei, elhunyt hozzátartozók halálának okai Öngyilkossági kísérletek, kriminalitás, népegészségügyileg hangsúlyos problémák O: Az édesapja fogyasztott alkoholt? B: Megitta a magáét, de nem volt alkoholista, vagy nem ivott többet mint mások, vagy amíg meg nem betegedett, iszogatott, vagy nem láttam részegen A beteg alkoholfogyasztáshoz való viszonyáról is árulkodnak.
Lehetséges kommunikációs hibák a beteg első jelentkezéskor Az első vizsgálat célja kontaktus létesítése a beteggel! Célok: Tiszta kommunikációs viszonyok teremtése Lehetőség a diagnózis felállítására Tájékoztatás a kezelés lehetőségeiről A valódi motiváció kialakulásának elősegítése Kerülnünk kell minden a vizsgálat szempontjából irreleváns kérdést! A beteg számára esetleg kínos kérdéseket is meg kell kérdezni! Adjunk időt a válaszokra. Fogadjuk el a beteg válaszait, de ezt vessük össze az orvosi dokumentációval. Az alkoholfogyasztás bagatellizálása nem hazugság, hanem a betegség része Kerüljük a morális attitűdöt A vizsgálat eredményét és további javaslatainkat a beteg számára érthető módon mondjuk el
Kommunikáció a hozzátartozókkal Célszerű tisztázni a család viszonyát a beteghez és a betegségéhez Elképzelésüket a betegség kialakulásáról, Felmérni, hogy a terápia során a beteg a családtól milyen támogatásra számíthat Az alkoholbetegek hozzátartozóinak érdekei nem szükségszerűen azonosak a betegével! Az egyik legnagyobb hiba, ha az orvos közvetíteni igyekszik a beteg és családja között A családi játszma részesévé válik
A visszaesés előrejelzői Kimerültség Munkaaddikció Tisztességtelenség Szükségtelen hazugságok, magyarázkodások, monumentális tervek Türelmetlenség Úgy érzik, túl lassan történnek a dolgok Vitatkozási hajlam Hangulati nyomottság Gyakran alvászavarral együtt Csalódottság Önsajnálat Miért pont velem történik ez?, Senki sem törődik velem Elbizakodottság Nekem van akaraterőm, Ez a három hónap elég volt ara, hogy megváltozzam Önteltség Túl vagyok rajta, Nem is gondolok az alkoholra, bemegyek a kocsmába a haverokhoz, és üdítőt iszom
Visszaesés Az alkoholbetegség krónikus, visszaesésekkel tarkított betegség! A legjobb orvos-beteg kapcsolat esetén is előfordulhat A visszaesést a beteg gyakran bűntudattal éli meg Elkerülheti a kezelő orvost Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy az alkalmazott kezelési stratégia mennyire volt a beteg személyiségére szabva A legfontosabb, hogy ne érezzük magunkat becsapottnak! Nagy a késztetés a probléma morális és/vagy emocionális megközelítésére A morális megközelítés a betegben déja vu érzéseket kelt, elriaszthatja, megszakíthatja a terápiát
Módszerek
FRAMES Fontos az állapotfelmérést követő visszajelzés (Feedback) A kliens informálása fizikai és pszichés tüneteiről, állapotáról A kliens saját felelősségének (Responsibility) hangsúlyozása Nem feltétlenül explicit módon, önsegítő anyagok Rövid intervenciók során elfogadható, ha tanácsoljuk (Advice) a kliensnek, hogy hagyjon fel a szerfogyasztással Más esetekben nem direkt tanácsot, hanem menüt (Menu) kínálunk, amiből a kliens választhat Növeli a kliens felelősségérzetét, és saját döntése iránti elköteleződését Alapvető fontosságú az empátia (Empathy) kifejezése, és Fontos még a kliens változtatásra való képességébe vetett hitének, önhatékonyságának (Self-efficacy) erősítése A sikeres terápia feltétele a segítő saját hatékonyságába vetett hitének megélése is!
Motivációs interjú (Miller & Rollnick, 1991, 2008) Számos addikció kezelésében Egészségkárosító magatartások megváltoztatásában Népszerű kezelési mód A tanácsadó vagy terapeuta és a kliens együttműködésére alapoz A kliens változásra való motivációját, és Változáshoz szükséges erőforrásait aktiválja Tiszteletben tartja a kliens autonómiáját
Motivációs interjú Segíti a klienst a probléma felismerésében, És abban hogy lépéseket tegyen annak megoldása felé A kliensre orientáló kognitív megközelítés, amely célzottan a viselkedésváltozás előidézésére fókuszál (Urbán, 2009)
Stratégiák, alapelvek IN: Urbán, 2009 1. Empátia kifejezése 2. A vita elkerülése 3. A diszkrepancia kialakítása 4. Az ellenállás feldolgozása 5. Az önbizalom erősítése
1. Empátia Nyitott kérdések Ismétlés Visszatükrözés
Akár: szélsőségek használata
4. Ellenállás Arra utal, hogy a szakember és a kliens nem ugyanabban a ritmusban halad Jelei: Megkérdőjelezés Félbeszakítás Nem hajlandó felismerni a problémát, együttműködni, felelősséget vállalni Figyelmetlenség
Mennyire tartja fontosnak?? Mennyire tartja magát képesnek a változásra?? változás