X./2.: A Rövid Intervenció

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "X./2.: A Rövid Intervenció"

Elvira Ráczné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 X./2.: A Rövid Intervenció A fejezet feldolgozása során a hallgató megismerkedik a rövid intervenció alkalmazási területével és módszereivel X./2.1.: A Rövid Intervenció elméleti alapjai Hazánkban különösen az alkoholbetegekre, de egyéb szerfüggőkre is jellemző általános jelenség, hogy a betegek csak akkor kerülnek kezelésbe, amikor már kialakultak a súlyos belszervi szövődmények (pl. cirrhosis, pancreatitis), neuropszichiátriai kórállapotok (pl. alkoholos dementia, delirium tremens), vagy a fogyasztó az illegális drogfogyasztás igazságügyi kereteivel szembesül. Még ilyenkor is gyakran előfordul, hogy a kezelés csak a fennálló belszervi, traumatológiai vagy egyéb problémát célozza, a szerhasználatra vonatkozó beavatkozás azonban nem történik. A Rövid Intervenciós technikát a WHO a problémás alkoholfogyasztás felmérésére és kezelésére dolgozta ki. A problémás ivók az alkoholfüggőknél nagyobb arányát teszik ki a népességnek. A problémás/kockázati ivók jellegzetességei a következők: 1. Naponta nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása vagy alkalmanként, ismétlődően az intoxikáció szintjéig történő ivás 2. Az alkoholfogyasztás fizikai és/vagy pszichés problémákat okoz 3. Az alkoholfogyasztás munkahelyi problémákat, családi, párkapcsolati problémákat okoz. 4. A problémaivók egy részénél a későbbiekben alkoholfüggőség alakul ki. Milyen kérdésekkel mérjük fel az alkoholfogyasztási szokásokat? A Rövid Intervenció célja a kockázatos mértékű, illetve problémás alkoholfogyasztók kiszűrése és a változásra való motiváció felkeltése. A módszer alkalmazásával a kockázati és problémaivók alkoholfogyasztása csökkenthető, alkalmas továbbá az alkoholfüggők addiktológiai kezelésre történő motiválásra. Az 1980-as bevezetés óta számos nagy elemszámú vizsgálat bizonyította a módszer hatásosságát több országban (Moyer 2002). X./2.2.: Szűrés A WHO ajánlása szerint a módszer első lépése az alkoholfogyasztási szokásokat felmérő teszt (Alcohol Use Disorders Identification Test, AUDIT) felvétele. A teszt 10 kérdésből áll, mellyel gyorsan megállapítható, hogy betegünk melyik kockázati csoportba tartozik. Felvehető interjú- vagy önkitöltős formában is (Babor 2001). Olvassa el a tesztkérdéseket! Sorolja fel a négy kockázati csoportot!

kialakultak a súlyos belszervi szövődmények (pl. cirrhosis, pancreatitis), neuropszichiátriai kórállapotok (pl.

2 1a,b,c. ábrák: Az alkoholfogyasztási szokásokat mérő teszt A teszt alapján a WHO ajánlása szerint elkülöníthetjük a különféle alkoholfogyasztókat, akik különböző terápiás beavatkozást igényelnek az alábbiak szerint. Fontos tudnivaló, hogy a ponthatárok nem normatívak, országonként, egyénenként változhatnak, ezért a csoportba sorolásnál az aktuális klinikai képet is figyelembe kell venni. 2. táblázat: Ajánlott beavatkozások problémás ivás esetén X./2.3.: A kockázatos ivás mértéke A WHO ajánlása szerint naponta maximum két ital, és heti legalább két alkoholmentes nap a kockázatmentes alkoholfogyasztás felső határa. Ezeket az adatokat természetesen valamelyest módosíthatja az alkohol típusa, az étkezési szokások, a páciens neme és testsúlya, de számottevően nem emelkedhet a határ. Egy ital alatt például a következőket értjük: egy pohár (3,3 dl) 5 %-os alkoholartalmú sör, VAGY egy kupica (4 cl) 40 %-os tömény ital, VAGY egy pohár (1,5 dl) 12 %-os bor Terhesség alatt, valamint májbetegek és egyes gyógyszereket szedő páciensek számára teljes alkoholtilalmat javasolnak. X./2.4.: Edukáció alacsony kockázatú ivók számára Azon páciensek, akik az alacsony kockázatú csoportba tartoznak (az AUDIT teszten 8 pont alatt), prevenciós céllal hasznos az alkoholfogyasztással kapcsolatos edukáció. Miről edukáljuk az alacsony kockázatú ivókat?

szerint. Fontos tudnivaló, hogy a ponthatárok nem normatívak, országonként, egyénenként változhatnak, ezért a csoportba sorolásnál az aktuális klinikai képet is figyelembe kell venni. 2.

3 3. ábra: Teendők alacsony kockázatú ivók esetén 1. videó: Teszteredmények megbeszélése az első kockázati csoportban X./2.5.: Egyszerű tanácsadás a második kockázati csoportba tartozók számára Mi tartozik a tanácsadás körébe a második kockázati csoportban? Azon páciensek, akik a második kockázati csoportba tartoznak (a teszten 8-15 pontot értek el) még nem tapasztalják az alkohol káros hatásait. Ugyanakkor nagy a kockázatuk mind alkohollal összefüggő krónikus betegségek, mind balesetek, sérülések és szociális problémák megjelenésére. Az ilyen betegeknek néhány perces tanácsadással szolgálunk. Fontos, hogy a beszélgetés során együttérzően viselkedjünk, ne ítélkezzünk, mindemellett határozottan, világosan, objelktíven fogalmazzunk. Kerüljük a fenyegetőzést és a pejoratív szavak ( alkoholista ) használatát és inkább információközléssel, odaforduló attitűddel motiváljuk a pácienst. A tanácsadást segítő munkafüzet található a WHO anyagában (angol nyelven): /hq/2001/who_msd_msb_01.6b.pdf 4. ábra: Tanácsadás a második kockázati csoportban 2. videó: Tanácsadás a második kockázati csoportban X./2.6.: Rövid konzultáció a harmadik kockázati csoport számára Miben különbözik a rövid konzultáció a tanácsadástól? A harmadik kockázati csoportba (16-19 pontos teszteredmény) azon páciensek tartoznak, akik már tapasztalják az alkohol károsító hatásait testi, mentális betegségek, balesetek, jogi problémák, alacsony munkahelyi teljesítmény vagy a társas kapcsolatokban jelentkező nehézségek formájában. A rövid konzultáció részben ugyanazokból az elemekből áll, mint az egyszerű tanácsadás, de a témákat részletesebben tárgyalja, több időt igényel, a motivációval és az alkoholfogyasztás csökkentését célzó készségek fejlesztésével is foglalkozik. A rövid konzultáció elemei a következők: Egyszerű tanácsadás, amelynek elemei azok, mint a második kockázati

Azon páciensek, akik a második kockázati csoportba tartoznak (a teszten 8-15 pontot értek el) még nem tapasztalják az alkohol káros hatásait.

4 Csoportban 1. A változásra való igény felmérése: Mik az alkoholfogyasztást fenntartó faktorok? Melyik motivációs szakaszban van a páciens? Ha kell, motivációs interjú. Kérdezzük meg a pácienst, mennyire fontos számára, hogy abbahagyja az ivást? Pontozza 10-es skálán (Miller 1999). 2. Készségfejlesztés az alkoholfogyasztás csökkentése érdekében 3. Hosszú távú követés 5. ábra: Készségfejlesztés a harmadik kockázati csoportban 6. ábra: Lista a csökkentett alkoholfogyasztás előnyeiről A készségfejlesztéshez önsegítő füzet található a WHO anyagában (angol nyelven). Felirat: 3. videó: Teszteredmények megbeszélése, motiváció felmérése a harmadik kockázati csoportban Felirat: 4. videó: A csökkentett alkoholfogyasztás előnyeinek megbeszélése rövid konzultáció során X/2.7.: Negyedik kockázati csoport: továbbirányítás Azon páciensek, akik 20 feletti pontszámot érnek el a teszten, további kivizsgálást és szakszerű kezelésbe vételt igényelnek. A rövid intervenció ezt nem pótolja. Fontos, hogy ezeket a betegeket továbbirányítsuk a megfelelő helyekre, e célból mindig legyen kéznél egy listánk a körzetünkben található segítő helyekről, úgy mint: Kiket irányítunk addiktológiai gondozásra? addiktológiai, pszichiátriai gondozók; addiktológiai, pszichiátriai és toxikológiai osztályok; rehabilitációs osztályok, otthonok; Anonim Alkoholisták ( egyéb alkoholfüggőkre szakosodott civil szervezetek. A páciensnek a korábbiakhoz hasonlóan jelezzük vissza a teszt eredményét, amely szerint alkoholfogyasztása messze túllépi a biztonságos határt, már tapasztalhatók ennek a hátrányai, és az alkoholfüggőség sem kizárt. Hangsúlyozzuk, hogy ez komoly egészségügyi probléma, amely további kivizsgálást, kezelést igényel. Magyarázzuk el a betegnek a jelenlegi problémái (pl. testi tünetek, alvászavar, munkahelyi gondok stb.) és az alkoholfogyasztás közötti ok-okozati kapcsolatot. Részletesen magyarázzuk el a betegnek, hogy ahová további kezelés céljából küldjük, ott mi vár rá, milyen kezelési lehetőségek léteznek, melyik mivel jár, mennyi időt vesz igénybe, mit kíván a páciens részéről. Bátorítsuk, biztassuk, mondjuk el, hogy az alkoholbetegség sok esetben

Hosszú távú követés 5. ábra: Készségfejlesztés a harmadik kockázati csoportban 6.

5 kezelhető és a kezelést nem késő igénybe venni. 5. videó: Nagy kockázatú helyzetek felmérése, valamint továbbirányítás addiktológiai gondozás felé X/2.8.: Összefoglalás A Rövid Intervenció módszerét a WHO fejlesztette ki a kockázatos alkoholfogyasztás felmérésére és kezelésére, bár hasonló módszereket azóta egyéb területeken is (kábítószerfüggőség, mozgásszegény életmód) alkalmaznak. Az alacsony kockázati csoportba tartozó alkoholfogyasztók edukációja preventív céllal hasznos. Azok a fogyasztók, akik még nem tapasztalják az alkohol káros hatásait, de alkoholfogyasztásuk már meghaladja a biztonságos mértéket, egyszerű tanácsadásban részesülnek, ahol a teszteredmény visszajelzését követően az alkohol hosszú távú hatásait ismerik meg. Az alkohol káros hatásait már tapasztaló fogyasztók a fentieken kívül rövid konzultációt igényelnek, melynek során az ivási szokásaik megváltoztatása céljából készségeket tanítunk nekik. Az alkoholfüggőségben szenvedőket szakambulanciára vagy kórházi osztályra irányítjuk tovább. Irodalom Babor TF, Higgins-Biddle JC. Brief intervention for hazardous and harmful drinking. A manual for use in primary care. /WHO_MSD_MSB_01.6b.pdf Babor TF, Higgins-Biddle JC, Saunders JC, Monteiro MG. The Alcohol Use Disorders Identification Test. Guidelines for use in primary care. Miller WR. Enhancing motivation for change in substance abuse treatment. U.S. Department of Health and Human Services, SAMHSA/CSAT, Rockville, Moyer A, Finney JW, Swearingen CE, Vergun P. Brief interventions for alcohol problems: a meta-analytic review of controlled investigations in treatmentseeking and non-treatment-seeking populations. Addiction 2002 Mar;97(3):

mozgásszegény életmód) alkalmaznak. Az alacsony kockázati csoportba tartozó alkoholfogyasztók edukációja preventív céllal hasznos.

Hasonló dokumentumok

Alkohol, Szűrés Rövid Intervenció Dr. Bodrogi Andrea Kék Pont Drogambulancia Alapítvány Ébredések Alapítvány Alkoholhelyzet Európában Az EU-ban 55 millió felnőtt súlyos alkoholfogyasztó A 15-29 év közöttiek