A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 07. téma. 2014 Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék A curriculum a felnőttoktatásban 1
Tananyag tervezési típusok a felnőttképzésben A tervezett tartalom jellege erősen függ a célcsoporttól: - Témakatalógusok - kötetlen tréningek - Követelményeket középpontba állító programok célirányos képzések - Tantervszerű vagy curriculáris tervezés szakképzés / akkreditált képzési programok Zrinszky, A felnőttképzés tudománya, 168. A képzés és a módszerek rendszerbe ágyazottsága (ismétlés gyanánt ) V K M I R R R CS R R C T R 2
MAKRO A curriculum szintjei (nemzeti szintű központi program NSZFI) MIKRO MEZO (intézményi szint, adott képzőcég, KÉPZÉSI PROGRAM) (csoport, lecke) Egyéni Curriculum a tanterv, mint tanulásfejlesztő program 3
A curriculum tervezése /Tyler 1. A fő kérdések, amiket a tervezés folyamán fel kell tenni: -Milyen nevelési célokat kell az adott oktatásnak elérnie? -Milyen feladatokkal (tevékenységekkel) biztosítható ezen céloknak az elérése? -Hogyan lehet ezeket az oktatási nevelési célokat hatékonyan megszervezni? -Hogyan állapítható meg, hogy ezeket a célokat elértük-e? Kétdimenziós-modell: a követelmények tartalmi aspektusa + a követelmények viselkedési aspektusának összekapcsolása Kurtán, 2001,21. A curriculum tervezése /Tyler 2. A tananyag kiválasztásának a forrásai 1) A tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi 2) A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség, a képzés iránt 3) A szaktudományok által relevánsnak tartott tudás köre Tyler racionálé (1949) A tananyagkiválasztás szűrői 1) A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófia (pl. demokrácia vagy ) 2) A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek Forrás: Perjés Vass: A kompetenciák tantervesítése 4
A curriculum fogalma curriculum a tanterv, mint tanulásfejlesztő program, amely magában foglalja a tanulási-tanítási tevékenység tervezését, annak folyamatát és programját. a korábban elterjedt előíró típusú tantervet váltotta fel a 20. század végén a curriculum típusú tanterv térhódításával a helyi szinten kialakított tantervek válnak hangsúlyossá = = a decentralizált tartalmi szabályozás rendszere a tanterv fejlesztése = a tanári professzió szerves része Szisztematikus curriculum (az irányított tanulási tapasztalatok a részei) KONTRA rejtett curriculum (vagy tanterv) A tanterv fejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmak / 1 Képzési program A képzés átfogó terve, amely tartalmazza a képzés során megszerezhető képesítés megnevezését és részletes leírását, a részvétel feltételeit, a képzési időt, a képzés módszereit és tematikáját. Tematika A tananyagkészítéssel kapcsolatos írott formájú tervezet. Tartalmazza a tananyag témaköreinek címeit, belső logikai rendjét, összefüggéseit és a foglalkozások fajtáinak megjelölését. A programnál szűkebb fogalmú. Követelményrendszer Az egyes tanulási feladatok, tanulási szakaszok és tanulási folyamat végi záró követelményekből és célokból kialakuló összefüggő rendszer. (=Az elvárt tanulási eredmények.) 5
A tanterv fejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmak / 2 Tananyag A megtanulásra, illetve feldolgozásra szánt ismeretrendszer, amely tartalmazhat kötelező és fakultatív elemeket egyaránt. Tartalomtervezés Olyan alkotó jellegű folyamat, amelyben a komplex képzési cél elérése érdekében kiválasztjuk a műveltségi területeket / ismeretköröket, majd meghatározzuk a tananyag szerkezeti rendjét, figyelembe véve a tanulmányi időt. A kiválasztott és rendezett tudásanyag komplex rendszere a tananyag. Óravázlat A tematika egy adott kurzus egységnyi elemére (tanóra, foglalkozás) lebontott terve. A tartalmi tervezés pólusai (összefoglaló ábra) ÁLTALÁNOS TANTERV KÉPZÉSI PROGRAM TEMATIKA TANANYAG Tanári tanmenetek, Óravázlat Helyi intézményi tanterv KONKRÉT vagy képzési program 6
A curriculum oktatáspolitikai meghatározottsága Evolúciós modell: - alulról felfelé történő építkezés (bottom-up) - Organikus fejlődés, hosszabb időtáv - Mo.-n ritka, bár a civil szervezeteknél jelen van. Programozott modell: - központilag bevezetett curriculum (top-down) - Gyakran reformokhoz kötött - Az összes államilag szabályozott képzés (OKJ). Gagné elmélete a tanulás hierarchikus szerkezetéről Gagné elmélete és általában taxonómiai modellek meghatározzák a tartalomtervezés struktúráját Problémamegoldás szintje Szabálytanulás szintje Fogalmi tanulás szintje /rendszerezés, osztályozás/ Megkülönböztetés szintje /diszkriminációs tanulás/ Ian REECE alapján 7
Bloom taxonómiája BLOOM a kognitív területen hat magatartási szintet különböztet meg: Ismeret szintje (az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények ismerete). Megértés szintje (összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírása) Alkalmazás szintje (a probléma felismerése, a megoldás keresése és végrehajtása) Analízis szintje (az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak) Szintézis szintje (új eredmény létrehozása). Értékelés szintje (a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés) Tanulási eredmények és gondolkodási szintek Ambivalens kapcsolatukra REECE (2003, 209.) hívja fel a figyelmet: Nagyon kevés tanterv vagy képzési program tartalmaz a tanulási eredmények megfogalmazásakor nagy arányban a legfelső szintű gondolkodási sémából (alkalmazás feletti szint), különösen a tanulmányok első szakaszában, ahol szinte teljesen hiányzik ez a szint. 8
A DACUM módszer -2004-2006 között a szakképzés tartalmi és formai megújításának az alapja - a foglalkozások / szakmák munkaköri elemzésén alapul 3 alapelve: Developing A) A foglalkozások a dolgozók által teljesített feladatokon keresztül hatékonyan leírhatók B) Egy adott szakmát az abban dolgozók tudnak a legjobban leírni C) Minden feladathoz kapcsolhatóak olyan magatartásformák, amelyek a feladat teljesítéséhez szükségesek. A CurriculUM Forrás: Felnőttképzési lexikon A DACUM módszer / 2 A DACUM bizottságok munkája: Tapasztalt dolgozók csoportja, 8-12 fő Közvetlen foglalkoztatottak az adott szakterületen Témavezető irányítása alatt: 2 vagy 3 munkanap alatt készíti el a DACUM táblázatot (=kompetencia térkép) A kollektív tapasztalat felhasználásának fő módszere: brainstorming a vélemények egyeztetésénél Forrás: Felnőttképzési lexikon 9
DACUM tesztfeladat fejlesztés /1 DACUM tesztfeladat fejlesztés /2 idősgondozó idegenvezető bolti pénztáros 10
A DACUM fejlesztés sajátosságai Forrás: Nagy László, 2005, 339. Módszerkompetenciák 11
Társas kompetenciák Személyes kompetenciák 12
A curriculum-tervezés lépései a tanárcsoport interakcióban 1. A téma tanulásához szükséges előzetes tudás és az affektív viszonyulások felmérése 2. A követelmények megállapítása 3. A mindenki számára fontos tananyagrészek meghatározása 4. A differenciált (fakultatív) tananyagrészek meghatározása 5. A tanítási stratégiák és módszerek kijelölése 6. Az értékelés módjának megtervezése Báthory Zoltán alapján A óratervezés stratégiai pontja: az indulás Kétfajta logika: a konkréttől az általánosig (indukció)/ az általánostól a konkrétig (dedukció) Fontos a logikus sorrend / a linearitás nem feltétlenül o o o o A tanulók számára könnyebb témákkal kezdjük? A leginkább hasznosítható elemeket hagyjuk a végére vagy begyük az elejére? A hozzánk legközelebb álló témával indítsunk? Bizalom Kialakítása / elnyerése Biztonság érzet Maximális érdeklődés A leginkább vitatott vagy legnagyobb konszenzusra számot tartó részeket mikorra időzítsük? Reakció vagy egyetértés Ian REECE alapján 13
Az aktuális óratervezést meghatározza A tanulók attitűdje a tanulási folyamat elején A tanulás célja A tanulás tartalma A tanuláshoz rendelkezésre álló idő Az értékelési eljárás típusa A rendelkezésre álló források (=gyakorlati szakmai képzések esetében ez kiemelten hangsúlyos) Ian REECE alapján A tanítás-tanulás folyamat modellje Forrás: Kálmán Anikó, 104. 14
Köszönöm a figyelmet! 15