Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN Készítette: Rátkai Edina Budapest, 2007
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...5 2 A szállítmányozás kialakulása...6 3 A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása...10 4 A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban...12 4.1 A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOK FOGALMA...12 4.1.1 A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban...13 4.1.2 Vállalkozások összetétele...13 4.2 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOKRA...13 4.2.1 KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban...14 4.3 KKV-K ÉS NAGYVÁLLALATOK MAGYARORSZÁGON...15 4.3.1 A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása...17 4.3.2 Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál...18 4.3.3 A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai...20 5 A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel...22 6 A kis és nagy szállítmányozó vállalatok piacainak vizsgálata...26 6.1 A LOGISZTIKA SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN...26 6.2 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KIS ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEKRE...27 6.3 SAJÁT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE...28 6.4 LOGISZTIKAI FELADATOK MEGJELENÉSE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN...32 7 A kis és a nagy szállítmányozó cégek előnyeinek és hátrányainak bemutatása egy FCL import ügyleten keresztül...34 7.1 A KONTÉNERES ÁRUFUVAROZÁS JELENTŐSÉGE...34 7.2 A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK TEKINTETTEL AZ ÁRVERSENYRE...36 7.2.1 Tengeri fuvarozás...36 7.2.2 Vasúti fuvarozás...37 7.2.3 Közúti fuvarozás...38 8 Egy kis szállítmányozó cég, a Hunicorn kft kitörési lehetőségei...40 8.1 A HUNICORN KFT. BEMUTATÁSA...40 8.2 HOGYAN TUD A HUNICORN KFT. ÉLETBEN MARADNI ÉS FEJLŐDNI A HATALMAS ESZKÖZPARKKAL RENDELKEZŐ MULTIK MELLETT?...42 8.2.1 Stratégiai szövetségek...42 8.2.2 Nemzetközi hálózatok...43 8.2.3 A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSzLSzSz) bemutatása...44 8.2.3.1 A FIATA bemutatása... 46 9 Megbízói elégedettség vizsgálata...48 10 Összefoglalás...52 Mellékletek...54 Irodalomjegyzék...59 4
1 Bevezetés Szakdolgozatom témájának megválasztásakor mindenképpen arra törekedtem, hogy valami aktuális, gyakorlati jelentőséggel bíró témát mutassak be. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a gazdaság minden ágazatára befolyással volt pozitív vagy negatív téren egyaránt. Célom, hogy részletesen, több szempont alapján bemutassam a hazai szállítmányozói piacot. Egyrészt szeretném megvizsgálni, hogy mennyiben változott a helyzet ezen a területen a csatlakozás után, érezhetően nőtt-e a verseny a piacon. Másrészt pedig szeretném bemutatni, illetve több szempont alapján összehasonlítani ezen terület résztvevőit, a kisés nagy szállítmányozó cégeket. A két szektor összehasonlítását több szálon vezetve képzelem el. Hogyan látják a kis- és nagy szállítmányozó cégek jelenlegi helyzetét és teljesítményét maguk a szállítmányozók, és hogyan értékelik ugyanezt megbízóik. Ennek érdekében összeállítottam két kérdőívet, melyeket e-mail-ben továbbítottam különböző méretű, illetve profilú szállítmányozó cégeknek, valamint potenciális megbízóiknak. Felmérésemet azért a kérdőíves módszerrel végeztem, mert így lehetőségem nyílott számos cég véleményét feldolgozni. Ezúton is szeretném megköszönni azon vállalatok munkatársainak, akik segítségemre voltak, és hozzájárultak szakdolgozatom sikeres megírásához. Szándékomban állt továbbá saját véleményem és gyakorlati helyemen szerzett tapasztalataim alapján először általánosan, majd pedig egy gyakorlati ügyleten keresztül bemutatni a két szektor közt fennálló különbségeket, rávilágítva a kis- és nagy szállítmányozó cégek erősségeire és gyengeségeire. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik tanácsaikkal és hiteles információikkal segítettek szakdolgozatom eredményes megírásában, különös tekintettel külső és belső konzulenseimnek, valamint munkatársaimnak a gyakorlati helyemen. 5
2 A szállítmányozás kialakulása A szállítmányozás a XVII. század folyamán alakult ki. Ez idő tájt a kereskedők és a fuvarozók munkamegosztása lehetővé tette a fuvarozás jogi szabályainak kidolgozását és annak lehetőségét, hogy a fuvarozást fuvarjogi szabályok alapján végezzék. A kereskedő számára az lett az elsődleges szempont, hogy áruinak továbbításához mindig elegendő fuvareszköz álljon rendelkezésére, a fuvarozónak pedig az volt az érdeke, hogy folyamatosan kapjon fuvarozási megbízásokat. Ennek érdekében jöttek létre a fuvarozási ügynökségek, melyek egy-egy körzetben számon tartották a fuvarozásra váró árukat, és rakománnyal látták el a fuvarosokat. Közvetítő szerepet töltöttek be a fuvarosok és a fuvaroztatók között. A fuvarozási ügynökségeknek nem volt saját fuvareszközük, mások járműveivel kellett mások áruit továbbítaniuk. A fuvarozási ügynökségek elvégezték az áruk helyváltoztatásával járó valamennyi feladatot is. Egyeztették az árukat a fuvarlevél adataival, megszervezték a ki- és berakodást, valamint az átrakodást. Házhoz fuvarozták a küldeményeket, kiszámították az árut terhelő illetékeket, beszedték, illetve kifizették a fuvardíjat. A szárazföldi fuvarozás ügynökségeivel egy időben megalakultak a hajózási ügynökségek is. A hajózási ügynökségek gondoskodtak a tengeri kikötőbe érkező áruk továbbításáról és a hajótér megszerzéséről. A tengeren érkezett árukat szerződéses fuvarozókkal szállíttatták tovább. Közvetítő szerepük volt az árutulajdonosok, a hajózási vállalkozók és a szárazföldi fuvarosok között. Elvégezték a rakodási feladatokat, raktáraikban átmenetileg tárolták az árut, kiállították a tengerhajózási okmányokat, és megkötötték a biztosítási szerződéseket. A XIX. században létrejöttek az első vasútvonalak, majd rövid idő alatt behálózták és összekapcsolták az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi körzeteket. Jelentősen megnövekedett a különböző üzemekben a termékek gyártása, így az áruknak piacot kellett találni. A vállalkozók között verseny alakult ki, az árukat sürgősen el kellett fuvarozni, hogy minél előbb értékesíthetők legyenek. Fontos tényezővé vált a gyorsaság, és egyre több szakértelemre volt szükség annak eldöntéséhez, hogy milyen fuvareszközzel, melyik útvonalon továbbítsák az árukat. A helyes választás idő- és pénzmegtakarítást jelentett. Ebben segítettek a megbízóknak a szállítmányozók. 6
Azok a vállalkozók váltak szállítmányozóvá, akik megbízójuk helyett megszervezték az áruk továbbítását. A szállítmányozás a fuvarozási és hajózási ügynökségek tevékenységéből fejlődött ki. A szállítmányozók sem rendelkeztek saját fuvareszközökkel., hanem közvetítő szerepet töltöttek be a megbízók és a fuvarozók között. A szállítmányozónak többféle lehetőség közül kellett kiválasztania azt a fuvarozót és azt az útvonalat, amely a legalkalmasabb az adott küldemény biztonságos és gazdaságos továbbítására. Mindezek elvégzéséhez a szállítmányozónak széleskörű közlekedés-földrajzi ismeretekkel kellett rendelkeznie, valamint ismernie kellett a különböző fuvarozók díjszabásait. Tájékozottnak kellett lennie az átrakási lehetőségekről, azok költségeiről, meg kellett szerveznie a több közlekedési ágon történő fuvarozásokat, pl. hajón, közúton és vasúton. Annak érdekében, hogy a feladatok zavartalanul működhessenek, szerződéses kapcsolatokat kellett kiépítenie más szállítmányozókkal, akik az ő megbízásából működtek közre az egyes részfeladatok lebonyolításában. A kapitalizmus idején a szállítmányozók tőkés vállalkozókká váltak. Céljuk elsősorban a nyereség növelése volt, de tudták, hogy a nyereséges üzletvitel alapja a magas szakmai színvonal és a kifogástalanul végzett munka. A szállítmányozók közötti üzleti versenyben csak az tudott boldogulni, aki elnyerte és meg is tartotta megbízói bizalmát. A szállítmányozók a szolgáltatások bővítésére és a megbízói igények teljes kielégítésére törekedtek. A megbízók számára hasznos volt a magas színvonalú szállítmányozói szolgáltatások igénybevétele, mert nem kellett fuvarszervezési ügyekkel foglalkozniuk, a szállítmányozó minden feladatot elvégzett. A szállítmányozás virágzó üzletággá fejlődött, a speditőrök száma pedig gyorsan növekedett. A fuvarpiacon előnyösebb helyzetben voltak a nagy szállítmányozási cégek. Mivel az általuk diktált versenyfeltételeket a kis szállítmányozók nem tudták teljesíteni, fokozatosan tönkrementek vagy beolvadtak a nagyvállalatokba. Európában nemzetközi tőkével rendelkező szállítmányozási világcégek jöttek létre. A rohamos fejlődés 7
szükségessé tette, hogy a különböző államok részletesen előírják a mindenkire vonatkozó egységes szállítmányozási szabályokat. Ezeket a szabályokat a Szállítmányozási Feltételek -ben rögzítették. 1926-ban megalakult a szállítmányozók nemzetközi érdekképviseleti szervezete a FIATA. Működése során meghatározta az Általános nemzetközi szállítmányozási feltételeket, amely mintaként szolgált az európai országokban működő szállítmányozók üzleti feltételeinek kidolgozásához. Magyarországon a második világháború előtt virágzó szállítmányozási élet folyt. Ebben az időszakban a külföldi érdekeltségű cégek voltak a meghatározóak, de emellett a kis, magántulajdonban levő cégek is jelen voltak a piacon. Az államosítási folyamat a szállítmányozást is érintette, mivel 1948-ban létrejött a Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat (MASPED), amely mint állami vállalat, az állami külkereskedelem tevékenységével összefüggő szállítmányozási feladatokat látta el. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a piacon tevékenykedő többi szállítmányozási cég kénytelen volt tevékenységét megszüntetni, mert elvesztette megbízóit. A MASPED kezdetben csak fuvarozói feladatokat végzett, majd később tevékenységi körébe került a tengerentúli és a tőkés országokkal kapcsolatos forgalom, valamint a fuvarlevél-felülvizsgálat. A vállalatok egyre nagyobb önállóságot kaptak, amely lehetővé tette saját üzletpolitikájuk kialakítását, mely a szállítmányozási tevékenységben is változásokat eredményezett, mert a piaci helyzet bővülésével új fuvarozók, nemzetközi szállítmányozók és szolgáltatók felkutatását tette lehetővé. A külkereskedelmi ügyletek lebonyolításában ebben az időben a MASPED monopolhelyzetbe került. Ennek megszüntetése érdekében a Közlekedési Minisztérium támogatásával 1972-ben a Győr Sopron Ebenfurti Vasút (GySEV) részeként létrehozták a Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóságot (RAABERSPED), amely munkája során szerzett szakmai ismereteinek növelésével komoly piaci kapcsolatokat épített ki, 1983-tól pedig teljes körű szállítmányozási jogot kapott. Ezzel egy időben a MASPED szintén megszerezte a teljes körű szállítmányozói jogot. 8
A többi fuvarozóvállalat részleges szállítmányozási joggal rendelkezett és a Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt állt. Ilyen jogokat kapott a MÁV, a Győr Sopron Ebenfurti Vasút, a HUNGAROCAMION, a VOLÁN vállalatok, a MAHART és a MALÉV is. 1982-ben a MASPED és a HUNGAROCAMION társulást hozott létre HUNGAROSPED néven konténeres és közúti forgalom nemzetközi lebonyolítására. A szervezetek egyre nagyobb száma szükségessé tette, hogy létrehozzák a Magyar Szállítmányozók Szövetségét, amely koordináló és érdekképviseleti feladatokat látott el, és lát el a mai nap is. Magyarország Európai Közösséghez való társulása szükségessé tette, hogy a szállítmányozásra vonatkozó szabályait korszerűsítse, mert a privatizáció következtében kialakuló szervezeti változások (nagyvállalatok helyett kisvállalatok) megkövetelték, hogy a fuvarozási és szállítási feladatokat ahhoz értő szállítmányozónak adják át. 1990-ben a Magyar Szállítmányozók Egyesülete kiadta a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek -et, amelyben a szállítmányozók kötelességeit és feladatait szabályozta. 1991. január 1-jétől a gazdálkodó egységek alanyi jogon végezhetnek szállítmányozást, csupán bejelentési kötelezettségük van. [Hodosyné Hideg Annamária: Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek III., 1993] 9
3 1 A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása A szállítmányozást a mai jogi szabályozás szerint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ptk. 514. (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. Ptk. 515. (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia. Ptk. 515. (2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a szállítmányozó azt végrehajtani. Ptk. 516. (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. Ptk. 516. (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül nem felel; ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak. Ptk. 517. (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. 1 Kivonat a Polgári Törvénykönyvből 10
Ptk. 518. (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti. Ptk. 518. (2) A szállítmányozót illeti az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat. Ptk. 519. (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokában levő okmányok révén rendelkezik. Ptk. 519. (2) A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős. Ptk. 520. (1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. Ptk. 520. (2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha: a) Maga fuvarozta a küldeményt, vagy b) A küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve továbbította, és a kár ennek során keletkezett. Ptk. 520. (3) A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kell adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött. 11
4 A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban 4.1 A KKV és a nagyvállalatok fogalma A kis- és középvállalkozás 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatot jelent, melyen belül a következő kategóriák különböztethetők meg: 9 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató mikro vállalkozások, 10 és 49 fő közötti alkalmazotti létszámú kisvállalkozások, 50 és 249 közötti főt foglalkoztató középvállalkozások. A 250 vagy annál nagyobb számú munkaerőt alkalmazó vállalkozás már a nagyvállalat kategóriába sorolható. Létezik azonban a vállalkozások meghatározásának egyéb kritériumokra is kiterjedő, részletesebb formája is, az Európai Bizottság ajánlása szerint például egy közepes méretű vállalkozás éves árbevétele kevesebb, mint 40 millió euró (kb. 10 milliárd Ft), éves mérlege pedig nem haladja meg a 27 millió eurót (kb. 6,750 milliárd Ft). Az alábbi táblázat összefoglalja a mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározását jelentő adatokat. A táblázatból jól látható, hogy a magyar szabályozás már harmonizál az Európai Unióval. 1. sz. táblázat: EU Magyaro. EU Magyarország EU Magyaro. Alkalmazottak Forgalom Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg Mikro -10 fő -10 fő -500 millió Kis 10-49 fő 10-49 fő -7 millió -700 millió Ft -5 millió Ft -4000 millió -27 millió -2700 millió Közép 50-249 fő 50-49 fő -40 millió Ft Ft 4000- millió 27- millió 2700- millió Nagy 250- fő 250- fő 40- millió Ft Ft Forrás: www.eutanfolyam.hu 12
2. számú táblázat: 2005. január 1-től életbe lépett rendelet alapján a vállalkozások meghatározása a következőképpen módosult: Maximális létszám Nettó árbevétel Mérleg főösszeg Mikro 10 fő 2 millió 2 millió Kis 50 fő 10 millió 10 millió Közép 250 fő 50 millió 43 millió Nagy 250 fő felett 50 millió felett 43 millió felett Forrás: Román Zoltán: A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai Unióban, 2004. 4.1.1 A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Az összes hazai vállalkozás 99,9%-át teszik ki (az EU-ban 99,8%). Foglalkoztatási arány: 67,4% (az EU-ban 69,7%). A hozzáadott értékből való részesedés: 48,9% (az EU-ban 51,8%). Export-részesedés: 18,9% (az EU-ban 20%). 4.1.2 Vállalkozások összetétele A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, 96,5%-a mikro- vállalkozás. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2,8%, az 50-249 fős középvállalkozásoké 0,6%. A legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok száma mindössze 1106, ami az összes működő vállalkozásnak csak 0,1%-a. Az EU-ban kissé kiegyenlítettebb a helyzet, ahol a mikro vállalkozások súlya 84,1%, a kisvállalkozások aránya 5,9%, a középvállalkozásoké 0,8%. A nagyvállalatok az összes működő vállalkozások 0,2%-át teszik ki. Érdekes azonban, hogy míg a nagyvállalatokhoz a foglalkoztatottak egyharmada, a mikro- és a kisvállalatokhoz összesen csupán kétharmaduk tartozik. 4.2 Az EU csatlakozás hatása a KKV és a nagyvállalatokra A KKV szektorban az EU csatlakozás után számottevően erősödött a verseny mind a belföldi, mind pedig a külpiacokon. Összességében a kis- és középvállalkozások üzleti helyzete az EU csatlakozás következtében kis mértékben romlott. A külföldi tulajdonú és a nagyobb méretű cégek körében kedvezőbben alakult az üzleti helyzet az EU csatlakozás hatására. Magyarország uniós tagsága a kis- és középvállalkozásoknál nem 13
nehezítette meg számottevően az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmet. 4.2.1 KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban Az Unióban évente mintegy kétmillió vállalkozás indul, melyek közül igazi növekedésre csak nagyon kevés képes. A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a modern piacgazdaságban. Különösen jelentős hozzájárulásuk a nemzeti össztermékhez és az új munkahelyek létesítéséhez. Nemzetgazdasági súlyuk erősödését bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak mintegy 3/4-e jelenleg a KKV-nál tevékenykedik, így a gazdaság folyamatosan fejlődő szektorát képviselik. A KKV-k az európai vállalatok 99%-át teszik ki, számukat és főbb adataikat az alábbi táblázat szemlélteti (2003). A táblázatból jól látható, hogy annak ellenére, hogy az összes vállalattípuson belül a mikro vállalkozások száma 92% fölötti, addig összesített GDP-jük átlagosan mindössze 20,5%, a teljes KKV szektoré 51,7%, a nagyvállalatoké 48,3%. 3. számú táblázat: KKV KKV Mikro Kis Közép összesen Nagyvállalat Összesen Vállalatok száma (ezer) 17820 1260 180 19270 40 19310 Foglalkoztatottak száma (ezer) 55040 24280 18100 97420 42300 139710 Vállalatonként átlagosan foglalkoztatottak száma 3 19 98 5 1052 7 Vállalatonkénti forgalom (ezer ) 440 3610 25680 890 319020 1550 Hozzáadott érték vállalatonként (ezer ) 120 1180 8860 280 126030 540 Hozzáadott érték a foglalkoztatottakra vetítve 40 60 90 55 120 75 (ezer ) Forrás: Observatory of European SMSs (European Commission, 2003) 14
4.3 KKV-k és nagyvállalatok Magyarországon A piacgazdaság kiépülésének idején jelentősen nőtt a vállalkozások száma Magyarországon. Míg 1989. végén 360 ezer vállalkozás működött az országban, addig 2004. végén már 1.200 ezer vállalkozást regisztrált a KSH. A bejegyzett vállalkozásokból 872 ezer volt a működők száma, amely másfél évtized alatt a duplájára nőtt. Ez a rendkívül dinamikus növekedés különböző módon hat a kis- és nagyvállalatok számbeli megoszlására, valamint a nemzetgazdaság teljesítményére. A különböző nagyságú vállalatcsoportok között meglehetősen eltérő fejlődési tendenciák mutathatók ki. A 250 fő fölötti foglalkoztatottal működő nagyvállalatok száma csökken, azonban a kis- és középvállalkozások száma folyamatosan nő, a legdinamikusabb növekedés pedig a mikro-vállalkozásokon belül figyelhető meg. Magyarországon sajnos nincsen elegendő erőforrás a fejlődéshez, így a magyar vállalati szerkezet jelentősen el van maradva az unióstól. A gyorsabb fejlődéshez jelentős külső forrásra lenne szükség, így a nemzetgazdaságnak azok az ágazatai fejlődnek dinamikusabban, amelyeknél jelentősebb komparatív előnyt remélnek a külföldi tőkebefektetők. 15
4. számú táblázat: Működő (és regisztrált) gazdasági szervezetek száma Magyarországon: 2004. év vége 0 fős és ismeretlen létszámú Mikro váll. Kisváll. Középváll Nagyváll 1-9 fős 10-49 fős 50-249 fős 250 fő felett Összesen Vállalkozás összesen 229603 608539 27925 4947 942 871956 Ebből gazdasági 119194 229383 24719 4551 926 378773 társaság Ebből kft. 51120 107521 20649 3521 475 183286 Ebből rt. 505 967 954 926 436 3788 Gazdasági szervezetek száma összesen Forrás: KSH 302020 614907 33697 8345 1352 960321 Magyarországon a vállalkozások számát tekintve meghatározóak a kis- és középvállalkozások, így jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a működő vállalkozások aránya növekvő. A vállalkozások több mint 60%-a alkalmazott nélküli, egyharmada pedig mikro vállalkozás. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. Területi megoszlásukat tekintve a legtöbb működő vállalkozás Budapesten és Pest megyében található. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, valamint jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagy. A KKV szektor versenyképesség tekintetében egyértelműen hátrányban van a nagyvállalatokkal szemben, termelékenysége alacsonyabb, a technikai fejlődésben kisebbek a lehetőségei. 16
4.3.1 A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása Egy állam gazdasági teljesítményének és versenyképességének megállapításához használt legáltalánosabb mutató a GDP, így a vállalatok összehasonlításának jó alapja lehet a GDP-hez való hozzájárulásuk mértékének összehasonlítása. 5. számú táblázat: GDP-hez való hozzájárulás megoszlása % Mikro-vállalat 11,8 Kisvállalat 8,6 Középvállalat 23,9 Nagyvállalat 55,7 Forrás: Kiss Katalin: Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással kapcsolatban, Humánpolitikai Szemle, 2003/7-8.,38-49.o. A táblázat jól mutatja, hogy a hazai KKV szektor termelékenységének a nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása meglehetősen nagy, gazdasági teljesítményük összességében nem éri el a nagyvállalatokét. 6. számú táblázat: A KKV-k nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége, % Magyarország 19 európai ország Mikro-vállalat 36 35 Kisvállalat 36 65 Középvállalat 56 91 Nagyvállalat 100 100 Forrás: Magyar Gazdaságelemző Intézet, Observatory of European SMEs A táblázatból jól látható, hogy a mikro-vállalatok az európai országokban hasonló fejlettségi szintet mutatnak, mint Magyarországon, azonban a kis- és középvállalatok 17
jelentős mértékben fejlettebbek, mint magyarországi társaik. Az európai középvállalatok megközelítik az európai nagyvállalatok teljesítményét. A nagyvállalatok működésére gyakran jellemző, hogy kisebb egységekre tagozódnak, így ki tudják használni a kis méret előnyeit is. A KKV vállalatok számát és az általuk foglalkoztatottak létszámát közvetve növelik maguk a nagyvállalatok, mivel tevékenységük egyre nagyobb részét kihelyezik, és kis- illetve közepes vállalatokkal végeztetik el. A nagyvállalatok méretéből adódó versenyelőny így kiegészül speciális ismeretekkel, rugalmassággal és alacsonyabb adminisztrációs költségekkel. A KKV szektorra ez pozitívan hat, mert ezáltal nő a foglalkoztatottság, azonban hátrányos is, mert egyre inkább kiszolgáltatottá válnak a nagyvállalatoktól. A hazai nagyvállalatok fejlődését az is elősegítette, hogy a tulajdonosok elegendő tőkeerővel rendelkeztek az eszközállomány fejlesztésére, és a működési feltételek megteremtésére. A kis- és középvállalatokról ugyanez nem mondható el, ugyanis fejlődésük csak akkor gyorsult fel, amikor a hazai pénzügyi feltételekben is érezhető javulás következett be. A különböző nagyságú vállalatok működéséhez ma még nem azonosak a versenyfeltételek. 4.3.2 Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál A magyar kis- és középvállalkozások (KKV) életében a logisztika központi szerepet játszik, hatalmas költségtényezővel, bár a logisztikai szemléletmód ezeknél a cégeknél még nem alakult ki teljes mértékben. A cégek összköltségük ötödét logisztikára költik, tudatos tervezéssel azonban ezt az összeget jelentősen lehetne csökkenteni. A logisztikai szemlélet a multinacionális nagyvállalatoknál már kialakult, a hazai KKVk esetében azonban még nem. A KKV-k tevékenységére az jellemző, hogy azokat a folyamatokat sem kezelik logisztikai jellegű tevékenységként, amelyek szorosan összefüggnek az anyagok és áruk áramlásával. A legtöbb KKV esetében csak a raktározás és a fuvarozás jelenti a logisztikát. A multinacionális vállalatok rendelkeznek a kellő tudással, know-how-val, tudatosan alakítják logisztikai folyamataikat, a hazai KKV-k azonban még nincsenek birtokában a 18
boldoguláshoz szükséges tudásnak, mindent a saját bőrükön kell megtapasztalniuk, sokszor nagy anyagi áldozatokat, kockázatokat bevállalva. A nagyvállalatok rájöttek arra, hogy bizonyos tevékenységeket, logisztikai folyamatokat ki kell szervezniük a cégből, mert ezzel költséget takarítanak meg úgy, hogy a hatékonyságuk ezáltal nem romlik. A kisvállalatoknál nem jellemző, hogy a raktározást, vagy egyéb tevékenységeket kiszerveznek. A magyar KKV-k esetében a költségek meghatározó szerepet játszanak, és a jövőben tudatosan kell tervezniük minden apró részletet, ha életben akarnak maradni. [Sokat spórolhatnának a logisztikán a cégek - www.magyarkozlekedés.hu 2006.08.01] 1. számú grafikon: A logisztikai szolgáltatások piacának megítélése (%) 30 a szolgáltatók többsége kínál magas színvonalú szolgáltatást, de az ár a meghatározó a választásnál nincs igazi kínálati verseny nincs sem kínálati, sem szolgáltatói verseny nincs információ a piacról 61 0 3 6 sok szolgáltató kínál magas színvonalú szolgáltatást, van kínálati verseny Forrás: Tranzit, 2006. október, VIII. évfolyam 19
4.3.3 A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai A hazai gazdaság helyzetét a nagyvállalatok döntő többsége borúsen látja, csak kevesen számolnak változatlan esélyekkel. Saját vállalkozásuk kilátásait a cégek 39 százaléka kedvezőtlenül értékeli, kifejezetten pozitív jövőre való kilátás pedig csupán 23 százalékukat jellemzi. A hazai piacain kevés nagyvállalat vár élénkülést, rövid távon azonban minden második vállalkozás stabilitással számol. A hazai nagyvállalatok a működési feltételek szigorodása mellett is fejlesztenek, a beruházási aktivitásuk jelentősen növekszik. A KKV szektor jellemzően negatívan értékeli gazdasági helyzetét. Az ország helyzetében rosszabbodó feltételektől tart a KKV-k kétharmada, javulást mindössze csekély hányaduk remél. Saját vállalkozásuk fejlődési esélyeit rosszabbodónak ítéli a cégek mintegy fele, változatlannak 34 százalékuk. A tevékenysége bővítését tervező vállalkozások aránya jelentősen nőtt. Exportpiacain rövid távon a vállalatok döntő többsége nem vár változást, bővülő értékesítésre pedig nagyon kevesen látnak esélyt. A hazai vállalatok beruházási aktivitása növekvő tendenciát mutat, a vállalatok mintegy fele tervezi eszközparkja bővítését. A nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban mozdult el a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és csökkenőre váltott. Április óta a cégek növekvő aránya az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel számol. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyképességgel, a költségnövekedés hátrányos következményeivel indokolhatók. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol. A külpiaci értékesítési lehetőségek javulása, az EU nagygazdaságainak fokozatos élénkülése miatt a nagyvállalatok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, fele pedig annak stabilitását feltételezi. 20
A KKV-k körében erősödnek a versenyhelyzet élénkülésével kapcsolatos aggodalmak. A kis-és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, és ezen vállalatok egyharmada a belföldi kereslet csökkenésétől tart. A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalatokra hat kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, mert kevés a rendelkezésükre álló felhasználható pénzösszeg. A nem kielégítő piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek döntő többsége egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. A növekvő infláció hatására a vállalatok áremelési szándéka nem változott, a cégek értékesítési áraikat 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben. (www.napi.hu 2006.07.31.-Sokkal pesszimistábbak lettek a hazai KKV-k) Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EU csatlakozás a nagyvállalatok helyzetét nem nehezítette meg jelentősen, azonban a kicsikét annál inkább. Az EU csatlakozás pozitív illetve negatív hatásairól a későbbiekben még részletesebben kitérek a szállítmányozási piac jellemzésekor. 21
5 A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel A kis és nagy szállítmányozó cégek sajátos tulajdonságairól átfogó képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk a két szektort SWOT analízis segítségével. 7. számú táblázat: Erősségek Kis szállítmányozók Partnerek kiválasztásának rugalmassága Kreativitás, többlet tudástartalom Gyors reakció Nagyfokú egyéni szerepvállalás Egy ügyintéző irányítja az egész folyamatot Szoros kapcsolat a cég és az ügyfél között Szolgáltatás egyedi jellege A tulajdonos és a vezető személye általában egybeesik A kis létszám miatt jobb kapcsolat a munkatársak között-kölcsönös segítségnyújtás Magasabb a kiszolgálási színvonal Nagy szállítmányozók Tőkeerő Magas beruházási hajlandóság Profitközpontú gondolkodás Szigorú irányítás Hálózatműködtetés Hatékony ellenőrző rendszer Helyszíni jelenlét Alacsonyabb árakat tud kínálni a megbízóknak Nagyobb hatókör, szélesebb földrajzi lefedettség, nagyobb a szállítási variáció lehetősége Nagy járműparkkal rendelkeznek A szerző saját szerkesztése 22