Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy Sándor Pénzügyi válságok a fejlıdı országokban c. könyve alapján 2009. szeptember 29. 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 AZ IMF VESZTESÉG BECSLÉSE 2008 április 2008 október közvetlen veszteség 225 425 kapcsolódó értékpapírokon veszteség 720 980 Összesen 945 1405 Forrás: IMF, adatok milliárd dollárban 0 273 MEKKORA EZ A VÁLSÁG? NÉHÁNY NAGY VÁLSÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA egyéb pénzügyi szereplık bankok U.S. S&L válság (1986-1995) 745 Japan bankválság (1990-1999) 404 Ázsiai válság (1998-1999) 630 775 U.S. subprime válság (2007-present) 1333 2667 4000 2009 ápr 4000 1
A pénzpiaci eufória és nyomukban a pénzpiaci kínok a piacgazdaság mőködésének természetes részei, a vállalatok és a kormányok túlzott eladósodottsága pénzügyi válsághoz vezet. Közös jellemzık az eddigi válságok kialakulásában: a fenntarthatatlan külsı adósságteher felhalmozása: devizába denominált nagysága és lejárati szerkezete legfontosabb tényezı! rövid lejáratú követelések jelentıs aránya: bankközi betétek, rövid lejáratú hitelek, kincstárjegyek nem adóssággeneráló tıkebeáramlás jellemzıen portfólió-befektetés a magas és tartós folyófizetésimérleg-hiány és rögzített árfolyamrendszer (fel- ill. leértékelıdési nyomás) Közös jellemzık az eddigi válságok kialakulásában (folyt): a belföldi bankrendszer szerepe: meggondolatlan hitelnyújtás lejárati transzformáció fedezetlen devizapozíciók árfolyam-leértékelıdéssel szembeni sérülékenysége deregulált, ám gyenge felügyelet válság definíciója: olyan helyzetként definiálhatjuk, amelyben nyilvánosan ismertté válik, hogy az illetı ország központi bankjának elfogytak devizatartalékai, és rövidesen képtelenné válhat az ország külföldi adósságának törlesztésére válság ma: az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci ingatlanbuborék fertızés, átterjedés más országokra : a regionalizációs szindróma gyengül válságkezelés: növekvı mértékő IMF mentıcsomagok gazdasági hatás: reáljövedelem és a GDP huzamos csökkenése 2
A pénzügyi globalizáció hatása a piaci problémákra liberalizált és deregulált belföldi pénzügyi rendszerek globális pénzügyi falu részesei kommunikációs és információs rendszerek forradalmi mőszaki változásai következményei: háromszoros földrajzi, piaci, pénzügyi szektor szegmensei kölcsönös egymásrautaltság fokozott versenyzıi környezet A.) A pénzügyi globalizáció nehezítı tényezıi a válságmegelızésben és kezelésben: számbeli aránytalanság a potenciális és tényleges tıkebeáramlás között: a hirtelen beáramló tıke monetáris felszívási nehézségei (sterilizálás) globális verseny: csordaszellem (nyájhatás) és a profitlehetıségek keresése a többség viselkedése mint viselkedési alap a mérleg alatti tevékenységek és az értékpapírosodás a piacok és a bankok pénzügyi jelentéseinek átláthatatlanságához vezetnek növeli a regionális fertızések veszélyét a fizetési rendszerek destabilizálásának veszélye 3
B.) A globalizáció csillapító hatása: nagyságrendbeli eltérések potenciális csillapító hatása: az hitelek nagysága elhanyagolható a hitelezı intézmények méretéhez képest a kockázat terítése: a hitelezık száma és összetétele nı értékpapírosítás, mint kockázatterítési lehetıség pénzügyi innovációk mint fedezeti eszközök: a kockázatkerülı piaci szereplık biztosítása A válságok megelızése három feladat: csökkenteni a mély krízisek kialakulásának valószínőségét a krízisbıl való kilábalási képesség javítása a krízis átterjedésének megelızése Javasolt konkrét lépések, válságmegelızési eszköztár: 1) helyes gazdaságpolitika: stabilitást elıtérbe helyezni, a fejlett országokban is a konzervatív monetáris politika és a felelıs fiskális politika összehangolása 4
2) jól mőködı hazai pénzügyi közvetítık: reálgazdaságba történı átgyőrőzés kockázatát csökkenti meghatározott alapelvek mentén kell fejleszteni piacközpontú vagy bankközpontú rendszer? javasolt konkrét teendık: a körültekintı menedzsment kikényszerítése szigorú prudenciális szabályokkal a fejlıdı piacokon az új tıkemegfelelési és kezelési szabályokat nem! alkalmazni a hitelezés kormányzati nyomásra és vállalati kapcsolatokra történı befolyásolásának megszüntetése a banki és nem pénzügyi szféra összefonódásainak szigorú szabályozása a független tıke csak a külföldi bankok számára történı privatizáció a részvénypiacok szerepének növelése a pénzügyi közvetítésben 3) az informáltság javítása: IMF explicit iránymutatása a kockázatbecslésekre veszélyes a felügyeleti szervek hívják fel az elemzık figyelmét a nyilvánosan elérhetı, releváns információkra az erkölcsi kockázat figyelembevétele a segélyek összeállításánál 4) az árfolyamrendszer helyes megválasztása 5) a rövid távú tıkeáramlások liberalizálásának kezelése: a pénzteremtı hatás semlegesítése a hazai pénzügyi közvetítık túlzott kockázatvállalási tendenciáinak szabályozása 6) a pénzügyi piacok és közvetítık rugalmasságának javítása a fejlett országokban: a fejlıdı piaci krízis destabilizáló hatásának minimalizálása a fejlett piacokon a monetáris politika részvénypiaci árstabilitás biztosítására való kiterjesztésének lehetısége 5
Válságmenedzsment legjobb kezelés a megelızés az optimális válságkezelési politika követelményei: eseti kezelés: minden krízist egyedi módon kell kezelni a külföldi hitelezık és befektetık bevonása a krízisfinanszírozásba etikai okból: túlzott eladósodottság a hitelezık segítségével következik be gyakorlatias okból: piacbarát, költség-haszonelemzés alapú fizetési moratóriumok idıt adnak a válságkezelésnek erkölcsi kockázat kiiktatása: a felelıtlen hitelezık áldozatvállalása a tıkekiáramlások szabályozása: a hazai szereplık bevonás a pótlólagos finanszírozásba, akár a tıkekivitel szabályozásával Köszönöm a figyelmet! 6