Nemzetközi gazdaságtan 5.

Nemzetközi gazdaságtan 5. Kereskedelempolitikai alapelvek, eszközök és mutatószámok Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások a komparatív elınyök elve szerinti munkamegosztáson alapszik Export révén elérhetı az optimális üzemméret Importverseny révén kedvezıbb kínálat a fogyasztók számára Hatékony gazdálkodás a világ szőkös erıforrásaival Nemzetközi együttmőködés, stabilitás fenntartása Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 2 1

PROTEKCIONIZMUS Eszközei: A hazai piac védelmében a kereskedelem (import vagy export) korlátozása A PROTEKCIONIZMUS MELLETTI ÉRVEK: Gazdasági érvek: A növendék iparágak támogatása (inkubátor hatás) Védelem a tisztességtelen versennyel szemben Hanyatló iparágak támogatása Stratégiai iparágak támogatása Fizetési mérleg pozíciók támogatása Nem gazdasági érvek: Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) 1. Importembargók 2. Importkvóták (és önkéntes exportkorlátozások) 3. Vámok 4. Nem vámjellegő korlátozások (minıség, ügyintézés..) 5. Állami támogatások (exporttámogatások) 6. Dömping (áralapú, költségalapú) 7. Árfolyamszabályozás és árfolyampolitika (leértékelés az exportot segíti, importot gátolja) Nemzeti életmód megóvása Speciális nemzetgazdasági értékek védelme (svéd acél, skót whisky) Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 3 Kereskedelempolitikai eszközök Csoportosítás: exportra és importra ható közvetlen, és közvetett hatású vámjellegő (tarifális) vagy nem vámjellegő (nem tarifális NTB) mennyiségre vagy árra ható (közvetlenül vagy közvetve) Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 4 2

Árra ható eszközök Az alkalmazott eszközök az importált / importálni kívánt termék árát befolyásolják, és ezen keresztül érik el a kívánt (importcsökkentı) hatást. Fajtái: 1. Vámok 2. Illetékek 3. Szubvenciók 4. Dömpingellenes (anti-dömping) politika 5. Árfolyampolitika. Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 5 Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök az importált / importálni kívánt termék mennyiségére hatnak, és azon keresztül az import csökkenését okozzák. Eszközei: a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés b) Import/export kvóták c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) d) Tilalmak e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs) f) Származási szabályok (eredetmegjelölés) g) Import monitoring Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 6 3

Az árra vagy/és a mennyiségre közvetetten ható eszközök Az alkalmazott eszközöknek elsıdleges hatásuk, sıt, alkalmazásuk szándéka sem minden esetben az import csökkentése, ez mellékhatása. Ma egyre népszerőbb. Technikai elıírások és szabványok Egészségügyi elıírások Környezetvédelmi elıírások Versenyszabályok alkalmazása és kiterjesztése Állami vásárlások Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 7 Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés): a termék importját/exportját) engedélyhez köti. kiegészíthet más eszközöket, mint például a kvótákat. b) Import/export kvóták: közvetlenül korlátozza az importált (vagy exportált) termék mennyiségét, importengedélyek által, fizikai mértékegységben (tonna, darab, stb.), vagy értékben. c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) : az importáló ország meggyızi az exportálót, hogy exportját önkéntesen korlátozza. (Ok: importır ország nagyobb alkupozíciója pl USA - Japán) d) Tilalmak: a kormány akadályozza valamely termék exportját vagy importját. Oka: veszélyes anyagok, kábítószerek, fegyverek, az atomszektor termékei, környezetvédelmi és egészségügyi ok, politikai ok: embargó e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs): segítségével a kormányzat befolyásolja a beruházó vállalat (kül)kereskedelmi tevékenységét - közvetlen külföldi beruházások esetén jelentıs f) Származási szabályok (eredetmegjelölés): a termék mely országban készült. Kvóták, dömpingellenes eljárások és szubvencióellenes intézkedések esetén alkalmazzák g) Import monitoring : folyamatosan figyelik az importot, ha valamely termék importja megnı importkorlátozó eszköz alkalmazása Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 8 4

e) A TRIM-ek fajtái: A belföldi beszállítás minimumára vonatkozó elıírások (más néven: a hazai tartalomra vonatkozó elıírások). A beruházás kereskedelmi mérlegre való hatását rögzítı elıírások. A külföldi tıkeberuházással létrejött vállalat csak exportjának egy bizonyos százalékában (arányában) importálhat.. Valutabeváltási vagy -felhasználási korlátozások. A külföldi befektetéssel létrejött vállalat csak exportjának vagy nettó exportjának egy bizonyos arányában juthat konvertibilis fizetıeszközhöz.. Belföldi értékesítésre vonatkozó elıírások. Az exportnak szab korlátokat, elsısorban belföldi hiány enyhítésére Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 9 Árra ható eszközök fajtái: Vámok: A vámhatárt átlépı árukra kivetett adó - az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét. Jól átlátható, transzparens eszköz. A fejlett gazdaságok átlagos vámszínvonala alacsony, 2-4% körüli. Könnyő védekezni - példa az (export) szubvenció. Illetékek : tarifális eszköz, hasonlít a vámra, de az import értékének százalékában vetik ki, általában valamilyen szolgáltatásra vagy az importtal kapcsolatosan felmerült valamilyen költség ellentételezésére. Szubvenciók : pénzbeli állami támogatás, csökkenti a vállalat közvetlen költségeit,hozzájárul a K+F, a tranzakciós, a szállítási, termelési vagy egyéb költségekhez. A termék kivitele esetén nyújtják (és valamennyi nemzetközi kereskedelmi egyezmény tiltja!). Dömpingellenes (anti-dömping) politika :Anti-dömping eljárás - ha az import alacsony áron kerül be a hazai piacra és ebbıl kifolyólag károkat okoz (ennek többnyire feltétele a nagy tömeg). A WTO szerint a dömping tényét bizonyítani kell. Árfolyampolitika: a nemzeti valuta leértékelése: az export jövedelmezıbb, ösztönözheti az exportot. A valuta felértékelése az importot ösztönzi. (árfolyam-protekcionizmus ) Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 10 5

A vámok csoportosítása 1. a forgalom iránya : exportvám v. importvám 2. a jogi státusz : autonóm (egy ország hat. meg) vagy szerzıdéses (ország ok közti megállapodás szerint) 3. a vámkivetés módja: értékvám v. mértékvám 4. az elsıdlegesen elérni szándékolt gazdaság- és kereskedelempolitikai cél: fiskális v. védıvám. A védıvámoknak sok fajtája van. a) nevelıvám: még nem versenyképes, de fejlıdésre alkalmas ágazat, vállalat külsı versenytárs elleni védelméért b) A piacbiztosító vám egy már nem versenyképes ágazatot illetve termelı(ke)t véd ok: az ország komparatív elınyei megváltoztak, így a termék elıállításában komparatív hátrány alakul ki. c) Devizavédelmi vám: oka a szőkösen rendelkezésre álló külföldi fizetıeszköz kiáramlásának megakadályozása. d) Taktikai vám: a hazai vámok alkalmazásával saját termékeink külföldi piacra jutását kívánjuk segíteni a csökkentés lehetıségét vámtárgyalások során kívánják felhasználni, viszonossági alapon e) Retorziós (vagy büntetı vagy harci) vám kivetésével a kereskedelmi partner valamely kedvezıtlen intézkedésére szoktak reagálni. f) A dömpingellenes és a kiegyenlítı vám Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 11 A kereskedelemliberalizálás elınyei Vámok hatása, kis ország esete ( a világpiaci árakra nem hat!) D hazai adóbevétel S hazai Hazai egyensúlyi ár Importár vámmal Jóléti veszteség Világpiaci ár Hazai termelés import Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 12 6

Nagy ország esete megváltoztatja a világpiaci árat! Hazai piac Világpiac Exportáló ország D hazai S hazai Pv1+vám D import S Export pv1-nél EX Pv2- nél Pv2 csökken! Importkereslet csökken! Beggar-thy-neighbour politika Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 13 A protekcionizmus és a szabadkereskedelem értelme A gazdasági integráció szintjei: Kedvezményes kereskedelmi szerzıdések Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió A korlátozásmentes nemzetközi kereskedelem fıként a legfejlettebb országok érdeke A protekcionizmus versenykorlátozás áremelı tényezı Csoporton belüli vámok csökkentése Közös külsı vámszintek Csoporton belüli vámok eltörlése Csoporton belüli tıke- és munkaerıáramlás Közös gazdaság -politika, közös pénz Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 14 7

A külkereskedelem jellemzıi napjainkban A kereskedelemmel kapcsolatos fı kérdések: -miért kereskednek az államok egymással? -ki mennyit nyer vagy veszít? -hogyan célszerő államilag szabályozni A XX. szd.-ban a külkeresk. szerepe a termelés volumenénél gyorsabban nıtt A kereskedelem és tıkeáramlások közti kapcsolatok szorosabbá váltak. Növekedési ütem, % világtermelés világexport 1870-1900 2,9 3,8 1913-50 2,0 0,6 1950-73 4,8 7,6 1973-99 2,9 7,0 A világkereskedelem új dimenziói A vizsgálat szempontjai: - államok kapcsolatai - termékekre szakosodás - transznacionális társaságok - ágazatokra bontva 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 20,40% 26,40% 1950 1980 A trend nem egyenes. Oka: a két világháború közt: versengı tömbök a XX.szd. 2. fele: az olajválság sem lassította a kereskedelem növekedését Világexport a világ GDP-bıl Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 15 A külkereskedelmet ösztönzı tényezık - politikai: 1945 óta nem volt jelentıs globális fegyveres konfliktus hidegháború új államok létrejötte (korábbi belkeresk.-bıl külkeresk.) külsı erıforrásokra utalva - termelés és fogyasztás szerkezeti átalakulása a tud.-techn. forradalom nyomán - a kutatás nemzetközi tevékenység - a technika piaca hierarchikus: újító országok. követı országok, technikai sivatag (még a követés feltételei sincsenek meg) az új technikát jelentı áruk világforgalma 2/3-ada az USA-Ny-Európa-Japán közt - a fejlıdı és volt szocialista országok iparosítási és infrastruktúra fejlesztési törekvései - anyagforradalom : csökkenı kereslet a hagyományos nyersanyagok iránt; nyersanyag és készáru term. közti szakosodás megváltozik - Szolgáltatások : súlyuk nı, új típusú szolgáltatások a világker.-ben a csúcstechnikát képv. szolgáltatások súlya nı: 1970: 15%, 1998: 30% - Gazdaságpolitikai változások: - protekcionizmus helyett liberalizmus (de: magasan védett iparcikkek vámjai maradnak!) - Exportorientált (ázsiai kistigrisek ) vagy importhelyettesítı politika (protekcionizmussal az importfüggıséget csökkenti) - nemzetközi vállalatok gyors növekedése - iparágon belüli nemzetközi forgalom - iparágak, nyersanyag és energiaterm. leépítése egyes országokban Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 16 8

részesedés a világkereskedelembıl kereskedelem, szolgáltatás árucikkek Árucikkeken (100%) belül : ipari termék élelmiszer mezıg. nyersanyag érc, fém főtıanyag Az export forrásai, %: Fejlett ipari országok Fejlıdı országok Közép-Kelet Európa Területi megoszlás, % É-Amerika Ny-Európa Japán Latin-Amerika Ázsia fejlıdı országai 1970 19 % 91 % 61 % 155% 6 % 7 % 11 % 1950 61 33 6 1950 21 33 1 12 1995-99 24 % 76 % 76 % 9 % 3 % 4 % 8 % 1999 68 28 4 1999 17 43 7 5 Fı tendenciák mezıgazdasági szubvenciók, 1998 EU: Japán: USA: Svájc: Norvégia: Ausztrália: Magyarország 1980-as évek 1994 összes Mrd USD 130 Bacsi 3 Nemz gazdtan 18 5.ea. 17 49 47 5,4 2,7 1,2 EX a GDP %-ában 43 % 29 % 1 termelıre ezer USD 20 20 30 30 IM A GDP %-ában 37 % 46 % A nemzetközi kereskedelem jellemzésének mutatószámai 1. Világkereskedelmi rugalmasság: = export volumenváltozás / GDP volumenváltozás = (dx/x) / (dq/q), X: világkereskedelem, Q: világtermelés 2. Exporthányad = 100 (éves export)/(éves GDP) 3. Importhányad = 100 (éves import)/(éves GDP) 4. Export multiplikátor = GDP változás/ export változás 5. Import határhajlam= import változás / GDP változás 6. Cserearány (terms of trade) = exportárindex / importárindex 7. Bruttó barter cserearány mutató = = exportvolumenindex / importvolumenindex 8. Jövedelmi cserearány-mutató = = exportárindex exportvolumenindex /importárindex 9. Egytényezıs cserearány mutató = = exportárindex exportágazati termelékenységi index /importárindex 10.Exportfedezeti mutató: C = X i / IM i (i-edik termékre) 11.Megnyilvánult komparatív elıny mutatója (Revealed Comparative Advantage) : RCA aj = (X aj / X a ) / (X wj / X w ) (a: ország, j: termék, w: világ összesen, X aj = a. ország exportja a j. termékbıl) 12.A kereskedelmi integráltság indexe: külker forg. növ.indexe /GDP növ. indexe Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 18 Pl. világ 1989= 1,77 (100%), 1997=2,55 (140%) és 2004=1,6 (106%) 9

A nemzetközi kereskedelem jellemzésére használatos mutatószámok/2 Iparágon belüli kereskedelem intenzitásának indexe = Ágazati kereskedelmi intenzitási index = iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) iparágak iparági export iparági import = 1- iparágak (iparági export +iparági import) Kiterjeszthetı az ország egészére, valamennyi iparágra összegezve: Egy ország nemzetközi kereskedelmi intenzitásának indexe = iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) Példák!! Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 19 A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG MUTATÓSZÁMAI Kínálati oldal: Termékegységre jutó bérköltség (Unit Labour Cost), UCL = (W +C)/VA (W: bér, C: bér közterhei, VA: hozzáadott érték) Kifejezi a bruttó bérszínvonal, a munkatermelékenység és a valutaárfolyam alakulását! Alkalmas országok közti és idıbeli eltérések vizsgálatára is! Keresleti oldal: Export relatív egységértékének indexe (Unit Value Index) UVI ={ (X a /Q a ) }/ { i (X i /Q i ) S i } X a : az ország exportértéke, Q a : az ország exportvolumene, i: az ország fıbb nemzetközi versenytárs országai, X i és Q i ezek exportértéke és volumene, S i a világpiaci részesedésük Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 20 10

Termékegységre jutó bérköltség, ULC 1988 1990 1994 1998 USA 100,2 104,9 108 101,8 Japán 95,8 99,5 117,2 116,5 Olaszország Németország 106,9 110,3 112,2 103,1 108,5 122,5 139,9 148,7 Nagy- Britannia 101,6 113,7 118,4 139,6 Termékegységre jutó bérköltség UCL 160 140 120 100 80 60 40 20 0 USA Japán Németország Olaszország Nagy-Britannia 1988 1990 1994 1998 Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 21 Példák: Ország MRD USD EX MRD USD IM MRD USD GDP Keresk. integráltság (EX+IM)/GDP EX/GDP Exporthányad Importhányad IM/GDP Világ összesen 4974 5275 31492 USA 712 959 9837 Japán 479 379 4842 Magyarország 28,1 32 45,6 Kína 249 225 1080 Szaúd-Arábia 84,1 32,8 173,3 Nagy-Britannia 280 337 1415 Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 22 11

Példa megoldása: MRD USD MRD USD MRD USD Keresk. integráltság Exporthányad Importhányad Ország EX IM GDP (EX+IM)/GDP EX/GDP IM/GDP Világ összesen 4974 5275 31492 0,33 15,8% 16,8% USA 712 959 9837 0,17 7,2% 9,7% Japán 479 379 4842 0,18 9,9% 7,8% Magyarország 28,1 32 45,6 1,32 61,6% 70,2% Kína 249 225 1080 0,44 23,1% 20,8% Szaúd-Arábia 84,1 32,8 173,3 0,67 48,5% 18,9% Nagy-Britannia 280 337 1415 0,44 19,8% 23,8% Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 23 Példák/2 USA volumenindex 2003 2004 2005 EX -5,2-2,4 2,0 10,4 10,6 IM -2,6 3,3 4,0 7,4 8,1 GDP 0,5 2,2 3,1 4,7 3,7 Japán volumenindex 2003 2004 2005 EX -6,1 8,0 10,0 12,5 12,1 IM 0,1 1,9 4,9 6,9 7,2 GDP 0,4-0,3 2,7 3,0 2,8 USA 2003 2004 2005 Exportmultiplikátor Import határhajlam Világkereskedelmi rugalmasság Japán 2003 2004 2005 Exportmultiplikátor Import határhajlam Világkereskedelmi rugalmasságbacsi Nemz gazdtan 5.ea. 24 12

Példa megoldása USA volumenindex EX IM GDP -5,2-2,6 0,5-2,4 3,3 2,2 2003 2,0 4,0 3,1 2004 10,4 7,4 4,7 2005 10,6 8,1 3,7 Japán volumenindex EX -6,1 IM 0,1 GDP 0,4 USA Exportmultiplikátor -0,10 Import határhajlam -5,20 Világkereskedelmi rugalmasság -10,4 Japán Exportmultiplikátor -0,07 Import határhajlam 0,25 8,0 1,9-0,3-0,92 1,50-1,09-0,04-6,33 2003 2004 2005 10,0 12,5 12,1 4,9 6,9 7,2 2,7 3,0 2,8 2003 2004 2005 1,55 0,45 0,35 1,29 1,57 2,19 0,65 2,21 2,86 2003 2004 2005 0,27 0,24 0,23 1,81 2,30 2,57 Világkereskedelmi rugalmasságbacsi -15,25 Nemz gazdtan -26,675.ea. 3,70 4,17 4,32 25 A magyar külkereskedelem jellemzıi/1 Az export és import országszerkezete, 2004 Hová? Régi EU tagállamok Új EU tagállamok Egyéb Európa Ázsia Amerika Egyéb Külkereskedelem, Magyarország 2004 (külsı ív: IM, belsı ív: EX) Export % 65,4 10,9 13,9 4,8 3,7 1,3 Import % 57,8 10,1 12,7 16,9 2,4 0,1 2%0% 17% 5% 4%1% 14% 13% 11% 10% 65% 58% Régi EU tagállamok Új EU tagállamok Egyéb Európa Ázsia Amerika Egyéb Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 26 13

A magyar külkereskedelem jellemzıi/2 Áruszerkezet Élelmiszer, ital, dohány EX% 6,1 IM % 4 Nyersanyagok 2,1 1,8 Energiahordozók 2,7 10,2 Feldolgozott termékek 28,0 33,5 Gépek, szállítóeszközök 61,0 50,5 Áruszerkezet, 2004 (külsı ív: IM, belsı ív: EX) 50% 61% 4% 2%10% 6% 2% 3% 28% 34% Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 27 Kereskedelmi intenzitási indexek: Iparágon belüli keresk. intenzitásának indexe iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) Áruszerkezet Élelmiszer, ital, dohány EX% 6,1 IM % 4 EX-IM 2,1 EX+IM 10,1 index 0,792079 Nyersanyagok 2,1 1,8 0,3 3,9 0,923077 Energiahordozók 2,7 10,2 7,5 12,9 0,418605 Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök 28,0 61,0 33,5 50,5 5,5 10,5 61,5 111,5 0,910569 0,90583 ország nemzetk. keresk. intenzitásának indexe iparági export iparági import = 1 - (iparági export +iparági import) = 1 (25,9 /199,9) =0,870435 Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 28 14