Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

Hasonló dokumentumok
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 8. (X. 5)

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Hullámoptika II.Két fénysugár interferenciája

ELTE I.Fizikus 2004/2005 II.félév. KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 13. (IV.29 -V.3.) Interferencia II. = A1. e e. A e 2 = A e A e * = = A.

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Fényelnyelés (Abszorbció) I o = I R + I T + I S + I A (R- reflexió; T- transzmisszió; S - szórás; A - abszorbció)

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

Elektromágneses hullámok - Interferencia

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Röntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Elektromágneses sugárzás

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Az optika tudományterületei

Az elektromágneses hullámok

A hullámoptika alapjai

Abszorpciós spektroszkópia

Optika fejezet felosztása

A hőmérsékleti sugárzás

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika

OPTIKA. Vozáry Eszter November

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Egy kvantumradír-kísérlet

Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)

Elektromágneses hullámok

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

s levegő = 10 λ d sin α 10 = 10 λ (6.1.1)

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Hajder Levente 2017/2018. II. félév

Tartalom. Tartalom. Anyagok Fényforrás modellek. Hajder Levente Fényvisszaverési modellek. Színmodellek. 2017/2018. II.

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Elektromágneses hullámegyenlet

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 10. (X. 12)

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:

Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok

Optika és Relativitáselmélet

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Forgó molekulák áthaladása apertúrán

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor


Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

Fazorok március 18.

Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata

Bell-kísérlet. Máté Mihály, Fizikus MSc I. ELTE. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Modern zikai kísérletek szemináriuma, 2016.

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

A gradiens törésmutatójú közeg I.

8. OPTIKA II. A fény mint elektromágneses hullám

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Hullámok visszaverődése és törése

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

Hullámoptika. A fény, mint hullám

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI.

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Transzformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Orvosi Biofizika A fény biofizikája

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

7. OPTIKA II. Fizikai optika

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

a térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Biometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Gyakorló feladatok Fizikai optikából

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

Szilárdtestek elektronszerkezete feladatok

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

Röntgensugárzást alkalmazó fıbb tudományterületek

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

SZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17.

Statisztika elméleti összefoglaló

MateFIZIKA: Szélsőértékelvek a fizikában

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Mágneses monopólusok?

1. Az üregsugárzás törvényei


Átírás:

ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ; v = c/n; k = n k o = n π/λ o ; n = εµ Síkhullámra: E (ωt- k x),... (ahol φ = (ωt- k x)) rot E= - / t (B) -k x E = -ω B B = (/v) e x E rot H= / t (D) -k x H = ω D H = v e x D S= E x H = w (v e ) = w (c/n) e w = ½ E D + ½ H B w el = ½E D = ½H B = w mágn. I intenzitás I= <S> = <(Ecosφ) (Hcosφ)> = (EH) (/T) cos (ωt)dt = ½ S max idı átlag

Speciális síkhullámra (x polarizált és elıre (+z) terjedı): E =.(E x, 0, 0).. ; H =.(0, H y, 0).. E x = f(x vt) ; H y = + µ /ε f(x vt) ; S z = + µ /ε f (x vt) S f ; (négyzetes világ) (a megfigyelt világ)! f = f + f (szuperpozició elve) (a mezık világa)! S = f = f + f + f f.intenzitás.intenzitás INTERFERENCIA I e = I + I + I I cos(ϕ -ϕ ) (I i = A i /) Im i A e A. ϕ ϕ e A ϕ Re A e e iϕe = A e iϕ + A e iϕ A e = A e A e * = =(A e iϕ + A e iϕ ) (A e -iϕ + A e -iϕ ) = = A + A + A A (e i(ϕ-ϕ) + e -i(ϕ-ϕ) )= = A + A + A A cos(ϕ - ϕ ) ϕ fáziskülönbség = k L = k o nl = = (π/λ o ) ns I e = I + I + I I cos[(π/λ o ) ns ]

. ϕ = ϕ + kπ ( ϕ = kπ ) azonos fázis = A + A + A A = A + A I e = I + I + I I { } { }. ϕ = ϕ + (k+)π ( ϕ = (k+)π ) ellentétes fázis = I e = I + I - I I { } { } A + A A A = A A 3. ϕ = teszıleges véletlen fázis. (A fázisok idıátlaga és annak cosinusa = 0) cos ϕ = 0 I e = I + I { A + A }.) Kettıs rés (Young 80) Két pontszerő fényforrás interferenciája Nap, prizma = (Az intenzitások ilyenkor szuperponálódnak!) Interferencia kisérletek: Ernyı Valójában: három "rés", lyuk /tő/, nem síkhullám, hanem gömbhullám ) 3

.) Kettıs tükör (Fresnel 86). pici szög tükör. tükör. kettıs interferáló fényforrás (virtuális) 3.) Kettıs prizma (Fresnel). prizma. prizma. kettıs interferáló fényforrás (virtuális) 4

4.) Selényi Pál nagyszögő interferencia kisérlete (kis fényforrás) fluoreszcin UV. nagy szög. planparalell lemez ( λ/4) vékony zselatin (λ/0) A gerjesztı (UV) fény az apró fluoreszcin molekulát zöld fény sugárzására kényszeríti, így van egy nagyon kismérető (< λ/0) zöld fényforrás, amelybıl nagy szögben kilépı fénysugarak interferálnak (Fabry -Perot féle zöld szőrı). Fényelmélet (foton), nem tősugár. Részecske-hullám dualizmus. 5

Elhajlás egy résen a λ/ a sinα α Zóna elmélet: A teljes rés a λ/ szélességő zónák járulékainak az interferenciája. zóna (erısítés) zóna (kioltás) 3 zóna (erısítés) a sinα = λ/ a sinα = λ a sinα = 3 λ/ λ/ λ/ λ/ λ/ 4 zóna (kioltás) a sinα = λ λ/ λ/ λ/ λ/ 6

Elhajlás egy résen (A Fraunhoffer tárgyalás) I/I o.0 0.8 0.6 I o sin {(π a sinα/λ o )} (π a sinα/λ o ) 0.4 0. 0.0 70 80 90 00 0 0 30 x(mm) a sinα a x x sinα α α A rés egy közbensı x pontjában a ϕ fáziseltolódás arányosan számítandó: ϕ = (π/λ o ) x sinα ϕ max = (π/λ o ) a sinα (A folytonos geometria helyett n db /diszkrét/ tartományokra osztjuk a rést.) 7

n. 3... a sinα α a A rés tehát n darab (nagyon sok) kis fényforrásként sugároz. x j = j a/ n ϕ j = (π/λ o )( j a/ n) sinα j=n A e = A j sin ϕ j j= r ϕ max ϕ j = ϕ max /n a = A j = A j n (= A o ) j= j=n (A j = a/ n) j=n tehát A e = ( a/ n)sin ϕ j j= r A e A j ϕ max A e = r sin ( ϕ max /) ahol r sin ( ϕ j /) = A j = a/ n a sin( ϕ sin( /) A e = max /) a ϕ = max n sin( ϕ j /) n sin( ϕmax /n) π sin( a sinα ) sin( ϕ /) n esetén : A e = a max λ = A o o ϕmax /n π a sinα λo π sin ( a sinα ) I λ e = I o o π a sinα λo 8

Kettıs rés (Fraunhoffer tárgyalás) j= a d d sinα α A e = A j sin ϕ j j= A e = A + A sinδ δ = (π/λ o ) ns ( ns = d sinα) I e = I 4 cos (π d sinα/λ o ) (Az eredı: két rés fázishelyes összege), ahol : I = I rés = I o * sin (π a sinα/λ) (π a sinα/λ) I/I o.0 0.8 0.6 0.4 0. 0.0...... 80 00 0 x(mm) két rés N = d/a = 4 x sin sin Nx I = I 4 o sin x x 4 9

Sok rés (N), azaz rács. (Fraunhoffer tárgyalás) j=n a d d sinα α A e = A j sin ϕ j j= m=n- A e = A ( + sin mδ) m= δ = (π/λ o ) ns ( ns = d sinα) δ = π d sinα/λ o r sin (δ /) = A j = A A e = r sin (Nδ /) A e = A sin( N δ /) = A δ / π sin( N d sinα ) λo π d sinα λ o r A e r A j (δ - N független) I e = I sin (Nδ/) (δ/) I e = I sin {N(π d sinα/λ o )} (π d sinα/λ o ) δ 0

Összetett esetben (rácsállandó /réstávolság/: d, rések száma: N, résméret: a) I e = I o sin (π a sinα/λ) sin {N(π d sinα/λ o )} (π a sinα/λ) (π d sinα/λ o ) I/Io.0 0.8 0.6 0.4 0. 0.0 0 5 0 5 0 5 30 x nyolc N=8 rés (rács) N = 8 d/a = 5 x sin sin Nx I = I 5 o sin x x 5 x = π d sinα /λ

Ψ - /v Ψ/ t =0 Ψ megoldások szuperpoziciója Ψ i is megoldás! pl. e i(ωt-kx) + e i(ωt+kx) = e iωt cos(kx) állóhullám Wiener kisérlet(890) E y Terjedı hullám E Állóhullám H x k z H S= 0 film tükör

Gömbhullámok Fresnel problémák Nem korrekt a síkhullám közelítés, ha a tárgy vagy a kép nem végtelen távol van. Ekkor gömbhullámokkal kell leírni a jelenségeket, az irányok mellett a távolságok is lényegesek. Φ + k Φ = 0 Φ (r, φ, ϑ) Φ =/r d / dr (r d / dr Φ) = /r d / dr (r Φ) = - k Φ d / dr (r Φ) = - k (r Φ) Φ(r) = (/r) e +ikr I ~ ΦΦ * ~/r I(r)4πr = konst. (energiamegmaradás) Sugárzási energia Síkhullám gömbhullám R df r E /r ; w E w /r W= W- megmarad 3

Evaneszcens hullámok Exponenciálisan lecsengı hullámok (elnyelıdéskor, pl. fémekben) Φ(r) ~ e -ikr = e -ikr-κr = e -ikr e -κr (k= K-iκ = n kompl. k o = n' k o - i n" k o ) fém tükör alagutazás Telegráf egyenlet (σ 0) E - εµ E/ t -σµ E/ t=0 (-k + εµ ω - i σµ ω ) E = 0 ε kompl. = ε - i σ/ω= n kompl. = (n' -n" )- i n'n"= εµ - i σµ/ω n' = ½µ{ ε +σ /ω +ε} ; n" = ½µ{ ε +σ /ω -ε} reflexió, törés elnyelıdés, abszorbció diszperzió 4