INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése A z e x p o r t á l á s s a l i s f o g l a l k o z ó m i k r o -, k i s - é s k ö z é p m é r e t ű i p a r i v á l l a l a t o k f e j l e s z t é s i é s f i n a n s z í r o z á s i j e l l e m z ő i Összefoglaló Az ipari szektorba tartozó mikro-, kis- és középvállalatok beruházási aktivitását a felmérés szerint a előtti 12 hónapban kismértékben befolyásolta, hogy milyen arányban oszlottak meg belföldi és exportbevételeik, ugyanakkor a következő egy évre előretekintve a magasabb exportaránnyal rendelkező cégek nagyobb hányada tervez fejlesztést. Az exportorientáltabb vállalatok helyzete azért is kedvezőbb, mivel eredeti terveikhez képest és versenytársaikhoz viszonyítva is nagyobb arányban végeztek beruházást a megelőző egy évben. A tervezettet meghaladó fejlesztések ellenére a külföldre nagyobb arányban szállító KKV-k körében jóval magasabb a kapacitáshiányt, s alacsonyabb a kapacitásfelesleget jelző cégek aránya, mint a kizárólag belső piacon értékesítők között. Mind a felmérés előtti egy év beruházásai, mind a következő 12 hónapra irányuló fejlesztési célok tekintetében bővítésés korszerűsítés orientáltabbak a külföldre is értékesítő vállalatok, ami egy expanziós, piacbővítésre törekvő és vállalati megújulást célzó stratégiának tekinthető a költséglefaragásra és termeléscsökkentésre koncentráló defenzívebb stratégiával szemben. Ugyanakkor az exportáló ipari KKV-k számára az előző év után jelentősen felértékelődött a stabilizálás, kisebb mértékben a költségcsökkentés jelentősége, továbbá mérséklődött a munkaerő képzésének fontossága, ami a válság elhúzódását tükrözi. A külföldi piacok pozitív hatását jelzi, hogy az exportőr ipari KKV-k esetében a piaci verseny mellett a külső piaci kereslet ad leginkább lendületet a beruházásoknak. A külföldre szállítók modernizációs, bővítési nehézségei valamelyest mérsékeltebbek a többi vállalaténál, azonban a mikro-, kis- és középvállalati szektort jellemző közös vonás Magyarországon, hogy a drága beruházási cikkek, a magas hitelkamatok és az elégtelen saját forrás képezi a legfontosabb fejlesztési korlátok csoportját. Az exportőr KKV-k forráshelyzete kedvezőbb képest fest, mint a többi vállalaté: több mint negyedüknek nincs szüksége külső forrásra a felmérést követő évben, s csupán minden negyedik exportáló KKV-nak elégtelenek a forrásai a folyó költségek fedezése szempontjából. Ugyanakkor a következő 12 hónapra irányuló forrásbevonási tervek alapján nincs jelentős különbség az exportáló és Magyarországon értékesítő vállalatok között, a vállalkozások több mint 4-a tervezi mindkét csoportban külső finanszírozás igénybevételét. Az ipari KKV-k forrásbevonási tervei némileg különböznek a teljes mintáétól. Egyrészt az uniós források jelentik a legnépszerűbb finanszírozási formát (a második legnépszerűbb opció a hitelfelvétel), másrészt a szekunder szektor mikro-, kis- és középvállalatainak 49%-a kíván igénybe venni ilyen finanszírozási lehetőséget, míg a teljes mintában csupán 35% az arány. Az ipari KKV-kon belül az exportáló vállalatok forrásigényei fejlesztésorientáltabb vállalati működést tükröznek: közülük minden második vállalat tervez fejlesztési forrást igénybe venni, míg a hazai piacra termelők esetében csupán a cégek harmada fontolgat hasonló terveket. Mind a külső, mind a hazai piacokon értékesítő vállalati csoportban a hiteligénylés során számításba vett tényezők közül a kamat mértékét, az egyéb forrásköltségek nagyságát, valamint a hitel fedezetét veszik leginkább számításba az iparba tartozó KKV-k. A legjelentősebb, hitelkeresletet negatívan érintő változást a devizaárfolyamok alakulásában, a bankok hitelkínálatában és a hitelkamatok mértékében érzékelték a vállalatok és 2012. ősz között. A felmérés alapján a járműipari gyártók és vegyipari cégek exportpiacaik és megrendeléseik viszonylagos stabilitása révén egyrészt relatíve jobb helyzetben vannak, ami kihat véleményükre is, másrészt a hitelintézetek is vélhetően kedvezőbben bánnak velük, mivel stabil, viszonylag kiszámítható, hitelképes ügyfeleknek számítanak. Az ipari KKV-k többsége az exportálás tényétől függetlenül a banki hitelkínálat szűkítését várta a felmérést követő egy évben, közülük a külföldre szállító cégek valamivel pesszimistábbak ebben a tekintetben. Az exportőr vállalatok szerint mind vállalatuk, mind iparáguk viszonylag kedvező irányban hat a banki hitelkínálatra, s leginkább a makrogazdasági helyzet fogja vissza a banki hitelezést. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Vállalati beruházások és kapacitáskihasználtság A KKV szektoron belül a külföldre szállítást tervező cégek között élénkebb a beruházási kedv Az ipari szektorba tartozó mikro-, kis- és középvállalatok beruházási aktivitását a előtti 12 hónapban kismértékben befolyásolta, hogy milyen arányban oszlottak meg belföldi és exportbevételeik, ugyanakkor a következő egy évre előretekintve a magasabb exportaránnyal rendelkező cégek nagyobb hányada tervez fejlesztést. Az exportorientáltabb vállalatok helyzete azért is kedvezőbb, mivel eredeti terveikhez képest és versenytársaikhoz viszonyítva is nagyobb arányban végeztek beruházást a megelőző egy évben (1-2. ábra). A tervezettet meghaladó fejlesztések ellenére a külföldre nagyobb arányban szállító KKV-k körében jóval magasabb a kapacitáshiányt, s alacsonyabb a kapacitásfelesleget jelző cégek aránya, mint a belső piacon értékesítők körében. A kapacitásadatok alapján az exportra is termelő gépgyártó, fémfeldolgozó és közúti járműipari vállalatok használták ki a külpiaci keresletet. A felmérésben szereplő (nagyvállalatokat is tartalmazó) vállalati minta alapján az energetikai vállalatok is viszonylag magas kapacitáskihasználtságot értek el (3-5. ábra). Az iparon belül a textilipar kivételével a külpiacra is szállító mikro-, kis- és középvállalatok között magasabb a beruházási hajlandóság, mint a csak belföldön értékesítő vállalatok esetében, azaz a következő időszakban is várhatóan a külső piacok adnak megfelelő impulzust a hazai KKV szektor beruházásainak. 2012 őszéig a fémfeldolgozásban és a gépban várható élénk beruházási aktivitás (6. ábra). 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1. ábra: Az előző 12 hónap beruházásai és a következő 12 hónapra vonatkozó beruházások az ipari KKV-k között 66,2% 3% 57,4% 6% 41,4% 19,5% 4% 37,3% 39,1% 0-5 Előző 12 hónap Nem végzett beruházást/ Nem tervez beruházást 50-10 Kivár 27,3% 29, 18,2% 5% 0-5 8,7% 6% 50-10 Következő 12 hónap Beruházott/ Tervez beruházást 3. ábra: A termelői kapacitások megítélése az ipari KKV-k körében 5,7% 23, 71,3% 10,4% 26, 6% 0-5 29, 31,9% 39,1% 50-10 Kapacitáshiány Megefelelő kapacitások Kapacitásfelesleg 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 4,3% 67,4% 2. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások megítélése az ipari KKV-k között 56,5% 28,3% 30,4% 13, 17,8% 2% 6% 20, 46,7% 31,1% 47,8% 44,4% 41,3% 44,4% 10,9% 11,1% 0-5 50-10 0-5 50-10 Tervezetthez képest Iparághoz képest Meghaladja azt Azonos azzal Elmarad attól 4. ábra: A termelői kapacitások vállalati megítélése az exportáló ipari KKV-k között jármű 38,7% 40,9% 4% 56,3% 61,1% 63,3% 64,3% 35,5% 31,8% 25, 33,3% 26,7% 25,8% 27,3% 18,8% 21,4% 5,6% 10, 2 4 6 8 10 Kapacitásfelesleg Megefelelő kapacitások Kapacitáshiány 5. ábra: A termelői kapacitások vállalati megítélése az exportáló vállalatok között* 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya az ipari KKV-k között Energetika jármű 27,9% 33,3% 44, 46,2% 41,9% 28, 23,1% 66,7% 30,2% 28, 30,8% 7 6 5 4 Exportál Nem exportál 7 6 5 4 Építőipar 50, 16,7% 33,3% 3 3 55, 30, 15, 2 2 58,3% 25, 16,7% 1 1 61,1% 11,1% 27,8% 61,9% 33,3% 4,8% 2 4 6 8 10 Kapacitásfelesleg Megefelelő kapacitások Kapacitáshiány Építőipar jármű 2
Beruházási célok Az exportőr cégek viszonylag progresszív beruházási tervekkel rendelkeznek Az külföldön is értékesítő ipari KKV-k jóval nagyobb arányban hajtottak végre korszerűsítési, bővítési célú beruházásokat, gépvásárlást, munkaerő képzést a felmérés előtti 12 hónap során, mint a többi vállalat, stabilizálást célzó fejlesztést viszont valamivel a mintaátlag alatti arányban végeztek. Még nagyobb a szakadék a következő egy évre vonatkozó termelésbővítési elképzelések között az exportáló és nem exportáló szereplők között, viszont korszerűsítést tekintve jóval kisebb a különbség (1-2 ábra). A külföldi értékesítést végző vállalatok beruházási tevékenysége alapvetően egy viszonylag expanziós, piacbővítésre törekvő és vállalati megújulást célzó stratégiának tekinthető. Korszerűsítést a vegyianyag gyártó, gépgyártó, fém-, ill. fafeldolgozó vállalatok, bővítést a gépgyártó cégek, stabilizáló lépéseket és költségcsökkentést a fafeldolgozó vállalkozások fontolgatnak átlag feletti nagy arányban a következő egy évben (3-4. ábra). Az exportáló ipari KKV-k számára az előző év után jelentősen felértékelődött a stabilizálás, kisebb mértékben a költségcsökkentés jelentősége, továbbá mérséklődött a munkaerő képzésének fontossága, ami a válság elhúzódását tükrözi (5. ábra). A stabilizálás előtérbe kerülése a nem exportáló cégek körében is tapasztalható, viszont kedvező jel a következő időszak gazdasági növekedése szempontjából, hogy közöttük is emelkedett a korszerűsítésben gondolkodó szereplők aránya (6. ábra). 1. ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások célja* az ipari KKV-k között Gépvásárlás Technológia korszerűsítés Költségcsökkentés Informatikai fejlesztés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés Termelés bővítés Ingatlan vásárlás Logisztikai költségek csökkentése Anyagköltség csökkentés Munkaerő képzés Vállalatirányítási költség csökkentése Bérköltségcsökkentés Profilváltás/-szélesítés Vállalati tevékenység átszervezése 1 2 3 4 5 3. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* az exportáló ipari KKV-k között 2. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* az ipari KKV-k között Technológia korszerűsítés Gépvásárlás Vállalat stabilizálása Költségcsökkentés Termelés bővítés Informatikai fejlesztés Energiaköltség csökkentés Ingatlan vásárlás Munkaerő képzés Logisztikai költségek csökkentése Anyagköltség csökkentés Vállalati tevékenység átszervezése Profilváltás/-szélesítés Vállalatirányítási költség csökkentése Bérköltségcsökkentés 2 4 6 4. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* az exportáló ipari KKV-k között 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 jármű Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Gépvásárlás 5. ábra: Az előző 12 hónapban végzett és a következő 12 hónapban tervezett beruházások célja az exportőr KKV vállalatok között* Gépvásárlás Technológia korszerűsítés Termelés bővítés Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés Informatikai fejlesztés Ingatlan vásárlás Anyagköltség csökkentés Logisztikai költségek csökkentése Profilváltás/-szélesítés Munkaerő képzés Bérköltségcsökkentés Vállalatirányítási költség csökkentése Vállalati tevékenység átszervezése 1 2 3 4 5 6 Következő 12 hónap Előző 12 hónap jármű Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés 6. ábra: Az előző 12 hónapban végzett és a következő 12 hónapban tervezett beruházások célja a nem exportőr KKV vállalatok között* Gépvásárlás Technológia korszerűsítés Termelés bővítés Költségcsökkentés Vállalat stabilizálása Energiaköltség csökkentés Informatikai fejlesztés Ingatlan vásárlás Anyagköltség csökkentés Logisztikai költségek csökkentése Profilváltás/-szélesítés Munkaerő képzés Bérköltségcsökkentés Vállalatirányítási költség csökkentése Vállalati tevékenység átszervezése 1 2 3 4 5 Következő 12 hónap Előző 12 hónap 3
Beruházási ösztönzők és korlátok A felmérés szerint a külső kereslet és a bevételek várható alakulása ad támaszt az exportőr ipari vállalatok fejlesztéseinek A külpiacok húzóerejét mutatja, hogy az exportőr ipari KKV-k esetében a piaci verseny mellett a külső piaci kereslet ad leginkább lendületet a beruházásoknak, míg a hazai piacra szállító cégeknek a piaci verseny és a korábbi elmaradt fejlesztések pótlása. A külföldre szállítók várható forráshelyzete nem jobb, de jövőbeli bevételeik alakulása kedvezőbb, mint a belföldi piacokra koncentráló cégeknek (1. ábra). A külső kereslet várt emelkedése különösen a vegyianyag gyártók, gépipari és járműgyártó cégek között jelentős ösztönző, míg leginkább a forráshelyzet jelenti a szűk keresztmetszetét a fejlesztéseknek (2-3. ábra). A külföldre szállítók beruházási nehézségei valamelyest elmaradnak a többi vállalatétól, azonban közös vonás, hogy a drága beruházási cikkek, a magas hitelkamatok és az elégtelen saját forrás képezi a legfontosabb fejlesztési korlátok csoportját (4. ábra). Az exportáló vállalatok között a forrásjellegű beruházási nehézségek az iparágak közül a jármű fejlesztéseit fogja vissza legkevésbé, viszont a kereslethiány épp ezt a szegmenst sújtja leginkább (5-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése az ipari KKV-k között* Piaci verseny Külső piaci bővülést vár Változó piaci igények Régóta esedékes Iparágban végment technológiai változások Környezetvédelmi/egyéb előírások Növekvő bevételek Belső piaci bővülést vár Beszállítói kapcsolatot létesített Javuló forráshelyzet 3,4 3,1 3,1 3,1 3,3 3,2 3,3 2,8 2,4 2,4 * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 3. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése*az exportőr ipari KKV-k körében jármű Piaci verseny Növekvő bevételek Javuló forráshelyzet * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 2. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* az exportőr ipari KKV-k körében Beruházási cikkek ára Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes 4. ábra: A beruházási korlátok értékelése ipari KKV-k szerint Eladatlan készletek * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály jármű Külső piaci bővülést vár Belső piaci bővülést vár Változó piaci igények * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 2,1 3,3 3,2 3,4 3,4 0,0 5. ábra: A beruházási korlátok értékelése az exportőr ipari KKV-k körében* 6. ábra: A beruházási korlátok értékelése az exportőr ipari KKV-k körében* jármű Szűkös hitelkínálat Saját forrás hiány Magas hitelkamatok * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály jármű Beruházási cikkek ára Termelésbővítésre nincs kereslet Eladatlan készletek * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály 4
Vállalati forrásellátottság és finanszírozási igény Jelentős ágazatok közötti szóródás jellemzi a cégek forráshelyzetét és forráskeresletét Az exportőr KKV-k forráshelyzete kedvezőbb képest fest, mint a többi vállalaté: több mint negyedüknek nincs szüksége külső forrásra a felmérést követő évben, s csupán minden negyedik exportáló KKV-nak elégtelenek a forrásai a folyó költségek fedezése szempontjából (1. ábra). A járműgyártó és a gépipari cégek számolnak be kiugróan magas arányban megfelelő forrásellátottságról, míg az élelmiszeripar helyzete a legrosszabb ebben a tekintetben (2. ábra). A csak belföldi piacon értékesítő vállalatok közül a gépipari cégek szenvednek nagy arányban forráshiányban: csak minden nyolcadik cég rendelkezik elegendő mennyiségű finanszírozási forrással (3. ábra). A következő 12 hónapra irányuló forrásbevonási tervek alapján nincs jelentős különbség az exportáló és Magyarországon értékesítő vállalatok között, a vállalkozások több mint 4-a tervezi mindkét csoportban külső finanszírozás igénybevételét (4. ábra), ugyanakkor ágazati bontásban jelentős a szóródás. Az exportőr vállalatok közül a gép pozíciója tűnik legstabilabbnak: itt a legalacsonyabb a forrásbevonást tervezők aránya, ugyanakkor a csak belföldre szállító gépipari cégek között a legnagyobb a külső finanszírozást igénylők részaránya (6. ábra). 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 3% 50,6% 17,2% 26,7% 28,8% 46,6% 48,1% 26,7% 23,2% Nem exportáló KKV-k Exportáló KKV-k Ipari vállalatok* A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra Építőipar Energetika 0, 1. ábra: A vállalati forráshelyzet megítélése 3. ábra: A vállalati forráshelyzet megítélése a nem exportőr ipari KKV szektorban 20, 20, 19,4% 13,3% 50, 29, 50, 60, 71,4% 73,3% 57,1% * KKV-k és nagyvállalatok 51,6% 50, 30, 5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek az exportőr ipari KKV-k között 20, 13,3% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás jármű 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: A vállalati forráshelyzet megítélése az exportőr ipari KKV szektorban 4% 41,8% 42,4% 16,1% 16,7% 27,3% 2% 35,5% 31,3% 57,1% 25, 50, 60, 64,3% 50, 41,9% 4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek 4% 15,1% 1% 40,2% 43,2% 43,1% Nem exportáló KKV-k Exportáló KKV-k Ipari vállalatok* Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást * KKV-k és nagyvállalatok 6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a nem exportőr ipari KKV-k között 2% 2% 27,8% 23,3% 21,4% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Nincs szükség külső forrásra Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás 50, 18,2% 31,8% 57,1% 44,4% 27,8% 27,8% Építőipar 48,4% 1% 38,7% 43,3% 23,3% 33,3% 4% 57,1% 4% 4% 40, 10, 50, 38,7% 6,5% 54,8% 33,3% 50, 16,7% 31,3% 1% 56,3% 30, 10, 60, jármű 71,4% Energetika 26,7% 26,7% 46,7% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást * KKV-k és nagyvállalatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tervez forrásbevonást Kivár Nem tervez forrásbevonást * KKV-k és nagyvállalatok 5
Potenciális finanszírozási források Az EU-s források iránt mutatnak nagyarányú érdeklődést a külpiacokra exportáló ipari mikro-, kis- és középvállalatok a utáni egyéves periódusban A teljes nagyvállalatokat, agrár- és szolgáltatóipari cégeket is tartalmazó mintában a megkérdezettek közel fele tervezett hitelt felvenni (kereskedelmi banktól, MFB-től, vagy egyéb pénzintézettől) és 2012. ősz között, harmaduk európai uniós források igénybevételével, több mint negyedük állami támogatás megpályázásával számolt (1. ábra). 2011. tavasz és ősz között a vállalati forráskereslet visszaesése következtében valamennyi vizsgált finanszírozási lehetőség veszített népszerűségéből, s a kereskedelmi banki hitelek vonzereje 2009. tél után ismét meghaladta az állami támogatásokét (2. ábra). Az ipari KKV-k tervei némileg különböznek a teljes mintáétól. Egyrészt az uniós források jelentik a legnépszerűbb finanszírozási formát, másrészt a szekunder szektor mikro-, kis- és középvállalatainak 49%-a kíván igénybe venni ilyen finanszírozási lehetőséget, míg a teljes mintában csupán 35% az arány. A második legnépszerűbb opció a hitelfelvétel (a teljes mintában az EU-s források), míg a harmadik mindkét csoportban a kereskedelmi banki termékek. Az ipari KKV-k csoportján belül az exportőrök nyitottabbak a hitelfelvétel, EU-s források, kereskedelmi banki hitelek és állami források iránt, míg a belföldre termelők viszonylag nagyobb arányban támasztanak keresletet MFB termékek, egyéb pénzintézeti hitelek, tulajdonosi hitelek iránt (3. ábra). Az exportőr cégek között az EU-s források a vagyianyag gyártó, fafeldolgozó, fémfeldolgozó cégek között a legnépszerűbbek, míg a hitelfelvétel iránti érdeklődés csak a textiliparban és járműban marad el az átlagtól. A gépgyártó cégek közül az exportőrök sokkal kisebb arányban gondolkodnak hitelfelvételben, mint a belföldi piacra szállító társaik, míg az élelmiszeriparban épp fordított a helyzet: az exportáló vállalatok terveznek nagyobb arányban hitelfelvételt (4-5. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* Hitelfelvétel** EU-s források Kereskedelmi bankok hiteltermékei Állami támogatás Tulajdonos/anyavállalat hitele Vevői vagy szállítói hitel MFB hiteltermékek Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Külső tőkebefektető bevonása Egyéb befektetői források Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás 5% 1 15% 2 25% 3 35% 4 45% ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 6 55% 5 45% 4 35% 3 25% 2 15% 1 2009. nyár 2. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz 2011. ősz ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 6 55% 5 45% 4 35% 3 25% 2 15% 1 EU-s források Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei Hitelfelvétel** MFB hiteltermékek 4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források az exportőr KKV-k szerint* 7 6 5 4 3 2 1 Állami támogatás EU-s források Kereskedelmi bankok hiteltermékei Állami támogatás Vevői vagy szállítói hitel Tulajdonos/anyavállalat hitele MFB hiteltermékek Külső tőkebefektető bevonása Egyéb pénzintézetek hiteltermékei 3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a KKV-k szerint* EU-s források Hitelfelvétel** Egyéb befektetői források Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás 16% 15% 13% 16% 1 15% 7% 7% 7% 9% 5% 2% 1% 2% 32% 37% 24% 32% 23% 27% 45% 1 2 3 4 5 ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 5. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a nem exportőr KKV-k szerint* 6 5 4 3 2 1 49% Állami támogatás EU-s források jármű Hitelfelvétel** Hitelfelvétel** 6
Tervezett forrásbevonás célja Az exportőr vállalatok forrásigénye az expanziós vállalati stratégiához illeszkedik Az ipari KKV-kon belül az exportáló vállalatok forrásigényei fejlesztésorientáltabb vállalati működést tükröznek: közülük minden második vállalat tervez fejlesztési forrást igénybe venni, míg a hazai piacra termelők esetében csupán a cégek harmada (1. ábra). A fejlesztéseket vizsgálva ingatlan beruházási célú forrásigényben nincs nagyobb különbség a két csoport között, azonban termelésbővítést, technológia korszerűsítést, képzést, oktatást és kutatás-fejlesztést is nagyobb arányban terveznek külső forrás segítségével végrehajtani az külföldi érdekeltségű vállalatok (2. ábra). Nagy arányban szándékoznak fejlesztési forrást igénybe venni exportőr vállalatok a vegyianyag, fémfeldolgozás szegmensben, míg a hazai piacra termelő cégek között a gépgyártó és a fafeldolgozó vállalatokat jellemzi a fejlesztési források iránti kereslet (3-4. ábra). Az exportáló vállalatok nagy arányban terveznek termelés bővítés céljából forrást bevonni a vegyianyag és fémfeldolgozás területén, míg technológiai korszerűsítésre ugyancsak a vegyianyag gyártók jeleznek nagy arányban igényt, míg a hazai piacra szállító vállalatoknál a fafeldolgozásban a termelésbővítés, fémfeldolgozásban és gépban a korszerűsítés igényel külső forrásokat (5-6. ábra). 1. ábra: Az ipari KKV-k következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási terveinek* célja 2. ábra: Az ipari KKV-k következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási terveinek* célja Fejlesztési forrás 35,6% 52% Termelésbővítés 17,2% 36% Forgóeszköz finanszírozás 25% 21,8% Technológia korszerűsítése 18,4% 29% Folyószámlahitel 24% 28,7% Ingatlan beruházás 1% 16% (EU-s) pályázati önrész 10,3% 17% K+F 1,1% 8% Marketing 3% 1,1% 1 2 3 4 5 6 3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források az exportőr ipari KKV-k szerint* 8 6 4 2 Képzés, oktatás 4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a nem exportőr ipari KKV-k szerint* 1,1% 4% 1 2 3 4 7 6 5 4 3 2 1 Folyószámlahitel Forgóeszköz finanszírozás Fejlesztési forrás (EU-s) pályázati önrész jármű Folyószámlahitel Forgóeszköz finanszírozás Fejlesztési forrás (EU-s) pályázati önrész 5. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források az exportőr ipari KKV-k szerint* Termelésbővítés Ingatlan beruházás Technológia korszerűsítése K+F Képzés, oktatás jármű 6 5 4 3 2 1 6. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források a nem exportőr ipari KKV-k szerint* Termelésbővítés Ingatlan beruházás Technológia korszerűsítése K+F 5 4 3 2 1 7
Hiteligénylés során mérlegelt szempontok A hitelkamatok alakulását fontolják meg elsősorban az exportáló ipari KKV-k hitelfelvétel során A hiteligénylés során számításba vett tényezők közül a kamat mértékét, az egyéb forrásköltségek nagyságát, valamint a hitel fedezetét veszik leginkább számításba az iparba tartozó mikro-, kis és középvállalatok mind a külső, mind a hazai piacokra termelő csoportban. A belföldi piacokra értékesítő cégek között ugyanakkor ezek a szempontok mind-mind hangsúlyosabbak, s különösen nagy a különbség a türelmi idő és a saját erő nagyságának kérdésében. A külföldre értékesítő vállalatok csupán egy tényezőnek tulajdonítanak nagyobb fontosságot: a forint- és devizahitelek kamatának, mivel számukra az exportbevételek szempontjából könnyebb a devizaforrásokhoz való hozzáférés (1. ábra). Az exportáló ipari KKV-k között valamennyi vizsgált ágazatban a hitelkamatok állnak a rangsor élén, azonban a második szempont terén vannak iparági különbségek. Az élelmiszeripar, fémfeldolgozás, gép területén az egyéb forrásköltségeket, a textilipar, közúti jármű ágazatokban a devizaárfolyamok változását, a vegyianyag gyártók körében a forint- és devizahitel kamatok különbségét, a fafeldolgozásban pedig a hitel fedezetét mérlegelik leginkább a vállalatok a kamatokat követően. Összességében a textilipari vállalatok hiteligénylései során játszanak a vizsgált tényezők átlagot meghaladó mértékben szerepet (így emiatt a kedvezőtlen hitelpiaci viszonyok miatt érthetően alacsony a hitelkeresletük), míg a közúti járműban a tényezők fontossága valamelyest mérsékeltebb, mivel átlag feletti a forrásellátottságuk, viszonylag kis arányban terveznek forrásbevonást (2-3. ábra). A csak belföldre értékesítő vállalatok között nem feltétlenül a hitelek kamata az elsődlegesen mérlegelt szempont: a fémfeldolgozásban az egyéb hitelköltségek, a vegyianyag ban pedig hitel futamideje is kiemelt, a hitelkamatokét meghaladó figyelmet kap (4-5. ábra). Egyéb forrásköltségek mértéke Hitelelbírálás gyorsasága Forint-deviza hitelkamatkülönbség Devizaárfolyamok változása 1. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok az ipari KKV-k között* 3,1 4,1 4,2 3,9 4,2 4,1 4,1 3,4 4,6 4,7 5,0 * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 2. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok az exportőr ipari KKV-k között* * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 5,0 Egyéb forrásköltségek mértéke Forint-deviza hitelkamatkülönbség Devizaárfolyamok változása 4. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok a nem exportőr ipari KKV-k között* jármű 5,0 Egyéb forrásköltségek mértéke Forint-deviza hitelkamatkülönbség 3. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok az exportőr ipari KKV-k között* * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont jármű 5,0 Hitelelbírálás gyorsasága 5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok a nem exportőr ipari KKV-k között* 5,0 Devizaárfolyamok változása * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont * 1-5 skála, 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont Hitelelbírálás gyorsasága 8
A hitelfelvételi körülmények változása Az exportőr cégek kevésbé tapasztaltak negatív változást a hitelezési feltételekben Valamennyi felmérésben vizsgált hitelfelvétel befolyásoló tényező kapcsán romló tendenciát tapasztaltak az exportőr KKV-k a t megelőző 12 hónapban. A legjelentősebb, hitelkeresletet negatívan érintő változást a devizaárfolyamok alakulásában, a bankok hitelkínálatában és a hitelkamatok mértékében érzékelték. A csak belföldre szállító vállalatok tapasztalatai nemcsak rosszabbak a felmérésben vizsgált tényezők terén, hanem épp azokban a dimenziókban szembesültek visszaeséssel, amelyekben mindkét vállalati kör a legnegatívabban ítéli meg a változást. Összességében a külföldön értékesítő vállalatok kétszeresen is kedvezőbb helyzetben vannak a többi céghez képest finanszírozási oldalról: kevésbé érzékenyek a változásokra, és különösen a hitelköltségek, hitelkínálat, devizaárfolyamok alakulása terén tűnnek ellenállóbbnak (1. ábra). Az exportőr vállalatok között az élelmiszeripar kivételével valamennyi vizsgált ágazatban az árfolyamváltozások romlottak leginkább (az élelmiszeriparban a devizapiaci folyamatok helyett a hitelkínálat terén tapasztaltak leginkább kedvezőtlen folyamatokat). Különlegesnek tekinthető a közúti jármű is: ez az egyetlen olyan iparág, ahol hasonló hitelkínálati feltétetekkel találkoztak a cégek, mint egy évvel korábban, és itt jeleztek legkevésbé visszaesést a hitelelbírálás gyorsaságában. A felmérés alapján a járműipari gyártók exportpiacaik és megrendeléseik viszonylagos stabilitása révén egyrészt relatíve jobb helyzetben vannak, ami kihat véleményükre is, másrészt a hitelintézetek is vélhetően kedvezőbben bánnak velük, mivel stabil, kiszámítható, hitelképes ügyfeleknek számítanak (2-3. ábra). A nem exportáló vállalati szegmensben a fémfeldolgozó vállalatok érzékeltek leginkább viszonylagos stabilitást a hitelfelvételi körülményekben, s a fafeldolgozással foglalkozó vállalatok számoltak be a legnagyobb mértékű negatív tendenciáról a devizaárfolyamok alakulása, a bankok hitelkínálata és a hitel fedezete tekintetében (4-5. ábra). 1. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az ipari KKV-k szerint* Hitelelbírálás gyorsasága 2,8 2,8 Forint-deviza hitelkamatkülönbség Egyéb forrásköltségek mértéke A bankok hitelkínálata 2,1 2,4 Devizaárfolyamok változása 1,6 2,1 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* A bankok hitelkínálata 3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* Egyéb forrásköltségek mértéke Forint-deviza hitelkamatkülönbség jármű Devizaárfolyamok változása jármű Hitelelbírálás gyorsasága * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult 4. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* A bankok hitelkínálata Egyéb forrásköltségek mértéke 5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* Forint-deviza hitelkamatkülönbség * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Devizaárfolyamok változása * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult Hitelelbírálás gyorsasága 9
A pénzintézetek által támasztott akadályok A közúti járműgyártók és a vegyipari cégek tapasztalnak viszonylag kedvező hitelezési feltételeket én Az exportőr és a belföldi piacokra koncentráló vállalatok véleménye szerint is a magas kamatok, a szűkös hitelkínálat és a saját erő hiánya okoz leginkább akadályt a hitelfelvétel során, a közepes szintű korlátnál kisebb mértékűnek csupán az üzleti terv elutasítását sorolták mindkét vállalati körben (1. ábra). Az exportőr vállalatok között iparág szerinti metszetben két ágazat lóg ki. A textiliparban érzékeltek különösen nagy nehézségeket, ráadásul szinte valamennyi dimenziót tekintve ebben az iparágban szembesülnek a legnagyobb akadályokkal. A másik végletet a közúti jármű és a vegyianyag jelenti, ahol valamennyi területen lényegesen kisebb akadályokba ütköznek az exportőr KKV-k (2-3. oldal). A nem exportáló vállalatok között ugyancsak a vegyianyag gyártók számoltak be a legkisebb mértékű akadályokról (4-5. ábra). A jelentősebb akadályozó tényezők közül mindegyik esetben a hitelfelvételi körülmények nehezedését jelezték a válaszadók. A hitelkínálat gyorsabb ütemű romlása ellenére a magas kamatszint továbbra is nagyobb akadályt jelent a vállalatoknak (6. ábra). Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Biztosíték hiány (ingatlan) (kezességvállalás) (bankgarancia) (tárgyi eszköz) 1. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok ipari KKV-k szerint* Üzleti terv elutasítása 3,9 3,9 3,9 3,3 3,3 3,2 3,4 * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* jármű * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Üzleti terv elutasítása Szűkös hitelkínálat Magas kamatok Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók 5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Üzleti terv elutasítása Szűkös hitelkínálat Magas kamatok Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók hitelfevételi akadályok értékelése 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban az exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály jármű Saját erő hiánya Biztosíték hiány (ingatlan) (tárgyi eszköz) (bankgarancia) (kezességvállalás) 4. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban a nem exportőr ipari KKV-k szerint ágazati bontásban* * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Saját erő hiánya Biztosíték hiány (ingatlan) (tárgyi eszköz) (bankgarancia) (kezességvállalás) 6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban és a hitelfelvételi akadályok értékelése 3,9 kamatszint szűkös hitelkínálat 2,4 2,8 hitelfevételi körülmények változása 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult saját erő hiánya 10
Hitelkínálat várható alakulása A banki hitelezés visszafogására elsősorban az exportáló vállalatok számítanak Az ipari KKV-k többsége az exportálás tényétől függetlenül a banki hitelkínálat szűkítését várta a felmérést követő egy évben, közülük a külföldre szállító cégek valamivel pesszimistábbak ebben a tekintetben (1. ábra). Az exportőr vállalatok között azonban jelentős iparági eltérések húzódnak: a külföldön értékesítő cégek között a fémfeldolgozásban enyhe többségben vannak a bővülést várók, míg a textilipar, fafeldolgozás esetében összességében stagnálásra számítanak, míg a jobb finanszírozási helyzetben lévő ágazatok borúlátóbbak. A nem exportáló vállalatok csoportjában is a fémfeldolgozó és fafeldolgozó cégek a leginkább optimisták, s ezek a vállalatok nagyobb arányban várnak hitel bővülést, mint a többi cég (2-3. oldal). Az exportőr vállalatok szerint mind vállalatuk, mind iparáguk viszonylag kedvező irányban hat a banki hitelkínálatra, s leginkább a makrogazdasági helyzet fogja vissza a banki hitelezést. Utóbbiban nem tér el véleményük a nem exportáló vállalatokétól, viszont utóbbiak sokkal pesszimistábbak cégük és iparáguk banki hitelnyújtásra gyakorolt hatását illetően. A külföldre szállító cégek között a vegyianyaggyártók a legoptimistábbak mind cégük, mind iparáguk banki hitelezésre gyakorolt hatását illetően, s a textipari vállalkozások a leginkább borúlátóak. A csak belföldre értékesítő vállalatok között a gépgyártókat jellemzi a legnagyobb szkepticizmus ezügyben (4-6. ábra). 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 36, 35,7% 3% 35,5% 18,7% 17,7% 23,2% 17,7% Teljes minta 1. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Méret Szektor Ipari KKV Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya 3. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a nem exportáló ipari KKV-k szerint Energetika Építőipar Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya 5. ábra: A banki hitelkínálatra a következő 12 hónapban hatással lévő tényezők megítélése az exportőr ipari KKV-k között* Makrogazdasági környezet banki megítélése 5 4 3 1 2-1 -2-3 -4-5 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 Vállalat iparágának banki megítélése 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás az exportáló ipari KKV-k szerint jármű Csökken Stagnál Bővül Nettó mérleg (bal t.)* * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya 4. ábra: A banki hitelkínálatra a következő 12 hónapban hatással lévő tényezők megítélése az ipari KKV-k között* Vállalat kilátásainak banki megítélése Vállalat iparágának banki megítélése Bankok finanszírozási lehetősége Makrogazdasági környezet banki megítélése 10 8 6 4 2-2 -4-6 -8-10 2,4 2,8 3,1 * 1 - vállalati hitelezés csökkentésének irányába mutat, 5 - vállalati hitelezés bővítésének irányába mutat Vállalat iparágának banki megítélése Vállalat kilátásainak banki megítélése Vállalat kilátásainak banki megítélése jármű Bankok finanszírozási lehetősége * 1 - vállalati hitelezés csökkentésének irányába mutat, 5 - vállalati hitelezés bővítésének irányába mutat 6. ábra: A banki hitelkínálatra a következő 12 hónapban hatással lévő tényezők megítélése a nem exportőr ipari KKV-k között* Makrogazdasági környezet banki megítélése Bankok finanszírozási lehetősége * 1 - vállalati hitelezés csökkentésének irányába mutat, 5 - vállalati hitelezés bővítésének irányába mutat 11