MFB- 56,8. pont (0-100-as skála)

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése A g y e n g e b e l f ö l d i k e r e s l e t f o g s á g á b a n... Az alacsony belföldi kereslet továbbra is jelentős féket jelent a magyar vállalatok működése számára, ami a finanszírozási feltételek romlásával különösen a kisebb cégek számára jelent komoly korlátot. A közép- és nagyvállalatok meghatározó hányada ugyanis az elmúlt időszakban külföldi tevékenysége rén stabilizálni tudta működését, s ezt az időszakot a belföldi piacokon a i megerősítésére és terjeszkedésre használta. Ennek eredményeként a mikro- és kisvállalatok többfrontos küzdelmet kénytelenek folytatni a túlélésért, ami a hazai kereslet rövidtávon (- hónap) való felpörgése, valamint a finanszírozási feltételek érzékelhető javulása nélkül kudarcba fulladhat. A foglalkoztatási helyzet ezzel összhangban várhatóan csak mérsékelt ütemben fog javulni, mivel önmagában még a belföldi kereslet növekedése is csak legfeljebb középtávon (egy en túl) hozhat pozitív fordulatot a jelenlegi jelentős kapacitásfelesleg miatt. S ezen a humánerőforrással kapcsolatos költségek csökkenése is csak legfeljebb kis mértékben segíthet, mivel más költségtényezők (energia-, tőkeköltség, árfolyam) emelkedésének hatása sokkal inkább sújtja a foglalkoztatás jelentős hányadát adó KKV szektort. A i felmérés alapján a hazai vállalatok magyar gazdasági helyzetre vonatkozó megítélése, s a következő hónappal kapcsolatos várakozásai is javultak a korábbiakhoz képest. Az eddigi négy közül a i felmérés mutatta a legnagyobb mértékű javulást: az értéke, pontot emelkedett 00. nyarához képest (. ábra). Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a makrogazdasági környezet megítélésében már a korábbi felmérések alapján megindult javuló tendencia (00. és 00. nyár között összesen, pontot emelkedett a Makrogazdasági-index) kezdi éreztetni hatását a piaci lehetőségekben is, amelynek köszönhetően a Piac-index első alkalommal lépte át az 0 pontos határt (jelenleg már csak a Makrogazdasági- és Finanszírozás-indexek tartózkodnak az 0 pont alatti, negatív tartományban) (bővebben lásd a. oldalon). A Piac-index, pontosnövekedése mögött ugyanakkor továbbra is egyértelműen a külföldi üzleti lehetőségek folyamatos és dinamikus javulása áll (a Külföld-alindex 0,, míg a Belföld-alindex, pontot emelkedett 00. nyárhoz képest), ugyanakkor bíztató a hazai vállalatok belső piaci lehetőségekkel kapcsolatos várakozásának ugrásszerű javulása. A vállalati eredményekre, üzleti kilátásokra összességében továbbra is erős befolyást gyakorol, hogy egy vállalkozás folytat-e külföldi piaci tevékenységet vagy sem (ezt jelzi a két alindex közötti különbség 00 nyara óta tartó növekedése is), ugyanakkor bizonyos piaci szegmensekben már k a hazai értékesítés kilátásai is optimizmusr adnak okot (. ábra). pont (0-00-as skála) pont (0-00-as skála) A működési környezet, s a piaci lehetőségek javulása azonban egyelőre nem dinamizálja a beruházási aktivitást (habár a Beruházás-index, pontot emelkedett 00. nyárhoz képest). Ennek hátterében elsősorban a finanszírozási környezet negatív megítélése áll: ezt jól jelzi, hogy míg a vállalatok tágabb, ill. szűkebb külső környezetét jelző indexek (Makrogazdaság-, Piac-index) mind kétszámjegyű növekedést produkáltak 00 nyara óta, a Finanszírozás- és Beruházás-indexek növekedése nem érte el az pontot sem (,, ill.,). MFB- INDIKÁTOR. ábra: Az részindexeinek változása*, Mezőgazdaság, MAKRO- GAZDASÁGI Szektor,0 Szolgáltató szektor PIAC. ábra: Belföld-alindex értéke a különböző struktúrális bontásokban, Közép-Mo., Nyugat-Mo. Belföld Külső környezet Földrajzi elhelyezkedés,0 Kelet-Mo. Külföld, Mikrováll. FINANSZÍ- ROZÁS, Kisváll. Méret,0 Középváll. BERUHÁZÁS Belső környezet 00. tél 00. nyár *a 00. nyári első felméréshez képest, Nagyváll. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 0, Budapest Nádor utca. Tel.: 0 Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Vállalatok működési környezete A vállalatok háromnegyede továbbra is kedvezőtlennek értékeli a makrogazdasági környezetet, viszont érezhetően nőtt az előző felmérések eredményeihez képest azok aránya, akik átlagosnak, ill. kedvezőnek ítélik meg (. ábra). A javuló folyamat mögött elsősorban az áll, hogy az elmúlt hónap során a működési környezet romlása a vállalati válaszok alapján leállt, lelassult: a i felmérés során első alkalommal csökkent alá az előző egy ben romló makrogazdasági helyzetet tapasztalók aránya (. ábra). A működési környezet azonban egyelőre inkább nevezhető kevésbé hátráltatónak, mintsem az üzleti tevékenységet támogatónak. Ezt jelzi, hogy a 00. nyári felméréshez képest nem változott a javuló makrogazdasági feltételeket tapasztaló cégek aránya. 00. nyár 00. tél 00. nyár Az elmúlt egy során elsősorban a finanszírozási környezet, a belső kereslet és az árfolyamváltozás akadályozta a hazai vállalatok működését. Szintén negatív irányba változott a cégek válaszai alapján a piaci verseny (amely erősebb lett) és a munkaerőköltségek alakulása (amelyek emelkedtek). Emellett az adózási környezetben, az adózási szabályokban eszközölt változtatások amennyiben a gazdaság egész vertikumát nézzük semlegesnek bizonyultak, míg javuló trendet egyedül a külső kereslet alakulásában (bővülésében) tapasztaltak a vállalatok. A belső kereslet vállalati eredményekre gyakorolt jelentős hatását jelzi, hogy a működési környezetet befolyásoló tényezők között ennek megítélésében van a legnagyobb eltérés (0, pont) az elmúlt egy ben legjobb, ill. legroszszabb adózás előtti eredményt elért cégek között (. ábra). Egyedül az agráriumban haladta meg az -ot azon vállalatok aránya, amelyek a működési környezetben további romlást tapasztaltak az elmúlt egy során, míg a szekunder és tercier szektorban a makrogazdasági környezet változatlanságát, ill. javulását érzékelő cégek kerültek többségbe. Az agrárcégek pesszimistább értékelését a finanszírozási környezetben tapasztalt drasztikus romlás magyarázza (bővebben lásd a. oldalon). A makrogazdasági környezet stabilizálódását, kismértékű javulását azonban nem lehet még minden vállalati körben érezni: a mikro- és kisvállalkozások számára az elmúlt egy is a feltételek kedvezőtlen irányba történő változásával telt. A közép- és nagyvállalatok azonban sikeresen kapcsolódtak be a külföldi piacokon éledező konjunktúrába, ezáltal képesek voltak stabilizálni belföldi piaci helyzetüket (sőt terjeszkedni is tudtak), amihez a finanszírozáshoz való relatíve jobb hozzáférésük is hozzájárult. A devizában (is) keletkező bevételeik, ill. a kifinomultabb pénzügyi menedzsmentjük rén a tavaly is volatilis forintárfolyam is kevesebb (negatív) meglepetést okozott számukra (bővebben lásd a. oldalon). Külföldi kereslet. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése % % % % A külső konjunktúra hatására elsősorban az ipari vállalatok külföldi értékesítése ugrott meg az elmúlt egy ben (%-uk számolt be bővülő exportvolumenről), s ez a dinamika következő hónapban is várhatóan kitart a szektorban (% vár további növekedést) (bővebben lásd a X. oldalon). Az elmúlt időszak egyértelmű nyertesei azok az ágazatok, amelyek esetében mind a külföldi, mind a belföldi kereslet relatíve jól alakult (. ábra). Egyedül a növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok számoltak be mindkét irányból növekvő keresletről, míg több ipari szegmensben % % % % % 0 Kedvezőtlen Átlagos Kedvező %. ábra: A működési környezetet befolyásoló tényezők megítélése* a vállalati eredmények elmúlt egy es alakulásának tükrében Belföldi kereslet alakulása Külföldi kereslet alakulása Finanszírozási környezet változása Külföldi kereslet 0 Munkaerő költségek Adózás Szabályozási környezet Piaci verseny %-nál nagyobb mértékben nőtt Nem változott %-nál nagyobb mértékben csökkent,00,,0,,00,. ábra: A makrogazdasági helyzet megelőző egy es változásának megítélése % % %,,,,, % 0-% között nőtt 0-% között csökkent * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott az elmúlt hónapban. ábra: A belföldi és külföldi kereslet alakulásának megítélése* az egyes ágazatokban - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. 0 * - nagymértékben javult,,0 - nem változott, -,0,,0,,0 nagymértékben romlott Belföldi kereslet % % 00. nyár 00. tél 00. nyár Romlott Nem változott Javult

3 (fémfeldolgozás, vegyi anyag gyártás, gépgyártás, könnyűipar) a minimális mértékben csökkenő belföldi keresletet a bővülő külső piaci lehetőségek ellensúlyozni tudták. Ezeket követik azok az ágazatok (elsősorban a szolgáltató szektoron belül (IKT szolgáltatások, szállítás és raktározás, ingatlanügyletek, pénzügyi szolgáltatás, gépjármű kereskedelem és javítás; ill. energiatermelés), ahol a külföldi piacok jelentették a túlélést: a stagnáló, mérsékelten növekvő külső kereslet visszaeső belföldivel párosult. Az utolsó körbe pedig a minden irányból visszaeső keresletet tapasztaló ágazatok tartoznak: az építőipar és élelmiszeripar mellett, ide tartoznak a gazdasági szolgáltatások és a kereskedelem, az állattenyésztés, valamint a turizmus és vendéglátás. A felmérésben résztvevő exportőr vállalatok -a jelen van legalább egy 00 előtt csatlakozó európai uniós tagállam (EU-) piacán, míg a cégek fele exportál az új tagállamok valamelyikébe. A harmadik legfontosabb piacot pedig a balkáni térség országai jelentik a hazai vállalkozások számára: értékesíti itt termékeit, szolgáltatásait (bővebben lásd a X. oldalon). A balkáni térség kivételel valamennyi exportpiacon a cégek növekvő arányban várják kivitelük bővülését (. ábra). Míg a legfontosabb (EU-s) piacokon továbbra is a vállakozások közel fele számol bővüléssel (míg csökkenő értékesítést csak minden tizedik cég vár), addig a távolabbi régiókban jelen lő cégek optimistábbak: a szovjet utódállamokban (exportcégek ), az észak-amerikai országokban (%) és a távol-keleti régióban (%) jelen lő vállalatok több mint kétharmada várja a külföldi értékesítés volumenének növekedését. Piaci verseny Miközben a piaci verseny erőssége (ill. a versenytársak magatartása) az eddigi három felmérés során a legkevésbé akadályozó tényezők közé tartozott, addig a tartósan pangó hazai piacokon egyre inkább meghatározóvá válik a vállalati működés szempontjából (a belföldi kereslet a működési környezet többi tényezői közül elsősorban a piaci verseny megítélésel mutat erős összefüggést). Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a külföldi tevékenységeik rén biztosított stabilabban alakuló bevételeiket, a meglő nagyobb kapacitásaikat és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésüket kihasználva a közép- és nagyvállalatok kiszorítják a mikro- és kiscégeket a piacról (pl. a korábban megszokottnál kisebb volumenű megrendelésekért is versenybe szállnak). Másrészt az alacsony belső keresletért a kisebb vállalatok egymással is kiélezett küzdelmet folytatnak (bővebben lásd a. és. oldalon). Különösen a két lábon álló (mind a hazai, mind a külföldi piacokon jelen lő) vállalatok értékelték a legkevésbé rossznak a piaci verseny intenzitásának elmúlt hónapos változását (. ábra). Az ipari ágazatok, valamint a szolgáltató szektor néhány szegmense (ingatlanügyletek, pénzügyi szolgáltatások, gépjármű kereskedelem és javítás, turizmus és vendéglátás) tartoznak abba a körbe, ahol a viszonylag mérsékelt hazai kereslet-visszaesés az elmúlt hónapban nem járt a verseny intenzitásának jelentős erősödésel (. ábra). A csökkenő kereslet mellett egyre erősebb piaci versennyel szembesülő ágazatok elsősorban a tercier szektorban találhatók, emellett az élelmiszeripari és állattenyésztő vállalatok is hasonlóról számoltak be. Az építőipar ebből a szempontból is elkeserítő állapotban van: a tartósan zuhanó keresletért valóságos háború dúl az ágazatban. Egyedül a növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok helyzete irigylésre méltó: a növekvő belföldi kereslet mellett az enyhe piaci verseny is kedvez az ágazat szereplőinek. Finanszírozási környezet A vállalatok működési környezetét befolyásoló tényezők közül ismét a finanszírozási környezetben érzékelték a legjelentősebb romlást a felmérésben résztvevő cégek. Míg a 00. nyári és 00. téli felmérés alapján szintén a forrás helyzet volt a vállalati tevékenység fő akadálya, addig tavaly nyáron már a belső kereslet került az első helyre. Ebben történt most visszarendeződés. A finanszírozási helyzet elmúlt egy es alakulásának megítélésében alapvetően az idegen forrásokra való rászorultság mértéke játszik fontos szerepet. Vagyis a belföldi értékesítés pangása mellett egy vállalat minél inkább képes a szükséges forrásokat egyéb csatornákon keresztül előteremteni exporttevékenység (. ábra), külföldi anyavállalat (0. ábra a. oldalon) annál kevésbé függ a hazai finanszírozási környezettől, így a kisebb kiszolgáltatottság miatt annak változását is kevésbé rosszra értékeli. 0,, 0, Piaci verseny. ábra: A vállalatok elmúlt egy es beruházási aktivitása és a külföldi értékesítés várható alakulása a következő hónapban 0 % % % % % % % % % % % Új EU tagok* EU- Egyéb Európa** % Nem Eu-tag balkáni országok Csökken(t) Nő(tt) Szovjet utódállamok % Távol-Kelet Észak-Amerika *00-ben és utána csatlakozottak, kiv. Málta, Ciprus; **Máltával és Ciprussal kiegészülve. ábra: A finanszírozási környezet és a piaci verseny elmúlt egy es változásának megítélése az exportorientáció** tükrében Nem exportál % -0 Piaci verseny változása* Finanszírozási környezet változása* 0 * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott **az exportból származó bevétel aránya a teljes árbevételen belül. ábra: A belföldi kereslet és piaci verseny alakulásának megítélése* az egyes ágazatokban,,00,,0,,00,0,,0,,0 Belföldi kereslet - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott

4 A finanszírozási helyzet elmúlt egy es változását az átlagosnál jobbra (kevésbé rosszra) értékelő vállalatok között ipari és szolgáltató cégek vegyesen találhatók: míg a kereskedelmi és IKT vállalatok a tercier szektor átlagához képest jelentősebb külföldi tevékenységüknek köszönhetik, hogy a finanszírozási környezet kevésbé akadályozza a vállalati működésüket, az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások körében ezt a külföldi tulajdon magas aránya teszi lehetővé. A vegyi anyag, ill. gépgyártással foglalkozó ágazatban a két tényező erősíti egymást: ebben a vállalati körben mindössze, ill. %-nak nincs egyáltalán exportbevétele, valamint a cégek, ill. -a külföldi tulajdonban van. A mezőgazdaság és az energetika mellett a gépjármű kereskedelemmel és javítással foglalkozó cégek értékelték a legrosszabbra a finanszírozási klímát. Ez utóbbi hátterében az állhat, hogy a gépkocsik eladása (elsősorban a pangó lakossági kereslet miatt) továbbra sem tudott elmozdulni a mélypontról, a magyar regisztrációs adatok regionális összehasonlításban is siralmas képet festenek az ágazatról, s ennek megfelelően a hitelintézetek is rendkívül óvatosak ezekkel a vállalatokkal. Adózási szabályok Az adózási környezet és a belföldi kereslet megítélése közötti kapcsolat viszonylag gyenge, amit az magyaráz, hogy a felmérésben szereplő vállalatok többsége (néhány ágazat kivételel egységesen) változatlanságot, ill. legfeljebb mérsékelt javulást vagy romlást tapasztalt az elmúlt egy ben ezen a téren (. ábra). Vagyis az elmúlt egy ben meghozott több, a vállalatokat (elsősorban a KKV-kat) kedvezően érintő adóváltoztatás hatása egyelőre nem jelentkezik pozitív fordulatként a működési környezetet befolyásoló tényezők vállalati megítélésében, így a belföldi keresletet dinamizáló hatása is várat magára. A pénzügyi szolgáltató cégek kiugróan negatív helyzetértékelése az ágazatot sújtó különadóval magyarázható, mint ahogy az energiatermelő vállalatok átlagnál rosszabb megítélése is. A gépjármű kereskedő- és javító ágazatban pedig a regisztrációs adó módosításának elmaradása befolyásolhatta az ágazatban működő cégek véleményét. GDP-növekedés A felmérésben szereplő vállalatok átlagosan,%-os GDP növekedést várnak a következő hónapban. A várakozásokat elsősorban a belföldi piaci folyamatok befolyásolják: minél jobbnak, ill. minél kevésbé rossznak ítélik meg egy adott ágazatba tartozó cégek a belföldi kereslet elmúlt hónapos változását, annál gyorsabb GDP bővülésre számítanak (. ábra). Vagyis számos más felméréshez hasonlóan az MFB- INDIKÁTOR eredményei alapján is megállapítható, hogy a hazai gazdasági szereplők üzleti hangulatára (ezt elsősorban a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásaik fejezik ki) továbbra is erősen rányomja a bélyeget a belföldi kereslet alakulása. Infláció Az i vállalati felmérésben résztvevő vállalatok átlagosan,%-os fogyasztói-áremelkedéssel kalkulálnak a következő hónapban. A cégek inflációs várakozása elsősorban a munkaerőköltségek változásának megítélésel hozható kapcsolatba (a két változó között negatív korreláció van): azokban az ágazatokban, amelyekben a vállalkozások a munkaerőköltségek romlását (emelkedését) tapasztalták, az inflációs várakozások rendre magasabbak, mint azokban az ágazatokban, ahol a munkaerőköltségekkel kapcsolatos értékelés kevésbé negatív (. ábra). Ez azt jelenti, hogy a munkaerőköltségek változása az inflációs várakozásokon keresztül beépül a cégek árképzésébe, végső soron a fogyasztói árakba. Vagyis a munkaadókat terhelő járulékok és adók egyenletes (kiszámítható) és csökkenő trendje már középtávon is jótékony hatással lehet a hazai árszínvonal változására. Finanszírozási környezet változása* GDP növekedés a következő hónapban Infláció a következő hónapban,00,,0,,00, % % %. ábra: A belső kereslet változásának megítélése* és a GDP növekedéssel kapcsolatos várakozások az egyes ágazatokban 0 * - nagymértékben javult, % - nem változott, -,0,,0,,0 nagymértékben romlott Belföldi kereslet,%,,%,,% 0. ábra: A külföldi tulajdon aránya a finanszírozási környezet változásának megítélése* az egyes ágazatokban 0 Külföldi tulajdon aránya 0 - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav.. ábra: A munkaerőköltségek változásának megítélése* és az inflációs várakozások az egyes ágazatokban - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. * - nagymértékben javult,, - nem változott, - nagymértékben romlott,0,,0, Belföldi kereslet - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott. ábra: Az adózás és az adózási szabályok elmúlt egy es változásának megítélése* az egyes ágazatokban Ingatlanügyletek Vegyi anyag gyártás Élelmiszerelőállítás Gazdasági szolg-ok Gépjárműker. és javítás Energiatermelés Pü-i szolg.,0,,0,,0,0,0,0,00,00,,,,,,, 0,0 0,,0,,0,,0, * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott

5 Vállalatok eredményei Az adózás előtti eredmények növekedéséről beszámoló vállalatok aránya a i felmérés során emelkedett első alkalommal jelentős mértékben, s a kilátások további, mérsékelt javulásról árulkodnak. A bővülő eredményekben fontos szerepet játszott az exportorientáció (. ábra), ami magyarázza a külföldi piacokra inkább termelő ágazatok előnyét (bővebben lásd a. oldalon). A legsikeresebb vállalatok azok, amelyek külföldi és belföldi piaci tevékenysége és kilátásai egyaránt javulni tudtak: ebbe csoportba jellemzően ipari ágazatok, a szállítás, raktározás, valamint a növénytermesztés tartoznak (. ábra). A tercier szektor cégeinek belföldi piaci kilátásai elsősorban a hazai fogyasztás éledezésén múlik, míg az építőipar (s az ingatlanügyletek) tovább csúszik a lejtőn. A vállalati eredmények várható mérsékelt javulása azt jelenti, hogy az ágazatok többségében az eredmények bővülését váró cégek aránya nem változik (. ábra). Érdemi javulást a következő hónapban csak a fémfeldolgozó és növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások körében, míg mérsékeltebb növekedést az élelmiszeriparban, a turizmusban és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok esetében várhatunk. A válság jelentette holtpontról való dinamikus elmozdulást (bővülést) ugyanakkor a következő hónapokban már nem tudják megismételni a szállítással, raktározással foglalkozó, a vegyianyag gyártó, a könnyűipari és energetikai cégek. Az építőipari és állattenyésztő vállalatoknak pedig az előző egy hez hasonlóan csak a töredéke lesz képes eredményeit növelni a következő hónapban. Az ágazati különbségek mellett a belföldi piacokon a válság elhúzódásával egyre jelentősebbé válik a vállalati méret, mivel a nagyobb cégek képesek a tartósan alacsony belső kereslet jelentette veszteségeket jobban átvészelni, az éleződő versenyben helytállni. A belföldi és az értékesítés közötti kapcsolat a korábbiakhoz képest erősebbé vált, szoros összefüggésben áll a vállalatok értékesítési árak meghatározásával kapcsolatos képességel, stratégiájával, valamint az értékesítési forgalom alakulásával is (bővebben lásd a., -. oldalakon). A felmérésben szereplő vállalatok többsége az általa forgalmazott termék, szolgáltatást árát jelölte meg az árbevételt befolyásoló legfontosabb tényezőnek (. ábral); csak a turizmusban működő, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó, valamint a gépjármű-kereskedelemmel és javítással foglalkozó cégek értékelték a minőséget fontosabbnak (bővebben lásd a 0. oldalon). Míg az előző hónapban a minőség szerepe elhanyagolható volt a vállalatok eredményessége szempontjából (az alacsony kereslet, erős verseny miatt az árnak volt kiemelt jelentősége), a következő egy ben a magasabb színvonalú terméket, szolgáltatást forgalmazó cégek versenyelőnye nőhet (. ábra). Vállalati költségeket befolyásoló tényezők Árbevételt befolyásoló tényezők. ábra: Vállalati költségeket és árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* Energiaköltség Járulékok Technológiai színvonal Tőkeköltség Munkabérek Szérianagyság Alkalmazottak képzettsége Termék/szolgáltatás ára Belföldi kereslet Termék/szolg. minősége Termék/szolg. ismertsége Külföldi kereslet * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező,,,, 0 Külföld-alindex (0-00-as skála) A következő ben a vállalatok eredmények növekedését váró cégek aránya Termék/szolgáltatás minősége % % % Nincs export. ábra: A vállalati eredmények alakulása és az exportorientáció mértéke* % % % -0 Nincs export Előző Csökken(t) Nő(tt) 0 % % % % Belföld-alindex (0-00-as skála) * az exporttevékenységből származó bevétel aránya a teljes árbevételen belül. ábra: A Belföld- és Külföld-alindex értéke az egyes ágazatokban,00,0,00,0 0 Az elmúlt ben a vállalati eredmények növekedését elért cégek aránya - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav.. ábra: Növekedő vállalati eredmények az egyes ágazatokban 0 - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav.. ábra: A minőség szerepe*és az eredmények növekedését váró cégek aránya az egyes ágazatokban - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. * az árbevételre gyakorolt,00 hatása: - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező A következő ben a vállalati eredmények növekedését váró cégek aránya

6 Foglalkoztatás A vállalatok több mint negyede bővítette a foglalkoztatottak számát az elmúlt hónap során, illetve számolt be elbocsátásokról. A javuló tendencia azonban előreláthatólag leáll, ill. lelassul: a cégek többsége (%) nem tervez változtatást a munkaerő létszámában, s csak vesz fel valószínűleg új alkalmazottakat. A jövőre vonatkozó foglalkoztatási tervek elsősorban az általános gazdasági hangulattal (GDP bővüléssel kapcsolatos várakozások) függnek öszsze: a gyorsabb gazdasági növekedést váró vállalatok inkább tervezik az általuk foglalkoztatottak számának növelését, mint a pesszimistább cégek (. ábra). A másik fontos bár az általános gazdasági hangulatnál gyengébb foglalkoztatást befolyásoló tényező a vállalatok exportorientációja: az árbevétel minél nagyobb hányada származik külföldi értékesítésből, annál nagyobb arányban tervezik a cégek a munkaerő-állomány bővítését. Igaz, ennek hatása a jövőben csökken: míg az elmúlt hónapban az árbevételük -ot meghaladó hányadát exportból biztosító vállalatok több mint fele bővítette a foglalkoztatottak számát, addig a következő hónap viszonylatában már csak minden harmadik (0-. ábra). Ez igazolja, hogy a külső konjunktúra 00 eleji beindulásával, a külföldi megrendelések megugrásával az exportra termelő cégek elkezdték újrafoglalkoztatni a válság miatt elbocsátott munkaerő egy részét. Új kapacitások kiépítéséről és ezzel összefüggésben jelentős számú új (a válság előtt nem létező) munkahely teremtéséről azonban egyelőre nincs szó. Ugyanakkor a belföldi kereslet esetleges felpörgése is csak minimális mértékben képes hatást gyakorolni a hazai foglalkoztatás szintjére középtávon (egy en belül), mivel az értékesítés bővülésében bízó vállalatoknak is csak alig a harmada tervezi a munkaerőállomány növelését (. ábra). Ennek hátterében elsősorban a vállalkozói szektorban jelenlő jelentős kapacitásfelesleg áll: emiatt a növekvő kereslet kielégítése egyelőre nem igényel sem fejlesztéseket, sem a munkaerőállomány bővítését. Pedig a kapacitáshiányról beszámoló cégek körében már közel minden második a foglalkoztatottak számának növelését tervezi (. ábra), azonban ezek elsősorban a külföldi piacra termelő vállalatok közül kerülnek ki. Miközben a teljes mintában a vállalatok -ának már nem elégségesek a jelenlegi kapacitásai (ugyanakkor kapacitásfelesleggel küzd), a belföldi értékesítés bővítését tervező vállalkozások vagyis a foglalkoztatottak számát potenciálisan bővítők körében ez az arány mindössze. GDP növekedés Külföld-alindex. ábra: A GDP növekedéssel kapcsolatos várakozások és a munkaerő bővítését tervezők aránya az egyes ágazatokban,,%,,% ábra: A foglalkoztatottak számának bővülését tervező vállalatok arányának alakulása az export-orientáció mértékének tükrében % % Foglalkoztatottak számának bővítését tervezők aránya % % Foglalkoztatottak számának bővítését tervezők aránya 0. ábra: A Külföld-alindex értéke és a munkaerő bővítését tervezők aránya az egyes ágazatokban % % % Nem % -0 Nem % -0 exportál exportál állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. - állattenyésztés - energiatermelés - könnyűipar - fémfeldolgozás - gépgyártás 0 - turizmus, vendéglátás - kereskedelem - szállítás, raktározás - ingatlanügyletek - gazdasági szolg. - - pénzügyi szolg. - gépjárműker. és -jav. Előző. ábra: A foglalkoztatottak számának bővülését tervező vállalatok aránya a belföldi értékesítés alakulásának tükrében % % Csökkent Nem változott Nőtt Csökken Nem változik Nő Előző %. ábra: A foglalkoztatottak számának bővülését tervező vállalatok arányának alakulása a kapacitáskihasználtság tükrében 0 % % % % Kapacitásfelesleg Megfelelő Kapacitáshiány Szezonálisan kapacitásfelesleg és hiány is

7 Működési környezet A működési környezet lassú javulása egyelőre csak a nagyobb cégeknek kedvez Nincs jelentős eltérés a jelenlegi makrogazdasági környezet megítélésében az egyes ágazatok között. (. ábra). Az ipari szektor vállalatai tapasztalták legkevésbé, hogy az elmúlt hónap során tovább romlottak volna a makrogazdasági feltételek (. ábra). A vállalati méret alapján már szembetűnőbb különbségek vannak a működési környezet megítélésében: a közép- és nagyvállalatok sokkal kevésbé érzik a makrogazdasági feltételeket a vállalati tevékenység szempontjából akadályozónak, amihez az is hozzájárul, hogy közel negyedük már javuló tendenciákat tapasztalt az elmúlt egy ben (-. ábra). Egyedül az agrár cégek érzékeltek javulást a belső kereslet alakulásában, míg a szolgáltató szektor cégei szenvedik meg leginkább a pangó belső fogyasztást (ennek megfelelően a túlélés érdekében ebben a szektorban folyik a legintenzívebb piaci verseny). A finanszírozási környezet változásában a mezőgazdasági vállalatok érzékelték kimagaslóan a legnegatívabb fordulatot. Az ipari cégek a növekvő külföldi kereslet rén elegendő bevételt realizálnak devizában ahhoz, hogy az árfolyamváltozás kevésbé befolyásolja a működésüket (. ábra). A kisebb cégek szenvedik meg a leginkább az alacsony belső keresletet (a külső kereslet növekedése őket kevésbé érinti), így a nagyobbak által diktált erős piaci verseny vesztesei is ezek a vállalatok (. ábra).. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése az egyes ágazatokban. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése az egyes szektorokban Agrárium % Agrárium % % % % % Szolgáltató szektor % Szolgáltató szektor % 0 Kifejezetten rossz Inkább kedvezőtlen Átlagos Inkább kedvező Kifejezetten jó Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése vállalati méret szerint %. ábra: A működési környezetet befolyásoló tényezők változása* az elmúlt hónapban Belföldi kereslet alakulása Külföldi kereslet alakulása Finanszírozási környezet változása Munkaerő költségek Adózás Szabályozási környezet % % % % % % % 0 Kifejezetten rossz Inkább kedvezőtlen Átlagos Inkább kedvező Kifejezetten jó 0 Kifejezetten rossz Inkább kedvezőtlen Átlagos Inkább kedvező Kifejezetten jó 0. ábra: A makrogazdasági helyzet előző egy es változásának megítélése vállalati méret szerint. ábra: A működési környezetet befolyásoló tényezők változása* az elmúlt hónapban Belföldi kereslet alakulása Külföldi kereslet alakulása Finanszírozási környezet változása % % % % % Munkaerő költségek Adózás Szabályozási környezet Sokat romlott Valamelyest romlott Nem változott Javult Sokat javult % Piaci verseny Agrárium Szolgáltató szektor,,,,,, * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott Mikrovállalat Középvállalat Piaci verseny Kisvállalat,,,,,, Nagyvállalat * - nagymértékben javult, - nem változott, - nagymértékben romlott

8 Vállalati eredmények alakulása I. Javult a vállalatok eredménye az elmúlt hónapban, s a kilátások alapján további javulás várható A vállalati eredmények előző hónapos alakulásának megítélése az elmúlt két ben a i felmérés során javult első alkalommal: korábban mindössze a vállalatok ötöde számolt be növekvő eredményekről, ami most -ra ugrott (. ábra). A vállalkozások kilátásai alapján mérsékelt javulásra számíthatunk a következő egy ben ezen a téren (a cégek %-a várja eredményeinek növekedését). A vállalati eredmények megugrása azonban szinte kizárólag a külföldi tevékenység során realizált eredményeknek volt köszönhető, míg a szintén javuló belföldi piaci kilátások relatív lemaradása (Belföld- és Külföld-alindexek közötti különbség) nőtt (. ábra). Az egyes szektorok között nincs jelentős eltérés, ami a válság, ill. a kilábalás általánosságára utal, s ez a következő egy ben is érvényes marad (-. ábra). Az agráriumban a növénytermesztéssel foglalkozó cégek emelkedtek ki és ezek jó teljesítménye várhatóan folytatódik. Az iparon belül az energetikai és vegyianyag gyártó vállalkozások eredményei bővültek elsősorban, míg az építőipari vállalatok vesszőfutása folytatódik. A következő egy ben várhatóan a fémfeldolgozó és élelmiszeripari vállalatok lesznek képesek jelentősen javítani eredményeiken. A szolgáltató szektoron belül az elmúlt egy ben a szállítás, raktározás (export miatt), az IKT és pénzügyi szolgáltató cégek eredményei javultak, míg a következő időszakban a turizmus, vendéglátással foglalkozó cégek kilátásai javulnak jelentősen (-. ábra) ábra: Változás a vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulásában (00-0) % % % % 00. nyár 00. tél 00. nyár 0. tavasz Előző hónap % % % 00. nyár 00. tél 00. nyár 0. tavasz hónap Csökkent Nem változott Nőtt. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy es alakulása az egyes szektorokban % % % % Mezőgazdaság Szolgáltató szektor %-nál nagyobb mértékben csökkent 0-% között csökkent Nem változott 0-% között nőtt %-nál nagyobb mértékben nőtt. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy es alakulása az egyes alágazatokban % % Energetika % % % % % Agrárium Szolgáltató szektor Csökkent Nem változott Nőtt Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások pont (0-00-as skála) ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy ben az egyes szektorokban 0 0 % % Mezőgazdaság Szolgáltató szektor %-nál nagyobb mértékben csökken 0-% között csökken Nem változik 0-% között nő %-nál nagyobb mértékben nő % % % % % % % % % %. ábra: Az és részindexei (00-0) MFB- INDIKÁTOR Energetika MAKRO- GAZDASÁGI PIAC. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy ben az egyes alágazatokban Agrárium Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő Ingatlanügyletek Belföldalindex Külföldalindex FINANSZÍ- ROZÁS 00. nyár 00. tél 0. nyár Gazdasági szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások BERUHÁZÁS

9 Vállalati eredmények alakulása II. Az adózás előtti eredmények alakulása alapján a külföldi tulajdonban lő közép- és nagyvállalatok az elmúlt nyertesei Az elmúlt hónapban a közép- és nagyvállalatok körében volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek növekvő vállalati eredményeket könyvelhettek el (ill. közöttük volt arányaiban a legkevesebb csökkenő eredményeket realizáló vállalkozás is). A vállalati méret szerepe valamelyest mérséklődik a következő egy ben, köszönhetően a kisebb cégek felzárkózásának (-. ábra). Az elmúlt hónapban nem volt jelentős különbség a cégek eredményessége között regionális elhelyezkedésük alapján, azonban a következő re vonatkozó várakozások szerint a közép-magyarországi cégek eredményei javulhatnak leginkább (-. ábra). A külföldi tulajdonú vállalatok eredményei alakultak a legjobban az elmúlt hónapban: %-uknak nőtt az adózási eredménye (sőt minden ötödiknek %-nál is nagyobb mértékben) s a várakozások alapján ez a következő egy ben sem változik. A belföldi (magán) tulajdonban lő vállalatok lassan felzárkóznak (várhatóan mindössze -uknak csökken az eredménye, míg ez az arány az elmúlt hónapban % volt). Az állami tulajdonú vállalatok azonban lemaradni látszanak: mindössze minden negyedik vár bővülést, s % további csökkenéssel számol (-. ábra) ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy es alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban % % % %-nál nagyobb mértékben csökkent 0-% között csökkent Nem változott 0-% között nőtt %-nál nagyobb mértékben nőtt. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy es alakulása az egyes régiókban % % % % % Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország %-nál nagyobb mértékben csökkent 0-% között csökkent Nem változott 0-% között nőtt %-nál nagyobb mértékben nőtt. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy es alakulása a tulajdonosi szerkezet alapján % % % % % Belföldi (magán) Állami/önkormányzati Külföldi tulajdon* tulajdon tulajdon %-nál nagyobb mértékben csökkent 0-% között csökkent Nem változott 0-% között nőtt * a vállalat tulajdonosai %-nál nagyobb mértékben nőtt között található külföldi magán, ill. jogi személy % %. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy ben az egyes vállalati méretkategóriákban 0 0 % % % % %-nál nagyobb mértékben csökken 0-% között csökken Nem változik 0-% között nő %-nál nagyobb mértékben nő. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy ben az egyes régiókban % % % % % % % Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország %-nál nagyobb mértékben csökken 0-% között csökken Nem változik 0-% között nő %-nál nagyobb mértékben nő. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy ben a tulajdonosi szerkezet alapján 0 % % % Belföldi (magán) Állami/önkormányzati Külföldi tulajdon* tulajdon tulajdon %-nál nagyobb mértékben csökken 0-% között csökken Nem változik 0-% között nő * a vállalat tulajdonosai %-nál nagyobb mértékben nő között található külföldi magán, ill. jogi személy

10 Vállalati eredményeket befolyásoló tényezők Mikro- és kisvállalatok: a jelentős energia- és tőkeköltségek, valamint a termékek/szolgáltatások alacsony ismertsége komoly akadály A vállalati költségeket befolyásoló tényezők fontosságának megítélésében alapvetően szektorális és vállalati méret alapján van eltérés a felmérésben szereplő cégek között. Az agrár vállalkozások számára az energia-, a tőkeköltség és az alkalmazott technológia bír kiemelt szereppel, ami mellett a humánerőforrással kapcsolatos kiadások jelentősége eltörpül. A tercier szektorban ez alapvetően fordítva van, míg az iparban a szektor jellemzőinek megfelelően a szérianagyság (is) kiemelt jelentősséggel rendelkezik (. ábra). A mikro- és kisméretű vállalatok az egyes költségelemeket kevésbé fontosnak értékelték, mint a közép- és nagyvállalatok. Elsősorban a tőke- és energiaköltség növeli a kisebb cégek kiadásait, míg a munkaerővel kapcsolatosak kevésbé (. ábra). Az alkalmazott technológia színvonala a javuló eredményeket felmutatni képes cégek körében kiemelten fontos tényező (. ábra). A mezőgazdasági cégek körében a legmeghatározóbb a termék árának árbevételre gyakorolt hatása, míg annak ismertsége elhanyagolható; ez a szolgáltató szektorban épp az ellenkezője a vállalatok véleménye szerint (. ábra). A mikro- és kisvállalatok számára a belföldi kereslet mellett kiemelten fontos, hogy a termékük/szolgáltatásuk ismert legyen (. ábra). A bővülő eredményeket felmutató vállalatok körében az átlagosnál fontosabb tényező a minőség és az ismertség (. ábra).. ábra: Vállalati költségeket befolyásoló tényezők megítélése* az egyes szektorokban Munkabérek Járulékok Alkalmazottak képzettsége Technológiai színvonal Szérianagyság Tőkeköltség Energiaköltség Agrárium,,,,,,, * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező Szolgáltató szektor. ábra: Vállalati költségeket befolyásoló tényezők megítélése* és a vállalati eredmények elmúlt egy es alakulása Munkabérek Járulékok Alkalmazottak képzettsége Technológiai színvonal Szérianagyság Tőkeköltség Energiaköltség Csökkent Nem változott Nőtt,,,, * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező. ábra: Árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* az egyes vállalati méretkategóriákban. ábra: Vállalati költségeket befolyásoló tényezők megítélése* az egyes vállalati méretkategóriákban Alkalmazottak képzettsége Technológiai színvonal Mikrovállalat Középvállalat Munkabérek Járulékok Szérianagyság Tőkeköltség Energiaköltség Termék/szolg. ismertsége,,,, Kisvállalat Nagyvállalat * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező. ábra: Árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* az egyes szektorokban Termék/szolg. ára Termék/szolg. minősége Belföldi kereslet Külföldi kereslet Agrárium Szolgáltató szektor,,,,,,,, * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező. ábra: Árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* és a vállalati eredmények elmúlt egy es alakulása Termék/szolg. ára Termék/szolg. ára Termék/szolg. minősége Termék/szolg. minősége Termék/szolg. ismertsége Termék/szolg. ismertsége Belföldi kereslet Belföldi kereslet Külföldi kereslet Külföldi kereslet Mikrovállalat Középvállalat,,,0,,,,0,, Kisvállalat Nagyvállalat * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező Csökkent,,,,,, Nem változott Nőtt * - nagymértékben, - kismértékben befolyásoló tényező 0

11 Belföldi Előretörő közép- és nagyvállalatok a mikro- és kisméretű cégek szorult helyzetben A belföldi piaci helyzet tekintetében a belső kereslettől jobban függő ágazatokban (mezőgazdaság, szolgáltató szektor) a vállalatok pozíciójának előző egy es alakulása jelentősen eltér (kb. 0--nak romlott, ill. javult a helyzete) az iparétól, ahol a cégek többsége változatlan versenyhelyzetről számolt be (. ábra). Az agráriumban elsősorban a növénytermesztő vállalkozások tudták javítani jukat, az iparban ez a vegyianyag és fémfeldolgozó, míg a tercier szektorban a kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatást végző, ill. gépjármű-kereskedéssel, javítással foglalkozó vállalatoknak sikerült (. ábra). A közép-magyarországi cégek között a legmagasabb a javuló belföldi pozícióiról számot adó vállalatok aránya (. ábra). A vállalati méret fontos szerepet játszott az elmúlt egy ben a belföldi pozíciók alakulásában: a nagyobb cégek (közép- és nagyvállala tok) a jelentősebb kapacitásaikat, finanszírozási forrásokhoz való jobb hozzáférésüket, valamint jelentősebb külföldi értékesítésükből származó stabil bevételeiket a belföldi ik megszilárdítására, kiterjesztésére használták fel az elmúlt időszakban (. ábra). A javuló pedig a vállalati eredmények alakulásában is erőteljesen meglátszik (. ábra). A javuló belföldi pozíció ugyanakkor a foglalkoztottak számának alakulását is döntően meghatározta (. ábra).. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy során az egyes szektorokban 0. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy során földrajzi elhelyezkedés szerint 0 % % % % % % % Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország Jelentős mértékben romlott Romlott Nem változott Javult Jelentős mértékben javult 0 % Romló % % % % Változatlan % Javuló. ábra: A vállalati eredmények alakulása a belföldi változásának tükrében % Romló % Változatlan % % Mezőgazdaság Szolgáltató szektor Jelentős mértékben romlott Romlott Nem változott Javult Jelentős mértékben javult Csökken(t) Nő(tt) Javuló 0. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy során az egyes vállalati méretkategóriákban 0 0 %. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az egyes alágazatokban az elmúlt egy során % % % % Energetika Romló % % % % %. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a belföldi alakulásának tükrében % Változatlan Agrárium Szolgáltató szektor Romlott Nem változott Javult % % % % % Javuló % % Romló % % % % Változatlan Csökken(t) Nő(tt) Jelentős mértékben romlott Romlott Nem változott Javult Jelentős mértékben javult Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Javuló

12 Belföldi értékesítési ár Az élénkülő belső kereslet várhatóan az ipari értékesítési árak emelkedését hozza magával Az elmúlt egy során a felmérésben szereplő cégek közül elsősorban az agrárvállalatok voltak képesek emelni a belföldi értékesítési áraikat (% számolt be erről), amiket az ipari () és szolgáltató vállalkozások () követték (. ábra). Ennek hátterében elsősorban a rossz termés és a világpiaci árak drasztikus emelkedése áll. A következő hónap során is elsősorban a mezőgazdaságban (tartós kínálati sokk), kisebb mértékben az ipari (bővülő kereslet) és legkevésbé a szolgáltató szektorban várható áremelés. A szekunder szektorban kiugró az élelmiszeripari ágazat, ahol a cégek %-a tervezi árainak emelését (. ábra). A növénytermesztéssel foglalkozó cégek felülreprezentáltságával összefüggésben valamelyest nagyobb az áremelést tervező vállalatok aránya Kelet-Magyarországon (. ábra). A felmérés eredményeit a 00-es, ill. az idei első négy hónap hivatalos statisztikai adatai is visszaigazolják (. ábra). A belföldi alakulásával szoros kapcsolatot mutatva az értékesítési árak elmúlt egy es alakulásában fontos szerepet játszott a vállalati méret: a középvállalatok melyek belföldi ja a legnagyobb arányban mutatott javulást -a emelte árait az elmúlt hónapban és %-uk tervez további áremelést a következő egy során. A javuló belföldi pozíciót a vállalatok többsége vállalati mérettől függetlenül áremelésre használta, bár a kisebb cégek alacsonyabb arányban voltak erre képesek (-. ábra) ábra: Belföldi értékesítési árak alakulása az egyes szektorokban % % % % % % % % Mezőgazdaság Szolgáltató szektor %-nál nagyobb mértékben csökken(t) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) % % % % % %. ábra: Belföldi értékesítési árak alakulása földrajzi elhelyezkedés szerint % % % % % % % % % % % %. ábra: Belföldi értékesítési árak alakulása vállalati méret szerint % % % % % %-nál nagyobb mértékben csökken(t) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt) % Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország %-nál nagyobb mértékben csökken(t) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt) 0 % % % % % % % % %. ábra: Belföldi értékesítési árak várható alakulása a következő hónapban az egyes alágazatokban. ábra: Termelői árak alakulása néhány ágazatban Energiatermelés Élelmiszerelőállítás Bútorgyártás* Textilgyártás* Fafeldolgozás* Vegyi anyag gyártás. ábra: Javuló belföldi val rendelkező cégek belföldi értékesítési árral kapcsolatos várakozásai (vállalati méret szerint) Mikro- és kisvállalat Energetika % -% -% -% % % % % % % % % Agrárium Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő Középvállalat % 0. január - április január - december *az vállalati felmérésben a könnyűipar kategóriát alkotják Ingatlanügyletek % Gazdasági szolgáltatások Nagyvállalat Csökken Nem változik Nő Pénzügyi szolgáltatások % Forrás: KSH

13 Belföldi értékesítési volumen Csökken a vállalati méret szerepe a következő egy ben, bár a kialakult k erősen meghatározzák az értékesítés alakulását A szolgáltató szektorban a legmagasabb a következő egy ben a belföldi értékesítési volumen bővülését várók aránya (): az IKT és a pénzügyi szektorban a cégek közel kétharmada, míg a turizmusban minden második cég várja az értékesítés növekedését. Az agráriumban a növénytermesztéssel foglalkozó cégek többsége bővülő, míg az állattenyésztéssel foglalkozók stagnáló eladási volumennel kalkulálnak. A szekunder szektorban a fémfeldolgozó ágazat emelkedik ki, míg az építőipar kilátásai továbbra is rendkívül rosszak (-. ábra). A földrajzi elhelyezkedés alapján a szolgáltató vállalatok felülreprezentáltsága miatt a közép-magyarországi régióban bővülhet leginkább a belföldi értékesítés, amit a nyugati, ill. a keleti országrész követ (. ábra). Míg az előző egy viszonylatában a vállalati méret erős befolyással volt a belföldi értékesítés alakulására (a KKV-k %-ának, a nagyvállalatok %-ának nőtt a belföldi forgalma), addig a következő hónapban ennek hatása gyengül, ill. eltűnik (. ábra). Az elmúlt hez hasonlóan a következő hónap nyertesei is a külföldi tulajdonú vállalatok lesznek (. ábra), míg az állami tulajdonú cégek közül továbbra is minden negyedik számít bővülő értékesítésre. A belföldi meghatározó az értékesítési forgalom alakulásában, igaz csökkenő mértékben (. ábra). ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása az egyes szektorokban 0 0 % % % % % % % Mezőgazdaság Szolgáltató szektor %-nál nagyobb mértékben csökken(t) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) % % % %. ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása földrajzi elhelyezkedés szerint % % % % Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 0 0 % % % % % % % % %. ábra: Belföldi értékesítési forgalom várható alakulása a következő hónapban az egyes alágazatokban Energetika Agrárium Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő % % Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások. ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása vállalati méret szerint % % Pénzügyi szolgáltatások % % % 0 %-nál nagyobb mértékben csökken(t) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) % % 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt). ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása a vállalatok tulajdonosi szerkezete alapján % % Belföldi (magán) tulajdon Állami/önkormányzati tulajdon % % % Külföldi tulajdon* Csökken(t) Nő(tt) * a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy %-nál nagyobb mértékben csökken(t) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt). ábra: A belföldi és az értékesítési forgalom alakulása 0 % % % % % Romló Változatlan Javuló Csökken(t) Nő(tt)

14 Exportőrök, exportpiacok A Nyugat-Európába exportáló feldolgozóipari külföldi nagyvállalatok dominálják a hazai exportot Az i felmérésében szereplő vállalatok -a értékesíti termékeit, szolgáltatásait külföldi piacokon. A három szektor közül az ipari vállalatok között a legmagasabb az exportőrök aránya, s ezek körében találhatóak a leginkább exportorientált cégek is: a gépgyártó ágazatban például a vállalkozások %-a a teljes árbevétel több mint %-át exportból biztosítja. A szolgáltató szektorban a turizmus, vendéglátással foglalkozó, ill. IKT szolgáltatásokat nyújtó cégek között találhatóak jelentős külföldi eladásból származó bevételekkel bíró vállalatok, míg az agráriumban a növénytermesztő vállalkozások, de azok is csak a belföldi tevékenység kiegészítéseként exportálnak (-. ábra). A vállalati méret és a tulajdonosi szerkezet is meghatározó: a nagy külföldi tulajdonú cégek adják az exportőrök jelentős részét (-. ábra). Az exportpiacok közül továbbra is a 00 előtti EU-tagok () és az újonnan csatlakozó államok () dominálnak: míg előbbiek az ipari exportőrök legfőbb célpontjai, utóbbiak a mezőgazdasági cégek termékei számára jelentenek piacokat (. ábra). A vállalatok közel -a tervezi célpiacainak bővítését: a régiós (új EU tagok) piacok mellett minden tizedik vállalat terveiben szerepel a volt szovjet utódállamokban való megjelenés, így ennek a relációnak a fontossága (jelenleg a cégek -a értékesíti itt termékeit) a jövőben nőhet (. ábra).. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül az egyes szektorokban Mezőgazdaság Szolgáltató szektor % % % % % % % % % 0 Nem exportál % -0. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül vállalati méretkateróriák szerint Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat % % % % % % % % % % % 0 Nem exportál % -0. ábra: A külföldi értékesítés célországai*** 0 0. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül az egyes ágazatokban % % % Energetika % % % %. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül a tulajdonosi szerkezet alapján % % % % % % Agrárium Szolgáltató szektor % % Belföldi (magán) tulajdon Állami/önkormányzati Külföldi tulajdon* Nem exportál 0- - tulajdon * a vállalat tulajdonosai 0-% -0 között található külföldi magán, ill. jogi személy. ábra: Külföldi értékesítés célpiacainak bővítésel kapcsolatos tervek*** Nem exportál % -0 % Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Új EU tagok* EU- Egyéb Európa** Nem Eu-tag balkáni országok Szovjet utódállamok Mezőgazdaság Szolgáltatás Távol-Kelet Észak-Amerika Egyéb *00-ben és utána csatlakozottak, kiv. Málta, Ciprus; **Máltával és Ciprussal kiegészülve ***több válasz is lehetséges Nem tervezi Tervezi Új EU tagok* Egyéb Európa** Nem Eu-tag balkáni országok Szovjet utódállamok Mezőgazdaság Szolgáltatás Távol-Kelet Észak-Amerika Egyéb *00-ben és utána csatlakozottak, kiv. Málta, Ciprus; **Máltával és Ciprussal kiegészülve ***több válasz is lehetséges

15 Külföldi Az ipari közép- és nagyvállalatok javuló exportpiaci helyzetének hátterében erőteljes piaci terjeszkedési stratégia áll Elsősorban az ipari vállalatok voltak képesek javítani külföldi ikon az elmúlt hónap során: a szektorban működő vállalatok közel fele számolt be kedvező piaci folyamatokról (. ábra). Legnagyobb arányban a vegyianyag gyártással, fémfeldolgozással foglalkozó, valamint energetikai cégek pozíciói javultak; ez utóbbit az ágazat hazai szereplőinek regionális terjeszkedése magyarázza. A tercier szektoron belül elsősorban a gazdasági, ill. IKT szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tudták külföldi piaci jelenlétüket megerősíteni (. ábra). Leginkább a külföldi tulajdonban lő nagy és középvállalatok voltak képesek exportikat javítani az elmúlt ben (-. ábra). A megerősödött külföldi piaci jelenlét az elmúlt egy ben egyet jelentett a terjeszkedéssel: a javuló pozícióról beszámoló cégek - ának külföldi értékesítése is nőtt és %-a a jövőben is növekvő exporttal kalkulál. A piacszerző stratégia elsődlegességét jelzi, hogy a kedvezőbb piaci helyzetről beszámoló vállalatok a felmérésben szereplő összes exportcéghez hasonló arányban hajtottak végre áremelést (%, míg a teljes mintában %), ill. tervezik azt a következő hónap során (, míg a teljes mintában %). (. ábra) A külföldi elmúlt egy es változása jelentős hatással volt a cégek által foglalkoztatottak létszámára, s ez a hatás a következő egy ben is megmarad (. ábra).. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy során az egyes szektorokban 0 % % % % % % % % Mezőgazdaság Szolgáltató szektor Jelentős mértékben romlott Romlott Nem változott Javult Jelentős mértékben javult. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy során az egyes vállalati méretkategóriákban 0 % % % % % % % % % % % % % % % Jelentős mértékben romlott Romlott Nem változott Javult Jelentős mértékben javult. ábra: A javuló külföldi val rendelkező vállalatok export értékesítési árának és volumenének változása, ill. várható alakulása 0 0 % % % % % % % % % % % % % % % % %. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az egyes alágazatokban az elmúlt egy során Energetika Agrárium Szolgáltató szektor Romlott Nem változott Javult. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy során a tulajdonosi szerkezet alapján % % Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások % % Belföldi (magán) tulajdon Jelentős mértékben romlott Romlott Állami/önkormányzati tulajdon % Pénzügyi szolgáltatások Külföldi tulajdon* * a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a vállalatok külföldi jának tükrében 0 % % % % % % % Értékesítési ár Értékesítési volumen Értékesítési ár Értékesítési volumen Csökken(t) Nő(tt) 0 % % % Romló külföldi % % % Változatlan külföldi % Javuló külföldi Csökken(t) Nő(tt)

16 Külföldi értékesítési ár és volumen A világpiaci áremelkedéseket elsősorban a közép- és nagyvállalatok tudták érvényesíteni exportáraikban Az elmúlt egy során az ipari vállalatok több mint fele növelte külföldi értékesítési volumenét, s ez várhatóan folytatódik a következő hónapokban is (. ábra): elsősorban a vegyianyag gyártó, a fémfeldolgozó, valamint a gépgyártó cégek várják legnagyobb arányban exportjuk további bővülését (. ábra). Míg az elmúlt egy ben jelentős differencia volt a külföldi értékesítés alakulásában vállalati méret szerint, ez a különbség a következő hónapokban a külső konjunktúra leszivárgásával mérséklődik (. ábra). A világpiaci trendeknek megfelelően az agrárvállalatok emeltek legnagyobb arányban az exportértékesítési áraikon az elmúlt egy ben, ami a következő hónapokban folytatódik, igaz lassabb ütemben. Az ipari és szolgáltató szektorban a cégek legnagyobb hányada nem változtatott exportárain (. ábra). Az agrárnyersanyagok jelentős drágulása az élelmiszeripari cégek termékáraiba is átszivárog (% tervez emelést), valamint az erős külföldi kereslet mellett szintén a világpiaci folyamatok állnak a vegyianyag gyártó (kőolaj) és szállítással (üzemanyag) foglalkozó vállalatok áremelésének hátterében is (. ábra). A méret az elmúlt hónapban is érezhető szerepet játszott a külföldi értékesítési árak meghatározásában, s ez a következő egy ben tovább erősödik: a nagyvállalatok körében közel kétszer annyian terveznek áremelést, mint ahányan az elmúlt egy ben tették (. ábra).. ábra: A külföldi értékesítési volumen alakulása az egyes szektorokban Szolgáltató szektor Agrárium 0 0 % % % % % % % %. ábra: Vállalatok külföldi értékesítési árainak várható alakulása a következő hónapban % % % % % % % % % % % % % % %-nál nagyobb mértékben csökken(t) 0-% között csökken(t) 0 0-% között nő(tt) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) % Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő %. ábra: Vállalatok külföldi értékesítési volumenének alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban % % % % % % % % % % % % % % %-nál nagyobb mértékben csökken(t) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt) %-nál nagyobb mértékben nő(tt). ábra: Vállalatok külföldi értékesítési volumenének várható alakulása a következő hónapban 0 Szolgáltató szektor Agrárium 0 % % Agrárium Agrárium. ábra: A külföldi értékesítési ár alakulása az egyes szektorokban % % % % % % % % % % % %-nál nagyobb mértékben csökken(t) 0-% között csökken(t) 0 0-% között nő(tt) %-nál nagyobb mértékben nő(tt). ábra: Vállalatok külföldi értékesítési árainak alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % %-nál nagyobb mértékben csökken(t) 0-% között csökken(t) 0-% között nő(tt) %-nál nagyobb mértékben nő(tt) % % % % % % Szolgáltató szektor Csökken Nem változik Nő %