Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat 4. Stratégia Melléklet (Az adatgyőjtés lezárva: 2010. szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter, Dbs Kárly, Kézy Béla, Róka László SZAKÉRTİK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRİL: Hargitai Katalin, Dr. Vincze Ferenc 2010. SZEPTEMBER 21.
4. A stratégia Jelen dkumentum Hajdúszbszló Várs Fenntartható Fejlıdési Terve kidlgzása srán messzemenıen figyelembe vettük a várs érvényben lévı fejlesztési kncepcióit, prgramzási dkumentumait, különös tekintettel az alábbiakat: Hajdúszbszló településfejlesztési kncepciója (2003), Hajdúszbszló prjektalapú vársfejlesztési prgramjavaslat 2007-2010 (2007), Hajdúszbszló idegenfrgalmi, település- és termékfejlesztési kncepciója (2006), Hajdúszbszló Várs Települési Környezetvédelmi Prgramja 2005-2007 (2005), Hajdúszbszló Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiája (2008). A dkumentumk száma és minısége alapján megállapítható, hgy a település jelenleg egy szakmailag megalapztt, társadalmasíttt rövid- és középtávú fejlesztési célrendszerrel rendelkezik. A helyi fenntartható fejlıdési tervnek - hasnlóan a 2008-ban elkészült Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz - nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elısegíteni a fejlesztési célk megállapítása, csprtsítása és végrehajtása srán a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. 4.1. Jövıkép A nemzetközileg elismert gyógyüdülı-helyként valamint kistérségi centrumként funkcináló Hajdúszbszló a fenntarthatóságt is figyelembe vevı jövıképének kialakításakr az alábbi külsı illetve történelmileg determinált tényezıket vettük figyelembe: az egykr mezıvársi rangú település múltjából, tradícióiból levezethetı értékek (vársszerkezet, helyi identitás, hagymányk), a termálvíz használatára alapztt egészségturizmus meghatárzó szerepe a gazdaságban, az ehhez kapcslódó fejlesztési igények és lehetıségek, a laksság igényei közszlgáltatáskkal és a települési környezettel szemben, a fejlesztések megvalósításáhz rendelkezésre álló támgatási frrásk és a szükséges önerı elıteremtésének lehetıségei, amelyek határt szabnak a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának. Mindezen tényezıket figyelembe véve Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. A várs számára a jövı legnagybb fejlesztési kihívása, hgy a rendelkezésére álló természeti és társadalmi erıfrrásk fenntartható használata mellett is élni tudjn azkkal a lehetıségekkel, amelyek a XXI. század elején biztsíthatják tvábbi hsszútávú társadalmigazdasági fejlıdését. A jövıkép elérése érdekében egyszerre válik szükségessé a várs közszlgáltatásainak és gazdaságának hatéknyság-elvő fejlesztése a természeti erıfrrásk kíméletes használata mellett, valamint a vársban és környékén élı laksság életminıségének javítása és a társadalmi khézió megteremtése szem elıtt tartva a vársba érkezı vendégek igényeit is. Alapvetı cél tehát, hgy a termálvízre, mint helyi természeti erıfrrásra alapztt gazdasági
növekedés fenntartható legyen mind környezeti, mind társadalmi és gazdasági szempntból, amelynek köszönhetıen Hajdúszbszló egy társadalmi szempntból kiegyensúlyztt, magas környezeti minıségő településsé válik.
38. ábra: A stratégia célrendszere. Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. Misszió: A fenntartható fejlıdés alapelveinek széleskörő alkalmazásával, környezetvédelmi beruházáskkal, a zöld gazdaság megteremtésével Hajdúszbszló megteremti a hsszútávú, környezetileg fenntartható társadalmi és gazdasági fejlıdés alapjait Átfgó stratégiai cél: Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A társadalmi fenntarthatóság megteremtése A környezeti fenntarthatóság megteremtése A gazdasági fenntarthatóság megteremtése Népesedési prblémák kezelése A laksság egészségi állaptának javítása A fglalkztatási helyzet javítása A társadalmi khézió erısítése A települési természeti és épített környezeti értékek védelme Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése Felkészülés a klímaváltzás hatásaira Alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése Fenntartható fgyasztói szemléletfrmálás elısegítése A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakítása Környezettudats helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése A fenntartható turizmus megteremtése A fenntartható mezıgazdaság megteremtése Hrizntális stratégiai célkitőzés: a fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban
4.1.1. Hajdúszbszló 2030-ban Hajdúszbszló Magyarrszág és az Európai Unió egyik stabil fejlıdési pályán lévı vársa, ahl a termálvíz fenntartható használatán alapuló gazdasági fejlıdés a laksság életminıségének emelkedésével és a társadalmi khézió erısödésével pársul, a környezet minıségének flyamats javulása mellett. Társadalmi visznyk: A laksság száma (22-25 ezer fı) enyhe ingadzás mellett stagnálást illetve szabályztt növekedést mutat, ugyanis a születések enyhén csökkenı arányát (1-2 ) ellensúlyzza a beköltözık nagy száma a magas környezetminıség és a hatékny közszlgáltatásk miatt. A laksság krcsprts megszlását mindezeknek köszönhetıen a munkaképes krúak stabil (63-67%) és a 65 éven felüliek növekvı aránya (20% felett) jellemzi. A magas közszlgáltatási színvnal és a jó minıségő települési környezet miatt az ingatlanárak tvábbra is magasak maradnak, amely miatt nem várható, hgy a várs az alacsnyabb státuszú társadalmi rétegek vándrlásának célpntjává válik. A termálvízre alapztt egészségipari fejlesztéseinek köszönhetıen a várs nemzetközi jelentıségő gyógyászati és rehabilitációs közpntnak számít. Az önkrmányzat, a Hungarspa Zrt., az ÁNTSZ helyi szervezete, az egészségügyi vállalkzásk és a civil szervezetek közötti együttmőködésnek köszönhetıen a laksság körében rendszeresek az intenzív felvilágsító, prevenciós és szőrési prgramk, amelyek eredményeként javul a laksság egészségi állapta, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire és a daganats megbetegedésekre. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátttsági mutatók elérik az európai átlagt (pl. az egy házirvsi és házi gyermekrvsra jutó laksk száma 1300 fı). A gazdasági fejlıdés hatására nagyarányú társadalmi plarizáltság nem alakul ki, a jövedelmi különbségek csökkennek, a hátránys helyzető csprtk létszáma csökken, életminıségük javul, felzárkózási esélyeik növekednek, életük önálló irányításának lehetıségei bıvülnek. A hátránys csprtk társadalmi integrációja a laksság aktív részvételével megy végbe, így megteremtıdik a széleskörő társadalmi szlidaritás, mely a társadalmi khézió alapját képezi. A szciális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, megvalósul a fenntartói pluralitás: a civil szervezetek, egyházak által nyújttt ellátásk szerepe nı. Az ktatási intézmények magas szintő infrastrukturális felszereltsége megfelelı alapt jelent a minıségi neveléshez és képzéshez. A közktatási intézményekben a mdern pedagógiai módszerek alkalmazásával nı a tanulók környezettudatssága, érzelmi intelligenciája, prblémamegldó és adaptációs képessége. A középfkú ktatási intézmények vnzáskörzete elsısrban a környezı településekre terjed ki, a diákk száma stagnálást mutat (1 000-1 100 fı). A szükséglet-rientált, magas színvnalú szakképzésnek köszönhetıen a várs munkaerı-ptenciálja jól képzett és rugalmas. Gazdasági helyzet: A várs gazdasági életében tvábbra is meghatárzó a gyógy- és termálturizmus, mely kiegészül a hsszabb tartózkdást igénylı rehabilitációs szlgáltatáskkal is. A vendégek számára a magas minıségő és megfizethetı szlgáltatáskat nemcsak a jelentıs tıkeerıvel rendelkezı szálldakmplexumk, hanem a várs kis- és középvállalkzásai is biztsítják. A laksság és a vársba a jelenleginél hsszabb távra (5-6 nap, rehabilitáció esetén 2-3 hét) érkezı turisták igényei növekedenek, amit a megerısödött és nagybb beruházási hajlandóságt mutató helyi kis- és középvállalkzásk teljes mértékben ki tudnak elégíteni. A turisztikai szlgáltatásk
diverzifikálása következtében hsszú távn a szeznális munkanélküliség jelentısen csökken. A termálvíz hasznsítása nemcsak a turisztikai szektr területén erısödik, hanem más gazdasági ágazatk számára is ptenciált jelent, így megtelepedtek nagybb, kutatásfejlesztéssel fglalkzó, tiszta technlógiát alkalmazó multinacinális vállalatk, amelyek a várs munkaerı-piaci flyamatait is kedvezıen beflyáslják. A várs gazdálkdása a magas sajátbevételeknek köszönhetıen kiegyensúlyztt. Környezeti állapt: A várs közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fgyása, az aktív védelemnek köszönhetıen a várs bel- és külterületének öklógiai stabilitása növekszik, Egységes öklógiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvı arányú zöldterületek (kb. 25 hektár) és a rehabilitált vízflyásk mentén. A várs külterületén a parlag területek többsége felszámlásra kerül extenzív mezıgazdasági hasznsítással és erdısítéssel. A környezetvédelmi tudatfrmálás flyamats, állandó eleme a várs plitikájának. Ez ésszerőbb fgyasztásra és környezetkímélı termelésre ösztönöz, aminek köszönhetıen a laksság és az üzemek környezetterhelése csökkenı tendenciát mutat. A fıbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU nrmákhz. Az elkészült vársi környezetvédelmi terveknek (zajvédelmi terv, hulladékgazdálkdási terv, zöldfelületgazdálkdási terv) megfelelıen a szennyezıanyag-kibcsátás és a zajterhelés csökken (ehhez hzzájárul a várst elkerülı utak tvábbi kiépülése és a belterületen kiépülı kerékpárút-hálózat is), a zöldterületek növelése, hasznsítása flytatódik. A szelektív hulladékgyőjtés a várs egész területén szervezetten mőködik, az újrafeldlgzási kapacitásk kiépültek. A közmőlló bezáródik, a szennyvíz magas szintő bilógiai és mechanikai tisztítására alkalmas telep krszerősítése megtörtént. Ennek, valamint a használt termálvíz sótlanításának köszönhetıen a talaj és a felszín alatti vizek minısége javul. A megfelelıen karbantarttt csapadékvíz-hálózatnak és a zöldterületek magas arányának köszönhetıen nı a csapadék talajba szivárgása, ami stabilizálja a várs mikrklímáját, és elejét veszi a hirtelen lehulltt nagymennyiségő csapadék utáni belterületi elöntések kialakulásának. A várs energiaellátásában jelentısen támaszkdik a gazdaságsan elérhetı alternatív energiákra, különös tekintettel a getermikus energia, a nap és a bimassza jelentette frráskra. Ezáltal csökken a település szén-dixid kibcsátása, nı az energiaellátás biztnsága. A getermikus energiahasználatnak köszönhetıen a vársi távhırendszer bıvül, terjed a földhı hőtési célú használata, mely a nyári szeznban is jelentısen csökkenti a település energiafelhasználását. 4.2. A stratégia céljai A megalkttt jövıkép középpntjában a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság megteremtése áll. Ez elsısrban a társadalm legszélesebb rétegeinek döntéshzatalba történı bevnásával, a gazdaság szereplıinek fenntarthatóságra ösztönzésével és a természeti erıfrrásk kíméletes használatával érhetı el. Ennek érdekében kerületek kialakításra az átfgó, a stratégiai és részcélk, melyek számszerősítésére és ezáltal a megvalósulás nymn követésére az egyes célkhz rendelt indikátrk adnak lehetıséget. 4.3.1. Átfgó cél Hajdúszbszló fenntartható fejlıdési tervének átfgó célja átfgó célja a következıképpen fgalmazható meg:
Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvetıen fnts a laksság természetes fgyásának csökkentése, az életminıség javítása és a társadalmi khézió megteremtése. Ennek keretén belül lehetıséget kell biztsítani a hátránys helyzető csprtk (nık, rmák, testi és értelmi sérültek) munkába állásáhz. A közszlgáltatáskat (ktatás, egészségügy, szciális ellátás, közigazgatás, közmővelıdés) térbelileg és funkcinálisan is elérhetıvé kell tenni mindenki számára. A civil szervezetek segítségével ösztönözni kell a társadalmi csprtk közti párbeszédet, a tradíciók megırzését és a hajdúszbszlói identitás kialakulását. Hajdúszbszló idegenfrgalmi közpnti státuszát és vársias megjelenését az elmúlt évtizedek termálvíz-hasznsításra alapztt dinamikus gazdasági fejlıdése alapzta meg. A gyógyturizmusn alapuló gazdasági prsperitás széleskörő társadalmi átalakulást is eredményezett. Tekintettel arra, hgy a várs tvábbi fenntartható fejlıdésének gazdasági alapját a jövıben is a felszínalatti vízkincs képezi, kíméletes, de ennek ellenére skldalú használata a fenntartható fejlıdés alapja a várs esetében. Hsszú távn ugyanakkr javítani szükséges a tıke beáramlásáhz, illetve helyben maradásáhz, valamint a helyi kis- és középvállalkzói szféra megerısödéséhez szükséges feltételeket. Ez a környezeti szempntk figyelembevétele mellett a fejlett vállalkzói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a felsıktatással való együttmőködésre épülı humánerıfrrás-fejlesztést jelenti. A tiszta technlógiákat alkalmazó K+F és a jelentıs hzzáadtt értéket elıállító cégek településre vnzásával, valamint a jelenleg egyldalú idegenfrgalm diverzifikálásával fenntartható gazdasági fejlıdés bntakztatható ki. A laksság életminıségének emeléséhez és a turizmus multiplikátr hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hzzájárul Hajdúszbszló természeti és épített értékeinek megırzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahrdzók arányának növelése az energiaellátásn belül. A vársfejlesztési tevékenységek srán kiemelt figyelmet kell frdítani a zöldfelületek arányának növelésére, a szennyezıanyagk és zaj kibcsátásnak csökkentésére és a vízelvezetésre. Az épületek felújítása és az új épületek kivitelezése srán fkzttan alkalmazni kell a legjbb elérhetı energiatakarékssági technlógiákat valamint a gazdaságsan felhasználható alternatív energiafrráskat. A közmőllót teljesen be kell zárni, a várs vízgazdálkdását a fenntarthatóság irányába kell elmzdítani. A társadalmi részvétel elısegítése érdekében a lakssági környezettudatsságt intenzív felvilágsító kampánykkal, tudatfrmálással erısíteni kell. A környezeti szempntk beépülése a fejlesztési tevékenységekbe a különbözı önkrmányzati szakplitikák összehanglásával, valamint a plitikai ciklusk átnyúló tervezési idıszakk alkalmazásával biztsítható.
Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése Az indikátr neve A fglalkztatttak aránya a hátránys helyzető munkavállalók számán belül A helyi megújuló energiahrdzók felhasználásnak aránya a település energiaellátásában A környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkzásk aránya Iparőzési adó aránya az önkrmányzati bevételeken belül 21. táblázat: Az átfgó cél indikátrai Az indikátr Mértékegység érték 2030 gyakrisága Kiindulási Célérték Adatgyőjtés Frrás definíciója A 180 napnál tvább fglakztatttak aránya a KSH, településen élı % 38% 51% évente Plgármesteri hátránys helyzető Hivatal munkavállalók (nık, rmák, mzgássérültek) létszámán belül, A gazdaságsan elérhetı helyi megújuló Plgármesteri energiafrrásk % 2% 25% 5 évente Hivatal használatának arány a település energiaellátásában A környezetirányítási rendszereket (ISO 14001, EMAS) Önkrmáynzat, mőködtetı Hajdú-Bihar vállalkzásk % n.a. 50% 2 évente megyei aránya a Kereskedelmi településen és Iparkamara mőködı összes vállakzásk számán belül, %- ban k A településen mőködı, az önkrmányzat számára iparőzési adót fizetı vállalkzásk által % 8 16 évente Önkrmányzat fizetett adókból származó bevétel aránya az önkrmányzat teljes tárgyévi bevételén belül 4.3.2. Középtávú tematikus célk Az átfgó cél megvalósulásáhz az alábbi középtávú célk járulnak hzzá, melyek fenntarthatósági szempntból kerülnek meghatárzásra és csprtsításra. 1. stratégiai cél: A társadalmi fenntarthatóság megteremtése 1/1 részcél: Népesedési prblémák kezelése DEM-1: A bölcsıdei férıhelyek számának növelése DEM-2: Családbarát munkahelyek megteremtése DEM-3: A fiatalk elvándrlásának csökkentése 1/2 részcél: A laksság egészségi állaptának javítása: MED-1: Az egészségtudatsság és az egészséges életmód növelése szemléletfrmálással MED-2: A megelızés szerepének erısítése lakssági szőrıprgramk szervezésével, tájékztatással, felvilágsítással MED-3: Az egészségügyi intézmények ellátási színvnalának növelése
1/3 részcél: A fglalkztatási helyzet javítása F-1: A GYES-rıl visszatérık munkába állásának támgatása F-2: A megváltztt munkaképességőek fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-3: Egyéb hátránys helyzető társadalmi csprtk (rmák) fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-4: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzések szervezése 1/4 részcél: A társadalmi khézió erısítése T-1. A szciális szlgáltatásk (idıskri gndzás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mzgássérültek ellátása) hzzáférhetıségének javítása T-2 Egyenlı hzzáférés biztsítása mindenki számára az ktatási és közmővelıdési lehetıségekhez T-3 Közösségfejlesztés a társadalm tagjai közti tlerancia megteremtéséért T-4 A társadalmi devianciák (hajléktalanság, szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csprtk társadalmba történı reintegrációjának elısegítése 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése 2/1 részcél: A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének tvábbfejlesztése K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályzási és engedélyezési eljáráskba K-3: A civil szervezetek és a laksság fkztt bevnása a természet és épített környezeti elemek védelmébe K-4 A település környezetfejlesztési tevékenységeit megalapzó stratégiai dkumentumk elkészítése 2/2 részcél: Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése FV-1:A csapadékvíz talajba szivárgásának elısegítése a várs belterületén FV-2: A csapadékvíz elevezetı hálózat állaptának feltárása, szükséges reknstrukciója FV-3: A szennyvízcsatrna hálózat tvábbi fejlesztése FV-4: A szennyvíztisztító kapacitásk fejlesztése FV-5: A takaréks vízhasználat lehetıségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a laksság és a közületi fgyasztók számára FV-6- A hsszútávú termálvízhasznsítás elısegítése 2/3 részcél: Felkészülés a klímaváltzás hatásaira CC-1: Tanulmány készítése a klímaváltzás hatásairól Hajdúszbszlóra CC-2: A plgári védelmi tervek aktualizálása CC-3: A laksság felkészítése a klímaváltzás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére
2/4. részcél: Az alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése AE-1: A laksság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése AE-2: Az alternatív energiahrdzók használatának növelése 2/5. részcél: A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakulásának elısegítése FT-1: A helyi kapcslatrendszerek erısítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával FT-2: A meglévı közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erısítése FM-1: E-közigazgatási rendszerek fejlesztése 2/6. részcél: A fenntartható fgyasztóvá válás elısegítése szemléletfrmálással FF-1: A lakssági csprtk, mint fgyasztók tájékztatása a fenntartható fgyasztásról, annak lehetıségeirıl FF-2 A vállalkzásk, mint termékek és szlgáltatásk elıállítóinak és fgyasztóinak tájékztatása fenntartható fgyasztásról FF-3: Az önkrmányzat, mint helyi ökinnvátr szerepének erısítése a helyi fenntartható fejlıdési legjbb gyakrlatk elterjesztésében 3. A helyi fenntartható gazdaság megteremtése 3/1. részcél: Környezettudats, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása HG-1: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkzásk támgatása HG-2: A tiszta technlógiát alkalmazó vállalkzásk letelepedésének ösztönzése HG-3: A helyi mikr-, kis- és középvállalkzásk tevékenységeinek segítése 3/2 részcél: Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése 3/3. részcél: A fenntartható turizmus megteremtése FT-1 A turisták számára vnzó környezet kialakítása a település teljes területén FT-2 A helyi társadalm bevnása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkzók, humánerıfrrásk) FT-3. Hajdúszbszló Fenntartható Turizmusfejlesztési Kncepciójának kidlgzása és a települési turizmusplitika kialakítása FT-4. A turisztikai attrakciók diverzifikálása FT-5 Turisztikai infrmációs rendszer létrehzása FT-7 Turisztikai desztináció menedzsment-team tevékenységeinek fejlesztése 3/4 részcél. A fenntartható mezıgazdaság megteremtése FA-1: A mővelési szerkezet megváltztatása a helyi élelmiszerellátás biztnságának megteremtése érdekében FA-2: A szciális bigazdálkdás elısegítése
Hrizntális stratégiai célkitőzés: A fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban H/1 A lakssági részvétel támgatása a döntéshzatalban LR-1: A társadalm fenntarthatósággal kapcslats tudásbázisának növelése LR-2: Együttmőködési fórumk kialakítása a civil szervezetek és az önkrmányzat között H/2 Az önkrmányzat közplitikáinak fejlesztése, átalakítása KP-1: A hsszútávú, plitikai cikluskn átívelı stratégiai tervezés gyakrlati megvalósítása KP-2: A stratégiák célrendszereinek fenntarthatósági szempntú összehanglása KP-3: A legfntsabb környezetvédelmi alaplevek (elıvigyázatsság, megırzés, megelızés) integrálása a plitikaalktási flyamatkba és a végrehajtásba KP-4: A környezeti infrmációk teljes átláthatóságnak és hzzáférhetıségének biztsítása 1. stratégiai cél: A társadalmi fenntarthatóság megteremtése Hajdúszbszlón a fenntartható vársfejlıdés megteremtésének alapvetı feltétele a fejlesztési frrásk társadalmilag igazságs elsztásának megvalósítása, amely a vársi és a mikrtérségi közpnti szerepkörbıl adódóan mind a vársi, mind a várskörnyéki társadalm fizikai, mentális, gazdasági és társadalmi jólétét egyaránt szlgálja. A várs önkrmányzata jelenleg is mindent megtesz a fejlesztési frrásk társadalmilag igazságs elsztásáért. Ennek köszönhetı, hgy - amint a helyzetelemzés is rámutattt - a településen nem alakult ki jelentıs területő szegregált vársrész. A várs ktatási intézményeiben megvalósul a hátránys helyzető tanulók integrált ktatása, az egészségügyi ellátáshz a település lakóinak több mint 100%-a hzzáfér. A pzitív tendenciák ellenére a társadalmi fenntarthatóság terén a várs kmly kihíváskkal néz szembe. A legnagybb prblémát a várs laksságának természetes fgyása és az elöregedı vársi népesség jelenti, mely már középtávn jelentıs negatív hatáskkal járhat a várs fejlıdését tekintve. A flyamat megállítása a társadalmi fenntarthatóság megteremtésének alapja. Bár a laksság egészségi állapta Hajdúszbszlón jónak mndható, a halálki struktúra itt is megfelel az rszágs tendenciáknak: vezetı helyen állnak a szív- és érrendszeri betegségek valamint a daganats megbetegedések. Ezek Hajdúszbszlón is rntják a laksság életkilátásait és életminıségét. Az egészségkultúra társadalmi nrmák közé emelésével és az egészségtudats életmód terjesztésével a laksság egészségügyi állapta jelentısen javítható. A hátránys helyzető csprtk, különösen a pályakezdı és GYES-rıl visszatérık munkába állási lehetıségei meglehetısen szőkek a településen. Ez hsszútávn is kihat mind a demgráfiai flyamatkra, mind a gazdaság fejlıdésére, ezért a fglalkztatási lehetıségek bıvítése alapvetı fntsságú a fenntartható társadalm megteremtése szempntjából. Az elöregedı társadalm tagjainak ellátása egyre nagybb terhet ró a település önkrmányzatára. Az idıskrúak ellátásának infrastrukturális feltétételei jelenleg nem kielégítıek a településen. Az idısek tartós és átmeneti gndzásának fizikai és humánerıfrrás feltételeinek megteremtése egyre sürgetıbb feladat a településen.
Egy társadalm kiegyensúlyztt fejlıdéséhez szükséges a különbözı társadalmi csprtk és a társadalm tagjai közötti szlidaritás fejlesztése. Tvábbra is alapvetı fntsságú a hátránys helyzető csprtk (rmák, megváltztt munkaképességőek, nık, deviáns társadalmi csprtk) társadalmi integrációjának elısegítése, a közszlgáltatáskhz való hzzáférés javítása, az akadálymentesítés flytatása. 1. sz. stratégiai cél: a társadalmi fenntarthatóság megteremtése 22. táblázat: Az 1. sz. stratégiai cél indikátrai Az indikátr Az indikátr Mértékegység érték Kiindulási neve definíciója Célérték A családbarát Családbarát munkahelyek aránya munkahelyek %-ban kifejezve a aránya a település összes településen munkahelyének számán belül A 0-17 évesek aránya Az akadálymentesített közszlgáltatásk aránya A 0-17 évesek aránya a települések állandó népességén belül Az akadálymentesített közszlgáltatásk aránya településen %-ban kifejezve Adatgyőjtés gyakrisága % 2% 20% évente Frrás Plgármesteri Hivatal % 17% 17% 5 évente KSH % 40% 100% 2 évente Plgármesteri Hivatal, Civil szervezetek 1/1 részcél: Népesedési prblémák kezelése A fgyó és öregedı népesség prblémájának kezelése érdekében szükséges a vállalt gyermekek nyugdt felnevelésének biztsítása, a fiatalk szelektív elvándrlásnak megállítása, a gyermekvállalási kedv növelése, a gyermekek elhelyezésének javítása valamint különösen a nık esetében- a munka és a gyermeknevelés összehanglhatóságának javítása. Ennek érdekében a következı beavatkzáskat szükséges végrehajtani: DEM-1: A bölcsıdei férıhelyek számának növelése: Amint a helyzetelemzésbıl is kiderült, a bölcsıdei férıhelyek száma rendszeresen alatta marad a lakssági igényeknek. A gyermekek elhelyezési prblémái nehezítik a nık munkába történı visszatérését és hatással vannak a gyermekvállalási hajlandóságra is. A bölcsıdei férıhelyek számának rövidtávn történı növelése ezért sürgetı feladattá vált. DEM-2: Családbarát munkahelyek megteremtése Hajdúszbszlón jelenleg alacsny a családbarát munkahelyek száma. A gyermeküket nevelı szülık gyakran nehezen tudják összeegyeztetni - különösen a gyermekek fiatal krában - a gyermekgndzást és a munkahelyi feladataikat. Az ı helyzetüket megkönnyítendı családbarát munkahelyeket kell létrehzni, melynek keretén belül igénybe vehetik a rugalmas munkaidıt, a részidıs fglalkztatást, távmunkát valamint a gyermekek után járó többletszabadságt. DEM-3: A fiatalk elvándrlásának csökkentése Hajdúszbszló egyik legégetıbb társadalmi prblémája a fiatalk szelektív elvándrlása. Ennek megállítása érdekében a fiatalk vársban maradását különbözı eszközökkel (pl. elsı lakáshz jutási támgatással, munkahelyteremtéssel, gyermekneveléshez ideális feltételek megteremtésével) ösztönözni szükséges.
1/1 részcél: Népesedési prblémák kezelése 22. táblázat: Az 1/1 részcél indikátrai Az indikátr Az indikátr Mértékegység érték 2030 gyakrisága Kiindulási Célérték Adatgyőjtés neve definíciója Frrás 0-17 évesek aránya 0-17 évesek aránya a lakónépességen belül %. 17 17 évente KSH Hajdúszbszlón 18-59 évesek aránya 18-59 évesek aránya a lakónépességen belül Hajdúszbszlón % 60 60 5 évente KSH Az önkrmányzat által a Az önkrmányzat nagycsaládsknak által a (3 vagy több nagycsaládsknak Plgármesteri gyermeket db 0 30 évente nyújttt Hivatal, nevelıknek) beisklázási nyújttt beisklázási segélyek száma segélyek eseteinek száma 1/2 részcél: A laksság egészségi állaptának javítása: A népesség egészségügyi helyzetének javítása rszágsan is az egyik legfntsabb fenntarthatósági cél, mivel minden más gazdasági és társadalmi flyamatra is erıteljesen kihat. Hajdúszbszlón is alapvetı cél az egészségben eltöltött életévek számának növelése a vársban és környékén élı laksság körében. Ennek megvalósítására két fı területen van lehetıség: az egészségmegırzés és az egészséges életmód ösztönzése révén illetve a mőködı közegészségügyi rendszerek fejlesztésével. Ehhez a következı beavatkzásk megtétele szükséges: MED-1: Az egészségtudatsság és az egészséges életmód növelése szemléletfrmálással Hazánkban, így Hajdúszbszlón is a laksság egészségügyi prblémának nagy része az életmóddal függ össze. A szenvedélybetegségek, különösen a dhányzás, jelentıs számú daganats és idegrendszeri megbetegedésért felelıs. A terjedı alkhlizmus, az égetett szeszesitalk nagymennyiségő fgyasztása szintén növeli a krai elhalálzás illetve a tartós, krónikus betegségek kialakulásának kckázatát. Az újkri magyar táplálkzási szkásk a zsírs ételek és a jelentıs mennyiségő szénhidrát fgyasztását helyezik elıtérbe, mely a mzgásszegény életmóddal pársulva a keringési betegségek kialakulásáért is felelıs. Ezen társadalmi szkásk megváltztatása csak hsszútávú, flyamats szemléletfrmálással lehetséges, melynek elemei lehetnek a következık: - közösségi sprtrendezvények szervezése; - egészséges életmóddal fglalkzó civil szervezetek létrehzása és tevékenységeik támgatása; - tájékztató kampányk szervezése az isklákban, munkahelyeken; - ingyenes tájékztató kiadványk készítése és széleskörő terjesztése az egészséges életmódról, a dhányzás, a helytelen táplálkzás és a mzgásszegény életmód kárs hatásairól és ezek kiküszöbölésérıl; - fórumk, vitaestek szervezése neves szakértık meghívásával és közremőködésével az egészséges életvitelrıl. MED-2: A megelızés szerepének erısítése lakssági szőrıprgramk szervezésével, tájékztatással, felvilágsítással A magyar laksság szervezett szőrıprgramkn való részvétele meglehetısen alacsny. Ennek ka a laksság elzárkózása, idegenkedése az egészségügyi intézményektıl, tvábbá
a szőrés eredményeitıl való félelem. Ez elsısrban a laksság betegségmegelızéssel és krai betegség-felismeréssel kapcslats ismerethiányának köszönhetı. Ennek megszüntetése érdekében szükséges - a szőrıprgramk elızetes népszerősítése laksság körében, - a krai diagnsztika fntsságának hangsúlyzása a gyrs egészség-helyreállításban, - több lakssági szőrıprgram indítása különösen a daganats valamint a szív- és érrendszeri betegségek krai felismerése érdekében. MED-3: Az egészségügyi intézmények ellátási színvnalának növelése Bár Hajdúszbszló egészségügyi ellátórendszere fejlettnek tekinthetı, az ellátás színvnalának növelése állandó feladat. Ez jelenti egyfelıl az ellátás mőszaki színvnalának és humánerıfrrásainak állandó fejlesztését (rvsi eszközök és berendezések beszerzése, egészségügyi dlgzók állandó tvábbképzése), valamint a betegellátáshz kapcslódó épített környezet minıségi fejlesztését is (betegvárótermek, rvsi szbák és rendelıhelyiségek felújítása, klimatizálása, mentıállmás fejlesztése, helikpter-leszállóhely kialakítása stb). 1/2 részcél: A laksság egészségi állaptának javítása: Az indikátr neve A daganats betegségben elhunytak száma A szív és érrendszeri betegségben elhunytak száma Az önkrmányzati költségvetésbıl az egészségügyi intézmények fejlesztésre frdíttt összeg aránya 23 táblázat: az 1/2 részcél indikátrai Az indikátr definíciója Az egészséges életmódt népszerősítı kampányk száma az isklákban A laksság körében évente végzett rendszeres daganatszőrı prgramk száma Az várs költségvetésbıl az egészségügyi intézmények mőszaki és humáninfrastruktúra fejlesztésére frdíttt összeg aránya Mértékegység Kiindulási érték Célérték Adatgyőjtés gyakrisága db/év 0 2 évente db/év 0 2 évente % 1% 3% évente Frrás Plgármesteri Hivatal, civil szervezetek Plgármesteri Hivatal, ÁNTSZ Plgármesteri Hivatal 1/3 részcél: A fglalkztatási helyzet javítása: A laksság fglalkztatttsági helyzete Hajdúszbszlón kedvezıbb mind az rszágs, mind a megyei átlagnál. A fiatal, pályakezdı munkanélküliek közt aznban a nık aránya lényegesen magasabb, mint a férfiak körében. Az ı pályakezdésük elısegítése alapvetı fntsságú mind a népesedés prblémák megldásában, mind a szciális feszültségek kialakulásának megelızésében. A gyermekgndzási segélyrıl visszatérık, valamint a megváltztt munkaképességőek is jelentıs nehézségekkel néznek szembe a munka világába való belépéskr. Hajdúszbszló munkaerıpiacának egyik jellegzetes vnása a turizmus természetébıl fakadó szeznális munkalehetıségek nagy száma, amelyeket elsısrban képzetlen, hátránys helyzető munkavállalókkal töltenek be. Ez körükben növeli a szeznális munkanélküliséget, melynek csökkentése alapvetı feladat a társadalmi fenntarthatóság megteremtése érdekében. A prblémák enyhítésére a hátránys helyzető illetve hátránys helyzetbe kerülı társadalmi csprtk fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése szükséges a következı beavatkzásk megtételével:
F-1: A GYES-rıl visszatérık munkába állásának támgatása A kiskrú gyermekük gndzása mellıl a munka világába visszatérı nık gyakran néznek szembe munkahelyük elvesztésével, munkatapasztalataik és tudásuk erdálódásával, beilleszkedési prblémákkal ill. a gyermekgndzás és a munkahelyi teendık összehanglásának nehézségeivel. Munkába állásuk támgatása alapvetı érdeke a várs társadalmának, mivel kiesésük a fglalkztattti körbıl vagy a gyermekvállalásról történı lemndásuk hsszútávn is negatív hatását gyakrl a település társadalmára és gazdaságára egyaránt. Ennek megelızése az alábbi tevékenységekkel lehetséges: - a GYES-en lévı nık valamint a munkahelyük közti kapcslat fenntartása (munkahelyi családi rendezvények szervezése, munkahelyi hírlevelek szerkesztése és terjesztése), - rugalmas munkaidı biztsítása a kiskrú gyermeküket nevelık számára, - részidıs fglalkztatás lehetıségének bevezetése a gyermeküket nevelı nık számára, - távmunka infrastrukturális feltételeinek és lehetıségének megteremtése. F-2: A megváltztt munkaképességőek fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése A testileg és szellemileg sérült emberek munkahely-találási lehetıségei az rszágs tendenciákkal összhangban gyakrlatilag minimálisak Hajdúszbszlón is. Társadalmi integrációjuknak alapvetı feltétele a fglalkztathatóságuk megteremtése. Jelenlegi anyagi helyzetében az önkrmányzat ezt az intézkedést csak külsı anyagi frrásk, EU-s támgatásk igénybevételével tudja végrehajtani. A megváltztt munkaképességőek fglalkztatására száms lehetıség adódik: - távmunka lehetıségének biztsítása a mzgásban krlátzttak részére, - a munkahelyek munkavégzés szempntjából történı akadálymentesítése annak céljából, hgy látás- és hallássérültek vagy mzgáskrlátzttak is elláthassanak biznys munkaköröket, - új frrásk flyamats bevnása a megváltztt munkaképességőek fglalkztathatóságának bıvítésére, - speciális közmunkaprgram indítása testi és értelmi sérültek számára. F-3: Egyéb hátránys helyzető társadalmi csprtk (rmák) fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése Magyarrszágn általáns prbléma a rmák kiszrulása a munkaerıpiacról. Hajdúszbszlón a helyzet lényegesen kedvezıbb az rszágs átlagnál. Összefüggı szegregált településrészek nem alakultak ki, a rmák társadalmi integrációjáért az önkrmányzat lehetıségei szerint mindent megtesz. Ennek ellenére a munkaerı-piaci helyzetük Hajdúszbszlón is ingatag: a családk nagy része egykeresıs háztartásként mőködik, a jelentıs részükben a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem szeznális alkalmi munkákból és segélyekbıl jön össze. Munkaerı-piaci helyzetük javítása alapvetı fntsságú a társadalmi és szciális feszültségek kialakulásának megelızése szempntjából. Ennek elısegítése az alábbi tevékenységekkel történhet: - speciális képzési prgramk indítása a rmák részére a fglalkztathatóság javítása érdekében, - közmunkaprgram flytatása. - a rma nık munkába állásának elısegítése speciális képzési és fglalkztatási prgramk indításával. F-4: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzések szervezése
A társadalm tartósan munkanélkülivé váló tagjainak gyakran kz nehézséget a fglalkztathatóságt javító átképzéseken való részvétel. Ennek egy része mentális eredető, a gyrs alkalmazkdóképesség hiányából fakad. A legnagybb prblémát aznban a piaci igényeket figyelmen kívül hagyó átképzések nagy száma jelenti. Mivel a stabil, fejlıdı helyi társadalm kialakulásának egyik alapvetı feltétele a jól képzett, a gazdaságilag hasznsítható tudású, gyrs alkalmazkdó képességő munkaerı megléte, ezért a piaci igényekhez igazdó képzések flyamats indítása alapvetıen fnts a fenntartható társadalm megteremtéséhez. 1/3 részcél: A fglalkztatási helyzet javítása: Az indikátr neve Munkanélküliségi ráta pályakezdı nık munkanélküliségi rátája 24. táblázat: az 1/3 részcél indikátrai Az indikátr definíciója A munkanélküliek arány a keresıképe, aktív krsztály létszámán belül Hajdúszbszlón Nık aránya a pályakezdı munkanélküliek számán belül Mértékegység Kiindulási érték Célérték, 2030 Adatgyőjtés gyakrisága % 5,8 4 évente % 55% 50 évente Frrás Plgármesteri Hivatal, Munkaügyi Közpnt Munkaügyi Közpnt, 1/4 részcél: A társadalmi khézió erısítése A fenntartható helyi társadalmra a társadalmi csprtk között egyetértés és a szciális biztnság jellemzı. A társadalmi khézió érdekében lyan visznyk kialakítása szükséges, amelyek hsszú távn mindenki számára biztsítják a társadalmi-gazdasági részvétel alapfeltételeit, megteremtik a mbilitási utakat az egyén számára a társadalmban. Ennek közpnti eleme az életesélyek egyenlıtlenségeinek csökkentése, a kirekesztés enyhítése a gyermekkrtól kezdve, a szegénység mérséklése, a településen belüli társadalmi és területi khézió erısítése. A társadalmi szlidaritás erısítéséhez szükséges tvábbá a kisközösségek fejlesztése, valamint a tanulási, együttmőködési, részvételi, döntéshzói és alkalmazkdási képességek fejlesztésén keresztül a közösségi lét megteremtésének és megélésének elısegítése. A közösségtudatsság erısödése segíti a nrmakövetést és stabilizálja a társadalmat. A részcél keretén belül alapvetı törekvés a hajdúszbszlói társadalm khéziójának megerısítése, a szciális biztnság megteremtése. A település ezt a fglalkztatás növelése mellett, a szciális ellátáskhz,, a krszerő ktatáshz és szakképzéshez való hzzáférés elısegítésével, a helyi közösségek fejlesztésével valamint a deviáns társadalmi csprtk helyzetének javításával, társadalmi reintegrációjával tudja elérni. Ennek érdekében az alábbi beavatkzáskat szükséges megtenni: T-1. A szciális szlgáltatásk (idıskri gndzás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mzgássérültek ellátása) hzzáférhetıségének javítása Amint az a helyzetelemzésbıl is kiderül, az idıskrúak nappali és tartós ellátására szaksdtt intézményekben rendszeressé vált a kapacitáshiány. Ennek ka egyrészt a rendelkezésre álló helyek alacsny száma, másrészt az idıskri egészségügyi és szciális ellátást igénylık számának flyamats emelkedése a településen. Tekintettel arra, hgy az idıskrúak száma a jövıben várhatóan növekedni fg, a családk pedig a kétkeresıs háztartásk kialakulása miatt nem tudják az tthni áplásukat vállalni, ezért az idıskrúak emberhez méltó testi és mentális áplási feltételeinek megteremtése alapvetıen fnts mind a társadalmi khézió, mind a fenntartható társadalm megteremtése érdekében.
A fenntartható fejlıdés megteremtése érdekében alapvetı a helyi társadalm lelki egészségének megırzése is. Ez annál is fntsabb, mivel napjaink flyamatsan váltzó gazdasági, társadalmi visznyai és az ıket követı egyre gyrsabb értékrend-váltásk miatt a laksság körében nı a lelki-eredető megbetegedések száma (depresszió, pánikbetegség, neurózis, egyes daganatk) Ezek kezelése, gyógyítása a laksság testi egészségének megırzésével egyenrangú. Az eredményes beavatkzáskhz alapvetıen fntsak az alábbi tevékenységek: : - a férıhelyek számának növelése az idıskrúak nappali és tartós bentlakáss intézményeiben, - a házi beteggndzó szlgálat tevékenységeinek fejlesztése, a szciális alapn igénybe vehetı beteggndzás flyamats kiterjesztése a rászruló idıskrúak széles rétegeire, - újabb, széles prfilú támgatószlgálatk létrehzásának ösztönzése, - gerntlógiai és gerntpszichlógiai szakrendelések indítása a Közpnti Betegellátó Intézményben. - mentálhigiénés tanácsadó szlgálat létrehzása Hajdúszbszlón T-2 Egyenlı hzzáférés biztsítása mindenki számára az ktatási és közmővelıdési lehetıségekhez A hajdúszbszlói önkrmányzat eddig is kiemelten kezelte az ktatáshz és a közmővelıdési lehetıségekhez történı széles társadalmi hzzáférés a megteremtését. A várs iskláiban megvalósult az integrált ktatás, speciális gyógypedagógia nevelési prgrammal rendelkezı sztályk indultak. Mai napig kiemelt figyelmet frdítanak a sajáts nevelési igényő tanulók nevelésére. A beavatkzás célja a megindult pzitív flyamatk flytatása, mivel az integrált ktatás és közmővelıdés mőszaki és humánerıfrrásszínvnalának emelése kiemelt jelentıséggel bír a helyi társadalmi fenntarthatóság megteremtésében. T-3 Közösségfejlesztés a társadalm tagjai közti tlerancia megteremtéséért Az élı közösségek, mőködı civil szervezetek biztsítják Hajdúszbszló kulturális skszínőségének fennmaradását, ezért alapvetı cél a helyi kulturális közösségek tevékenységeinek támgatása. A közös értékek alapján mőködı közösségek skfélesége és ezek egymással való együttmőködésének gyakrlata fnts khéziós, alkalmazkdási, kiegyenlítı és ellensúlyzó szereppel rendelkezik a helyi társadalmban. A társadalmi csprtk helyi közösségeinek hálózata fnts helyszíne a feszültségek kulturált körülmények közti felldásának. Ennek érdekében kiemelkedıen fntsak az alábbi tevékenységek: - a hajdúszbszlói rma és más nemzetiségi civil szervezetek, kulturális közösségek létrehzásának támgatása, - a különbözı civil szervezetek közti kapcslatk támgatása (pl. közös rendezvények támgatása révén), - a civil szervezetek részvételi és együttmőködési képességeinek fejlesztése a döntéselıkészítésbe és döntéshzásba történı bevnhatóság erısítése céljából. T-4 A társadalmi devianciák (hajléktalanság, szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csprtk társadalmba történı reintegrációjának elısegítése
Hajdúszbszlón jelenleg a különbözı társadalmi devianciák különösen a hajléktalanság kezelésnek intézményrendszere meglehetısen hiánys. A települési jólét növekedésével fel kell készülni arra, hgy a várs egyúttal a hajléktalank és utcai kéregetésbıl élık egyik migrációs célpntjává is válik. Megjelenésük és számuk növekedése feszültségeket kzhat mind a helyi társadalmban, mind a településre érkezı turisták körében. A beavatkzás célja, hgy elısegítse a hajléktalanság és a hzzákapcslódó társadalmi devianciák kezelését. Ennek érdekében a következı tevékenységek végrehajtása szükséges: - éjjel-nappali hajléktalanszálló kialakítása a várs területén, - a hajléktalank egészségügyi és szciális ellátásának megszervezése, - a hajléktalansággal fenyegetett társadalmi csprtk (szenvedélybetegek, kisnyugdíjask, egyedülálló munkanélküliek) leszakadásának megelızése. 1/4 részcél: A társadalmi khézió erısítése: Az indikátr neve Férıhelyek száma az idıskrúak nappali és tartós bentlakáss intézményeiben Rma civil szervezetek száma Nemzetiségi civil szervezetek által szervezett kulturális ismeretterjesztı rendezvények száma Elláttt hajléktalank száma Mentálhigiénés szlgáltatást igénybe vevık száma 25. táblázat: az 1/4 részcél indikátrai Az indikátr definíciója Férıhelyek száma a településen mőködı idıskrúak nappali és tartós bentlakáss intézményeiben A településen mőködı rma civil szervezetek száma A településen mőködı nemzetiségi civil szervezetek együttmőködésében szervezett, társadalmi tleranciát erısítı kulturális rendezvények száma A település szciális intézményeiben elláttt hajléktalank száma A metálhigiénés szlgáltatást igénybe vevık száma a településen Mértékegység Kiindulási érték Célérték, 2030 Adatgyőjtés gyakrisága db 90 120 évente KSH db 1 5 évente db/év 0 3 évente db 0 20 10 évente fı 0 100 évente Frrás Plgármesteri Hivatal Plgármesteri Hivatal Plgármesteri Hivatal Plgármesteri Hivatal 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése A környezeti fenntarthatóság megteremtése települési szinten a természeti tıke (talaj, víz, levegı, élıvilág, megújuló és nem megújuló energiafrrásk) megırzését és kíméletes használatának elısegítését jelenti a település közigazgatási területén. Hajdúszbszló esetében ehhez az ember és a táj rganikus egységére való tekintettel az épített környezet értékeinek megırzésének feladatát is hzzávettük a hlisztikus szemlélet jegyében. A környezeti fenntarthatóság megteremetésének távlati célja az, hgy a megújuló természeti erıfrrásk (víz, szél, talaj, bimassza) használatának mértéke lyan ptimális határérték közelébe kerüljön és tartósan tt is maradjn, amely biztsítja a természeti rendszerek regenerálódását a társadalmi igények kielégítése mellett. Tvábbi cél a helyi társadalm által kibcsáttt szennyezıanyagk mennyiségének csökkentése is arra a szintre, melyet a levegı, a víz és a talaj képes semlegesíteni. A stratégiai cél elérésének érdekében szükséges a várs közigazgatási területén a található természeti értékek védelmének erısítése. Ennek aznban a mai élıvilág-centrikus védelem mellett ki kell terjednie az élettelen környezet elemeinek a térségben különösen a talajknak és a felszín alatti földtani környezetnek- védelmére is. Az élı és élettelen természeti értékek hsszútávú, hatékny megırzésének érdekében mind az
önkrmányzatnak, mind a laksságnak a jelenleginél aktívabban be kell kapcslódnia természetvédelmi tevékenységekbe. Annak ellenére, hgy Hajdúszbszló csaknem 900 éves múltra visszatekintı település, mőemléki épületekben visznylag szegények tekinthetı. Ez elsısrban a vidéken történelmileg jellemzı kıhiánys építési szkásknak köszönhetı, mely nem tette lehetıvé tartós építmények létrehzását. A megmaradt különbözı krú és típusú épített környezeti értékek védelme kiemelt fntsságú, mivel biztsítja a generációkn átívelı történelmi flytnsság térbeli megjelenését, ezáltal erısíti a ma élı nemzedékek helyi identitását. Ez a történelmi identitástudat erısíti a település lakóinak elhivatttságát a települési környezet jövı generációk számára történı megırzésére. Emellett a történelmi épületek megırzése hzzájárul az élhetı települési környezet kialakulásáhz. Napjainkban a legnagybb környezeti kihívást mind az emberiség, mind a helyi társadalmak számára a glbális klímaváltzás jelenti. Ennek hatásai ma még nehezen prgnsztizálhatók, ennek ellenére a hsszútávú helyi fenntartható fejlıdés megteremtése érdekében Hajdúszbszló társadalmának is fel kell készülnie az éghajlatváltzás hatásaira. A legújabb kutatásk szerint a glbális klímaváltzást gyrsító tényezık egyike a társadalmak nagy mennyiségő üvegházhatású gázkibcsátása. Ezek és más, emberi egészségre ártalmas gázk egyik legnagybb kibcsátója helyi szinten is a közlekedés. A mdern térszerkezeti és technikai megldásk megvalósítása a közlekedés negatív hatásainak csökkentése érdekében alapvetı fntsságú a környezeti fenntarthatóság elérésében. A fsszilis energiahrdzók készleteinek csökkenése miatt hsszútávn kialakuló energiaválság a helyi társadalmakat is érzékenyen érinti. A helyi ellátásbiztnság megteremtése, a fenntartható gazdasági fejlıdés elısegítése, valamint az üvegházhatású gázk kibcsátásának csökkentése érdekében szükséges a közszféra, laksság és a gazdasági szereplık energiafgyasztásának csökkentése valamint az alternatív energiahrdzók részarányának növelése. Ez részben a település épületállmányának energetikai krszerősítésével (hıszigetelés, főtési-hőtési rendszerek átalakítása megújuló energiafrrásk hasznsítására), részben a közlekedés átszervezésével és fejlesztésével (bicikliút-hálózat kialakítása, élı utcák fejlesztése) történhet. Az energetikai struktúra átalakítása srán aznban figyelembe kell venni a természeti erıfrrásk megújulásának képességét, mivel az alternatív energiahrdzók használata csak ebben az esetben járulhat hzzá a környezeti fenntarthatóság eléréséhez. 2. sz stratégiai cél: környezeti fenntarthatóság megteremtése Az indikátr neve A zöldfelületek aránya a település belterületén Az újrahasznsíttt hulladékmennyiség aránya Az energetikailag krszerősített épületek aránya A lakssági tudásmegsztásban résztvevık aránya 26. táblázat: a 2. stratégiai cél indikátrai Az indikátr definíciója A zöldfelületek aránya a település belterületén Az újrahasznsíttt hulladékmennyiség aránya a településen begyőjtött összes hulladékmennyiségen belül A településen energetikailag krszerősített középületek aránya az összes középületen belül A lakssági fenntarthatósági tudásmegsztásba bekapcslódtt laksság aránya teljes népességen belül Mértékegység Kiindulási érték Célérték Adatgyőjtés gyakrisága % 1,97% 5 évente KSH % 12 40 évente % 5 25 évente % 0 50 évente Frrás Plgármesteri Hivatal, KSH Plgármesteri Hivatal Plgármesteri Hivatal, civil szervezetek
A stratégiai cél eléréséhez az alábbi hat részcél teljesítése szükséges: 2/1 részcél: A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése A helyi környezeti fenntarthatóság megteremtése érdekében kiemelten fnts a Hajdúszbszló közigazgatási területén elıfrduló a természetes ökszisztémák (vizes élıhelyek, gyepek, erdık) mőködıképességének megırzése, az emberi használat melletti regenerációs-képességük biztsítása. Ennek érdekében szükséges az élıhely, mint élettelen környezeti elemek együttesének (talajk, vizek, kızetek, mikrklíma) megırzése, tvábbá az élıvilág egyedeinek védelme is. A természetvédelmi feladatk egy része a Hrtbágyi Nemzeti Park hatáskörébe tartzik, aznban a közigazgatási terület nagy részén az önkrmányzat felel a természetvédelemért, melynek fejlesztése alapvetı a várs hsszútávú fenntartható fejlıdésének biztsítása céljából. Hajdúszbszló mőemléki jellegő épületekben visznylag szegény település. Ennek ka a hagymánys alföldi kıhiánys építkezési módban keresendı. Az éghajlati hatásk valamint a krábban jellemzı tőzvészek elpusztíttták az építészei emlékeket. Meghatárzó épített környezeti értéke aznban a vársnak a máig felismerhetı mezıvársi ólas-kertes településszerkezet. Ez a struktúra - amelyben több szinten szétváltak a település lakó és gazdasági funkciói - nagyszerő emléke a helyi társadalm és a környezet között létrejött harmnikus, fenntartható kapcslatnak, lényegében egy a történelmi idıkben létrejött fenntarthatósági állaptt tükröz. Ez a szerkezet az utóbbi 100 évben jelentıs átalakulásnak indult, az utóbbi években sajns a pusztulás jelei mutatkznak rajta. Megırzése az épített környezeti értékek védelmének legfntsabb feladata. A helyi termálvíz felfedezése után a várs fejlıdése új lendületet kaptt. Ennek jelei az épített környezetben is megmutatkznak. Kiépült egy új üdülıvársrész, valamint a feltáráshz és hasznsításhz kapcslódó létesítmények sra jött létre. Ezeknek a termálvízhez mint megújuló energiafrráshz kötıdı mőszaki és építészeti létesítményeknek a mőemléki célú minısítése még mutat hiánysságkat, teljeskörő feltárásukat el kell végezni és védetté nyilvánításukat el kell kezdeni. A részcél eléréséhez az alábbi beavatkzásk végrehajtása szükséges K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének tvábbfejlesztése Tekintettel arra, hgy mind a természetvédelemért, mind az épített környezet elemeinek védelméért a Hrtbágyi Nemzeti Park mellett a hajdúszbszlói önkrmányzat is felel, az intézményes védelem fejlesztése, kiterjesztése alapvetı fntsságú. Ennek érdekében, amikr az önkrmányzat anyagi lehetıségei ezt megengedik az alábbi feladatkat szükséges elvégezni: - el kell készíteni illetve frissíteni kell Hajdúszbszló Várs Egyedi Tájérték-kataszterét, - fel kell tárni és szükség esetén védetté kell nyilvánítani a várs területén található mezıgazdasághz és a hévíz-hasznsításhz kötıdı mőemlékeket, - az önkrmányzatnak ki kell nevezni egy fenntartható fejlıdésért felelıs munkatársat, akinek feladatát az intézményes épített környezeti és természetvédelmi intézkedések önkrmányzati tevékenységeken belüli integrációja illetve krdinációja képezi, - a vársi közterület-felügyeletért felelıs hatóságk munkatársainak biztsítani kell az természetkársítási bírság kiszabásának lehetıségét. K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályzási és engedélyezési eljáráskba