3.Kf.27/340/2010/3.szám ítélete

3.Kf.27/340/2010/3.szám ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2011/8 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Ítélőtábla ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2011.01.19. Iktatószám: 0716/2011 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Ítélőtábla ítélete Szöveg: FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.340/2010/3. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Szabó & Szomor Ügyvédi Iroda (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55. III/1., ügyintéző: dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd) által képviselt MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) felperesnek a dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. május 4. napján kelt 7.K.30.632/2010/7. számú ítélete ellen a felperes 8. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.770/16/2009. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja a jogsértés hiányát. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint együttes első-másodfokú perköltséget. A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes 2009. november 24-én az ajánlattételi felhívás egyidejű megküldésével tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét arról, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) V. fejezete alá tartozó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indít a Budapest-München nagysebességű személyszállítási szolgáltatás nyújtásához szükséges vonategységek bérlése tárgyban Budapest-Győr-Hegyeshalom szakaszra. Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a szerződést műszaki-technikai sajátosságok miatt kizárólag egy szervezet, az ÖBB-Personenverkehr AG. (a továbbiakban: ÖBB AG) képes teljesíteni részben 1

pályahálózati és menetvonal biztosítási, részben járműoldali szempontból. A Bécs-München szakaszon, az osztrák területen egyedül az ÖBB AG rendelkezik olyan menetvonallal, amelyek csatlakoznak a Budapest felől Bécsbe vezető menetvonalakhoz. Kizárólag ehhez a rendszerhez való csatlakozás teszi lehetővé, hogy a felperes a jelenleg létező egyetlen Németországot hegyeshalmi csatlakozással elérő ütemes szerkezetű közlekedési rendszerhez közvetlenül kapcsolódjon. A beszerzés tárgyával szembeni követelményeket kizárólag az ÖBB AG birtokában lévő olyan railjet vonategység elégíti ki, amely képes arra, hogy a Hegyeshalom-Bécs-München viszonylaton az ÖBB AG rendszeréhez kapcsolódva az általa közlekedtetett railjet-tel szinkronüzemben, illetve összekapcsolhatóan, egymással összehangolható nemzeti menetrendek szerint közlekedjen. Az alperes a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás során hozott D.770/3/2009. számú végzésével ideiglenes intézkedéssel az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta, majd D.770/16/2009. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 180. (1) bekezdés második mondatára tekintettel a Kbt. 225. (1) bekezdés b) pontját, ezért a felperes ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott döntéseit megsemmisítette és 5 millió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a beszerzés tárgya annak ellenére, hogy a felperes feltüntette a Budapest-Győr-Bécs-München vasúti tengely kifejezést, ténylegesen csak a magyar szakaszra vonatkozott, melyet az ajánlattételi felhívás címe - vonategységek bérlése a Budapest-Győr-Hegyeshalom szakaszra - is igazolt. Magyarországon a felperes rendelkezik menetvonal engedéllyel, és nincs annak műszaki-technikai akadálya, hogy a railjet szerelvényen kívül más gyártó más vonategységével biztosítsa a közszolgáltatást annál is inkább, mert eddig sem kizárólagos jogon, vagy műszaki-technikai sajátosságon alapult a vonategység biztosítása. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a hazai közszolgáltatáshoz a vonategységet ne kizárólagos alapon nyújtsa. Nem áll fenn a műszaki-technikai sajátosság sem, mivel a vonategységeket nem kapcsolják össze Bécsben, a magyarországi vonalszakaszon pedig bármilyen, a műszaki előírásoknak megfelelő szerelvény közlekedhet. Forgalomszervezési és nem műszaki-technikai sajátosságnak minősítette azt a felperesi hivatkozást, hogy minden egyes railjet vonat a teljes Budapest-Bécs-München viszonylaton közlekedik, ezért szükséges a szerelvények összekapcsolhatósága. A műszaki-technikai sajátosság csak azon vonategységek esetében áll fenn, amelyek Budapesttől Bécsig, majd bécsi összekapcsolással Münchenbe tovább közlekednek, mert a railjettel szinkronüzemben történő közlekedtetés követelménye akkor teljesül, ha a szerelvények üzembszerűen összekapcsolhatók és minden funkciójukat tekintve működőképesek. Ez azonban a kizárólag hazai szakaszra vonatkozó vonatbérlést nem teszi jogszerűvé. Megállapította, hogy nem teljesül az a feltétel sem, hogy kizárólag egy szervezet képes a szerződés teljesítésére, mivel nemcsak az ÖBB AG, hanem a gyártó Siemens AG is képes a railjet vonategység szállítására. A menetvonal biztosítása kapcsán azt fejtette ki, hogy ez csak a Hegyeshalom-München szakasz osztrák területére vonatkozik, a magyar szakaszon a felperes, a német szakaszon a DB rendelkezik menetvonalakkal. Összességében arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn a Kbt. 225. (1) bekezdés b) pontjában írt feltételek, ezért a felperes jogsértően választotta ezt az eljárásformát. A súlyos, a nyilvános verseny lehetőségét kizáró jogsértésre figyelemmel indokoltnak tartotta bírság kiszabását, mértékénél figyelemmel volt a beszerzés 5 milliárd forintot meghaladó értékére, a hosszútávú szerződésre, de arra is, hogy a szerződéskötésre nem került sor, így a jogsértés reparálható. Az alperes határozatának hatályon kívül helyezése és perköltség iránt a felperes terjesztett elő keresetet, amelyben azzal érvelt, hogy az alperes tévesen azonosította a beszerzés tárgyát a 2

járművek belföldi szakaszra történő bérlésével. A felperes szándéka komplex szolgáltatás beszerzésére irányult, amelynek az volt a lényege, hogy a személyszállítás a Budapest - Hegyeshalom - Bécs - München útvonalon átszállás nélkül biztosítható legyen. A beszerzés egy elemét a belföldi közlekedés képezte, de a beszerzés célja nemzetközi személyszállítás megvalósítása volt. Az alperesnek a beszerzés egészét, a komplex szolgáltatást kellett volna vizsgálni, és a beszerzés egészére vonatkoztatni az általa elismert, de kizárólag a külföldi szakaszra fennálló műszaki-technikai sajátosságok meglétét. Amennyiben a beszerzés tárgyát az alperes helyesen minősítette volna, nem állapíthatott volna meg jogsértést a felperes terhére, és nem alkalmazhatott volna vele szemben bírságot. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, az alperes javára perköltség, az állam javára illeték megfizetésére kötelezte. Az Európai Közösségek Bírósága gyakorlata tükrében elemezte a választott eljárásfajtára jellemző elemeket, a Kbt. 225. (1) bekezdés b) pontjába foglalt feltételeket. Kifejtette, hogy önmagában még nem elégséges alapja az eljárásfajta választásának, hogy a szerződést kizárólag egy személy képes teljesíteni. Szükséges feltétel az is, hogy ez a kizárólagosság műszaki-technikai sajátosság, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt álljon fenn. A felperes nem bizonyította a műszaki-technikai sajátosságok fennállását, és azt sem, hogy a megjelölt műszaki paraméterekkel rendelkező vonategységet kizárólag a felhívott ajánlattevő képes szolgáltatni. Műszaki-technikai sajátosság fennállása hiányában nem volt megalapozott a választott eljárás, ezért az alperes helytállóan állapította meg a jogsértést és a bírságot azzal arányban állóan alkalmazta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen annak megváltoztatása, az alperes D.770/16/2009. számú határozatának hatályon kívül helyezése és perköltsége iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Érvelése szerint azzal, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalt állást a beszerzés tárgyát illetően, ugyanabból a téves kiinduló pontból minősítette a választott eljárást, és jutott az alperessel egyezően arra a téves következtetésre, hogy sem műszaki-technikai sajátosságok, sem kizárólagos jogok nem álltak fenn. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a belföldi szakaszra kívánta a vonategységeket bérelni, hanem a Budapest-München viszonylatban történő közlekedtetés érdekében komplex szolgáltatás igénybevételére fogalmazott meg igényt. Kereseti érvelése változatlan fenntartásával azt emelte ki, hogy a beszerzés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kizárólag az ÖBB AG képes, mert ő rendelkezik osztrák vasútvállalati engedéllyel, illetve osztrák menetvonallal, valamint railjet vonatszerelvénnyel, ami lehetővé teszi a Bécs és München között közlekedő szerelvényekhez bécsi kapcsolódással a Magyarországról érkező szerelvények összekapcsolását és tovább közlekedését. Utalt arra is, hogy valamennyi szerelvényt a teljes szakaszon közlekedtetné. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását és perköltséget kért, mert az megalapozott és érdemben helyes. A fellebbezés alapos. A Kbt. 225. (1) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni. E feltételeknek a beszerzés tárgyával összefüggésben kell fennállnia, ezért alapvető jelentősége van a beszerzés tárgya helyes meghatározásának és értelmezésének. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett a felperessel abban, hogy beszerzési igényét, a beszerzés tárgyát az alperes és az elsőfokú bíróság is tévesen értelmezte, és ebből következően a választott eljárásfajta jogszerűségének vizsgálatában téves következtetésre jutott. A felperes a Döntőbizottság Elnökének megküldött tájékoztatójában részletesen bemutatta a 3

közbeszerzés igényének kielégítésére szolgáló lehetséges alternatívákat, a választott megoldást és annak indokait, azt az üzleti célt, amelyre beszerzési igényét alapította. Ez pedig magas színvonalú személyszállítási szolgáltatás biztosítása volt a Budapest - Győr - Bécs - München vasúti tengelyen. A személyszállítást kedvező menetidejű, napi többszöri, nagysebességű, átszállásmentes komfortos szolgáltatás keretében kívánta biztosítani nemzetközi és hazai utasainak egyaránt. Ennek érdekében olyan vonategységet kívánt beszerezni, amely meghatározott utaskényelmi felszereltséggel bír és alkalmas magyarországi, ausztriai és németországi közlekedésre. A vonat budapesti indulással a bécsi Nyugati pályaudvaron csatlakozik az ott várakozó szerelvényhez és utas átszállás nélkül folytatja útját Münchenbe. A felperes az utasok kényelmét szolgáló szerelvények átszállásmentes közlekedést csak úgy tudja megvalósítani, ha már Magyarországon is azokat a szerelvényeket közlekedteti, amelyeket Bécsben rá tudnak kapcsolni az ÖBB AG által üzemeltetett vonategységre, amely onnantól egy egységként közlekedik a Müncheni végállomásig. A felperes mind pályahálózati és menetvonal biztosítási, mind pedig járműoldali szempontból részletesen levezette az eljárás választásának indokai, bemutatta azokat a műszaki-technikai sajátosságokat és az ennek okán a szerződés teljesítésére képes egyetlen személyt, amelynek együttese az eljárásfajta választását indokolta. Az alperes ezeket az érveket nem összességében vizsgálta, kiragadta az ajánlattételi felhívás egy elemét, amelyet a Budapest - Győr - Hegyeshalom szakaszra vonategységek bérletében jelölt meg. Ehhez képest vizsgálta a választott eljárásfajta jogszerűségét és tett megállapításokat, amelyek az alperes értelmezése szerinti beszerzési tárgyat illetően alapvetően helyesek is voltak, de nem fedték le a beszerzés egészét, mert a beszerzési tárgy olyan műszaki paramétereket teljesítő szerelvények bérletének a beszerzését célozta, amely képes az európai színvonalú, a teljes szakaszon, átszállás nélkül közlekedtethető személyszállítás szolgáltatás teljesítését biztosítani. Kétségtelen, hogy a felperes a menetvonal engedély jogosultjaként a magyar szakaszon közlekedtet szerelvényeket. Az az utas azonban, akinek szolgáltat, Budapesten száll fel és ha Münchenig kívánja a személyszállítás szolgáltatást igénybe venni, méltán elvárhatja, hogy a szolgáltató a teljes szakaszon, azonos feltételek között, kényelemben, átszállás nélkül, biztosítsa számára az út megtételét. Ez a menetvonalakkal rendelkezők együttműködését és az ehhez szükséges beszerzési igények komplex meghatározását igénylik, amely adott esetben a személyszállítás szolgáltatáshoz igazodó műszaki paraméterek meghatározását jelentette. Az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak is a Döntőbizottság elnöke részére küldött tájékoztatón túlmenően az ajánlattételi felhívást, az abban megjelölt közbeszerzési tárgyat, mennyiséget, a műszaki-technikai feltételeket is vizsgálnia kellett volna, és ennek alapján meghatározni a beszerzés tárgyát. Az alperes az eljárásfajta választásának jogosságát elismerte a külföldi szakaszon, részletesen kifejtett indokai a fentiekből következően, a beszerzés tárgyának helyes értelmezése szerint a magyarországi vonalszakaszra is irányadóak. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes nem bizonyította a műszaki-technikai sajátosságok fennállását. A műszaki-technikai sajátosságok a helyesen értelmezett beszerzési tárgy szerint egyértelműen fennálltak, ennek tényét az alperes sem vitatta, de téves értelmezése miatt csak a külföldi szakaszra vonatkoztatta. A másodfokú bíróság megítélése szerint a felperes a vonatkozásban is eleget tett bizonyítási kötelezettségének, hogy a műszaki-technikai sajátosság fennállása miatt a szerződést kizárólag egy személy, az ÖBB AG tudja teljesíteni. Ennek indokai a következők: A felperes nem csak vonategységet kívánt beszerezni, hanem azt közlekedtetni is akarta. A 4

gyártótól beszerezhetett volna szerelvényeket, de ahhoz, hogy azokat eljuttathassa az országhatáron kívül lévő célállomásig, szükséges volt az is, hogy rácsatlakozhasson egy olyan menetvonallal, amelyet az osztrák szakaszon az ÖBB AG, mint a vasútvállalati és menetvonal engedéllyel rendelkező társaság képes biztosítani. Európában csak az ÖBB AG rendelkezik railjet típusú vonategységekkel, azokat egy meghatározott adott útvonalon közlekedteti, mely útvonalra a felperes rá kívánt csatlakozni, ezt a menetvonal egy részének adott volta (Bécs-München) miatt más módon, mint az ÖBB AG ajánlattételre felhívásával nem tudta megvalósítani. Az sem volt kétséges, hogy valamennyi egység a teljes Budapest-München szakaszon üzemelt volna, csak az út-idő függvénye, hogy mikor, melyik egységet kell részszakaszon közlekedtetni a teljes kihasználtság és a járműkarbantartás okán. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Kbt. 348. (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás folytán az alperes határozatát is megváltoztatta és a Kbt. 340. (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapította a jogsértés hiányát. A felperes fellebbezése sikerre vezetett, ezért az alperes a Pp. 78. (1); (2) és 79. (1) bekezdése értelmében köteles a felperes első-, másodfokú perköltségének megfizetésére. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdésének c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. -a értelmében az állam viseli. Budapest, 2010. november 17. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Szőke Mária s.k. bíró 5