IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda



Hasonló dokumentumok
A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter április

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

TIOP / A

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Könczöl Tamás. igazgató

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.

HEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

A NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL

A digitális kompetencia fejlesztése

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/ Fax: 89/

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

Digitális kompetencia fejlesztés

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP / pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel

Digitális Oktatási Stratégia

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

elearning a tanítóképzésben

MOODLE mobileszközön

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft

Beszámoló IKT fejlesztésről

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

Kétegyháza KOMP-ra száll

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Közhasznú jelentéshez - támogatások év 1.számú mellékle t 1/5

DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

IKT az oktatásban. Dr. Kadocsa László-Dr. Ludik Péter

A kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában. Szolnok IX. 27.

A Pedagógiai Program TÁMOP es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 24-ei rendkívüli ülésére

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ

Oktatás és tanulás online környezetben

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés

TÁMOP /08/ Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró)

HU01-KA

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL

DOCUMENTA.HU képzésszervezési és adminisztrációs rendszer

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

alapú vel HEFOP-3.1.3

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

Projektek egy ökoiskolában

1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó

Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó

Az ECDL 44 távoktatási rendszer értékelése

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Új struktúrák, új kihívások

Átírás:

IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS Könczöl l Tamás igazgató Sulinet Programiroda

Az előadás főbb pillérei az oktatás és az IKT kompetenciák miért, mit, hogyan tanítsunk? Komplex e-learning rendszer info-kommunikációs technológia (IKT) alapú kompetencia fejlesztés Nemzeti Fejlesztési Terv IKT alapú tevékenységei Educatio LMS: SAP Learning Solution

A pedagógusok és az IKT A pedagógusok 69%-a rendelkezik otthon számítógéppel, 23%-uk internet kapcsolattal. az órákra való felkészülésben a tanárok több mint fele használja a számítógépet ötöde ad olyan feladatokat a diákoknak, amelyhez az órán számítógép kell, közel 40%-uk pedig olyat, amelyeknél az órai munkán kívül kell számítógépet használniuk. Órai munka során a legtöbben szövegszerkesztésre használják a számítógépet (47%), gyakran használják kutatásra (26%), alkalmanként problémamegoldó feladatokra, legkevésbé multimédiás projektek elkészítésére (16%).

A pedagógusok és az IKT A pedagógusok 70%-a szükségesnek tartja a számítógépes, internetes továbbképzésen való részvételt 78%-uk egy speciális, a tantervbe történő integrációt elősegítő képzést fontosnak ítél mindössze 40%-a számára nem jelentene gondot a számítógép és az internet tananyagba való integrálása kétharmada szerint az iskolai vezetés is támogatja a számítógépek és az internet oktatásba történő beolvasztását, viszont az intézményt fenntartó, finanszírozó szervezeteknek csak a negyede támogatná az elképzelést. Forrás: MITS, Gallup, OKI, Sulinet

Az oktatás és az IKT kompetenciák távolodás a munkaerőpiaci igényektől az élethosszig tartó tanulás tudatosságának hiánya insturktív pedagógiai módszerek túlsúlya mechanikus tanulási mód, az oktatás passzív befogadásra épít unalmi állapotban NINCS hatékony tanulás!

A pedagógusok és az IKT nemzetközi iskolavizsgálatok: az infrastruktúra, a tartalom vagy a pedagógus szerepe döntő? A pedagógusok a fejlődés kulcsszereplői! a pedagógus szerepe a legfontosabb: az oktatási informatikai reformok sikere a tanárok felkészültségén és motiváltságán múlik

Tanulás egy életen át

Tanulás egy életen át az oktatás középpontjába a folyamatos tanulásra felkészítő készségek, kompetenciák kell, hogy kerüljenek: intelligens, aktív, közreműködő, önfejlesztő tanulás IKT kompetencia probléma megoldó készség kommunikációs készség szociális kompetencia

Az IKT alapú hatékony tanulás-szervezés céljai hármas cél tantárgyi cél IKT kompetencia fejlesztés szociális kompetenciák fejlesztése

Informatikai stratégiai célok teljes internet hozzáférési lefedettség megfelelő IKT eszközellátottság (8-12 tanuló/gép) on-line oktatási tartalom on-line oktatás szervezés on-line azonosítás, engedélyezés IT alapú finanszírozási és eszközgazdálkodási információs rendszerek

Az IKT szerepe az oktatásban A pedagógusok számára korlátlan hozzáférés az információkhoz alacsonyabb költség és időigény rutinfeladatok kiváltása lehetőség az együttműködésre másokkal a Nat lehetőségeink kihasználása a különböző tanulási stratégiák támogatásával és az alternatív módon szerkeszthető tananyag tartalmakkal folyamatos képzés és továbbképzés

Az IKT szerepe az oktatásban A tanulók számára jobb megértés a különböző, több oldalú interaktív multimédia alapú tartalmakkal és az egyénre szabott tanulási lehetőségekkel projekt alapú, kooperatív csoportmunka egyéni sikerélmény könnyebb figyelem összpontosítás hátrányos helyzetűek, speciális nevelési igényűek integrált, egyénre szabott oktatása

Az IKT szerepe az oktatásban Adminisztráció tanulmányi előrehaladás pontosabb követése munkaerő piaci igények hatékony visszacsatolása gazdasági folyamatok elemezhetősége lényegesen könnyebb statisztikai és minőségbiztosítási felmérések és kiértékelések minőség és teljesítmény kontroll

Mire és hogyan kell felkészíteni a diákokat és a pedagógusokat? Milyen módszereket és eszközöket alkalmazzunk? Instruktív vagy konstruktív pedagógia? Hagyományos vagy digitális taneszköz? Melyik utat válassza a pedagógus?

Csak a bevált hagyományos?

Csak az IKT alapú?

A logikai kapcsolat nem VAGY, hanem ÉS! A pedagógus döntése: A konkrét oktatási cél eléréséhez milyen: módszert, tanítási-tanulási módot, taneszközt, tartalmat (hagyományos, digitális, ) tartalom és/vagy tanulás menedzsment rendszert használ fel.

Sulinet komplex E-tanulás rendszer Tanulásmenedzsment rendszer (Educatio LMS) import/export Tartalommenedzsment rendszer (SDT) import/export hivatkozás Felhasználó Oktatási portálokadatbázisok; NDA; NAVA; Sulinet,.

Nemzeti Fejlesztési Terv-1 HEF OP Educatio Kht. NFT és Sulinet Programiroda 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése (3.1.1 Konzorcium Sulinova, OKI, Educatio) 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.2.1 komponens: Új szakképzési szerkezet (3.2.1 Konzorcium NSZI, Apertus, Educatio)

Digitális tananyagfejlesztés Az SDT és az E-LMS tartalma az NFT-1-ben: kb. 15.000 tanórai foglalkozásnyi digitális tananyag a műveltségterületek és 17 szakmacsoport szakmáinak témaköreiben kb. 8500 db szimuláció; kb. 22000 db tesztfeladat; kb. 40000 db kép, 700 db hang elem, 1000 db videó.

Az LMS rendszerek szerepe Tanárok Tanulók Képzés Menedzsment Rendszer Elektronikus tananyagok Tananyagszerzők Tananyagszerkesztők

LMS funkciók digitális tartalmak kezelése nevesített felhasználók kezelése (felhasználói adatbázis) képzés szervezés kötelező és önkéntes típusú képzések biztosítása tanulási célok, tervek kezelése egyéni és csoportos tanulási formák szinkron és aszinkron kommunikációs eszközök számonkérések és gyakorlások létrehozása képzési adatok (riportok, statisztikák) tananyag-szerkesztési funkciók nemzetközi szabványoknak való megfelelőség

Adaptív tanulás mindenki másképp tanul hatékony tanulás a különböző tanulási stratégiák által az egyszer strukturált tanulási tartalom futási időben kerül kialakításra az egyes tanulók különféle tanulási stratégiájának megfelelően, adaptív tanulás

Educatio LMS pilot

EDUCATIO LMS projekt 250 intézmény (TISZK, TIOK) 50 000 felhasználó (ebből 4.000 pedagógus) EDUCATIO LMS rendszer komponensek bevezetése, testreszabása EDUCATIO LMS rendszer üzemeltetése SDT-SCORM publikációs konfiguráció E-Library szolgáltatás (5500 közoktatási intézmény) Ügyfélszolgálat felállítása és üzemeltetése 4 000 pedagógus részére

E-LMS EDUCATIO LMS rendszer felépítése Szerzői Környezet LMS felhasználók PORTÁL Tartalom-menedzsment modul 5500 oktatási intézmény E-Library Képzés-menedzsment modul Ügyfélszolgálat

Educatio LMS SAP LSO Oktatási portál Képzés menedzsment rendszer Tartalommenedzsment rendszer Tanulói Fiók a tanuló saját profilja, előrehaladása, tanulmányi előzményei, tanulási stílusa, stratégiája Eyüttműködés virtuális tanulóközösségek Tanulmányi ajánlat on-line tananyagok (WBT) elektronikus vizsgák statikus tananyagok külső katalógusok Tanulói Fiók tanulási stratégiák eredmények/haladás a tanulásban Tartalomlejátszó felismeri a tanulási stratégiát vezeti a tanulót a tananyagban meghatározza a haladást a tanulásban tanulmányi adminisztráció tananyag katalógus munkafolyamat modul jelentések Tanulási objektumok struktúra verzió státusz Szerzői Környezet oktatási tartalom előállítása és struktúrálása tesztek és számonkérések előállítása oktatási tartalom importja és exportja SCORM SDT tartalom Külső tananyagfejlesztő eszközök

E-LMS Digitális tananyagok adaptációja Ügyfélszolgálat Tartalomtár Központi mappa Tananyag letöltése Tanárok Szerzői Környezet Intézményi mappák Új tananyag létrehozása Új tananyag feltöltése Külső tartalmi elemek felhasználása

A tartalomnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie Tartós (durable) nincs szükség módosításra, ha a működtető keretrendszer kicselérésre kerül! Hozzáférhető (accessible) indexelhető és szükség szerint elérhető Újrafelhasználható (reuseable) különféle fejlesztői eszközökkel módosíthatók és ismét felhasználhatók Interoperábilis (interoperable) különféle hardware és szoftver (operációs rendszer, web böngésző) környezetben felhasználhatók

SDT - SCORM Educatio LMS tananyagstruktúrák SDT SCORM Educatio LMS Téma Tananyag, blokk Tanulmányháló (tananyag) Foglalkozás SCO Tanulmányobjektum Lap --- Instrukcióelem mediaelem Asset Tartalomforás (médiaelemek)

A pilot projekt státusza Befejezve: bevezetési és testre-szabási szakasz intézményi (TISZK) és felhasználói (TISZK, TIOK) adatok feltöltése - 30.000 fő regisztrálva 5600 db tanórai foglalkozás betöltése E-LMS regionális képzések 250 fő képzése megtörtént Folyamatosan: E-LMS használat tartalmi és technikai support tananyag betöltések (15 000 db) további regisztrációk (50 000 fő) képzések

Összefoglalás az IKT oktatásban betöltött jelene - jövője A fejlesztés eszközrendszere komplex e-learning rendszer - infrastrukturális alapok info-kommunikációs technológia (IKT) alapú kompetencia fejlesztés tartalmi elemei NFT digitális taneszköz akkreditáció minőség biztosítás

Köszönöm a figyelmet! Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu