A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 21. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 23. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron.. 26. 27. jan. 27. jan.-jan. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés Σ 7,3 1,1 11, 11, b) Értékesítés Fafeldolgozás -4, 2, -3,8-3,8 Bútorgyártás, 14,3 9,3 9,3 Ipar belföldi ért. Σ 4,4 4,,, Fafeldolgozás -,9-8, 7,4 7,4 Bútorgyártás 2,6 16, 8,7 8,7 Ipar export ért. Σ 11,1 14,6 16,6 16,6 Fafeldolgozás -3,9 11,4-11,2-11,2 Bútorgyártás 8,7 11,9 16, 16, 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen 16,1-1,6-2,9-2,9 Ebből: Szerkezet-kész ép. 22,2-1,3-11,9-11,9 Ép. gépészeti sz. 8,4 -,2 13, 13, Befejező építés,1-6,2 17,9 17,9 Új szerződések -,9-1,9-62, -62, 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 13.14,.966,7 1.33,4 1.33,4 millió EUR 2.9,9 6.338,7.248,.248, Kivitel milliárd Ft 12.4,.444,4 1.282,1 1.282,1 millió EUR.1,8 8.374,4.4,6.4,6 Egyenleg milliárd Ft -72,1-22,4-48,4-48,4 millió EUR -2.94,1-1.964,2-193,4-193,4 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 4,3 6, 4,3 4,3 Belföldi ért. árak 8,4 8,3 8,6 8,6 - Fafeldolgozó ipar,1,6 13,1 13,1 Export árak 1,3,2 1, 1, Építőipar árindexe 4,2 7,1 8,6 8,6, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= 27. 27.. 26. márc. jan.-márc. 3,6 3,9 9, 8, Forrás:KSH elenti /12, 26/12, 27/1 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 27. január, Építőipar 27. január Külkereskedelmi Termékforgalom 27. január, 26. január-december 26-ban a GDP növekedési üteme 3,9%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés dinamizmusa a második negyedévtől fokozatosan lelassult. A GDP volumenindexei 22-26. % (előző év azonos időszaka=,) Év I. II. III. IV: I-IV. 22 14,2 14,2 14, 14,4 14,3 23 13,2 14,2 14,4 14,6 14,1 24 14,7,1, 14,7 14,9 13,1 14,6 14,3 14,8 14,2 26 14,9 13,8 13,8 13,2 13,9 A részletes adatok szerint az éven belüli lassuláshoz mind a fogyasztás, mind a felhalmozás hozzájárult. Ezt a tendenciát a kedvező külkereskedelmi forgalom sem tudta ellensúlyozni. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása igen szerény mértékben 1,2%-kal emelkedett (-ben 3,8%-kal). Az egyes negyedévekben a növekedési ütem fokozatosan csökkent, az utolsó negyedévben stagnált. A kormányzat fogyasztása,%- kal csökkent, az előző két év stagnálását követően. A megelőző két évben a bruttó állóeszköz felhalmozás és ezen belül a beruházás a növekedés ösztönzője volt az export mellett. 26-ban az első negyedévi bővülést csökkenés követte az év következő negyedéveiben. Így összességében a bruttó állóeszköz felhalmozás 1,8%-kal, a beruházás 2%-kal mérséklődött a. Évi teljesítményhez képest. negyedéves növ. 17 16 14 13 12 11 Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, kiigazítatlan (az előző év azonos negyedéve =, előző év=) 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 26 Termelési oldalon az exportra támaszkodó ipari konjunktúra kismértékben ellensúlyozta a többi ágazat növekedési ütemének lassulását. Az ipar hozzáadott értéke 8,6%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,%-kal nőtt. Az építőiparban 3%-os, a mezőgazdaságban 6%-os csökkenés következett be. A szolgáltató ágak mindegyikében csökkent a növekedés üteme, visszaesés azonban nem következett be egyik területen sem. A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %) 22 23 24 26 A megtermelt GDP 14,3 14,1 14,9 14,2 13,9 Mezőgazdaság 9,2 99,3 4,4 97,6 93,9 Ipar összesen 11,8,9 13,9 14,3 18,6 Feldolgozóipar 13,7 17,3 14,2, 19, Építőipar 112,7 9,8 13,9 12, 96,9 Szolgáltatások összesen,2 14, 12,6 14,9 13,3 A felhasznált GDP 14,3 14,1 14,9 14,2 13,9 Háztartások fogyasztása 11,6 18,3 12,9 13,7 11, Közösségi fogyasztás 16,6 17,9,9 98,6 Végső fogyasztás összesen 19,2 17, 12,8 13,4,4 Beruházások 11,1 12,1 17,7,6 98,2 Export 13,9 16,2 1,7 111,6 118, Import 16,8 19,3 114,1 16,8 112,6 GDP összesen 14,3 14,1 14,9 14,2 13,9 A nemzetgazdasági beruházások volumene 26. folyamán 2%-kal mérséklődött. azonos időszakához képest. Ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 1,3%-kal, az építési beruházások 1,9%-kal, míg a kis súlyú egyéb beruházások volumene 2%-kal esett vissza. Negyedéves bontásban az I. negyedben 9,7%-kal bővült, a II-ikban 3,6%-kal visszaesett a beruházások teljesítménye. A tendencia megváltozásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: 17 16 14 13 12 11 éves növekedés 1

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. az előző évi magas bázishoz képest a közútfejlesztési munkálatok megtorpanása, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai mérséklődtek a lakásépítések visszaesése miatt, a feldolgozóipar beruházásai csökkentek. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Volumenindex, % előző év azonos időszaka = Kód A+B Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat. 26. IV. negyedév 26. 14,6 77,4 8,7 C Bányászat 72,7 61,7 8,8 D Feldolgozóipar 12,4 96, 94,9 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 86,4 93,3 93,9 F Építőipar 113,7 119,7 96, G Kereskedelem, javítás 111,3 97,9 99,2 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 112, 98,3 16, I Szállítás, raktározás, posta és távközlés 132,7 96,6,6 Pénzügyi tevékenység 1, 99,4 13,8 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 98,4 97,2 9,9 98,9 87,2 11,3 M Oktatás 1,6 97,2 11,2 N Egészségügyi, szociális ellátás 11,4 14, 16, O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 111,1 12,1 98,7 Összesen 16,4 9, 98, Ebből: Építés 17,7 94,4 98,1 Gép, berendezés,2 97,3 98,7 Az ipari termelés 26. egészében az előző évhez képest 1,1%-kal bővült, a növekedés mértéke meghaladta a megelőző két évben mért ütemet. Az év folyamán, az áprilisi megtorpanástól eltekintve egyenletesen, 1% körüli mértékben növekedett a kibocsátás minden hónapban. Az ország öt régiójában nőtt, kettőben pedig visszaesett az ipari termelés az előző évhez képest. A leggyorsabb ütemű, 2%-os növekedés a Közép-Dunántúlon volt (ezen belül Fejér megyében 32%). A növekedést felmutató régiók közül az észak-magyarországi %-os, az észak-alföldi 14%-os termelés bővülést ért el. A Dél- Dunántúlon -öt követően 26-ban is mérséklődött az ipar kibocsátása (2%), de csökkenés volt tapasztalható a közép-magyarországi régióban is (,8%). 27. januárjában folytatódott az ipari termelés gyors bővülése, az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal nőtt a kibocsátás volumene. havi index 13 1 12 1 11 9 9 1997 l 1998 l 1999 l 2 l 21 l 22 l Az ipari termelés indexei 23 l Havi index 12 havi index 24 l l 26 l 27 13 1 12 1 9 9 12 havi indexs 11 Az év folyamán a legdinamikusabban a nagyvállalkozások (+ fős) bővítették termelésüket (12%-kal), amit szinte teljes egészében exportlehetőségeik alapozták meg (%), belföldi eladásaik 1,1%-kal bővültek. Az -49 fős vállalkozások termelése 3,8%-kal, hazai eladásuk,%- kal exportjuk pedig 28%-kal növekedett. A középvállalkozások (-249 fő) termelése,7%-kal emelkedett, belföldi értékesítése illetve exportja 1% feletti mértékben bővült. Országos szinten az ipar hazai eladásai 4%-kal bővültek 26 folyamán. A feldolgozó ipar belföldi eladásai,6%-kal emelkedtek. egészéhez képest. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar (,9%) belföldi eladásai 8%-kal mérséklődtek, ennél nagyobb ütemben csak a textília, textiláru gyártása ágazat hazai eladása csökkent. 22 19 16 13 Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított Az ipar termelési volumenindexe (199-21-ig 1992. év havi átlaga =, 21-től 2. év havi átlaga = ) 7 Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz 199 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 26 27 A 14 szakágazat közül kilencben növekedett az eladás az év során, a legnagyobb ütemű növekedés a gép, berendezés gyártás alágazatban következett be (,7%). 27 januárjában az ipar belföldi értékesítése lényegében stagnált, a feldolgozóiparé 3,2%-kal bővült az előző év januárjához képest. A fafeldolgozó ipar eladásai januárban 7,4%-kal bővültek az egy évvel korábbihoz képest. Igaz a növekedés alacsony bázishoz képest következett be, hiszen 26. anuárjában 19,9%-os csökkenés következett be. Az ipari export 14,6%-kal bővült 26. januárdecemberben,. azonos időszakához képest. A múlt évi ipari termelés bővülésének motorja továbbra is a kivitel volt. 27. januárjában folytatódott az export dinamika erősödése. Az ipari export 16,6%-kal, ezen belül a feldolgozóipari,8%-kal bővült. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) 1998.,7 98,2 117,9 9,4 97,6 9,4 2. 116,8 19,3 123,3 21. 14,1 97,4 114, 22. 11,8,3 122,6 23. 14, 11,4 99,9 24.,4 13, 16,3. 9,6 94,1 96,1 26. 12, 92, 111,4 A fafeldolgozó-ipar 26. évi termelése 2%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 27 januárjában 3,8%-os visszaesés következett be, ami az előző évinél kisebb mértékű volt. 2

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. A szakágazat hazai értékesítése 26 egészében 8%- kal csökkent. 27 januárjában, mint azt korábban már említettem 7,4%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi közel 2%-os csökkenést követően. Az exportértékesítés 11,4%-kal bővült 26 folyamán. 27 januárjában a szakágazat kivitele 11,2%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. 26 januárjában a 12 havi index 12%-os növekedést mutatott. A hazai bútoripar termelése 14,3%-kal nőtt a múlt év folyamán, 27 januárjában pedig 9,3%-kal. A belföldi értékesítés 26. január-decemberi időszakban 16%-kal, 27 első hónapjában 8,7%-kal bővült. A bútoripar kivitele az év második felében felgyorsult, így az első félévi alacsony dinamikát követően 26 egészében a bővülés üteme megközelítette a 12%-ot. 27 januárjában folytatódott az előző évben megindult tendencia, a kivitel bővülése 16,% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) 1998. 117,9 116,8 117,1 94, 92, 99,3 2. 123,6 12,9 127,2 21. 119, 113, 126, 22. 122,8 144, 9,6 23. 76, 68, 91,2 24. 18,9,4 12,7., 12,6 18,7 26. 114,3 116, 111,9 26. első hat hónapjában az ipar termelékenysége 11,9%-kal emelkedett, a létszám 1,4%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (12,4%) termelékenységi mutatója kissé meghaladja az ipari átlagot, míg a fafeldolgozó-iparban (4,%) jelentős elmaradás mutatkozik az országos átlaghoz képest. 27. Első hónapjában a fafeldolgozó ipar (-,4%) termelékenysége lényegében stagnált, szemben a feldolgozóipar 13,4%-os, és az ipar 12,8%-os növekedési ütemével. A Fa- és Bútoripar termelékenysége (előző év azonos időszaka=) 22 23 24 26 Fafeldolgozó ipar 19,7 11,9 11,7 18,1 14, Feldolgozóipar,2 11,6 112, 111,2 112,4 Ipar,1 11,2 111,6 11,7 111,9 % 1 1 9 8 7 Termelékenység a fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=) 24. Fafeldolgozás Feldolgozóipar 26-ban az építőipar termelése 1,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első negyedévben a növekedés mértéke még 8,% volt, a második negyedtől azonban visszaesés következett be, melynek üteme negyedévről 3 negyedévre mérséklődött. Az épületek építése az előző évi 13%-os növekedést követően 3,9%-kal növekedett. azonos időszakához képest. A lakásépítés 18%-os csökkenését az ipari, kereskedelmi és irodaépületek építésének bővülése ellensúlyozta. Az egyéb építmények építése 7,%-kal esett vissza az előző évi 2%-os növekedést követően. A csökkenés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés ütemének mérséklődése volt. Az alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (68,8%-os súly) volumene 1,3%-kal, az épületgépészeti szerelésé (22,3%-os súly),2%-kal, a befejező építésé (8,9%-os súly) 6,2%-kal mérséklődött. egészéhez képest. 27 januárjában 2,9%-kal maradt el az építőipar teljesítménye 26 januárjához képest. Az épületek építése az év első hónapjában 1,1%-kal emelkedett, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 7,4%-kal csökkent az út és autópálya építések tavalyinál alacsonyabb volumene miatt. 14 % 13 12 11 Az építőipari vállalkozások 26. januárdecemberben 1,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 4,1%-kal csökkent, az egyéb építményeké,4%-kal nőtt az előző évi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások 26. Év végi szerződésállományának volumene negyedével volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 2%-kal meghaladta, az egyéb építményekre kötötteké 3,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Folyó áron, 9 8 7 3 2 21 Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= 6 Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 26 27 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index ú N Á Sz F l D Mj O M A 26 26. első felében a hét régióból kettőben növekedett, egyben pedig változatlan szinten maradt az építőipari vállalkozások termelése. A növekedés a Közép- Dunántúlon 34,2%, Észak-Magyarországon pedig 12% volt. A legjelentősebb, 3,%-os mérséklődés a Dél-alföldi régióban következett be. ú N 2 18 16 14 12 8 6 4 2 előző év azonos időszaka=

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. 2 1998 Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként ú N Á Sz F l D Mj O M A 23 26-ban 18%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés mértéke a második és harmadik negyedévben volt a legerőteljesebb. A használatba vett lakások száma valamennyi település típusban csökkent, ezen belül a fővárosban 33%- kal, a megyei jogú városokban 18,2%-kal, a községekben 11,4%-kal,az egyéb városokban pedig 4,8%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma tavaly országosan 12,9%-kal visszaesett. Budapesten,4%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 22,1%-kal, a többi városban 1,2%-kal, a községekben pedig 3,9%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki. Az új lakások 43%-át építették gazdasági vállalkozások, %-át pedig a lakosság. Csökkent a többszintes, többlakásos épületekben épített lakások száma (-24%), a családi házas építkezések (-9,3%), és az új lakóparki épületben (-34,2%) épített lakások száma. A fővárosban, a városokban és a községekben is csökkent a lakossági építés aránya. A városokban és a községekben ezzel ellentétesen az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, míg Budapesten az ebben a formában épített lakások számában is visszaesés mutatkozik (-36,6%). 26-ban az új építésű lakások 37,8%-át teszik ki a többlakásos és lakóparki épületekben épült lakások,. azonos időszakában ez az arány 41% volt. Az épített lakások alapterülete 89m 2. Ez kb. 3 m 2 -rel nagyobb, mint az előző évben. Leginkább a 6 m 2 -nél kisebb lakások száma csökkent (26%), legkevésbé pedig a m 2 -nél nagyobbaké (11%). ezer db 6 4 3 2 1 33 164 29 896 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Szerkezetkész épület Ép. gépészeti sz. Befejező építés Lakásépítés ú N Á Sz F l D Mj O 44 826 33 864 1991 1992 1993 1994 199 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 26 26. január-decemberben,%-kal kevesebb és 8,6%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében,2%-kal kevesebb és a évivel azonos alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Ezen belül nőtt az ipari épületek aránya (34-ről 41%-ra) és csökkent az új mezőgazdasági épületeké (24-ről 17%-ra). A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok. 26. folyamán folytatódtak a 23 második felében elkezdődött kedvező folyamatok a külkereskedelmi forgalomban. Az export növekedési üteme meghaladta az importét. A GDP növekedésének legjelentősebb motorja továbbra is a kivitel volt. A kivitel volumene 17%- kal, a behozatalé 13%-kal bővült -höz képest. Mind a kivitel, mind a behozatal euróban számított forgalma áprilist kivéve valamennyi hónapban 1% feletti ütemben növekedett. A hiány összege 1.964 millió euró volt, ami 94 millió euróval kevesebb mint egy évvel korábban. Az éves külkereskedelmi mérleghiány az export 3,4%-nak felelt meg. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 6,4%-kal, importban 7,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A forint 6%-os gyengülését figyelembe véve a kivitelben lényegében változatlan, a behozatalban pedig 1,%-os devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány 1,4%-os romlásában kiemelkedő szerepe volt az energiahordozók árszintnövekedésének, de nem elhanyagolható az exportban kimagasló hányadot képező gépek forintárszintjének átlagosnál mérsékeltebb növekedése sem. Megnevezés A külkereskedelmi forgalom alakulása, 26. Érték Az előző év azonos időszaka= Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró 8.374,4 6.338,7 116,6 113,9 Millió dollár 73.34, 7.739,3 117,8 114,9 Milliárd forint.444,4.966,7 124,3 121, A 26-ban a kivitel összessége 74-26 arányban, a behozatalé 67,-32, arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (24-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelem mindkét irányban egytized körüli részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 38,4%-kal, az import 22,6%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 8,7%-kal nőtt, az import pedig 11,1%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 12,9%-kal a behozatal 12,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 28,7%-kal, a behozatal 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, -, -1, 1998 1999 Import Export Egyenleg 2 21 22 Külkereskedelmi forgalom 1998-22 mrd $, 23-tól mrd euró 23 24 26 27 4

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. Millió USD 9 8 7 6 4 3 2 - A fa alapanyagok 26. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akárcsak a megelőző években, mértéke azonban 2,2 millió USD-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal USD-ben,3%-kal, forintban pedig 11,7%- kal növekedett. Fa alapanyag kivitelünk USD-ben 12,7%- kal, míg forint alapon 19,6%-kal emelkedett. A fatermékek kivitelében is megmutatkozik az e termékeket felhasználó ágazatokban bekövetkezett kismértékű pozitív változás. Az elmúlt öt évben a pozitív egyenleg mértéke egyre csökkent, -ben azonban lényegében megduplázódott és 26-ban is csak kis mértékben maradt el az egy évvel korábbitól. A termékcsoport behozatala USD-ben 14,9% bővült, forintban 21,2%-kal emelkedett, míg kivitelünk forint alapon 18,8%-kal nőtt, USD-ben mérve pedig 12,3%-kal. 26-ban a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme tovább lassult. Dollárban számítva 3,7%-kal emelkedett az előző évhez képest, míg forint alapon 9,2%-kal bővült. Az árucsoport kivitele 26-ban éves szinten 28,9%-kal emelkedett, dollárban számítva. A forint alapon végzett számítások szerint a növekedés 1,7% volt ugyanezen időszak alatt. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-szeptember Időszak Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. előző év= Fa, faáru, bútor behozatala és kivitele 1998 1999 2 21 22 23 24 26 1998 1999 2 21 22 23 24 26 Bútor és bútorelem Fa és parafa, faáru Import Export Egyenleg %-os vált. előző év= 24 Fa és parafa 2. 149, 11,2 147,9 96,4-1,1 21. 148,6 99,7 14,4 94,9-8,2 22. 182,9 123,1 147, 14,7-3,9 23. 224,8 122,9 171,3 116,6-3, 24. 286,6 127,4 181,2,6 -,4. 2,4 89, 171,9 91,9-3, 26. 229,3,3 178, 112,7-1,3 27., 3,2,4 4, -,1 63 Fa-és parafaáru 2. 138,8 118, 218,,8 79,2 21.,2 18,2 223,1 12,3 72,9 22. 26, 137, 6,6 1,,1 23. 27,3 13,9 3,4 117,1 3,1 24. 3,1 116,4 348,8 1,8 33,7. 323,7,4 393,7 11,9 7, 26. 39, 114,9 426,6 112,3 67,6 27. 24,3 132,6 28, 129,8 4,2 82 Bútor és bútorelem 2. 266,4 19,3 9,6,7 293,2 21. 263,8 99, 618,6 11,6 34,8 Időszak Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. előző év= %-os vált. előző év= 22. 342,1 129,7 68,1 19,9 338, 23. 4,6 124,4 824,6 121,2 399, 24. 14,2 12,6 949,1 1, 434,9. 62,,8 94,9, 383,4 26. 7, 13,7 989, 128,9 414, 27. 32,4 97, 61, 91,6 29,1 Az ipari termelői árak 26-ban 6,%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A belföldi értékesítési árak éves átlagos emelkedése a évivel közel azonos 8,3%-os volt, a második félévben valamelyest gyorsult és 1% körüli volt. Az export értékesítési árak az előző évhez képest gyorsultak, mértéke,2% volt. Ezzel függ össze a termelői ár ütemének gyorsulása. A fafeldolgozó ipar termelői ára 26-ban 7,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak a múlt évben, -höz képest,6%-kal emelkedtek. Az export értékesítés árai 26-ban 8,8%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. 12 1 11 9 9 1998 ú N Á Sz F l D Mj O M A 23 Az ipar árindexei, % Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 26-ban 7,1%-kal, ezen belül a szerkezetkész épületek építmények építésének árai 8,1%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 4,6%-kal, a befejező építés árai pedig 6,6%-kal emelkedtek éves szinten. Az árak emelkedésében közrejátszott az üzemanyagok és az építőiparban felhasznált egyéb kőolajtermékek árának több hónapig tartó gyors emelkedése is. 1 12 1 11 Termelői Belföldi Export 1997 % ú N Á Sz F l D Mj O Építőipari árindex előző év azonos időszaka= A fogyasztóiár-index 26-ban 3,9%-kal volt magasabb, mint január-decemberében. Az év első négy hónapjában az átlagos áremelkedés 2,% volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Májustól az infláció üteme fokozatosan gyorsult, decemberben 6,% volt a drágulás mértéke decemberéhez képest. 22 Építőipar Infláció 27

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. Változás az előző hónaphoz képest (%) 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, -, Fogyasztói árindex 1998 1999 2 21 22 23 24 26 27 A hazai lakásállomány alakulása 4 3 3 2 1 12 8 6 4 2 74,2 Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 71, 66,9 86,8 86,3 82,1 97,1 113, Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 11,7 94,9 A fafeldolgozó és bútoripar. januárdecember 99,7 111,9 19,4 Az alább következő elemzés az elmúlt nyolc év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától származnak és az főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az -49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 22. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. 94,3 93,2 62,3 8,1 9, 86,7 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab 23 24 26 23 24 26 23 24 26 23 24 26 Új többszintes, Új lakóépületben Új családi házban többlakásos épületben Új lakóparki épületben Község Többi város Megyei jogú város Budapest 17,, 12, 1, 7,, 2,, 23 24 26-2, Vált. az előző év azonos időszakához (%) 89,3 14 13 12 11 9 8 7 6 117,9,7 9,4 116,8 A fa- és bútoripar volumenindexei, % (előző év azonos időszaka = ) 94, 123,6 119, 14,1 122,8 11,8 Termelés 14, 76,,4 A fafeldolgozó-iparban is (TEÁOR 2) éreztette hatását a 26-ban megindult európai növekedés. Az ipari termelés múlt évi 1,1%-os bővülése mellett az ágazat 2%-os növekedést mutat. Az év során a harmadik negyedévi 6,4%-os termelés emelkedést kivéve, minden negyedév termelése stagnált vagy kismértékben elmaradt a. azonos negyedévitől. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 26-ben 8%-kal visszaesett az előző. évi,9%-os csökkenést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban jelentősen javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a. évi 3,9%-os viszszaesést követően 26-ban 11,4%-kal emelkedett a kivitel volumene. A bútorgyártás (TEÁOR 361) termelésének növekedési üteme,. évi lassulást követően, 26-ban 14,3%-kal emelkedett. A biztató évkezdetet követően valamennyi negyedévben emelkedett a növekedés üteme, az első negyedévi 1,7%-ról 19,%-ra az utolsó negyedben. A bútoripar hazai eladásai a 24. évi stagnálást követően -ben kismértékben nőttek (+2,6%). 26- ban az előző év utolsó negyedévében megindult növekedés tovább folytatódott, éves szinten elérte a 16,1%-ot. A kedvező irányú változás az import folyamatos bővülése, valamint a külföldi értékesítési láncok terjeszkedése, újak megjelenése mellett következett be. A bútoripari export a. évi ütem lassulást követően, 26ban közel 12%-os növekedést ért el, teljesítménye a negyedik negyedévben volt a legmagasabb,2%. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK 18,9, 9,6 114,3 12, 116,8 98,2 97,6 92, 12,9 19,3 97,4 FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás 22. Óta tartó termeléscsökkenése 26-ban megállt, sőt %-ot meghaladó volumen növekedést ért el. Ez természetesen annyit jelent csak, hogy a 24. évi termelési szint közelébe tornázta vissza magát a szakágazat. Biztató, hogy az egyes negyedévek adatai szerint a bővülés üteme gyorsult az egyes időszakokban és az év végére megközelítette a 22%-ot. A hazai értékesítés 3,8%-kal, az export 3%-kal nőtt. 26- ban a hazai felvevő piac enyhén javult, a második negyedévtől kezdődően az értékesítés volumene meghaladta az előző év azonos negyedévének értékét. A kivitel teljesítménye 26-ban negyedévről negyedévre javult, az I. negyedévben 26%-kal, a negyedikben már 34%-kal haladta meg az előző év azonos negyedévének szintjét. A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés 3%-át adja, termelése 12%-kal bővült 26-ban - höz képest. A belföldi értékesítés 6,8%-kal mérséklődött, az export 22,%-kal bővült. 26-ban a szakág termelése az első háromnegyed évben jelentős mértékben nőtt, az év utolsó három hónapjában azonban közel %-kal visszaesett. A belföldi eladások igen kedvezőtlenül alakultak a 6 113,,3 Hazai értékesítés 1998 2 22. 24. 26. 1999 21. 23.. 1998 2 22. 24. 26. Fafeldolgozás Bútorgyártás 144,,4 11,4 13, 68, 94,1 117,1 12,6 92, 117,9 127,2 123,3 116,1 99,3 9,4 126, 114, 9,9 122,6 99,9 91,2 Export értékesítés 12,7 16,3 18,7 96,1 111,9 111,4

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. múlt évben. Az első negyedév 8,7%-os növekedését követően az év hátralévő részében gyorsuló mértékű visszaesés mutatkozott. Az év utolsó negyedévében a csökkenés mértéke meghaladta a %-ot. Azonos negyedévéhez képest. A kivitel az év valamennyi negyedévében meghaladta az egy évvel korábbi szintet üteme azonban lassú csökkenést mutat. 7 6 4 3 2 1 Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként 2. 21. 22. 23. 24.. 26. Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában 7%-os visszaesés következett be 26-ban a megelőző évhez képest. A hazai eladások az egy évvel korábbi 7,4%-os csökkenést követően 26-ban további %-kal estek vissza. A hazai piacon mutatkozó nehézségeket az export stagnálása kíséri, a 24. évi 11,4%-os növekedéssel és a. évi 4,8%-os csökkenéssel szemben. A kedvezőtlen mutatók mellett némi reménységet nyújt a kivitel negyedik negyedévi közel 4%-os bővülése. 3 2 1 Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek 2. 21. 22. 23. 24.. 26. Fatömegcikk A tároló fatermékek termelése 26-ban stagnált (,3%). évhez (,9%) képest. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi- (26.: -8,4%.:,8%) eladások esetében. Az exportértékesítésben azonban kedvező tendencia mutatkozik (26.: 19,8%,.: 6,1%). 4 3 3 2 1 Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként Tároló fatermékek 2. 21. 22. 23. 24.. 26. Fatömegcikk BÚTORIPAR A bútoripar a sikeres 22. évet követően 23-ban jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 24-ben a KSH adatai szerint ismét bővült a termelés. -ben az előző évinél lassúbb ütemben, de folytatódott (+%). 26-ban ismét gyorsult a termelés növekedési üteme (+143%). A hazai gyárak belföldi értékesítése a 24. évi stagnálást követően -ben kismértékben bővülni tudott (+2,6%), 26-ban pedig ez a folyamat felgyorsult (+16,1%). Az ágazat kivitele -ben növekedett (+8,7%), de mértéke elmaradt a 24. évitől. 26-ban a növekedés üteme tovább gyorsult, mértéke azonban nem érte el a két évvel korábbit. 26-ban mind a termelés, mind az export növekedési üteme gyorsult az egyes negyedévekben. A belföldi értékesítés bővülése az év folyamán megközelítően egyenletes volt. A bútorgyártás közel %-át kitevő ülőbútorok termelése 26-ban átlagos mértékben, 14,6%-kal nőtt. A hazai értékesítés 17,9%-kal, a kivitel pedig 11,8%-kal emelkedett az év során. Az év összes negyedévében a termelés bővülésének üteme kismértékben nőtt. A belföldi értékesítés bővülése az első negyedévben volt a legmagasabb, de az utolsó negyedévében is 12 százalék feletti volt. Az ülőbútorok kivitele 26. egészében gyorsuló ütemben növekedett, az első negyedévi 6,8%-ról 21,4%- ra emelkedve az év utolsó három hónapjában. 6 4 4 3 3 2 1 Termelés a bútoriparban szakágazatonként 2. 21. 22. 23. 24.. 26. Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét Az irodabútorok gyártása 26. január-decemberben lényegében az előző évi szinten maradt (+1,1%). A hazai értékesítés 28,6%-kal nőtt. A kivitel ugyanakkor több mint 4%-kal visszaesett ebben az időszakban. Az egyes negyedévekben a termelés ingadozott, mind a visszaesés mind a növekedés alacsony bázishoz képest következett be. A hazai értékesítés a második és harmadik negyedévekben volt a legmagasabb, az elsőben és a negyedikben ugyan magas ütemet tartott, de lényegesen elmaradt az előbbiekben tapasztalt mértéktől. A növekedés ez esetben is alacsony bázisból kiindulva következett be. Az irodabútorok kivitelének év végi visszaesése 26 folyamán folytatódott, üteme a negyedik negyedévig gyorsult majd az év végére valamelyest lassult, de még így is meghaladta a 2%-ot. A konyhabútorgyártás igen jelentős mértékben növekedett 26-ban (47,3%) -höz képest. A belföldi értékesítés még ennél is nagyobb arányban, 3,3%-kal nőtt, míg az export 34,%-kal bővült. A negyedévenkénti adatok szerint a termelés növekedésének üteme gyorsult, az utolsó negyedévben közel megkétszereződött azonos negyedévéhez képest. A belföldi értékesítés növekedése is gyorsult, a negyedik negyedévben közel 8%-os volt. A kivitel az első félévi visszaesést követően megló- 7

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. dult és az év végére megduplázódott. Az export esetében a növekedés meglehetősen alacsony bázishoz képest következett be, hiszen 24. közepe és 26 I. féléve között folyamatos visszaesés volt tapasztalható a konyhabútorok kivitelében. 3 2 1 Hazai értékesítés a bútoriparban szakágazatonként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybet 2. 21. 22. 23. 24.. 26. Az egyéb bútorok gyártása 26-ban ami közel 3%-át teszi ki a bútorgyártásnak tovább emelkedett (13,2%). A hazai értékesítés (,7%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (27,%). A termelésben és a hazai eladások esetében folyamatosan gyorsult a növekedés üteme. Az export üteme mind az első, mind a második félévben magas volt, az utóbbiban azonban lényegesen gyorsabb ütemű volt. 4 3 3 2 1 Export értékesítés a bútoriparban szakágazatonként Ülő Iroda Konyha Egyéb 2. 21. 22. 23. 24.. 26. 26-ban az ágybetétgyártás termelése növekedett (9%), a hazai eladások is emelkedtek (6,8%), az export azonban közel 7%-kal nőtt. Az egyes negyedévek adatai arra utalnak, hogy az ágybetétgyártás pozíciói az év során folyamatosan javultak. A termelés növekedése az év végére valamelyest lassult, a belföldi értékesítés a második negyedben volt a legmagasabb, a további időszakokban kismértékben lassult. A kivitel növekedési üteme 26 folyamán gyorsult. 8