. Az óvodai környezeti nevelési program rendszere 1
A belső környezet megismerésének modellje A KÖRNYEZETI NEVELÉSRE ALAPOZOTT PROGRAM FELADATRENDSZERE 2.1. Tudatformálás a környezeti nevelésben Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezetünk egésze (globális) és helyi része (lokális). A lokális környezetünkkel mindennapos kapcsolatban vagyunk. Átéljük állapotát, változásait. Részesei, alakítói, felelősei és hatásának szenvedői is vagyunk! A globális környezetünknél látnunk kell, hogy nem zárkózhatunk el a Föld egy kis zugába, politikai határok mögé, mert az is része az egésznek, és a környezeti ártalmak terjedése nem ismer határokat. Holisztikus látásmód szükséges, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényező. Hálószerűen kapcsolódik össze minden. Mindezt nekünk, nevelőknek kell elfogadnunk, neveltjeinkben kialakítanunk, nekünk, akiknek korábbi tanulmányaiban felosztási alap volt a káros és hasznos élőlények 2
csoportosítása, és az emberiség vívmányaként tanultuk a természet leigázását. Ez mindannyiunk számára lelki és gondolati probléma is. 2.2. Ismeretszerzés a környezeti nevelésben A környezeti nevelés ismeretrendszerének kialakítása ökológiai szemléleten alapuló ismeretszerzéssel történjék! Törekedjünk arra, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését! Tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat, és az ezzel kapcsolatos megoldásokat! Az ismeretek legyenek valódiak, realisztikusak és a célzott korosztálynak megfelelőek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit! Az ismereteket a megfelelő ökológiai és humánökológiai könyvekből, szakfolyóiratokból gyűjthetjük össze. 2. 3. Készségek kialakítása a környezeti nevelésben Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzetmegbeszélésekkel, kereső, tapasztaló magatartásmóddal gazdagítható a problémaérzékenység és a problémamegoldó képesség. Ezt már az óvodáskorú gyermekeknél elkezdhetjük. Konkrét környezeti problémák (pl. füstös levegő) sajnos mindenütt vannak, beszéljünk róla, hogy mit tehetünk a tisztább levegőért, illetve hol találunk ilyet. 2. 4. Attitűdök kialakítása, formálása a környezeti nevelésben A környezettel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani! A pozitív érzelmi kapcsolat nem azonos a szeretettel, más viszonyulásokat is tartalmaz. Nem lehet mindent szeretni! Alkalmazhatjuk az élőlények szeretete helyett az elfogadást, a tiszteletet. Így valódibb lehet a viszonyalakításunk. Ennek a folyamatnak fontos a kezdésideje. Kodály Zoltán, a nagy zenepedagógus a zenei nevelés megkezdését a gyermek megszületése előtt kilenc hónappal javasolja. Mi sem tehetjük későbbre! Tudjuk, az attitűd egy összetett pszichés képződmény. Különböző dolgokhoz különböző módon, más-más pozitív vagy negatív fokozattal viszonyulunk. Alapvetően a szociális tanulással, mintakövetés alapján alakulnak a gyermekekben az attitűdök. Felelősek érte a szülők, nevelők és a társadalmi környezet. Közoktatási rendszerünk első láncszeme az óvoda. Itt is szükséges és lehetséges az érzelmi viszonyulásokat alakítani, formálni. 2. 5. Értékrend és az értékelés kialakítása a környezeti nevelésben A gyermek értékrendje szűk körű és szubjektív. A neki érzelmileg közelálló személyek, tárgyak adják az értékeket. A helyes értékrend kialakítása a környezeti nevelés kiemelt feladata. Megalapozza viszonyulásainkat, cselekedeteinket. Rávilágít környezetünk összetettségére és összefüggéseire, a legkisebb elem fontosságára. Az értékeket mindennapjaink döntési folyamataiban alkalmazzuk. A felnőtt számára természetes döntéssorozatot a megfigyelések szerint a gyermek sokáig képtelen végrehajtani. Az 5 7 éves gyermeket már kevésbé jellemzi az aktuális feszültségi állapot, élményeinek indulati töltése, egyre inkább magyarázó, értelmező szempontok érvényesülnek a problémamegoldó tevékenységeiben, de egyszerre egy nézőpontot vesz figyelembe a kisgyermek, viszont egyenként és egymástól függetlenül mérlegeli a különböző szempontokat. Előfordulhat, hogy a gondolkodásának egymásra következő lépéseiben más és más helyzetet lát vagy képzel el a gyermek, egy és ugyanarról a szituációról többféle ítélet alakul ki benne. A gondolkodásnak az a tulajdonsága, hogy egy helyzet egyidejűleg több szempontból is mérlegelhető, és 3
mindezek a szempontok egyidejűleg érvényesek tehát a viszonylagosság szemlélete igen lassan bontakozik ki. Ennek ellenére a mindennapokban folyamatosan dönt a gyermek. Elfogad vagy elutasít, azaz értékel valamilyen cselekedetet vagy jelenséget. Mint tudjuk, alapvetően érzelemvezérelten teszi. Ki kell alakítanunk a gyermekben a helyes, elemzésen alapuló elismerést, bírálatot! 2. 6. A cselekvések és az aktív részvétel fontossága a környezeti nevelésben A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással működő tevékenységrendszer. Nem lehet elsajátítani elmondás, prédikáció alapján, csak átéléssel. A környezeti nevelés nem csak a pedagógiai folyamat által, hanem az egész életvitel révén valósulhat meg. Az életvitelünk a környezethez, élőlényekhez, gazdálkodáshoz való viszonya is fontos. A kert, az udvar, a hulladékkezelés, a táplálkozás, a vízzel és energiával való ésszerű takarékosság, a természetes anyagok használata egyaránt pedagógiai eszköz lehet Az oktatás prioritásai a XXI. században: globalizálódás (gazdaság, információ, bűnözés) Szükséges egy újfajta humanizmus (erkölcs, tudás,más-más civilizációk szellemi értékeinek tisztelete, ellensúlyozva a gazdasági és technokrata szemléletet) a szocializáció erősítése - ma jellemző a társadalmi kapcsolatok válsága, a kirekesztettség, - cél - a társadalmi kötődések létrejötte, tiszteletben tartva az embercsoportok sokféleségét, a demokratikus társadalmi keretek biztosítják a tevékeny polgárrá válást a humánfejlődés előtérbe kerülése ne csak a gazdaság - probléma az az egyenlőtlen elosztás (gazdasági és humán javak) - cél - meg kell tanítani az emberiséget saját fejlődésének kézbentartására az oktatás alappillérei: - megtanulni megismerni - a tudás mint a világ megértésének eszköze jelenik meg, az információk közötti szelektálás képessége, a gondolkodás képessége, a globalitás. - megtanulni dolgozni - a szakmai képzettség mellett, a szociális viselkedés, csapatmunkára alkalmasság, kezdeményezőkészség, kockázatvállalás. - megtanulni együtt élni másokkal - a konfliktusok békés feloldása, erőszak elkerülése, önmaga és a társ megismerése, közös célok, - meg kell tanulni élni - a megszerzett autonómia és felelőségérzet alapján hatékony cselekvés, ehhez kell innováció, fantázia, kreativitás A környezet értelmezése: külső, belső, természetes, emberalkotta rendezőelvekkel felosztva. Védelme - ki-ki a maga területén kulcsszavak - megelőzés - technológia - jogszabályozás - kárelhárítás emberalkotta - értékek 4
A környezeti nevelés értelmezése ötvöződik az ökológia és a humánökológia, így alakítható az értékrend, az erkölcs és az életvitel Az értékek kérdései: életviteli döntéseknél - létezni vagy birtokolni tudni mi kell a létezéshez, térben és időben a távlatosság, a környezet uralma helyett, a megértés és kímélet, a Természet és Társadalom törvényeinek tiszteletben tartása, harmonizáló magatartás, az élet tisztelete, a létezés csodája, a külső és belső világ összekapcsolása, mérsékletes, önkorlátozó fogyasztás, a környezetkárosítás megelőzése a jövő nemzedéke érdekében. A társadalmi összefogás szükségessége, az oktatás - nevelés megalapozó szerepe. A családban kezdődik, 3-12 éves alapozó szakasz, majd a kialakítás, befejezése az elmúláskor. Tanulásértelmezés 1. A tágan értelmezett tanulást az egyén és a környezete kölcsönhatásában értelmezzük, ahol az egyénnek aktív befogadó, konstruáló szerepe van. Eredményét tekintve a tanulás az egyénben nem elsősorban az ismeretszintjére, hanem a viselkedésére, a magatartására, az értékrendjére, az attitűdjére irányul. Ebben a tanulási folyamatban fokozatosan megismerik önmagukat és társaikat. Tanulásértelmezés 2. Meghatározó - hogy a tanulási folyamatban jól érezze magát a gyermek. Biztosítják - a kíváncsiság, az érdeklődés, a motiváltság, a bizalom, a jókedv, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága, felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttmunkálkodás öröme, a játékmotívumok és a játék. Megismerik a siker örömét, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkezik. Tanulásértelmezés 3. A tanulás és a társaskapcsolatok Kooperáció a tanulásban A kooperáció kialakulásának feltételei: Olyan helyzetek alakítása, ahol közösen keresnek, építenek, gyűjtenek és problémát oldanak meg. A bizalmi légkör kialakításával, ahol az óvodapedagógus bizalommal fordul a gyermekekhez, ők ezt a bizalmat viszonozzák és átviszik egymás viszonyaira is. A vezető szerepek kiadása a rátermetteknek, főként a vegyescsoportokban. Tanulásértelmezés 4. A kooperáció folyamata nem azonnal alkalmazható technika, de kifejlesztése szükségszerű. A kooperatív technikának a kortárscsoportokban a modellkövető tanulásnál jelentős szerepe van. Tanulásértelmezés 5. A szociális tanulás tartalomfüggő, általában modellkövető A szociális tanulás és a megerősítés a tiltás mint megerősítés A kortárs csoportok és a szociális tanulás a gyermek és a felnőtt megítélése 5
Tanulásértelmezés 6. A játékban tanulás A játékban optimális körülmények között fejlődik megismerő tevékenységük, bővül a valóságról alkotott képzetük; megfigyelnek szerepeket és utánzással megvalósítják; alakulnak a normák, szokások és a szabályok; megvalósulnak a konfliktuskijátszások; Tanulásértelmezés 7. fejlődik mikromozgásuk a manipulációban; alkotásokat valósít meg spontán és tervezett konstrukciókban; megismerheti és gyakorolhatja a csoportos játék során a másik segítését és a segítés elfogadását; az együttműködést; a bizalmat; a siker vagy kudarc elviselését és megosztását. A gyermeki világkép Sajátosság - az emberiség fejlődéstörténete fellelhető a gyermeki világkép alakulásánál animizmus - megelevenítő gondolkodás artificializmus -mesterségesen előállított jelenségmagyarázat finalizmus - cél -ok - haszon értelemháló fejlődése, esetek Kooperativitás - individualitás jól megférnek egymás mellett ebben a módszerben, éppúgy, mint a rombolás - építés, hiszen a projekt lerombolja az iskola és az élet közti láthatatlan falat. Erre szükség is van, mert az információk mind iskolán kívülről valók. A projekt módszer pont ezekre az életközeli problémákra épül, s igénybe veszi az intézményen kívüli szakemberek véleményét is. PROJEKT 1. A probléma megfogalmazása célkitűzések - rögzíteni a tevékenység célját 2. Segédanyagok - résztvevők - időtartam - költségek meghatározása 3. Anyaggyűjtés a témához - helyzetelemzés 4. A tevékenység megtervezése - altémák - helyszínek tervezése - munkaformák - koncentráció - munkamegosztás 5. A projekt megszervezése - működési feltételek - irányítás - 6
6. A végrehajtás - folyamatos korrekció 7. Záró értékelés Lényeges jegyei: tanulási mód - középpontban a probléma áll - feltárja konkrétan a probléma kapcsolatait, összefüggéseit - információt szervez - tanulói tevékenységet szervez ez a cél és nem az ismeret' - komplex - eltérő képességstruktúrák egyenértékű szerepben működnek - konkrét és egyedi - téma, hely, személy determinálja - megvalósítás kooperatív technikával " Arra való, hogy a nevelőt emlékeztesse azokra az utakra, amelyek nyitva vannak a gyermek elõtt." 2 Dewey tapasztalatait hasznosította W. H. Kilpatrick, s dolgozta ki az úgynevezett projekt módszert. A projekt egy sajátos tanulási egység: itt nincs tantárgy, nincs tanóra, hanem egy-egy komplex feladat, probléma áll a projekt középpontjában, mely adott valóságos élettevékenységhez kötött. Ezt a problémát nem egyszerűen megoldani, megoldatni kell, hanem a hozzá kapcsolódó lehető legtöbb vonatkozást és összefüggést is fel kell tárni. A projekt tudatos tervezést igényel, mely két fő dimenzióban történik: 1.: az egész folyamatra vonatkozik, amelynek során meghatározott ismeretekhez, képességekhez kívánjuk eljuttatni a gyermekeket, 2.: az egyes projekteknek a megtervezése. A projekt mindig komplex - megszűnik a verbalitás fölénye: a szó mellett a megfigyelés, a manipulálás jut jelentős szerephez. Észrevétlenné lesz a pedagógus irányító szerepe, s mindenki számára lehetővé válik az egyéni hozzájárulás, hiszen a projekt nem mindenkitől ugyanazt az algoritmust várja el a probléma megoldásakor. Részfeladatok vállalásával minden gyermek a maga tudása, ismerete, tapasztalata alapján segíti a közös munkát. Óvodai projektek Mi a projekt? A projekt egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés, céltudatos cselekvés, amelynél az uralkodó szándék (a cél elérése,) mint belső hajtóerő meghatározza a cselekvés célját, szabályozza annak lefolyását, a motivációhoz erőt ad. (Kilpatrick,1918) Fő részei: a cselekvés céljának meghatározása, a folyamat menetének meghatározása, a késztetés, a motiváció megteremtése. A projektoktatás, egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos kereteket (Hegedűs, 2002) Miért célszerű az óvodában? MERT A projekt: az óvodai nevelés sajátosságaira épülő, a gyermekközpontúságot biztosító, a gyermeki sajátosságok figyelembe vevő, (pl. kooperáció), 7
a komplexitás lehetőségét felhasználó, az adódó helyzetek kihasználhatóságára épülő, a célokban és tevékenységekben rugalmasabb megközelítést vállaló, élményszerű, élethelyzeteket feldolgozó tevékenység. SAJÁTOSSÁGAI: a tanulásnak nem tárgya az egyén, hanem hatékony résztvevője. meghatározónak tartom, hogy ebben a tanulási folyamatban jól érezheti magát a gyermek. a kíváncsiság, a motiváltság, a bizalom, a jókedv, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága, felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttmunkálkodás öröme, a játékmotívumok és a játék biztosítják ezt a jó érzést. megismerik a siker örömét, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkezik. A projektalkalmazás néhány kérdése 1. a gyermek számára az élethelyzeti tapasztalatok fontosabbak, mint az ismeretanyag, a foglalkozási ágak helyébe a tevékenység-központú tanulás kerüljön, így kiküszöböljük a formális ismeretszerzést, fontos, hogy a tevékenységformák rendezzék maguk köré az ismereteket, a projektek általában nem adnak szilárd, rendsze-rezett tárgyi ismereteket, de a kisgyermeknek nincs is szüksége rá, (de ez nem zárja ki annak lehetőségét érdeklődéséből eredően, szülőtől, vagy más forrásból elmélyült ismeretet értően birtokoljon). A projektek mindig tartalmaznak választási lehetőségeket, egyéni ütemet, önállóságot, kreatív megoldási lehetőséget a gyermekeknek, így sajátos differenciálást is elérhetünk. Az együttes tevékenység, a kooperálás lehetősége a gyermek jellemvonásaiban jelentős fejlődést eredményezhet, (elfogadja a másik segítségét, ő maga is képes segíteni, fejlődik empátiája, tolarenciája, önismerete, szociális technikákat tanulhat. A pedagógus a segítő szerepet kell hogy vállalja, az indirekt irányítást alkalmazza. Ezekkel teret enged a gyermeki önmegvalósításnak, egy jó játéknak. Rajzok, hajtogatások Ünnepi Ünnepi terítés terítés szokáselem -- Ajándékok készítése Ünnepelt kiválasztottság kiválasztottság gyertya gyertya Életútja Életútja szülők-tesók, kiscipő, kiscipő, ruha, ruha, fénykép Köszöntés dal, dal, vers, vers, jókívánságok. Örülök, Örülök, mert mert megszülettél.. Egyéni Egyéni vélemények vélemények meghallgatása.. meghallgatása.. KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 8
A tevékenységek tervezése Célok kognitív - affektív - motorikus Feladatok mit tehetünk? Mivel? Hogyan? Mikor? Tevékenységek személyes tapasztalás, vizsgálat kötetlen szemlélődés kötött megfigyelések, keresések érzékelési játékok hasonlóság és különbségek keresése ítéletek, relációk, oksági kapcsolatok.. elemi tudományos megismerés módszerei megfigyelés vizsgálat összehasonlítás konkrét és félabsztrak fogalmak mérés kísérlet modellezés mimetikus, szimulációs, imaginációs, szerep és konstrukciós játékok bábozás, dramatizálás mese, vers, mondóka, ének vizuális technikák ÉN-kép Mi az énkép? Hogyan alakul? Testséma ismerete külső tulajdonságok testtájak, testrészek érzék- és belső szervek Belső tulajdonságok ismerete szokásaik, cselekedeteik Interakcióik - társaikkal - a családban AZ ÉN Rogers elképzelések - észlelések értékek, amelyek jellemeznek Mi vagyok? Mit tehetek? - amilyen szeretnék lenni amilyen vagyok önmagunkra figyelés éntudatosság Szokások A szokástanulás sajátosságai - a modell Csoportosítás pozitív-negatív önellátás, egészséges életmód, játéktevékenység, társas kapcsolat, munka Szokásrend tervezése - szülők bevonása Táblázat - kezelés - értékelés Hagyományok - évkör kultúrhagyományok - nemzeti - vallási - helyi az óvoda hagyományteremtése Víz J Á T É K O K - megfigyelések Vizes élmények - úszás, hajózás, sport 9
Mire használjuk? - ötletroham A víz útja - cseppecske kalandja A víz és az élet - élet a vízben, locsolás Az eső - hangulat, hangzás Halmazállapotok - szimuláció Folyók, tavak, tengerek A víz védelme -víztisztítás Víztakarékosság Játék a vízzel levegő megmutatása - víz, léggömb mozgása, mozgatása - szél,hang, zene.. repülés - repülő, ejtőernyő... az élet feltétele - légzés hőmérséklete - légáramlás súlya - léggömbökkel a levegő tisztasága, ipari-háztartási- természeti, szennyezettsége, vizsgálata játék a levegővel... Talaj kiskert, kerti munka - megfigyelések homokozó - építés, száraz, nedves agyag - alakítás, gyúrás.. tapasztalatok - viszonyalakítás.. Különbözőségek - szín, szemcse - talajminták gyűjtése.. ásványok, kavicsok miből lesz a talaj?. élet a talajban - tápanyagok - tartás.. vízelnyelés talajszennyezés... Élővilág- alapelv az élet tisztelete Élő - élettelen, Élőhely - életmód - megfigyelés Az ember kapcsolata - gondozás, termesztés, tenyésztés hasznos -káros helyett mire használjuk? -tápláléklánc Attitűd alapozása - nincs káros! Kiindulás - közvetlen környezet állatok növények Természetvédelem Cél- értékőrzés, fenntartás, bemutatás - víz, levegő,talaj, - ne legyen természetet terhelő beavatkozás, - a vadon élő növény- és állatállomány fenn.. - veszélyeztetett fajok és term. értékek védelme, védett terület.. - az üres területekkel való gazdálkodás Földtani - víztani - növénytani - állattani - tájképi - kultúrtörténeti értékek, Irodalom: Háncs Péter: VIII. TERMÉSZETVÉDELEM JOGSZABÁLYISMERET 10
Emberalkotta Épített környezet Közlekedés Környezetünk technikája biztonságos életmód veszélyhelyzetek - óvodában - otthon elektromosság, vegyi anyagok, tűz, hulladék Az információs környezet Vásárlói szokások A hulladék kezelése Hogyan éljünk együtt mindezzel? 11