A mérés tárgya, tartalma 1
A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki, azonban az ismeret-jellegű és a képesség-jellegű tudás megkülönböztetésében egységesek a különböző elgondolások. A kognitív pszichológia a tudás két fő formáját deklaratív tudásnak és procedurális tudásnak nevezi. (Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése) 2
AZ ELSAJÁTÍTOTT TUDÁS ISMERET-JELLEGŰ TUDÁS (deklaratív tudás) képzetek, fogalmak, tények, definíciók, szabályok, leírások, törvények, elméletek Jellemzőjük: viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatók, megfelelő számú ismétlés és rögzítés után tartós tudássá válnak KÉPESSÉG-JELLEGŰ TUDÁS (procedurális tudás) készségek, jártasságok, általános képességek Jellemzőjük: hosszú fejlődési folyamaton keresztül jutnak el a kezdetektől egy viszonylag állandósult szintre 3
A KÉPESSÉG-JELLEGŰ TUDÁS Készségek: pl. íráskészség, elemi olvasási, számolási készség Jártasság: pl. feladatmegoldásban való jártasság Általános képességek: pl. a problémamegoldó gondolkodás, az intelligencia, a kreativitás, a kommunikáció különböző rendszerei 4
TUDÁS ÉS KOMPETENCIA Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Kulcskompetenciák munkacsoport Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) kompetencia tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás
1. Anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása 6. Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kifejezőkészség Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia NAT 2007 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
A kompetencia fogalma Cselekvőképesség komplex helyzetekben OECD DeSeCo (Defining and Selecting Key Competencies) projekt definiálta a kulcskompetencia fogalmát: a kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására képesség arra, hogy a pszichés erőforrásaink (így tudásunk és attitűdjeink) mozgósításával komplex igényeknek megfeleljünk
A TESZTELÉS SZEMPONTJÁBÓL ISMERET-JELLEGŰ TUDÁS KÉPESSÉG-JELLEGŰ TUDÁS - Rövidebb időszakaszt, - Hosszabb időszakaszt, folyamatot mér folyamatot mér - elemeit a maguk konkrét - a működés, a szerkezet formájában tesztelhetjük felől közelíthetjük meg - pl. mi a vas vegyjele? - pl. olvasásértés vizsgálatánál nem 1-2 hónap munkáját értékeljük, és sokféle szövegen mérhetjük 8
A kompetenciák mérése Mivel a kompetenciák komplex képességek, készségek, rutinok, ismeretek és motívumok rendszerei, a mérésük is komplex: a kompetenciamérések lényege annak vizsgálata, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben alkalmazni, képesek-e további ismeretszerzésre felhasználni, birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen, azaz a kompetencia alapú feladatok alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését, hanem valódi problémák, helyzetek megoldását mérik. 9
A kompetenciák mérése Nemzetközi mérések: PISA mérés Hazai mérések: Országos kompetenciamérés (OKM) Idegen nyelvi mérések 10